Gazdaság
Idén is informatikai szakembereket díjazott a Neumann Társaság
Tizenkét hazai szakember informatikai területen végzett munkáját ismerte el a Neumann Társaság. A járványhelyzet miatt idén nem hagyományos rendezvényen, hanem a Jelenből a digitális jövőbe című online konferenciáján ismertette a díjazottakat, és virtuálisan adták át plaketteiket és emlékérmeiket.
A Jelenből a digitális jövőbe konferencia megnyitóbeszédét tartó prof. dr. ifj. Székelyhidi László maga is az egyik idei díjazott. A Lipcsei Egyetemen dolgozó 43 éves magyar matematikusnak a matematika és társtudományai, a fizika és a kémia határterületén folytatott kutatási tevékenységét ismerte el Neumann professzori címmel a Neumann Társaság és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szenátusa.
“Egyebek mellett ifj. Székelyhidi László fontos eredményeinek köszönhetjük, hogy napjainkban a meteorológusok olyan áramlástani matematikai modellekkel dolgozhatnak, amelyek lehetővé teszik az időjárás dinamikájának, így például a felhők mozgásának gyors és pontos kiszámítását. A modellek minél hatékonyabbá tétele pedig ma, a szuperszámítógéppel készülő előrejelzések korában is kulcsfontosságú”
– kommentálta az idei díj átadását dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke.
„ifj. Székelyhidi László kutatásai egyre szélesebb értelemben segítik az áramlástani jelenségek matematikai modellezésen keresztüli jobb megértését, az egyelőre alig mérhető részletek matematikai eszközökkel való szimulálását, és ezen keresztül való numerikus elemzését. Munkássága várhatóan jelentősen hozzájárul felszíni vizeink jelenségeinek jobb megértéséhez, fokozott számszerűsíthetőségéhez, ezáltal például a vízi környezetben sajnos még nem kiküszöbölhető szennyezések turbulens elkeveredési folyamatainak szikárabb becsléséhez. Erre az együttműködésre számos hazai tudományos iskola nyitott Székelyhidi professzorral, bizonyítva a matematika és a műszaki tudományok egymást megtermékenyítő örök kapcsolatát”
– tette hozzá dr. Józsa János, a Műegyetem rektora, maga is az áramlási folyamatok szakavatott művelője.
A digitális számítógépek működési elveit kidolgozó Neumann Jánosról elnevezett professzori címet 2017 óta minden évben olyan hazai vagy külföldi egyetemi tanár kaphatja meg, aki kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtott, tudományterülete, tevékenysége pedig kapcsolódik Neumann tudományos eredményeihez. 2019-ben a kvázikristályok felfedezéséért Nobel-díjjal is elismert izraeli professzor, Dan Shechtman részesült az elismerésben.
Az év informatikai újságírója
A Neumann Társaság, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével és az Informatika a Társadalomért Egyesülettel ítéli oda „Az év informatikai újságírója” díjat, amely a 2010-ben elhunyt számítástechnikai újságíró, Kovács Attila nevét viseli. 2020-ban Sági Gyöngyi, a Digitrendi.hu alapító-szerkesztőjének munkáját ismerték el ezzel a díjjal.
Az év Tarján-díjasai
A társaság a hazai számítástechnika egyik úttörőjéről, Tarján Rezsőről elnevezett Tarján-díjjal az informatika oktatásában, népszerűsítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket díjazza. 2020-ban dr. Bíró Piroska, dr. Kádek Tamás, dr. Kósa Márk Szabolcs és dr. Pánovics János, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának kiváló oktatói, a DEIK Regionális Programozói Csapatverseny szervezőinek munkáját jutalmazták a díjjal. Ugyancsak elnyerte a 2020-as Tarján-díjat dr. Németh Krisztián, a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének oktatója, aki egyik projektje keretében a MESz-1, az első magyar elektromechanikus számítógép működésének bemutatásán dolgozik.
Az év Kalmár-díjasai
Idén két magyar szakembert jutalmaztak a Kalmár-díjjal a számítástechnika alkalmazása területein elért kimagasló eredményekért. Egyikük prof. dr. Horváth Zoltán, a győri Széchenyi Egyetem Matematika és Számítástudomány Tanszékének vezetője, aki az iparban felmerülő problémákat megoldó matematikai kutatásokkal és az alkalmazásukat validáló számítógépes szimulációkkal ért el elismerésre méltó eredményeket.
A másik díjazott dr. Bertók Botond, a veszprémi Pannon Egyetem oktatója, az IBM Szoftvertechnikai Kutató-fejlesztő Központ vezetője. Fő kutatási területe az optimalizáció, vezetésével egy olyan szoftverrendszer jött létre, amely a világ élvonalába tartozó matematikai modellezési technikákat és optimalizálási eljárásokat teszi elérhetővé és könnyen kezelhetővé.
Az év Neumann-díjasai
Neumann-díjjal a számítástechnikai kultúra kialakításában, fejlesztésében elért eredményeket ismeri el a társaság. Idén Gyetvai Károly, a Debreceni Szakképzési Centrum – Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum igazgatóhelyettese kapta meg az elismerést, irányítása alatt az iskola diákjainak 90 százaléka digitális írástudóvá válik az ECDL égisze alatt.
Dr. Horváth Gyula, a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának alelnöke a nemzetközi diákolimpiákon (CEOI, IOI) évek óta sikeresen szereplő magyar diákok felkészítéséért kapta meg a díjat. Dr. Megyery Károly, a társaság Informatika-történeti Fórumának vezetőségi tagja az online elérhető Informatikatörténeti Adattár fejlesztésének koordinálásáért részesült az elismerésben.
Az idei életműdíjasok
Életműdíjjal ismerte el a Neumann Társaság Raffai Mária, PhD., a Gazdaságinformatikai Kutatási és Oktatási Fórum elnökének pályáját, melynek a közel két évtizede megrendezett gazdaságinformatikai konferenciák, valamint szakfolyóiratok és egyetemi ifjúsági díj is részét képezik. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült dr. Hanák Péter, aki tíz éven át vett részt a magyar informatikai K+F irányításában a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban és húsz éven át szervezett informatikai versenyeket, valamint négy ciklusban a társaság alelnöke is volt.
Dr. Sándory Mihályt, a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézetének egykori vezetőjét több évtizedes, kiemelkedő, iránymutató tevékenységéért, többek között a TPA számítógépcsalád kifejlesztésében és sikerre vitelében szerzett elévülhetetlen érdemeiért jutalmazták életműdíjjal.
A Neumann Társaságról
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a legnagyobb múltra visszatekintő hazai informatikai szervezet, 1968-as megalapítása óta kiemelkedő szerepet vállal a digitális esélyegyenlőség megteremtésében. Tevékenységei között kiemelt az informatikai tehetséggondozás, amelynek jegyében évtizedek óta főszervezője a Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Versenynek és a Logo Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenynek, illetve felkészítője a diákolimpiákra utazó csapatoknak. A társaság célja, hogy a digitális világ GPS-eként segítse a tájékozódást az információs társadalom világában.
Gazdaság
Netrisk: roham indult az Otthon Startért, a felújítási hitelek piacát is felpörgetheti az új program
A Wekerle Plusz Program új lehetőségeket teremthet a lakásvásárlók és a felújítást tervezők számára, és átalakíthatja a lakáshitelezés szerkezetét is – derül ki a Netrisk összefoglalójából.
A program keretében felújítást tervezők akár 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású hitelhez juthatnak, amelynek havi törlesztőrészlete 15 éves futamidő esetén közel 105 ezer forint lehet, emellett pedig vissza nem térítendő támogatásra is jogosultak lehetnek. Az új és használt lakások megvásárlásához kínált, legfeljebb 50 millió forintos kedvezményes hitelek ugyanakkor az igénylők egy részénél adóstárs bevonását is szükségessé tehetik. A lakossági hitelezésben már most jelentős élénkülés tapasztalható, az Otthon Start kivezetéséről szóló bejelentés napján a hitelkalkulációk száma a korábbi átlag négyszeresére emelkedett, és az érdeklődés azóta is a megszokott szint két-háromszorosa.
Új korszakot indíthat a lakossági hitelezésben a tervezett Wekerle Plusz Program, amely nemcsak a lakásvásárlóknak kínál kedvezményes konstrukciókat, hanem a jelenleg jóval kisebb súlyt képviselő felújítási hitelezésnek is lendületet adhat – derül ki a biztosítások mellett immár lakossági hiteltermékek összehasonlításával és közvetítésével is foglalkozó Netrisk.hu összefoglalójából. A már bejelentett változások, ezen belül az Otthon Start Program kivezetése jól látható élénkülést eredményezett.
