Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

SAP-ügyfelek podcast-interjúi a karanténidőszakról

„Ha visszamehetnék az időben, még jobban felkészülnék erre a home-office-os világra”

A tudatos tervezésben nem szabad megfeledkezni az emberi faktorról – ez a legfőbb üzenete a karantén időszakában indított SAP vállalati podcastnak, melyben magyar cég- és intézményvezetők vallanak őszintén a járvány kitörése idején hozott döntéseikről, különösen az informatikai és szervezeti jellegű változtatásokról. Bár mindenhol nagy mértékben támaszkodtak a hálózati infrastruktúrára, a jövőre nézve nagy tanulság, hogy az emberi igényeket szinte sehol sem lehetett kihagyni a képletből.

Öt adással zárta első évadát az SAP Morning Talk podcast, melyet az SAP Hungary még a karanténidőszakban indított el.

„Kettős céllal tettük ezt, egyrészt, hogy lehetőséget adjunk ügyfeleinknek, hogy kötetlenül vallhassanak az SAP-termékekhez kötődő személyes benyomásaikról, másrészt pedig, hogy egymástól távollevő munkatársainknak visszacsatolást adjunk arról, hogy milyen sokféle kihívást és választ szül ugyanaz a helyzet, jelen esetben a járvány és az ahhoz kapcsolódó korlátozások”

– mondja Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A vezetők beszámolóiból kirajzolódik, hogy mindenhol a saját dolgozók védelme volt az elsődleges, ezt követően azonban mindenkit az foglalkoztatott, hogy ha mégis csökken átmenetileg a hadrafogható állomány, a szolgáltatásminőségre ez akkor se nyomja rá a bélyegét.

Szájmaszk és laptop

„Eleinte mi voltunk a fekete bárányok”

– mesélte Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, arra utalva, hogy bár az államigazgatási szervek körében az az általános döntés született, hogy nem kockáztatják működésük folytonosságát a távmunkára való átállással, az SzTNH saját hatáskörben mégis megtette ezt. Ennek oka profán módon személyes tapasztalat volt, mégpedig az, hogy február elején egy olasz sípályán kényszerült önkéntes karanténra egy hivatali dolgozó. Ennél fogva sokkal nagyobb figyelemmel követték a nemzetközi híreket, majd pedig bőven a hazai begyűrűzés előtt már felállt egy krízis-team. A kockázatfelmérést követően kialakított pandémiás tervben kidolgozták a hivatal informatikai és foglalkoztatási stratégiáját, és többek közt a hirtelen pótolni szükséges dolgozói laptopokat is bőven a hazai roham előtt tudták beszerezni.

A laptopok elérhetőségét jelölte meg kritikus pontként Fritsch Róbert, a Fővárosi Vízművek Zrt. informatikai igazgatója is. Egy kritikus infrastruktúra informatikai gazdájaként annyiban könnyebb helyzetben volt, hogy a korábbi években a madárinfluenza kapcsán már kidolgoztak olyan üzletfolytonossági tervet, ami nem csak pandémiás, hanem egyéb katasztrófahelyzetekre is alkalmazható. Így március elején már készen álltak a most aktuális stratégiai döntésekkel. Viszont a távmunkába küldött 600 munkatársból 150-en jobb híján még az irodai munkaállomással mentek haza, a laptopok beszerzésével csak később érték utol magukat.

Ennél is nagyobb léptékű gyorsított eszközbeszerzést kellett végrehajtania a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek. Mint Szilvai József Attila vezérigazgató elmondta, a társaság rövid időn belül megháromszorozta az otthoni munkavégzésre alkalmas végpontjai számát, így az egyébként már korábban is digitális forgalomirányítási és tájékoztatási rendszerek távoli menedzsmentje új fokozatba lépett. Miközben ezer fölötti munkavállaló otthonról dolgozott, a közutak kezelését végző fizikai állomány esetében a műszakváltások eltolásával oldották meg, hogy egymással ne érintkezhessenek a 12-48-as munkarendben foglalkoztatott brigádok.

Noha a hazai gyógyszerdisztribúció jelentős forgalmát bonyolító Hungaropharma Zrt. is stratégiai fontosságú szereplője volt a karantén időszakának, Nagy Andor informatikai igazgató nem élte meg rendkívüli helyzetként az elmúlt hónapokat.

