Gazdaság
A pandémia felgyorsítja az egészségügy digitalizációját
Magyarországon is folynak már tárgyalások az SAP Németországban startolt, és már további 10 európai országában bevezetett koronavírus kontaktkövető alkalmazásának, a SAP Corona Warn App elindításáról.
Erről, és számos, a hazai gyakorlatban is már működő innovatív egészségügyi megoldásról volt szó azon a konferencián, melyet az SAP Hungary és partnerei szerveztek, kormányzati és egészségügyi intézmények képviselőinek részvételével.
Míg egyes szektorok, mint a szolgáltató, a kereskedelmi, a pénzügyi szektor vagy a média magasan digitalizáltak, az egészségügyről elmondható, hogy fejlődése jelentősen elmarad más iparágaktól, és világszerte lassan zajlik a transzformációja. „Annak ellenére alakult ez így, hogy a világ összes adatforgalmának mintegy 30%-át az egészségügy generálja, egy beteg pedig átlagosan 18 Mbyte-nyi adatot generál évente képi és elektronikus egészségügyi leleteivel” – hangsúlyozta Bruce Magill, az SAP globális egészségügyi partnerkapcsolataiért felelős fejlesztési igazgatója az SAP Hungary és partnerei, a Techwave Hungary Zrt. és a Medistance Kft. által szervezett szakmai találkozón.
Az 1960-80-as években a nagyszámítógépekkel és PC-kkel indult meg a szektor átalakulása, az üzleti folyamatok automatizációjára a 90-es-2000-es évek során került sor az internet és a kliens szerverek megjelenésével, napjainkban pedig a felhőszolgáltatásokra, a közösségi felületekre, a BigData-ra, és az adatplatformokra támaszkodva zajlik a digitális transzformáció.
„Most vagyunk a küszöbén annak, hogy az okos technológiák segítségével az egészségügyben is intelligens vállalatokká alakuljanak a szolgáltatók”
– tette hozzá az SAP szakértője, aki kiemelte: a vállalat több mint 30 éve van jelen az egészségügyi szektorban, a világ 94 országában több mint 7900 egészségügyi szolgáltató használja innovatív megoldásaikat.
A globális pandémia miatt most igazán reflektorfénybe került, hogy az egészségügy a jelenlegi struktúrában és módszereivel nem fenntartható rendszer, és olyan megoldásokat igényel, amely a minőségi ellátást és a költséghatékonyságot egyszerre szolgálja. Más iparágaktól eltérően, a legtöbb egészségügyi rendszerben az egyes szolgáltatók között nincs értékalapú verseny, a betegeknek nincs lehetőségük az egyes intézmények között eredményességük szerint szelektálni. Bruce Magill felhívta a figyelmet: az egészségügyi költségek hatalmas terhet rónak a magyar társadalomra, hiszen a magyarországi GDP kb. 6,5%-át teszik ki.
Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy egészségügyi adataink megfelelő gyűjtése és elemzése óriási előnyökhöz juttathat a betegségek diagnosztikájában, a megelőzésben és a kezelésekben is.
„Ez jelentős hatékonyságnövekedést és drasztikus költségcsökkenést eredményezhet a kórházi- és járóbeteg ellátásban egyaránt, amivel mind állampolgári, mind össztársadalmi szinten csak nyerhetünk”
– hangsúlyozta.
Dr. Szócska Miklós előadásában arra hozott példákat, hogy állami szinten az adatokat milyen döntéselőkészítési folyamatokban használták fel az elmúlt években. Mint elmondta, összevetették többek között az ellátási központok és az ott kezeltek irányítószámát, és ezen adathalmazból mutatták ki, hogy az ország mely területein akadozik az ellátás, hol mutatható ki nagyobb elvándorlás, és hol van szükség beavatkozásra. A volt egészségügyi államtitkár azt is bemutatta, hogy akár nem egészségügyi adatokból hogyan lehet egészségügyi következtetéseket levonni. A koronavírus-járvány kitörésekor például a kormányzat minden hazai mobilszolgáltatótól bekérte az aggregált, deperszonalizált mobilcella adatokat, hogy ebből kapjon képet a lakosság mozgásáról és arról, hogy mennyire tartják be a frissen hozott távolságtartó intézkedéseket. Erre támaszkodva tudták a balatoni nyaralókba történő mozgásról is azonnal értesíteni az önkormányzati vezetőket, és felhatalmazni őket a megfelelő helyi szintű intézkedések meghozatalára. Említette még a közösségi médiában a koronavírus-oltással kapcsolatos hírek és álhírek monitorozását és elemzését is, ami az ilyen témájú kormányzati üzenetek kialakításában játszik fontos szerepet.
A jövő egészségügye innovatív digitális platformokon fog újjáépülni
Dr. Solymár Károly Balázs megjegyezte: Magyarország is folyamatosan vizsgálja azokat a digitális megoldásokat, amelyek hasznosak lehetnek a járványhelyzet kezelésében. Ilyen az SAP Németországban startolt, és további 10 európai országban bevezetett koronavírus kontaktkövető alkalmazása, a SAP Corona Warn App is. A Németországban már 20 millió letöltést elért SAP Corona Warn App mellett további 3 SAP alapú, már Magyarországon is működő, innovatív digitális egészségügyi megoldást mutattak be a konferencián.
Egy nemzetközi kutatás szerint az orvosok 7.2 millió szót írnak le évente, és a munkaidejük 43%-át adminisztrációval töltik. Ennek csökkentésében segít a magyar tulajdonú BELUX fejlesztő cég beszédfelismerő és beszédleiratozó szoftvere, amelyet az egészségügy több frontján, főként a patológia és a radiológia területén napi szinten használnak már itthon is. A hazai radiológusok 85%-a ennek a szoftvernek a segítségével készíti el szakvéleményét a felvételek orvosszakmai elemzése során. Budapesten és Pest megyében az összes – több mint 1800 – orvos a BELUX megoldását használó Műtéti Napló Alkalmazás segítségével rögzíti az operációk alatt történt eseményeket. Európában már 15 nyelven elérhető a magyar csapat fejlesztése, emellett az USA-ban és Brazíliában is használják a szoftvert.
Magyarországon megyei és városi kórházak, valamint rendelőintézetek is használják már a szintén hazai eRAD csapata által fejlesztett képarchiváló, kommunikációs és teleradiológiás rendszert, a PACS rendszert (Picture Archiving and Communication System), amely radiológiai képsorozatok (ún. study-k) tárolását, lekérdezését, kiértékelését és elemzését végzi, ezzel elősegítve a kórházi leletek egyszerűbb és hatékonyabb elérését.
Az Omron egészségvédelmi divíziója a mintegy 3,5-4 millió magyar állampolgárt érintő kardiovaszkuláris betegségek monitorozásához biztosít telemedicinás mérőeszközöket – mintegy 3000 háziorvosi rendelőben, valamint rendelőintézetekben, kórházakban, és idősgondozó intézményekben vannak jelen eszközeikkel. A vállalat az ezekkel az eszközökkel gyűjtött adatokat különböző platformokon immáron 10 éve tárolja és elemzi, majd megosztja az egészségügyi ellátórendszer különböző szereplőivel. Az évek során több 10 millió adatot tartalmazó digitalizált nagy adatbázisokat, adatregisztereket hozott létre a Medistance különböző krónikus betegségekre, így ezek természetére és kezelésére vonatkozóan már nagyon komplex és új összefüggésekre tudnak rávilágítani.
Mezei Rudolf, az Omron Healthcare Hungary ügyvezető igazgatója kiemelte, a COVID-helyzet új perspektívába helyezte a telemedicinát, az ennek hatására keletkező nagy adatvagyont. Jelenleg több hazai kózházban és rendelőintézetben futnak Medistance pilot-projektjeik, amelyek 4 területen bizonyítják a telemedicina előnyeit:
- A háziorvosokhoz kihelyezett és a betegek között kiosztott eszközflottával a beteg-orvos találkozók minimalizálása érhető el. Az orvosok a távolból követhetik a betegek otthon mért adatait, a rendszer elemzéseket, riasztásokat is küld számukra, így szükség esetén módosítani tudják a gyógyítási protokollt, illetve szüksége esetén behívni a beteget további vizsgálatra.
- Fekvőbetegosztály kiürítések esetén a hazaküldött betegek monitorozása is megoldható ugyanezzel a módszerrel.
- COVID-19 járványkórházakban a védőfelszerelés nehezíti a diagnosztikai műszerek kezelését, és késlelteti a mérési eredmények lejegyzését a fertőtlenítő protokoll miatt. Az Omron izolációs körülményekre alkalmas távmonitorozó platformot tud biztosítani mérő és adattovábbító eszközökkel, amelyek valós időben továbbítják az adatokat egy nem izolált orvosi szobába, ahol az orvosok nyugodt körülmények között elemezni tudják az adatokat.
- A betegek otthoni monitorozásra alkalmas eszközökkel való ellátása – pl. pulzoximéter, spirométer – gyógyult COVID-betegek hosszú távú szövődményeinek megelőzését teszi lehetővé.
„A betegek tájékozottabbak, és egyre aktívabban kívánnak részt venni a saját egészségügyi folyamataikban, a szolgáltatóknak el kell kezdeniük a pácienseket ügyfélként, fogyasztóként kezelni. Az igazi transzformációt az fogja elindítani, ha értékalapú versenyt hozunk létre az egészségügyben: a szolgáltatók központi folyamatok és elvárások mentén elszámoltathatóvá válnak, a szabályozók pedig a volumenalapú térítés helyett teljesítmény és minőségi mutatókhoz kezdik kötni a finanszírozást”
– hangsúlyozta az SAP szakértője, Bruce Magill, aki kiemelte: ez az értékalapú verseny az intelligens, beágyazott technológiákkal kombinálva fog a jövő egészségügyében megfelelő költségcsökkenést eredményezni, és hatékony gyógyítási és megelőzési folyamatokhoz vezetni.
Gazdaság
Egyre nagyobb probléma az öregedő hazai járműpark
Az Europ Assistance közelmúltban végzett reprezentatív felmérése rávilágít, hogy a magyar autósok közel fele (49%) 16 évesnél idősebb gépjárművet használ.
Ez azért is aggasztó, mert felmérés szerint a gépkocsi tulajdonosok csupán kicsivel több mint kétötöde (43%) rendelkezik olyan anyagi kockázatot csökkentő megoldással, mint a casco biztosítás és/vagy az asszisztencia-szolgáltatás így a tulajdonosok nagy többsége teljesen védtelen egy-egy autós vészhelyzet (karosszéria sérülés, vagy meghibásodás) esetén. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyar háztartások közel háromnegyede (72%) rendelkezik saját gépkocsival, az autósok több mint fele (57%) pedig legalább negyedévente tesz meg 100 kilométernél hosszabb belföldi utat.
Az Europ Assistance a közelmúltban végzett átfogó, reprezentatív felmérést a magyarok autóhasználati és gépjárművel kapcsolatos biztosítási szokásai kapcsán. A kutatás megállapítja, hogy a 18-69 éves lakosság közel háromnegyedének (72%) háztartásában van saját autó, minden ötödik személy háztartásában pedig több gépjármű is megtalálható. A felmérés szerint hazai autók 49 százaléka legalább 16 éves, a 6-15 éves gépjárművek aránya 34 százalék, és csupán minden hatodik gépkocsi fiatalabb évjáratú: 1-5 éves. A megállapítások összecsengenek a KSH által közölt adatokkal is, melyek szerint a magyarországi személyautók átlagéletkora 2024-ben már elérte a 16,2 évet.
A kutatás továbbá rámutat, hogy a magyar autósok több mint fele (57%) legalább negyedévente tesz meg 100 kilométernél hosszabb belföldi utat autójával, minden harmadik autótulajdonos pedig havonta legalább egyszer. A lakosság másik harmada évente 1-3 alkalommal autózik országhatáron belül, és csak minden ötödik autósra igaz, hogy sosem vagy két évnél is ritkábban utazik ilyen távon.
Növelni kell a tudatosságot – vannak kockázatcsökkentő megoldások
Az elöregedő járműpark egyik szomorú következménye, hogy gyakrabban fordulnak elő meghibásodások, így emelkedik annak veszélye, hogy az autótulajdonosoknak hirtelen mélyen a zsebükbe kelljen nyúlni, ha valamilyen meghibásodás, vagy karosszéria sérülés történik. Ennek ellenére az autósok 53 százaléka semmilyen asszisztencia vagy CASCO biztosítással sem rendelkezik, melyek anyagi segítséget jelentenek a váratlan helyzetekben.
Legyen szó új vagy több éves járműről, bármikor történhet váratlan meghibásodás. Gyakran jelentkezhetnek akkumulátor problémák vagy elektromos hibák, előfordulhat a hűtőfolyadék szivárgása vagy hiánya, a vezérműlánc elszakadása, de egy defekt is komoly gondot okozhat. Modernebb autók esetében a szoftver és szenzorok hibái jelentkezhetnek.
„Mindössze a magyar autótulajdonosok alig több mint negyede (27%) köt asszisztencia biztosítást, ami professzionális vészhelyzeti, útközbeni segítségnyújtást jelent. Pedig érdemes előrelátónak lenni, hiszen az elöregedő autók esetében egyre nő a meghibásodás veszélye akár menetközben is, ami miatt az esetleges mentési, szállítási költségek is hirtelen megterhelhetik a családi kasszát, míg a havi körülbelül 1400 forinttól elérhető gépjármű asszisztencia-szolgáltatás egyfajta pénzügyi és pszichés védőhálót biztosít az útközben bekövetkező vészhelyzetek esetére, kiszámíthatóbbá téve a családi költségtervezést is”
– mondta Timár Gábor Szabolcs, az Europ Assistance operációs vezetője.
A háztartásban saját autóval rendelkező 18-69 éves magyarok körülbelül ötöde rendelkezik CASCO biztosítással, 14 százalék kapott ingyenesen gépjármű asszisztencia szolgáltatást (márkakereskedéstől vagy szervíztől), 13 százalékuk pedig önálló asszisztencia szolgáltatást (amiért külön fizetnek egy szolgáltatónak) vesz igénybe.
A kutatás rámutat továbbá, hogy az autósok 91 százaléka hasznosnak tartja a gépjárműasszisztenciát, kétharmaduk számára pedig lényeges szempont, hogy a szolgáltatás bármilyen korú és kilométeróra-állású autóra is megköthető legyen.
Érdemes elővigyázatosnak lenni, rövidebb utakon is megtörténhet a baj
A vezetés során is érdemes körültekintően eljárni, baleset ugyanis rövidebb utakon, akár egy gyors városi bevásárlás alkalmával is megtörténhet. A KSH adatai szerint 2025 első félévében összesen 6629 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, tehát nem kell külföldre utazni, hazánk határain belül, kisebb távolságokon is megtörténhet a baj.
„Koccanás vagy az autó meghibásodása esetén senki sem szeretne az autópálya mentén vagy adott esetben egy forgalmas út közepén vesztegelni. Ilyen esetekben nyújt megnyugtató megoldást az AutoSOS szolgáltatás. Egyetlen telefonszám tárcsázásával érhető el a gyors, 0-24 órában hívható segítség, a szolgáltató kiérkezéséről pedig e-mail vagy SMS üzenet formájában kapnak automatikus értesítést az érintettek. Szakértő kollégáink többek között az autó helyszíni javítását és szervízbe szállítását is intézik. Azoknak sem kell aggódniuk, akik idősebb autóval rendelkeznek, hiszen asszisztencia-szolgáltatásunk bármilyen korú, és futásteljesítményű autóra vonatkozik”
– mondta Timár Gábor Szabolcs, az Europ Assistance operációs vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A teljes nyomdai szektort veszélyezteti a brutális adóemelés
Egyik napról a másikra több mint duplájára, 114%-kal, kilogrammonként 94 Ft-ról 204 Ft-ra emelte a reklámhordozó papírok EPR-díját egy, a Magyar Közlöny 2025/106. számában szeptember 22-én kihirdetett minisztériumi rendelet.
A nyomdák, illetve nyomdai anyagokat megrendelő vállalkozások által közvetlenül a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek fizetendő összeg súlyos csapást mér a nyomdaágazatra, ezért az annak jelentős részét tömörítő Nyomda- és Papíripari Szövetség írásban tiltakozott a rendeletet hozó Energiaügyi Minisztériumnál, illetve Lantos Csaba Energiaügyi miniszternél, kérve a rendelet haladéktalan felülvizsgálatát és az ágazati egyeztetést.
Mint kifejtik, a döntés teljesen felkészületlenül éri az iparágat, és indokolatlanul rontja az üzleti bizalmat a nyomdatermékekkel szemben. Mindezt annak ellenére, hogy a papír az összes reklámhordozó közül az egyik legjobban újrahasznosítható anyag, melynek újrahasznosítási aránya itthon is meghaladja a 80%-ot, így a lépés környezetvédelmi szempontokkal sem indokolható. Emiatt az intézkedés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Kiterjesztett Gyártói Felelősség rendszerének alapelveit, különösen az „indokolt költség” elvét. Nem véletlen, hogy az EU-ban sehol máshol nem működik olyan EPR-rendszer, ami külön „büntetné” a reklámhordozó papírt ‒ hiszen újrahasznosítás szempontjából mindegy, mi áll a papíron. Ennek EPR-díjai eddig is a legmagasabbak között voltak Magyarországon, miközben más, európai országokban ez a 40-80 Ft közötti ársávban mozog.
A Nyomda- és Papíripari Szövetség tiltakozó levelet is jegyző elnöke, Orgován Katalin rámutatott: az október 1-től hatályos intézkedés azonnal 50-80%-kal emeli a nyomdai papírok árát, ami nemcsak közvetlen inflációs hatással jár, hiszen végül a költség a lakosságra hárul, de közel lehetetlen helyzetbe hozza azokat a nagy nyomdai vállalkozásokat, amelyek megbízóikkal éves megállapodások alapján dolgoznak, rögzített díjakon. Mindez többezer iparági munkahelyet veszélyeztet, és nemcsak a szegmenst, de az idősebb korosztályt és a nyugdíjasokat is sújtja, illetve azokat, akik elsősorban papíralapú kommunikációt használnak, innen tájékozódnak. A rendelet a gyakorlatban a szomszédos országok vállalkozásait, a szürke importot és a feketegazdaságot támogatja majd, további versenyhátrányba hozva az itthon adózó, tisztességes hazai vállalkozásokat.
A Szövetség indoklásában szerepel az is, hogy az intézkedés fiskális szempontból is kontraproduktív lehet. A döntés látszólag a MOHU bevételeit hivatott növelni, de szakmai tapasztalatok alapján minden ilyen, akár ennél enyhébb intézkedésnél is drasztikusan visszaesnek a nyomdai megrendelések. Egy ilyen mértékű emelés várhatóan 40-50%-os megrendelés-csökkenést hoz majd, így még a MOHU-nak sem jelent majd többletbevételt. Ha pedig emiatt a nagy megrendelők végleg a digitális csatornák felé fordulnak, az hamar a MOHU számára is kiesést jelent majd, miközben a hirdetésre fordított díjak nem a hazai nyomdáknál, hanem a jellemzően külföldi tulajdonú, nagy, nemzetközi digitális hirdetési hálózatoknál csapódnak majd le.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új, rugalmas üzleti tarifacsalád és digitális app KKV-knak
Azonnal, alkalmazásból menedzselhető szolgáltatások, aszerint, hogy éppen növekszik vagy csökken a vállalkozás telekommunikációs igénye.
A hazai vállalkozások számára a számos lehetőség mellett kihívást jelent a nehezen kiszámítható üzleti környezet; még a stabil cégek esetén is előfordul, hogy míg az egyik hónapban bővül, a másikban már visszafogja a költségeit. Rugalmasság, digitális ügyintézés, költséghatékonyság – ezt kínálja a Yettel új üzleti megoldása azoknak a KKV-knak, amelyek nemcsak alkalmazkodni, hanem fejlődni is szeretnének.
A magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) adják a hazai foglalkoztatottság 65%-át, és becslések szerint 50-55%-kal járulnak hozzá a hazai GDP termeléshez, miközben a cégek számára a folyamatosan változó gazdasági környezetben a költséghatékonyság és a rugalmasság kulcsfontosságú tényezőkké váltak. A vállalkozásoknak gyorsan kell alkalmazkodniuk: miközben a digitalizáció és a technológiai fejlődés új lehetőségeket teremt, egyúttal új elvárásokat is támaszt feléjük. A Yettel most bejelentett legújabb fejlesztései pontosan ezekre az igényekre adnak választ: elindul a Yettel Business ReFlex hűségnélküli, mégis kedvező feltételeket biztosító tarifacsalád, valamint a Yettel Business mobilalkalmazás, amely a mobilról menedzselhető üzleti funkciók révén teljesen új szintre emeli az üzleti ügyfélélményt.
Rugalmas tarifa, hűségidő nélkül, mégis kedvező feltételekkel
A Yettel Business ReFlex tarifák lényege, hogy a vállalkozások igényeire, kötelező hűségidő vállalása nélkül alakíthatóak: nincs kötelező 2 éves hűségidő, mégis kedvező árak és feltételek érhetők el, szabadon lehet váltani nagyobb vagy kisebb tartalmú tarifacsomagok között, akár havonta. Így a cégek gyorsan reagálhatnak a piaci változásokra, valamint bővülő vagy éppen csökkenő telekommunikációs igényeikre. A hűség nélküli ajánlatokhoz havi visszatérítés is jár, amelyet a vállalkozás akár készülékvásárlásra, tartozékokra vagy számlajóváírásra is felhasználhat – akár összevontan, egy nagyobb értékű telefonbeszerzéshez is.
Yettel Business app: digitális ügyfélélmény, egy helyen minden
Az új Yettel Business app kifejezetten a társaság kis- és középvállalati méretű üzleti ügyfelei számára készült, egyedülálló fejlesztés a hazai mobilkommunikációban. Az alkalmazás lényegében azt a digitális élményt kívánja biztosítani, amit a Yepp tarifa kínál a lakossági ügyfelek számára: egyetlen alkalmazáson keresztül elérhető kényelmes és rugalmas ügyintézés, költségkontroll és kedvezmény-érvényesítés. A Yettel Business appban az ügyfelek önállóan menedzselhetik előfizetéseiket, módosíthatják tarifáikat, rendelhetnek extra szolgáltatásokat attól függően, hogy növekszik vagy csökken a vállalkozás igénye a telekommunikációs szolgáltatásokra. A tranzakciók azonnal teljesülnek, nem szükséges Yettel üzletbe látogatni ezek elintézésére. A platform folyamatosan bővül, az ügyfelek visszajelzései alapján újabb hasznos funkciókkal és lehetőségekkel.
Technológiai háttér és ügyfélközpontúság
A Yettel az elmúlt években közel 100 milliárd forintos hálózatfejlesztést hajtott végre, így ma már országosan 99% feletti – lakosságra vetített, kültéri – lefedettségű 4G és több mint 1000 bázisállomáson elérhető szupergyors 5G hálózat áll az üzleti ügyfelek rendelkezésére. A vállalat 2028-ig további több tízmilliárd forintos fejlesztést tervez Magyarországon.
„A KKV-szektor a hazai foglalkoztatás kétharmadát biztosítja, és becslések szerint a GDP több mint felét állítja elő, így gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű. A Yettelnél az elmúlt évek hálózatfejlesztései mellett arra törekszünk, hogy olyan üzleti megoldásokat kínáljunk, amelyek valódi válaszokat adnak a vállalkozások működési, növekedési céljaihoz. A ReFlex tarifacsalád és a Yettel Business app bevezetésével a rugalmasságot, a digitális ügyintézést és az egyedi igényekre szabható költségstruktúrát helyezzük előtérbe – mindezt egy technológiailag élenjáró, országos lefedettségű mobilhálózatra építve.”
– mondta Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Zöld2 hét ago
Önkéntes Vízadás: 400 000 liter vizet kaptak Budapest fái
-
Gazdaság2 hét ago
Mennyibe kerül egy átlagos használt autó és mennyit veszít egy év alatt az értékéből?
-
Gazdaság2 hét ago
Minden ötödik igénylőnek kevés az Otthon Start 50 milliója
-
Mozgásban2 hét ago
Visszakapott dobogós helyezés adhat új lendületet Molnár Martin bajnoki reményeinek a brit F4-ben
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai megállapodás a jövő gazdasági szakembereiért
-
Ipar2 hét ago
Miközben az AI-felkészültségünk javul, a mesterséges intelligencia iránti bizalmatlanságunk fokozódik
-
Okoseszközök2 hét ago
Így válhat a Samsung Galaxy Watch8 okosóra-széria a biohackerek ideális technológiai társává
-
Ipar2 hét ago
Új kutatásokat és kezdeményezést jelentett be a Schneider Electric a New York-i Klímahéten