Connect with us

Gazdaság

A Knorr-Bremse mérnökei és a BME kutatói közösen fejleszthetnek vasúti vezetéstámogató rendszereket

A Knorr-Bremse Budapest és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara közös kutatási és ösztöndíjprogramok elindításában állapodott meg. A világ vezető vasúti fékrendszerfejlesztője és -gyártója 25 millió forintos támogatási keretet biztosít a karnak, amelynek hallgatói és kutatói a jövőben részt vesznek a nemzetközi nagyvállalat kutatás-fejlesztési projektjeiben. A vállalat a biztonságkritikus beágyazott rendszerek, valamint a fejlett vasúti vezetéstámogató rendszerek fejlesztésében számít leginkább az egyetem hallgatóinak és kutatóinak közreműködésére.

A Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. (Knorr-Bremse Budapest) négy évvel ezelőtt, 2016 novemberében újította meg együttműködését a BME Gépészmérnöki Karával. Ezúttal a Villamosmérnöki és Informatikai Karral írt alá öt évre szóló együttműködési megállapodást. Ennek értelmében a vállalat és a Kar együtt ösztönzik majd a kutatókat és hallgatókat a mindkét fél által fontosnak ítélt szakterületek tanulmányozására, a Knorr-Bremse innovációs tevékenységébe való bekapcsolódásra.

Az együttműködés kiemelt témaköre lesz: “Jövő technológiái és módszerei a járműirányításban”.

A Knorr-Bremse Budapest 25 millió forintos támogatási kerettel, közös kutatásokkal, hallgatói, PhD és kutatói ösztöndíjprogramokkal, TDK konferencia támogatásával és diplomaterv pályázattal, valamint egy közösen üzemeltetett modellvasút labor létrehozásával nyújt segítséget az egyetem oktatási, kutatás-fejlesztési tevékenységéhez és az egyetemi infrastruktúra fejlesztéséhez.

A Knorr-Bremse Budapest részéről Sávos András ügyvezető igazgató és Erdős István, elektronikai fejlesztési igazgató, a BME részéről pedig Józsa János rektor és Kotán Attila kancellár látták el kézjegyükkel az együttműködési megállapodásról szóló dokumentumot.

Sávos András

Sávos András Knorr-Bremse Budapest ügyvezető

“A digitális technológia a vasúti fékrendszerek gyártásában, tervezésében és a fékvezérlésben is egyre meghatározóbb szerepű. A fékrendszereket nagy komplexitású, intelligens szoftverek teszik még hatékonyabbá és biztonságosabbá, a gyártás egyre inkább támaszkodik a Big Data alapú módszerekre, a termékfejlesztés pedig a legmodernebb alakadó technológiákat alkalmazva ad új lendületet az innovációnak”indokolta Sávos András Knorr-Bremse Budapest ügyvezetője, hogy miért bővítették tovább az együttműködést a Műegyetemmel. “Jelenleg 120 szoftvermérnök dolgozik a vállalatunknál, sokan közülük világszínvonalú kutatás-fejlesztési innovációs projekteken. A mostani megállapodással tovább erősödhet a tudásmegosztás az egyetem és az iparvállalat között, miközben a saját szakember utánpótlásunkról is gondoskodhatunk” – tette hozzá.

Józsa János

Józsa János rektor

Józsa János rektor köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a most induló program az egyetem és a Knorr-Bremse képzési és kutatásfejlesztési területen egyaránt szoros együttműködését bővíti. A Műegyetem és a vállalat szakértői jelenleg is több kutatásfejlesztési projekten dolgoznak együtt. Példaként említette a Knorr-Bremse folyamatainak integrációját megvalósító platform fejlesztését, amellyel a vállalat termékfejlesztési, gyártási, anyagmozgatási és minőségbiztosítási környezeteit lehet az Ipar 4.0 technológiák szintjére „okosítani” és ez a megoldás más hazai gyártóknál is bevezethető lehet a későbbiekben. Józsa János kiemelte, hogy az említett fejlesztési projektben két kar – a Villamosmérnöki és Informatikai Kar mellett a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar – kutatói is részt vesznek.

Bódis József

Prof. Dr. Bódis József, a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár

A sajtónyilvános eseményen részt vett Prof. Dr. Bódis József, a felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár, aki kiemelte: a magyar felsőoktatás versenyképesességének egyik pillére a nemzetközi nagyvállalatokkal való partnerség folyamatossága. A kormány felsőoktatási és gazdasági stratégiájának egyaránt kiemelt eleme, hogy olyan környezet jöjjön létre, ahol a nemzetközi és a magyar cégek, valamint az egyetemek és a kutatóintézetek eredményesen tudnak együttműködni. A képzési struktúra innovációra való képességét az szavatolja, ha képes a vállalti szektor igényeihez igazítva biztosítani a szakemberek utánpótlását. Az olyan nemzetközi nagyvállalatok, mint a Knorr-Bremse garantálják, hogy a magyar felsőoktatás szereplői – ahogyan most e megállapodással a Budapesti Műszaki Egyetem is -, egyre szélesebb körű gazdasági kapcsolatokkal rendelkezve szolgálhassák a tudomány- és gazdaságfejlesztést. Ez elsőrendű érdeke Magyarországnak, hiszen az ipar és az oktatás partnersége által lehet fenntartható a gazdaság mellett a társadalom versenyképessége. A szakképzett munkaerő ugyanis a teljes magyar társadalom gazdasági erejének megerősítéséhez és növeléséhez is hozzájárul.

Gazdaság

Jelentős drágulás a nyaralópiacon

A lakáspiachoz hasonlóan a nyaralópiac is lendületet vett az elmúlt félévben, és éves szinten 37 százalékos áremelkedést produkált.

Az Otthon Centrum adatai szerint a vízparti ingatlanok értéke átlagosan kétszerese a települési árszintnek, s köztük olyan új építésű projekt is van, amelynek kínálati négyzetméterára már meghaladja a 4 millió forintot.

Az elmúlt fél év eladásai alapján négyzetméterenként 698 ezer forintért cseréltek tulajdonost a nyaraló besorolású ingatlanok, ami az előző év azonos időszakához képest 37 százalékos áremelkedésnek felel meg. A kereslet is nőtt: az Otthon Centrum hálózatának közreműködésével az egy évvel ezelőttinél 17 százalékkal több nyaralót értékesítettek – ismertette a legfrissebb nyaralópiaci trendeket Soóki-Tóth Gábor. A cég elemzési vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az árképzést jelentősen befolyásolja a nyaraló elhelyezkedése és állapota. A vízparttól távolabbi és felújításra szoruló ingatlanok átlag alatti, a vízparti (vagy annak közelében lévő) és jó állapotú nyaralók pedig jóval átlag feletti áron kelnek el.

A Balatonon négyzetméterenként átlagosan 762 ezer forintért cseréltek tulajdonost az önálló ingatlanok, ez az érték 42 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában mért átlagnál. Elsősorban azért, mert idén jobban fogytak a magasabb árú vízparti ingatlanok – árnyalta a folyamatokat a szakember. A legdrágább lokáció a Balaton keleti medencéje: Balatonakarattyán és a vele szomszédos Balatonvilágoson átlépte a négyzetméterár az egymillió forintot. Siófokon és Fonyódon 800 ezer forint az átlag, de a rekorder ezúttal a nyugati medence települései közül Badacsonytomajon került ki, ahol 1,35 millió forint a négyzetméterár átlagértéke. Ugyanakkor a tó nyugati medencéje még mindig olcsóbb, például Balatonberényben négyzetméterenként átlagosan 566 ezer forintért, Balatonfenyvesen 569 ezer forintért keltek el az ingatlanok. Az északi parton Révfülöp ennél is olcsóbb, itt az átlag négyzetméter ár 525 ezer forint.

A balatoni árakat a Velencei-tó közelíti meg leginkább: az elmúlt félévben mért négyzetméterenkénti átlag 645 ezer forint volt, ami 2,5 százalékkal múlja felül a tavalyi év első felében mért átlagértéket.

A Balatonhoz és a Velencei-tóhoz képest kedvezőbb ár jellemzi a Tisza-tó térségét. Itt a fajlagos átlagár 340 ezer forint volt az elmúlt hat hónapban, ám ez szintén két számjegyű, 30 százalékos áremelkedést jelent. A nagyobb települések, mint Tiszafüred és Abádszalók jelentősen drágábbak, a köztes települések pedig olcsóbbak a fent említett átlagnál. A vízparti ingatlanok négyzetméterára a települési átlag duplája, vagyis itt is meghaladja a fél millió forintot. Tulajdonképpen az összes térségre jellemző, hogy a vízparti ingatlanok a települési átlagnál kétszer drágábbak.

Az új építésű lakások esetében két – két és félszeres a szorzó a használt ingatlanokhoz képest: Siófokon 1,96 millió forintért, Balatonfüreden 2,05 millió forintért hirdetik az új lakások négyzetméterét. A vízpartiak ebben a szegmensben is drágábbak, van olyan projekt, amelynek kínálati négyzetméterára meghaladja a 4 millió forintot. Ma már a kisebb településeken sem lehet olcsón új építésű ingatlanhoz jutni, hiszen az átlagár itt is 2 millió forint, sőt néhány vízparti projekt esetében a 3 millió forint feletti kínálati négyzetméterár sem ritka – összegzett Soóki-Tóth Gábor.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kezdő vállalkozóknak indít díjmentes képzést a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a területi kamarák közreműködésével új, térítésmentes képzést indít vállalkozást tervezők és már működő cégek vezetői számára.

A „Vállalkozói Iránytű” elnevezésű program célja, hogy gyakorlati, azonnal alkalmazható tudást nyújtson a résztvevőknek pénzügyi, adminisztratív és stratégiai kérdésekben. Jelentkezni 2025. augusztus 26-ig lehet a résztvevő vármegyei és városi kamarák honlapjain keresztül.

A képzés a Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg, és úgynevezett blended learning, azaz hibrid formában zajlik, amely ötvözi az e-learning anyagokat – például videókat és esettanulmányokat – a kontaktórákkal. A tanfolyam négy fő témakört ölel fel: az ötlettől a koncepcióig tartó folyamatot, az üzleti tervezést, az adózással és adminisztrációval kapcsolatos ismereteket, valamint a válságkezelés alapjait. A részvétel teljes mértékben ingyenes, a rugalmas tanulási forma pedig lehetővé teszi, hogy a résztvevők saját tempójukban haladjanak. A program végén hiteles tanúsítvány igazolja a megszerzett tudást.

A képzés kezdő és indulás előtt álló vállalkozók számára egyaránt nyitott, továbbá azoknak is ajánlott, akik szeretnék megerősíteni üzleti ismereteiket és tudatosan építeni vállalkozásukat. Az indulás 2025 szeptemberében várható, a pontos időpontot a jelentkezők a regisztrációt követően kapják meg. A jelentkezési felület és részletes információk a területi kamarák honlapjain (mkik.hu/teruleti-kamarak) érhetők el. Kérdés esetén a helyi kereskedelmi és iparkamara munkatársai állnak az érdeklődők rendelkezésére.

További információk:

https://mkik.hu/hirek/tudasalapu-oktatasi-projekt-vallalkozoknak-gyakorlatiasan

A képzés felnőttképzés keretében, a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően valósul meg. Felnőttképzési engedélyszám: E/2021/000218. Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének keretében, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése

Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft.

A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.

„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”

– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.

Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.

„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”

– részletezte az ügyvezető.

Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.

A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss