Gazdaság
OMV elkészítette az első, széleskörű hazai iskolába járási körképet
A legtöbb gyerek gyalog jár tanulni, de még ezen is nyomot hagyhat a vírusveszély
A vírushelyzet hatására eddig nem tapasztalt helyzet áll elő Magyarországon is.
A gyermekek közel fél éves szünet után ülnek be ismét a padokba. Az iskolába járás rutinjai még távolabbiak, mint korábban bármikor. Ez a társadalom egésze számára kihívásokat jelent és komoly figyelmet követel, hogy a diákok a lehető legnagyobb biztonságban legyenek, bármilyen módon is jutnak el az oktatási intézményekbe. Az OMV éppen erre szeretné ráirányítani a figyelmet friss, augusztusban készült reprezentatív kutatásával, amely célja az volt, hogy kiderüljön Magyarországon hogyan oldják meg gyermekeik eljutását az iskolába, s ezt mi befolyásolja.
A reprezentatív, a hazai társadalom összetételét tükröző felmérésbe 645 embert vontak be. Az eredmények publikálásával a társaság a körültekintő és biztonságos közlekedés hazai kultúráját szeretné előmozdítani. A vállalat felméréséből kiderült, hogy a legtöbb hazai gyermek gyalog jár iskolába. A megkérdezett szülőknek több mint harmada (35%) válaszolt úgy, hogy van olyan nebuló a családban, aki gyalog indul tanulni reggelente. A válaszadók 29%-a tömegközlekedéssel, 23 százaléka autóval viszi csemetéjét, míg 12% a kerékpáros megoldást favorizálja. A fennmaradók rollert, gördeszkát, korcsolyát vagy akár robogót használnak az iskolába vezető útjuk során. A válaszokból az is kitűnik, hogy ezen a téren a vírushelyzet némi bizonytalanságot okoz a szülők körében.
„Arra felvetésre ugyanis, hogy vírushelyzet előtt hogyan jutott el a gyermeke iskolába, s ez mennyiben változhat szeptembertől, lényegében szinte minden lehetséges megoldás melletti elkötelezettség csökkent. Csaknem minden tizedik válaszadó ugyanis azt jelezte, hogy az eljutás módját a vírushelyzettől teszi függővé”
– mutatott rá Kováts Botond, az OMV Hungária marketing menedzsere.
A pandémiás helyzet tükrében akár meglepő is lehet, hogy a vidéki kisebb városokban, településekben magasabb azoknak az aránya (8-11% közötti), akik a vírushelyzetre kifejezetten figyelnek, s ezzel összefüggésben akár módosítják a gyermekek iskolai utazását. Budapesten ez az arány 5%, míg a megyei jogú városokban csupán 2%.
Továbbá, a felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a gyalogos iskolába járás a vidéki nagy és kisebb városokban jellemző igazán. Ezekben a régiókban minden második szülő azt mondta, hogy van olyan gyermek a családban, amelyik reggelente így indul útnak. A tömegközlekedés aránya a fővárosban és a vidéki kisebb településeken kiemelkedő, előbbi esetben a válaszadók 52%-a, utóbbiban 41%-a nyilatkozott úgy, hogy buszozik, villamosozik. Azon gyerekek aránya, akiket autóval visznek iskolába, Budapesten (30%) és a megyei jogú városokban a legmagasabb (31%).
Feltűnő egy további, szintén a járványhoz köthető fejlemény is, ami az autós iskolába jutás mögötti motivációkban jelenik meg. A gépjármű használatának érvei között a járványtól való félelem a negyedik helyre ugrott, miközben a pandémia előtt erre szinte egyáltalán nem gondoltak a szülők. Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt azok aránya is, akik a forgalom veszélyességétől tartanak, s ezért viszik autóval gyermeküket iskolába. Az autós utazás melletti két legnyomosabb érv esetében nem történt érdemi változás. Lényegében minden második szülő azt jelezte, döntése mögött az húzódik meg, hogy „amúgy is gépkocsival kell munkába mennem, s így közben elviszem a gyermeket”, illetve „az iskola messze van az otthonunktól”. Előbbi volt az, amit a legtöbben (54%) megneveztek, mint az autós iskolába járás legfőbb indoka.
A kutatás szerint alig akad olyan család, ahol a kocsival való utazásban a nagyszülők, testvérek vagy esetleg szomszédok/barátok segítenének. Szinte kizárólag a szülők oldják meg ezt a feladatot, ráadásul a válaszok alapján, ha egy hajszálnyival is, de az édesanyák (48%) ebben nagyobb szerepet vállalnak, mint az édesapák (47%). Külön érdekesség, hogy a válaszadók egyharmadánál mindkét szülő a kocsiban van, vagyis a reggeli utazást együtt kezdi meg a család.
A felmérés alapján a legtöbb gyermeknek 3-5 kilométeres ingázást kell megoldani, csaknem minden harmadik gyerek (28%) ilyen messze lakik az iskolájától. A diákok közel harmadának kevesebb, mint 3 kilométert kell megtennie. Meglepő adat, hogy a közoktatásban tanulók majdnem negyede 10 kilométernél is messzebbre jár naponta. Az autóval utazók többsége az iskolába vezető utat 5-30 perc között teszi meg, míg a gyermekek 2%-át naponta egy óránál is többet fuvarozzák szüleik.
„Az OMV a felméréssel is szeretné felhívni a figyelmet a gyermekek biztonságára, biztonságos közlekedésre, hiszen az iskolaszezon ebből a szempontból nagy kihívásokat tartogat a szülőknek. Az iskolába járó gyerekek számára a nap során ez az egyik legveszélyesebb időszak, éppen ezért fontos a szülők, a család, a közlekedők körültekintő figyelme és az, hogy az úton lévők tudatosan készüljenek erre az időszakra. Amennyiben pedig autóval járnak, a legjobb tanács a család és így maguk biztonsága érdekében is, ha minél többet gyakorolnak. Éppen ezért igyekezzenek olyan tanpályákra eljutni, ahol lehetőségük van képességeiket próbára tenni és fejleszteni”
– tette hozzá Kováts Botond.
You may like
Gazdaság
2,3 millió eurós befektetési kört zárt a magyar Kodesage, a nagyvállalati rendszereket modernizáló AI startup
Sikeresen zárta első, 2,3 millió eurós korai magvető befektetési körét a Kodesage.
A cég mesterséges intelligenciával támogatott platformja forradalmasítja és egyszerűsíti a nagyvállalatok elavult szoftveres rendszereinek modernizációját – mindezt magas adatbiztonsági standarok mellett. A csapat célja, hogy a befektetésnek köszönhetően továbbfejlessze a platformot, felgyorsítsa a megjelenést a nemzetközi piacokon és még több nagyvállalatot segítsen hozzá régi rendszereik megújításához. A befektetési kört neves nemzetközi angyalbefektetők részvétele mellett a PortfoLion vezette.
A megoldhatatlan megoldása: a legacy rendszerek kihívása
A Kodesage célja, hogy megoldást nyújtson a nagyvállalati IT egyik legnagyobb kihívására: az elavult, legacy rendszerek feltérképezésére, működtetésére és modernizálására. Ezek a rendszerek szorosan beágyazódtak a vállalati munkafolyamatokba, jelentős kockázatokat hordozva magukban, mint például az elavult technológia, hiányos dokumentáció, kulcsemberektől való függőség és teljesítményproblémák. A modernizáció elengedhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez, hiszen az elavult rendszerek visszafoghatják a rendszerek sebességét, növelhetik a biztonsági kockázatokat és megemelhetik a karbantartási költségeket.
Ezeknek a rendszereknek a fenntartása folyamatos frissítéseket, javításokat és ad hoc megoldásokat igényel, ami növeli a kockázatokat és költségeket. A piaci felmérések szerint is sürgető a probléma: a Gartner jelentései rámutatnak, az alkalmazásmodernizáció 2023-ban és 2024-ben a banki IT-vezetők két legfontosabb prioritása között szerepelt, és a modernizációs szolgáltatások globális piaca 2032-re várhatóan eléri a 75 milliárd dollárt.
Hogyan oldja meg a Kodesage a feladványt AI segítségével?
„A Kodesage-nél hiszünk abban, hogy a legacy szoftverek megértése és modernizációja nem kell, hogy véget nem érő küzdelemnek tűnjön. AI-alapú platformunk lehetővé teszi a csapatok számára, hogy egyszerűsítsék a modernizációs folyamatokat, így a szervezetek a technológiai lemaradásuk szélmalomharcszerű csökkentése helyett jövőorientált megoldások építésére koncentrálhatnak”
– mondta Dombi Gergely társalapító és vezérigazgató.
A Kodesage platform olyan, mint egy iránytű a mérnökök számára. Forradalmasítja azt, ahogyan a fejlesztők tájékozódnak a kódban, ezért a legösszetettebb rendszereket is képesek megérteni és egyszerűen frissíteni, akár előzetes projektismeret nélkül. Az nagyvállalati felhasználásra tervezett platform helyi (on-premise) üzemeltetést is támogat a felhős lehetőségek mellett, így biztosítva az adatbiztonságot és a jogszabályi megfelelést. A platform olyan előnyöket biztosít a felhasználói számára, mint az automatizált dokumentációkészítés, a modernizációs projektek leegyszerűsítése és az új csapattagok betanításának felgyorsítása.
Szakértői csapat egy összetett problémához
A Kodesage alapító csapata több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az nagyvállalati IT modernizáció és a szoftverfejlesztés terén. Dombi Gergely és Szurdi Miklós társalapítók korábban a legacy rendszerek modernizációjára specializálódott céget, a 300 fővel működő Sonrisát építették fel. Szilágyi György pedig 2021-ben exitált az egyik legsikeresebb magyar startupból, a titkosított vállalati kollaborációt lehetővé tévő Tresoritból. Ez a mély tapasztalat formálta a Kodesage küldetését: minimalizálni a költségeket és kockázatokat a legacy rendszerek fenntartásában és modernizációjában mestersétes intelligencia segítségével.
Befektetői bizalom egy merész vízióban
A befektetési kört vezető PortfoLion az utóbbi években több olyan startuppal működött együtt, akik eredményesen reformálták meg a nagyvállalati szoftverhasználat valamely területét. Jelenleg is a portfoliójukban van például a Seon és a FlowX.ai. A körben több nemzetközi angyalbefektető is részt vett, többek között három korábbi UiPath felsővezető is.
„Az elmúlt két évtized során több ezer sikeres céget láttunk felnőni, akik nagyvállalatokat segítettek innovációs törekvéseikben. Az elmúlt két év során megjelenő új generative AI eszközök lehetővé tették, hogy a modernizációs erőfeszítések egy új szegmense is termékesíthetővé váljon – így egy új jelentős piaci szegmens nyílt meg most már nem csak IT tanácsadók, hanem skálázható szoftver startupok számára is.”
– mondta Pálfalvi Márk, a PortfoLion befektetésért felelős vezetője.
A Kodesage a meglévő ügyfelek és futó pilot projektek mellett a finanszírozást arra használja, hogy továbbfejlessze platformját, és felgyorsítsa piacra lépési stratégiáját.
A Kodesage egyelőre az embereket segíti a régi rendszerek fejlesztésében. A platform fejlesztői azonban időtálló megoldást terveznek, megteremtve az alapokat ahhoz, hogy emberek mellett később autonóm AI agentek (mesterséges intelligencia algoritmusok) is optimalizálhassák a kódbázisokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Idén végre Magyarországon is duplázódhat az ingatlanbefektetések értéke
Jelentősen erősödött a befektetői kedv a tavalyi év utolsó hónapjaiban a közép- és kelet-európai ingatlanpiacon.
A kivételesen erős decembernek köszönhetően a régió befektetési piaca ismét átlépte a 10 milliárd eurós határt az év során. A teljes volumen 2024-ben 50%-kal bizonyult magasabbnak, mint az előző évben, és mivel a beruházók arra számítanak, hogy az év előrehaladtával felélénkül a piac, ezért idén további 15-20%-os növekedés várható – derült ki a CBRE Magyarország „Market Outlook 2025” című rendezvényén.
„Az ingatlanbefektetési felmérésünk alapján a nyugat-európai piacokon bérlakásba kívánnak a legtöbben fektetni, de nagyon optimista a hangulat a hoteleket illetően is. A tavalyi évben a közép-európai forgalom egyharmada kiskereskedelmi ingatlanokba áramlott, idén pedig a logisztika az egyértelmű kedvenc, ez hajthatja a piacokat. Az irodák megítélése méltánytalanul negatív, pedig a jelenlegi árazás mellett jó beszállási lehetőségek adódnak, különösen, hogy a fejlesztési volumen Európa-szerte alacsony”
– mondta Borbély Gábor, a CBRE közép-európai piacelemzési igazgatója.
A kiskereskedelem és a szállodák iránti befektetési hajlandóság mind a nyugat-európai, mind pedig a közép-kelet-európai piacokon tovább erősödött 2025-ben. A mesterséges intelligencia iránti erős kereslet hatására az adatközpontok népszerűsége tovább növekszik, de ez a trend Közép-Európában még nem jelentős. Régiónkban erősebb az egészségügyi és speciális lakhatási ingatlanok iránti kereslet (diákszálló, nyugdíjas otthon), ugyanakkor az elérhető kínálat szűkössége gondot okoz.
A felmérés erős optimizmust mutatott a befektetők körében: a megkérdezettek 70% arra számít, hogy a piaci aktivitás 2025 végére helyreáll, a közép-európai régióban valamivel később következhet be ez a felpattanás. A CBRE kutatása arra is rávilágított, hogy az európai befektetők már harmadik éve az Egyesült Királyságot tartják a legcsábítóbb célpontnak a kockázathozam-profil alapján. Ezt követi Spanyolország és Lengyelország. A városok szintjén London a legvonzóbb a nemzetközi tőke számára, a brit fővárost Madrid és Párizs követi. Varsó első ízben került be a top5 befektetői célpont közé az európai mezőnyben. A közép-európai tőke számára egyértelműen a lengyel piac a legkecsegtetőbb, ugyanakkor idén több tőkére számíthatunk a régión kívülről, aminek Magyarország is izgalmas célpontja lehet.
„A kelet- és közép európai régióban tevékenykedő befektetők fele azt tervezi, hogy idén növeli az ingatlanokba fektetett összeget, és most újra arra számítunk, hogy új tőke is felfedezi a régiót. A kockázatvállalási hajlandóság növekedése a hazai befektetői körben is megfigyelhető. Az EU-n kívül a dél-afrikai és izraeli befektetési aktivitás erősödött a legjobban tavaly a régióban, idén mellettük megjelenhetnek a kínai befektetők is a kereskedelmi ingatlanpiacon – ezúttal nemcsak végfelhasználóként, hanem befektetőként is”
– tette hozzá Borbély Gábor.
„Az idei év az ingatlanbefektetések területén egyértelműen a logisztika éve lehet Magyarországon. Jelenleg közel félmilliárd euró összértékben dolgozunk ingatlanok értékesítésén, de a teljes éves forgalom akár jóval meg is haladhatja ezt az összeget, hiszen – például az irodák esetében – eladó termék nagyobb volumenben is elérhető. A következő hónapok valamennyi szereplő számára az aktív marketing időszakát hozzák el, hogy minél több tranzakció célegyenesbe forduljon, így ezek az ügyletek már az idei befektetési forgalmat növelhetik”
– összegezte Tim O’Sullivan, a CBRE Magyarország tőkepiaci főigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megváltoztatja a játékszabályokat a mesterséges intelligencia a pénzügyekben
Egyre nagyobb teret nyer a pénzügyi területen a mesterséges intelligencia – a vállalatok több, mint hetven százaléka használja valamilyen szinten pénzügyi folyamatai során.
Az arány ráadásul a következő három évben várhatóan 80 százalék fölé emelkedik majd – állapította meg a KPMG. A szervezet a pénzügyi beszámolók előkészítésének szezonjában tette közzé 2024 folyamán készült globális kutatásainak eredményeit.
A KPMG International már jóideje figyelemmel kíséri a mesterséges intelligencia szerepét a különböző szektorokban. Tavaly áprilisban a vállalatok körében végzett felméréskor megállapította, hogy a vizsgált cégek csaknem háromnegyede valamilyen mértékben már használja az AI-t a pénzügyi tevékenységeik során. Legutóbb 2024 szeptemberben újra górcső alá vette a témát, és jelentősen bővítette a kutatási mintát: a vizsgált régiók számát 23 fejlett és feltörekvő piacra, a megkérdezett vállalatok számát pedig 2900-ra növelte.
„Az világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia használatában ez alatt a fél év alatt is jelentős előrelépés történt. Az AI-t egyre több vállalat alkalmazza nemcsak a pénzügyi riporting folyamatban, hanem a pénzügyek szélesebb területein is, beleértve a számvitelt, a pénzügyi tervezést, a kockázatkezelést vagy az adókezelést, illetve treasury menedzsmentet” – magyarázza Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.
A kutatás során a cégek érettségét is vizsgálták. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalatokat három kategóriába sorolták a kutatók. 18 százalékuk kezdő AI-használónak számít, 58 százalék a haladó fázisban van, 24 százalék pedig vezetőnek tekinthető.
Megtérül a befektetés az AI-ba
A pénzügyi csapatok a legkülönfélébb AI-technológiákba fektetnek be, de a területen vezetőnek számító vállalatok a legnagyobb értéket a gépi tanulásban, a mélytanulásban és a generatív mesterséges intelligenciában látják. A GenAI-t például dinamikus jelentés- és beszámolókészítésre, előrejelzési modellek és forgatókönyvek készítésére, dokumentumkezelésre, vagy a megfelelések nyomon követésére használják. A KPMG felmérése szerint a pénzügyi területeken a vállalatok 71 százaléka már alkalmaz valamilyen szinten mesterséges intelligenciát, 41 százalékuk pedig ezt közepes vagy kifejezetten nagy mértékben teszi. Ezen belül a számviteli és pénzügyi tervezési feladatok élenjárnak etéren, mivel számos azonnali előnyt kovácsolhatnak a mesterséges intelligenciával támogatott megoldások használatával; a mélyebb adatfeldolgozástól és pénzügyi jelentéskészítéstől a valós idejű információszerzésen át a prediktív elemzésig. A példát a pénzügy más területei is követik, a treasury menedzsmentben és kockázatkezelésben például minden második cég alkalmaz kísérleti jelleggel AI-t, ami segíthet a jobb adósságkezelésben, a pénzforgalmi előrejelzések készítésében, csalások felderítésében, hitelkockázat-értékelésekben, valamint a treasury- és kockázatkezelési szcenárió elemzési feladatokban.
A vizsgálat alapján elmondható, hogy a cégek 85 százaléka megtalálta számítását a mesterséges intelligenciába történő beruházással, ráadásul jelentős részük (37 százalék) a várakozásnál is jobb eredményekkel dicsekedhet. „A pénzügyi funkciók AI-val való felvértezésével elért eredmények bizonyára tovagyűrűznek, és ez a jövőben az AI használatát más szakterületeken is ösztönözni fogja” – vélekedett Rakó Ágnes.
További előnyöket jelenthet a megnövekedett hatékonyság és pontosság, a kevesebb emberi hiba, a trendek pontosabb előrejelzésének képessége, a gyorsabb és jobb adatalapú döntéshozatal, az alacsonyabb költségek vagy a jobb szabályozási megfelelés.
A KPMG felmérése szerint a trend nem áll meg, sőt, a cégek a következő három évben tovább tervezik növelni a mesterséges intelligencia alapú megoldásokra szánt kiadásaikat, ami az érettség legmagasabb fokán álló vállalatoknál az informatikai büdzsé 16 százalékát is meghaladhatja.
A Gen AI a jövő egyértelmű fókuszpontja
A KPMG adatai szerint a pénzügyi beszámolókészítéshez a vizsgált vállalatok mintegy 30 százaléka alkalmaz szelektíven vagy széles körben mesterséges intelligenciát, és ez az arány a következő három évben elképesztő mértékben, 83 százalékra emelkedhet. A Gen AI esetében ezek az arányok 13, illetve 56 százalékon állnak. Áprilisban még a cégek 6 százaléka jelezte, hogy nem tervezi bevonni a generatív mesterséges intelligenciát a pénzügyi beszámolók készítésébe. Szeptemberre ez az arány 1 százalékra esett vissza. Eközben a Gen AI használata az összes vizsgált vállalat körében 13 százalékról 17-re emelkedett.
Az AI használatban élenjáró vállalatok több mint nyolcszoros mértékben alkalmaznak Gen AI-t a haladókhoz vagy kezdőkhöz képest. Ezen túlmenően a vezetők 54 százaléka a következő egy évben prioritásként kezeli ezt a technológiát, szemben azzal a 36 százalékkal, amely inkább a hagyományos mesterséges intelligenciára összpontosít.
Adatbiztonság, átláthatóság, költségek – aggodalmak az AI bevezetése kapcsán
Tekintettel a pénzügyi adatok érzékenységére, a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfőbb akadályai a potenciális adatbiztonsági és adatvédelmi sebezhetőségek – ezt említette a válaszadók 57 százaléka. További jelentős aggodalomra ad okot a megfelelő belső kompetencia hiánya, a limitált hozzáértés és AI-tudás (53 százalék), a következetes és releváns adatgyűjtés nehézségei (48 százalék), a magas kezdeti implementációs költségek (45 százalék) és az átláthatóság hiánya (40 százalék).
A KPMG felmérése szerint a mesterséges intelligencia használata kapcsán a vállalatok a pénzügyi területeken hasonló akadályokkal és aggodalmakkal szembesülnek, a vezetőnek számító cégek azonban többet tesznek ezek leküzdéséért. Csaknem háromnegyedük dolgozott már ki keretrendszereket, iránymutatásokat az AI felelős és biztonságos felhasználására vonatkozóan, így támogatva a biztonságos innovációs folyamatokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Népszerű
Az ABB és a Környezettudatos Építési Egyesületek Világtanácsa egész Európában együttműködik a fenntartható, energiahatékony épületek létesítésének ösztönzése érdekében
Siemens: fenntarthatósági mérföldkövek 2024-ben
Megújuló üzlethálózattal és egyedi tarifákkal indul a One Magyarországon
CES 2025 – A Bosch termékei a hétköznapok minden területén jelen vannak
Samsung Vision AI és további újítások a CES 2025 First Look eseményén
A vezetékes- és a mobilinternet forgalom is emelkedett a Telekomnál az ünnepi időszakban az elmúlt évhez képest
Járművekbe integrálható vezérlőplatformot mutat be az LG a 2025-ös CES-en
Az olimpiai bajnokok lassabban öregszenek
Csak okosan az okos ajándékokkal!
Mesterséges intelligencia segíti az ételkészítést és a főzési folyamat videós megörökítését az LG új háztartási gépeiben
Technokrata.hu
A jövő mérnökei csapnak össze a 2025. február 8-i RobonAUT versenyen
Akár 35 milliós kölcsön is támogatássá alakulhat – így kombináld a támogatásokat
Zyxel Networks: az AI és a WiFi 7 a 2025-ös év legfontosabb hálózati trendjei
Az ABB és a Wieland Electric együttműködik a moduláris építési mód hatékonyságának újradefiniálásában
Több egészségügyi kutatás-fejlesztés is sikerrel zárult a Széchenyi István Egyetemen
Sikeresen lezajlott a FIRST LEGO League jubileumi tatabányai regionális selejtezője
Szép csendben ennyi pénzt halmoztak fel egy év alatt a magyarok
Az optikai 3D szkennerek térnyerése az ipari gyártásban
A Samsung új hangprojektorokat mutatott be
Új szemléletű tenyésztéstechnológia projekt valósult meg a MATE Kaposvári Campusán
Műszaki-Magazin.hu
BME RobonAUT 2025 verseny február 8-án
Áprilisban nyitja kapuit az InnoElectro 2025
Az optikai 3D szkennerek térnyerése az ipari gyártásban
BME-s újítással lehetne fenntarthatóbb a hazai útépítés
Minőségi építőanyag: tévhitek, amelyek miatt rossz döntéseket hozunk
Magyarországra is megérkezett a világ első kereskedelmi forgalomban kapható humanoid robotja
Globális logisztikai ingatlanpiaci trendek
Újabb Schneider Electric üzem lett Példakép
120 év jövőbe mutató gondolkodását ünnepli a Knorr-Bremse
Hulladékból érték: Városi bányászat a gyakorlatba ültetve
Ajánljuk
Friss
-
Gazdaság7 nap ago
Egyre többet várnak el a nyugdíj-megtakarítóktól a pénztárak
-
Szórakozás2 hét ago
Hamarosan indul a 44. Magyar Filmszemle
-
Mozgásban2 hét ago
Fedezze fel a megújult Honda HR-V dinamikus stílusát!
-
Gazdaság2 hét ago
Egyre nagyobb a választék az önkéntes nyugdíjkasszáknál
-
Ipar2 hét ago
Az LG vezérigazgatója bemutatta a vállalat 2025-ös versenyképességi és növekedési stratégiáját
-
Okoseszközök2 hét ago
A HONOR leleplezi a stílusos és erős teljesítményű HONOR X8c-t
-
Okoseszközök2 hét ago
A Knox Suite immár skálázható csomagokban elérhető, iparágtól és mérettől függetlenül támogatva a vállalkozásokat
-
Gazdaság2 hét ago
Jelentős magyar előrelépés a globális minimumadó szabályozás terén