Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Az 5G új korszakot teremt a mikroadatközpontok és az edge computing terén

Az élet számos területén használunk különféle okos, internetkapcsolattal rendelkező készülékeket, amelyek megkönnyítik életünket.

Egyre több digitális szolgáltatást veszünk igénybe a közösségi médiától a streaming és banki applikációkon át a felhőszolgáltatásokig, és ezáltal egyre több adatot fogyasztunk. Ezt a tendenciát erősítik a dolgok internetének (IoT) terjedése és a koronavírus-járvány digitalizációs hatásai, továbbá az 5G hálózatok bevezetése is, amit jól mutat, hogy szakértők szerint 2025-re 75 milliárd IoT-eszköz kapcsolódik majd egymáshoz. Ez az adatrobbanás minden eddiginél nagyobb mértékben növeli a szerverparkok iránti igényt az adatok keletkezési helyének közelében, a peremhálózaton, hiszen ennek a rengeteg információnak a tárolására és feldolgozására új, főként helyi mikroadatközpontok létrehozására van szükség. Mindez hatalmas lehetőségeket kínál az üzleti innováció számára, de a vállalatoknak számos kihívással is szembe kell nézniük a Kingston Technology szakértői szerint.

Az 5G folyamatban lévő globális bevezetése, valamint az edge computing (peremhálózati számítástechnika) és az IoT elterjedése radikálisan átformálja a digitális ökoszisztémát. Magyarországon tavaly októberben elsőként a Vodafone vezette be az 5G mobilszolgáltatást Budapest számos pontján, azóta pedig már a Telekom is biztosít kereskedelmi forgalomban 5G elérést. A hálózatfejlesztéseknek köszönhetően év végére mindegyik szolgáltatónál hozzáférhetővé válik majd az ötödik generációjú mobilkommunikációs rendszer hazánkban. „Ez egy olyan mértékű változás, amely lehetővé teszi a hatalmas adattömegek kezeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztését. Ennek részeként több adatközpont létrehozására van szükség, hiszen már ma is annyi adat keletkezik, hogy megtelítik a világ szerverparkjait” – mondta Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.

Fénysebességgel hasító 5G

A Cisco legújabb Annual Internet Report (AIR) előrejelzése szerint 2023-ra világszerte már a mobilok 10 százaléka 5G-t fog használni, amelyek sebessége átlagban 575 Mbps lesz, azaz 13-szor gyorsabb, mint egy átlagos mobilkapcsolat. Ez a teljesítmény számtalan szektorban lehetővé teszi a mesterséges intelligencia (AI), valamint a különböző IoT-alkalmazások további elterjedését, beleértve az okosotthonokat, okosépületeket, okosvárosokat és okosgyárakat, az önvezető autókat és a hálózatba kapcsolt egészségügyi eszközöket. Ám minél több innovatív alkalmazást vezetünk be a peremhálózaton, annál több adat keletkezik, ennek feldolgozáshoz és a tároláshoz pedig még több adatközpontra lesz szükség. Mindennek következtében nem kizárólag a gigantikus felhő-adatközpontok, hanem sokkal inkább a felhasználókat helyben kiszolgáló kis adatközpontok iránt nő az igény. Ezek a hálózat peremére telepített eszközök ugyanis kézenfekvő, gyors és költséghatékony megoldást kínálnak az információk helyi feldolgozására és elemzésére.

Mikroadatközpontok a hálózat peremén

A világ egyre összekapcsoltabbá válásával és az adatközpontok fejlesztésével kiterjedt adatgyűjtés válik lehetővé, melynek révén a cégek új szolgáltatásokat és termékeket hozhatnak létre, és újfajta módon léphetnek kapcsolatba ügyfeleikkel. Ehhez azonban a vállalatoknak már most fel kell készülniük az 5G forradalomra, és meg kell határozniuk, milyen technológiákkal érhetik el a rövid, illetve hosszú távú céljaikat, hogy a megfelelő megoldásokba fektessenek be. Egyúttal olyan jelentős kihívásokat is szem előtt kell tartaniuk, mint az infrastruktúra finanszírozása, a szükséges teljesítmény és kapacitás biztosítása, az adatközpontok energiafogyasztása vagy az információbiztonság.