„Azt szoktam mondani, hogy a Hungaropharma inkább logisztikai cég, semmint egészségügyi cég”

, ebből következően inkább egy forgalomszervezési feladatként látták ezt az időszakot, és az egészségügyi kihívás inkább csak a dolgozók védelmének szintjén, valamint az új slágertermékek (maszkok, kesztyűk, fertőtlenítők) készletezésében jelent meg, ugyanakkor ezeknek kevés informatikai vetülete volt. Az informatikai rendszerük megfelelő méretezettségének köszönhetően bírta a patikák sűrűsödő rendeléseit, és a kiszolgálásnak nem az IT, hanem a fizikai korlátok szabtak határt.

Természetesen a laptopok kiosztása önmagában még nem garancia a sikerre. A Hungaropharmánál a vállalatirányítási rendszer új moduljainak éles bevezetése során ismerték fel, hogy ez sokkal kevésbé működőképes távmunkában, minimális létszám szükséges házon belül, hogy a valódi árumozgás és annak digitalizált leképezése között a tesztidőszakban is meglehessen a kontroll. Ráadásul az első határidőt el is kellett halasztani, ugyanis akkoriban éppen minden kézre szükség volt a megugró rendelések kiszolgálására.

Tanulság, amire akár már holnaptól szükség lehet

Az SAP a podcast sorozatban arra is kíváncsi volt, hogy a meginterjúvolt vezetők mit tanácsolnak a jövőre nézve, illetve milyen sarokszámokat tartanak fontosnak egy szervezet pandémiás felkészültségének monitorozására. Az eszközellátottságot, és azok használatához kapcsolódó hatékonyság mérhetőségét többen is fontosnak tartották, valamint kiemelték, hogy a döntéselőkészítéshez mindig szükségesek vezetői információk, amik leginkább integrált vállalatirányítási rendszerekből nyerhetők ki. Ráadásul ezek azok a fejlesztések, amiket képtelenség tűzoltásban végrehajtani, ezek nem pótolhatók egyik napról a másikra, ezeket békeidőben kell kiépíteni. Dr. Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja is azt hangsúlyozta, hogy a korábbi években végrehajtott digitális fejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó képzések adtak biztos alapot arra, hogy a távmunka – és esetükben speciálisan a távoktatás – beindítása sikeres lehetett, így voltaképp náluk már nem volt szükség hirtelen digitális kultúraváltásra. Fritsch Róbert szerint egy integrált rendszer egyes moduljaira elköltött pénz sokkal jobban megtérül, mint ha mindenféle öröklött, egymástól független rendszerek frissítésére, összehangolására és kényszerű integrációjára menne el az energia.

Szilvai József Attila a járványügyi helyzethez való alkalmazkodásukat sikeresnek értékelte, de elismerte, hogy természetesen mindent lehet jobban csinálni, ezért bizakodó a folyamatban lévő SAP SuccessFactors bevezetését illetően, ami a munkaerő menedzselésében és a munkaerőhatékonyság mérésében hoz további javulást.

„Ha visszamehetnék az időben, még jobban felkészülnék erre a home-office-os világra, hogy ezek a rendszerek minél inkább integráltak és automatizáltak legyenek.”

– mondta a Magyar Közút vezérigazgatója.

Változást a Hungaropharma életében is hozott azért a járvány. Míg korábban fő mutatószámként a rendelések számát követték, melyben átlagosan néhány doboz szerepelt csak, a járvány idején átálltak a dobozszám követésére, hiszen az hitelesebben tükrözte a valós igények alakulását, tekintve, hogy megugrott az egy rendelésen belüli dobozok száma.

„Ha élére ugrasz a változásnak, nézd meg, hogy követnek-e”

Többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az adott szervezetnek tekintettel kell lennie ügyfelei és partnerei igazodási képességeire is, hogy ne menjen a digitalizáció az ügyfélkapcsolat rovására. Még ha most nagy ugrás ment is végbe a digitalizációban, megvannak a praktikus, illetve kulturális korlátok – figyelmeztetnek a cégvezetők. Az SzTNH esetében például nemzetközi szabályok írják elő, hogy a papíron érkezett szabadalmi beadványokat is be kell fogadni, azokra papíron is kell válaszolni.

„Van egy bizalmatlanság, különösen az egyéni feltalálók körében, hogy nem szeretnék az online térbe beküldeni beadványaikat”

– mesélte Pomázi Gyula. A fizikai kapcsolat fenntartásának fontosságát hangsúlyozta Fritsch Róbert is: a Fővárosi Vízművek ügyfélszolgálati irodája heti egyszer nyitva tartott, és valóban fontos ügyekkel érkeztek azok, akiknek nem volt módjuk online ügyintézésre. De természetesen a telefonos és az online csatornákon is éreztette hatását a járványhelyzet:

„Általában betelefonálnak egy csőtörés miatt hatvanan, most volt, hogy hatszázan”

– érzékeltette a felfokozott hangulatot Fritsch Róbert. Az SAP moduljai közül legfrissebben bevezetett chatbot is jól vizsgázott.

„Arra számítottunk, hogy havonta lesz ezer beszélgetés, most hetente van ennyi”

. A hallgatói ügyfélszolgálaton fokozódó nyomást említette ugyancsak egyik kihívásként a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja is. Itt is a chatbot lesz hivatott arra, hogy növelje a hallgatói elégedettséget és csökkentse a munkatársak leterheltségét.

A karantén alatt sok cég dolgozói szerették meg a távmunkát, és ezt különösen ott vették jó néven, ahol a munkaerőhatékonyság mérése visszagazolta, hogy helyes az irány a kétlakiság engedésére.

„Azt már most eldöntöttük, hogy hosszabb távon csökkenteni fogjuk az irodaterület méretét”

– meséli Fritsch Róbert, hozzátéve, hogy a bérelt területnek várhatóan negyedéről mondanak le. Ugyanakkor azt elismerte, hogy az ehhez kapcsolódóan kilátásba helyezett közös dolgozói terek kialakítása egyelőre megosztja a munkatársakat, mert még az is, aki otthonról szeret dolgozni, ragaszkodik a saját sarkához, ha bemegy az irodába. Fontos tehát, hogy mind az ügyfelek, mind pedig a munkatársak valódi reakcióira fel legyen készülve egy szervezet, hiszen nem csak a forgalom, vagy az ellátási lánc állapota miatt kritikus egy ilyen időszak, hanem emberileg is, amit ugyanúgy szondázni kell. Erre megfelelőek az ügyfélkapcsolati mérőszámok, illetve az ügyfélélmény nyomon követése, amire az SAP partnerei általában a Qualtricsot használják eszközül.

Mindazonáltal a megkérdezett vállalatvezetők már túlvannak az eltelt időszak értékelésén, és az alapján bizakodóak a további változásokat illetően.

„Jó volt látni, hogy micsoda kreativitás szabadult föl, egy csomó új, irányítást vagy vezetést segítő megoldás érkezett, ebben az informatika elől járt.”

– emlékezett vissza Pomázi Gyula.

Gazdaság

Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) héten megjelent tájékoztatása szerint 2026 júliusában bruttó 745 500 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó érték 523 300 forint volt.

A bruttó mediánérték ennél lényegesen alacsonyabb, 618 200 forint volt, míg a nettó keresetek mediánértéke 437 900 forint volt. A friss kereseti adatok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak az átlag- és mediánösszegeket megkereső lakossági ügyfelek.

A KSH legutóbbi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete 745 500 forint volt 2026 júliusában, míg a nettó átlagkereset 523 300 forint volt ugyanezen időszakban. A hivatal számításai szerint a bruttó átlagkereset 7,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a nettó átlagkereset 9,1%-kal, a reálkereset pedig 7,8%-kal emelkedett. Ugyanakkor a bruttó mediánkereset továbbra is lényegesen elmarad az átlagkeresettől – előbbi 618 200 forint, míg a nettó mediánkereset 437 900 forint volt idén júliusban.

Mekkora jelzáloghitelre elég a júliusi átlagfizetés?

A friss adatok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci jelzáloghitelt tud felvenni egy olyan lakossági ügyfél, akinek a keresete a júliusi átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által hozott szabályok értelmében jelenleg a nettó 800 ezer forintot el nem éri jövedelmek maximum az 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, tehát az átlag- és a mediánkereset esetében is ezzel az aránnyal lehet számolni.

A fent leírtakból következik, hogy a nettó átlagkereset esetében maximum 261 650 forint, míg a nettó mediánkereset esetében maximum 218 950 forint lehet a havi törlesztőrészlet vállalható összege.

A Bank360 lakáshitel kalkulátora szerint egy 20 éves futamidejű, 33,5 millió forintos piaci jelzáloghitelnek 259 ezer és 262 ezer forint között a havi törlesztőrészlete, tehát a jelenlegi nettó átlagkeresettel megközelítőleg ez az a maximális hitelösszeg, ami felvehető (THM 7,22% – 7,43%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén ez az összeg ~36,5 millió forintig növelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 257 ezer és 261 ezer forint között alakul (THM 7,22% – 7,42%).

Azok esetében, akiknek a bére a júliusi nettó mediánbérrel egyezik meg, a felvehető maximális hitelösszeg 20 éves futamidő mellett megközelítőleg 27,5 millió forint, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 213 ezer és 219 ezer forint között alakul (THM 7,22% – 7,75%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30 millió forint, aminek a havi törlesztőrészlete 211 ezer és 219 ezer forint között mozogna (THM 7,22% – 7,72%).

Lényegesen magasabb összegeket vehetnek fel azok, akik jogosultak az Otthon Start Program kamattámogatott lakáshitelére, hiszen nekik az állami támogatás révén lényegesen alacsonyabb, mindössze 3%-os kamattal kell számolniuk. A konstrukció keretein belüli legmagasabb, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júliusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.

A nettón mediánbért keresőkről ez már nem mondható el, így az ő esetükben alacsonyabb a felvehető hitelösszeg. Az ő esetükben, amennyiben a futamidő 25 év, úgy a felvehető maximális hitelösszeg 46 millió forint, aminek a havi törlesztőrészlete 217 – 219 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).

Amennyiben a futamidő csak 20 év, úgy a nettó mediánbért megkeresők esetében 39 millió forint a felvehető maximum (216 – 217 ezer forint havi törlesztőrészlet, THM 3,03% – 3,06%), de ekkora időtávon a nettó átlagkeresetet keresők esetében is alacsonyabb, 47 millió forintos összeg vehető fel (260 – 261 ezer forintos havi törlesztő, THM 3,03% – 3,06%).

Mekkora személyi hitelre elegendő a júliusi átlagkereset?

Ami a személy hitelek piacát illeti, ott továbbra is a nettó átlagkeresetet megkereső ügyfelek akár a jelenlegi legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeget is képesek felvenni, feltéve, hogy a hitelösszeg megfelelően hosszú futamidővel társul. 7 éves futamidővel számolva a jelenlegi személyihitel-ajánlatok alapján havi 245 ezer és 258 ezer forint között alakul a havi törlesztőrészlet (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybank által előírt keretbe.

A nettó mediánbért keresők esetében értelemszerűen még hosszabb, 9 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a 211 ezer forintos (THM 10,68%) havi törlesztőrészlet beleférjen a jövedelem 50%-ába. Amennyiben valaki ennél rövidebb, 8 éves futamidő mellett szeretne személyi hitelt felvenni, úgy a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Példának okáért, 14 millió forint személyi hitel esetében, amennyiben a futamidő 8 év, úgy a törlesztőrészlet 208 ezer és 223 ezer forint között alakul (THM 9,94% – 12,22%), így az ajánlatok többségét el tudná fogadni egy mediánbért megkereső ügyfél.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric

Gyorsan telepíthető, skálázható és az ellenállóképességet jelentős mértékben növelő áramellátási megoldásokat mutatott be a Schneider Electric.

A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának új, előregyártott tápegység-moduljait kimondottan a hiperméretű, illetve a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok igényeinek figyelembevételével fejlesztették ki.

A mesterséges intelligencia gyors térhódításával az adatközpontok üzemeltetőin egyre nagyobb a nyomás, hogy minél gyorsabban és nagyobb léptékben kezdjenek el használni nagy sűrűségű infrastruktúrát. A hagyományos, egyedi igények alapján készült, előre gyártott áramellátási megoldások esetében azonban gyakran 12–14 hónap is eltelik a telepítésig, ami problémát jelent azok számára, akik szeretnék gyorsan bővíteni a kapacitásukat.

A Schneider Electric új, szabványosított megközelítése megoldást kínál erre a kihívásra azáltal, hogy egyszerűsíti a specifikációs, tervezési és árajánlat-készítési folyamatokat, lehetővé téve az előre gyártott áramellátási infrastruktúra akár hat hónap alatt történő legyártását. A Schneider Electric legújabb, Galaxy VXL (GVXL) UPS-technológiájára épülő új megoldások modulonként akár 2,5 megawatt (MW) teljesítményt nyújtanak, így a vállalat eddigi legnagyobb, egyetlen konténerből álló, előre gyártott tápellátási megoldásának számítanak.

Az új berendezéseket a Schneider Electric és az NVIDIA legújabb, a GB300 NVL72 platformhoz használható, integrált energiagazdálkodási és folyadékhűtés-vezérlőket tartalmazó referencia-tervei alapján, skálázható „tápegység-blokkoknak” tervezték meg. Ez a konstrukció lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy gyorsan telepítsenek MI-kompatibilis tápellátási infrastruktúrát a nagy teljesítményű számítástechnika (HPC), az MI-képzésben részt vevő rendszerek és a GPU-intenzív munkamenetek támogatására.

A szabványosított referencia-tervekben elérhető új portfólió – amely dedikált, 2 MW, 2,25 MW, illetve 2,5 MW konfigurációjú tápegység-modulokat és -kereteket tartalmaz – fokozott sebességet, kiszámíthatóságot és skálázhatóságot biztosít a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban.

„A mai adatközpont-üzemeltetők hatalmas nyomás alatt állnak, hogy az MI-kompatibilis infrastruktúrát minél gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb léptékben állítsák üzembe. Előre gyártott áramellátó rendszereink szabványosításával és Galaxy VXL UPS-technológiánk beépítésével lehetővé tesszük a hiperméretű, neocloud és kolokációs szolgáltatók számára, hogy a skálázható, nagy sűrűségű áramellátási infrastruktúrát évek helyett mindössze hónapok alatt munkába állíthassák. Ez jelentős előrelépésnek számít ügyfeleink következő generációs mesterséges intelligencia-gyárak, mesterséges intelligencia-központok és nagyméretű digitális infrastruktúrák kiépítésére vonatkozó törekvéseinek támogatásában”

– mondta el Polóny Tibor, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” üzletágának hazai vezetője.

Áramellátási infrastruktúra az MI-t kiszolgáló adatközpontok igényeire tervezve

Az új, előre gyártott tápegység-modulokat és -kereteket kifejezetten a mesterséges intelligencia és a következő generációs adatközpontok igényeit figyelembe véve alakították ki, hogy megfeleljenek a számítási kapacitás gyors növelésére vonatkozó igényekből és a nagyléptékű mesterséges intelligencia-bevezetésekből adódó, egyre növekvő teljesítménysűrűségi követelményeknek.

Az előre gyártott tápegység-keretek egy gyárilag tesztelt keretben integrálják a Schneider Electric technológiáit, köztük a Galaxy VXL UPS-t, a kapcsolóberendezéseket, a hűtőrendszereket, a lítium-ion akkumulátor-technológiát és az áramelosztó rendszereket. A szürke tér környezetekbe, beltéri telepítésre szánt tápegység-keretek ugyanezt az alapvető elektromos infrastruktúrát biztosítják nyitott formátumban.

Az új megoldások moduláris IT-podokkal is kombinálhatók, így teljes, az MI alkalmazásával kapcsolatos elvárásokra felkészített infrastruktúra-platformot biztosítanak, amely megfelel a Schneider Electric mesterséges intelligencia referencia-terveinek és az NVIDIA-alapú referencia-architektúráknak.

A skálázható telepítésre tervezett megoldás révén több modult egymás mellett, „tápegység-blokként” lehet használni, lehetővé téve az ügyfelek számára, hogy az infrastruktúra kapacitását akár több tíz megawattra bővítsék.

Gyártás és tesztelés Barcelonában

Az új, előre gyártott tápegység-modulokat és tápegység-kereteket a Schneider Electric barcelonai, Sant Boi de Llobregat telephelyén tervezik, gyártják és tesztelik. Az üzemet a közelmúltban bővítették a moduláris adatközponti infrastruktúra iránti növekvő globális kereslet kielégítése érdekében.

A gyár és a nagyméretű logisztikai központ – amely az egyik legfontosabb európai helyszín a Schneider Electric EcoStruxure Modular Data Center portfóliójának tervezése, gyártása és integrálása szempontjából – 5000 m²-es, kizárólag gyártásra szánt területtel rendelkezik, annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudja kiszolgálni a gyors piacra lépés, a kiszámíthatóság és a mesterséges intelligencia korszakának megfelelő, rugalmas adatközponti megoldások iránti, egyre növekvő ügyféligényeket.

A moduláris adatközpontok és az előre gyártott energiaellátási infrastruktúra területén szerzett több mint 15 éves szakértelmével a Schneider Electric tovább bővíti az MI-kompatibilis adatközponti portfólióját, amely kiterjed az energiaellátásra, a hűtésre, a rackekre, a szoftverekre, a moduláris infrastruktúrára és az integrált MI-referenciaarchitektúrákra.

Az új energiaellátási megoldások Európában már elérhetők, Észak-Amerikában még ebben az évben, később pedig további nemzetközi piacokon és az ázsiai-csendes-óceáni térségben is elérhetővé válnak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon

Az MVÜK  közel 150 vállalatvezető tapasztalatai alapján készített white papert a magyar kkv szektor elvárásairól és vállalásairól, melynek megszületéséhez Kapitány István az MVÜK-ban tett júniusi látogatása adott fontos biztatást.

Az anyagból kiderül, hogy a magyar kis- és középvállalkozások nem több államot kérnek, hanem jobb államot: kiszámítható szabályokat, tiszta versenyt, működő közigazgatást, gyorsabb állami folyamatokat, hozzáférhető finanszírozást és érdemi szakmai párbeszédet. Cserébe stabil foglalkoztatást, tisztességes működést, beruházást, innovációt és Magyarországon maradó gazdasági értéket kínálnak. A white papert az MVÜK eljutatta a Gazdasági és Energetikai Minisztériumba.

A kiszámíthatóság a vállalkozások legfontosabb kérése

A vállalatvezetők szerint a bizonytalanságnak közvetlen gazdasági ára van: munkaerő felvételét, beruházásokat, hitelfelvételt és technológiai fejlesztéseket is visszafoghat. A finanszírozási, energetikai, szabályozási és munkaerőpiaci kockázatok ellenére a cselekvési készség megmaradt, a vállalkozások készek fejlődni, ha ehhez kiszámítható és tisztességes feltételeket kapnak.

A white paper legfontosabb javaslatai között szerepel a hosszabb távon értelmezhető gazdaságpolitikai irány, az érdemi szakmai egyeztetés a jelentős jogszabályváltozások előtt, az egyszerűbb adózás és kevesebb adminisztráció, a gyorsabb állami ügyintézés, valamint a tiszta és kiszámítható verseny. A vállalkozások szerint a szabálykövető működésnek nem versenyhátrányt, hanem versenyelőnyt kell jelentenie. A közbeszerzéseknél és pályázatoknál pedig a legalacsonyabb ár mellett a minőségnek, a megbízhatóságnak, a foglalkoztatásnak és a létrehozott hazai, vagy európai hozzáadott értéknek is nagyobb súlyt kell kapnia.

A kkv szektor nemcsak kér, hanem vállal is

A vállalkozói oldal természetesen a saját felelősségét is megfogalmazta abban, hogy egy harmonikus, kétoldalú kapcsolódás jöhessen létre az állam és a vállalatok között. A kkv-k vállalják a tisztességes adózást, a fehér foglalkoztatást, a szerződéses kötelezettségek teljesítését és a munkavállalók hosszú távú megtartását.

A kiszámíthatóbb környezetben felszabaduló forrásokat lehetőség szerint bérekbe, képzésbe, technológiai megújulásba, digitalizációba, innovációba, energiahatékonyságba és termelékenységnövelésbe forgatnák vissza. Továbbá erősítenék a hazai és európai beszállítói kapcsolatokat, fejlesztenék saját termékeiket és márkáikat, és nagyobb szerepet vállalnának a fiatalok képzésében, a tudásmegosztásban és a társadalmi felzárkózásban. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a központi üzenet ezért nem egyoldalú követelés, hanem partnerségi ajánlat. Az állam kiszámítható és tisztességes feltételeket teremt, ezzel egyidejűleg a vállalkozások pedig értéket hoznak létre, amellyel a magyar gazdaság és társadalom is jól jár.

“Azért kezdeményeztem ezt a közös munkát, mert az állam és a vállalkozások kapcsolatában a „kívánalom és a kínálat” csak együtt teremthet valódi egyensúlyt. Kennedy elnök örök érvényű gondolata nyomán az elvárásaink mellett meg kell tudnunk fogalmazni, mit adhatunk mi, a magyar KKV-k az országnak. Az MVÜK 150 tagja ennek fényében fogalmazta meg azt a gondolatsort, amely meggyőződésem szerint egybeesik a hazai KKV egészének véleményével. Az MVÜK White Papere tehát egyszerre javaslatcsomag és vállalás: ha úgy tetszik partnerségi ajánlat Magyarország sikeréért.”

– mondta Iglódi Csaba az OnlyCEO klub alapítója és vezetője, az MVÜK társtulajdonosa.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss