Connect with us

Gazdaság

Díjat csökkent és magyar Mercedesekkel bővít a SHARE NOW Budapesten

Bővül a SHARE NOW budapesti zónája és flottája. Mostantól már 60 Ft/perctől lehet prémium kategóriás kompakt autókat, kabriókat vagy SUV-kat használni a fővárosban.

A nyár folyamán megújult a SHARE NOW autómegosztó Budapesten, aminek köszönhetően szélesebb körben vált elérhetővé az autómegosztás a fővárosban lakó vagy tartózkodó emberek számára.

A vállalat jelentősen csökkentette a kisebb autók percdíjait is, amelyek költséghatékony használatát a SHARE NOW Pass25 előfizetés bevezetése szintén segíti. Továbbá lejjebb mentek az egynapos csomagok árai, illetve már minden hosszabb időre szóló csomag tartalmaz levezethető kilométereket is. 

A SHARE NOW 2020 augusztusától több európai város után Budapesten is bevezette a Pass25-öt. Az előfizetéses konstrukcióban, a választott modelltől függetlenül az előfizetők minden SHARE NOW vezetésük percdíjából 25% kedvezményre jogosultak, ami a számlájuk végösszegéből kerül levonásra. A Pass25-re a regisztrált, privát SHARE NOW felhasználók a cég honlapján keresztül fizethetnek elő 990 Ft-os havidíjért, ami automatikusan, havonta megújul és bármikor rugalmasan lemondható. Ez jelentős kedvezményt biztosít a SHARE NOW felhasználók számára, így egy háromajtós MINI percdíja 79 forint helyett 60 Ft/perc, míg egy 20 perces városi út ugyanezzel a típussal 1700 forint helyett kevesebb, mint 1300 forintba kerül SHARE NOW Pass-szal.

A mindennapi használat elősegítése a SHARE NOW egyik legfontosabb célja, így az új modellekkel együtt megújultak a SHARE NOW percalapú és egynapos díjcsomagjai is. A legkisebb modellek percdíja 60 Ft/perc a SHARE NOW Pass25 előfizetéssel, míg alkalmi felhasználók 79 Ft/perctől használhatják a SHARE NOW autóit a korábbi 99 Ft/perc helyett.

Mindezek mellett a belföldi turizmus fellendülésével egyre nagyobb a felhasználók igénye a napidíjas bérlésre is, amit a cég az egynapos csomagok díjának csökkentésével és a napos csomagokba foglalt, levezethető kilométerekkel is segít idén nyártól. Így a felhasználók egy napra már 13 990 Ft-ért igénybe vehetik autóikat 90, a csomagba foglalt kilométerrel. Ráadásul, a legtöbb SHARE NOW autón éves országos autópálya matrica is van, valamint a tankolást is a cég állja az OMV benzinkutakon.

Új Mercedesek már Békásmegyeren, Káposztásmegyeren és Budafokon is

A SHARE NOW magyarországi működtetője, a Wallis Autómegosztó Kft. felhasználói körében, 1254 fő megkérdezésével 2020 májusában a felhasználói igényeket, szokásokat és a szolgáltatással kapcsolatos tapasztalatokat érintő felmérést készített. Kiderült, hogy a válaszadók több mint a harmada rendszeresen használja a mindennapi bevásárlás elintézéséhez, munkába vagy iskolába járáshoz a SHARE NOW szolgáltatását, illetve akkor, ha szórakozni indul. Ennek megfelelően minden második válaszadó számára az a legfontosabb, hogy egy közösségi autó szolgáltató flottájában többféle modell legyen elérhető, igazodva minden élethelyzethez. Ezekre az igényekre válaszul idén szeptembertől a SHARE NOW 30 új gépjárművel, köztük Magyarországon gyártott Mercedes-Benz A-osztályokkal, valamint Mercedes GLA és smart EQ fortwo modellekkel bővíti a meglévő, MINI és BMW modellekből álló flottáját.

„Azt szeretnénk, hogy minél több budapesti lakoshoz és itt dolgozó emberhez érjen el az autómegosztó szolgáltatás, ezért nagy örömmel bővítjük Daimler modellekkel a flottánkat. A felhasználói visszajelzésekből tudjuk, hogy ezt már az ügyfeleink is nagyon várták”

– mondta Buday Bence és Fischer Péter, a SHARE NOW Magyarország társ-ügyvezetői.

A szeptemberben érkező új autókkal együtt külső szolgáltatási területekkel bővül a SHARE NOW zóna, így már felár nélkül indíthatók bérlések Békásmegyeren, Káposztásmegyeren és Budafokon is, illetve 1590 Ft-os díj ellenében bármelyik bérlés le is zárható ezeken a helyeken.

A SHARE NOW az ősszel számos további újdonsággal készül a meglévő és új felhasználói számára. Céljuk a szolgáltatásaik bővítése a lakossági és vállalati ügyfelek körében egyaránt, miután az elmúlt hónapok tapasztalatai – még a járványhelyzettel leginkább terhelt időszakban is – azt mutatták, hogy folyamatosan növekvő igény van a carsharing autók használatára a fővárosban, illetve mindenhol az ország területén.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss