Gazdaság

Kiemelkedő első negyedévet tudhat maga mögött a Lenovo

A csoport bevétele az előző év azonos időszakához képest 7%-kal, azaz 13,3 milliárd dollárra nőtt

A Lenovo Group ma bejelentette, hogy az első negyedévben 13,3 milliárd dolláros bevételt ért el, ami az előző év azonos időszakához képest 7%-os növekedést jelent (10% a valutaérték változását is beleszámolva).

Az adózás előtti bevétel 38%-kal 332 millió dollárra nőtt az egy évvel korábbi negyedévhez képest, miközben a nettó bevétel szintén emelkedett, méghozzá éves szinten 31%-kal, vagyis 213 millió dollárra. A részvényenkénti nyereség az első negyedévben 1,8 dollárcent vagy 13,95 hongkongi dollárcent volt.

„A kiemelkedő teljesítményünk jól mutatja, hogy a Lenovo gyorsan visszanyerte a lendületét a világjárvány hatásait követően és igyekszik megragadni a távoli munkavégzésből, oktatásból és felgyorsuló digitalizációból adódó lehetőségeket” – mondta Yang Yuanqing, a Lenovo elnöke és vezérigazgatója. „Amíg a világ különféle nehézségekkel néz szembe, a Lenovo arra koncentrál, hogy fenntartható növekedést biztosítson alaptevékenységein keresztül, csak úgy, mint a szolgáltatásalapú intelligens átalakulás által vezérelt új megoldási lehetőségek és szolgáltatások esetén.”

Globális Gazdasági Tényezők

Az elmúlt negyedévben számos iparági kihívással kellett szembenézni, beleértve a folyamatban lévő geopolitikai bizonytalanságokat és a COVID-19 világjárványt. Ahhoz, hogy feltérképezze a kihívások megoldásához vezető utat, a Lenovo kihasználja az operatív kiválóság, valamint a „globális beszerzés és a helyi kiszolgálás” alapvető kompetenciáit. A geopolitikai helyzetet nézve a Lenovo továbbra is úgy gondolja, hogy a kereskedelem, a technológia és a kultúra jelentős gazdasági előnyöket jelent valamennyi piac számára, ami megerősíti a technológia társadalomban betöltött szerepének jelentőségét.

Üzleti Csoport Áttekintés

A Lenovo Intelligent Devices Group (IDG) továbbra is vezető szerepet tölt be a vállalat teljesítményében. A PC and Smart Devices Group (PCSD), a két IDG csoport egyike, éves összevetésben kétszámjegyű értékkel 10,6 milliárd dollárra növelte a bevételét. Az adózás előtti bevétel elérte a 670 millió dollárt, ami éves szinten 28%-os növekedést jelent, az iparágvezető profit pedig majdnem egy ponttal, új rekordot, 6,3%-ot ért el. A PC üzletág jelentősen meghaladta a negatív iparági előrejelzéseket, a Lenovo pedig világszinten megőrizte az első helyét a PC eszközök piacán (PC-k és táblagépek). Ehhez hasonlóan világszerte erős éves növekedés (45%) volt tapasztalható a fogyasztói üzletág bevételében. Ezen sikerek hatására a bevétel az EMEA régióban 30%-kal, Kínában pedig 18%-kal nőtt. Az értékesítési mennyiség a gyorsan növekvő és a prémium kategóriában, úgy, mint a Gaming, a Thin & Light, a Visuals és a Chromebook, kétszámjegyű értékkel továbbra is emelkedett. A világszintű e-kereskedelem kiemelkedő teljesítményt nyújtott az egy évvel korábbi évhez viszonyított 50%-os növekedésnek köszönhetően.

A jövőre nézve a vállalat azt várja, hogy a számítógépek iránti erős kereslet továbbra is megmarad. Ennek eredményeképpen a Lenovo olyan innovatív termékekre összpontosít majd, amelyek alkalmazkodnak az új globális környezethez és tovább erősítik a globális ellátási láncot a gyorsan növekvő kereslet kielégítésének érdekében, valamint tovább fejlesztik az e-kereskedelmi platformot, ezen felül fókuszálnak a nagy növekedésű szegmensekre, hogy prémium termékek piacrészesedését még nagyobb profitabilitással növeljék.

Az IDG másik üzletága, a Mobile Business Group (MBG), miközben továbbra is a COVID-19 és a valuta árfolyamváltozások hatásaiból származó kihívásokkal küzd, további növekedést ért el; 33%-kal nőtt a bevétel az elmúlt negyedévben. Habár a bevétel éves összevetésben visszaesést mutat, a kulcsfontosságú piacokon, úgy, mint Dél-Amerikában, Észak-Amerikában és Európában, nőtt az értékesítés mennyisége, ráadásul rekordmagas piaci részesedéssel rendelkezik a vállalat Dél- és Észak-Amerikában is. A jövőre nézve a Lenovo továbbra is kiaknázza az erős termékportfólióban, az innovatív technológiában, részben az 5G-ben rejlő lehetőségeket és kibővíti a szolgáltatói elérést a növekvő profit érdekében.

A Data Center Group (DCG) folytatta a hipernövekedést; a bevétel éves szinten 20%-kal 1,6 milliárd dollárra nőtt és a profitabilitás is erősödött. A figyelemre méltó sikerek közé tartozik a Cloud Service Provider üzletág (korábban hiperskála), ami éves összevetésben 30%-os növekedést mutat, valamint rekord bevételt generált a nyilvános felhőinfrastruktúra iránti erős kereslet elérésével és a COVID-19 korlátozásokból származó megnövekedett digitális fogyasztásból eredendően. Eközben a felhasználói kör tovább nőtt, köszönhetően a házon belüli tervezési és gyártási képességeknek, valamint a kibővített felhőalapú szolgáltatók értékesítési erőinek növelésének. Az Enterprise and SMB üzletág (korábban nem-hiperskála) az előző év azonos időszakához képest növekedett, ráadásul kétszámjegyű erősödést mutatott a bevételek tekintetében olyan szegmensekben, mint a szoftver által definiált infrastruktúra és szolgáltatások, valamint a nagyteljesítményű számítástechnika. A jövőre nézve hosszútávú növekedést vár a márka a felhőalapú szolgáltatás szegmensben, kihasználva a csapat erősségét nyilvános és a privát felhőben egyaránt, hogy a magasszintű számítástechnikai üzletágat tovább bővítse.

A Lenovo Intelligent Tranformation a 3S stratégia elhivatott megvalósításának köszönhetően továbbra is erőteljes előrelépéseket mutat. Összességében a szoftverekből és szolgáltatásokból származó bevétel éves szinten 38%-kal, vagyis 1 milliárd dollárra nőtt, ami most a csoport bevételeinek 7,6%-át teszi ki. A Smart IoT bevétel éves szinten most 39%-os emelkedést mutat, a Smart Infrastructure 16%-kal, a Smart Verticals 65%-kal növekedett, ezeket Kínában a Smart City, Észak-Amerikában pedig a Smart Healthcare megoldások vezették. Az Attached Service éves szinten 32%-kal, a Managed Service 48%-kal, a szolgáltatások pedig 54%-kal nőttek.

Related Topics:2020 gazdaság jelentés lenovo pénzügy

Up Next

Az EU rendkívüli forrásokat biztosít a SZTAKI vezetésű nemzetközi COVID-projektre

Don't Miss

DIGI Communications N.V. Group pénzügyi eredményei a 2020. június 30-án véget ért negyedévre vonatkozóan

Gazdaság

Mínuszban az e-kereskedelmi mérleg: ezek a cégek javíthatják az egyensúlyt

Erősen negatív Magyarország digitális külkereskedelmi mérlege: a hazai vásárlók egyre nagyobb arányban költenek külföldi webáruházakban, miközben a magyar e-kereskedők exportja csak lassan bővül.

A HungarEcomm Stars díj azokat a legvilágpiacképesebb e-kereskedelmi vállalatokat ismeri el, amelyek teljesítményükkel képesek enyhíteni a digitális kereskedelmi egyensúlyhiányt.

Az e-kereskedelem jelentősége messze túlmutat önmagán: a 2025-ben díjazott 40 vállalat a hazai webáruházak alig egy ezrelékét képviseli, mégis 2024-ben 258 milliárd forintos online forgalmat értek el, ami a teljes magyar e-kereskedelmi piac 20 százalékát adja. A több országba exportáló cégek négyszer gyorsabban növekedtek, mint a kizárólag belföldön működő szereplők, a PwC mezőnyelemzése szerint.

„Az e-kereskedelem a digitális gazdaság egyik legfontosabb innovációs inkubátora. Technológiai újító erejével, adatvezérelt működésével, gyors alkalmazkodóképességével és folyamatos fejlesztésre épülő kultúrájával közvetlenül erősíti a hazai digitális ökoszisztémát”

– hívta fel a figyelmet Szabó László, a díjat alapító Growww Digital alapító partnere.

Magyar világmárka 100 országban

Három kategóriában összesen 15 vállalat kapott elismerést, idén először a Magyarországon leányvállalattal rendelkező nemzetközi omnichannel cégek is nevezhettek.

Digital Star kategória: 1. Pepita Group Zrt. (pepita.hu); 2. Suller-Táp Kft. (kutyakajás.hu); 3. Webshop Global Kft. (pelenka.hu); 4. Leziter Kft. (homelux.hu); 5. iPon Computer Kft. (ipon.hu)
Local Omnistar kategória: 1. Euronics, 2. Praktiker, 3. Zákány Szerszámház, 4. Dockyard, 5. Reflexshop
Global Omnistar kategória: 1. IKEA, 2. MediaMarkt, 3. Rossmann, 4. dm, 5. iStyle
Exportkülöndíj: BioTechUSA

„A BioTechUSA sztori jól példázza, hogyan válhat egy magyar alapokra épülő vállalat globális sikertörténetté az e-kereskedelemben. A cég a hazai gyártásra, tudásra és szakemberbázisra építve tudott olyan nemzetközi növekedést elérni, amely ma több mint 100 országban biztosít jelenlétet. Fejlődése azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek világpiaci szinten versenyezni, ha tudatosan építenek exportpiacokra. Sikere inspiráló példa minden hazai e-kereskedő számára”

– indokolta a döntést Szabó László.

Már a 40-es listára kerülés is komoly nemzetközi mérce szerint mérhető eredmény: a vállalatoknak szigorú szakmai és pénzügyi feltételeknek kellett megfelelniük, és át kellett esniük a PwC, az Oander és a Growww Digital többszempontúértékelésén.

A legvilágpiacképesebb magyarországi omnichannel és e-kereskedők – 2025 (ABC sorrendben)

Alinda; Auchan; BestByte; BHP Gumi; BioTechUSA; Bortársaság; Brendon; Cosori; dm; Dockyard; Euronics; Forex; Fressnapf; Gammo; Heavy Tools; Homelux; IKEA; iPon; iSTYLE; JátékNet; Kutyakajás.hu; Kütyübazár; Libri; Libri-Bookline; Lumenet; MediaMarkt; Nutriversum; online Márkaboltok; Pelenka.hu; Pepita.hu; Petissimo; Praktiker; Reflexshop; REGIO JÁTÉK; Rossmann; SportSarok; Újház Bodrogi; Vágyaim.hu; Warnex; Zákány Szerszámház

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már most keresik a diákokat a karácsonyi szezonra

Bár a diákmunka legforgalmasabb szezonja hagyományosan a nyár, már korántsem csak a vakáció alatt van kiemelkedő kereslet a fiatal munkavállalók iránt.

A Prodiák tapasztalatai szerint a cégek egyre korábban, már október elején megkezdik a felkészülést a karácsonyi időszakra, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerőt a megnövekedett forgalom idejére. Az igények legnagyobb része a kereskedelemhez és a logisztikához kötődik, ahol 2000-2300 forint számít jó órabérnek.

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkában, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a tanulás melletti munkavállalás. Sok diák egész évben vállal munkát, de az év vége felé is van egy kisebb szezonális csúcs.

„A kereskedelemben már most érzékelhető a felkészülés a kiemelt ünnepi szezonra. A szeptember alapvetően az iskolakezdésről szól, ilyenkor kevesebb diák tud munkát vállalni, vagy csak korlátozott óraszámban. Októbertől viszont ismét felélénkül a piac. A diákok felveszik a tanév ritmusát, és újra szóba jöhet számukra a munkavállalás, keresleti oldalról pedig megjelennek a karácsonyi időszakra vonatkozó igények”

– mondta el Tóth Rozália, a Prodiák Iskolaszövetkezet vezetője.

Hozzátette: innentől nincs megállás az év végéig. Az októberi élénkülés után novemberben és decemberben tovább erősödik a kereslet, és a forgalom alakulása, az árubeérkezések, illetve a felnőtt munkavállalók szabadságolásai miatt akár rövid határidővel is megjelenhetnek új igények a piacon.

Fókuszban a kiskereskedelem, de azért máshol is lehet dolgozni

A legnagyobb kereslet értelemszerűen a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható, úgy az üzleteknél, mint a raktárakban.

„Különösen sok diákot keresnek ilyenkor az árufeltöltési, csomagolási és logisztikai pozíciókba, de az online rendelések feldolgozásával kapcsolatos munkakörökbe is nagy számban várjuk a fiatalokat. A jelentkezés folyamatos, de folyamatosan jelennek meg új pozíciók a honlapunkon”

– fejtette ki Tóth Rozália.

A nyáron legnépszerűbb iparágak – a vendéglátás és a turizmus, illetve az ipari, termelő szektorok – ilyenkor kissé a háttérbe szorulnak, de azért nem tűnnek el a piacról. És ahogy az év egészében, ilyenkor is nagy számban érhetők el a gyakornoki pozíciók számos iparágban az SSC-szektortól az informatikáig, ahol a jövedelmen túl a diákok szakmai tapasztalatot is szerezhetnek.

Bruttó 2000-től jó az órabér, de ne mindig a fizetés a legfontosabb

Az elérhető keresetekkel kapcsolatban Tóth Rozália aláhúzta: a hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1672 forint, ám a karácsonyi szezonban ennél többet is lehet keresni.

„A növekvő munkaerőigény következtében az órabérek is emelkedő tendenciát mutatnak – fogalmazott. – A változás már szeptembertől érzékelhető, majd az órabérek november–december folyamán tovább növekednek, mivel a versenyképes jövedelem fontos motivációs tényező az új jelentkezők számára ebben a kiemelt időszakban. Jelenleg Budapesten a kiskereskedelmi szektorban jellemzően bruttó 2 000–2 300 Ft/óra közötti bérezés tekinthető vonzónak. Egy szorgos diák akár havi 250-300 forintot is megkereshet.”

A fizetés azonban nem minden, sőt – nem is mindig a legfontosabb tényező.

„Sokan kifejezetten a karácsony előtti időszakban szeretnének extra jövedelemhez jutni, de a rugalmas beosztás is fontos szempont a diákoknak a munkavállaláskor. Ezért is népszerű körükben a retail szektor – fejtette ki a Prodiák vezetője. – Emellett tapasztalataink szerint számos diák egész évben aktív a munkaerőpiacon, a karácsonyi szezon számukra elsősorban abban jelent előnyt, hogy többféle munkalehetőség közül választhatnak – különösen Budapesten és vonzáskörzetében.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában

A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.

Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.

Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések

A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.

„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.

A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).

A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.

A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti

Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.

A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.

„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”

– magyarázza Buzelis.

Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió

Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.

„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”

– emeli ki Buzelis.

Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.

Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.

Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?

A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:

a hamisított kilométeróra-állások arányát
az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
a sérült járművek arányát
az átlagos kárértéket
az importált használt autók arányát
az ellenőrzött járművek átlagéletkorát

Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.

A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index

A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!