Gazdaság

A COVID-19 vírus hatása a digitalizációra

A járványhelyzet minden szempontból átformálta az életünket, hiszen nemcsak a háztartásokat kényszerítette arra, hogy átértékeljék fogyasztásaikat, hanem a gazdaság szereplőit is olyan irányok felé terelte, mint például hogyan fogjanak össze egymással a digitális csatornákon keresztül vagy hogyan alakítsák át szervezeti működésüket.

Az elemzők a korlátozások feloldása után a digitális környezet megerősödését várják, s ezt a teóriát erősíti meg a PwC tanulmánya is, amely kétheti rendszerességgel vizsgálja a COVID-19 járvány gazdasági és szervezeti hatásait pénzügyi vezetők bevonásával. Az elemzés mintegy 24 ország 871 pénzügyi vezetőjét kérdezi arról, hogyan érinti a járvány okozta válság a cégeket, magyarázza Balogh Zsolt, a Liferay Hungary ügyvezetője.

Túl az első sokkon

A tanulmány szerint az üzenet világos: a legtöbb vállalat túljutott a COVID-19 koronavírus-járvány rövid távú, reaktív szakaszán. A válság első szakaszában a vállalatok életbe léptették akcióterveiket, amelynek egyik legfontosabb pontja, az egészség és a jólét védelme mellett, a digitalizáció beépítése volt. A tanulmányból kiderül az is, hogy több európai ország – közöttük Németország, Dánia, a Cseh Köztársaság és Spanyolország – elkezdte enyhíteni a korlátozásokat. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában az olajárak ingadozása miatt az IMF 3,3 százalékos gazdasági visszaesést jelentett 2020-ban. Az Egyesült Államokban a kormány mintegy 484 milliárd dolláros csomagot fogadott el a kisvállalkozások és a kórházak támogatására, s a jóslatok szerint emiatt, várhatóan 2020 pénzügyi évben 3,7 milliárd dollár költségvetési hiánnyal kell majd szembenéznie. Japánban az országot érintő rendkívüli helyzetet miatt, a tervek szerint minden polgár számára 100 000 jent, azaz 930 USD-t juttatnak. A szokatlan helyzetnek köszönhetően és ezáltal a megnövekedett segélyek és juttatások miatt a pénzügyi vezetők 70 százaléka aggódik a pénzügyi tartalékok megcsappanása miatt.

Életben maradnak-e a vállalatok a digitális átállás nélkül?

Az elemzők a járvány okozta károkat egyelőre nem tudják pontosan megbecsülni, de az már most is látszik, hogy világviszonylatban mind a gazdaság, mind az üzleti élet legalább 90 százaléka megsérült.

“A járvány hatására kizökkentünk mindennapi tevékenységeinkből, kevesebbet utazunk a közösségi közlekedéssel, kevesebbet költünk a vendéglátóegységekben, amelynek következtében a szegmens bevételei legalább 40 százalékkal csökkentek. Szinte minden iparág pénzügyi nehézséggel küzd, sok vállalkozás a tartalékait éli fel, és bár a korlátozások enyhítése megkezdődött – még senki nem tudja biztosan, mit hoz a jövő”

– emeli ki Balogh Zsolt. A világjárvány hatásait a tanulmányban megkérdezett vezetők sokkal súlyosabbnak ítélik, mint például a 2007-2009 közötti pénzügyi világválság következményeit. A cégvezetők pedig számos kihívással néznek szembe, közöttük az egyik, hogyan működjenek tovább az új feltételek mentén.

“Úgy látjuk, hogy bár egyre több vállalat készítette el a digitális stratégiáját, az élesítést tulajdonképpen a járvány okozta helyzet erőltette ki. Hiszen azonnal meg kellett szervezni a távmunkát vagy a munkatársak otthoni környezetét kellett alkalmassá tenni a munkavégzésre, illetve a szolgáltatásokat a digitális csatornákra kellett “átpakolni”. Azokat a cégeket, akik még nem szoktak hozzá, hogy digitális környezetben dolgozzanak, azonnali döntésre kényszerítette, hogy kifejlesszék e-kereskedelmi platformjaikat és kialakítsák a többcsatornás ügyfél-kommunikációs rendszereiket. Noha a legtöbb vezető megérti a digitális átmenet fontosságát, néhányuk mégis ódzkodik tőle, mert a digitális működés nemcsak a technológia beépítését jelenti, hanem egyfajta szemléletváltást is feltételez”

– fogalmaz az ügyvezető. A PwC tanulmány rámutatott arra, hogy a megkérdezett 241 ország 871 pénzügyi vezetőiből mindennek ellenére legalább 82 százalék tervezi folytatni a digitális átalakulással kapcsolatos beruházásait.

„Valójában a digitális átalakulás célja, hogy a technológiát a hagyományos problémák megoldására használjuk és beépítsük a szervezet tevékenységeibe. Ha azonban azt akarjuk, hogy a technológiai megoldások sikeresen megvalósuljanak, meg kell változtatnunk nemcsak a működési modellünket, hanem az üzleti filozófiánkat is. A digitális stratégia fontos része tehát, hogy meghatározzuk azokat a prioritásokat is, amelyekre a szervezet összpontosítani akar, de mindezt újszerű szemlélettel tegyük”

– vélekedik Balogh Zsolt. A digitális átalakítás valójában folyamatos történet, ami azt jelenti, hogy nem valósítható meg egy ütemben, hiszen figyelembe kell venni a szervezet lehetőségeit, az ügyfeleket és alkalmazottak is.

A Liferay tanácsai a szervezetek számára a digitális átálláshoz

Az átállásnál haladjunk lépésről-lépésre, s legelőször a legfontosabb megoldások fejlesztésére összpontosítsunk. Ne kezdjünk bele azonnal a teljes digitális ökoszisztéma megújításába.
Készítsük fel rendszereinket, s olyan megoldást válasszunk, amely költségkímélő, amellett, hogy könnyedén hozzáilleszthető a már meglévő informatikai és vállalatirányítási rendszerekhez.
A kutatások azt mutatják, hogy célszerű a felhasználói élményt fő prioritásként kezelni. A már megszerzett jó tapasztalatokat pedig érdemes közzétenni, hiszen ugyanolyan fontosak az ügyfelek számára, mint maga a termékminőség.
Rendszeresen mérjük és elemezzük az online platformok forgalmi adatait és az ügyfél-elégedettséget, hogy tiszta képet kapjunk arról, az ügyfeleink és a partnereink milyen kölcsönhatásban vannak a web oldalainkkal.
Érdemes a digitális stratégiába belefoglalni a csapat együttműködését is, hiszen a jó minőségű termék mellett a csapat kohéziója is ugyanolyan fontos. Emellett az is elengedhetetlen, hogy a munkatársak az ügyfelekkel is gyümölcsöző kapcsolatot építsenek ki, ennek támogatásához pedig szükséges egy jól felépített együttműködési platform.

A PwC kutatás eredményei a digitalizálásra vonatkozóan

Ennek ellenére a megkérdezett vezetők 70 százalékát nagymértékben aggasztja a válság potenciális üzleti hatása.
A németországi és mexikói vezetők 60 százaléka említi az automatizálás és a távoli munka jelentőségét a jövőbeni három legfontosabb intézkedéseik között.
A megkérdezett vezetők mintegy 56 százalék tartja fontosnak a távoli munkavégzés jelentőségét.
A megkérdezett pénzügyi vezetők 52 százaléka alternatív beszerzési lehetőségeket fog keresni a jövőben.
A megkérdezett pénzügyi vezetők 49 százaléka szerint a cég működése három hónapon belül normalizálódhat, ha a koronavírus-járvány most érne véget.
Összességében a vezetők 47 százaléka gyorsítani fogja az automatizálást a szervezetében, és más új munkamódszereket kíván kialakítani.

A járványhelyzet enyhülése utáni tervek a digitalizációhoz kapcsolódóan

64% alakítja át a szervezetét a távmunka támogatására.
55% határoz meg a távmunkához szükséges szerepköröket.
47% véli úgy, hogy fel kell gyorsítani az automatizálást és új munkamódszereket kell kialakítania.
46% szervezi át a műszakokat és alakít ki alternatív megoldásokat az ügyfélszolgálatok működtetésére.
44% csökkenti a meglévő ingatlanjainak, például irodák és üzlethelyiségek számát.
22% alkalmaz digitális eszközöket a kapcsolattartáshoz.
21% a veszélyeztetett területeken dolgozó munkatársak számára egyéb, nem anyagi támogatást biztosít (például gyermek felügyelet vagy szállítás).
7% vállalja, hogy pénzügyi támogatást biztosít a veszélyeztetett területen dolgozó munkatársak számára.

Forrás: PwC COVID-19 CFO Pulse Survey, 2020. április 20.

Related Topics:2020 covid-19 digitalizáció hatás járvány karantén

Up Next

Globális válság és a robotika helyzete

Don't Miss

Kutatás: az enyhítés után is velünk marad a távmunka

Gazdaság

Sokat segíthetne a technológia a beszállítói csalások megelőzésében

A globális gazdasági bizonytalanság, a szigorodó szabályozások és a vállalati visszaélések növekvő kockázata miatt a beszállítói kapcsolatok átláthatósága és biztonsága minden eddiginél fontosabbá vált.

Ennek ellenére a régiónkban működő szervezetek többsége még nem használja a fejlett technológiai megoldásokat a csalások visszaszorítása érdekében – derült ki az EY szervezeti integritással foglalkozó konferenciáján. A rendezvényen több mint 50 döntéshozó és szakértő körében végzett felmérés szerint a vállalati korrupció továbbra is a leggyakrabban elkövetett munkahelyi csalás a Közép-Kelet európai régióban.

Az EY szakmai konferenciáján a beszállítói láncokban rejlő kitettség – mint a korrupció, vesztegetés, összeférhetetlenség, szankciós megfelelés vagy akár a fiktív beszállítók alkalmazása – került fókuszba. A résztvevők körében végzett felmérésből kiderült, hogy a cégek 55 százaléka szerint a régióban a legtöbb vállalat még nem alkalmaz adatelemzéses módszereket a korrupció és a vesztegetés felderítésére. A technológiai megoldások bevezetésének legnagyobb akadályának – a nemzetközi kutatásokkal összhangban – a költségvetési korlátokat (55%) és a belső szakértelem hiányát tartják a megkérdezettek (41%).

„A beszállítói kapcsolatokban rejlő kockázatok kezelése ma már elképzelhetetlen fejlett adatelemzési eszközök nélkül. Ezek a módszerek nemcsak a múltbeli visszaélések feltárására alkalmasak, hanem a megelőzésben és a kontrollrendszerek folyamatos fejlesztésében is kulcsszerepet játszanak”

– hangsúlyozza dr. Farkas Ádám, az EY partnere.

Az EY által alkalmazott technológiai megoldások képesek egyszerre többféle kockázatot is kezelni: a beszállítók azonosításától kezdve a pénzügyi és jogi ellenőrzésen át, az összeférhetetlenségi helyzetek feltárásán keresztül, egészen a szankciós listákon való szereplés vizsgálatáig. A folyamat során a vállalatok átfogó képet kapnak beszállítóik megbízhatóságáról, így megalapozottabb üzleti döntéseket hozhatnak.

„Az adatelemzés lehetővé teszi, hogy a vállalatok gyorsan és hatékonyan azonosítsák a beszállítói portfólióban rejlő ‘red flag’-eket, vagyis a gyanús mintázatokat és összeférhetetlenségi helyzeteket. Ez nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a reputáció és az ügyfélbizalom megőrzésében is elengedhetetlen”

– emeli ki Hegyi Márton, az EY szakértője.

Az adatelemzés tehát nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a megelőzésben és a kockázatok kezelésében is kulcsszerepet játszik. A megfelelően kialakított és működtetett kontrollrendszerek segítségével a vállalatok nemcsak jogi és pénzügyi kockázataikat csökkenthetik, hanem megőrizhetik piaci pozíciójukat és ügyfeleik bizalmát is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Tarolt az LG a CES 2026 Innovációs Díjátadón

Az LG Electronics (LG) számos díjban részesült a CES^® 2026 Innovációs Díjátadón (Innovation Awards), köztük két, a legjobb innovációnak járó, Best of Innovation díjat is bezsebelt. A vállalat ezzel megerősítette vezető szerepét a következő generációs okos életmód-megoldások és kijelzőtechnológiák terén.

A díjakat minden évben a Fogyasztói Technológiai Szövetség (Consumer Technology Association – CTA) ítéli oda a CES, azaz a világ legnagyobb fogyasztói elektronikai és IT szakkiállítása előtt. Az Innovációs Díjátadó célja, hogy elismerje azokat az úttörő termékeket és szolgáltatásokat, amelyek meghatározzák a technológia és a dizájn jövőjét.

Az LG idei elismerései több termékkategóriát is lefednek – kizárólag az LG OLED tévék és monitorok összesen öt díjat nyertek el, „Képalkotás”, „Játék és e-Sport”, valamint „Számítógépes hardver és komponensek” kategóriákban. A díjazott termékek közül kiemelkedik az LG SIGNATURE OLED T, amely „Képalkotás” kategóriában elnyerte a Best of Innovation díjat. Ez az elismerés tovább erősíti az LG vezető szerepét az OLED-technológia terén, emellett hangsúlyozza a vállalat elkötelezettségét az új értékek és felhasználói élmények megteremtése iránt.

A Best of Innovation díjat immár sorozatban a negyedik alkalommal nyeri el az LG OLED TV.

Ez a mérföldkő olyan figyelemre méltó korábbi győzteseket követ, mint a fényerő-növelő technológiával felszerelt LG OLED evo (2025), az LG első vezeték nélküli OLED tévéje (2024), valamint a hajlítható gaming OLED TV, az OLED TV Flex (2023). 2026-ban pedig a világ első átlátszó és valódi vezeték nélküli televíziója, az LG SIGNATURE OLED T viszi tovább ezt, a TV-technológia csúcsát képező innovációs örökséget.

Az LG SIGNATURE OLED T lenyűgöző 77 colos, átlátszó OLED kijelzőjével, ultraéles 4K (3840×2160) felbontásával és az LG vezeték nélküli AV technológiájával újradefiniálja a televíziózás élményét. Az egyedülálló formatervezés és a páratlan teljesítmény ötvözeteként új mércét állít az immerzív dizájn számára. Az OLED T nagyfokú nemzetközi figyelmet kapott a Kjongdzsuban megrendezett 2025-ös APEC CEO Summit Koreán is: az eseményen az LG 28 darab átlátszó OLED tévéből készült csillárt mutatott be, látványos példáját adva a vállalat víziójáról a kijelzőtechnológia terén.

Az LG webOS okostelevíziós platformja – amely a vállalat platformalapú szolgáltatási stratégiájának egyik kulcseleme – kettős elismerésben részesült az idei díjátadón, Innovációs Díjat szerezve a „Mesterséges intelligencia” és a „Kiberbiztonság” kategóriákban. A webOS immár másodjára nyeri el ezt az elismerést a „Kiberbiztonság” kategóriában, megerősítve pozícióját biztonságos és intelligens szórakoztatóplatformként.

A „Háztartási készülékek” kategóriában Innováviós Díjat nyert forradalmi kialakításáért és fejlett technológiájáért az LG új, beépíthető robotporszívó-állomása is. Az állomás, amely könnyedén elrejthető a kihasználatlan terekben – például a konyhai mosogató alatt vagy az ajtók mögött –, a világ első, a porszívón és a dokkolóállomáson egyaránt alkalmazható gőztisztító rendszerrel rendelkezik – új szintre emelve a tisztítást és a higiéniát.

CES 2026 Innovációs Díjban részesült továbbá a prémium Micro RGB technológiával felszerelt LCD TV, az LG StandbyME 2, amely egy második generációs hordozható lifestyle kijelző, valamint az LG UltraFine evo 6K professzionális monitor – a világ első kijelzője, amely támogatja a 6K (6144×3456) felbontást és az új Thunderbolt™ 5 csatlakozást.

Az LG CES 2026 Innovációs Díjjal elismert termékeinek teljes listája és részletei 2026. január 6-án, a las vegas-i CES kiállításon kerülnek bemutatásra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

NAV 2024: kevesebb vizsgálat, több eredmény − új korszak az adatvezérelt ellenőrzésekben

Megjelent a NAV 2024-es tevékenységét összegző évkönyv, amelyből kiderül: az adóhatóság kevesebb, de célzottabb ellenőrzéssel dolgozik, miközben hatékonysága látványosan nőtt.

A Deloitte szakértői szerint a transzferár-ellenőrzések, az online kereskedelem és az újonnan alakult vállalkozások számíthatnak fokozott figyelemre 2025-ben és 2026-ban.

Az Online Számla rendszernek köszönhetően, amely minden számlát elektronikusan rögzít és továbbít az adóhatóságnak, jelentős mértékben fehéredett a gazdaság, azonban a NAV megállapításainak 90 százaléka még mindig áfával kapcsolatban született. A rendszer lehetővé teszi, hogy az adóhatóság szinte élőben lássa a gazdasági eseményeket, ezért az áfa-visszaélések gyorsan azonosíthatóak.

Két tényező biztosan „piros lámpát” kapcsol a NAV rendszereiben: ha nincsenek összhangban az adóbevallások az online adatokkal, illetve, ha extrém módon növekszik a forgalom.

A KATA-ról való átállás nem zajlott zökkenőmentesen 2024-ben. Az adóhatóság több mint 300 alkalommal célzottan vizsgálta az érintetteket, és 161 millió forintnyi hiányzó adót tárt fel. Ezek a vizsgálatok várhatóan a közeljövőben is folytatódni fognak az átállás végéig.

Az évkönyv rámutatott arra is, hogy az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos adószabályokat sokan nem ismerik megfelelően: a bevallást elmulasztóktól több mint 1 milliárd forint adót és hasonló összegű bírságot szedett be a NAV.

A legnagyobb adózók vizsgálata továbbra is a hatóság fókuszában volt. Háromnegyedüknél talált a NAV valamilyen rendellenességet, miközben a hatékonyság jelentősen javult: az ellenőrzésszám szinte változatlanul maradt, de másfélszer több be nem fizetett adót tártak fel, mint 2023-ban.

Transzferár-ellenőrzések és új trendek a nagyvállalatoknál

A multinacionális cégek transzferár-ellenőrzései 2024-ben kiemelt hangsúlyt kaptak. A NAV azt vizsgálta, hogy az egy vállalatcsoporthoz tartozó cégek megfelelő, piaci áron számolnak-e el egymás között. A hatékonyság látványosan javult: a korábbi évvel szinte megegyező ellenőrzésszámmal 3,3 milliárd forint helyett már 8 milliárd forintnyi hiányzó adót találtak.

A gyártó szektorban is aktív volt a hatóság: a veszteséges vagy alacsony nyereségű cégeknél öt ellenőrzés keretében 1,1 milliárd forintnyi hiányra derült fény. Új tendencia, hogy a nagyvállalatoknál már nemcsak az áfa-szabálytalanságok, hanem a vállalatcsoporton belüli árazási problémák is egyre gyakoribbak.

„A transzferárazás az egyik legösszetettebb terület, ahol a NAV ma már kifejezetten adatvezérelt módszereket alkalmaz. A tapasztalataink szerint a hatóság egyre mélyebben elemzi a vállalatcsoportokon belüli nyereségeloszlást és a piaci árakhoz való viszonyt, ezért a cégeknek a dokumentáció mellett a tényleges gazdasági tartalomra is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük.”

– mondta Balázsi Ákos, a Deloitte Legal jogviták és peres ügyek csoportjának ügyvédje.

Új módszerek: tanácsadói kapcsolatok feltérképezése és a kriptovaluták lefoglalása

A NAV 2024-ben új projektet indított a könyvelők és adótanácsadók ügyfélkörének feltérképezésére. A hatóság azonosította, mely vállalkozások veszik igénybe ugyanazon szolgáltatók munkáját, bár az évkönyv még nem részletezi az eredményeket.

Igazi 21. századi fordulatként a NAV négy bűnügyben összesen 224 ezer dollár (mintegy 80 millió forint) értékű kriptovalutát foglalt le. A Deloitte szakértői szerint ez mérföldkő, hiszen a digitális eszközök korábban nehezen voltak elérhetők a hatóságok számára.

„A kriptovaluta-ügyletek már nem láthatatlanok a hatóságok előtt. A nemzetközi automatikus információcsere kiterjedésével a NAV néhány éven belül globális rálátást kaphat a digitális tranzakciókra, ami új korszakot hozhat az adóellenőrzésben.”

– mondta Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal jogviták és peres ügyek csoportjának ügyvédje.

Kevesebb, célzottabb ellenőrzés – előtérben az együttműködés

A 146 ezer elvégzett vizsgálat több mint 90 százaléka jogkövetési vizsgálat volt, ahol a NAV elsősorban információt gyűjt, nem pedig azonnal büntet. Ezek gyakran egy későbbi, átfogó ellenőrzést készítenek elő. A hatóság megközelítése változik: egyre inkább támogatja az adózókat, és önálló javításra ösztönöz. Büntetést csak komolyabb problémák esetén szab ki, ekkor viszont akár 200 százalékos bírságot is alkalmazhat.

Bírósági sikeresség és fizetési könnyítések

A NAV szakmai teljesítményét jól mutatja, hogy elsőfokon az ügyek 82 százalékát, a Kúria előtt pedig 77 százalékát nyerte meg. Érdekes azonban, hogy a perköltségeknek csak 55, illetve 52 százalékát ítélték meg a hatóság javára – ami azt jelezheti, hogy a nagyobb összegű vitákban az adózók érvelése is erősödik.

A fizetési nehézségek számottevően nőttek: 30 százalékkal több részletfizetési, halasztási vagy mérséklési kérelmet nyújtottak be, amiből összesen 133,2 milliárd forintnyi könnyítést engedélyezett az adóhatóság.

Mi várható a következő évben?

A jelenlegi trendek alapján különösen a következő adózói csoportok számíthatnak fokozott ellenőrzésre:

transzferárazással érintett multinacionális vállalatok,
adókedvezményeket igénybe vevők,
rendszeresen importáló cégek,
elektronikus kereskedelmi szereplők.

Magyarországon a korábbi bírósági döntések iránymutatásként szolgálnak a későbbi hasonló ügyekben, ezért a NAV ezeket saját eljárásai során is figyelembe veszi. Az adózók számára érdemes felkészülni: a hasonló esetek tanulmányozása és a korai, proaktív egyeztetés csökkentheti a vitás helyzetek kialakulásának kockázatát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!