Connect with us

Gazdaság

Uniós paradigmaváltás jöhet a magyar különadók ügyéből

Jóval messzebbre nyúlhat a magyar távközlési és kiskereskedelmi különadók kapcsán hozott ítéletek hatása, mint azt gondolnánk.

Az Európai Unió Bíróságának ítéletei szerint az uniós alapelveknek megfelelnek a Magyarországon tíz évvel ezelőtt, távközlési és kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozásokra átmenetileg három évre kivetett különadók. Azért is példaértékűek a Magyar Államnak igazat adó ítéletek, mivel előrevetítik az Európai Unió Bírósága és egyben az EU egyéb szerveinek várható megítélését is a digitális üzleti modellek adóztatása kapcsán.

Mi köze a magyar különadóknak a digitális üzleti modellek adóztatásához?

A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban Magyarországon 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadók és a digitális üzleti modellek kapcsán egyes országok által egyoldalúan kivetett, valamint az OECD által az ún. Egységes Megközelítés alapján előirányzott digitális üzleti modelleket terhelő adók csak egyes elemeiket tekintve mutatnak hasonlóságot. Főbb közös jellemzőjük, hogy valamennyi adókötelezettség árbevétel alapon kerül meghatározásra – tehát nem a tényleges nyereség után keletkezik adófizetési kötelezettség -, illetve csak bizonyos értékhatár felett alkalmazandók.

A különadók ellen az EU bíróságához benyújtott keresetekben (C-323/18 – Tesco-Global Áruházak, C-75/18 – Vodafone Magyarország ügyek) a felperesek többek között azzal próbálták alátámasztani az említett különadók diszkriminatív jellegét, hogy azok legmagasabb adókulcsa, a progresszív adózás alapjául szolgáló bevételi sávok kialakítása okán, lényegében csak külföldi tulajdonú cégeket érintettek. Emellett felmerült érvként az is, hogy az árbevétel adóztatása nem feltétlenül méltányos, tekintve, hogy annak mértéke nem tükrözi megfelelően egy adófizető közteherviselő-képességét, hiszen magas árbevétel ellenére is lehet egy cég veszteséges, ugyanakkor a nyereséges működés sem zárható ki alacsony bevételek mellett.

A felperesek azzal érveltek, hogy a magyar különadók az európai uniós alapjogokba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársaikkal szemben. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát tekintve számos olyan korábbi döntés született, amely a külföldi tulajdonú vállalatokat hátrányos és diszkriminatív módon terhelő tagállami szintű adókötelezettségek jogellenességét bírálta, hivatkozván az Európai Unió alapvető szabadságjogainak megsértésére. A felperesek – részben ezen előzményekre épülő – várakozásaival szemben a bíróság mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.

Paradigmaváltás jöhet az ítéletek kapcsán

Ezek a bírósági ügyek ugyan nem a digitális üzleti modellek megadóztatásáról szólnak, de a háttérben meghúzódó párhuzam fontos, mivel az ítélet egy esetleges paradigmaváltás előszele lehet. Az OECD régóta fáradozik egy konszenzusos megoldás megalkotásán, amely biztosítaná a digitális üzleti modellekből származó bevételek megadóztatását a bevételek forrásának országaiban. Az érintettek közül az Európai Unió az egyik fő érdekelt az új digitális üzleti modelleket terhelő adók bevezetésében, mivel ezáltal – nem titkolt módon – lehetősége nyílna a jelenleginél jelentősebben megadóztatni a legnagyobb amerikai online cégeket (valamint azok leányvállalatait) az uniós piacokon elért bevételeik után.

„A fentiek alapján tehát valószínűsíthető, hogy a kiskereskedelmi, illetve a távközlési különadó terén hozott ítéletek sokkal messzebbre nyúló hatással bírnak. Ennek legfőbb oka az, hogy előrevetítik az Európai Unió pozitív hozzáállását a bevezetni tervezett digitális üzleti modelleket terhelő adókötelezettségek vonatkozásában, egyúttal megalapozva azok összeegyeztethetőségét az Európai Unió alapjogaival”

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az alapok készülnek, de hogyan tovább?

Az ítéletek csupán egy uniós szintű egyoldalú felkészülés előszelét jelenthetik a digitális üzleti modelleket terhelő adók bevezetése kapcsán. Ugyanakkor az egyoldalúság kellőképpen rámutat az egyes érintett felek, legfőképpen az EU és az USA között fennálló feszültségre, valamint arra, hogy az OECD által megteremteni kívánt konszenzus eléréséhez komoly gazdasági, illetve politikai érdekközelítésekre lesz még szükség.

A konszenzusos megoldás megalkotásának következő állomására a tervek szerint július elején, az OECD és G20 vonatkozó munkacsoportjainak berlini konferenciáján került volna sor, azonban a járványügyi helyzet miatt ez októberre tolódott.

„A nemzetközi együttműködést igénylő folyamatot hátráltathatja, hogy a jelenlegi koronavírus okozta gazdasági válság miatt a jogalkotói fókusz inkább a gazdaságot aktívabban segítő adópolitikák kialakításának irányába tolódik. Emellett, a digitális üzleti modelleket terhelő adókötelezettség miatt ellenérdekelt országokat jelen körülmények közt még nehezebb lesz egy konszenzusos megoldáshoz közelíteni”

– hangsúlyozta Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Ahogy arra Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságért felelős biztosa is nemrég felhívta a figyelmet, a válság, illetve annak kezelése újra rávilágít a költségvetési bevételek fontosságára, amelyeket az előzetes tanulmányok szerint nagyban tudna növelni a nemzetközi szinten bevezetett digitális üzleti modelleket terhelő adó.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss