Gazdaság

OMV elkészítette az első, széleskörű hazai iskolába járási körképet

A legtöbb gyerek gyalog jár tanulni, de még ezen is nyomot hagyhat a vírusveszély

A vírushelyzet hatására eddig nem tapasztalt helyzet áll elő Magyarországon is.

A gyermekek közel fél éves szünet után ülnek be ismét a padokba. Az iskolába járás rutinjai még távolabbiak, mint korábban bármikor. Ez a társadalom egésze számára kihívásokat jelent és komoly figyelmet követel, hogy a diákok a lehető legnagyobb biztonságban legyenek, bármilyen módon is jutnak el az oktatási intézményekbe. Az OMV éppen erre szeretné ráirányítani a figyelmet friss, augusztusban készült reprezentatív kutatásával, amely célja az volt, hogy kiderüljön Magyarországon hogyan oldják meg gyermekeik eljutását az iskolába, s ezt mi befolyásolja.

A reprezentatív, a hazai társadalom összetételét tükröző felmérésbe 645 embert vontak be. Az eredmények publikálásával a társaság a körültekintő és biztonságos közlekedés hazai kultúráját szeretné előmozdítani. A vállalat felméréséből kiderült, hogy a legtöbb hazai gyermek gyalog jár iskolába. A megkérdezett szülőknek több mint harmada (35%) válaszolt úgy, hogy van olyan nebuló a családban, aki gyalog indul tanulni reggelente. A válaszadók 29%-a tömegközlekedéssel, 23 százaléka autóval viszi csemetéjét, míg 12% a kerékpáros megoldást favorizálja. A fennmaradók rollert, gördeszkát, korcsolyát vagy akár robogót használnak az iskolába vezető útjuk során. A válaszokból az is kitűnik, hogy ezen a téren a vírushelyzet némi bizonytalanságot okoz a szülők körében.

„Arra felvetésre ugyanis, hogy vírushelyzet előtt hogyan jutott el a gyermeke iskolába, s ez mennyiben változhat szeptembertől, lényegében szinte minden lehetséges megoldás melletti elkötelezettség csökkent. Csaknem minden tizedik válaszadó ugyanis azt jelezte, hogy az eljutás módját a vírushelyzettől teszi függővé”

– mutatott rá Kováts Botond, az OMV Hungária marketing menedzsere.

A pandémiás helyzet tükrében akár meglepő is lehet, hogy a vidéki kisebb városokban, településekben magasabb azoknak az aránya (8-11% közötti), akik a vírushelyzetre kifejezetten figyelnek, s ezzel összefüggésben akár módosítják a gyermekek iskolai utazását. Budapesten ez az arány 5%, míg a megyei jogú városokban csupán 2%.

Továbbá, a felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a gyalogos iskolába járás a vidéki nagy és kisebb városokban jellemző igazán. Ezekben a régiókban minden második szülő azt mondta, hogy van olyan gyermek a családban, amelyik reggelente így indul útnak. A tömegközlekedés aránya a fővárosban és a vidéki kisebb településeken kiemelkedő, előbbi esetben a válaszadók 52%-a, utóbbiban 41%-a nyilatkozott úgy, hogy buszozik, villamosozik. Azon gyerekek aránya, akiket autóval visznek iskolába, Budapesten (30%) és a megyei jogú városokban a legmagasabb (31%).

Feltűnő egy további, szintén a járványhoz köthető fejlemény is, ami az autós iskolába jutás mögötti motivációkban jelenik meg. A gépjármű használatának érvei között a járványtól való félelem a negyedik helyre ugrott, miközben a pandémia előtt erre szinte egyáltalán nem gondoltak a szülők. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt azok aránya is, akik a forgalom veszélyességétől tartanak, s ezért viszik autóval gyermeküket iskolába. Az autós utazás melletti két legnyomosabb érv esetében nem történt érdemi változás. Lényegében minden második szülő azt jelezte, döntése mögött az húzódik meg, hogy „amúgy is gépkocsival kell munkába mennem, s így közben elviszem a gyermeket”, illetve „az iskola messze van az otthonunktól”. Előbbi volt az, amit a legtöbben (54%) megneveztek, mint az autós iskolába járás legfőbb indoka.

A kutatás szerint alig akad olyan család, ahol a kocsival való utazásban a nagyszülők, testvérek vagy esetleg szomszédok/barátok segítenének. Szinte kizárólag a szülők oldják meg ezt a feladatot, ráadásul a válaszok alapján, ha egy hajszálnyival is, de az édesanyák (48%) ebben nagyobb szerepet vállalnak, mint az édesapák (47%). Külön érdekesség, hogy a válaszadók egyharmadánál mindkét szülő a kocsiban van, vagyis a reggeli utazást együtt kezdi meg a család.

A felmérés alapján a legtöbb gyermeknek 3-5 kilométeres ingázást kell megoldani, csaknem minden harmadik gyerek (28%) ilyen messze lakik az iskolájától. A diákok közel harmadának kevesebb, mint 3 kilométert kell megtennie. Meglepő adat, hogy a közoktatásban tanulók majdnem negyede 10 kilométernél is messzebbre jár naponta. Az autóval utazók többsége az iskolába vezető utat 5-30 perc között teszi meg, míg a gyermekek 2%-át naponta egy óránál is többet fuvarozzák szüleik.

„Az OMV a felméréssel is szeretné felhívni a figyelmet a gyermekek biztonságára, biztonságos közlekedésre, hiszen az iskolaszezon ebből a szempontból nagy kihívásokat tartogat a szülőknek. Az iskolába járó gyerekek számára a nap során ez az egyik legveszélyesebb időszak, éppen ezért fontos a szülők, a család, a közlekedők körültekintő figyelme és az, hogy az úton lévők tudatosan készüljenek erre az időszakra. Amennyiben pedig autóval járnak, a legjobb tanács a család és így maguk biztonsága érdekében is, ha minél többet gyakorolnak. Éppen ezért igyekezzenek olyan tanpályákra eljutni, ahol lehetőségük van képességeiket próbára tenni és fejleszteni”

– tette hozzá Kováts Botond.

Related Topics:2020 bejárás felmérés hazai iskola körkép omv

Up Next

Elindult az SAP Növekedési Programja

Don't Miss

Hogyan hat az e-kereskedelem térnyerése az energiafelhasználásra?

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat

Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.

Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?

Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.

Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?

Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.

Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.

Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.

A tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.

A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.

Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet

Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.

Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.

Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.

Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!