Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Ismét várja az újrakezdők jelentkezését a Morgan Stanley

Home office-ban sem lehetetlen visszarázódni a munka világába:

Gyermekvállalás, betegségből való felépülés vagy akár tanulással töltött évek után nem könnyű visszatérni a munka világába. Az újrakezdőknek segít a Morgan Stanley Return to Work – Vissza a munkába! nevű programja. A globális pénzintézet budapesti informatikai és elemző központja immár ötödik éve várja az újrakezdőket. A program segítségével azok is sikeresen rázódtak vissza a munka világába, akik a tavaszi lezárások miatt főként virtuálisan tudtak kapcsolatot tartani új kollégáikkal és mentoraikkal.

A Morgan Stanley nyolc éve New Yorkban azzal a céllal indította útjára a Return to Work – Vissza a munkába! programot, hogy segítse a pályafutásukat legalább két évre megszakító szakemberek visszatérését a munkaerőpiacra. A programot időközben a vállalat számos irodájára kiterjesztették világszerte, a magyar fővárosban idén már az ötödik alkalommal hirdették meg. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy a korábbi résztvevők közül többen ma is a Morgan Stanley budapesti irodájában dolgoznak, az informatika, a pénzügyi és matematikai modellezés, vagy a kockázatmenedzsment területén támogatva a bank globális működését.


Mi a Return to Work?

A 2021 márciusa és júniusa között tartó, 16 hetes program során a résztvevők olyan tréningeken vesznek részt, amelyek során felfrissíthetik szakmai- és angol tudásukat, fejleszthetik különféle készségeiket. A foglalkozások egy része a munka és a magánélet egyensúlyát, az időmenedzsmentet, a virtuális, telefonos és e-mailes kommunikáció, vagy éppen a prezentációs készségek fejlesztését helyezik a középpontba. A résztvevők beilleszkedését mentorok segítik, és széleskörű kapcsolatépítési lehetőségek nyílnak meg számukra: tanácsokat kaphatnak korábbi visszatérőktől, és találkozhatnak felsőbb szintű vezetőkkel, hogy képet kaphassanak a vállalat különböző részlegein zajló érdekes és nagy kihívást jelentő munkáról.


Visszatérés a távmunkába

„Miután az előző években több százan jelentkeztek, és több tucat résztvevőt vettünk fel budapesti irodánkba, nem volt kétséges, hogy a munkahelyeket az egész világon sújtó kihívások dacára ötödször is meghirdetjük a programot – mondta el Fremda Balázs, a Morgan Stanley magyarországi HR vezetője. – A programból a vállalat is rengeteget profitál, mivel sokszínű tehetségekre bukkanunk, akik az élet legkülönbözőbb területeiről hoznak magukkal tapasztalatokat, és gyakran a munkából kihagyott évek alatt is értékes készségeket sajátítottak el.”

A szakember hozzátette:

„Idén tavasszal a járványügyi korlátozások különleges kihívás elé állítottak bennünket, hiszen az első néhány hét után távmunkára és digitális oktatásra kellett áthangolnunk a programot. Mivel sok résztvevő gyermekvállalás után tért vissza a munkába, az iskolák és óvodák bezárása is próbatétel elé állította őket. Büszkék vagyunk rá, hogy munkatársaink empatikus és segítőkész hozzáállásukkal bizonyították, hogy ilyen nehéz körülmények között is lehetséges zökkenőmentesen visszavezetni új kollégáikat a munka világába. Az online zajló munkafolyamatok mellett az is kulcsfontosságúnak bizonyult, hogy a csapattagok naponta közös virtuális kávé- vagy ebédszüneteket tartottak a csapatszellem építése érdekében.”

Új kezdetek új szakmákban

Noha a Return to Work korábbi résztvevői körében a gyermekvállalás és -nevelés a karrierszünetek gyakori oka, korántsem az egyetlen. Sáfár Anikó például azután döntött úgy, hogy két év „alkotói szabadság” után új irányba fordítja karrierjét, hogy korábbi állásában 16 évet töltött el.

„A két év kihagyás alatt számos új tudást szedtem fel az olasz nyelvtől a Front End webfejlesztésig. A munkától való távollét ezzel együtt is kedvezőtlen hatással lehet az önbizalomra. Szerencsére rátaláltam a Return to Work programra, amelyben rengeteg segítséget kaptam. A jövőbeli visszatérőknek azt javaslom, hogy értékként tekintsenek a munkától távol töltött évekre. Mindannyian sokat tanultak a kihagyás alatt, legyen szó új készségekről, a magukról vagy a világról szerzett új tudásról, és készen állnak rá, hogy friss fejjel térjenek vissza”

mondta el Anikó, aki jelenleg a kockázatmenedzsment részlegen dolgozik hitelkockázati projektmenedzserként.

Hozzátette:

„Kezdetben a legkisebb dolgok is nagy kihívást tartogattak, az első napokban egy konferenciahívás vagy virtuális meeting elindítása sem volt egyszerű, de mindig azonnal segítséget kaptam, amikor szükségem volt rá. Még azok a kollégák is segítőkésznek bizonyultak, akikkel korábban nem is találkoztam, vagy másik csapatban dolgoztak.”

Szülőket támogató, nyílt kultúra

Bene Bernadett kanyargós életút után jelentkezett a programra. Miután Magyarországon elvégezte a középiskolát, szállodai munkatársként dolgozott az Egyesült Államokban, majd két kisgyermek nevelése mellett szerzett informatikai BSc diplomát. Gyermekeinek nevelése a programhoz való csatlakozása után is tartogatott kihívásokat.

„Amikor a járvány miatt bezárták az iskolákat, a gyermekek otthoni tanítása mindennap több órát emésztett fel, de a Morgan Stanley-nél olyan támogató vállalati kultúra uralkodik, amely figyelembe vette mindezt és a vezetőm úgy módosította a beosztásomat, hogy alkalmazkodjon az iskolai órarendhez – mondta el Bernadett. – „Végül az informatikai részlegen kaptam munkát junior fejlesztőként egy back end programozó csapatban. Ez nem a legkönnyebb pozíció egy kezdő számára, de a kollégáim mindenben támogattak. Több száz kérdésemet válaszolták már meg, és minden nap tanulok tőlük valamit. Fejlesztőként lehetőséget kaptam arra, hogy mélyebben megismerjem a technológiákat, elsajátítsak egy új fajta gondolkodásmódot, és más perspektívából lássam a dolgokat.”

Kik jelentkezhetnek?

A Return to Work program olyan angolul beszélő szakemberek jelentkezését várja, akik legalább két éve megszakították pályafutásukat, de szeretnének visszatérni a munka világába – akár heti 30 órás részmunkaidőben is. Mivel a Morgan Stanley budapesti irodájában főként informatikai, matematikai modellező, kockázatelemző és pénzügyi területekre keresnek munkatársakat, hasznos az informatikai, matematikai vagy gazdasági tapasztalat, ugyanakkor a Morgan Stanley minden területről vár kollégákat. A jelentkezési határidő 2020. november 27.

További információkért, kérjük, látogasson el a www.morganstanley.com/returntowork oldalra.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Többet ér a garázs, mint egy autó vagy lakás?

Néhány kivételtől eltekintve általánosságban elmondható, hogy az évek során folyamatosan emelkednek a gépjárművek átlagárai.

Érthető tehát, hogy egyre több tulajdonos szeretné óvni autóját a külső hatásoktól, és nem az utcán hagyni estére, hanem biztonságban tudni egy garázsban. Ennek kapcsán 2022-től 2025 áprilisáig vizsgálta a Használtautó.hu a magyarok által legkedveltebb modellek átlagárát a használtautó-piacon, valamint ezzel párhuzamosan az ingatlan.com is megnézte az eladó és kiadó garázsok kínálatát Budapesten és vármegyeszékhelyeken.

2022-ben a négy vizsgált modell – Opel Astra, Ford Focus, Suzuki Swift és Volkswagen Golf – átlagára 1,76 millió forint körül mozgott. Ez az összeg 2025 áprilisára meghaladta a 2 millió forintot. A pontos számokat vizsgálva átlagosan 18,7%-kal kell többet fizetnünk értük most, mint 3 évvel ezelőtt.

Ha külön – külön nézzük az egyes modelleket, akkor az átlagárak az alábbiak szerint alakultak:

  • Opel Astra – 10,5%-os növekedés
  • Ford Focus – 13,2%-os növekedés
  • Volkswagen Golf – 17,6%-os növekedés
  • Suzuki Swift – 46,7%-os növekedés

Minden esetben 10% feletti az átlagár növekedés, a Swiftnél pedig majdnem eléri az 50%-ot is. Az átlagéletkor is folyamatosan nőtt, habár nem ilyen jelentős mértékben.

„Megvizsgálva a top 4 legkeresettebb modellt, szemmel látható, hogy az évek során nőttek az átlagárak, és az átlagéletkor is folyamatosan emelkedett. Míg egy Suzuki Swift átlagára 950 ezer forint volt 2022-ben, mára ez már 1,4 millió forint körül mozog, ami 46,7%-os növekedés. Az átlagéletkor is növekedett ezen 4 modell esetében, ugyanis a Swift 17,9 évről felugrott 18,3-ra”

– emelte ki Koralewsky Márk, a Használtautó.hu üzletágvezetője.

A legkeresetteb modellekkel párhuzamosan az eladó és kiadó garázsok átlagára is folyamatosan nőtt az elmúlt 3 évben Budapesten és vármegyeszékhelyeken: Budapesten az eladó garázsok ára 5,9 millió forintról 8 millió forintra, míg a kiadó garázsok ára 25 ezer Ft/hó-ról 29 ezer forint/hó-ra emelkedett. A vármegyeszékhelyek esetében az eladó garázsoknál 6,5 millió forintról 8,5 millió forintra, míg a kiadók 22 ezer Ft/hóról 28 ezer Ft/hóra változtak. Mind a fővárosban, mind a vármegyeszékhelyeken jelentősen nőtt a kínálat. Budapesten 2022-ben átlagosan 272 eladó és 985 kiadó garázsból választhattunk, míg jelenleg átlagosan 799 eladó és 1623 kiadó garázst kínálnak. A vármegyeszékhelyeket nézve az eladó garázsok száma összesen 253-ról 918-ra nőtt, a kiadóké pedig 370-ről 566-ra.

„Az elmúlt 3 évben jelentősen nőtt az eladó és kiadó garázsok kínálata Budapesten és vármegyeszékhelyeken, az árak viszont „csak” 36%-kal lettek nagyobbak a fővárosi eladó és 16%-kal a kiadó garázsok esetében. Így most az átlagos garázsbérleti díj mindössze 5 ezer forinttal több Budapesten, mint 2022 májusában. De a fővároson belül óriásiak a különbségek, az V. kerületben annyira nehéz eladó garázst találni, hogy egy-egy piacra kerülő kocsibeálló értéke eléri a 40 millió forintot, míg más kerületekben ennyiért garzonlakást is lehet vásárolni. Az áremelkedés hátterében a parkolási lehetőségek korlátozása és az autók árának emelkedése is meghúzódik.”

– mondta Balogh Lászó, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette:

„Érdekesség, hogy a vármegyeszékhelyek átlagára hasonló mint a budapestieké, aminek egyik oka, hogy amíg a fővárosban jellemzően teremgarázs-helyeket kínálnak eladásra és kiadásra, addig a vármegyeszékhelyeken önálló garázsokat is hirdetnek. Ezek olyan 15-20 négyzetméteres különálló épületek, amik akár tárolóként is funkcionálhatnak, ami részben megmagyarázza, hogy a vármegyeszékhelyeken az eladó garázsok ára 8,5 millió forint, Budapesten pedig „csak” 8 millió”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

„Mi történik a pénzemmel?” – így védi az ügyfelek vagyonát a Lightyear

Mitől félnek leginkább a magyar befektetők? Ha megkérdeznénk őket, sokan azt válaszolnák: „Mi lesz a pénzemmel, ha csődbe megy a szolgáltató?”, „Ki férhet hozzá a befektetéseimhez?”, vagy éppen „A fintech cégek tényleg biztonságosak?”. Ezek a félelmek különösen aktuálisak egy olyan időszakban, amikor a bankok iránti bizalom sokszor inkább megszokáson, mint valós ismereteken alapul.

A Lightyear fintech befektetési platform átláthatóan és szigorúan szabályozott módon gondoskodik az ügyfelek vagyonának védelméről – sok tekintetben szigorúbban is, mint ahogy azt a bankoktól megszokhattuk. Ráadásul mindezt rendkívül alacsony költségek mellett biztosítja, köszönhetően az okos technológiai megoldásoknak és a növekedésre optimalizált működési modellnek.

A befektetések nem a cég, hanem az ügyfél tulajdonát képezik

A Lightyear Europe AS engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozásként az ügyfélvagyon kezelését és védelmét az eszközök elkülönítése révén biztosítja:

  • A számlán lévő szabad pénzeszközöket elkülönítve tartják – egyfelől neves pénzintézeteknél, mint a holland ABN AMRO Bank és az észt LHV Bank, másfelől pedig AAA minősítésű BlackRock pénzpiaci alapokban, amelyekhez korábban jellemzően csak 500 millió euró feletti intézményi szereplők férhettek hozzá. A Lightyear ezt a hozzáférést most lakossági ügyfelek számára is megnyitja..
  • A befektetett eszközök az ügyfelek nevén vannak nyilvántartva, és független letétkezelőknél kerülnek elhelyezésre – sosem keverednek a cég saját vagyonával.
  • A Lightyear nem használhatja fel az ügyfelek pénzét vagy értékpapírjait saját céljaira, és nem adhatja tovább harmadik félnek – szemben sok bankkal, amelyek üzleti modelljük alapját épp erre építik.

Ez azt jelenti, hogy egy esetleges csőd esetén az ügyfélvagyon automatikusan visszajár, és ahhoz a hitelezők sem férhetnek hozzá. Más szóval: a Lightyear ügyfélvagyon-védelmi kötelezettségei nem korlátozódnak semmilyen felső határösszegre – ez a platform felépítéséből eredő strukturális garancia.

Technológia, amely csökkenti a költségeket – kompromisszumok nélkül

A Lightyear okos, skálázható technológiai megoldásokat épít, amelyek révén alacsony szinten tarthatja a költségeket – rövid és hosszú távon egyaránt. A működési költségek nem nőnek arányosan a felhasználói bázissal, így nincs szükség szolgáltatási színvonalcsökkentésre a nyereségesség érdekében.

A csapat tudatosan fejleszt olyan rendszereket, mint például a magyar felhasználók számára ingyenesen elérhető, könnyen nyitható TBSZ-számla, vagy a lakossági ügyfelek számára elérhetővé tett pénzpiaci alapok. Ezeknek a működési hatékonyságoknak köszönhetően a Lightyear prémium szintű, mégis alacsony költségű befektetési élményt nyújt.

20 000 eurós befektetővédelmi garancia

Az ügyfelek eszközeit az Észt Befektetővédelmi Alap is biztosítja, legfeljebb 20 000 euró összegig. Ez minden Lightyear-ügyfélre vonatkozik – függetlenül attól, hogy magánszemélyként vagy céges ügyfélként regisztrált. Fontos azonban, hogy akár magánszemélyről, akár céges ügyfélről van szó, a több devizanemben vezetett egyenlegekre összesítve alkalmazandó ez a határérték.

Ez a garancia csak vészhelyzetben, az összes más védelmi intézkedés meghiúsulása  esetén lépne életbe – a Lightyear rendszere azonban eleve úgy van felépítve, hogy ilyenre ne legyen szükség. Gyakorlatban a Lightyear jogi és működési védelmi rendszerei messze túlmutatnak ezen a határértéken: az ügyfélvagyon elkülönítetten kezelt, a cég nem férhet hozzá, és nem használhatja fel azt semmilyen körülmények között.

A bizalom kérdése: bank vagy fintech?

A magyar ügyfelek körében sokszor még mindig a „bank” szó jelenti a biztonságot – holott a modern fintech szolgáltatók, mint a Lightyear, ma már nemcsak technológiai szempontból előzik meg a hagyományos szereplőket, hanem szabályozottság és átláthatóság terén is.

Míg egy bank a pénzünket gyakran továbbhitelezi, a Lightyear nem használja fel, nem forgatja, nem adja kölcsön az ügyfélvagyont. Ehelyett biztonságos letétkezelés és magas likviditású pénzpiaci alapok révén kamatot is biztosít az el nem költött egyenleg után – ez a modern, felelős befektetői szemlélet alapja.

Amerikai részvények? 500 000 dollárig biztosítva

Az amerikai értékpapírok sem maradnak védelem nélkül: a Lightyear partnere, az Alpaca FINRA által szabályozott és SIPC-tag cég, így az USA-beli befektetések akár 500 000 dollár értékig biztosítottak egy esetleges letétkezelői csőd esetén.

Pénzpiaci alapok: biztonság + kamat

A Lightyearnél elérhető pénzpiaci alapok olyan rövid lejáratú, megbízható kibocsátóktól származó eszközöket tartalmaznak, mint államkötvények vagy nagy pénzintézetek kötvényei. Ezek:

  • kiemelkedő likviditást biztosítanak;
  • alacsony kockázattal járnak;
  • és kamatot termelnek, amelyet a Lightyear az ügyfelek felé továbbít – az alapkezelői díjak levonása után. Például: a BlackRock bizonyos USD-alapjai után 0,10%-os díjat számít fel, emellett a Lightyear USD-alapú pénzpiaci alapjaira évi 0,25%-os szolgáltatási díj vonatkozik.

Az EUR és GBP alapokra jelenleg nem vonatkozik Lightyear-díj.

A legnagyobb védelem: az átláthatóság

A Lightyear működése, jogi háttere és pénzügyi modellje átlátható és egyértelmű: az ügyfélpénz nem „eltűnik a rendszerben”, nem válik a cég eszközévé, hanem végig elkülönülten kezelik.

A modern befektetőknek joguk van tudni, mi történik a pénzükkel – és elvárható, hogy ne csak hozamot, de biztonságot is kapjanak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

 A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss