Gazdaság

A vállalatok 70 százalékának biztonsági incidense volt a nyilvános felhő szolgáltatások miatt

A Sophos „The State of Cloud Security 2020” (A felhőbiztonság állapota 2020-ban) globális felmérés főbb megállapításai:

Tavaly a szervezetek közel háromnegyedét (70%) érintette valamilyen nyilvános felhő szolgáltatással kapcsolatos biztonsági incidens.
A cégek 96%-a aggódik a felhőbíztonság miatt, 44%-uk az adatszivárgástól tart leginkább.
A biztonsági incidensek listájában szerepelnek a zsarolóvírusok és egyéb vírusos fertőzések (50%), kiszivárgott adatok (29%), kompromittált fiókok (25%) és cryptojacking (17%).
A több felhő szolgáltatást használó szervezetek esetében a biztonsági incidenseknek több, mint 50 százalékkal nagyobb az előfordulási esélye, mint azoknál, akik egyetlen felhőszolgáltatást használnak.
A felhőbíztonsági incidensek az európai szervezeteket érintették a legkisebb százalékban. Ez azt jelzi, hogy az általános adatvédelmi rendelet, a GDPR iránymutatásainak betartása segít megvédeni a szervezeteket a kompromitálódástól. Ugyanakkor India volt a legrosszabb helyzetben: tavaly a cégek 93 százalékát érték olyan digitális támadások, melyek a nyilvános felhőszolgáltatásokban tárolt adataikra voltak hatással.

A Sophos felmérése 3.500 IT vezető bevonásával készült 6 kontinens 26 országában. A válaszadók 48%-a 100-1000 alkalmazottat foglalkoztató cég, míg 52%-uk 1001-5000-es bérállományú vállalatnál dolgozik.

A véletlenül nyitva hagyott bejárat: így törnek be a támadók

A balesetszerűen bekövetkező incidensek továbbra is gyakran sújtják a cégeket: a bejelentett támadások 66 százalékában a helytelen konfigurációt használták ki. A SophosLabs 2020 Threat Reportjában részletezett információk szerint az incidensek többségének hátterében a helytelen konfiguráció áll és amit jelentős mértékben a felhőmenedzsment összetettsége okoz

Ezenkívül a szervezetek 33 százaléka jelentette azt, hogy a digitális bűnözők a felhőszolgáltatás fenntartói fiókjának ellopott hitelesítő adataival szereztek hozzáférést. Ennek ellenére csupán a szervezetek negyede mondja azt, hogy legfőbb aggodalmaik részét képezi a felhőfiókokhoz való hozzáférés menedzselése. A Sophos Cloud Optixből származó adatok továbbá azt mutatják – ez a felhőbiztonság állapotának menedzselésére szolgáló eszköz -, hogy a fiókok 91 százaléka túl sok jogosultsággal rendelkezik és menedzsment szerepekhez is hozzáfér, 98 százalék esetében pedig ki van kapcsolva a többlépcsős hitelesítés a felhő szolgáltatás fenntartói fiókjainál.

A helyzet pozitívuma

Majdnem minden válaszadó (96%) elismerte, hogy a felhőbiztonság jelenlegi szintjével kapcsolatban aggályai vannak, mely biztató jele annak, hogy ez egy szem előtt tartott és fontos tényezőnek számít. Ennek megfelelően az “adatszivárgások” jelentik a válaszadók majdnem felének (44%) legfőbb biztonsági aggályát; a biztonsági incidensek azonosítása és azok kezelése a második helyen áll, közel az elsőhöz (41%). A pozitívum ellenére fontos megjegyezni, hogy négy válaszadóból csupán egy látja a legfontosabb tényezőnek a személyzet szakértelmének hiányát.

“A zsarolóvírusok nem meglepő módon a leggyakrabban jelentett digitális bűncselekmények a nyilvános felhő szolgáltatások kapcsán. A State of Ransomware 2020 jelentés szerint a legsikeresebb ilyen jellegű támadások érintik a nyilvános felhőkben tárolt adatokat és az elkövetők átszabják módszereiket a felhőalapú környezetek támadásához. Ezzel megbénítják a szükséges infrastruktúrát és növelik a fizetés esélyének lehetőségét” mondta Chester Wisniewski, a Sophos vezető kutatója. “A közelmúltban végbement növekedés a távoli munkavégzés terén extra motivációt jelent a felhő infrastruktúra megbénításához, melyre most nagyobb mértékben támaszkodnak, mint valaha. Aggasztó, hogy számos cég továbbra sem érti a felhőben tárolt adatok és végbemenő munkafolyamatok biztosításával kapcsolatos felelősségét. A felhőbiztonság megosztott felelősség, a szervezeteknek pedig menedzselnie és monitoroznia kell a felhőkörnyezeteket, hogy egy lépéssel az eltökélt támadók előtt tudjanak maradni.”

Related Topics:2020 cloud felhő incidens sophos

Up Next

A digitalizáció megállíthatatlan folyamatokat indított el a kiskereskedelemben

Don't Miss

Digitális képességekkel a munkanélküliség ellen

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!