Gazdaság
SAP-ügyfelek podcast-interjúi a karanténidőszakról
„Ha visszamehetnék az időben, még jobban felkészülnék erre a home-office-os világra”
A tudatos tervezésben nem szabad megfeledkezni az emberi faktorról – ez a legfőbb üzenete a karantén időszakában indított SAP vállalati podcastnak, melyben magyar cég- és intézményvezetők vallanak őszintén a járvány kitörése idején hozott döntéseikről, különösen az informatikai és szervezeti jellegű változtatásokról. Bár mindenhol nagy mértékben támaszkodtak a hálózati infrastruktúrára, a jövőre nézve nagy tanulság, hogy az emberi igényeket szinte sehol sem lehetett kihagyni a képletből.
Öt adással zárta első évadát az SAP Morning Talk podcast, melyet az SAP Hungary még a karanténidőszakban indított el.
„Kettős céllal tettük ezt, egyrészt, hogy lehetőséget adjunk ügyfeleinknek, hogy kötetlenül vallhassanak az SAP-termékekhez kötődő személyes benyomásaikról, másrészt pedig, hogy egymástól távollevő munkatársainknak visszacsatolást adjunk arról, hogy milyen sokféle kihívást és választ szül ugyanaz a helyzet, jelen esetben a járvány és az ahhoz kapcsolódó korlátozások”
– mondja Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.
A vezetők beszámolóiból kirajzolódik, hogy mindenhol a saját dolgozók védelme volt az elsődleges, ezt követően azonban mindenkit az foglalkoztatott, hogy ha mégis csökken átmenetileg a hadrafogható állomány, a szolgáltatásminőségre ez akkor se nyomja rá a bélyegét.
Szájmaszk és laptop
„Eleinte mi voltunk a fekete bárányok”
– mesélte Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, arra utalva, hogy bár az államigazgatási szervek körében az az általános döntés született, hogy nem kockáztatják működésük folytonosságát a távmunkára való átállással, az SzTNH saját hatáskörben mégis megtette ezt. Ennek oka profán módon személyes tapasztalat volt, mégpedig az, hogy február elején egy olasz sípályán kényszerült önkéntes karanténra egy hivatali dolgozó. Ennél fogva sokkal nagyobb figyelemmel követték a nemzetközi híreket, majd pedig bőven a hazai begyűrűzés előtt már felállt egy krízis-team. A kockázatfelmérést követően kialakított pandémiás tervben kidolgozták a hivatal informatikai és foglalkoztatási stratégiáját, és többek közt a hirtelen pótolni szükséges dolgozói laptopokat is bőven a hazai roham előtt tudták beszerezni.
A laptopok elérhetőségét jelölte meg kritikus pontként Fritsch Róbert, a Fővárosi Vízművek Zrt. informatikai igazgatója is. Egy kritikus infrastruktúra informatikai gazdájaként annyiban könnyebb helyzetben volt, hogy a korábbi években a madárinfluenza kapcsán már kidolgoztak olyan üzletfolytonossági tervet, ami nem csak pandémiás, hanem egyéb katasztrófahelyzetekre is alkalmazható. Így március elején már készen álltak a most aktuális stratégiai döntésekkel. Viszont a távmunkába küldött 600 munkatársból 150-en jobb híján még az irodai munkaállomással mentek haza, a laptopok beszerzésével csak később érték utol magukat.
Ennél is nagyobb léptékű gyorsított eszközbeszerzést kellett végrehajtania a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek. Mint Szilvai József Attila vezérigazgató elmondta, a társaság rövid időn belül megháromszorozta az otthoni munkavégzésre alkalmas végpontjai számát, így az egyébként már korábban is digitális forgalomirányítási és tájékoztatási rendszerek távoli menedzsmentje új fokozatba lépett. Miközben ezer fölötti munkavállaló otthonról dolgozott, a közutak kezelését végző fizikai állomány esetében a műszakváltások eltolásával oldották meg, hogy egymással ne érintkezhessenek a 12-48-as munkarendben foglalkoztatott brigádok.
Noha a hazai gyógyszerdisztribúció jelentős forgalmát bonyolító Hungaropharma Zrt. is stratégiai fontosságú szereplője volt a karantén időszakának, Nagy Andor informatikai igazgató nem élte meg rendkívüli helyzetként az elmúlt hónapokat.
„Azt szoktam mondani, hogy a Hungaropharma inkább logisztikai cég, semmint egészségügyi cég”
, ebből következően inkább egy forgalomszervezési feladatként látták ezt az időszakot, és az egészségügyi kihívás inkább csak a dolgozók védelmének szintjén, valamint az új slágertermékek (maszkok, kesztyűk, fertőtlenítők) készletezésében jelent meg, ugyanakkor ezeknek kevés informatikai vetülete volt. Az informatikai rendszerük megfelelő méretezettségének köszönhetően bírta a patikák sűrűsödő rendeléseit, és a kiszolgálásnak nem az IT, hanem a fizikai korlátok szabtak határt.
Természetesen a laptopok kiosztása önmagában még nem garancia a sikerre. A Hungaropharmánál a vállalatirányítási rendszer új moduljainak éles bevezetése során ismerték fel, hogy ez sokkal kevésbé működőképes távmunkában, minimális létszám szükséges házon belül, hogy a valódi árumozgás és annak digitalizált leképezése között a tesztidőszakban is meglehessen a kontroll. Ráadásul az első határidőt el is kellett halasztani, ugyanis akkoriban éppen minden kézre szükség volt a megugró rendelések kiszolgálására.
Tanulság, amire akár már holnaptól szükség lehet
Az SAP a podcast sorozatban arra is kíváncsi volt, hogy a meginterjúvolt vezetők mit tanácsolnak a jövőre nézve, illetve milyen sarokszámokat tartanak fontosnak egy szervezet pandémiás felkészültségének monitorozására. Az eszközellátottságot, és azok használatához kapcsolódó hatékonyság mérhetőségét többen is fontosnak tartották, valamint kiemelték, hogy a döntéselőkészítéshez mindig szükségesek vezetői információk, amik leginkább integrált vállalatirányítási rendszerekből nyerhetők ki. Ráadásul ezek azok a fejlesztések, amiket képtelenség tűzoltásban végrehajtani, ezek nem pótolhatók egyik napról a másikra, ezeket békeidőben kell kiépíteni. Dr. Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja is azt hangsúlyozta, hogy a korábbi években végrehajtott digitális fejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó képzések adtak biztos alapot arra, hogy a távmunka – és esetükben speciálisan a távoktatás – beindítása sikeres lehetett, így voltaképp náluk már nem volt szükség hirtelen digitális kultúraváltásra. Fritsch Róbert szerint egy integrált rendszer egyes moduljaira elköltött pénz sokkal jobban megtérül, mint ha mindenféle öröklött, egymástól független rendszerek frissítésére, összehangolására és kényszerű integrációjára menne el az energia.
Szilvai József Attila a járványügyi helyzethez való alkalmazkodásukat sikeresnek értékelte, de elismerte, hogy természetesen mindent lehet jobban csinálni, ezért bizakodó a folyamatban lévő SAP SuccessFactors bevezetését illetően, ami a munkaerő menedzselésében és a munkaerőhatékonyság mérésében hoz további javulást.
„Ha visszamehetnék az időben, még jobban felkészülnék erre a home-office-os világra, hogy ezek a rendszerek minél inkább integráltak és automatizáltak legyenek.”
– mondta a Magyar Közút vezérigazgatója.
Változást a Hungaropharma életében is hozott azért a járvány. Míg korábban fő mutatószámként a rendelések számát követték, melyben átlagosan néhány doboz szerepelt csak, a járvány idején átálltak a dobozszám követésére, hiszen az hitelesebben tükrözte a valós igények alakulását, tekintve, hogy megugrott az egy rendelésen belüli dobozok száma.
„Ha élére ugrasz a változásnak, nézd meg, hogy követnek-e”
Többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az adott szervezetnek tekintettel kell lennie ügyfelei és partnerei igazodási képességeire is, hogy ne menjen a digitalizáció az ügyfélkapcsolat rovására. Még ha most nagy ugrás ment is végbe a digitalizációban, megvannak a praktikus, illetve kulturális korlátok – figyelmeztetnek a cégvezetők. Az SzTNH esetében például nemzetközi szabályok írják elő, hogy a papíron érkezett szabadalmi beadványokat is be kell fogadni, azokra papíron is kell válaszolni.
„Van egy bizalmatlanság, különösen az egyéni feltalálók körében, hogy nem szeretnék az online térbe beküldeni beadványaikat”
– mesélte Pomázi Gyula. A fizikai kapcsolat fenntartásának fontosságát hangsúlyozta Fritsch Róbert is: a Fővárosi Vízművek ügyfélszolgálati irodája heti egyszer nyitva tartott, és valóban fontos ügyekkel érkeztek azok, akiknek nem volt módjuk online ügyintézésre. De természetesen a telefonos és az online csatornákon is éreztette hatását a járványhelyzet:
„Általában betelefonálnak egy csőtörés miatt hatvanan, most volt, hogy hatszázan”
– érzékeltette a felfokozott hangulatot Fritsch Róbert. Az SAP moduljai közül legfrissebben bevezetett chatbot is jól vizsgázott.
„Arra számítottunk, hogy havonta lesz ezer beszélgetés, most hetente van ennyi”
. A hallgatói ügyfélszolgálaton fokozódó nyomást említette ugyancsak egyik kihívásként a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja is. Itt is a chatbot lesz hivatott arra, hogy növelje a hallgatói elégedettséget és csökkentse a munkatársak leterheltségét.
A karantén alatt sok cég dolgozói szerették meg a távmunkát, és ezt különösen ott vették jó néven, ahol a munkaerőhatékonyság mérése visszagazolta, hogy helyes az irány a kétlakiság engedésére.
„Azt már most eldöntöttük, hogy hosszabb távon csökkenteni fogjuk az irodaterület méretét”
– meséli Fritsch Róbert, hozzátéve, hogy a bérelt területnek várhatóan negyedéről mondanak le. Ugyanakkor azt elismerte, hogy az ehhez kapcsolódóan kilátásba helyezett közös dolgozói terek kialakítása egyelőre megosztja a munkatársakat, mert még az is, aki otthonról szeret dolgozni, ragaszkodik a saját sarkához, ha bemegy az irodába. Fontos tehát, hogy mind az ügyfelek, mind pedig a munkatársak valódi reakcióira fel legyen készülve egy szervezet, hiszen nem csak a forgalom, vagy az ellátási lánc állapota miatt kritikus egy ilyen időszak, hanem emberileg is, amit ugyanúgy szondázni kell. Erre megfelelőek az ügyfélkapcsolati mérőszámok, illetve az ügyfélélmény nyomon követése, amire az SAP partnerei általában a Qualtricsot használják eszközül.
Mindazonáltal a megkérdezett vállalatvezetők már túlvannak az eltelt időszak értékelésén, és az alapján bizakodóak a további változásokat illetően.
„Jó volt látni, hogy micsoda kreativitás szabadult föl, egy csomó új, irányítást vagy vezetést segítő megoldás érkezett, ebben az informatika elől járt.”
– emlékezett vissza Pomázi Gyula.
Gazdaság
A vállalatok miatt kell fenntartani a bankfióki pénztárakat
Az elmúlt év végén a banki ATM-ekből felvett összeg 40 százalékára rúgott már az ügyfelek által befizetett összeg.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint hiába csökkentik a modern ATM-ek a bankok készpénzlogisztikai költségeit, az átlagos készülékek duplájába kerülő befizetős ATM-eket csak forgalmas helyeken érdemes telepíteni. A bankfiókok pénztárai egyre inkább a vállalati készpénzforgalom színterei lesznek.
A banki pénzbefizetési tranzakcióknak már több mint kétharmada nem a bankfiókban hanem az ATM készülékeknél bonyolódik. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője arra emlékeztet, hogy 2018 I. negyedévében, amikor az ATM-es készpénzbefizetések száma még nem érte el a 900 ezret, a bankfiókokban még több mint 5,5 millió készpénz befizetés történt a pénztárakban. Az elmúlt év IV. negyedévében ugyanakkor már több mint 4 millió készpénzbefizetést indítottak az automatáknál a magyarok, miközben a pénztári befizetések száma 1,8 millióra zuhant.
Közel az 1000 milliárdos határ
Miközben az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt hét évben négyszeresére emelkedett, az ATM-es befizetések értéke még jelentősebben ugrott meg: míg 2018 I. negyedévében 152 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek ATM-en keresztül, addig az elmúlt év utolsó negyedévében már az 1000 milliárd forintot közelítette az ATM-s készpénzbefizetések értéke.
A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elterjedtek a modern, készpénzbefizetésre alkalmas ATM-ek. Korábban a legtöbb ATM csak borítékos befizetést tudott fogadni, mellyel a jóváírás leghamarabb a következő munkanapon történt, amikor valamelyik banki dolgozó kézzel átszámolta a befizetett összeget.
Ma már az összes ATM-es készpénz befizetésnél automatikusan, és a legtöbb esetben azonnal jóváírja a bankunk az ATM-nél befizetett összeget.
A cégek a fiókot használják
Ugyanakkor a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a bankfiókok továbbra is a nagy összegű befizetések színterei lesznek.
Annak ellenére, hogy a legmodernebb ATM-ek egy tranzakcióban már akár 200 bankjegyet is be tudnak fogadni, így az egy tranzakcióra jutó átlagos összeg, akár 4 millió forint is lehet (de a régebbi készülékek is legalább 40 bankjegyet, azaz 800 000 forint befizetését tennék lehetővé), addig az ATM-es befizetések átlagos értéke csak 40 százalékkal 171 000 forintról 238 000 forintra emelkedett.
Ezzel szemben a bankpénztári befizetések átlagos értéke a 2018-as 561 000 forintról, 2,25-szeresére, 1,267 millióra emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy miközben darabszámban 10-ből már közel 7 esetben az ATM-et választják az ügyfelek, 100 befizetett forintból 70-et még a pénztárosok számolnak át a bankfióki befizetés után.
Ez persze érthető a BiztosDöntés.hu szakértője szerint: nem túl életszerű, hogy valaki hatalmas bankjegyköteget venne elő az utcán álló ATM-nél, így a céges készpénz befizetések még döntő részben a fiókokban zajlanak majd. Mindez azt jelentheti, hogy a jövő bankfiókja a lakossági területen a tanácsadásra, a vállalati ügyfeleknél pedig a pénzforgalmi tevékenységre alapoz majd.
A kivett összeg 40 százalékát más ügyfelek rakják az automatába
Az ATM-es készpénzbefizetések darabszáma az elmúlt év egészében 16,5 százalékos bővülést mutatott.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint figyelmeztető lehet, hogy a dinamika a tavalyi év második felében már csökkeni kezdett. 2024 IV. negyedévében már csak 13 %-kal többen kezdeményeztek ATM-s készpénzbefizetést, mint 2023 végén. Ugyanakkor az is látható, hogy ma már 100 ATM-látogatásból 16 alkalommal készpénz befizetés az ügyfelek célja.
A készpénz befizetések értéke ugyanakkor továbbra is rendkívül dinamikus növekedést mutat. Az elmúlt év egészében a 2023-as értékhez képest 24,5 százalékkal több, összesen 3649 milliárd forintot fizettek be ATM-eken keresztül az ügyfelek. Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy az ATM-ekből felvett összegnek már 41,4 %-át tudják kiadni modern automaták, amelyeket előzőleg egy másik ügyfél fizetett be az ATM-be. Ez az arány 2 éve még alig 28% volt – emlékeztetett Gergely Péter.
A falvakban nem éri meg a befizetős ATM
A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a befizetett pénz visszaforgatására alkalmas ATM-ek arra kiválóan alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsék a bankok amúgy vaskos készpénzlogisztikai költségeit.
Gergely Péter szerint ennek ellenére aligha várható, hogy az elmúlt hetekben megfogalmazott kistelepülési ATM-bővítési programot ilyen készülékkel oldanák meg a bankok. Ezek bekerülési költsége ugyanis a szakértő szerint mintegy kétszerese a sima, önmagában 4-8 milliós, csak készpénzkiadásra alkalmas ATM-nek, ráadásul – emlékeztetett a szakértő – a kistelepüléseken minimális lenne a készpénzbefizetési forgalom.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Fordulat az építőiparban: csökkenő munkadíjak, stagnáló szakemberhiány
Csökkentek az építőipari munkadíjak: az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.
A szakemberhiány gyakorlatilag változatlan: az átlagos várakozási idő februárban 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.
A szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap.
„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.
A munkaerőhiány keletről nyugatra nő
A szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb várakozási idő Nógrád megyében jellemző, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb átfutási időt Somogy megyében találjuk, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.
A régiós adatok ugyanakkor pontosabb képet rajzolnak az országos helyzetről, mivel a megyei átlagokat könnyen torzíthatják egy-egy kiugró válaszok, ezzel szemben a nagyobb területi mintán alapuló regionális bontás kiegyensúlyozottabb és megbízhatóbb.
A számokból világosan kirajzolódik a tendencia: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő, ami ugyan elmarad a nyugati régiókban mért értékektől, de jelentősen meghaladja az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon tapasztalt 42 napos átlagot. Markovich szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.
A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. Az adatok alapján a nagyobb beruházások vállalási ideje csökkent a legnagyobb mértékben az előző évhez képest, ami a lakáspiac visszaesésével, valamint az állami és önkormányzati beruházások alacsony szintjével magyarázható.
A leghosszabb vállalási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. Szorosan követik őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap). Ezzel szemben 2025-ben az épületgépészek a leggyorsabbak, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. Az országos átlag (53 nap) alatti értékeket produkálnak még az ácsok (48 nap), a villanyszerelők és a víz- és gázszerelők (egyaránt 50 nap), valamint a festők (51 nap).
Árcsökkenés Budapesten, felzárkózás vidéken
Az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 2025 februárjában 9 495 forint volt, ami 7 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az adatok alapján az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban.
A legmagasabb átlagár Észak-Magyarországon tapasztalható, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Ezt követi Közép-Magyarország (10 260 Ft) és Budapest (10 166 Ft). Az országos átlag alatti árakkal Észak-Alföld (9 495 Ft) és Dél-Alföld (9 307 Ft) rendelkezik. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.
A megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést 2025-ben, az emelés átlagos mértéke 14 százalék.
„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél”
– mondta Markovich Béla.
Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.
A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.
A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.
„Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés”
– mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Fordulóponton az építőipari hangulat
Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.
„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén. Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”
– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar kkv-t is díjazott a nemzetközi Generali
A szabályozási keretek egyszerűsítésével, adóösztönzőkkel, valamint célzott pénzügyi megoldások bevezetésével lehetne hatékonyabban támogatni az európai kkv-k fenntartható átállását – hivja fel a figyelmet a Generali Csoport és az SDA Bocconi által készített Fehér Könyv, melyet idén negyedik alkalommal mutattak be.
A Generali SME EnterPRIZE kezdeményezése a fenntarthatósági gyakorlatok alkalmazását hivatott támogatni a kis- és középvállalkozások körében, az aktuális trendek és kihívások felmérése mellett pedig minden évben elismeri azt a 10 „Fenntarthatósági Hős” vállalkozást, akik példát mutatnak a zöld átállásban. Az EnterPRIZE idei eseménye az Európai Tanács lengyel elnökségének védnökségével zajlott és részt vett többek között Martin Hojsík, az Európai Parlament alelnöke is.
Philippe Donnet, a Generali csoport vezérigazgatója elmondta:
„A globális pénzügyi bizonytalanságok, a geopolitikai feszültségek és a gyors technológiai változások közepette a kis- és középvállalkozásoknak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Mi a Generalinál meg vagyunk győződve arról, hogy a fenntartható átállás kulcsfontosságú előnyökkel járhat a kkv-k számára, és továbbra is a legnagyobb elkötelezettséggel kísérjük és támogatjuk őket ezen az úton. Ezen túlmenően az EnterPRIZE egyik fő célja mindig is az volt, hogy elősegítse a párbeszédet az európai döntéshozókkal és pénzügyi szakemberekkel, hogy végül olyan szabályozási keret jöhessen létre, amely valóban lehetővé teszi a vállalkozások számára a fenntartható gyakorlatok elsajátítását. Mindez jól illeszkedik az Európai Bizottság prioritásaihoz is, ezért bízom abban, hogy együtt haladunk előre egy versenyképesebb, rugalmasabb és fenntarthatóbb Európa felé.”
Kkv és kkv között is lehet hatalmas szakadék: célzottabb ösztönzők kellenek
A Fehér Könyv 2025-ös kiadása 1260 európai kis- és középvállalkozás megkérdezésével készült, és a jelentős környezeti-gazdasági-politikai kihívások ellenére azt mutatja, hogy zöld átállás útján elindult cégek továbbra is elkötelezettek a fenntarthatósági intézkedések megvalósítása terén. Mindemellett jól érzékelhető érvek szólnak: 75%-uk javuló munkavállalói- és ügyfélelégedettségről, 67%-uk növekvő versenyelőnyről számolt be, miközben a fenntarthatóság üzleti értéke is kézzelfogható. A vállalkozások 63%-a kedvezőbb hitelfeltételekhez (ez 8%-os növekedés 2023-hoz képest), illetve biztosítási kondíciókhoz jutottak. A könyv azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy sok esetben hatalmas fenntarthatósági szakadék tátong a kis- és középvállalkozások között, jellemzően pedig a kisebb cégek maradnak le a zöld átállásban. Ezért sürgető szükség van célzott és differenciált támogatási mechanizmusok kialakítására, amelyek hatékonyan kezelik az európai kkv-ökoszisztéma sokszínű igényeit.
A Fehér Könyv emellett kiemelt figyelmet szentel az éghajlati változásoknak – ez a Generali Csoport saját tapasztalatait is tükrözi, hiszen a szélsőséges időjárási események gyakorisága és az okozott károk nagyságrendje is növekszik. A kutatás szerint a klímakockázatokkal kapcsolatos tudatosság szintén jelentős eltéréseket mutat a kkv-k körében: a fenntarthatósági éllovasok 69%-ban ismerik fel a kockázatokat, míg az átlag mindössze 50% – ráadásul csupán a cégek 31%-a rendelkezik biztosítással ilyen típusú károk ellen. A klímaváltozás hatásaihoz kapcsolódó legjelentősebb aggodalom az árvolatilitás (47%), a megküzdési stratégiák között pedig inkább a napi működéssel kapcsolatos gyakorlatok jellemzőek, így például a helyi beszerzés (33%) és a megújuló energiaforrások használata (27%). A kkv-k éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének támogatása kulcsfontosságú, mivel döntő szerepet játszanak a világgazdaság és a pénzügyi rendszer stabilitásában.
Francesco Perrini, az SDA Bocconi fenntarthatóságért felelős dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy a tanulmány nem csupán pillanatfelvétel, hanem a 2020 óta gyűjtött adatok alapján folyamatában mutatja be a kkv-k fejlődését a zöld átállás terén, ezért rendkívül értékes információkkal szolgál. Lucia Silva, a Generali fenntarthatósági vezetője hozzátette, hogy a Fehér Könyv célja nem csupán az, hogy részletes képet adjon a döntéshozók számára, hanem hogy az abban megfogalmazott megállapításokat konkrét lépésekre fordítsák a fenntarthatósági törekvések hatékony megvalósítása érdekében.
A magyar Compocity is ’Fenntarthatósági Hős lett”
Felismerve, hogy egyetlen vállalkozás sem képes önállóan megküzdeni a globális kihívásokkal, a Generali továbbra is elkötelezett az EnterPRIZE kezdeményezés mellett a fenntarthatóság kultúrájának előmozdítása érdekében. A zöld átállás támogatásának fontos formája a példamutatás és a jó gyakorlatok kiemelése, ráadusul ezek a cégek gyakran ösztönösen cselekednek fenntartható módon, nem a külső szabályozásnak megfelelve. A Generali ezért idén is kiválasztotta 10 „Fenntarthatósági Hősét” több mint 8900 európai kkv közül egy akadémiai, üzleti és innovációs szakemberekből álló tanácsadó testület segítségével. Az EnterPRIZE pályázóit a társadalmi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaik alapján értékelték, figyelembe véve az üzleti tevékenységeik során megvalósított értékteremtő fenntarthatósági kezdeményezéseket. A nyertesek között szerepel energiahatékony faépületeket és ultrakönnyű napelemeket gyártó cég, fogyatékkal élőket foglalkoztató közösségi farm vagy éppen olyan kezdeményezés, amely vállalatoknak szervez önkéntes programokat az idősgondozásban.
A többek között osztrák, horvát, cseh vagy német díjazottak között szerepel a magyar Compocity is. A hazai vállalkozás valódi úttörő a városi körforgásos gazdálkodásban: az általa kifejlesztett beltéri közösségi komposztáló robot, a CompoBot a hulladékot talajregeneráló anyaggá alakítja. A 2025-ös „Fenntarthatósági Hősök” és a Generali SME EnterPRIZE projekt részletei itt érhetők el: https://www.sme-enterprize.com/.
Idén a Generali EnterPrize kis- és középvállalkozásokat segítő pályázata 2025. május 5-én indul.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar1 hét ago
Egyre népszerűbb az ADA P1 Meter – de nem csak a HMKE felhasználók körében
-
Okoseszközök2 hét ago
Április 7-től további Samsung készülékekre érkezik a One UI 7
-
Okoseszközök1 hét ago
A Sony bemutatja az új WF-C710N fülhallgatót
-
Okoseszközök2 hét ago
A Samsung bemutatja az AI-vezérelt, összekapcsolt élet jövőjét
-
Ipar2 nap ago
Kik Európa innovátorai?
-
Ipar1 hét ago
A cargo-partner az AutoStore rendszerrel növeli logisztikai hatékonyságát
-
Gazdaság1 hét ago
Az űrtechnológia betör a várostervezésbe
-
Okoseszközök5 nap ago
A Samsung bemutatja a legújabb Odyssey gaming monitorokat