Gazdaság

Önvezető autózás: ha nem is az élbolyban, de az említésre méltók között tartják számon Magyarországot

Mennyire állunk készen az önvezető autók közforgalomba való tömeges bevezetésére? A KPMG elemzői 30 országot találtak arra alkalmasnak, hogy érdemben vizsgálják az önvezetési technológia befogadására való felkészültségét. Magyarországnak az összesített ranglistán elért 25. helye azt jelenti, hogy a tempót ugyan nem mi diktáljuk, de fent vagyunk a térképen.

Közöttünk járnak már egy ideje, mégis sokunkban ellenérzést kelt a tudat, hogy emberi ellenőrzés nélkül közlekednek olyan járművek, amelyeket kizárólag a digitális technológia irányít. A KPMG idén is komplex kutatást végzett négy pillér mentén: a szabályozói környezet, a technológiai és innovációs környezet, az infrastruktúra kialakítása, valamint a fogyasztói hozzáállás tekintetében. A legtöbb ország – 17 a tavaly is vizsgált 25-ből –, növelte a pontszámát, viszont kiemelendő a távol-keleti régió előretörése a sorrend tekintetében: Dél-Korea a 12. helyről az előkelő 7. helyre ugrott, míg a szoros versenyben Szingapúr vette át az első helyet, Hollandiát szorítva maga mögé a második helyre. Az első ötbe még Norvégia, az USA, és Finnország fért be, ez utóbbi nem mást, mint Svédországot utasítva maga mögé, ami azt is jelenti, hogy Észak-Európa a másik fontos bölcsője az autonóm közlekedésnek.

Mint a kutatás megállapítja, az önvezetés témáját övező „felhajtás” lassan alábbhagy, és a józan építkezés fázisába lép a technológiai környezet, hogy valóban kényelmünket szolgáló, biztonságos, fenntartható eszköze legyen a mindennapoknak.

Magyarország idén a 30 vizsgált országból a 25. helyet kapta meg, míg 2019-ben 21. volt a 25-ből. Az önvezető autózás területén itthon nem csak a Magyarországon jelenlévő autómárkák és beszállítóik aktívak (mint a Bosch, a Continental, a Knorr-Bremse vagy a ThyssenKrupp), hanem számos független magyar intézmény és vállalkozás is. Már 2015 szeptemberében megalakult a RECAR Autonóm Jármű Kutató Központ a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának (KJK) gondozásában, amelyhez csatlakozott a BME VIK, az ELTE IK és az MTA SZTAKI is.

Zalaegerszegen épült tesztpálya, ahol többek között egy Smart City Zone nevű városi szimulációs környezet ad lehetőséget az önvezető autók tesztelésére, valamint a kapcsolódó töltési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztéseinek demonstrálására, köztük a Magyar Telekom és a T-Systems jóvoltából az 5G tesztelésére is. A Zalaegerszegi tesztpálya unikális abból a szempontból is, hogy a kapcsolódó M76-os főút révén intelligens gyorsforgalmi szakaszt is kaphat a jövőben.

Az önvezetés terén említésre méltó országok térképére nem csak a startupként induló rendszerfejlesztő, a fehér-zöld tesztautóival országszerte felbukkanó AImotive rakja Magyarországot, hanem az itt megtelepedő külföldi cégek kutatás fejlesztési tevékenysége is. A Continental 100 hardver és szoftver szakembert alkalmazó kutatás-fejlesztési központot nyitott, a ThyssenKrupp önvezető kormányrendszereket fejleszt, míg a Knorr-Bremse autonóm teherjárművek, a Bosch pedig szenzorok fejlesztésével foglalkozik Magyarországon. Nemcsak a német multik aktívak idehaza a K+F-ben, a Jaguar Land Rover is 100 fős tervezői irodát nyitott, a Vodafone pedig az Almotive-val és a holland Here Technologies-zal közösen a fizetést is intéző online parkolási rendszert fejleszt mélygarázsok számára. Ezek a példák is jól mutatják, hogy Magyarország elsősorban kínálati oldalon fog tudni becsatlakozni, a járműipar és a telekommunikáció metszetét adó új technológiák fejlesztési helyszíneként, beszállítójaként. A felhasználói oldalon viszont nem várható, hogy húzóerőt képvisel a magyar piac.

Metodológiai szempontból a vizsgálat elsősorban szakmai tanulmányokon és az ágazati szereplők kommunikációin alapul, ezen kívül beépít más hasonló indexeket, mint a változásra való készség, a globális versenyképességi index, vagy a hálózati készültségi index.

A szabályozói környezet alakulása sok tekintetben meghatározza a többi pillér teljesítményét is. Ebben a pillérben a KPMG azt mérte fel, hogy az adott országok hogyan szabályozzák az önvezető autók tesztelését, forgalomban való megjelenését, mennyire hatékonyak az új jogszabályok kialakításában és bevezetésében, milyen a kormányzat viszonya az iparággal, mennyire támogatja az innovációt és mennyire nyitott az adatmegosztással járó kollaborációk terén. Az élen járó országok Szingapúr, az Egyesült Királyság és Hollandia, a sereghajtók India, Mexikó és Brazília.

Bár összességében itt a 25. helyen végeztünk, egy szűkebb területen az élen járunk: a tanulmány a legmagasabb részpontszámmal ismerte el, hogy nálunk külön kormányzati ügynökség foglalkozik az önvezető ágazati fejlesztésekkel, míg más országokban ezeket a kompetenciákat általában delegálják különböző szervezeteknek.

A vizsgálat második pillére az országok technológiai ökoszisztémáját méri fel: hány fejlesztő vállalkozás vagy klaszter működik az országban, hány szabadalmat nyújtottak be, menyire elérhető a legújabb technológia, milyen szinten áll a mesterséges intelligencia, mennyire fejlettek a felhőmegoldások vagy a Dolgok Internete (IoT) fantázianévvel jellemzett hálózati technológiák. Nem meglepő, hogy itt az USA jár az élen. A tradicionálisan magas technológiával rendelkező országok, mint Japán, Dél-Korea és Németország a legerősebbek a benyújtott szabadalmak területén. A technológiai felkészültséget erősíti az is, ha egy országban megvetik a lábukat a nagy márkákat kiszolgáló alkatrészgyártók, kifejezetten önvezető technológiákra szakosodott cégekbe történő bevásárlással. Ebben Izrael emelkedik ki a tömegből, mint az egy főre vetítve legtöbb ilyen befektetést befogadó nemzet, de jól szerepelt Németország és természetesen az USA is.

Az is kézenfekvőnek tűnik, hogy az önvezető autókra való készenlét összefügg az elektromos autók piaci részesedésével, ezen a területen Észak-Európa a legerősebb: Norvégia, Hollandia és Svédország végeztek az élen. Idén ebben a pillérben már a kiberbiztonsági megfontolásokat is vizsgálták, ezen a területen az USA mellett jól szerepelt az Egyesült Királyság is, a sereghajtóknak pedig Brazília, Chile és Csehország bizonyultak.

Az infrastruktúra vizsgálatában olyan tényezőkre fókuszáltak, mint az útfelület minősége, az utak egyértelmű kijelölése, a közlekedési jelek láthatósága, de ugyancsak ebbe a pillérbe tartozott a mobil kommunikációs infrastruktúra fejlettsége, hiszen az önvezető autók óriási adatforgalmat generálnak. Szélessávú internet szempontjából Ausztrália és Szingapúr vitte a pálmát, az internet sebessége az Egyesült Arab Emirátusban a legjobb, az utak minősége viszont Szingapúrban a legmegfelelőbb. Némileg meglepő, hogy a csehek „csehül állnak” a közutak minősége tekintetében.

Végül a felhasználói hozzáállás a kutatás legérdekesebb pillére, hiszen, ha mi, emberek nem fogadjuk el az önmagukat vezető autókat, akkor az egész kialakuló iparágnak nem lesz felvevő piaca. Nem meglepő, hogy az információ-technológiát jól kezelő országok végeznek itt is az élen, Svédország, az USA, Finnország, Dél-Korea. A tanulmány az autómegosztás piaci mutatóját is vizsgálta, feltételezve, hogy azok a fogyasztók hajlandóbbak az önvezető autókat elfogadni, akik aktívabban használják az autómegosztó szolgáltatásokat. Nem meglepő, hogy ebben Kína élen jár, hiszen ott szigorúan korlátozzák a gépjármű tulajdonlást. Azon is el lehet mosolyodni, hogy vajon miért pont az olaszok hajlandóak legkevésbé kiengedni kezük közül gyönyörű szép autóik kormányát és feladni a vezetés élményét.

Magyarország pozícióit elsősorban a digitális készségek alacsony elterjedtsége rontja, ami rányomja bélyegét az önvezetési technológiák elfogadottságára is. Mindazonáltal az önmagában siker, hogy az önvezetési technológia elterjedését legjobban befolyásoló országokkal egy listán szerepel Magyarország.

Related Topics:2020 autó kpmg magyarország önvezető

Up Next

A világ TOP 50 cége közé került Huawei

Don't Miss

Közösségi finanszírozási siker révén épülhet vöröspanda-kifutó a Pécsi Állatkertben

Gazdaság

Pénzügyminisztérium: A valóság költségvetése

A kormány módosítja a 2026. évi költségvetést. A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.

A módosítástervezetet a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én átadta a Költségvetési Tanácsnak előzetes véleményezésre, és legkésőbb augusztus 31-én tervezi benyújtani a Parlamentnek.

A 2026. évi költségvetést az előző Országgyűlés 2025 kora nyarán fogadta el, a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal számolva. A Pénzügyminisztérium júliusban közzétett költségvetési átvilágítása szerint a kormányváltás és további intézkedések nélkül a 2026. évi hiány elérte volna a GDP 8,3 százalékát. Az óriási hiány kialakulásában az előző kormány kampánykiadásai, az állam számára előnytelen szerződések, valamint a megfelelő kontroll nélküli, pazarló költekezés játszottak döntő szerepet. A törvényben szereplő 3,7 százalékos hiánycél és a feltárt 8,3 százalékos valós hiánypálya közötti különbség mindennél világosabban mutatja, milyen költségvetést hagyott maga után az előző kormány: úgy költekeztek a választás előtt, hogy közben már az államigazgatáson belüli előrejelzések is a törvényben szereplőnél lényegesen magasabb deficitet mutattak. A számlát végül az egész országnak kellett volna kifizetnie.

Az új kormány a hivatalba lépése után néhány hónap alatt érdemben javította az örökölt költségvetési helyzetet. Az előző kormány által elveszített források ügyében megállapodást kötöttünk az uniós intézményekkel. Ez GDP-arányosan 0,5 százalékponttal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása pedig 0,2 százalékponttal javítják a 2026-os egyenleget. A hitelesebb gazdaságpolitika hatása már az állampapírpiaci hozamok csökkenésében is tetten érhető, ami további 0,1 százalékponttal csökkenti a hiányt. Ennek eredményeként a júliusi költségvetési leltár 7,5 százalékos várható hiánnyal számolt.

A kormány ezt a 7,5 százalékos értéket tűzi ki a felülvizsgált 2026-os deficitcéljaként, ugyanis az örökölt gazdasági helyzet, valamint az aszály és energiaválság költségei idén még nem teszik lehetővé a hiánycél további csökkentését. Ez mutatja az örökölt helyzet súlyosságát, és azt is, hogy az előző tizenhat év hibáit és rossz döntéseit néhány hónap alatt nem lehet kijavítani.

A fordulat azonban már elkezdődött: az új kormány felelős közpénzügyi magatartása érezteti hatását. Miközben 2026 áprilisáig a felhalmozott hiány rekordszintre ugrott, a május-július közötti hónapokban közel 1000 milliárd forintos többlet alakult ki. Ezt alapvetően a gondos gazdálkodás eredményezte, amely mellett egyedi hatások és átmeneti tényezők is szerepet játszottak a javulásban. Az első hónapok számai már megmutatják a különbséget a felelőtlen és a felelős állami gazdálkodás között.

A 2026. évi költségvetés módosítása a felelős gazdálkodásra épül. Mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ilyen például a kormánytagok és képviselők fizetéscsökkentése, a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. Ezek a döntések a túlárazások és a pazarlások visszaszorítását, a szükségtelen támogatások és propagandakiadások megszüntetését, az állam működésének és beruházásainak ésszerűsítését szolgálják. Tehát nem forráskivonásról van szó.

A takarékosabb állami működés érdekében megvalósítandó további lépések ezen felül mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek majd az év utolsó hónapjaiban. Illetve szintén a korábbi indokolatlan és politikailag motivált túlköltések megakadályozását szolgálják. A tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány. Így idén összesen mintegy 700 milliárd forinttal takarékosabb állami működést valósítunk meg. Ennyit számít, ha az állam elkezdi felülvizsgálni a korábbi szerződéseket, visszafogja a pazarló kiadásokat és minden egyes elköltött adóforintnál újra a közérdeket teszi az első helyre.

A számos ponton terhelt energetikai és mezőgazdasági infrastrukturális örökség által felerősített aszály és energiaválság kezelésére a kormány 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre. Az Alap elkülönített fedezetet biztosít döntően az aszály és az energiaellátás előre nem látható költségvetési következményeinek a kezelésére, ezáltal is erősítve a költségvetés átláthatóságát. Az előző években elhalasztott vagy elmaradt fejlesztések miatt ma olyan problémákra is azonnal forrást kell biztosítani, amelyek kezelését évekkel korábban meg kellett volna kezdeni. A magyarországi energiaellátás biztonsága, az aszály általi károk mérséklése olyan célok, amelyek elérése előtt nem állhat költségvetési akadály.

A módosított költségvetés tartalmazza az új kormány első szociális intézkedéseit is: 400 ezer rászoruló gyermek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatását, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tételét, a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a szociális tűzifa keretének megduplázását.

A kormány elkötelezett az államadósság-ráta csökkentése mellett. Az örökölt magas hiány és az előző kormány által tervezettnél lényegesen alacsonyabb nominális GDP miatt ugyanakkor az adósságráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet. A ráta csökkenése 2026 után indul majd újra, amelyre vonatkozó konkrét középtávú tervet a kormány a 2027-re vonatkozó költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan októberben hozza majd nyilvánosságra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint

A nyár sokak számára a kikapcsolódás időszaka, a nyaralások, programok és egyéb szezonális kiadások azonban könnyen próbára tehetik a pénztárcát.

A Rakuten Viber Magyarország három egymást követő szavazásban kérdezte közösségét nyári költési szokásaikról. A közel 28 ezer leadott szavazatból kirajzolódik, mi befolyásolja leginkább a nyári kiadásokat, mire költünk a legkönnyebben a tervezettnél többet, és hogyan próbáljuk kordában tartani a költségeinket.

A válaszadók közel fele, 47 százaléka szerint elsősorban a nyári terveiktől függ, mennyit költenek az év többi részéhez képest. Több mint minden negyedik válaszadó, 27 százalék rendszerint többet költ nyáron, míg 21 százalék nagyjából ugyanannyit, mint máskor. Mindössze 5 százalék számolt be arról, hogy a nyári hónapokban kevesebbet költ.

A tervezett költségvetést leginkább a nyaralás és az utazás teszi próbára. A válaszadók 43 százaléka ezen a területen költ a legkönnyebben többet az előzetesen tervezettnél. Az online vásárlást 10 százalék, az éttermeket és kávézókat 7 százalék, a fesztiválokat, koncerteket és egyéb programokat pedig 6 százalék jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában sikerül tartania magát a költségvetéséhez.

A kiadások kordában tartásában a kedvezmények játsszák a legfontosabb szerepet. A válaszadók 47 százaléka akciókat és kedvezményeket keres, hogy kontroll alatt tartsa nyári költéseit. 23 százalék előre meghatározza, mennyit költhet, míg 12 százalék az árak összehasonlítására támaszkodik. Ezzel szemben közel minden ötödik válaszadó, 18 százalék azt mondta, hogy nem igazán követi a kiadásait.

Az eredmények a vállalkozások számára is hasznos fogyasztói insightokat mutatnak. Mivel a válaszadók közel fele aktívan keresi az akciókat és kedvezményeket, a jól látható, könnyen elérhető és egyértelműen kommunikált ajánlatok fontos szerepet játszhatnak a nyári vásárlási döntésekben. Az adatokból az is látszik, hogy a költés erősen függ az aktuális tervektől, így a megfelelő időben és releváns helyzetben elérhető ajánlatok különösen értékesek lehetnek a fogyasztók számára.

A Viber szavazás alapján tehát a nyári kiadások alakulását elsősorban az határozza meg, milyen programokat tervezünk, a költségvetést pedig legkönnyebben az utazás írja felül. Amikor viszont spórolásról van szó, a magyar Viber-közösség legnagyobb része az akciókra és kedvezményekre támaszkodik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél

A Schneider Electric a „Tendering and Transformation” terület közép- és kelet-európai régióért felelős vezetőjének nevezte ki Gondos Gabriellát.

A szakember feladata lesz a régió tendering csapatainak irányítása, az ajánlatkészítési folyamatok és a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vállalat ügyfélközpontú szemléletének további erősítése.

Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.

A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.

„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is”

– mondta el Gondos Gabriella.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!