Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Idén is informatikai szakembereket díjazott a Neumann Társaság

Tizenkét hazai szakember informatikai területen végzett munkáját ismerte el a Neumann Társaság. A járványhelyzet miatt idén nem hagyományos rendezvényen, hanem a Jelenből a digitális jövőbe című online konferenciáján ismertette a díjazottakat, és virtuálisan adták át plaketteiket és emlékérmeiket.

A Jelenből a digitális jövőbe konferencia megnyitóbeszédét tartó prof. dr. ifj. Székelyhidi László maga is az egyik idei díjazott. A Lipcsei Egyetemen dolgozó 43 éves magyar matematikusnak a matematika és társtudományai, a fizika és a kémia határterületén folytatott kutatási  tevékenységét ismerte el Neumann professzori címmel a Neumann Társaság és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szenátusa.

“Egyebek mellett ifj. Székelyhidi László fontos eredményeinek köszönhetjük, hogy napjainkban a meteorológusok olyan áramlástani matematikai modellekkel dolgozhatnak, amelyek lehetővé teszik az időjárás dinamikájának, így például a felhők mozgásának gyors és pontos kiszámítását. A modellek minél hatékonyabbá tétele pedig ma, a szuperszámítógéppel készülő előrejelzések korában is kulcsfontosságú”

– kommentálta az idei díj átadását dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke.

„ifj. Székelyhidi László kutatásai egyre szélesebb értelemben segítik az áramlástani jelenségek matematikai modellezésen keresztüli jobb megértését, az egyelőre alig mérhető részletek matematikai eszközökkel való szimulálását, és ezen keresztül való numerikus elemzését. Munkássága várhatóan jelentősen hozzájárul felszíni vizeink jelenségeinek jobb megértéséhez, fokozott számszerűsíthetőségéhez, ezáltal például a vízi környezetben sajnos még nem kiküszöbölhető szennyezések turbulens elkeveredési folyamatainak szikárabb becsléséhez. Erre az együttműködésre számos hazai tudományos iskola nyitott Székelyhidi professzorral, bizonyítva a matematika és a műszaki tudományok egymást megtermékenyítő örök kapcsolatát”

– tette hozzá dr. Józsa János, a Műegyetem rektora, maga is az áramlási folyamatok szakavatott művelője.

A digitális számítógépek működési elveit kidolgozó Neumann Jánosról elnevezett professzori címet 2017 óta minden évben olyan hazai vagy külföldi egyetemi tanár kaphatja meg, aki kimagasló, nemzetközi szinten is ismert és elismert tudományos teljesítményt nyújtott, tudományterülete, tevékenysége pedig kapcsolódik Neumann tudományos eredményeihez. 2019-ben a kvázikristályok felfedezéséért Nobel-díjjal is elismert izraeli professzor, Dan Shechtman részesült az elismerésben.

Az év informatikai újságírója

 A Neumann Társaság, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével és az Informatika a Társadalomért Egyesülettel ítéli oda „Az év informatikai újságírója” díjat, amely a 2010-ben elhunyt számítástechnikai újságíró, Kovács Attila nevét viseli. 2020-ban Sági Gyöngyi, a Digitrendi.hu alapító-szerkesztőjének munkáját ismerték el ezzel a díjjal.

Az év Tarján-díjasai

A társaság a hazai számítástechnika egyik úttörőjéről, Tarján Rezsőről elnevezett Tarján-díjjal az informatika oktatásában, népszerűsítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó szakembereket díjazza. 2020-ban dr. Bíró Piroska, dr. Kádek Tamás, dr. Kósa Márk Szabolcs és dr. Pánovics János, a Debreceni Egyetem Informatikai Karának kiváló oktatói, a DEIK Regionális Programozói Csapatverseny szervezőinek munkáját jutalmazták a díjjal. Ugyancsak elnyerte a 2020-as Tarján-díjat dr. Németh Krisztián, a BME VIK Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének oktatója, aki egyik projektje keretében a MESz-1, az első magyar elektromechanikus számítógép működésének bemutatásán dolgozik.

Az év Kalmár-díjasai

Idén két magyar szakembert jutalmaztak a Kalmár-díjjal a számítástechnika alkalmazása területein elért kimagasló eredményekért. Egyikük prof. dr. Horváth Zoltán, a győri Széchenyi Egyetem Matematika és Számítástudomány Tanszékének vezetője, aki az iparban felmerülő problémákat megoldó matematikai kutatásokkal és az alkalmazásukat validáló számítógépes szimulációkkal ért el elismerésre méltó eredményeket.

A másik díjazott dr. Bertók Botond, a veszprémi Pannon Egyetem oktatója, az IBM Szoftvertechnikai Kutató-fejlesztő Központ vezetője. Fő kutatási területe az optimalizáció, vezetésével egy olyan szoftverrendszer jött létre, amely a világ élvonalába tartozó matematikai modellezési technikákat és optimalizálási eljárásokat teszi elérhetővé és könnyen kezelhetővé.

Az év Neumann-díjasai

Neumann-díjjal a számítástechnikai kultúra kialakításában, fejlesztésében elért eredményeket ismeri el a társaság. Idén Gyetvai Károly, a Debreceni Szakképzési Centrum – Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum igazgatóhelyettese kapta meg az elismerést, irányítása alatt az iskola diákjainak 90 százaléka digitális írástudóvá válik az  ECDL égisze alatt.

Dr. Horváth Gyula, a Neumann Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának alelnöke a nemzetközi diákolimpiákon (CEOI, IOI) évek óta sikeresen szereplő magyar diákok felkészítéséért kapta meg a díjat. Dr. Megyery Károly, a társaság  Informatika-történeti Fórumának vezetőségi tagja az online elérhető Informatikatörténeti Adattár fejlesztésének koordinálásáért részesült az elismerésben.

Az idei életműdíjasok

Életműdíjjal ismerte el a Neumann Társaság Raffai Mária, PhD., a Gazdaságinformatikai Kutatási és Oktatási Fórum elnökének pályáját, melynek a közel két évtizede megrendezett gazdaságinformatikai konferenciák, valamint szakfolyóiratok és egyetemi ifjúsági díj is részét képezik. Ugyancsak ebben az elismerésben részesült dr. Hanák Péter, aki tíz éven át vett részt a magyar informatikai K+F irányításában a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban és húsz éven át szervezett informatikai versenyeket, valamint négy ciklusban a társaság alelnöke is volt.

Dr. Sándory Mihályt, a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézetének egykori vezetőjét több évtizedes, kiemelkedő, iránymutató tevékenységéért, többek között a TPA számítógépcsalád kifejlesztésében és sikerre vitelében szerzett elévülhetetlen érdemeiért jutalmazták életműdíjjal.

A Neumann Társaságról

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a legnagyobb múltra visszatekintő hazai informatikai szervezet, 1968-as megalapítása óta kiemelkedő szerepet vállal a digitális esélyegyenlőség megteremtésében. Tevékenységei között kiemelt az informatikai tehetséggondozás, amelynek jegyében évtizedek óta főszervezője a Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Versenynek és a Logo Országos Számítástechnikai Tanulmányi Versenynek, illetve felkészítője a diákolimpiákra utazó csapatoknak. A társaság célja, hogy a digitális világ GPS-eként segítse a tájékozódást az információs társadalom világában.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

 A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

kereskedelem

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss