Gazdaság
SAP-ügyfelek podcast-interjúi a karanténidőszakról
„Ha visszamehetnék az időben, még jobban felkészülnék erre a home-office-os világra”
A tudatos tervezésben nem szabad megfeledkezni az emberi faktorról – ez a legfőbb üzenete a karantén időszakában indított SAP vállalati podcastnak, melyben magyar cég- és intézményvezetők vallanak őszintén a járvány kitörése idején hozott döntéseikről, különösen az informatikai és szervezeti jellegű változtatásokról. Bár mindenhol nagy mértékben támaszkodtak a hálózati infrastruktúrára, a jövőre nézve nagy tanulság, hogy az emberi igényeket szinte sehol sem lehetett kihagyni a képletből.
Öt adással zárta első évadát az SAP Morning Talk podcast, melyet az SAP Hungary még a karanténidőszakban indított el.
„Kettős céllal tettük ezt, egyrészt, hogy lehetőséget adjunk ügyfeleinknek, hogy kötetlenül vallhassanak az SAP-termékekhez kötődő személyes benyomásaikról, másrészt pedig, hogy egymástól távollevő munkatársainknak visszacsatolást adjunk arról, hogy milyen sokféle kihívást és választ szül ugyanaz a helyzet, jelen esetben a járvány és az ahhoz kapcsolódó korlátozások”
– mondja Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.
A vezetők beszámolóiból kirajzolódik, hogy mindenhol a saját dolgozók védelme volt az elsődleges, ezt követően azonban mindenkit az foglalkoztatott, hogy ha mégis csökken átmenetileg a hadrafogható állomány, a szolgáltatásminőségre ez akkor se nyomja rá a bélyegét.
Szájmaszk és laptop
„Eleinte mi voltunk a fekete bárányok”
– mesélte Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, arra utalva, hogy bár az államigazgatási szervek körében az az általános döntés született, hogy nem kockáztatják működésük folytonosságát a távmunkára való átállással, az SzTNH saját hatáskörben mégis megtette ezt. Ennek oka profán módon személyes tapasztalat volt, mégpedig az, hogy február elején egy olasz sípályán kényszerült önkéntes karanténra egy hivatali dolgozó. Ennél fogva sokkal nagyobb figyelemmel követték a nemzetközi híreket, majd pedig bőven a hazai begyűrűzés előtt már felállt egy krízis-team. A kockázatfelmérést követően kialakított pandémiás tervben kidolgozták a hivatal informatikai és foglalkoztatási stratégiáját, és többek közt a hirtelen pótolni szükséges dolgozói laptopokat is bőven a hazai roham előtt tudták beszerezni.
A laptopok elérhetőségét jelölte meg kritikus pontként Fritsch Róbert, a Fővárosi Vízművek Zrt. informatikai igazgatója is. Egy kritikus infrastruktúra informatikai gazdájaként annyiban könnyebb helyzetben volt, hogy a korábbi években a madárinfluenza kapcsán már kidolgoztak olyan üzletfolytonossági tervet, ami nem csak pandémiás, hanem egyéb katasztrófahelyzetekre is alkalmazható. Így március elején már készen álltak a most aktuális stratégiai döntésekkel. Viszont a távmunkába küldött 600 munkatársból 150-en jobb híján még az irodai munkaállomással mentek haza, a laptopok beszerzésével csak később érték utol magukat.
Ennél is nagyobb léptékű gyorsított eszközbeszerzést kellett végrehajtania a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek. Mint Szilvai József Attila vezérigazgató elmondta, a társaság rövid időn belül megháromszorozta az otthoni munkavégzésre alkalmas végpontjai számát, így az egyébként már korábban is digitális forgalomirányítási és tájékoztatási rendszerek távoli menedzsmentje új fokozatba lépett. Miközben ezer fölötti munkavállaló otthonról dolgozott, a közutak kezelését végző fizikai állomány esetében a műszakváltások eltolásával oldották meg, hogy egymással ne érintkezhessenek a 12-48-as munkarendben foglalkoztatott brigádok.
Noha a hazai gyógyszerdisztribúció jelentős forgalmát bonyolító Hungaropharma Zrt. is stratégiai fontosságú szereplője volt a karantén időszakának, Nagy Andor informatikai igazgató nem élte meg rendkívüli helyzetként az elmúlt hónapokat.
„Azt szoktam mondani, hogy a Hungaropharma inkább logisztikai cég, semmint egészségügyi cég”
, ebből következően inkább egy forgalomszervezési feladatként látták ezt az időszakot, és az egészségügyi kihívás inkább csak a dolgozók védelmének szintjén, valamint az új slágertermékek (maszkok, kesztyűk, fertőtlenítők) készletezésében jelent meg, ugyanakkor ezeknek kevés informatikai vetülete volt. Az informatikai rendszerük megfelelő méretezettségének köszönhetően bírta a patikák sűrűsödő rendeléseit, és a kiszolgálásnak nem az IT, hanem a fizikai korlátok szabtak határt.
Természetesen a laptopok kiosztása önmagában még nem garancia a sikerre. A Hungaropharmánál a vállalatirányítási rendszer új moduljainak éles bevezetése során ismerték fel, hogy ez sokkal kevésbé működőképes távmunkában, minimális létszám szükséges házon belül, hogy a valódi árumozgás és annak digitalizált leképezése között a tesztidőszakban is meglehessen a kontroll. Ráadásul az első határidőt el is kellett halasztani, ugyanis akkoriban éppen minden kézre szükség volt a megugró rendelések kiszolgálására.
Tanulság, amire akár már holnaptól szükség lehet
Az SAP a podcast sorozatban arra is kíváncsi volt, hogy a meginterjúvolt vezetők mit tanácsolnak a jövőre nézve, illetve milyen sarokszámokat tartanak fontosnak egy szervezet pandémiás felkészültségének monitorozására. Az eszközellátottságot, és azok használatához kapcsolódó hatékonyság mérhetőségét többen is fontosnak tartották, valamint kiemelték, hogy a döntéselőkészítéshez mindig szükségesek vezetői információk, amik leginkább integrált vállalatirányítási rendszerekből nyerhetők ki. Ráadásul ezek azok a fejlesztések, amiket képtelenség tűzoltásban végrehajtani, ezek nem pótolhatók egyik napról a másikra, ezeket békeidőben kell kiépíteni. Dr. Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja is azt hangsúlyozta, hogy a korábbi években végrehajtott digitális fejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó képzések adtak biztos alapot arra, hogy a távmunka – és esetükben speciálisan a távoktatás – beindítása sikeres lehetett, így voltaképp náluk már nem volt szükség hirtelen digitális kultúraváltásra. Fritsch Róbert szerint egy integrált rendszer egyes moduljaira elköltött pénz sokkal jobban megtérül, mint ha mindenféle öröklött, egymástól független rendszerek frissítésére, összehangolására és kényszerű integrációjára menne el az energia.
Szilvai József Attila a járványügyi helyzethez való alkalmazkodásukat sikeresnek értékelte, de elismerte, hogy természetesen mindent lehet jobban csinálni, ezért bizakodó a folyamatban lévő SAP SuccessFactors bevezetését illetően, ami a munkaerő menedzselésében és a munkaerőhatékonyság mérésében hoz további javulást.
„Ha visszamehetnék az időben, még jobban felkészülnék erre a home-office-os világra, hogy ezek a rendszerek minél inkább integráltak és automatizáltak legyenek.”
– mondta a Magyar Közút vezérigazgatója.
Változást a Hungaropharma életében is hozott azért a járvány. Míg korábban fő mutatószámként a rendelések számát követték, melyben átlagosan néhány doboz szerepelt csak, a járvány idején átálltak a dobozszám követésére, hiszen az hitelesebben tükrözte a valós igények alakulását, tekintve, hogy megugrott az egy rendelésen belüli dobozok száma.
„Ha élére ugrasz a változásnak, nézd meg, hogy követnek-e”
Többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az adott szervezetnek tekintettel kell lennie ügyfelei és partnerei igazodási képességeire is, hogy ne menjen a digitalizáció az ügyfélkapcsolat rovására. Még ha most nagy ugrás ment is végbe a digitalizációban, megvannak a praktikus, illetve kulturális korlátok – figyelmeztetnek a cégvezetők. Az SzTNH esetében például nemzetközi szabályok írják elő, hogy a papíron érkezett szabadalmi beadványokat is be kell fogadni, azokra papíron is kell válaszolni.
„Van egy bizalmatlanság, különösen az egyéni feltalálók körében, hogy nem szeretnék az online térbe beküldeni beadványaikat”
– mesélte Pomázi Gyula. A fizikai kapcsolat fenntartásának fontosságát hangsúlyozta Fritsch Róbert is: a Fővárosi Vízművek ügyfélszolgálati irodája heti egyszer nyitva tartott, és valóban fontos ügyekkel érkeztek azok, akiknek nem volt módjuk online ügyintézésre. De természetesen a telefonos és az online csatornákon is éreztette hatását a járványhelyzet:
„Általában betelefonálnak egy csőtörés miatt hatvanan, most volt, hogy hatszázan”
– érzékeltette a felfokozott hangulatot Fritsch Róbert. Az SAP moduljai közül legfrissebben bevezetett chatbot is jól vizsgázott.
„Arra számítottunk, hogy havonta lesz ezer beszélgetés, most hetente van ennyi”
. A hallgatói ügyfélszolgálaton fokozódó nyomást említette ugyancsak egyik kihívásként a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja is. Itt is a chatbot lesz hivatott arra, hogy növelje a hallgatói elégedettséget és csökkentse a munkatársak leterheltségét.
A karantén alatt sok cég dolgozói szerették meg a távmunkát, és ezt különösen ott vették jó néven, ahol a munkaerőhatékonyság mérése visszagazolta, hogy helyes az irány a kétlakiság engedésére.
„Azt már most eldöntöttük, hogy hosszabb távon csökkenteni fogjuk az irodaterület méretét”
– meséli Fritsch Róbert, hozzátéve, hogy a bérelt területnek várhatóan negyedéről mondanak le. Ugyanakkor azt elismerte, hogy az ehhez kapcsolódóan kilátásba helyezett közös dolgozói terek kialakítása egyelőre megosztja a munkatársakat, mert még az is, aki otthonról szeret dolgozni, ragaszkodik a saját sarkához, ha bemegy az irodába. Fontos tehát, hogy mind az ügyfelek, mind pedig a munkatársak valódi reakcióira fel legyen készülve egy szervezet, hiszen nem csak a forgalom, vagy az ellátási lánc állapota miatt kritikus egy ilyen időszak, hanem emberileg is, amit ugyanúgy szondázni kell. Erre megfelelőek az ügyfélkapcsolati mérőszámok, illetve az ügyfélélmény nyomon követése, amire az SAP partnerei általában a Qualtricsot használják eszközül.
Mindazonáltal a megkérdezett vállalatvezetők már túlvannak az eltelt időszak értékelésén, és az alapján bizakodóak a további változásokat illetően.
„Jó volt látni, hogy micsoda kreativitás szabadult föl, egy csomó új, irányítást vagy vezetést segítő megoldás érkezett, ebben az informatika elől járt.”
– emlékezett vissza Pomázi Gyula.
Gazdaság
Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben
A magyar e-kereskedelmi szektor tavaly újabb pozitív évet zárt: 2024-ben a magyar vásárlók által online rendelésekre költött bruttó forgalom elérte az 1945 milliárd forintot, amely 15%-os éves növekedést jelent – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép tavaszi kutatásából. A magyar vásárlók által generált online termékrendelések száma meghaladta a 114 millió darabot, amely 12%-os bővülés az előző évhez képest. Élénkülő online vásárlási kedv
Az impozánsnak tűnő növekedést mindenekelőtt az egyre nagyobb online vásárlási kedv magyarázza. Ugyanakkor egy átalakuló piacszerkezetnek vagyunk tanúi, mert már az import – és leginkább a Temu – pörgeti a hazai, fokozatosan polarizálódó e-kereskedelmet, amely egy kínai, EU-s és magyar mezőnyre szakad.
„Már rég nem az kérdés, hogy a magyar piacot komolyan vevő régiós és EU-s cégek elveszik-e a piacát a magyar kereskedőknek. Ez zajlik 15+ éve. Inkább csak gyorsul a folyamat, egyrészt mert nekik több eszközük és piacuk van ilyen időkben is ellenállóbbá válni, másrészt a magyar vásárlók is érettebbek”
– emelte ki Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.
A PwC lakossági költésekre és csomagvolumenre vonatkozó adatai alapján a kínai óriásplatform 120 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon, mely jelentős hatással volt a belföldi piac alakulására is. Míg az e-kereskedelmi importból származó forgalom növekedése több mint 25% volt 2024-ben, addig a hazai és EU-n belüli e-kereskedőkből álló online piac forgalma együttesen csupán 9,8%-kal tudott bővülni, ráadásul utóbbi halmazon belül a növekedés főként az EU-s cégeknek köszönhető, nem pedig a magyar vállalatoknak. Ezek az unión belüli kereskedők a magyar piacot stratégiai országként kezelve, helyi jelenléttel is rendelkeznek, weboldaluk, szolgáltatásuk igazodik a magyar fogyasztók igényeihez, ugyanakkor a rendelések kiszolgálása és az árukészlet beszerzése sokszor más országból történik. E-kereskedelem terén a magyar vásárlókat kiszolgáló EU-s kereskedők leggyakoribb anyapiaca Csehország, Lengyelország, Németország, Románia és Szlovákia.
A határtalanná váló e-kereskedelem feladja a leckét a magyar piacnak
Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere
„Minél rutinosabbá válunk, annál kevesebb kereskedőtől rendelünk, ergo a piac polarizálódik, és az adott szegmens élmenője felé gravitál a vásárló, a beszállító, a hirdető és a szolgáltatók is. Az esetek többségében a nemzetközi cégek diktálják a tempót, a többieknek pedig csak a „maradék”, zsugorodó torta jut. Ami viszont most igazán nagy csapást jelent a hazai kereskedők számára, az a piac határtalanná válása. Korábban komoly visszatartó erővel bírt egy nemzetközi rendelésnél a lassú szállítási idő (egy kínai webshopos rendelés akár 6-8 hétig is utazott), a magasabb ár, a nyelvismeret hiánya, valamint az előre fizetési feltétel.”
Mostanra azonban ezek a korlátok eltűntek: az AI lebontotta a nyelvi és lokalizációs határokat, a logisztikai útvonalak átszervezése révén pedig már egy Temu-rendelés is egy héten belül megérkezik– miközben az átlag magyar kkv által üzemeltetett webshopoknál a „raktáron van” állapot sokszor azt jelenti, hogy a termék a gyártónál, külső helyen, akár más országban van, azaz 3-5 nap is kell a kézbesítéshez. A szolgáltatási szint, minőség terén óriási a lemaradása a hazai kis cégeknek, amit az import kereskedelem erősödése hozott igazán felszínre. Kereskedni tudunk, de az e-kereskedelemben ma már nem ez a készség a legfontosabb, hanem az ügyfélélmény és a termék árán túli szolgáltatások minősége. Sajnálkozni lehet, hogy a külföldiek elviszik a piacot, de az ár-érték arány egyértelműen feléjük hajtja a fogyasztókat.
Az online vásárlók számára már nincsenek országhatárok
A PwC kutatásából kiderül, hogy az aktív online vásárlók száma 2024-ben elérte a 4,3 millió főt, de a bázis erősen centralizált: a vásárlók több mint harmada (35%-a) Budapesten vagy Pest megyében él. A rendelések intenzitását tekintve is koncentrált a piac: a bázis harmadát adó „gyakori vásárlók” – akik legalább havonta rendelnek – felelnek a rendelések közel háromnegyedéért (73%).
Egyre vonzóbbak a külföldi kereskedők – az online vásárlók közel fele (48%-a) rendelt tavaly határon túlról is. 2024-ben a Temu volt Magyarország legismertebb és legtöbbek által használt webáruháza – a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásában publikált adatok szerint több mint 1,8 millió magyar fogyasztó vásárolt az oldalon.
„Nem csak a Temu jelent vetélytársat a hazai kereskedőknek” – mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.
„A legnagyobb, Magyarországon működő webáruházak 25%-a külföldi tulajdonban van. A magyar, mint lokális e-kereskedelmi piac gyakorlatilag megszűnt, és az ország egy, a globális és régiós kereskedők által meghatározott nemzetközi versenytérré vált”
– tette hozzá a szakember.
A Temu közel 300 ezer fővel bővítette a magyar online vásárlók számát, de emellett új szintre emelte a fogyasztói elvárásokat a kiszolgálási minőség tekintetében is. 2025-ben a kínai óriás tovább emeli a tétet – az olcsó árakat még gyorsabb szállítással tetézi, és Magyarországon is épülnek a fulfillment központok, ezáltal magasabb szolgáltatási szintet lehet biztosítani, ami még erősebb konkurenciát jelent a hazai és régiós kereskedőknek.
Tovább hódítanak a csomagautomaták
A kiszállítások terén folytatódik az átrendeződés. A PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló mérései szerint a házhoz szállítás szolgáltatási színvonala változatlanul nagyon magas, de az aránya folyamatosan csökken a kézbesített csomagok tekintetében és 2024-ben 61%-ra zsugorodott. Mindeközben a csomagpontok és automaták részaránya elérte a 30%-ot – ezekből már több mint 8500 működik országszerte, és 10-ből 7 webáruház kínál fix pontos csomagátadást. A webáruház-rendelet hatására bővült az egyes webáruházakban elérhető logisztikai megoldások kínálata, és a vásárlók egyre több esetben választhatnak nem csak a szolgáltatások, de a szolgáltatók között is, amely szintén növeli a versenyt.
A vásárlók rugalmas és egyre gyorsabb kiszállítást várnak el, de továbbra is nagyon fontos az ár és a szolgáltatás ár-érték aránya – mivel a fixpontos megoldások jellemzően nem csak rugalmasabbak, de olcsóbbak is, így nem meglepő, hogy folyamatosan nő a népszerűségük: a vásárlók 38%-a preferálja a csomagautomatás átvételt.
10-ből 4 rendelést már előre fizetünk
A fizetési szokások terén 4 százalékpontot növekedett az online előrefizetés aránya, és mostanra már 10-ből 4 rendelést így fizetnek a vásárlók. Annak ellenére, hogy jellemzően feláras, még mindig népszerű az utánvét, de már többen fizetnek bankkártyával (30%) mint készpénzzel (25%). A bankszámla-alapú megoldások továbbra is csak lassan terjednek (az online rendelések mindössze 5%-át teszik ki), és egyelőre a qvik sem hozta meg az áttörést.
„A fizetési folyamat egyszerűsége, az egykattintásos megoldások, a mentett adatok, a digitális walletek, illetve a tokenizált tranzakciók támogatása ma már alapelvárás”
– hangsúlyozta Szetnics László, a kutatássorozat létrejöttét támogató Mastercard Magyarország digitális fizetésekért felelős igazgatója.
A magyar piacon legnépszerűbb Simple-ben a bankkártyás mellett a legnépszerűbb fizetési megoldások párhuzamosan érhetők el, ezek közül a vásárló szabadon választhat, és előrefizetés esetén a használati díjak sem térhetnek el.
2025-ös e-kereskedelmi trendek
A PwC felmérése 3 olyan irányt azonosít, melyek meghatározzák az idei online kereskedelem fejlődését.
- Marketplace megoldások terjedése
A marketplace szereplők közötti verseny új szintre lépett. Míg korábban az eMAG uralta a hazai terepet, ma már a Pepita, a Fizz, az Allegro és a Temu is aktívan jelen van különböző stratégiákkal. Az Allegro még visszafogottan terjeszkedik, a Temu-ra pedig egyelőre nem lehet kereskedőként belépni, ugyanakkor a kínai cég a magyar piacra készült hirdetéseiben egyre gyakrabban reklámozza a hazai kiszolgálást. A kiszállítás felgyorsul, gyakorlatilag ugyanannyi idő alatt érkezik meg a külföldi kereskedőktől rendelt csomag, mint a hazaitól – utóbbiaknak ezért azon kell dolgozniuk, hogy a garantált másnapi szállítást biztosítani tudják a raktáron lévő termékekre. A marketplace platformok olyan lehetőséget nyújtanak, mellyel egy új piacot jelentős beruházás nélkül lehet kipróbálni.
- Külföldre lépés kényszere
A hazai e-kereskedelem versenyképességének fenntartása érdekében egyre fontosabbá válik a külpiaci terjeszkedés. A magyar webáruházak számára elsősorban a kevésbé fejlett déli piacok jelenthetnek valós alternatívát.
A sikeres piacra lépéshez viszont lokalizált tartalomra, többnyelvű ügyfélszolgálatra, és a kinti piacok mélyebb ismeretére van szükség. A kereskedők jó részének a hazai piac mélyebb megismerése és magasabb szintű kiszolgálása is megoldandó feladat jelenleg, így nem meglepő, hogy csak kevesen állnak készen a külföldi terjeszkedésre, holott enélkül kérdéses lehet a fenntartható működés már középtávon is.
