Connect with us

Gazdaság

Fénysebességre válthat a papír alapú számlák digitalizálása Magyarországon

5 ok, amiért megéri átterelni a vállalati számlakezelést a digitális világba

A papír alapú számlázásról való áttérés elektronikus számlakezelésre, több milliós megtakarítást jelenthet már kis- és középvállalati szinten is. Mindez nem jelent luxus beruházást, a beérkező és kimenő számla állomány teljes digitalizációja pedig jelentős hatékonyság javulást és érezhető költség megtakarítást hoz magával.

„Egy online számlázó programban digitálisan létrehozott számla automatikusan még nem lesz elektronikus számla, így papír alapú verziójára is szükség van, de mindenképpen egyszerűbbé teszi például a július 1-től életbe lépő új NAV előírásnak megfelelő számla regisztrációt. Éppen ezért várható, hogy tömegesen térhetnek át digitális számlázásra a vállalatok és vállalkozók a következő időszban.”

– mondta el Somkuti András a Docler Holding elnök vezérigazgatója és az e-aláírás specialista NETLOCK ügyvezetője. Ettől az időponttól minden belföldi adóalany felé kiállított számláról adatot kell szolgáltatni a NAV digitális rendszerében. Könnyen belátható, hogy mindez az online számlázó programok segítségével egyszerűbben megtehető, mint a kézzel írott papír számlatömbök, illetve a számítógépre telepített számlázóprogramokkal készített és kinyomtatott számlák használatával. Fontos érteni azt is, hogy ha egy befogadásra kerülő, kinyomtatott számlát, hosszútávon elektronikusan akar megőrizni a cég, akkor szükséges azt, hiteles másolatkészítéssel elektronikussá konvertálni.

Beérkező és kimenő számlák teljes digitalizációja ma már nem luxus

Már egy közepes vállalat esetén is éves szinten akár 5-10 ezer papír alapú számla keletkezhet. Ezek nyomtatása, postázása, tárolása és szakszerű archiválása, adott esetben visszakeresése jelentős költségeket és munkaidő ráfordítást igényel.

  • Ha egy vállalat áttér a kimenő számlák esetén e-számlázásra, azonnal megtakarítható a nyomtatás és postaköltség.
  • Amennyiben a bejövő számlákat is digitálisan kezelik, “érkeztetik” – az alvállalkozók által küldött e-számlákat törvényileg megfelelő módon archiválják, a papíron beérkező számlákat pedig, szintén a törvényileg szabályozott módon, automatizáltan digitalizálják (e-konverzió, hiteles másolatkészítés) – akkor rengeteg adminisztrációra fordított munka is megtakarítható, miközben eltűnik a számlák papír alapú tárolásának költsége is.

„A teljesen elektronikus számlakezelés ma már nem luxus. Léteznek olyan megoldások, melyeknek segítségével szinte egyik napról a másikra bevezethető mindez, akár a vállalat saját ügyviteli rendszeréhez csatlakoztatva, abba integrálva.”

– tette hozzá Somkuti András. Egy ilyen rendszer a NAV 2.0 platformhoz is csatlakoztatható, mellyel számos adminisztrációs munkafolyamat automatizálható, például a számlák adatainak automatikus lekérdezése és betöltése a könyvelő rendszerbe, amelyet eddig többnyire manuálisan végeztek.

5 ok, amiért megéri átterelni a vállalati számlakezelést a digitális világba

Elektronikus számlabefogadó és feldolgozó rendszer Hagyományos „papíralapú” számlakezelő rendszer
1.       A jogszabályoknak megfelelve e-számlát fogadhat be és digitálisan tárolhatja, kezelheti számláit a vállalat. 1.      Az e-számlák nehezen illeszthetők be a papíralapú ügymenetbe, ugyanúgy kezelődnek, mint a papír számlák (ki kell őket nyomtatni).
2.       A papír alapú számlákról automatizált módon hiteles elektronikus másolatot készíthet a 451/2016 (XII. 19.) kormányrendelet szerint (e-konverzió), így azokat papír alapon már nem kell megőrizni. 2.       A papír alapú számlák könyvelési adminisztrációjának idő- és költségigénye magas.
3.       A NAV 2.0-nak köszönhetően a számlák összes adata automatikusan lekérhetők lesznek. Hazánkban elterjedt számlázó rendszerekhez könnyen illeszthető a számla digitalizáló rendszer. 3.       Gyakoribb a hibázási lehetőség, hosszabb hibakeresési idő, magasabb a számlák kezelésre, könyvelésére fordított idő.
4.       Az elektronikusan archivált számlák szükség esetén könnyen visszakereshetők a számítógépes hálózatban. 4.      Esetleges adóhatósági ellenőrzés időigényesebb, a számlákat szükség esetén nehéz visszakeresni.
5.       A digitalizálásnak köszönhetően nincs többé papír alapú tárolás, eltűnik a nyomtatási és postaköltség. 5.       A fizikai tárolás költséges és nem biztonságos.

Gazdaság

Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket

A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.

Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.

„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”

– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”

– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.

A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).

Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.

A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.

Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.

A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.

Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása

Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.

A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.

Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új házi fejlesztésű AI-platform a K&H-nál

A K&H Bank új szintre emelte a mesterséges intelligencia belső alkalmazását. 

Elindult az ügyfelek által már jól ismert, Kate nevű, teljes egészében házon belül fejlesztett HR-asszisztens, amely már most több ezer munkavállalónak nyújt azonnali, pontos válaszokat szabadság, juttatások, képzések és adminisztrációs témákban. A rendszer nem egy dobozos megoldás, hanem nulláról felépített, skálázható AI-platform, amely a jövőben más területekre – például pénzügy, beszerzés vagy IT-támogatás – is tovább vihető lesz.

A fejlesztési folyamatban több bankon belüli csapat együttműködésével hozták létre a rendszer szabályozási és technológiai kereteit. Az AI nem kulcsszavak alapján keres, hanem természetes nyelven megfogalmazott kérdéseket értelmez, és validált belső tartalmakra építve ad választ. Fontos szempont volt az AI-hallucinációk minimalizálása, ezért a tudásbázis kizárólag jóváhagyott információkból épül fel. A rendszer használata már a bevezetés első szakaszában intenzív. Eddig minden hetedik kolléga kipróbálta a digitális asszisztenst. A fejlesztők ek visszajelző funkciót is beépítettek, amely valós időben segíti a működés finomhangolását.

A projekt megvalósítása nemcsak technológiai, hanem szervezeti kultúraváltást is jelentett. A hagyományos fejlesztési modell helyett agilis, gyors interakciókra építő működés valósult meg, amelyben több terület dolgozott összehangoltan. A K&H ezzel a fejlesztéssel hosszú távra fektette le egy vállalati AI-tudásmenedzsment rendszer alapjait, amelyre a következő bővítések is épülnek majd.

„A Kate-fejlesztés nemcsak egy sikeres AI-projekt, hanem fontos üzenet a technológiai szakembereknek is. A K&H-nál valódi innováción dolgozhatnak egy stabil, nagyvállalati környezetben, ahol a fenntartható megoldások, a szakmai fejlődés és a jövőálló tudás megszerzése nem ígéret, hanem működési alapelv. Az, hogy ezt a rendszert házon belül építettük fel, jól mutatja, milyen ereje van az agilis gondolkodásnak és a nyitott, együttműködő csapatmunkának. Büszkék vagyunk arra is, hogy nálunk a szakmai átjárhatóság, az emberi oldal ugyanúgy érték, mint a technológiai teljesítmény – ez az, ami hosszú távon is vonzóvá teszi a K&H-t az IT-szakemberek számára”

– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss