Gazdaság

SAP-ügyfelek podcast-interjúi a karanténidőszakról

„Ha visszamehetnék az időben, még jobban felkészülnék erre a home-office-os világra”

A tudatos tervezésben nem szabad megfeledkezni az emberi faktorról – ez a legfőbb üzenete a karantén időszakában indított SAP vállalati podcastnak, melyben magyar cég- és intézményvezetők vallanak őszintén a járvány kitörése idején hozott döntéseikről, különösen az informatikai és szervezeti jellegű változtatásokról. Bár mindenhol nagy mértékben támaszkodtak a hálózati infrastruktúrára, a jövőre nézve nagy tanulság, hogy az emberi igényeket szinte sehol sem lehetett kihagyni a képletből.

Öt adással zárta első évadát az SAP Morning Talk podcast, melyet az SAP Hungary még a karanténidőszakban indított el.

„Kettős céllal tettük ezt, egyrészt, hogy lehetőséget adjunk ügyfeleinknek, hogy kötetlenül vallhassanak az SAP-termékekhez kötődő személyes benyomásaikról, másrészt pedig, hogy egymástól távollevő munkatársainknak visszacsatolást adjunk arról, hogy milyen sokféle kihívást és választ szül ugyanaz a helyzet, jelen esetben a járvány és az ahhoz kapcsolódó korlátozások”

– mondja Pintér Szabolcs, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója.

A vezetők beszámolóiból kirajzolódik, hogy mindenhol a saját dolgozók védelme volt az elsődleges, ezt követően azonban mindenkit az foglalkoztatott, hogy ha mégis csökken átmenetileg a hadrafogható állomány, a szolgáltatásminőségre ez akkor se nyomja rá a bélyegét.

Szájmaszk és laptop

„Eleinte mi voltunk a fekete bárányok”

– mesélte Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, arra utalva, hogy bár az államigazgatási szervek körében az az általános döntés született, hogy nem kockáztatják működésük folytonosságát a távmunkára való átállással, az SzTNH saját hatáskörben mégis megtette ezt. Ennek oka profán módon személyes tapasztalat volt, mégpedig az, hogy február elején egy olasz sípályán kényszerült önkéntes karanténra egy hivatali dolgozó. Ennél fogva sokkal nagyobb figyelemmel követték a nemzetközi híreket, majd pedig bőven a hazai begyűrűzés előtt már felállt egy krízis-team. A kockázatfelmérést követően kialakított pandémiás tervben kidolgozták a hivatal informatikai és foglalkoztatási stratégiáját, és többek közt a hirtelen pótolni szükséges dolgozói laptopokat is bőven a hazai roham előtt tudták beszerezni.

A laptopok elérhetőségét jelölte meg kritikus pontként Fritsch Róbert, a Fővárosi Vízművek Zrt. informatikai igazgatója is. Egy kritikus infrastruktúra informatikai gazdájaként annyiban könnyebb helyzetben volt, hogy a korábbi években a madárinfluenza kapcsán már kidolgoztak olyan üzletfolytonossági tervet, ami nem csak pandémiás, hanem egyéb katasztrófahelyzetekre is alkalmazható. Így március elején már készen álltak a most aktuális stratégiai döntésekkel. Viszont a távmunkába küldött 600 munkatársból 150-en jobb híján még az irodai munkaállomással mentek haza, a laptopok beszerzésével csak később érték utol magukat.

Ennél is nagyobb léptékű gyorsított eszközbeszerzést kellett végrehajtania a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek. Mint Szilvai József Attila vezérigazgató elmondta, a társaság rövid időn belül megháromszorozta az otthoni munkavégzésre alkalmas végpontjai számát, így az egyébként már korábban is digitális forgalomirányítási és tájékoztatási rendszerek távoli menedzsmentje új fokozatba lépett. Miközben ezer fölötti munkavállaló otthonról dolgozott, a közutak kezelését végző fizikai állomány esetében a műszakváltások eltolásával oldották meg, hogy egymással ne érintkezhessenek a 12-48-as munkarendben foglalkoztatott brigádok.

Noha a hazai gyógyszerdisztribúció jelentős forgalmát bonyolító Hungaropharma Zrt. is stratégiai fontosságú szereplője volt a karantén időszakának, Nagy Andor informatikai igazgató nem élte meg rendkívüli helyzetként az elmúlt hónapokat.

„Azt szoktam mondani, hogy a Hungaropharma inkább logisztikai cég, semmint egészségügyi cég”

, ebből következően inkább egy forgalomszervezési feladatként látták ezt az időszakot, és az egészségügyi kihívás inkább csak a dolgozók védelmének szintjén, valamint az új slágertermékek (maszkok, kesztyűk, fertőtlenítők) készletezésében jelent meg, ugyanakkor ezeknek kevés informatikai vetülete volt. Az informatikai rendszerük megfelelő méretezettségének köszönhetően bírta a patikák sűrűsödő rendeléseit, és a kiszolgálásnak nem az IT, hanem a fizikai korlátok szabtak határt.

Természetesen a laptopok kiosztása önmagában még nem garancia a sikerre. A Hungaropharmánál a vállalatirányítási rendszer új moduljainak éles bevezetése során ismerték fel, hogy ez sokkal kevésbé működőképes távmunkában, minimális létszám szükséges házon belül, hogy a valódi árumozgás és annak digitalizált leképezése között a tesztidőszakban is meglehessen a kontroll. Ráadásul az első határidőt el is kellett halasztani, ugyanis akkoriban éppen minden kézre szükség volt a megugró rendelések kiszolgálására.

Tanulság, amire akár már holnaptól szükség lehet

Az SAP a podcast sorozatban arra is kíváncsi volt, hogy a meginterjúvolt vezetők mit tanácsolnak a jövőre nézve, illetve milyen sarokszámokat tartanak fontosnak egy szervezet pandémiás felkészültségének monitorozására. Az eszközellátottságot, és azok használatához kapcsolódó hatékonyság mérhetőségét többen is fontosnak tartották, valamint kiemelték, hogy a döntéselőkészítéshez mindig szükségesek vezetői információk, amik leginkább integrált vállalatirányítási rendszerekből nyerhetők ki. Ráadásul ezek azok a fejlesztések, amiket képtelenség tűzoltásban végrehajtani, ezek nem pótolhatók egyik napról a másikra, ezeket békeidőben kell kiépíteni. Dr. Dietz Ferenc, a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja is azt hangsúlyozta, hogy a korábbi években végrehajtott digitális fejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó képzések adtak biztos alapot arra, hogy a távmunka – és esetükben speciálisan a távoktatás – beindítása sikeres lehetett, így voltaképp náluk már nem volt szükség hirtelen digitális kultúraváltásra. Fritsch Róbert szerint egy integrált rendszer egyes moduljaira elköltött pénz sokkal jobban megtérül, mint ha mindenféle öröklött, egymástól független rendszerek frissítésére, összehangolására és kényszerű integrációjára menne el az energia.

Szilvai József Attila a járványügyi helyzethez való alkalmazkodásukat sikeresnek értékelte, de elismerte, hogy természetesen mindent lehet jobban csinálni, ezért bizakodó a folyamatban lévő SAP SuccessFactors bevezetését illetően, ami a munkaerő menedzselésében és a munkaerőhatékonyság mérésében hoz további javulást.

„Ha visszamehetnék az időben, még jobban felkészülnék erre a home-office-os világra, hogy ezek a rendszerek minél inkább integráltak és automatizáltak legyenek.”

– mondta a Magyar Közút vezérigazgatója.

Változást a Hungaropharma életében is hozott azért a járvány. Míg korábban fő mutatószámként a rendelések számát követték, melyben átlagosan néhány doboz szerepelt csak, a járvány idején átálltak a dobozszám követésére, hiszen az hitelesebben tükrözte a valós igények alakulását, tekintve, hogy megugrott az egy rendelésen belüli dobozok száma.

„Ha élére ugrasz a változásnak, nézd meg, hogy követnek-e”

Többen is felhívták a figyelmet arra, hogy az adott szervezetnek tekintettel kell lennie ügyfelei és partnerei igazodási képességeire is, hogy ne menjen a digitalizáció az ügyfélkapcsolat rovására. Még ha most nagy ugrás ment is végbe a digitalizációban, megvannak a praktikus, illetve kulturális korlátok – figyelmeztetnek a cégvezetők. Az SzTNH esetében például nemzetközi szabályok írják elő, hogy a papíron érkezett szabadalmi beadványokat is be kell fogadni, azokra papíron is kell válaszolni.

„Van egy bizalmatlanság, különösen az egyéni feltalálók körében, hogy nem szeretnék az online térbe beküldeni beadványaikat”

– mesélte Pomázi Gyula. A fizikai kapcsolat fenntartásának fontosságát hangsúlyozta Fritsch Róbert is: a Fővárosi Vízművek ügyfélszolgálati irodája heti egyszer nyitva tartott, és valóban fontos ügyekkel érkeztek azok, akiknek nem volt módjuk online ügyintézésre. De természetesen a telefonos és az online csatornákon is éreztette hatását a járványhelyzet:

„Általában betelefonálnak egy csőtörés miatt hatvanan, most volt, hogy hatszázan”

– érzékeltette a felfokozott hangulatot Fritsch Róbert. Az SAP moduljai közül legfrissebben bevezetett chatbot is jól vizsgázott.

„Arra számítottunk, hogy havonta lesz ezer beszélgetés, most hetente van ennyi”

. A hallgatói ügyfélszolgálaton fokozódó nyomást említette ugyancsak egyik kihívásként a Budapesti Gazdasági Egyetem kancellárja is. Itt is a chatbot lesz hivatott arra, hogy növelje a hallgatói elégedettséget és csökkentse a munkatársak leterheltségét.

A karantén alatt sok cég dolgozói szerették meg a távmunkát, és ezt különösen ott vették jó néven, ahol a munkaerőhatékonyság mérése visszagazolta, hogy helyes az irány a kétlakiság engedésére.

„Azt már most eldöntöttük, hogy hosszabb távon csökkenteni fogjuk az irodaterület méretét”

– meséli Fritsch Róbert, hozzátéve, hogy a bérelt területnek várhatóan negyedéről mondanak le. Ugyanakkor azt elismerte, hogy az ehhez kapcsolódóan kilátásba helyezett közös dolgozói terek kialakítása egyelőre megosztja a munkatársakat, mert még az is, aki otthonról szeret dolgozni, ragaszkodik a saját sarkához, ha bemegy az irodába. Fontos tehát, hogy mind az ügyfelek, mind pedig a munkatársak valódi reakcióira fel legyen készülve egy szervezet, hiszen nem csak a forgalom, vagy az ellátási lánc állapota miatt kritikus egy ilyen időszak, hanem emberileg is, amit ugyanúgy szondázni kell. Erre megfelelőek az ügyfélkapcsolati mérőszámok, illetve az ügyfélélmény nyomon követése, amire az SAP partnerei általában a Qualtricsot használják eszközül.

Mindazonáltal a megkérdezett vállalatvezetők már túlvannak az eltelt időszak értékelésén, és az alapján bizakodóak a további változásokat illetően.

„Jó volt látni, hogy micsoda kreativitás szabadult föl, egy csomó új, irányítást vagy vezetést segítő megoldás érkezett, ebben az informatika elől járt.”

– emlékezett vissza Pomázi Gyula.

Related Topics:2020 felkészülés home Office pandémia SAP

Up Next

A Budapest ONE irodaparkban alakítja ki a jövő munkahelyét a Vodafone Magyarország

Don't Miss

Milliárdos befektetést kapott a magyar 3D nyomtatógyártó

Gazdaság

Jelentős munkaerőpiaci tartalékot jelentenek a fiatalok

Júniusban elindult a roham a diákmunkákért, de vannak olyan területek, ahol már tavasszal érdeklődnek a diákok a Job Force Iskolaszövetkezet szerint. Nyáron a legtöbb fiatalt a vendéglátásban, turizmusban, kereskedelemben várják, de futárnak is sokan állnak a nyári szünetben.

A dolgozni vágyó fiatalok átlagosan bruttó 2000-2500 forintos órabérrel számolhatnak, de van olyan munkakör is, ahol ez elérheti a bruttó 5 ezer forintot is. Azok, akik a karrierjüket szeretnék beindítani a nyáron, leginkább a gyakornoki programokat keresik, amely mára a vállalatok számára fontos utánpótlási csatornává vált.

A nyári szünet közeledtével minden évben jelentősen megugrik a diákmunka iránti érdeklődés. Bár a legtöbb fiatal júniusban kezdi meg az álláskeresést, egyes területeken már hónapokkal korábban elindul a szervezés. Vannak olyan munkakörök és cégek, ahol a visszatérő diákokkal már február-március környékén elkezdődik az egyeztetés – derült ki a Job Force Iskolaszövetkezet összeállításból. A NAV arra is felhívja a figyelmet, hogy a diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. Ráadásul a 25 év alatti diákoknak semmilyen közterhet nem kell fizetni, ha iskolaszövetkezet tagjaként végeznek munkát, és a bérük nem haladja meg a havi 715 765 forintot.

A szolgáltatószektor továbbra is a legnagyobb foglalkoztató

A legtöbb diákmunkást továbbra is a vendéglátás, a turizmus, a kereskedelem és az adminisztratív területek alkalmazzák, de sok fiatal vág bele a futárkodásba is a szünetben. A legnépszerűbb diákmunkák között azonban nem a szezonális, vízparti állások vezetnek. A diákok körében jelenleg az irodai munkák a legkeresettebbek, ezt követik a kereskedelmi pozíciók, majd a vendéglátás.

A diákmunkára továbbra is a megyeszékhelyeken és a nagyobb városokban koncentrálódik a kereslet, az utóbbi években a kisebb települések és a nagyvárosok vonzáskörzetében található cégek is egyre aktívabban foglalkoztatnak nyáron fiatalokat.

Bruttó 2250 forint az átlag

„A bérekben jelentős különbségek vannak az egyes munkakörök között. Átlagosan a bruttó órabérek jellemzően 2000–2500 forint között alakulnak, míg a futárszolgálatoknál akár bruttó 5000 forintos óradíj is elérhető. A fiatalok pedig nyáron jóval többet dolgoznak: míg a tanév során ez átlagosan havi 64 óra, nyáron a havi munkamennyiség átlagosan 100–120 órára ugrik. A legaktívabb korosztály pedig a 18 és 25 év közötti fiatalokból kerül ki”

– mondta Magony András, a Job Force Iskolaszövetkezet vezetője.

A szakember hozzátette, hogy a Work Force-hoz tartozó, Job Force Iskolaszövetkezet hosszú évek óta közvetít diákmunkára fiatalokat, így segítve a partnereket a zökkenőmentes munkaerő-ellátásban. Magony András szerint a munkáltatók számára a legfontosabb értékek közé a kiszámíthatóság, a megbízhatóság és a lojalitás tartozik. A fiatalok ezzel szemben elsősorban a rugalmasságot, a saját elvárásaiknak megfelelő munkahelyi környezetet és a jól tervezhető munkabeosztást keresik.

Egyre fontosabb utánpótlási csatorna a gyakornoki program

A szakember azt is kiemelte, hogy a gyakornoki programok szerepe egyre jobban felértékelődik mind a két fél számára. A fiataloknak a karrierjük beindítására adnak lehetőséget ezek a programok, míg a cégeknek fontos utánpótlási csatornát jelentenek. A diák valós munkakörnyezetben próbálhatja ki magát, miközben a munkáltató is megismerheti a leendő munkatársat. Sikeres együttműködés esetén a gyakornoki időszak könnyen teljes munkaidős állásajánlathoz vezethet.

„Az adataink szerint a diákok átlagosan 6 hónapot töltenek egy-egy gyakornoki program keretében a cégeknél. Elsősorban pedig a hosszú távú munka lehetőségét, valódi szakmai tapasztalatot, tanulási, fejlődési lehetőséget és versenyképes jövedelmet keresnek”

– tette hozzá Magony András.

A cégeknek érdemes azzal is számolniuk, hogy nyáron a diákok jóval több időt tudnak munkával tölteni, azaz ilyenkor átmenetileg nagyobb szerepet vállaljanak a napi működésben, a szabadságukat töltő munkavállalók okozta fennakadásokat így jól lehet menedzselni, miközben a fiatalok is még jobban elmélyíthetik a szakmai tapasztalatukat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Kyndryl Foundation 100 000 dolláros támogatással erősíti meg elkötelezettségét

A Kyndryl jótékonysági szervezete, a Kyndryl Alapítvány bejelentette harmadik éve futó globális támogatási programjának kedvezményezettjeit. A támogatásban részesülő 14 nonprofit szervezet között ismét helyet kapott a United Way Magyarország.

A Kyndryl ezzel tovább erősíti hosszú távú elkötelezettségét a kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készségek fejlesztése iránt világszerte.

A Kyndryl Alapítvány legújabb támogatási portfóliója a korábbi, többéves együttműködések folytatása mellett új szervezeteket is bevon. A programok középpontjában a kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-képzések, a digitális befogadás és a munkaerőpiaci felkészítés áll.

Az United Way Magyarország immár második egymást követő évben részesül támogatásban, és a 100 000 amerikai dolláros hozzájárulást az „United for CyberSafe Youth” program folytatására és továbbfejlesztésére fordítja. A moduláris képzési program középiskolás diákokat és fiatal felnőtteket céloz, kiemelt figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű közösségekre és a látássérült emberekre.

A program hatását jól tükrözik olyan résztvevők tapasztalatai, mint a pécsi látássérült középiskolás diák, Dorottya, aki éppen érettségire készült és az egyetemi továbbtanulását tervezte, amikor részt vett egy mesterséges intelligenciára fókuszáló képzésen. A program során olyan eszközöket és alkalmazásokat ismert meg, amelyek támogatják az önálló tanulást, például összefoglalják és akadálymentes formátumba alakítják a tananyagokat.

„Fel tudom tölteni a tananyagokat, akár teljes tankönyveket is, az alkalmazás pedig úgy foglalja össze őket, hogy könnyen megértsem. Olyan érzés, mintha a saját tankönyvemmel beszélgetnék”

– mondta. A program a felelős MI-használatra is kiemelt figyelmet fordított, így Dorottya nemcsak új eszközöket ismert meg, hanem azt is megtanulta, hogyan használhatja azokat tudatosan és kritikusan a tanulásban és a mindennapi életben – ez pedig fontos készség lesz jövőbeli tanulmányai során.

A Kyndryl Alapítvány olyan programokat támogat, amelyek a munkaerőpiacon értékes digitális készségeket fejlesztenek, és segítik az embereket abban, hogy megfelelő munkalehetőségekhez jussanak. Ezek az oktatási programok várhatóan több mint 100 000 ember életére lesznek hatással világszerte.

„A Kyndryl Alapítvány magyarországi jelenléte immár a harmadik évébe lép, melynek segítségével tovább mélyítjük elkötelezettségünket azon programok iránt, amelyek gyakorlati kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készségekkel vértezik fel a fiatalokat”

– mondta Presszer Péter, a Kyndryl Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

„A United Way Magyarországgal folytatott együttműködésünk közös célja, hogy minél több diák és fiatal felnőtt számára tegyük elérhetővé a magas színvonalú digitális képzéseket.”

A globális támogatási program harmadik évének kedvezményezettjeiről további információ itt található.

A Kyndryl Alapítvány kiberbiztonsági és mesterségesintelligencia-készséghiány enyhítését célzó kezdeményezéseiről további részletek a www.kyndryl.org oldalon érhetők el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Reális forgatókönyv, hogy jövőre az AI vásárol helyettünk

Az online kereskedelem csendben, mégis soha nem látott sebességgel alakul át. Egy vásárlási döntés előtt egyre többen fordulnak nagy nyelvi modellekhez
– például Geminihez, Copilothoz vagy ChatGPT-hez –, és sok esetben már el sem indítanak hagyományos keresést például a Google-ben.

„A mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetések jóval részletesebb helyzetekből indulnak ki, mint a korábbi keresések, az AI pedig olyan válaszokat ad, amelyek szinte észrevétlenül terelik a felhasználót egy konkrét termék vagy megoldás felé”

– mutat rá az egyik legfontosabb trendre Gandera Balázs, az INTREN digitális marketing ügynökség ügyvezetője.

A keresést felváltja a beszélgetés: új korszak kezdődik

„Egy új felhasználói réteg már aktívan használja ezt a megközelítést, és a változás üteme kifejezetten gyors”

– hangsúlyozza a szakértő. Ma már sokan nem egyszerűen beírják a keresőbe, hogy „gyerekbicikli”, hanem részletesen leírják az igényeiket: életkort, színt, felhasználási helyzeteket, preferált kialakítást és egyedi elvárásokat. Az AI erre nemcsak válaszokat ad, hanem alternatívákat kínál, visszakérdez, és folyamatos párbeszéddel formálja a vásárlói döntést. Bár az ilyen típusú keresések aránya egyelőre nem tűnik nagynak, a növekedés tempója kiemelkedő.

„Rövid idő alatt többszörösére bővülhet az AI-alapú keresések aránya, ami már érezhető hatást gyakorol a kereskedők forgalmára”

– teszi hozzá Gandera Balázs.

AI, mint digitális vásárlási asszisztens

A vásárlási folyamat alapjaiban alakul át. A felhasználó egyetlen kérdésre választ kap, majd azonnal további, személyre szabott javaslatok érkeznek, amelyek fokozatosan mélyítik az érdeklődését. Az AI alternatívákat ajánl, új szempontokat ad, és egyre konkrétabb irányba tereli a döntést. Ezzel párhuzamosan megjelennek azok a linkek és ajánlások is, amelyek már közvetlenül a vásárláshoz vezetnek. Nemzetközi szinten már ennél is tovább mentek: olyan megoldások születnek, ahol az AI nemcsak ajánl, hanem magát a tranzakciót is előkészíti.

„A Google által bejelentett fejlesztések például egy központi kosár köré épülnek, amely több webshop kínálatát kezeli egy helyen. A rendszer folyamatosan figyeli az árakat és akciókat, miközben releváns ajánlatokat ad, a vásárlás pedig akár egyetlen lépésben végrehajthatóvá válik”

– emeli ki a szakértő.

Gyors adaptáció előtt a hazai e-kereskedelem

A magyar piac számára is érezhetők már ezek a változások és várható, hogy rövid időn belül átalakulnak a vásárlási szokások. A bevezetés jellemzően a nagy nemzetközi szereplőknél indul, majd gyorsan terjed a szélesebb körben használt webshop rendszereken keresztül.

„Reális forgatókönyv, hogy egy éven belül tömegesen jelennek meg ezek a működések a mindennapi vásárlásban”

– hívja fel a figyelmet az INTREN szakértője. Kiemeli: ebben a helyzetben a kereskedők, cégek láthatóságának kérdése is új szintre lép. A keresőoptimalizálás alapelvei továbbra is érvényesek maradnak, ugyanakkor alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a döntési pontok egyre gyakrabban az AI válaszaiban jelennek meg.

Azok a kereskedők, akik időben reagálnak, biztosabb pozíciót építhetnek ki ebben az új környezetben.

„Az első lépések nem igényelnek jelentős erőforrást. Tudatos jelenlét, megfelelő adatstruktúrák és frissített tartalom már elegendő lehet ahhoz, hogy egy márka megjelenjen az ajánlások között. Ez az időszak inkább felkészülésről szól, mint versenyfutásról, ugyanakkor a tempó gyors, és a figyelem kulcsszerepet kap”

– összegez Gandera Balázs.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!