Gazdaság

Uniós paradigmaváltás jöhet a magyar különadók ügyéből

Jóval messzebbre nyúlhat a magyar távközlési és kiskereskedelmi különadók kapcsán hozott ítéletek hatása, mint azt gondolnánk.

Az Európai Unió Bíróságának ítéletei szerint az uniós alapelveknek megfelelnek a Magyarországon tíz évvel ezelőtt, távközlési és kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozásokra átmenetileg három évre kivetett különadók. Azért is példaértékűek a Magyar Államnak igazat adó ítéletek, mivel előrevetítik az Európai Unió Bírósága és egyben az EU egyéb szerveinek várható megítélését is a digitális üzleti modellek adóztatása kapcsán.

Mi köze a magyar különadóknak a digitális üzleti modellek adóztatásához?

A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban Magyarországon 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadók és a digitális üzleti modellek kapcsán egyes országok által egyoldalúan kivetett, valamint az OECD által az ún. Egységes Megközelítés alapján előirányzott digitális üzleti modelleket terhelő adók csak egyes elemeiket tekintve mutatnak hasonlóságot. Főbb közös jellemzőjük, hogy valamennyi adókötelezettség árbevétel alapon kerül meghatározásra – tehát nem a tényleges nyereség után keletkezik adófizetési kötelezettség -, illetve csak bizonyos értékhatár felett alkalmazandók.

A különadók ellen az EU bíróságához benyújtott keresetekben (C-323/18 – Tesco-Global Áruházak, C-75/18 – Vodafone Magyarország ügyek) a felperesek többek között azzal próbálták alátámasztani az említett különadók diszkriminatív jellegét, hogy azok legmagasabb adókulcsa, a progresszív adózás alapjául szolgáló bevételi sávok kialakítása okán, lényegében csak külföldi tulajdonú cégeket érintettek. Emellett felmerült érvként az is, hogy az árbevétel adóztatása nem feltétlenül méltányos, tekintve, hogy annak mértéke nem tükrözi megfelelően egy adófizető közteherviselő-képességét, hiszen magas árbevétel ellenére is lehet egy cég veszteséges, ugyanakkor a nyereséges működés sem zárható ki alacsony bevételek mellett.

A felperesek azzal érveltek, hogy a magyar különadók az európai uniós alapjogokba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársaikkal szemben. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát tekintve számos olyan korábbi döntés született, amely a külföldi tulajdonú vállalatokat hátrányos és diszkriminatív módon terhelő tagállami szintű adókötelezettségek jogellenességét bírálta, hivatkozván az Európai Unió alapvető szabadságjogainak megsértésére. A felperesek – részben ezen előzményekre épülő – várakozásaival szemben a bíróság mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik.

Paradigmaváltás jöhet az ítéletek kapcsán

Ezek a bírósági ügyek ugyan nem a digitális üzleti modellek megadóztatásáról szólnak, de a háttérben meghúzódó párhuzam fontos, mivel az ítélet egy esetleges paradigmaváltás előszele lehet. Az OECD régóta fáradozik egy konszenzusos megoldás megalkotásán, amely biztosítaná a digitális üzleti modellekből származó bevételek megadóztatását a bevételek forrásának országaiban. Az érintettek közül az Európai Unió az egyik fő érdekelt az új digitális üzleti modelleket terhelő adók bevezetésében, mivel ezáltal – nem titkolt módon – lehetősége nyílna a jelenleginél jelentősebben megadóztatni a legnagyobb amerikai online cégeket (valamint azok leányvállalatait) az uniós piacokon elért bevételeik után.

„A fentiek alapján tehát valószínűsíthető, hogy a kiskereskedelmi, illetve a távközlési különadó terén hozott ítéletek sokkal messzebbre nyúló hatással bírnak. Ennek legfőbb oka az, hogy előrevetítik az Európai Unió pozitív hozzáállását a bevezetni tervezett digitális üzleti modelleket terhelő adókötelezettségek vonatkozásában, egyúttal megalapozva azok összeegyeztethetőségét az Európai Unió alapjogaival”

– mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az alapok készülnek, de hogyan tovább?

Az ítéletek csupán egy uniós szintű egyoldalú felkészülés előszelét jelenthetik a digitális üzleti modelleket terhelő adók bevezetése kapcsán. Ugyanakkor az egyoldalúság kellőképpen rámutat az egyes érintett felek, legfőképpen az EU és az USA között fennálló feszültségre, valamint arra, hogy az OECD által megteremteni kívánt konszenzus eléréséhez komoly gazdasági, illetve politikai érdekközelítésekre lesz még szükség.

A konszenzusos megoldás megalkotásának következő állomására a tervek szerint július elején, az OECD és G20 vonatkozó munkacsoportjainak berlini konferenciáján került volna sor, azonban a járványügyi helyzet miatt ez októberre tolódott.

„A nemzetközi együttműködést igénylő folyamatot hátráltathatja, hogy a jelenlegi koronavírus okozta gazdasági válság miatt a jogalkotói fókusz inkább a gazdaságot aktívabban segítő adópolitikák kialakításának irányába tolódik. Emellett, a digitális üzleti modelleket terhelő adókötelezettség miatt ellenérdekelt országokat jelen körülmények közt még nehezebb lesz egy konszenzusos megoldáshoz közelíteni”

– hangsúlyozta Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Ahogy arra Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdaságért felelős biztosa is nemrég felhívta a figyelmet, a válság, illetve annak kezelése újra rávilágít a költségvetési bevételek fontosságára, amelyeket az előzetes tanulmányok szerint nagyban tudna növelni a nemzetközi szinten bevezetett digitális üzleti modelleket terhelő adó.

Related Topics:2020 digitális eu különadó magyarország paradigmaváltás unió üzlet

Up Next

Mindent egy kézből: megnyílt a Daikin első magyarországi márkaboltja Budapesten

Don't Miss

Így változtatta meg a GDPR a vállalatok működését

Gazdaság

Fontos változás az OTP Banknál: októbertől kombinálható lesz az Otthon Start és a falusi CSOK

Az OTP Bank októbertől a falusi CSOK-ot is engedi igényelni az Otthon Start mellé. A támogatás önerőként beszámítható, így nagyobb összegű, kedvezményes finanszírozás érhető el a banktól – vette észre a BiztosDöntés.hu.

Gyakran kevés az Otthon Start önmagában

Bár a kezdeti roham némiképp alábbhagyott, a bankok még mindig élénk érdeklődést tapasztalnak az Otthon Start hitel iránt. Sok igénylőnek azonban nem elég az 50 millió forintos hitelkeret, ezért további hitelek iránt is érdeklődnek.

Az ügyfelek szeretnék a költségeket minél alacsonyabban tartani, ezért az Otthon Startot igyekeznek más támogatott hitellel kiegészíteni. Itt jön képbe a CSOK Plusz, a falusi CSOK és a falusi CSOK hitel, amelyek szintén lakáscélra igényelhető, támogatott konstrukciók, de a Babaváró hitel vagy akár a munkáshitel is, amelyek szabad felhasználásúak.

Mikor jó választás a falusi CSOK?

A falusi CSOK egy vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, amely a jogszabályban listázott településeken vehető igénybe. Előnye, hogy önerőként felhasználható, márpedig az önerő előteremtése jellemzően az igénylés legnehezebben teljesíthető feltétele.

Még kedvezőbb a helyzet azok számára, akik 10 százalék önerővel tudnak Otthon Start hitelt igényelni, hiszen a falusi CSOK összege akár 15 millió forint is lehet, ha a házaspár 3 gyermeket nevel vagy vállal.

Otthon Start és falusi CSOK az OTP-nél

Az OTP Banknál a program indulása óta kombinálható az Otthon Start a CSOK Plusszal. Októbertől azonban a falusi CSOK-kal is igényelhetik azok, akik vidéken terveznek házat vásárolni.

Az Otthon Start lakáshitelt harmonizálták a többi támogatott konstrukcióval, így a jogszabály lehetővé teszi a támogatások és támogatott hitelek együttes igénybevételét.

Ennek azonban nem csak az a feltétele, hogy az igénylők mindegyik támogatott hitel és támogatás feltételeinek külön-külön megfeleljenek, hanem az is, hogy a bankoknak legyen kialakított gyakorlatuk az együttes igénylésre. Az OTP Banknál erre októbertől már a falusi CSOK esetében is van lehetőség.

A falusi CSOK nem minden banknál elérhető

A falusi CSOK támogatást, jelenleg négy bank kínálja: az OTP, az MBH, a K&H és az Erste.

Az OTP Banknál az ügyfelek zöme önmagában Otthon Start hitelt szeretne, és csak az igénylők kisebb része szeretné azt más termékkel kombinálni.

Az MBH Bank számos ügyfele érdeklődik a kombinálhatóságról, itt CSOK Plusszal, falusi CSOK-kal és piaci lakáshitellel is kombinálható az Otthon Start.

Az Erste szintén lehetővé teszi az Otthon Start kombinálását más kamattámogatott hitelekkel és támogatással, és tapasztalnak is ilyen irányú érdeklődést az ügyfeleik részéről.

A K&H Bank CSOK Plusz, Babaváró hitel és munkáshitel mellé is ajánlja az Otthon Start hitelt, a további igényekről még gyűjtik az adatokat.

Kinek kell többletforrás?

A bankok szerint sokan keresnek kiegészítést az Otthon Start hitel 50 millió forintja mellé, köztük azonban többségben vannak a budapestiek.

A cél a minél alacsonyabb teljes költség, ezért elsőbbséget élveznek a támogatott megoldások. A CSOK Plusz viszont csak további gyermeket vállaló házaspárok számára elérhető, és a Babaváró hitelhez is bővíteni szükséges a családot. A falusi CSOK támogatáshoz és falusi CSOK hitelhez nem kell további gyermeket vállalni, viszont ezek a konstrukciók csak vidéki ingatlanvásárlók számára elérhetők.

Aki az Otthon Start hitel mellett jogosult a falusi CSOK-ra is, annak érdemes élni a kombináció lehetőségével, hiszen a CSOK támogatáts nem kell visszafizetni.

Hol érdemes igényelni?

Bár a falusi CSOK támogatás kevés banknál elérhető, a jogszabály előírja a bankok számára, hogy akkor is együtt kell működniük az igénylési folyamatban, ha az ügyfél különböző hitelintézeteknél igényli a különböző támogatott konstrukciókat.

Mégis praktikus lehet olyan bankot választani, ahol minden szükséges termék elérhető. Így egyszerűbb az ügyintézés, jobban kihasználhatók a kedvezmények és kevesebb a buktató.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új szintre lép a Syngenta fenntarthatósági programja Dióskálon

Az idei évtől a dióskáli INTERRA® Farm nemcsak a Syngenta fenntarthatósági kezdeményezéseit bemutató gazdaságként, hanem agronómiai, növényvédelmi és digitális megoldásainak kiemelt kísérleti terepeként is működik tovább.

Plótár István zalai gazdasága több mint egy évtizedes, követésre érdemes tapasztalatokkal szolgál más termelők számára is, amelyekkel fokozhatják versenyképességüket és fenntarthatóan növelhetik jövedelmezőségüket.

A Syngenta idén novemberben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Negyed évszázados sikertörténete során a termelők igényeit folyamatos innovációval, a helyi viszonyokra és személyre szabott megoldásokkal szolgálta ki. A több évtizedes közös tanulás, tapasztalatszerzés és együttműködés a termelőkkel hazánkban is azt eredményezte, hogy a gazdálkodók immár nemcsak termékeket, hanem komplex technológiai és szakmai megoldásokat kapnak a Syngentától. Olyan gyakorlati tudást, amely kézzel fogható eredményekben, bevétel növekedésben, költségcsökkenésben és fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokban mutatkozik meg.

Világszerte – így Magyarországon is – a termelők embert próbáló kihívásokkal néznek szembe: a klímaváltozás hatásaival, a fogyasztói elvárások növekedésével, a folyamatosan változó szabályozási környezettel, mindezt úgy, hogy a jövedelmezőségük is biztosított legyen. A Syngenta az elmúlt 25 évben a termelés minden lépésében a gazdálkodók mellett állt, a vetőmagok kiválasztásától a precíziós technológiák bevezetésén át egészen a növényvédelmi, biológiai és digitális megoldások alkalmazásáig. A közös cél ma is az, hogy a termelők egészségesebb talajon, kevesebb ráfordítással és kisebb környezeti terheléssel tudjanak termelni, jövedelmezőségük fenntartása mellett.

Jól példázza mindezt a dióskáli Plótár gazdaság, amely 2013-ban csatlakozott a Syngenta fenntarthatósági törekvései keretében létrehozott INTERRA® Farm hálózatához. A Kis-Balaton vízgyűjtő területén található gazdaságban az elmúlt években a hagyományos szántásról fokozatosan átálltak a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokra. Előbb a szántás elhagyásával javult a talaj minősége, csökkent a gépek üzemanyag-fogyasztása és a munkaráfordítás, később a takarónövények alkalmazása révén pedig tovább javult a talaj szerkezete, szervesanyag-tartalma, vízmegtartó képessége és a növények tápanyagfelvétele. A precíziós eljárások – például a változó tőszámú vetés és az optimális tápanyag-kijuttatás – szintén költségmegtakarítást és hozamnövekedést is hoztak.

„A több mint 20 éves együttműködés során a Syngenta támogatásával mindig első kézből tapasztaltam meg az új dolgokat és olyan információkat szereztem, amelyeket a gazdaságomban hasznosítani tudtam. A regeneratív gyakorlatok alkalmazásával és a Syngentával közös kísérletek révén fejlődött a gazdaságom. Ma már lépéselőnyben vagyok; nagyon sokat tanultam már eddig is, és még fogok is”

– összegezte Plótár István, a dióskáli INTERRA® Farm vezetője.

2025-től a dióskáli INTERRA® Farm a Syngenta agronómiai, növényvédelmi és digitális megoldásainak kiemelt kísérleti terepeként működik tovább. Az idei kísérletek során 10 kukorica és 10 napraforgó hibrid esetében vizsgáljuk a növények vitalitását és termőképességét hagyományosan művelt, tarlóba vetett és forgatás nélküli talajon. A kísérletek keretében a Syngenta digitális megoldásait is használjuk, az Interra®Scan nagyfelbontású talajvizsgálati eszköz alkalmazásával például tápanyag-utánpótlási terv készíthető, míg a Cropwise Planting szolgáltatás táblára szóló optimális tőszám ajánlással segíti a hibridek előnyös tulajdonságainak érvényesülését, a gazdaság fenntarthatóságát.

A kísérletek másik iránya a Syngenta kalászos kultúrákban alkalmazott összehangolt termesztési technológiája, a „Minden szem számít” program fejlesztése. Ha kedvezőek a körülmények, és minden kalászon csak egyetlen szemmel több terem, az akár 300-400 kg/hektár hozamnövekedést is jelenthet egy-egy gazdaságban. A program keretében a Syngenta minden támogatást megad a kalászos növények lehető legjobb fejlődéséhez: a vetőmag fejlesztéssel kezdve a legjobb genetikával, optimális növényvédelemmel, innovatív biológiai és digitális megoldásokkal járul hozzá a növények fenntartható termesztéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre kevesebb a csúszásban lévő adós, miközben kapkodnak a hitelekért a magyarok

Érezhető mértékben javult a júniust megelőző egy évben a lakossági hitelportfólió minősége, és az idei év derekán már csak a teljes tartozás 1,1 százaléka volt 90 napnál nagyobb csúszásban.

Elsőre furcsának tűnhet, de ebben részben pont a megugró új kihelyezéseknek van komoly szerepe – ad magyarázatot a javuló számokra Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Látványosan csökkent az idei év derekáig számolt tizenkét hónapban a 90 napnál nagyobb késedelemben lévő lakossági hitelek aránya: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint június végén mindössze 1,1 százalékot tett ki, ami látványos javulás az egy évvel korábbi 1,5 százalékhoz képest.

Az új hitelfelvevők mindig javítanak a képen

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a portfólió tisztulásához két tényező is hozzájárult. Egyrészt a júniust megelőző egy évben 11,6 százalékkal nőtt a lakossági hitelek állománya – és már csak hajszállal maradt el a 12 ezer milliárd forinttól –, másrészt a 90 napnál régebben lejárt tartozások mennyisége látványosan, csaknem 18 százalékkal csökkent – így már nem egészen 132 milliárd forintot tett csak ki.

Mindezek alapján a jóval nagyobbra duzzadó hitelportfólión belül zsugorodott a jelentős csúszásban lévő állomány, ami magyarázza a nagymértékű javulást.

A hitelállomány emelkedése viszont nem csak azért fontos, mert így nagyobb a bázis, amiből ki lehet indulni, hanem azért is, mert az újonnan kihelyezett hiteleket rendszerint jóval pontosabban fizetik az adósok, mint a több éve felvett kölcsönöket.

Ennek pedig nem a kezdeti lelkesedés lelohadása az oka a szakértő szerint, hanem az, hogy az idő előrehaladtával egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az adós olyan élethelyzetbe kerül, ami megnehezíti, netán végképp lehetetlenné teszi a törlesztést.

Hihetetlen, mennyi hitel ömlött a piacra

Az újonnan kihelyezett hitelekből pedig az év első felében egyáltalán nem mutatkozott hiány, sőt, több meghatározó terméknél is új csúcsokat regisztráltak a szerződések összegénél. Így történt ez például a lakáshiteleknél, amelyeknél a 2024, első felére kimutatottnál közel 26 százalékkal többet, 809,4 milliárd forintnyit helyeztek ki a bankok.

A szintén húzóterméknek számító személyi hiteleknél még ennél is gyorsabban, bő 40 százalékkal emelkedett az új kihelyezések összege. Gergely Péter szerint ezekben a tendenciákban pedig nem is várható változás, leginkább ami a lakáshiteleket illeti: szeptemberben ugyanis elindult az Otthon Start Program, amely révén a piaci kölcsönökénél jóval alacsonyabb, évi legfeljebb három százalékos kamat mellett juthatnak finanszírozáshoz az arra jogosultak.

A lakáshitelesek a legfegyelmezettebbek

A jegybank adatai szerint egyébként a lakáshiteleknél mutat a legszebben a portfólió: itt június végén már fél százalék alatt járt a 90 napon túli késedelemben lévő állomány súlya, ami egyébként még az igen kiváló, 2024 júniusi 0,67 százaléknál is 0,2 százalékponttal jobb arány.

Ennél is szebb képet mutat a január óta elérhető munkáshitel: itt a június végi, 104,6 milliárdos állományból mindössze 87 millió forintnyi volt három hónapot meghaladó késedelemben, ami az akkor hat hónapos múltra visszatekintő konstrukcióra való tekintettel nem is csoda. Ezzel együtt a kamatmentes, támogatott hitelnél aggasztó jel, hogy a 31 és 90 nap közötti csúszásban lévő állomány már júniusra elérte a 2,7 milliárd forintot, ami a BiztosDöntés.hu szakértője szerint nem feltétlenül biztató a folytatásra nézve.

A személyi kölcsönöknél viszont még mindig viszonylag magas, 3 százalékos a három hónapon túl késő hitelek részesedése, igaz, itt is több mint egy százalékpontot sikerült javítani az arányon egy év alatt. A babaváró hitelnél viszont minimálisan ugyan, de nőtt az arány tavaly júniushoz képest: igaz, így is mindössze 0,5 százalékot tett ki.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!