Gazdaság

Egy éven át megnézhető a FISU Világfórum

Budapesten, a világon elsőként online kiterjesztéssel szervezte meg a Testnevelési Egyetem (TE) és a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség (MEFS), a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai támogatásával a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) Fórumát. A FISU második napján zajló kerekasztal-beszélgetéseken egyik fő témaként az egyetemi sportban rejlő kihívásokat taglalták elsősorban a digitalizáció szempontjából.

A valós idejű, a TE Athén termében zajló eseményen a DJP szakmai közreműködésével a virtuális térben számos digitális újdonságot, invenciót és szórakozási lehetőséget érhettek el az érdeklődők, köztük például a digitális sakkal vagy a FIFA 20 megmérettetéssel. A résztvevők egy kvízjáték során tesztelhették a FISU és az egyetemi sport kapcsán meglévő tudásukat, s emellett az innovatív megoldásokat jól szemléltető Virtuális expó – közel kéttucat digitális magyar sporttermék gyártó és sportszolgáltató kiállítóval – is megnyitotta kapuit a látogatók számára. Az expo platformja 3D-ben várta az érdeklődőket, izgalmas és szórakoztató látvánnyal színesítve a programot. A látogatók szabadon barangolhattak az expo virtuális terein belül, hogy ott felfedezzék a FISU képviselők, felsőoktatási sport szakértők előadásait, a Testnevelési Egyetem kurzusait hirdető plakátokat, a sport digitalizáció innovációit, illetve az ezzel foglalkozó cégeket; a különböző sportolási lehetőségeket támogató applikációkat és természetesen azokat a sportszövetségeket, egyetemeket és intézményeket, amelyek az egyetemi sport aktív résztvevői. A platform kínálata a https://fisu2020.eventcloud.hu/GH1287 linken az eljövendő egy évben megtekinthető marad.

Dr. Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára elmondta, a magyar kormány elkötelezett abban, hogy a TE fejlesztésével és a DJP digitális sport műhelyének létrehozásával ez a felsőoktatási intézmény egyike legyen a Digitális Sport Tudásközpontnak. A cél az, hogy a FISU világfórumot befogadó TE a jövőben Magyarországon a felsőoktatási sport ranking vezető műhelye legyen.

A digitális sportkérdéseket elemző kerekasztal-beszélgetés egyik résztvevőjeként Dr. Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője kifejtette, a sport a szórakoztatóipar egyik meghatározó eleme és fontos iparága világszerte – a magyar nemzetgazdaságnak is kiemelt stratégiai szektora – a digitális technológiák az utóbbi néhány évben pedig alapjaiban alakították át a sporthoz kapcsolódó tevékenységeket, működési modelleket, illetve a sport teljes ökoszisztémáját. A DJP szakmai vezetője szerint a sport egyrészről egyre nagyobb részt képvisel a szabadidő „aktív”, illetve „passzív” eltöltésében, másrészt népszerűsít, felkelti az érdeklődést, alakítja, formálja a közgondolkodást, példát mutat a fiatalok számára, így az utánpótlás biztosítása mellett a gyermekek fizikális és mentális állapotának erősítésében is szerepet játszik.

A DJP szakmai vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar kormány a kezdetektől fogva elkötelezett a sportfejlesztések, az egyetemek, illetve az egyetemi sport fejlesztése mellett, a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásával együtt. Hangsúlyozta, hogy idén szeptemberben Magyarország Kormánya várhatóan elfogadja a MEFS javaslatára a Hajós Alfréd 3.0 felsőoktatási sportfejlesztési programot, amelyet a tervek szerint közre is bocsátanak, jó példaként nemzetközi színtérre is.

Dr. Gál András Levente, szerint a budapesti FISU fórom tökéletes platform arra, hogy több magyar innováció, így például az egyetemek sportszolgáltatásainak és sportteljesítményeinek egységes értékelése alapján összeállított globális egyetemi sport rangsorral (sportranking) kapcsolatos kezdeményezés, az egyetemi Digitális Sport Tudásközpontok nemzetközi hálózatának kiépítése vagy a digitális sporttal kapcsolatos legjobb gyakorlatok összegyűjtése és megjelenítése megjelenjen a nagyközönség előtt.

Elhangzott, a jövő sportéletének elengedhetetlen része a sport és a testnevelés terén a digitalizáció által kínált lehetőségek feltárása, fejlesztése, alkalmazása. A sportanalitika, a sportinformatika napjainkban egyre hangsúlyosabbá válik és nem csupán a versenysportban, hiszen ezeket a technológiákat éppen úgy be lehet, és be is kell építeni az iskolai sportba, mint az utánpótlás-nevelésbe vagy a szabadidősportba. E célból alapítják meg a DJP Digitális Sport Műhelyét, amelynek célja többek között a digitális eszközök és technológiák alkalmazása az iskolai testnevelés területén, az iskolai testnevelés digitális támogatásának módszertanának és eszközrendszerének kidolgozása, valamint a testnevelési adattár létrehozása, a digitális sporttal kapcsolatos export és knowhow transzfer támogatásával együtt.

Oláh Nóra, a TE hallgatója – egyben a DJP gyakornoka – a panelbeszélgetés résztvevőjeként elmondta, a FISU World Forum idei rendhagyó módon digitális térben rendezett kerekasztal beszélgetései között méltán kapott szerepet a sport és digitalizáció kapcsolata, jelentősége. Hallgatóként mindenképpen fontosnak tartotta kiemelni, hogy az egyetemi sport – és az iskolai sport – esetében igazán a digitális megoldások oktatási rendszerbe történő integrálásával a hallgatók eredményesebb részvétele érhető el. Hozzátette, a mai fiatalok a digitális közegben igazán magabiztosan mozognak, így kézenfekvő, hogy a sport/testnevelés is az innovatív digitalizált megoldások és a hagyományos oktatás ötvözésével fejlődjön. Külön érdekességként ebben a kerekasztalbeszélgetésben bár három külön generáció képviseltette magát, mégis azonos jelentőséget tulajdonítottak a sportban, illetve az egyetemi sportban végbemenő digitalizációs folyamatoknak – hangoztatta Oláh Nóra. A beszélgetésben kitértek az e-sportra is, leszögezve, hogy a sport és a digitalizáció témaköre ezen jóval túlmutat. A beszélgetés konklúziójaként valamennyi résztvevő egyetértett abban, hogy a digitalizáció a versenyképesség egyik kulcsa.

Related Topics:2020 djp fisu innováció kiállítás megtekinthető

Up Next

Technológiai startupok, versenyre fel!

Don't Miss

Az EU rendkívüli forrásokat biztosít a SZTAKI vezetésű nemzetközi COVID-projektre

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jelentősen nőtt a békéltető testületek által lezárt ügyek száma

Hatékonyabb fogyasztóvédelem a békéltető testületek kitartó munkájának köszönhetően és a Nagy Elek elnöksége alatt megújult MKIK vezetésének aktív közreműködésével.

A 2025. év első felében országosan 687-tel több ügyet zártak le a békéltető testületek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb adataiból. A tavalyi 4832 lezárt ügyhöz képest idén már 5519 ügyben született döntés, ami több mint 14 százalékos növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az elbírált ügyek összértéke is emelkedett: a tavalyi 1,38 milliárd forintról 1,45 milliárd forintra, ami a fogyasztók számára is érezhető előrelépést jelent.

A számok önmagukért beszélnek: Budapesten 392-vel, Hajdú-Biharban 115-tel, Csongrád-Csanádban 73-mal nőtt a lezárt ügyek száma, de jelentős növekedés történt Fejér, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is.

Ez az eredmény is jól mutatja, hogy a 2024. január 1-jén bevezetett, új, regionális struktúrára épülő békéltető testületi rendszer hatékonyan működik. A rendszer országosan 8 regionális testületben működik tovább, gyorsabb és eredményesebb eljárást biztosítva a fogyasztók és vállalkozások közötti jogviták békés rendezésére.

Az MKIK elnökségének vezetésével, Nagy Elek elnök úr irányításával megújult kamarai vezetés aktív és előrelátó munkája kulcsszerepet játszott abban, hogy a békéltető testületek működése még hatékonyabbá váljon. A strukturális átalakítás, a digitalizációs fejlesztések, valamint a szakmai támogatás jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a testületek gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a fogyasztói panaszokra.

A békéltető testületek célja továbbra is változatlan: gyors, hatékony, ingyenes és elérhető jogérvényesítés biztosítása minden fogyasztó számára. A testületek nemcsak döntéshozó szerepet töltenek be, hanem segítséget és tanácsot is adnak a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről.

További információk és elérhetőségek a www.bekeltetes.hu oldalon találhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

USA Kriptóhete történelmi fordulópontot jelent – a Bitget vezérigazgatója szerint ez csak a kezdet

Az USA-ban zajló Kriptóhét és az új kriptovaluta-szabályozási csomag bejelentései minden korábbinál erősebben jelzik: a digitális pénzügyek új korszakba léptek. A Bitcoin történelmi csúcsa, a rekordméretű intézményi befektetések, valamint az új törvények – mint a GENIUS Act, Clarity Act és az Anti-CBDC Surveillance State Act – együtt egyértelmű fordulópontot jelentenek a piac fejlődésében.

Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója így fogalmazott:

„Az amerikai törvényhozók végre olyan kereteket alkottak, amelyek lehetővé teszik a kriptoipar intézményi szintű növekedését, szabályozott, mégis innovációbarát környezetben. Ez nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem a globális közösségnek is jelzésértékű.”

4 kulcstényező, ami meghatározza a változást:

1. Intézményi áttörés a Bitcoin piacán

A spot ETF-ekbe történő beáramlás 2024-ben elérte a 44,2 milliárd USD-t, ami 320%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A BlackRock IBIT 56 milliárdot, a Fidelity FBTC 21 milliárdot kezel. Eközben a kriptós hedge fundok már 15 milliárd USD értékben tartanak digitális eszközöket.

2. GENIUS Act: stabilcoin-szabályozás új szinten

A szenátus által elfogadott GENIUS Act szigorú tartalékkövetelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára, megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítva a pénzügyi rendszer számára – hasonló jelentőséggel, mint az amerikai államközi autópályák kiépítése.

3. Clarity Act: világos keretek a kriptoszektorban

Ez a törvényjavaslat tisztázza a tokenek, platformok és letétkezelők közötti jogi határokat. Egyértelműen kijelöli, hogy a CFTC vagy az SEC szabályozza az adott eszköztípust – csökkentve a bizonytalanságot, és elősegítve az intézményi részvételt.

4. CBDC-tilalom: a pénzügyi szabadság védelme

Az Anti-CBDC Surveillance State Act megtiltaná az amerikai központi banki digitális valuta bevezetését, megerősítve az Egyesült Államok elköteleződését a magánszektor által vezérelt innováció és a pénzügyi szabadság mellett.

A Bitget álláspontja

A Bitget – a világ egyik vezető kriptotőzsdéje és Web3 vállalata – úgy véli, ezek az amerikai intézkedések globális hatással bírnak: olyan környezetet teremtenek, amelyben a kriptóipar hosszú távon fenntarthatóan, biztonságosan és szabályozott keretek között növekedhet.

A Bitget vezérigazgatója így zárja gondolatait:

„Ezek a törvények meghívást jelentenek számunkra: hogy a jövő kriptoinfrastruktúráját közösen formáljuk – átláthatóan, szabályozottan, mégis szabadon.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!