Gazdaság

Ismét várja az újrakezdők jelentkezését a Morgan Stanley

Home office-ban sem lehetetlen visszarázódni a munka világába:

Gyermekvállalás, betegségből való felépülés vagy akár tanulással töltött évek után nem könnyű visszatérni a munka világába. Az újrakezdőknek segít a Morgan Stanley Return to Work – Vissza a munkába! nevű programja. A globális pénzintézet budapesti informatikai és elemző központja immár ötödik éve várja az újrakezdőket. A program segítségével azok is sikeresen rázódtak vissza a munka világába, akik a tavaszi lezárások miatt főként virtuálisan tudtak kapcsolatot tartani új kollégáikkal és mentoraikkal.

A Morgan Stanley nyolc éve New Yorkban azzal a céllal indította útjára a Return to Work – Vissza a munkába! programot, hogy segítse a pályafutásukat legalább két évre megszakító szakemberek visszatérését a munkaerőpiacra. A programot időközben a vállalat számos irodájára kiterjesztették világszerte, a magyar fővárosban idén már az ötödik alkalommal hirdették meg. A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy a korábbi résztvevők közül többen ma is a Morgan Stanley budapesti irodájában dolgoznak, az informatika, a pénzügyi és matematikai modellezés, vagy a kockázatmenedzsment területén támogatva a bank globális működését.

Mi a Return to Work?

A 2021 márciusa és júniusa között tartó, 16 hetes program során a résztvevők olyan tréningeken vesznek részt, amelyek során felfrissíthetik szakmai- és angol tudásukat, fejleszthetik különféle készségeiket. A foglalkozások egy része a munka és a magánélet egyensúlyát, az időmenedzsmentet, a virtuális, telefonos és e-mailes kommunikáció, vagy éppen a prezentációs készségek fejlesztését helyezik a középpontba. A résztvevők beilleszkedését mentorok segítik, és széleskörű kapcsolatépítési lehetőségek nyílnak meg számukra: tanácsokat kaphatnak korábbi visszatérőktől, és találkozhatnak felsőbb szintű vezetőkkel, hogy képet kaphassanak a vállalat különböző részlegein zajló érdekes és nagy kihívást jelentő munkáról.

Visszatérés a távmunkába

„Miután az előző években több százan jelentkeztek, és több tucat résztvevőt vettünk fel budapesti irodánkba, nem volt kétséges, hogy a munkahelyeket az egész világon sújtó kihívások dacára ötödször is meghirdetjük a programot – mondta el Fremda Balázs, a Morgan Stanley magyarországi HR vezetője. – A programból a vállalat is rengeteget profitál, mivel sokszínű tehetségekre bukkanunk, akik az élet legkülönbözőbb területeiről hoznak magukkal tapasztalatokat, és gyakran a munkából kihagyott évek alatt is értékes készségeket sajátítottak el.”

A szakember hozzátette:

„Idén tavasszal a járványügyi korlátozások különleges kihívás elé állítottak bennünket, hiszen az első néhány hét után távmunkára és digitális oktatásra kellett áthangolnunk a programot. Mivel sok résztvevő gyermekvállalás után tért vissza a munkába, az iskolák és óvodák bezárása is próbatétel elé állította őket. Büszkék vagyunk rá, hogy munkatársaink empatikus és segítőkész hozzáállásukkal bizonyították, hogy ilyen nehéz körülmények között is lehetséges zökkenőmentesen visszavezetni új kollégáikat a munka világába. Az online zajló munkafolyamatok mellett az is kulcsfontosságúnak bizonyult, hogy a csapattagok naponta közös virtuális kávé- vagy ebédszüneteket tartottak a csapatszellem építése érdekében.”

Új kezdetek új szakmákban

Noha a Return to Work korábbi résztvevői körében a gyermekvállalás és -nevelés a karrierszünetek gyakori oka, korántsem az egyetlen. Sáfár Anikó például azután döntött úgy, hogy két év „alkotói szabadság” után új irányba fordítja karrierjét, hogy korábbi állásában 16 évet töltött el.

„A két év kihagyás alatt számos új tudást szedtem fel az olasz nyelvtől a Front End webfejlesztésig. A munkától való távollét ezzel együtt is kedvezőtlen hatással lehet az önbizalomra. Szerencsére rátaláltam a Return to Work programra, amelyben rengeteg segítséget kaptam. A jövőbeli visszatérőknek azt javaslom, hogy értékként tekintsenek a munkától távol töltött évekre. Mindannyian sokat tanultak a kihagyás alatt, legyen szó új készségekről, a magukról vagy a világról szerzett új tudásról, és készen állnak rá, hogy friss fejjel térjenek vissza”

– mondta el Anikó, aki jelenleg a kockázatmenedzsment részlegen dolgozik hitelkockázati projektmenedzserként.

Hozzátette:

„Kezdetben a legkisebb dolgok is nagy kihívást tartogattak, az első napokban egy konferenciahívás vagy virtuális meeting elindítása sem volt egyszerű, de mindig azonnal segítséget kaptam, amikor szükségem volt rá. Még azok a kollégák is segítőkésznek bizonyultak, akikkel korábban nem is találkoztam, vagy másik csapatban dolgoztak.”

Szülőket támogató, nyílt kultúra

Bene Bernadett kanyargós életút után jelentkezett a programra. Miután Magyarországon elvégezte a középiskolát, szállodai munkatársként dolgozott az Egyesült Államokban, majd két kisgyermek nevelése mellett szerzett informatikai BSc diplomát. Gyermekeinek nevelése a programhoz való csatlakozása után is tartogatott kihívásokat.

„Amikor a járvány miatt bezárták az iskolákat, a gyermekek otthoni tanítása mindennap több órát emésztett fel, de a Morgan Stanley-nél olyan támogató vállalati kultúra uralkodik, amely figyelembe vette mindezt és a vezetőm úgy módosította a beosztásomat, hogy alkalmazkodjon az iskolai órarendhez – mondta el Bernadett. – „Végül az informatikai részlegen kaptam munkát junior fejlesztőként egy back end programozó csapatban. Ez nem a legkönnyebb pozíció egy kezdő számára, de a kollégáim mindenben támogattak. Több száz kérdésemet válaszolták már meg, és minden nap tanulok tőlük valamit. Fejlesztőként lehetőséget kaptam arra, hogy mélyebben megismerjem a technológiákat, elsajátítsak egy új fajta gondolkodásmódot, és más perspektívából lássam a dolgokat.”

Kik jelentkezhetnek?

A Return to Work program olyan angolul beszélő szakemberek jelentkezését várja, akik legalább két éve megszakították pályafutásukat, de szeretnének visszatérni a munka világába – akár heti 30 órás részmunkaidőben is. Mivel a Morgan Stanley budapesti irodájában főként informatikai, matematikai modellező, kockázatelemző és pénzügyi területekre keresnek munkatársakat, hasznos az informatikai, matematikai vagy gazdasági tapasztalat, ugyanakkor a Morgan Stanley minden területről vár kollégákat. A jelentkezési határidő 2020. november 27.

További információkért, kérjük, látogasson el a www.morganstanley.com/returntowork oldalra.

Related Topics:covid-19 járvány jelentkezés morgan munkaerő stanley

Up Next

Mesterséges intelligencia segíthet kiválasztani a jó jelölteket

Don't Miss

Magyar kutató kapta idén az Európai Fogyatékosságügyi Fórum (EDF) és az Oracle ösztöndíját

Gazdaság

Ígéretes kutatási projektek nyertek támogatást a Széchenyi István Egyetemen

Tizennégy ígéretes kutatási projekt valósulhat meg a Széchenyi István Egyetemen az intézmény hasznosítóvállalkozása, az Uni Inno Zrt. által, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával meghirdetett Proof of Concept pályázat keretében. A 383 millió forintos program a kutatási eredmények gyakorlati kipróbálásához és későbbi piaci hasznosításához járul hozzá.

A Széchenyi István Egyetem olyan innovációs ökoszisztémát épít, amelyben saját oktatóit és kutatóit is támogatja új szellemi alkotások létrehozásában, valamint azok gyakorlati és piaci hasznosításában. E szemlélet részeként működnek azok a célzott programok és ösztönzők – köztük a Proof of Concept pályázat –, amelyek a kutatási eredmények hasznosítását és továbbfejlesztését segítik.

Az Uni Inno Zrt. közvetítő szerepet tölt be az egyetemi kutatások és a gazdasági hasznosítás között. Feladata az intézményben létrejövő szellemi alkotások előmozdítása, a fejlesztési eredmények piacra vitelének elősegítése, valamint az egyetemi és ipari szereplők közötti együttműködések szakmai koordinálása. A cég a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával hirdette meg a Proof of Concept pályázatot az egyetem kutatói és kutatócsoportjai számára.

„A konstrukcióval azt szeretnénk elérni, hogy az egyetemen születő ígéretes kutatási és fejlesztési eredmények eljussanak arra a szintre, ahol kísérleti módszerekkel is igazolható a megvalósíthatóságuk, és reálisan vizsgálhatóvá válik későbbi hasznosításuk, illetve piaci potenciáljuk. A felhívásra az egyetem különböző karairól, kutatóközpontjaiból és kompetenciaközpontjaiból több mint harminc projektjavaslat érkezett, ami jól mutatja az intézmény kutatás-fejlesztési tevékenységének sokszínűségét. A szakértői bírálat és a prezentációk alapján végül tizennégy olyan terv részesült támogatásban, amelyek szakmailag megalapozottak, újszerűek, és a későbbi hasznosítás szempontjából is valós üzleti lehetőséget hordoznak”

– mondta Dósa Gábor, az Uni Inno Zrt. vezérigazgatója.

A támogatott fejlesztések több tudományterületet is lefednek, a járműipari és informatikai megoldásoktól kezdve az egészségtechnológiai, fenntarthatósági, agrár- és digitális innovációkig. A program lehetőséget biztosít arra, hogy az egyetemi kutatásokból kézzelfogható, továbbfejleszthető technológiák, prototípusok és szolgáltatások szülessenek, amelyek a későbbiekben ipari és gazdasági hasznosításra is alkalmassá válhatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A luxusipar digitalizációja: Virtuális polcok és valós igények

luxus kozmetikum digitális luxusipar smink telefonon

képek: Freepik

A modern luxus ma már nem helyhez kötött – ott van a nappalinkban, a telefonunk képernyőjén, egyetlen karnyújtásnyira. Egy virtuálisan felpróbált rúzs ma épp olyan benyomást kelthet, mint egy bolt tükrében tett felfedezés. A valódi kérdés az, mennyire érezzük hitelesnek ezt az élményt. Az AR, vagyis a kiterjesztett valóság akkor válik a prémium döntés eszközévé, ha ugyanazt az érzést biztosítja, amit korábban csak személyesen tapasztalhattunk meg.

Luxus a nappalidban – így próbálj sminket kanapéról

Egy prémium kozmetikum kiválasztása ritkán pusztán racionális döntés. Nemcsak azt mérlegeljük, mit tud a termék, hanem azt is, hogyan fogunk kinézni vele és hogyan érezzük majd magunkat. Illik-e hozzánk az árnyalat? Természetes lesz-e a fedése? Nem lesz túl sok? Nem lesz túl kevés? Az AR képes ezt visszaadni, hiszen valós időben illeszti a digitális elemeket a felhasználóhoz.

Ennek egyik leglátványosabb példája a korszerű virtuális próba, vagyis a VTO (Virtual Try-On), amely ma már jóval több egyszerű szűrőnél. Sokan azt gondolják, hogy a virtuális próba nem több egy egyszerű közösségi médiás filternek ható effektnél, pedig a luxusiparban alkalmazott VTO valójában egy összetett, nagy pontossággal dolgozó technológia, amely egészen más szinten működik, mint egy felületes vizuális megoldás. Amikor belenézel a kamerába, a rendszer ezredmásodpercek alatt részletesen feltérképezi az arcod jellegzetes vonásait és arányait, így a virtuálisan felvitt smink együtt tud mozogni veled. A különbség abban mérhető, mennyire érezzük hitelesnek az eredményt.

A valósághű megjelenítésben fontos szerepet játszik még a PBR (Physically Based Rendering) technológia is, amely a fény fizikai viselkedését modellezi. Ennek köszönhetően képernyőn keresztül is látható, hogyan különbözik egy fényes szájfény és egy matt rúzs. A számítógépes látás technológiája teszi lehetővé, hogy a szoftver valóban értse, mit lát, és 3D-ben kövesse az arcod tömegét. Így ha elfordítod a fejed, a virtuális rúzs nem csúszik el, hanem pontosan követi a mozdulataidat.

Tökéletes összhang: a smink, ami együtt mozog veled

A prémium kozmetikumok piacán a bizalom több, mint érzelem: a vásárlók tudatosan figyelik, mit visznek a bőrükre. Érdeklődnek az összetevők és a gyártás körülményei iránt, hiszen számít nekik a minőség és a következetesség. Itt válik igazán értékessé az AR: nemcsak azt mutatja meg, hogyan áll a termék, hanem segít megérteni, mire számíthatunk. Milyen fedést ad? Rétegezhető-e? A hiper-perszonalizáció tovább emeli a felhasználói élményt: az adatvezérelt elemzés figyelembe veszi a bőr tónusát, textúráját, esetleges problémáit, sőt még a környezeti tényezőket, például az UV-sugárzást is, ahol élsz.

Ebben a közegben a prémium árazás is új értelmet nyer. Nem pusztán a csomagolást és a márkanevet fizetik meg, hanem a következetességet, ami a laborban kezdődik és a felhasználói élményben végződik. A prémium márkák esetében a virtuális próbalehetőség és az exkluzív digitális jelenlét mellett a fogyasztók a magas minőségű kozmetikum gyártás technológiai precizitását is megfizetik, hiszen a laboratóriumi innovációk és a tiszta összetevők garantálják azt a luxusélményt, amit az AR-felületek hirdetnek.

Ígéret vagy élmény? Itt dől el a bizalom

Az AR könnyen túlzó ígéretté válhat, ha a termék teljesítménye nem támasztja alá a digitális élményt. Ebben a kategóriában ez már különösen kockázatos, hiszen a csalódás itt már bizalomvesztést jelent. Ezért a valódi kérdés nem az, hogy egy prémium márka használ-e AR-t, hanem az, milyen minőségben teszi. Mennyire pontos a megjelenítés? Mennyire következetes az offline és az online élmény? Ugyanazt kapjuk-e a valóságban, amit a képernyőn láttunk?

Amikor a technológia téged szolgál

Az online környezet új eszközöket adott a márkák kezébe, de az alapelv nem változott: a részletek számítanak. A vizuális minőség, a következetes márkahasználat, a technológiai pontosság mind azt üzeni, hogy a döntésünk jó kezekben van. Az AR akkor tölti be igazán a szerepét, ha rábeszélés helyett megerősít: nem bizonytalanságot kelt, hanem csökkenti azt, és a digitális és a valós élmény között nincs különbség.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egymást érik a változások a fuvarozásban: mindez a fogyasztókra is hatással lehet

A 2026-os év kezdete az útdíjemeléstől volt hangos hazánkban. Az emelkedés ugyan nem maradt el, de kisebb mértékben valósult meg, mint az tervezett volt. Július 1-jén életbe lép egy új EU-s tachográf-szabályozás, amely a korábbiaknál szigorúbb ellenőrzést eredményez. Mindemellett a KRESZ tervezett módosításai szintén jelentős hatással lehetnek a magyarországi fuvarozási piacra – hívta fel a figyelmet a DSV.

Mérséklődik a költségnyomás: egyelőre elmarad a márciusra tervezett díjemelés

A 3,5 tonna feletti tehergépjárművek útdíja 2026-ban tovább emelkedett, ami költségnövekedést jelent a fuvarozási és áruszállítási ágazat számára. Az emelés eredetileg két lépcsőben valósult volna meg: 2026. január 1-jétől életbe lépett az útdíjak 4,3%-os, inflációkövető emelése, amely a rendszer infrastruktúra‑díjelemét érinti. A díjak további korrekciójára március 1-jén került volna sor. Azonban ez a legfrissebb hírek szerint elmarad. A díjak további korrekcióját eredetileg március 1-jére tervezték, azonban a legutóbbi egyeztetések eredményeként ez az emelés nem lép életbe. A döntéshozók korábban a 2025-ös szinthez képest előbb 54%-os, majd 35%-os díjnövekedéssel számoltak. Egy ilyen mértékű emelés jelentős többlet terhet rótt volna a fuvarozási ágazatra, amelynek hatása közvetve a fogyasztói árakban is megjelent volna.

„A növekvő útdíj közvetlenül emeli a kilométeralapú szállítási költségeket, csökkentheti a vállalkozások árrését és várhatóan beépülhet a fuvardíjakba, végső soron pedig az áruk fogyasztói áraiba is. Ez tehát nemcsak a fuvarozókat és az egyéb logisztikai szereplőket, hanem a fogyasztókat is érintheti áremelkedések formájában”

– mondta Szűcs Tünde, a világ legnagyobb logisztikai és szállítmányozó vállalatának, a DSV magyarországi közúti divíziójának értékesítési vezetője.

A változások különösen érzékenyen érinthetik a belföldi és tranzitfuvarozást, ahol az útdíj a teljes költség jelentős részét adja. Hatást gyakorol azonban a logisztikai szektorra az útdíjemelés mellett a 20 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek korlátozása is. Emiatt a nehézgépjárművek kerülőútra kényszerülnek, ami sok esetben jelentős extra kilométereket jelent. Ez az útdíjon felül növeli az üzemanyag- és bérköltségeket, az amortizációt és a menetidőt, így tovább drágítja a szállítást.

Idén más változások is érintik a fuvarozókat, de nem csak Magyarországon

2026. július 1-jétől minden EU-n belüli nemzetközi és kabotázs fuvarokat teljesítő 2,5-3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeg közötti kishaszongépjárműnek úgynevezett G2v2 okos tachográffal kell rendelkeznie. A szabályozás a vezetési és pihenőidők betartását, a gépjárművezetők kiküldetésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását, valamint az 56 napra visszamenőleges adatbemutatást írja elő.

„Az új előírások miatt minden fuvarozó kénytelen lesz újragondolni a mindennapi működését. A vezetési- és pihenőidők pontos nyomon követése, valamint az ellenőrzésekre való felkészülés minden fuvarozó számára alapkövetelmény lesz”

– hangsúlyozta a DSV magyarországi közúti divíziójának értékesítési vezetője.

A változások következményeként egy 3,5 tonnás jármű egy műszakban átlagosan 800-900 km-t tud majd teljesíteni, mielőtt a jellemzően minimum 11 órás egybefüggő pihenőt ki kell vennie. A 2,5 tonna alatti járművek esetén a korábbi teljesítmény fenntartható, ami bizonyos szegmensekben a tranzitidők megtartását teszi lehetővé. Mindemellett 2026-ban a gépjárművezető képzés területe is jelentős átalakuláson megy keresztül, különös tekintettel a jogszabályi környezetre és a támogatási lehetőségekre.

A tervezett KRESZ-módosítások a magyarországi áruszállításra is hatást gyakorolhatnak

A tervezett KRESZ-módosítások szintén hatást gyakorolhatnak a logisztikai szektorra. Az év elején életbe lépett új útdíjszabályozásokkal szinkronban a KRESZ-tervezetbe például bekerült, hogy az olyan tehergépkocsi és járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 7,5 tonna össztömeget, lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhet.

„Persze kivételekre is kitér a tervezet, hiszen amennyiben például az üzembentartó telephelye csak így közelíthető meg, továbbra is lehetőséget teremtenek a tervezetben alapvetően tiltott útvonalak használatára”

– emelte ki a szakember.

Az autópályákon és autóutakon, ahol egy irányba két vagy három forgalmi sáv áll rendelkezésre, a bal szélső forgalmi sáv használata, valamint az ott történő elhaladás tilos bizonyos tehergépkocsik és járműszerelvények számára. A tilalom néhány kivételt leszámítva minden 7,5 tonnát meghaladó tehergépkocsira időbeli korlátozás nélkül vonatkozik, továbbá kiterjed a 3,5 tonnánál nagyobb, de legfeljebb 7,5 tonnás tehergépkocsikra is naponta reggel 6 és este 22 óra között.

„A tervezett sávhasználati korlátozások közvetlenül érintik a fuvartervezést és a kapacitáskihasználást. A hosszabb útvonalak és a megnövekedett átfutási idők miatt a pontos tervezés és az előre kalkulált szállítási idők kulcsfontosságúvá válnak. Bár a változások új kihívásokat hoznak, megfelelő tervezéssel és folyamatos monitoringgal a fuvarozók hatékonyan alkalmazkodhatnak az új működési környezethez”

– tette hozzá Szűcs Tünde.

A korábbi kihívásokból számos továbbra is fennál a logisztikában

A DSV magyarországi szakértői szerint a szabályozások mellett a hazai piacot érintő egyéb tényezők – például a sofőrhiány, a növekvő költségek, valamint a digitalizációs elvárások – is jelentősen befolyásolják a fuvarozás hatékonyságát, miközben a geopolitikai és globális ellátási kockázatok további bizonytalanságot hordoznak.

„A 2026-os év várhatóan az alkalmazkodás és a hatékony üzemeltetés éve lesz. A digitális tervezés, az adatvezérelt döntéshozatal és a fenntartható megoldások alkalmazása kulcsfontosságú a hatékony, biztonságos és versenyképes működéshez a logisztikában”

– fogalmazott Szűcs Tünde.

A piaci és szabályozási változások miatt a fuvarozók számára elengedhetetlenné válik a proaktív tervezés a hosszú távú teljesítmény és az ügyfélelégedettség fenntartásához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!