A felújítási hitelek esetében van tér a bővülésre.
„A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén januártól augusztus végéig több mint 2 ezer milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket Magyarországon. A finanszírozás döntő része, 79 százaléka használt lakások megvásárlásához kapcsolódott, míg az új lakások vásárlása 12 százalékot képviselt. A felújítási célú hitelek aránya ugyanakkor mindössze 2 százalék volt. Ezek az arányok az új otthonteremtési és felújítási támogatások hatására megváltozhatnak”
– mondta Besnyő Márton, a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője.
Új lehetőségeket hozhat a Wekerle Plusz
A Wekerle Plusz Program keretében lakásokra és családi házakra 2027 februárjától bárki igényelhet legfeljebb 15 millió forintos, az állami támogatás miatt fix 3 százalékos korszerűsítési hitelt 15 éves futamidővel. Ehhez az ingatlan energetikai besorolásától függően 30–50 százalékos vissza nem térítendő állami támogatás társulhat. Az önerő alacsonynak mondható, ugyanis 5 százalék, legfeljebb 500 ezer forint. A maximális hitelösszeg és futamidő mellett a havi törlesztőrészlet közel 105 ezer forint lehet.
Lakásvásárlásra 50 milliós hitel
A Wekerle Plusz emellett a fiatalok első lakóingatlanhoz jutását is elősegítené. A kormányzati bejelentés alapján a 18–45 éves korosztály tagjai állami támogatással igényelhetnek új lakás vásárlásához vagy építéséhez fix 3 százalékos, használt ingatlan megvásárlásához pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt, legfeljebb 50 millió forint értékben és maximum 25 éves futamidővel. Fontos változás, hogy a támogatott konstrukciót élettársak is igénybe vehetik, akiknek korábban nem volt erre lehetőségük.
A lakások esetében a vételárplafon 100 millió, a családi házaknál 150 millió forint, a négyzetméterár pedig nem haladhatja meg az 1,5 millió forintot. Bár a használt lakásokra kínált 5 százalékos kamat magasabb az új lakásokhoz elérhető 3 százaléknál, a piaci alternatívákkal összevetve továbbra is kedvező: kevés bank kínál 25 évre végig fix kamatozású lakáshitelt, a legjobb piaci kamatok is 6 százalék felett vannak.
Boom az utolsó pillanatban
A Netrisk adatai szerint az Otthon Start Program kivezetéséről szóló bejelentés napján négyszer annyian kalkuláltak, mint a korábbi átlagos napokon, és az érdeklődés azóta is a megszokott szint két-háromszorosa. Az érdeklődők túlnyomórészt használt lakás vásárlásához keresnek finanszírozást, jellemzően legalább 30 millió forintos hitelösszeggel. A Wekerle Plusz Program feltételeinek változása ugyanakkor mérsékelheti a használt lakások iránti keresletet, ami lefelé ható nyomást gyakorolhat az árakra és javíthatja a vevők alkupozícióját. Besnyő Márton hangsúlyozta: a támogatott konstrukciókban ugyan rögzített a kamat, de érdemes összehasonlítani a bankok ajánlatait, mert az egyéb költségek és a hitelelbírálás menete eltérhet. Ha a 18–45 éves igénylő jövedelme nem elegendő, szülő vagy testvér is bevonható adóstársként.
Jöhetnek az adóstársak
Erre jó eséllyel szükség is lesz az igénylők egy részénél, ha a legmagasabb, 50 millió forintos hitelt szeretnék felvenni, amelynek havi törlesztőrészlete új lakásnál kerekítve 237 ezer, használt lakásnál pedig több mint 292 ezer forint. Ehhez képest a hivatalos adatok szerint a 20–29 évesek havi nettó átlagkeresete 468 ezer, a harmincas korosztályba tartozóké pedig 558 ezer forint volt az idei első félévben. Így az igénylők egy része önállóan nem feltétlenül felel meg a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó szabálynak.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervek szerint a lakás-előtakarékoskodás is állami ösztönzést kap: az első öt év befizetéseihez 10 százalékos, a hatodik évtől 20 százalékos állami kiegészítés járna. Akinek a hiteltörlesztés mellett megtakarításra is marad lehetősége, annak a lakástakarékpénztár különösen hasznos lehet. A felhalmozott összeget később a lakáshitel előtörlesztésére is fordíthatja, így a kedvezményes hitel mellett az előtakarékossághoz kapcsolódó állami támogatást is kihasználhatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Bemutatták a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését
A Schneider Electric a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata bemutatta a világ első teljesen szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezését, amely új alapokra helyezi a villamosenergia-elosztó rendszerek tervezését, telepítését és üzemeltetését.
Az új, szoftveralapú középfeszültségű architektúra akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és gyártási folyamatokat, kétszeresére az üzembe helyezést, és leállás nélküli frissítéseket tesz lehetővé.
A szeptember 28–30. között Las Vegasban megrendezett YOTTA 2026 konferenciáján jelentette be a Schneider Electric az új szoftveralapú energiarendszerekre vonatkozó innovációját, amely a vállalat átfogó jövőképének része. Az új megközelítés elválasztja a rendszer intelligens funkcióit a hardvertől, így rugalmasabb, ellenállóbb és fenntarthatóbb energetikai infrastruktúra kialakítását teszi lehetővé. Az elektrifikáció felgyorsulásának és a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok iránti növekvő igénynek köszönhetően egyre fontosabb, hogy a villamosenergia-ellátás infrastruktúrája lépést tartson az általa kiszolgált digitális szolgáltatások fejlődésével. Az új megoldás újabb lépést jelent a Schneider Electric számára abban, hogy energiatechnológiai partnerként támogassa a kritikus fontosságú működést biztosító szervezeteket.
A hagyományos középfeszültségű rendszereket jellemzően egyedi megrendelésre tervezik és gyártják, ami hosszabb átfutási idővel, összetett beszerzési folyamatokkal és korlátozott bővíthetőséggel jár. A szoftveralapú középfeszültségű berendezések ezeket a korlátokat úgy oldják fel, hogy a funkciókat szoftveresen valósítják meg. A távolról elvégezhető frissítések fizikai átalakítás nélkül teszik elérhetővé az új funkciókat és a teljesítményt javító fejlesztéseket. Az egyedi kialakításokat szabványosított hardverplatformok váltják fel, így a rendszerek egyszerűbben telepíthetők, igazíthatók a változó igényekhez és bővíthetők. A frissítések ráadásul üzemszünet nélkül hajthatók végre, biztosítva a szolgáltatás folyamatosságát.
Egy egyszerűsített, moduláris hardverarchitektúra jelentősen csökkenti a rendszerek összetettségét. A Schneider Electric az egyedi kialakításokat az igényekhez igazítható, szoftveresen vezérelt modulokkal váltja fel, így gyorsítja a megrendelést és a gyártást, miközben csökkenti a gyártás környezeti hatását. A vállalat vizsgálatai és becslései szerint ez a megközelítés akár háromszorosára gyorsíthatja a megrendelési és a gyártási folyamatokat, az egyszerűbb kialakítás pedig kevesebb vezetéket és alkatrészt igényel. Az automatizált teszteléssel és könnyen kezelhető felületekkel támogatott, digitális megoldásokra épülő üzembe helyezési folyamatok gyorsítják a telepítést és egyszerűsítik a helyszíni munkát. Ennek köszönhetően az üzembe helyezés és a helyszíni átvételi vizsgálatok akár kétszer gyorsabban elvégezhetők.
A szoftveralapú középfeszültségű berendezések a telepítésen túl a rendszer teljes életciklusában intelligens energiagazdálkodást tesznek lehetővé. A beépített adatkapcsolati és elemzési funkciók révén az ügyfelek valós időben követhetik a rendszer teljesítményét, az EcoCare szolgáltatásain keresztül pedig mesterséges intelligenciára épülő úgynevezett prediktív (megelőző jellegű) karbantartást vehetnek igénybe. A valós idejű adatok így nemcsak a már bekövetkezett események értékelését, hanem a lehetséges problémák előrejelzését is segítik, csökkentve a nem tervezett leállásokat és javítva a működési hatékonyságot.
„Az adatközpontoknak gyorsabban kell kiépülniük, mint ahogyan a hagyományos villamosenergia-ellátási infrastruktúra fejlődni képes. A szoftveralapú középfeszültségű kapcsolóberendezésekkel a szoftveres működés logikáját ültetjük át ezekbe berendezésekbe. Ügyfeleink így a korábbi idő töredéke alatt telepíthetik rendszereiket, a különböző régiókban egységes megoldásokat alkalmazhatnak, és leállás nélkül bővíthetik a funkciókat. Energiatechnológiai partnerként olyan rugalmassá tesszük a villamosenergia-ellátási infrastruktúrát, amilyet az általa kiszolgált digitális működés megkövetel”
– mondta Melton Chang, a Schneider Electric Power Systems üzletágának ügyvezető alelnöke.
A Schneider Electric új generációs, szoftveralapú középfeszültségű berendezései már üzemi környezetben is működnek: az Equinix-el közös pilotprojekt egy működő kolokációs adatközpontban zajlik.
„A szoftveralapú középfeszültségű berendezések átalakítják a kapcsolóberendezések tervezését, beszerzését, kiépítését és üzemeltetését. A különböző felhasználási területeken nagyobb fokú szabványosítást tesznek lehetővé, miközben továbbra is megfelelnek a legmagasabb biztonsági, minőségi és megbízhatósági követelményeknek. Örömmel folytatjuk és szorosabbra fűzzük együttműködésünket a Schneider Electric-kel, hogy közösen fejlesszünk új megoldásokat és felkészüljünk a jövő kapacitásigényeire”
– mondta Greg Metcalf, az Equinix globális adatközpont-tervezésért és innovációért felelős vezető igazgatója.
Az eddigi eredményekre építve a Schneider Electric a szoftveralapú architektúrát teljes középfeszültségű portfóliójára, majd fokozatosan a villamosenergia-ellátási lánc további elemeire is kiterjeszti. A bevezetés a PremSet™ és az AirSeT™ termékcsaládot – a GM AirSeT™, az RM AirSeT™ és az SM AirSeT™ megoldásokat – is érinti. A pilotprogramok 2027-ben is folytatódnak, a megoldások szélesebb körű bevezetése pedig 2028-ban várható.
A szoftveralapú középfeszültségű berendezések rugalmasabb, a jövő igényeihez jobban alkalmazkodó villamosenergia-infrastruktúra felé jelentenek előrelépést. Gyorsabb projektmegvalósítást és a működés részletesebb nyomon követését teszik lehetővé, miközben támogatják az átállást a hagyományos, jelentős tőkebefektetést igénylő beruházásokról a teljes életciklusra épülő szolgáltatási modellekre. Az eredmény egy egyszerűbb, intelligensebb és fenntarthatóbb villamosenergia-ellátási rendszer.
A szoftveralapú középfeszültségű berendezésekről további információ az angol nyelvű letölthető szakmai tanulmányban érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Drága a marketing, jöhet az AI! – Vagy mégsem?
A marketing sokak szerint drága, az AI pedig néhány kattintással képes szöveget írni, ötleteket adni és akár egy teljes kampány alapjait is elkészíteni. Nem csoda, hogy egyre több vállalkozás gondolja úgy, hogy ideje lecserélni a marketingest egy mesterséges intelligenciával támogatott irodistára. De vajon valóban pénzt takarítunk meg, ha a szakértelem helyett ezt a megoldást választjuk vagy hatalmasat bukhatunk rajta?
Az AI nem helyettesíthet egy szakembert sem, csak kiegészítheti
A kérdés különösen aktuális a keresőoptimalizálás területén, ahol a technológiai fejlődés folyamatosan alakítja a szakmai munkát, ezért vigyük végig a folyamatokat a SEO példáján. A megfelelő stratégia kialakításához érdemes megismerni a SEO árak és csomagok közötti különbségeket, és azt is megérteni, hogy valójában milyen tudás és munka áll egy eredményes optimalizálási folyamat mögött. Nem feltétlenül az olcsóbb megoldás a gazdaságosabb, hanem az, amelyik hosszú távon is üzleti eredményeket hoz. Éppen ezért fontos, hogy az AI-t minden esetben szakember használja, aki megfelelő háttér tudással kezeli mindazt, amit a mesterséges intelligencia válaszol.
Valóban drága a marketing, vagy csak rosszul közelítjük meg?
Egy vállalkozás költségvetésében a marketing gyakran az első olyan terület, ahol megpróbálnak spórolni. Különösen igaz ez a kisebb cégekre, amelyeknek minden kiadásnál mérlegelniük kell a várható megtérülést. Ha egy külsős szakember vagy ügynökség díja magasnak tűnik, kézenfekvő megoldásnak látszik, hogy a feladatokat egy munkatársra bízzák, aki a napi adminisztráció mellett AI-eszközökkel készíti el a szükséges tartalmakat.
A mesterséges intelligencia valóban képes felgyorsítani a munkát, de a gyorsaság önmagában nem jelent hatékonyságot. Egy jól hangzó közösségi média poszt, egy hosszú blogcikk vagy egy kulcsszavakkal teleírt weboldal még nem feltétlenül eredményez több érdeklődőt és vásárlót. A marketing ugyanis nem egyszerűen tartalomgyártás, hanem a célközönség megértésére, az üzleti célokra és a megfelelő kommunikációs stratégiára épülő szakmai tevékenység.
A valódi kérdés tehát nem az, hogy mennyibe kerül a marketing, hanem az, hogy mit kapunk a pénzünkért. Ha a befektetés nem illeszkedik a vállalkozás céljaihoz, akkor az olcsó megoldás is lehet drága. Ha viszont a megfelelő szakember tudatosan építi fel a folyamatokat, a marketing nem pusztán kiadás, hanem a növekedést támogató befektetés lehet.
SEO és AI: a keresőoptimalizálás új szintje
A keresőoptimalizálás különösen jól példázza, miért nem érdemes kizárólag az ár alapján dönteni. A klasszikus SEO-feladatok, például a kulcsszókutatás, a technikai hibák feltárása, a tartalom optimalizálás és a linképítés továbbra is fontosak. Ugyanakkor a keresési szokások és a keresőfelületek változásával új szempontok is előtérbe kerültek. A felhasználók egyre gyakrabban találkoznak mesterséges intelligenciával támogatott keresési megoldásokkal, és kérdéseikre már nem kizárólag a hagyományos találati listákból keresnek választ. Emiatt a vállalkozások számára az is fontosabbá válik, hogy tartalmaik mennyire érthetők, megbízhatók és relevánsak az AI-alapú rendszerek számára.
Mit jelent az AI-láthatóság a gyakorlatban?
A keresőoptimalizálás fejlődésével az AI-láthatóság vizsgálata is bekerülhet a szakmai munkafolyamatokba. Ennek célja annak felmérése, hogy egy márka, vállalkozás vagy szolgáltatás milyen formában jelenik meg az AI-alapú válaszokban, illetve mennyire könnyen találhatók meg róla releváns információk.
Az ilyen elemzések segíthetnek feltárni a tartalmi hiányosságokat, azonosítani a fejlesztési lehetőségeket és pontosítani az optimalizálási stratégiát. Az AI-láthatóság azonban nem helyettesíti a hagyományos SEO-t, hanem annak kiegészítő területeként adhat új szempontokat a munkához.
A technológia önmagában itt sem elegendő. A mérési eredményeket értelmezni kell, a feltárt problémákra megfelelő megoldásokat kell kidolgozni, majd ellenőrizni kell, hogy a változtatások valóban hozzájárulnak-e a kitűzött célokhoz. Ehhez továbbra is szükség van keresőoptimalizálási tapasztalatra, elemző gondolkodásra és üzleti szemléletre.
A marketing valódi értékét nem az elkészült tartalmak mennyisége vagy az alkalmazott eszközök újdonsága határozza meg, hanem az, hogy a befektetett munka mennyire szolgálja a vállalkozás céljait. A kérdés tehát nem az, hogy jöhet-e az AI, hanem az, hogy ki tudja a legtöbbet kihozni belőle.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
A hulladék energetikai hasznosítása jelenti a jövőt
-
Gazdaság2 hét ago
A Schneider Electric az INTREN-t választotta digitális ügynökségi partnerének
-
Gazdaság2 hét ago
Új funkciókkal bővült a KAPTÁR, a kamarai KAPacitás megosztó adatTÁR
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarország továbbra is Európa kevésbé átlátható használtautó-piacai közé tartozik
-
Gazdaság2 hét ago
Idén is keresik az Év Női Logisztikusát – továbbra is kevés nő dolgozik az ágazatban
-
Gazdaság2 hét ago
Vajon milyen szakemberre lesz szükséged 3 év múlva, az AI korában?
-
Zöld2 hét ago
4 tipp, hogy kevesebb mikroműanyag kerüljön a környezetbe a ruháinkból
-
Ipar2 hét ago
Energiaintelligencia: a jövő energiarendszere előre lát és cselekszik