A távközlési cégek jól járnak az 5G hálózatok kiépítésével, ezért várhatóan az IoT-alkalmazások és peremhálózatok infrastrukturális támogatásában is részt vesznek. A kisebb, speciálisabb adatközpontok átalakítása azonban időigényes és költséges, ezért a telekommunikációs társaságok előreláthatóan a közszféra szereplőivel és a technológiai vállalatokkal közösen fogják kiépíteni az új digitális infrastruktúrát, amely óriási teljesítményt és kapacitást igényel a valós idejű válaszadáshoz.

„Az adatközpontok számára állandó feladatot jelent az egyre növekvő információmennyiség feldolgozása és tárolása, ezért a folyamatos és magas színvonalú teljesítmény fenntartása napi 24 órában az év 365 napján alapvető fontosságú, függetlenül a helytől. Ebben egyre fontosabb szerephez jut az SSD-technológia. A Kingston Technology egyike azoknak a vállalatoknak, amelyek elébe mennek ezeknek az igényeknek, és kifejezetten üzleti szerverek és adatközpontok számára gyárt nagykapacitású SSD-meghajtókat, illetve szervermemóriákat. Ezek a megoldások garantálják a folyamatos teljesítményt és a magas minőséget, még a legszélsőségesebb körülmények között is, amelyek egyre gyakoribbak. Emellett ezekkel az eszközökkel a cégek nagyobb méretű tárhelyet hozhatnak létre változatlan alapterületen, ami a számítási felhő minden korábbinál gyorsabb ütemű terjedése miatt fontos szempont”

– hangsúlyozta Kaszál Norbert.

A teljesítménnyel párhuzamosan az adatközpontok energiaigénye is hatalmas: 2025-re ezek a létesítmények felelhetnek a világ energiafogyasztásának ötödéért, ami mellett a legtöbb ország egyedi energiafogyasztása eltörpül. Az IT-szállítók ezért a szén-dioxid-lábnyom csökkentése érdekében egyre fenntarthatóbb megoldásokat keresnek, amire a nagy szerverparkoknál számos innovatív példát találunk. A mikroadatközpontokat azonban nem építhetjük a sarkkör közelébe vagy a tenger alá, hogy szabadhűtéssel tegyük őket környezetbaráttá, így esetükben újabb zöld technológiák alkalmazására lesz szükség. Az egyik lehetséges megoldás, ha a cégek merevlemezről SSD-re váltanak, amivel jelentősen csökkenthetik energiafogyasztásukat. Ezenfelül a szervezeteknek azokat az újfajta kiberbiztonsági kockázatokat is el kell tudniuk hárítani, amelyeket az IoT-eszközökön és a peremhálózatokon egymással közvetlenül kommunikáló gépek hordoznak, fenyegetést jelentve a felhasználók személyes adatainak biztonságára. A kihívások leküzdéséhez az informatikai szállítók feladata, hogy olyan új technológiákat fejlesszenek, amelyekkel a vállalatok optimalizált tárkapacitással, hatékonyabb tömörítéssel, gyorsabb szerverekkel, továbbá kiterjedten alkalmazható titkosítással válaszolhatnak a peremhálózati környezet kihívásaira.

További információért a Kingston szerver- és adatközponti megoldásaival kapcsolatban látogasson el a https://www.kingston.com/en/solutions/servers-data-centers oldalra.

Gazdaság

Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei

A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására, különböző szektorok közötti együttműködések – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot.

A Schneider Electric új elemzése, az „AI & Energy in Europe” négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogy a különböző szabályozási lépések és stratégiák hogyan formálhatják az MI és az energiafelhasználás jövőjét a kontinensen.

 Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.

A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.

„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is.

Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást”

– mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül”

– mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.

A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars

A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat bejelentette, hogy Tomor Ákost, a cég transzferár-szolgáltatásainak a vezetőjét 2026. január 1-től partnerré nevezte ki, elismerve több mint egy évtizedes, kiemelkedő szakmai munkáját és nemzetközi tapasztalatát.

Tomor Ákos a hazai transzferár-szolgáltatások üzletágvezetője, partnerként felel a csapat mindennapi működéséért, valamint részt vesz a Forvis Mazars komplex transzferár-tanácsadási projektjeinek irányításában. A cégcsoport közép-kelet-európai régiójának transzferár vezetőjeként koordinálja a régiós szakmai munkát, és aktívan támogatja a külföldi irodák projektjeit is. Emellett rendszeresen előad magyar és régiós webináriumokon, közreműködik rendezvények szervezésében és koordinálásában, valamint szakmai hírlevelek készítésében.

Tomor Ákos kiemelkedő szaktudással rendelkezik több iparág transzferár-sajátosságainak kezelésében, valamint speciális pénzügyi tranzakciók – különösen a cégcsoporton belüli hitelek, garanciák, biztosítási és viszontbiztosítási ügyletek – transzferár szempontból történő árazásában és dokumentálásában.

Tomor Ákos jelentős „Big Four” tanácsadói és multinacionális vállalati háttérrel – 2018-ban csatlakozott a Forvis Mazars magyarországi irodájához.

Ezt megelőzően az American International Groupnál („AIG”) dolgozott, ahol az amerikai biztosító vállalatcsoport nemzetközi transzferár kérdéseivel foglalkozott, szoros együttműködésben a brit és amerikai „Big Four” tanácsadókkal. Ebben a szerepkörben átfogó tapasztalatot szerzett a biztosító szektor speciális transzferár kérdéseiben és módszertanában, valamint a pénzügyi ügyletekhez kapcsolódó, iparág-specifikus szabályozói és adóhatósági elvárások kezelésében.

Szakmai pályafutását a KPMG Tanácsadó Kft. transzferár csapatában kezdte, ahol megalapozta az általános transzferár-tanácsadás és dokumentációkészítés területén szerzett tudását a későbbi komplexebb megbízásokhoz.

Tomor Ákos okleveles adótanácsadó, kiemelkedő („Distinction”) minősítésű nemzetközi adó és jogi mester diplomáját (LL.M.) az Egyesült Királyságban a King’s College London egyetemen szerezte.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat

A Schneider Electric lett a McLaren Racing hivatalos energia-technológiai partnere. A vállalat és a McLaren Racing közösen olyan technológiákat fejlesztenek és vezetnek majd be, amelyek a legzordabb körülmények között is biztosítják a csúcsteljesítményt.

 A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a McLaren Racing együttműködése kiterjed a McLaren Mastercard Formula 1 Teamre, az Arrow McLaren IndyCar Teamre, a McLaren F1 Academy-re, valamint a McLaren United Autosports WEC Hypercar Teamre. A partnerség keretében a vállalat és a McLaren Racing a több mint 20 éves beszállítói kapcsolatukra építve olyan kihívást jelentő energiaügyi problémákra keresnek megoldásokat, amelyeknél a magasszintű teljesítmény és a folyamatos működés egyaránt elvárás.

Olyan energia-technológiai megoldások létrehozása a cél, amelyek a legzordabb körülmények között is csúcsteljesítményt biztosítanak, akár a világ legkülönbözőbb pontjain lévő versenypályákon is, vagy éppen a McLaren Technology Centre Egyesült Királyság-beli Wokingban található bázisán. Az együttműködés egyik fontos törekvése, hogy a szélcsatornában, a gyártóüzemekben, az IT-adatközpontokban és másutt található, jelenleg is használt eszközöket rugalmas rendszerek alkalmazásával optimalizálják az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A célok között szerepel továbbá a fejlett energia-technológiák révén történő elektrifikáció megvalósítása, valamint a digitális iker technológiában rejlő lehetőségek kihasználása annak érdekében, hogy az adatokból kinyerhető átfogó tudás révén javítsák a hatékonyságot és a fenntarthatóságot.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a Schneider Electric-et hivatalos energia-technológiai partnerünkként üdvözölhetjük. Ez az együttműködés szilárd alapokra épül, és tükrözi közös elkötelezettségünket az innováció és az energiahatékonyság iránt. A Schneider energia-technológiai szakértelmének és a McLaren teljesítményre való törekvésének ötvözésével új módszereket fogunk keresni, hogy működésünket intelligensebbé és hatékonyabbá tegyük”

– mondta el a partnerség kapcsán Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.

„Az autóversenyzés az egyik legnagyobb kihívást jelentő környezet, amelyben jól kimutatható, hogy mekkora értéket képvisel a fejlett energia- és digitális technológia. A McLaren Racing minden rendszer esetében a határok elérésére törekszik, és pontosan itt jön jól a teljesítmény, a megbízhatóság és a hatékonyság területén szerzett szakértelmünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a McLaren hivatalos energia-technológiai partnere lettünk, és mind a pályán, mind azon kívül biztosítjuk számukra a szükséges energiaintelligenciát”

– hangsúlyozta Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss