Gazdaság
Az 5G új korszakot teremt a mikroadatközpontok és az edge computing terén
Az élet számos területén használunk különféle okos, internetkapcsolattal rendelkező készülékeket, amelyek megkönnyítik életünket.
Egyre több digitális szolgáltatást veszünk igénybe a közösségi médiától a streaming és banki applikációkon át a felhőszolgáltatásokig, és ezáltal egyre több adatot fogyasztunk. Ezt a tendenciát erősítik a dolgok internetének (IoT) terjedése és a koronavírus-járvány digitalizációs hatásai, továbbá az 5G hálózatok bevezetése is, amit jól mutat, hogy szakértők szerint 2025-re 75 milliárd IoT-eszköz kapcsolódik majd egymáshoz. Ez az adatrobbanás minden eddiginél nagyobb mértékben növeli a szerverparkok iránti igényt az adatok keletkezési helyének közelében, a peremhálózaton, hiszen ennek a rengeteg információnak a tárolására és feldolgozására új, főként helyi mikroadatközpontok létrehozására van szükség. Mindez hatalmas lehetőségeket kínál az üzleti innováció számára, de a vállalatoknak számos kihívással is szembe kell nézniük a Kingston Technology szakértői szerint.
Az 5G folyamatban lévő globális bevezetése, valamint az edge computing (peremhálózati számítástechnika) és az IoT elterjedése radikálisan átformálja a digitális ökoszisztémát. Magyarországon tavaly októberben elsőként a Vodafone vezette be az 5G mobilszolgáltatást Budapest számos pontján, azóta pedig már a Telekom is biztosít kereskedelmi forgalomban 5G elérést. A hálózatfejlesztéseknek köszönhetően év végére mindegyik szolgáltatónál hozzáférhetővé válik majd az ötödik generációjú mobilkommunikációs rendszer hazánkban. „Ez egy olyan mértékű változás, amely lehetővé teszi a hatalmas adattömegek kezeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztését. Ennek részeként több adatközpont létrehozására van szükség, hiszen már ma is annyi adat keletkezik, hogy megtelítik a világ szerverparkjait” – mondta Kaszál Norbert, a Kingston Technology Magyarországért és Szlovéniáért felelős üzletfejlesztési menedzsere.
Fénysebességgel hasító 5G
A Cisco legújabb Annual Internet Report (AIR) előrejelzése szerint 2023-ra világszerte már a mobilok 10 százaléka 5G-t fog használni, amelyek sebessége átlagban 575 Mbps lesz, azaz 13-szor gyorsabb, mint egy átlagos mobilkapcsolat. Ez a teljesítmény számtalan szektorban lehetővé teszi a mesterséges intelligencia (AI), valamint a különböző IoT-alkalmazások további elterjedését, beleértve az okosotthonokat, okosépületeket, okosvárosokat és okosgyárakat, az önvezető autókat és a hálózatba kapcsolt egészségügyi eszközöket. Ám minél több innovatív alkalmazást vezetünk be a peremhálózaton, annál több adat keletkezik, ennek feldolgozáshoz és a tároláshoz pedig még több adatközpontra lesz szükség. Mindennek következtében nem kizárólag a gigantikus felhő-adatközpontok, hanem sokkal inkább a felhasználókat helyben kiszolgáló kis adatközpontok iránt nő az igény. Ezek a hálózat peremére telepített eszközök ugyanis kézenfekvő, gyors és költséghatékony megoldást kínálnak az információk helyi feldolgozására és elemzésére.
Mikroadatközpontok a hálózat peremén
A világ egyre összekapcsoltabbá válásával és az adatközpontok fejlesztésével kiterjedt adatgyűjtés válik lehetővé, melynek révén a cégek új szolgáltatásokat és termékeket hozhatnak létre, és újfajta módon léphetnek kapcsolatba ügyfeleikkel. Ehhez azonban a vállalatoknak már most fel kell készülniük az 5G forradalomra, és meg kell határozniuk, milyen technológiákkal érhetik el a rövid, illetve hosszú távú céljaikat, hogy a megfelelő megoldásokba fektessenek be. Egyúttal olyan jelentős kihívásokat is szem előtt kell tartaniuk, mint az infrastruktúra finanszírozása, a szükséges teljesítmény és kapacitás biztosítása, az adatközpontok energiafogyasztása vagy az információbiztonság.
A távközlési cégek jól járnak az 5G hálózatok kiépítésével, ezért várhatóan az IoT-alkalmazások és peremhálózatok infrastrukturális támogatásában is részt vesznek. A kisebb, speciálisabb adatközpontok átalakítása azonban időigényes és költséges, ezért a telekommunikációs társaságok előreláthatóan a közszféra szereplőivel és a technológiai vállalatokkal közösen fogják kiépíteni az új digitális infrastruktúrát, amely óriási teljesítményt és kapacitást igényel a valós idejű válaszadáshoz.
„Az adatközpontok számára állandó feladatot jelent az egyre növekvő információmennyiség feldolgozása és tárolása, ezért a folyamatos és magas színvonalú teljesítmény fenntartása napi 24 órában az év 365 napján alapvető fontosságú, függetlenül a helytől. Ebben egyre fontosabb szerephez jut az SSD-technológia. A Kingston Technology egyike azoknak a vállalatoknak, amelyek elébe mennek ezeknek az igényeknek, és kifejezetten üzleti szerverek és adatközpontok számára gyárt nagykapacitású SSD-meghajtókat, illetve szervermemóriákat. Ezek a megoldások garantálják a folyamatos teljesítményt és a magas minőséget, még a legszélsőségesebb körülmények között is, amelyek egyre gyakoribbak. Emellett ezekkel az eszközökkel a cégek nagyobb méretű tárhelyet hozhatnak létre változatlan alapterületen, ami a számítási felhő minden korábbinál gyorsabb ütemű terjedése miatt fontos szempont”
– hangsúlyozta Kaszál Norbert.
A teljesítménnyel párhuzamosan az adatközpontok energiaigénye is hatalmas: 2025-re ezek a létesítmények felelhetnek a világ energiafogyasztásának ötödéért, ami mellett a legtöbb ország egyedi energiafogyasztása eltörpül. Az IT-szállítók ezért a szén-dioxid-lábnyom csökkentése érdekében egyre fenntarthatóbb megoldásokat keresnek, amire a nagy szerverparkoknál számos innovatív példát találunk. A mikroadatközpontokat azonban nem építhetjük a sarkkör közelébe vagy a tenger alá, hogy szabadhűtéssel tegyük őket környezetbaráttá, így esetükben újabb zöld technológiák alkalmazására lesz szükség. Az egyik lehetséges megoldás, ha a cégek merevlemezről SSD-re váltanak, amivel jelentősen csökkenthetik energiafogyasztásukat. Ezenfelül a szervezeteknek azokat az újfajta kiberbiztonsági kockázatokat is el kell tudniuk hárítani, amelyeket az IoT-eszközökön és a peremhálózatokon egymással közvetlenül kommunikáló gépek hordoznak, fenyegetést jelentve a felhasználók személyes adatainak biztonságára. A kihívások leküzdéséhez az informatikai szállítók feladata, hogy olyan új technológiákat fejlesszenek, amelyekkel a vállalatok optimalizált tárkapacitással, hatékonyabb tömörítéssel, gyorsabb szerverekkel, továbbá kiterjedten alkalmazható titkosítással válaszolhatnak a peremhálózati környezet kihívásaira.
További információért a Kingston szerver- és adatközponti megoldásaival kapcsolatban látogasson el a https://www.kingston.com/en/solutions/servers-data-centers oldalra.
Gazdaság
Digitális ugrás a HR-ben – mesterséges intelligenciával és e-learninggel újít a SPAR
Új karrieroldallal, toborzási rendszerrel és e-learning lehetőségekkel várja munkavállalóit a SPAR.
Teljeskörűen megújította karrieroldalát és toborzási folyamatait a SPAR Magyarország, hogy még hatékonyabban, ugyanakkor emberközeli módon szólítsa meg a potenciális munkatársakat. A vállalat célja, hogy a legmodernebb technológiai megoldásokkal támogassa a pályázók és a HR csapat munkáját egyaránt – legyen szó jelentkezésről, kiválasztásról vagy beilleszkedésről.
„A SPAR Magyarország az egyik legnagyobb hazai foglalkoztató, közel 14 ezer munkavállalóval. A humán erőforrás számunkra nemcsak operatív kérdés, hanem stratégiai érték. Ezért fordítunk kiemelt figyelmet arra, hogy már a toborzási folyamat is tükrözze a vállalat profizmusát, emberközpontúságát és innovációs törekvéseit. A bevezetett újítások célja, hogy még gyorsabban, hatékonyabban és személyre szabottabban tudjuk megszólítani a leendő munkavállalókat országszerte”
– hangsúlyozta Szijjné Kállai Ildikó, a SPAR Magyarország személyzetfejlesztési és HR vezetője.
A SPAR új karrierplatformja felhasználóbarát, áttekinthető és mobilra optimalizált felületet kínál. A jelentkezők személyre szabható profilokat hozhatnak létre, megadhatják álláskeresési preferenciáikat, és automatikusan értesülhetnek a számukra releváns lehetőségekről. A dokumentumfeltöltés és jelentkezési folyamat egyszerűbbé vált, a rendszer pedig folyamatos kapcsolatot biztosít a pályázók és a toborzási csapat között.
Az új toborzási szoftver egyben teljesen digitalizálja a HR adminisztrációt is: lefedi a teljes kiválasztási folyamatot a pozíciók jóváhagyásától kezdve az ajánlat kiküldéséig. A rendszer lehetővé teszi az álláshirdetések gyors, célzott kezelését, a jelöltek státuszának valós idejű követését, valamint az ajánlatok digitális elfogadását. A papírmentes működés nemcsak fenntarthatóbbá, hanem gyorsabbá és átláthatóbbá is teszi a folyamatokat.
A SPAR a legújabb technológiákat is integrálja a toborzásba: mesterséges intelligenciával támogatott álláshirdetések és interaktív avatárok segítik a vállalati kultúra hiteles bemutatását. Az AI alapú hirdetések személyre szabottan érik el a jelölteket, az avatárok pedig élményszerűen mutatják be a cég értékeit és mindennapjait.
Fókuszban a digitális tanulás
A belső fejlesztések nem állnak meg a toborzásnál: a SPAR komoly hangsúlyt fektet a munkavállalók oktatására és fejlődésére is. A SPAR Online Akadémia egy olyan digitális platform, amely a vállalat minden dolgozója számára elérhető. 2024-ben több mint 65 ezer digitális tananyagot végeztek el a kollégák, összesen több mint 34 ezer képzési órát fordítva az online tanulásra. Az elérhető anyagok között szerepelnek munkavédelmi és minőségbiztosítási képzések (gépek használata, HACCP), szakterületi oktatások (pékség, hús, zöldség-gyümölcs), IT-biztonsági kurzusok, soft skill tréningek, onboarding programok, sőt, nemzetközi együttműködésből származó, videós anyagok is.
A SPAR Online Akadémia integrálja a mentor-betanító programot és a Beszerzési Akadémiát is, lehetőséget adva az új munkavállalók és vezetők számára, hogy értékeljék a betanítási folyamatot – így támogatva a minőségi beilleszkedést. A tanulásra dedikált eszközök – például bolti tabletek – elérhetők az összes üzletben, ezzel is biztosítva a hozzáférhetőséget minden munkatárs számára.
A SPAR célja, hogy a munkavállalók ne csak bekerüljenek a szervezetbe, hanem hosszú távon fejlődjenek is benne. Ezért a vállalat tovább bővíti az e-learning kínálatot, különös figyelmet fordítva a kompetenciafejlesztésre és a munkavállalók által jelzett témák beépítésére az e-learning tanagyagokba.
A közleményhez csatolt képeket gyors regisztráció után nagyobb felbontásban is elérheti a SPAR Médiatárban, a https://mediatar.spar.hu/ oldalon. A felületen lehetősége nyílik a SPAR további publikus képeit is letölteni. A képek felhasználásakor kérjük, hogy a spar.hu fotókreditet használja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A kriptotárcák lesznek a jövő pénzügyi központjai
A kriptotárcák új generációja: a Bitget jelentése szerint pénzügyi központokká válnak a digitális pénztárcák
A Bitget, vezető kriptotőzsde és Web3 platform a közelmúltban két jelentős bejelentést tett: egyrészt közzétette legújabb Onchain Report tanulmányát, amely szerint a kriptotárcák már nem csupán tárolásra szolgálnak, hanem mindennapi pénzügyi tevékenységek központjaivá váltak világszerte. Másrészt elindította a BGUSD nevű, valós eszközökkel fedezett, hozamot termelő stabil eszköz tanúsítványát, amely új lehetőségeket kínál a passzív jövedelemszerzésre.
A kriptotárcák új szerepe: kereskedés, fizetés, megtakarítás – egyetlen appban
A Bitget Wallet, a platform nem letétkezelő kriptotárcája, közel 80 millió felhasználót szolgál ki, és 300%-os éves növekedéssel büszkélkedhet. A most publikált Onchain Report: Crypto Wallet Use Cases című kutatásuk 4 599 felhasználó válaszai alapján világít rá arra, hogyan változtak meg a tárcahasználati szokások különböző generációk és régiók szerint.
A kutatás szerint a felhasználók már nem csak kriptovalutákat tárolnak vagy küldenek – 48% kereskedik, 46% jutalmakat szerez, 40% pedig napi fizetésekre használja a tárcát. Kiemelkedő a hozamvadászat (staking, farming) iránti érdeklődés (37%), a piaci trendek figyelése (35%) és a DApp-okkal való közvetlen interakció (33%) is. Különösen a Z generáció mutat aktív részvételt, például a kriptofizetésekben (43%).
A használati szokások régiónként eltérnek: Afrikában és Délkelet-Ázsiában az utalások dominálnak, míg Latin-Amerikában a hozamtermelés, Kelet-Ázsiában pedig a hosszú távú megtartás. Kelet-Európában – beleértve Magyarországot is – a fizetések (41%) és digitális kereskedelem emelkedik ki, ami jól mutatja, hogy a régióban is egyre inkább valós pénzügyi alternatívaként tekintenek a kriptotárcákra.
BGUSD: stabil hozam valós eszközökre alapozva
A Bitget május végén mutatta be a BGUSD stabil eszköz tanúsítványát, amely USDC-re 1:1 arányban váltható, és évi 4–5%-os hozamot kínál, naponta jóváírva a felhasználók számláján. A konstrukció mögött valós, tokenizált pénzügyi eszközök – például amerikai állampapírok és pénzpiaci alapok – állnak, amelyek hozamot generálnak, miközben megőrzik a stabilitást és likviditást.
A BGUSD az első 30 napban promóciós 5%-os éves hozamot kínál, és USDC vagy USDT segítségével jegyezhető. A termék teljes mértékben integrálva van a Bitget ökoszisztémájába – használható fedezetként, határidős kereskedésre, Launchpool-ban és egyéb platformfunkciókban is.
Mit hoz a jövő?
A Bitget célja, hogy felhasználói számára teljes onchain élményt nyújtson – a kereskedéstől és megtakarítástól kezdve a vásárlásig és felfedezésig. A Wallet újításai – mint a Super DEX (cross-chain swap), Alpha (valós idejű tokenanalitika) és a Simple Mode – ezt az irányt szolgálják. A következő hónapokban várható a passzív jövedelemre optimalizált Earn Vaults funkció, valamint új fizetési megoldások QR-kóddal, kriptokártyával és 300+ márkát elérő in-app shop integrációval.
A Bitget több mint 130 blokkláncot támogat, 300 millió dolláros felhasználóvédelmi alappal rendelkezik, és a „Crypto for Everyone” mozgalmon keresztül oktatási és integrációs programokkal dolgozik a globális elfogadás növelésén.
Magyar fókusz: kérdések, amelyekre érdemes figyelni
A nemzetközi trendek mellett a Bitget adatai alapján releváns kérdések merülnek fel hazai kontextusban is:
- Hogyan használják Kelet-Európában a tárcákat napi fizetésekre?
- Milyen szerepet játszanak ezek az eszközök az infláció elleni védekezésben?
- Milyen lehetőségeket kínál a BGUSD azok számára, akik stabil, átlátható és likvid kripto-megtakarítást keresnek?
A Bitget példája jól mutatja, hogy a jövő pénzügyi rendszere egyre inkább decentralizált, mobilközpontú és önállóan kezelhető formában valósul meg – és ebben a kriptotárcáknak központi szerepük lesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Innováció a banki digitalizációban és blokklánc technológiára épülő hazai fejlesztés a GDE finTECH Galéria évadzáró eseményén
Május utolsó hetében tartotta évadzáró eseményét a GDE finTECH Gallery, amelynek ezúttal a Várfok Galéria biztosított inspiráló helyszínt.
A kezdeményezés célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és üzleti szféra között, és az aktuális szakmai témákat feldolgozó előadások mellett tudáscserére és networkingre is lehetőség nyíljon.
Az immár negyedik alkalommal megrendezett esemény előadói Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója és Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója voltak, a résztvevők pedig most is nagyvállalati vezetők, pénzügyi tanácsadók és finTECH szakemberek. A májusi rendezvény rendhagyó volt, hiszen a zártkörű műhelyt ez alkalommal megnyitották további érdeklődők és a sajtó résztvevői előtt is.
2024 decemberében a Gábor Dénes Egyetem szervezésében szakmai műhely indult, finTECH Gallery néven, amely a korábbi Fintech Szalon szellemiségét viszi tovább. A műhely célja, hogy hidat képezzen az akadémiai és az üzleti szféra között, miközben gyakorlatias platformot biztosít a szakmai eszmecserére és networkingre – nagy hangsúlyt fektetve az innovatív technológiák körére, az AI, a blockchain, a kiberbiztonság területére. Aktuális témák, kihívások és problémafelvetések kapnak helyet a fórumon, ahonnan a résztvevők – ha nem is kész megoldásokat, de – irányvonalakat és innovatív ötleteket vihetnek magukkal. Egyedülállóvá teszi programot, hogy helyszínek olyan művészeti galériák, ahol a résztvevők az üzleti ismeretmegosztás mellett műalkotásokkal is találkozhatnak.
„A Galéria elnevezés és a helyszín tudatos választás, mert hiszünk a művészetek inspiráló, kreativitást fejlesztő hatásában. Előadóink pedig a finTECH világának művészei, akik az egyedi alkotásait mutatják be a rendezvényeken”
– mondta el megnyitó beszédében Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, az esemény életre hívója és házigazdája, majd hozzátette:
„Célunk összetett; hidat képezni, tudást megosztani az akadémiai és az üzleti szféra között, teret adni a tudásmegosztásnak, a kapcsolatépítésnek, hogy ezáltal a piaci problémákból kutatások és megoldások szülessenek, a kutatói ötletekből pedig sikeres termékek. Továbbá ez a szellemi műhely egy biztos szakmai háttere az ősszel induló Fintech képzésünknek és a korszerű Fintech Laborunknak.”
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogyan vált egy zöldmezős bank Magyarország leggyorsabban növekvő hitelintézetévé és a digitális bankolás úttörőjévé. Szektorátlagot meghaladó növekedés, költséghatékony működés, évről évre újabb digitális és agentic AI alapú innovációk, mindezt a digitális üzleti modellnek köszönhetően 2020 óta karbonsemlegesen valósítja meg a Bank. A pénzintézet teljesítményét az elmúlt évben is számos díjjal ismerték el.
Hegedüs Éva bemutatta, milyen út vezetett a tőzsdére lépésig, amely során a Gránit Bank Magyarországon az elmúlt 25 év legmagasabb összegű tőkeemeléssel egybekötött nyilvános részvénykibocsátását valósította meg, majd lett rövid idő alatt a BUX index tagja. Az elmúlt évben a Bank megkezdte a nemzetközi terjeszkedést, és első magyar kereskedelmi bankként határon átnyúló szolgáltatásaival belépett a román piacra.
Fábián Gergely, a Galaxis AG vezérigazgatója előadásában a blokklánc technológia közösségépítő és okosszerződésekben történő felhasználásának előnyeit mutatta be. A Galaxis sok éves nemzetközi tapasztalattal rendelkezik blokklánc és okos szerződés programozásban, melynek egyik fontos iránya a tanúsítványok blokkláncon való tárolása. Kiemelte, hogy a technológia biztonságos és decentralizált –azaz gyakorlatilag feltörhetetlen–, és a változások is nyomon követhetők benne. Nem szükséges harmadik fél manuális jóváhagyása, és nem utolsósorban költséghatékony megoldás.
Előadásában röviden bemutatta az Európai Blockchain Szolgáltatási Infrastruktúra (EBSI) kezdeményezést, amely a blokklánc technológia közszférában történő felhasználását célozza meg, felgyorsítva annak egységesebb működését, digitalizációját és hatékonyságának növelését.
Az EBSI-VECTOR diplomapilot projektről, amelyben Magyarország is részt vett, Varga József Zoltán, a Campus Codeworks Zrt. vezérigazgatója beszélt a résztvevőknek.
A projekt célja az Európai Unió által támogatott blokklánc alapú infrastruktúrához (EBSI) való csatlakozás technológiai hátterének kialakítása és tesztelése, amely lehetővé teszi a hiteles diploma igazolások kibocsátását, ellenőrzését és nyomon követését. Ez gyakorlatilag egy digitális rendszert jelent, amely biztonságosan tárolja, az esetleges változásokat lekövetve kezeli az Unió felősoktatási intézményeiben megszerzett diplomákat. A technológia megkönnyíti majd mind az egyetemek, mind a hallgatók számára a hiteles dokumentumokhoz való hozzáférést, hiszen azok maximális biztonság mellett bármikor, bárhonnan és bármilyen eszközről elérhetővé válnak.
A magyarországi feladat ezen belül a digitális diploma igazolás kiadásának fejlesztése és kipróbálása volt, melynek három résztvevője a piacvezető elektronikus felsőoktatási tanulmányi rendszert, a Neptunt fejlesztő Campus Codeworks Zrt., a nemzetközi tapasztalattal rendelkező, blokklánc technológiában jártas Galaxis, és a projekthez a felsőoktatással kapcsolatos módszertani hátteret biztosító Gábor Dénes Egyetem. Az Unio vissza is igazolta a pilotprojekt sikeres megvalósítását. Mindhárom résztvevő úgy látja, ez csak az első lépés, hiszen a cél a módszer elterjesztése, továbbá a folyamat még számos további területre történő adaptálása. Következő lépcső éppen az EU-ban is egyre népszerűbb mikrotanúsítványok blokkláncra felvitele lehet.
A GDE finTECH Gallery legközelebb szeptemberben várja az fintech világa iránt érdeklődő szakembereket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság6 nap ago
Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés
-
Ipar1 hét ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Okoseszközök2 hét ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök1 hét ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Zöld2 hét ago
Az év természetfotósa pályázat átigazolt a Varázslatos Magyarországhoz
-
Gazdaság2 hét ago
Rekord összegben tart devizát a magyar lakosság
-
Gazdaság2 hét ago
Újra gondolt informatikai szerepkör és motiváció a digitális korszakban
-
Gazdaság2 hét ago
Vámfegyverszünet: Európa még nem lélegezhet fel