- Vásárlói élmény kimaxolása
A hazai szereplőkre még a vásárlói élmény újragondolása is vár. A nemzetközi kereskedők mind a weboldal, mind a teljes vásárlási és kiszolgálási folyamathoz kapcsolódó élmény tekintetében magasra tették a lécet, és mostanra a vásárlók elvárásai ehhez igazodnak. Egyre fontosabb szerepet kapnak az extra szolgáltatások – pl. kiterjesztett garancia, részletfizetés, könnyített visszáru megoldások biztosítása, ezáltal az online vásárlási élmény szintje is feljebb lépett. Ezzel egyidejűleg a hűségprogramok is átalakulnak: a pontgyűjtés helyett egyre nagyobb szerepet kapnak a korábbi vásárlásokra, valamint viselkedésre épülő, akár élményalapú megoldások: személyre szabott ajánlatok, gamifikáció, viselkedésalapú kedvezmények. Az AI és prediktív analitika lehetőséget ad a kereskedőknek arra, hogy valós időben reagáljanak a vásárlói igényekre, akár csatornaszinten eltérő ajánlatokat is kínálva.
„A jövő nyertesei azok lesznek, akik egyszerre tudnak kiváló vásárlói élményt, gyors logisztikát és nemzetközileg is versenyképes ajánlatokat kínálni. Bár a 2025-ös év gazdasági környezete nem kedvez a kereskedelemnek, de azok, akik a szolgáltatásaik fejlesztésével reagálnak a vásárlói igények – és a piaci környezet – folyamatos változására, képesek lesznek a globális szereplők diktálta tempó tartására. Nem érdemes a piaci környezet javulására várni, mert akkor már túl késő lesz ezt elkezdeni”
– foglalta össze a PwC felmérésének tanulságait Madar Norbert.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Precíziós gazdálkodás: oktatási együttműködést kötött a Széchenyi István Egyetem és a Livestocker Solutions
A Cápák között című televíziós műsorból is ismert üzletember, Moldován András által alapított Livestocker Solutions Kft.-vel kötött együttműködési megállapodást a Széchenyi István Egyetem.
Ennek révén az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának hallgatói a cég korszerű farmmenedzsmentszoftverével tanulhatják a precíziós állattenyésztés technikáit.
A Széchenyi István Egyetem egyik stratégiai célja a fenntartható jövőhöz való hozzájárulás. Az intézmény Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának tevékenysége is ezt szolgálja többek között az egészséges élelmiszer-előállítás, az agrárdigitalizáció és a precíziós gazdálkodás területén. A kar fontos feladata, hogy a kor kihívásaira válaszolni tudó szakembereket képezzen, amelynek újabb állomását jelenti a napokban aláírt együttműködési megállapodás. Ennek értelmében a Livestocker Solutions Kft. farmmenedzsment-alkalmazását felhasználják a képzésben, így a hallgatók olyan adatalapú döntéstámogató rendszer használatával ismerkedhetnek meg, amely később szakemberekként is segítheti munkájukat.
„Karunk projektalapú oktatását nagymértékben szolgálják széles körű vállalati kapcsolataink. Ezek számos esetben közös kutatás-fejlesztési projekteket, innovációkat is eredményeznek”
– fogalmazott az aláírás alkalmával dr. Tóth Tamás, az egyetem mosonmagyaróvári karának dékánja. Hozzátette, különösen azért örül a Livestocker Solutions Kft.-vel való együttműködésnek, mert az jól illeszkedik az intézmény precíziós mezőgazdaságban és az agrárdigitalizáció terén vállalt küldetéséhez. A dékán a partnerségért köszönetet mondott a cégtulajdonos Moldován Andrásnak is, akit sokan a Cápák között című televíziós műsorból ismerhetnek.
Dr. Ásványi Balázs vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettes hangsúlyozta, az intézmény életében kiemelkedő szerepet játszanak az ipari partnerekkel való együttműködések, a közös kutatások, a vállalati megrendelések – többek között azért, mert a kar innovatív megoldásokat és multidiszciplináris tesztelési környezetet kínál.
„Kulcsfontosságú kérdés az is, hogy frissdiplomásaink milyen hatékonysággal tudnak gazdálkodni. Ennek érdekében feladatunk, hogy a képzéseink során megismertessük őket a legújabb technológiákkal, módszerekkel és a valós piaci igényekkel. Ebben játszik nagy szerepet a Livestocker által rendelkezésünkre bocsátott szoftver”
– húzta alá.
Dr. Húth Balázs, az Állattudományi Tanszék vezetője elmondta, az oktatásban kiemelt figyelmet szentelnek a precíziós állattenyésztésre és takarmányozásra, amelynek keretében országosan is egyedülálló szakmérnöki képzést is indítottak.
„A szoftver használatát akár már a képzés őszi félévében tudjuk integrálni mind a precíziós sertéstenyésztés, mind pedig az »Állattartás műszaki megoldásai, telepirányítási rendszerek« kurzusba. Ezt követően pedig a nappali tagozatos oktatásban is bevezetjük”
– részletezte. Megemlítette a vidékfejlesztési pályázatból a kar Smart Farm tangazdaságában megvalósult sertés-modellistállót, amelyben nemcsak anyagcsere-vizsgálatokat, de különböző precíziós állattartási technológiákat, audiovizuális rendszereket is tudnak tesztelni.
„Az itt keletkező nagy mennyiségű adat kiértékelését is szolgálhatja a korszerű szoftver, amely lehetővé teszi az adatalapú döntések meghozatalát”
– mutatott rá a tanszékvezető.
Németh Norbert, a Livestocker Solutions Kft. exportigazgatója kifejtette, cégük olyan agrárdigitalizációs szoftvervállalat, amely több mint tíz éve kínálja digitális megoldásait az ágazat szereplőinek.
„Folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően nagy komplexitású, a valós igényeket figyelembe vevő termékünk lehetővé teszi, hogy az adatok elemzésével támogassuk a releváns döntések meghozatalát. Mivel egyre kevesebb az erőforrás, ezért egyre okosabban és egyre optimalizáltabban kell a folyamatokat megvalósítani”
– mutatta be a szoftvert.
Az igazgató elmondta, eddig nagyvállalatok kiszolgálására fókuszáltak, most viszont azért nyitottak az egyetem felé, mert így a jövő agráripari szakembereinek felkészítéséhez is hozzá tudnak járulni. Mint mondta, az együttműködés lehetővé teszi a hallgatók tudatos, modern, innovatív gondolkodásmódjának erősítését, amelyre a digitalizációs feladatok és a precíziós gazdálkodás terén is nagy szükség van.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bitget – Ez lesz az új Revolut?
A Bitget Wallet 2025-ös PayFi jelentése szerint a kriptotárcák már messze túlmutatnak az egyszerű eszköztároláson.
A platform célja, hogy a kriptohasználat hétköznapivá váljon – különösen ott, ahol a hagyományos bankrendszer nem elérhető. A „Pay with Crypto” kampány új szintre emeli a kriptoval való vásárlást, utalást és passzív jövedelemszerzést. Az alábbi interjúban a Bitget Wallet csapata mesél arról, hogyan válik a decentralizált pénzügyi eszköz valódi alternatívává világszerte.
1. A jelentés szerint a tárcák többé nem csupán kriptotárolásra szolgálnak. Mit jelent a „living onchain” koncepció a gyakorlatban?
A Bitget Wallet PayFi jelentése szerint a felhasználók 46%-a a tranzakciók gyorsasága miatt választja a kriptós fizetést, miközben a McKinsey adatai szerint az amerikai fogyasztók 92%-a már digitálisan fizet. Ahogy anno a PayPal új korszakot nyitott az e-kereskedelemben, úgy kíván a Bitget Wallet hasonló áttörést elérni a kriptóval. A „Crypto for Everyone” mozgalom célja, hogy egy olyan mindent egyben tárcát kínáljunk, amely kezdőknek is egyszerű, de haladó felhasználóknak is elég erőteljes. A Simple Mode, a GetGas révén díjmentes tranzakciók, és a Shop with Crypto lehetőség – ahol több száz kereskedőnél lehet kriptóval fizetni – mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kripto valós alternatíva legyen a mindennapokban.
2. Hogyan teszi lehetővé a Bitget Wallet a kripto hétköznapi használatát olyan régiókban, ahol a bankolás korlátozott?
A célunk, hogy valóban használható kriptós ökoszisztémát hozzunk létre – mobilon, a valós igényekhez igazítva. A PayFi infrastruktúránk lehetővé teszi a megtakarítást, utalást, kamatszerzést és fizetést, mindezt bank nélkül. Hamarosan induló Earn Vault funkciónkkal passzív jövedelmet lehet szerezni staking nélkül is. Az olyan integrációk, mint a Solana Pay vagy a nemzeti QR-rendszerek, tovább növelik a valós felhasználhatóságot. Több mint 300 globális márkánál – köztük az Amazonnál – lehet kriptóval fizetni, többnyelvű, egyszerű felületen, teljes eszközkontrollal.
3. Milyen tapasztalatok emelkedtek ki Délkelet-Ázsiából, Afrikából vagy Latin-Amerikából?
A Bitget Wallet 300%-os növekedést ért el egy év alatt, főként a biztonságos, önrendelkezést adó megoldások iránti igény miatt. Afrikában – ahol a bankolás korlátozott és magasak az utalási díjak – a felhasználók fele pénzküldésre használja a tárcát. Délkelet-Ázsiában 60% használja napi utalásra, de sokan már DApp-okat is felfedeznek, tokeneket keresnek. A Super DEX, Bitget Wallet Alpha, DApp hub és QR-alapú stabilcoin fizetések mind támogatják az aktív láncon belüli részvételt. A Paydify, Coinpal és Solana Pay partnerek tovább bővítik a kereskedői hálózatot.
4. Miben különbözik Közép- és Kelet-Európa a többi régiótól?
Kelet-Európában magasabb az aktív fizetési és kereskedési arány – itt a felhasználók inkább pénzügyi eszközként használják a tárcát, nemcsak utalásra vagy tokenfelfedezésre. A szabályozási tudatosság is jellemzőbb. A peer-to-peer rendszerekhez való korábbi hozzászokás és az önálló pénzkezelési igény erősíti a kriptotárcák pénzügyi hídként betöltött szerepét.
5. Mi hajtja a Bitget Wallet gyors növekedését – immár 80 millió felhasználóval?
A Bitget Wallet sikerének titka az egyesített funkcionalitás: fizetés, kamatszerzés, DApp-hozzáférés, tokenkeresés – mindezt mobilbarát formában, saját letétben. A Coinpal, Solana Pay és helyi QR-hálózatokkal való együttműködés révén a mindennapi használat is elérhetővé vált. A 300 millió dolláros védelmi alapunk biztonságot nyújt, ami különösen fontos az új belépők számára.
6. Hogyan segítitek az első felhasználókat eligazodni a Web3 világában?
A jelentés szerint a komplexitás a legnagyobb akadály: gázdíjak kezelése, bonyolult interfészek, nehéz eligazodás. A Simple Mode és a teljesen újratervezett felület ezt küszöböli ki – egyértelmű gombok, automatizált funkciók, AI-asszisztens, amely segít a stake-elés, DApp-használat vagy csere során. A profibb felhasználók válthatnak Pro Mode-ba a haladóbb funkciókért.
7. Mely funkciókra fókuszáltok a jövőben – különösen passzív jövedelem, fizetés vagy kereskedelmi integráció terén?
A célunk, hogy a tárca „dolgozzon” a felhasználókért: különböző kockázat- és hozamprofilú Vault-ok, stabilcoin-alapú hozamok alacsony volatilitású stratégiákkal, helyi QR rendszerek és valuták integrációja. A Shop with Crypto bővítése során kedvezmények, visszatérítések és ösztönzők is elérhetők lesznek, hogy ne csak lehetséges, hanem előnyös is legyen kriptóval fizetni.
8. Hogyan látjátok a kriptotárcák szerepét 2025 végére?
2025-re a tárcák teljes értékű digitális pénzügyi központokká válnak – nemcsak tárolásra, hanem fizetésre, kamatszerzésre, Web3 szolgáltatások elérésére. A felhasználók nem „lánctevékenységként” gondolnak majd rá, egyszerűen csak fizetnek – stabilcoinnal, gyorsan és átláthatóan. A kriptós fizetés pont olyan megszokottá válik, mint ma az Apple Pay vagy Revolut.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Az AI a legemberibb IT projekt
-
Zöld2 hét ago
Az A1 Solar Zanzibar Ltd. átadta első afrikai napelemes rendszerét a Zaso Children’s Home gyermekotthonban
-
Tippek1 hét ago
Ezek szabotálják leggyakrabban a családi utazásokat
-
Ipar1 hét ago
Ipari automatizációval erősít a Delta Technologies
-
Egyéb kategória1 hét ago
Tizedik alkalommal választották Európa legjobb légitársaságának a Turkish Airlines-t
-
Okoseszközök6 nap ago
Lezárult a 2025-ös okoszebra-szavazás
-
Egészség1 hét ago
Hogyan hűtsünk okosan és főleg egészségesen az irodát?
-
Gazdaság1 hét ago
Megnyílt a harmadik pénzcsap: akár teljesen ingyenes lehet a szigetelés – mégis kevesen tudnak róla