Gazdaság

A koronavírus egyetlen pozitív hozadéka a GoodID lehet

Ma már nincs sem jogi, sem technikai akadálya, hogy teljes biztonsággal azonosítsuk magunkat online környezetben.

Így a korábban személyes megjelenést igénylő szerződések is megköthetők interneten. A technológia fejlesztésében élenjáró magyar ID&Trust online ügyfélszolgálati rendszerét három hónapig ingyen tesztelhetik azok a vállalati ügyfelek, akik június 15-ig jelentkeznek.

Korábban többnyire csak kényelmi funkció volt, az elmúlt hónapokban tapasztalt globális járványhelyzetben viszont az emberek már alapvető szükségletként tekintenek a távolról elérhető szolgáltatásokra. Ugrásszerűen megnőtt az online áruházak forgalma, az üzleti tárgyalások a felhőbe költöztek.

Azonban továbbra is él a tévhit, hogy egy hitelszerződés, egy komolyabb tulajdonjogi ügylet, vagy például egy telekommunikációs vagy közmű szolgáltatás megrendelése esetén feltétlenül szükséges a személyes jelenlét: be kell mutatni iratainkat, az ügyintéző meggyőződik azok eredetiségéről, a saját nyilvántartásuk kedvéért lemásolja őket, és személyes aláírásunkkal válik csak hitelessé a dokumentum.

Eközben a digitális aláírás már évek óta bevett gyakorlatként él az üzleti életben. Többek között az elektronikusan kiállított számlák sem attól „e-számlák”, hogy pdf-ként utaznak a felek között, hanem azért, mert digitális aláírás hitelesíti a tartalmukat és eredeti kiállítójukat. Az ügyfelek személyazonosságának online környezetben való hitelesítésére is van már megoldás. Az ID&Trust által fejlesztett GoodID eÜgyfélszolgálat egymástól távol levő felek között is képes jogszerű, biztonságos ügyfélkapcsolatot hitelesíteni, függetlenül a böngésző, call center vagy a videochat platform típusától, a szolgáltató bármilyen egyéb tranzakciós vagy ügyfélkiszolgálási felületeivel kompatibilisen.

Az ID&Trustnak több mint másfél évtizedes tapasztalata van elektronikus okmányok fejlesztése és digitális azonosítás területén, többek közt a magyar eSzemélyi teljes rendszerének felépítése, a román egészségügyi kártya és a japán útlevél fejlesztése fűződik a nevükhöz. A távoli azonosítási rendszerük középpontjában a GoodID mobilalkalmazás áll. A GoodID az első hazai mobiltelefonos irattárca alkalmazás, amely mindenféle okmányunk hiteles digitális megfelelőjét, emellett pedig a hűségkártyáinkat is magába tudja foglalni. Egyedülálló módon arra is képes, hogy útlevél vagy új típusú eSzemélyi esetén a chipen található adatokat is be tudja olvasni (NFC-kapcsolattal), így az alkalmazás segítségével a későbbiekben garantáltan közhiteles adatainkkal azonosíthatjuk magunkat.

A mobilappon keresztüli azonosítást alkalmazó GoodID eÜgyfélszolgálat rendszer különösen telekommunikációs cégeknek, pénzügyi szolgáltatóknak, ügyvédi irodáknak, illetve közüzemi szolgáltatóknak jelenthet óriási segítséget. Az emberek több hónapnyi felgyülemlett ügyet kellene, hogy elintézzenek, úgy, hogy közben nem szegik meg a zárt terekre vagy a sorban állásra vonatkozó szabályokat sem. Az ügyfélélmény még azon cégek esetében is nagyban sérülhet, akik igyekeznek mindent megtenni az ügyfeleik kényelméért, csak éppen kapacitásokkal nem bírják az emberek rohamát és érthető türelmetlenségét.

Bizonyos szolgáltatók már ma is kínálnak videochat formájában való szerződés lehetőségét, azonban az ID&Trust szakértői szerint még nem minden szempontból tökéletesek.

„A jelenleg működő videókonferenciás banki ügyfélcsatornákon való azonosítási megoldások óriási felelősséget rónak az ügyintézőkre, hiszen csak rajtuk múlik, hogy a kamera felé felmutatott igazolványokat és az azt bemutató személyt validálják. A GoodID azonban olyan egyedi azonosítási protokollt használ, ami nem kijátszható, platformfüggetlen, így mind a munkatársaknak mind az intézményeknek és nem utolsósorban az ügyfeleiknek is biztonságos és kényelmes”

– mondja Szabó Tamás, az ID&Trust Kft. alapító-ügyvezetője. Szintén az ügyfelek kényelmét szolgálja, hogy a GoodID-val – amint az néhány nemzetközi és magyar szolgáltatásnál megszokott, mint a Revolut vagy a MOL Limo –, a felhasználónak nem szükséges valós időben azonosítania magát. Elég, ha a mobilappon keresztül az okmányait feltölti, illetve megadja az adatait, továbbá készít magáról egy videó szelfit, amit az ügyintéző utólag hagy jóvá.

Mi az a digitális irattárca?

A gyors és biztonságos azonosításnak nem csak ügyfélszolgálati helyzetben van létjogosultsága. Felmérések szerint online megkezdett megrendeléseknek akár 40 százaléka is áldozatul esik annak, hogy a felhasználó belefárad, hogy mindazokat az adatokat megadja, amelyeket ilyenkor törvényszerűen be kell gépelnie. A GoodID mobilappban ezeket az adatokat elég egyszer megadni, így minden egyes további azonosításnál újból felhasználhatja azokat, jelentősen növelve az online megrendelések sikerességi rátáját. Integrált megoldás esetében pedig akár teljes mértékben automatizálható is lehet az ügyfél-azonosítás, ami a szolgáltatói oldalon rövidítheti le az adminisztrációt – tette hozzá Szabó Tamás.

A digitális irattárca lehetővé teszi, hogy biztonságosan digitalizáljuk okmányainkat, és azonosítás során a tárcánkból „húzzuk elő”. Európában már működik néhány hasonló app. Az egyik legsikeresebb példa az angol Yoti: az alkalmazás arra a problémára kínál megoldást, hogy Angliában szigorúan veszik azt, hogy csak 18 éven felül vásárolhatnak az emberek alkoholt, akik viszont nem szeretik átadni ehhez az okmányukat. A Yoti-val több mint 12 ezer helyen bizonyíthatják a fiatalok a mobiljuk felmutatásával, hogy elmúltak 18 évesek.

A másik sikersztori a több bank közös fejlesztéseként létrehozott belga itsme: két és fél évvel a bevezetését követően már 1,5 millió belga felhasználó, azaz a munkavállalók 20 százaléka rendelkezik itsme hozzáféréssel, amely lehetővé teszi számukra az online azonosítást, tranzakciók jóváhagyását és dokumentumok elektronikus aláírását.

Related Topics:2020 digitalizáció goodid koronavírus ügyfélszolgálat

Up Next

Új csomagokkal és reklámfelületekkel segíti a KKV-kat a Telekom

Don't Miss

Elstartolt hazánk első mesterséges intelligencia alapú podcastja!

Gazdaság

Az OMV Hungária határozatlan időre leállította autómosóinak működését

A jelenlegi helyzetben az OMV Hungária határozatlan időre felfüggesztette valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését. A felelős vállalati döntés összesen 130 autómosót – 73 gépi és 57 kézi mosót – érint, és célja a víz- és energiafelhasználás csökkentése, valamint a természeti erőforrások megóvása.

Az országot érintő rendkívüli energia- és vízügyi helyzetre reagálva az OMV Hungária Ásványolaj Kft. a hétvégén valamennyi saját üzemeltetésű autómosójának működését határozatlan időre felfüggesztette. Az intézkedés összesen 130 autómosót érint, köztük 73 gépi és 57 kézi mosót.

A vállalat felelős piaci szereplőként úgy döntött, hogy a jelenlegi körülmények között a víz- és energiafelhasználás csökkentésével is hozzájárul a rendelkezésre álló erőforrások megóvásához és a közös teherviseléshez. Az OMV egyúttal arra kérte szerződéses partnereit is, hogy lehetőségeikhez mérten csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

„Vannak helyzetek, amikor egy vállalat felelőssége túlmutat a saját működésén. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi körülmények között minden olyan intézkedés számít, amely hozzájárul az energia- és vízfogyasztás csökkentéséhez. Tudjuk, hogy sok nálunk tankoló autós rendszeresen használja autómosóinkat is, ezért ezt a döntést nem volt könnyű meghozni, de elkerülhetetlennek éreztük. Bízunk ügyfeleink megértésében és támogatásában”

– közölte az OMV Hungária Kft.

A szolgáltatás szüneteltetése határozatlan ideig marad érvényben. A vállalat folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és amint a körülmények lehetővé teszik, tájékoztatást ad az autómosók újraindításáról.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!