Gazdaság
Jövőnket befektetéseink formálják
Nemzetközi esemény a nyárban – a közösségi finanszírozás, a fenntartható pénzügyek és az impact befektetésekről
A Batthyanyi téri TRIP hajó adott helyet augusztus 12-én a közösségi finanszírozás, a fenntartható pénzügyek és az impact befektetések témáját körbejáró, számos előadót, és a teljes közönséget online bekapcsoló hibrid eseményre a Tőkeportál szervezésében. A nemzetközi és hazai szakértők a közösségi finanszírozás fejlődését és szabályozását, annak kapcsolatát a fenntartható pénzügyekkel és az impact befektetésekkel járták körbe. Szó volt az ESG befektetésekről és az EU Green dealről is, a női alapítókról és női befektetőkről is, továbbá hallhattunk a Digitális Jólét Programról és a Magyar Nemzeti Bank fintech stratégiájáról is.
A Tokeportal.hu a pandemia előtt indult közösségi finanszírozási platform. A magyar részvénycélú közösségi finanszírozási piac most születhet meg, és minden résztvevőre, minden apró befektetésre és támogatásra ugyanúgy szükség van, mint a nagy piaci szereplőkre. Míg a 30 éve ilyenkor egy darab részvénnyel a régióban elsőként újrainduló Budapesti Értéktőzsde csodájára járt a világ, mert abban a piacgazdaság biztosítékát látta, most, a Tőkeportál maga is kis startupként, utolsóként a régióban de Európában is nyitja meg a közösségi finanszírozás piacát. A közösségi finanszírozás olyan kiegészítő funkciókat lát el a tőkepiacon, amire a szabályozott piacoknak és a nagybefektetőknek is szüksége van. Kisösszegű befektetési lehetőséggel minden magyar lakosnak mostantól van lehetősége beszállni a helyi vállalkozások – akár nagy növekedési potenciált jelentő – növekedési szakaszába, s mivel a kisösszegű befektetéshez nem kell meglévő vagyonát megterhelnie, abból tőkét kivonnia, új tőke lép a gazdaságba. E célt minden gazdaságpolitika kitűzi. Már az orosz válság óta ismert, hogy ahol sok a kisbefektető, ott nagyobb a válságálló-képesség.
A legrészletesebb prezentációt Oliver Gajda, a European Crowdfunding Network (ECN) ügyvezető igazgatója tartotta, aki a fenntartható befektetések és a közösségi finanszírozás kapcsolatáról, az e témában nemrégen rendezett, nagy nemzetközi figyelmet keltő online konferenciájának legérdekesebb eredményeiről számolt be. Bár e piac világszerte alig 10 éves múltra tekint vissza, erőteljes fejlődésben van: a platformok 2017-ben már 1,66 milliárd €-s volument, mértek. Elmondta azt is, hogy a startupok, korai fázisú vállalkozások, és az érdeklődő befektetői kör is mennyire fejlődik: mára a részvénycélú közösségi finanszírozási kampányok egyre sikeresebbek; sikerrátájuk átlépte a 80%-os álomhatárt. A szabályozásról szólva részletesen bemutatta a várhatóan a közeljövőben elfogadásra kerülő európai jogszabály, az European Crowd Funding Service Providers Regulation történetét, visszanyúlva a 2012-ben az USA-ban elfogadott JOBS Actig, amely az akkori válság hatására született meg. Az a törvény volt az első, ami megszüntette a kisösszegű nyilvános kibocsátások engedélyeztetési eljárását, majd lehetővé tette bármely (azaz nemcsak minősített) befektetetőnek az ezekben való befektetést. Elmondta, hogy a meghatározó európai intézmények is támogatják a közösségi finanszírozás fejlődését. Az európai szabályozás, az EIB, az EIF is úttörő a fenntartható befektetésekkel kapcsolatban; az EIF be is fektet közösségi finanszírozási platformokba is, a Lita.co-ba és a OnePlanetCrowd-ba, de rendszeresen fektet be angyalokkal együtt közösségi finanszírozási körbe, és olyan alapokba, amelyek stratégiája a közösségi finanszírozási kampányban való befektetés is.
Az európai nyilvános kibocsátások engedélyeztetésére vonatkozó jogszabály, a Prospektus rendelet az EU összes tagállamában az engedélyeztetési minimumküszöböt évi 1 millió euróban határozza meg; az új közösségi finanszírozási rendelet, amit az ősszel terveznek elfogadni, 5 millió euróban határozza meg azt. „Bármely startup vagy KKV részt vehet közösségi finanszírozásban, immáron akár 5 millió euróig, ami az eddigi 1 milliós határ ötszöröse. Ez különösen izgalmas és minden platform operátornak különleges lehetőséget fog nyújtani” – mondta Oliver Gajda.
Banu Tuyakbayeva, a Responsible-Investor.com-tól az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és kormányzati) befektetésekről szóló beszédével. Az ESG beszédében hangsúlyozta a fenntarthatóság és az etikusság fontosságát a befektetések területén. Az egyre növekvő jelentőségű rövidítés az Environmental, Social és a Governance szavag kezdőbetűiből áll, és a vállalatok környezeti, társadalmi és szervezeti működését igyekszik fejleszteni. Elmondta, hogy míg korábban az volt a befektetők véleménye, hogy az ESG-befektetéseknek hozamáldozata van, ma már az látszik, hogy az ESG-ratingen jobban teljesítő vállalatok profitabilitás szempontjából is eredményesebbek.
Mechthild von Knobelsdorff, a Female Founders akcelerátor egyik korábbi vezetője a fenntartható fejlődés és társadalmi helyzet témakörét boncolgatta tovább. Szívügyei közé tartozik a női vállalkozók támogatása. Jelenleg a befektetések mindössze 3%-a kerül kizárólag női alapítókból álló csapatokba, ha ehhez hozzáadjuk a további 9%-ot, amely a vegyes alapítói startupokba megy, még mindig alacsony az eredmény. Több nemzetközi kutatás szerint azonban a női startupok eredményesebbek, magasabb hozamot realizálnak! Kiemelte azt is, hogy crowdfundingban egyre dominánsabb a nők szerepe a sikersztorik közt, köszönhetően a szabadságnak, amit a közösségi finanszírozás folyamata biztosít.
Assim Ishaque, az Egyesült Királyságbeli Entrepreneurs Trust alapítója, coach, mentor, vállalkozói, konzultánsi és befektetési tapasztalatait osztotta meg, főleg a fenntartható, clean tech startupok tanácsadásával foglalkozik, amelyek a szabályozás miatt igencsak bonyolultak. Assim Magyarországon megújuló energia projektekben vett részt. Elmondta, hogy a kampány előtt fel kell építeni a crowdot, és a korai felhasználók azt szívesen megtámogatják. Ugyanakkor felhívta az az innovációs görbére a figyelmet, miszerint bár az innovátorok még a tökéletesítés előtt képesek pénzt áldozni a termékre, ők mindössze 2.5%-át jelentik a piacnak, így a termékfejlesztést az egész görbén található célcsoportra kell optimalizálni.
Paul Putz, a Danube Angels ügyvezető partnere, a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó tapasztalatait osztotta meg. Az ő privát platformjukon csak évi néhány projekt fut, de azokat nagy gondossággal strukturálják. Ausztriában több, mint 14 platform van, azok a 2015 őszi, példaértékű osztrák alternatív finanszírozási törvény alapján működnek. Ők abban hisznek, hogy a befektetés az egyedüli útja a startupoknak, a kölcsön minden formája sokkal kockázatosabb.
Dr. Szilágyi Péter és Achilles Georgiu, a CEU oktatói az egyetem innovációs ökoszisztémáját, az InnovationsLab inkubátor működését, a startupokat támogató programját mutatta be. A gyakran iLabként emlegetett intézmény 4 éve indult és ma már – figyelembe véve az erős alumni netwörköt is – szinte globális egyetemi inkubátorként működik: Ausztriában, az Egyesült Államokban és Magyarországon. Hívószavaik a tudás, a kapcsolatrendszer, a mentorálás, a közösség. Eredményeik magukért beszélnek: 35 inkubált csapat tartozik az alumnik közé, 6 millió € tőkebevonás, 135 teremtett munkahely. 2021-re AI és programozó bootcampet terveznek. Az onboarding program 1 éves, amelyben 12-14 csapat vesz részt. Achilles Giorgiu kiemelte, milyen izgalmas egy néhány fővel érkező csapatból ötvenfősre növő vállalkozást látni.
Jobbágy László ügyvezető igazgatója Digitális Jólét Programot mutatta be. „A 2015-ben indult program a gazdaság digitalizációjára fókuszál. A program indulásakor a digitális fejlesztési stratégiát, a digitális képzést, a gyerekvédelmet, a digitálisexport-fejlesztést céloztuk meg. A digitalizációs programhoz már az elején több mint 70 inkubátor és accelerátor csatlakozott. Már a program elején tudtuk, hogy minden történetet a maga módján jól kezelő szolgáltatást, megértve a startupok egyéni küldetését és egyéni szükségleteit. Ez a holisztikus stratégia rendkívül sok kihívással jár”. Ezek kommunikálására, megértésére többek közt létrehozták a Fintech szalon sorozatot, amely egyik témája volt a közösségi finanszírozás és a blockchain is.
Szombati Anikó, digitalizációért és FinTech fejlesztésért felelős ügyvezető igazgató előadásában kitért rá, hogy az MNB mind a fenntarthatósági mind a digitalizációs kihívásokra történő válaszadást kiemelt prioritásként kezeli. Az MNB a fenntarthatóságot működésében, a prudenciális tevékenysége keretében, illetve befektetőként is támogatja. Digitalizációs akciótervét 2019 októberében a FinTech Stratégiája keretében hozta nyilvánosságra. Már ebben a stratégiájában is felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi finanszírozásra vonatkozó szabályozás megalkotása segíthetné az induló KKV-k finanszírozási lehetőségeinek bővítését, illetve támogathatná az ország versenyképességének erősítését és a gazdasági növekedést.
A Monoceros Consulting ügyvezető partnere, befektető, Martyn Eeles volt az utolsó felszólaló az eseményen. Jelezte, hogy ahogy több más magyar, az USA-ba tartó startupnak, rendelkezésére áll a crowdfunding kampánygazdák számára is üzletfejlesztési és befektető-keresés céljából. Most a TRIP Webszínház board tagjaként segíti a támogatók felkeresését.
A pitchek sorát a NaturAI-IDA észéről Lapusnyik Nóra nyitotta meg, és helyben meg is győzte a közönséget a helyes étrendkiegészítés fontosságáról. Puli Space Technologies alapítója pedig arra gyűjti a támogatást, hogy az Aranycsapatnak állítson emléket a Holdon és a Földön. A TRIP pitche zárta az eseményt. A kampányuk nevében Andy Hefler színész szólalt fel az Első Magyar-nemzetközi Webszínházért, a művészi közösségért, a példaértékű kampány sikere érdekében.
Gazdaság
Kiugróan magas, 23%-ot meghaladó növekedést hozott a március a használtautó-piacon
A Használtautó.hu legfrissebb adatai alapján márciusban a portálon 23,8%-kal nőtt az érdeklődők száma az előző évi adatokhoz viszonyítva.
A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő oldal szakértője a kimagasló adatok lehetséges okait és részleteit vizsgálta.
2025 márciusa kiugró keresleti adatokat hozott. Az idei évben az átlagárak 6,6%-os emelkedése mellett a használt autók iránti kereslet kivétel nélkül minden hajtáslánc esetében növekedett, összesítve 23,8%-kal. Tovább erősítette a piac bővülését a meghirdetett autók számának szintén 6,6%-os növekedése is, hiszen így még több lehetőség közül választhatnak az érdeklődők.
Hajtásláncokra bontva az érdeklődés növekedése az alábbiak szerint alakult:
- Benzines autók esetében az érdeklődők száma 312 ezer volt, ez 20,4%-os növekedés.
- A dízelautók iránti kereslet 22,1%-kal nőtt, összesen 232 megkeresés érkezett márciusban
- Az elektromos hajtásláncú járművek iránti kereslet kilőtt, itt 67,2%-kal többen érdeklődtek, mint tavaly, ez összesen 31 ezer megkeresést jelentett
- Hibrid autók esetében 25 ezer megkeresést regisztráltak, ami 46,7%-os növekedést jelent
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat
Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.
A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant.
Közel az 1000 milliárdos határ
Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke.
A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget.
Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget.
A cégek a fiókot használják
Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek.
Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett.
Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után.
Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.
A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába
Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.
A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter.
A falvakban nem éri meg a befizetős ATM
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit.
Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány
Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.
A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.
A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.
„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.
A munkaerőhiány keletről nyugatra nő
A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.
A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.
A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.
A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.
A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).
Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken
Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.
A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.
A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.
„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”
– mondta Markovich Béla.
Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.
A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.
A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.
„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Fordulóponton az építőipari hangulat
Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.
„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”
– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
A Sony bemutatja az új WF-C710N fülhallgatót
-
Ipar1 hét ago
Kik Európa innovátorai?
-
Mozgásban2 hét ago
Öt csapat is Bridgestone abroncsokon száguld a „motorsport Le Mans-jának” számító FIM Endurance Világbajnokságon
-
Gazdaság2 hét ago
Húsvéti felkészülés: csaknem 500 prémium termékét akciózta le a SPAR az ünnepi időszak előtt
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung bemutatja a legújabb Odyssey gaming monitorokat
-
Okoseszközök1 hét ago
A Samsung bemutatja az új hűtőszekrény-kínálatát
-
Tippek2 hét ago
Téli gumival autózni nyáron? Nem jó ötlet!
-
Okoseszközök6 nap ago
Hasznosnak tartjuk a mesterséges intelligenciát, mégsem élünk vele