Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A pandémia felgyorsítja az egészségügy digitalizációját

Magyarországon is folynak már tárgyalások az SAP Németországban startolt, és már további 10 európai országában bevezetett koronavírus kontaktkövető alkalmazásának, a SAP Corona Warn App elindításáról.

Erről, és számos, a hazai gyakorlatban is már működő innovatív egészségügyi megoldásról volt szó azon a konferencián, melyet az SAP Hungary és partnerei szerveztek, kormányzati és egészségügyi intézmények képviselőinek részvételével.

Míg egyes szektorok, mint a szolgáltató, a kereskedelmi, a pénzügyi szektor vagy a média magasan digitalizáltak, az egészségügyről elmondható, hogy fejlődése jelentősen elmarad más iparágaktól, és világszerte lassan zajlik a transzformációja. „Annak ellenére alakult ez így, hogy a világ összes adatforgalmának mintegy 30%-át az egészségügy generálja, egy beteg pedig átlagosan 18 Mbyte-nyi adatot generál évente képi és elektronikus egészségügyi leleteivel” – hangsúlyozta Bruce Magill, az SAP globális egészségügyi partnerkapcsolataiért felelős fejlesztési igazgatója az SAP Hungary és partnerei, a Techwave Hungary Zrt. és a Medistance Kft. által szervezett szakmai találkozón.

Az 1960-80-as években a nagyszámítógépekkel és PC-kkel indult meg a szektor átalakulása, az üzleti folyamatok automatizációjára a 90-es-2000-es évek során került sor az internet és a kliens szerverek megjelenésével, napjainkban pedig a felhőszolgáltatásokra, a közösségi felületekre, a BigData-ra, és az adatplatformokra támaszkodva zajlik a digitális transzformáció.

„Most vagyunk a küszöbén annak, hogy az okos technológiák segítségével az egészségügyben is intelligens vállalatokká alakuljanak a szolgáltatók”

– tette hozzá az SAP szakértője, aki kiemelte: a vállalat több mint 30 éve van jelen az egészségügyi szektorban, a világ 94 országában több mint 7900 egészségügyi szolgáltató használja innovatív megoldásaikat.

A globális pandémia miatt most igazán reflektorfénybe került, hogy az egészségügy a jelenlegi struktúrában és módszereivel nem fenntartható rendszer, és olyan megoldásokat igényel, amely a minőségi ellátást és a költséghatékonyságot egyszerre szolgálja. Más iparágaktól eltérően, a legtöbb egészségügyi rendszerben az egyes szolgáltatók között nincs értékalapú verseny, a betegeknek nincs lehetőségük az egyes intézmények között eredményességük szerint szelektálni. Bruce Magill felhívta a figyelmet: az egészségügyi költségek hatalmas terhet rónak a magyar társadalomra, hiszen a magyarországi GDP kb. 6,5%-át teszik ki.

Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy egészségügyi adataink megfelelő gyűjtése és elemzése óriási előnyökhöz juttathat a betegségek diagnosztikájában, a megelőzésben és a kezelésekben is.

„Ez jelentős hatékonyságnövekedést és drasztikus költségcsökkenést eredményezhet a kórházi- és járóbeteg ellátásban egyaránt, amivel mind állampolgári, mind össztársadalmi szinten csak nyerhetünk”

– hangsúlyozta.

Dr. Szócska Miklós előadásában arra hozott példákat, hogy állami szinten az adatokat milyen döntéselőkészítési folyamatokban használták fel az elmúlt években. Mint elmondta, összevetették többek között az ellátási központok és az ott kezeltek irányítószámát, és ezen adathalmazból mutatták ki, hogy az ország mely területein akadozik az ellátás, hol mutatható ki nagyobb elvándorlás, és hol van szükség beavatkozásra. A volt egészségügyi államtitkár azt is bemutatta, hogy akár nem egészségügyi adatokból hogyan lehet egészségügyi következtetéseket levonni. A koronavírus-járvány kitörésekor például a kormányzat minden hazai mobilszolgáltatótól bekérte az aggregált, deperszonalizált mobilcella adatokat, hogy ebből kapjon képet a lakosság mozgásáról és arról, hogy mennyire tartják be a frissen hozott távolságtartó intézkedéseket. Erre támaszkodva tudták a balatoni nyaralókba történő mozgásról is azonnal értesíteni az önkormányzati vezetőket, és felhatalmazni őket a megfelelő helyi szintű intézkedések meghozatalára. Említette még a közösségi médiában a koronavírus-oltással kapcsolatos hírek és álhírek monitorozását és elemzését is, ami az ilyen témájú kormányzati üzenetek kialakításában játszik fontos szerepet.

A jövő egészségügye innovatív digitális platformokon fog újjáépülni

Dr. Solymár Károly Balázs megjegyezte: Magyarország is folyamatosan vizsgálja azokat a digitális megoldásokat, amelyek hasznosak lehetnek a járványhelyzet kezelésében. Ilyen az SAP Németországban startolt, és további 10 európai országban bevezetett koronavírus kontaktkövető alkalmazása, a SAP Corona Warn App is. A Németországban már 20 millió letöltést elért SAP Corona Warn App mellett további 3 SAP alapú, már Magyarországon is működő, innovatív digitális egészségügyi megoldást mutattak be a konferencián.

Egy nemzetközi kutatás szerint az orvosok 7.2 millió szót írnak le évente, és a munkaidejük 43%-át adminisztrációval töltik. Ennek csökkentésében segít a magyar tulajdonú BELUX fejlesztő cég beszédfelismerő és beszédleiratozó szoftvere, amelyet az egészségügy több frontján, főként a patológia és a radiológia területén napi szinten használnak már itthon is. A hazai radiológusok 85%-a ennek a szoftvernek a segítségével készíti el szakvéleményét a felvételek orvosszakmai elemzése során. Budapesten és Pest megyében az összes – több mint 1800 – orvos a BELUX megoldását használó Műtéti Napló Alkalmazás segítségével rögzíti az operációk alatt történt eseményeket. Európában már 15 nyelven elérhető a magyar csapat fejlesztése, emellett az USA-ban és Brazíliában is használják a szoftvert.

Magyarországon megyei és városi kórházak, valamint rendelőintézetek is használják már a szintén hazai eRAD csapata által fejlesztett képarchiváló, kommunikációs  és teleradiológiás rendszert, a PACS rendszert (Picture Archiving and Communication System), amely radiológiai képsorozatok (ún. study-k) tárolását, lekérdezését, kiértékelését és elemzését végzi, ezzel elősegítve a kórházi leletek egyszerűbb és hatékonyabb elérését.

Az Omron egészségvédelmi divíziója a mintegy 3,5-4 millió magyar állampolgárt érintő kardiovaszkuláris betegségek monitorozásához biztosít telemedicinás mérőeszközöket – mintegy 3000 háziorvosi rendelőben, valamint rendelőintézetekben, kórházakban, és idősgondozó intézményekben vannak jelen eszközeikkel. A vállalat az ezekkel az eszközökkel gyűjtött adatokat különböző platformokon immáron 10 éve tárolja és elemzi, majd megosztja az egészségügyi ellátórendszer különböző szereplőivel. Az évek során több 10 millió adatot tartalmazó digitalizált nagy adatbázisokat, adatregisztereket hozott létre a Medistance különböző krónikus betegségekre, így ezek természetére és kezelésére vonatkozóan már nagyon komplex és új összefüggésekre tudnak rávilágítani.

Mezei Rudolf, az Omron Healthcare Hungary ügyvezető igazgatója kiemelte, a COVID-helyzet új perspektívába helyezte a telemedicinát, az ennek hatására keletkező nagy adatvagyont. Jelenleg több hazai kózházban és rendelőintézetben futnak Medistance pilot-projektjeik, amelyek 4 területen bizonyítják a telemedicina előnyeit:

  1. A háziorvosokhoz kihelyezett és a betegek között kiosztott eszközflottával a beteg-orvos találkozók minimalizálása érhető el. Az orvosok a távolból követhetik a betegek otthon mért adatait, a rendszer elemzéseket, riasztásokat is küld számukra, így szükség esetén módosítani tudják a gyógyítási protokollt, illetve szüksége esetén behívni a beteget további vizsgálatra.
  2. Fekvőbetegosztály kiürítések esetén a hazaküldött betegek monitorozása is megoldható ugyanezzel a módszerrel.
  3. COVID-19 járványkórházakban a védőfelszerelés nehezíti a diagnosztikai műszerek kezelését, és késlelteti a mérési eredmények lejegyzését a fertőtlenítő protokoll miatt. Az Omron izolációs körülményekre alkalmas távmonitorozó platformot tud biztosítani mérő és adattovábbító eszközökkel, amelyek valós időben továbbítják az adatokat egy nem izolált orvosi szobába, ahol az orvosok nyugodt körülmények között elemezni tudják az adatokat.
  4. A betegek otthoni monitorozásra alkalmas eszközökkel való ellátása – pl. pulzoximéter, spirométer – gyógyult COVID-betegek hosszú távú szövődményeinek megelőzését teszi lehetővé.

„A betegek tájékozottabbak, és egyre aktívabban kívánnak részt venni a saját egészségügyi folyamataikban, a szolgáltatóknak el kell kezdeniük a pácienseket ügyfélként, fogyasztóként kezelni. Az igazi transzformációt az fogja elindítani, ha értékalapú versenyt hozunk létre az egészségügyben: a szolgáltatók központi folyamatok és elvárások mentén elszámoltathatóvá válnak, a szabályozók pedig a volumenalapú térítés helyett teljesítmény és minőségi mutatókhoz kezdik kötni a finanszírozást”

– hangsúlyozta az SAP szakértője, Bruce Magill, aki kiemelte: ez az értékalapú verseny az intelligens, beágyazott technológiákkal kombinálva fog a jövő egészségügyében megfelelő költségcsökkenést eredményezni, és hatékony gyógyítási és megelőzési folyamatokhoz vezetni.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

„Mi történik a pénzemmel?” – így védi az ügyfelek vagyonát a Lightyear

Mitől félnek leginkább a magyar befektetők? Ha megkérdeznénk őket, sokan azt válaszolnák: „Mi lesz a pénzemmel, ha csődbe megy a szolgáltató?”, „Ki férhet hozzá a befektetéseimhez?”, vagy éppen „A fintech cégek tényleg biztonságosak?”. Ezek a félelmek különösen aktuálisak egy olyan időszakban, amikor a bankok iránti bizalom sokszor inkább megszokáson, mint valós ismereteken alapul.

A Lightyear fintech befektetési platform átláthatóan és szigorúan szabályozott módon gondoskodik az ügyfelek vagyonának védelméről – sok tekintetben szigorúbban is, mint ahogy azt a bankoktól megszokhattuk. Ráadásul mindezt rendkívül alacsony költségek mellett biztosítja, köszönhetően az okos technológiai megoldásoknak és a növekedésre optimalizált működési modellnek.

A befektetések nem a cég, hanem az ügyfél tulajdonát képezik

A Lightyear Europe AS engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozásként az ügyfélvagyon kezelését és védelmét az eszközök elkülönítése révén biztosítja:

  • A számlán lévő szabad pénzeszközöket elkülönítve tartják – egyfelől neves pénzintézeteknél, mint a holland ABN AMRO Bank és az észt LHV Bank, másfelől pedig AAA minősítésű BlackRock pénzpiaci alapokban, amelyekhez korábban jellemzően csak 500 millió euró feletti intézményi szereplők férhettek hozzá. A Lightyear ezt a hozzáférést most lakossági ügyfelek számára is megnyitja..
  • A befektetett eszközök az ügyfelek nevén vannak nyilvántartva, és független letétkezelőknél kerülnek elhelyezésre – sosem keverednek a cég saját vagyonával.
  • A Lightyear nem használhatja fel az ügyfelek pénzét vagy értékpapírjait saját céljaira, és nem adhatja tovább harmadik félnek – szemben sok bankkal, amelyek üzleti modelljük alapját épp erre építik.

Ez azt jelenti, hogy egy esetleges csőd esetén az ügyfélvagyon automatikusan visszajár, és ahhoz a hitelezők sem férhetnek hozzá. Más szóval: a Lightyear ügyfélvagyon-védelmi kötelezettségei nem korlátozódnak semmilyen felső határösszegre – ez a platform felépítéséből eredő strukturális garancia.

Technológia, amely csökkenti a költségeket – kompromisszumok nélkül

A Lightyear okos, skálázható technológiai megoldásokat épít, amelyek révén alacsony szinten tarthatja a költségeket – rövid és hosszú távon egyaránt. A működési költségek nem nőnek arányosan a felhasználói bázissal, így nincs szükség szolgáltatási színvonalcsökkentésre a nyereségesség érdekében.

A csapat tudatosan fejleszt olyan rendszereket, mint például a magyar felhasználók számára ingyenesen elérhető, könnyen nyitható TBSZ-számla, vagy a lakossági ügyfelek számára elérhetővé tett pénzpiaci alapok. Ezeknek a működési hatékonyságoknak köszönhetően a Lightyear prémium szintű, mégis alacsony költségű befektetési élményt nyújt.

20 000 eurós befektetővédelmi garancia

Az ügyfelek eszközeit az Észt Befektetővédelmi Alap is biztosítja, legfeljebb 20 000 euró összegig. Ez minden Lightyear-ügyfélre vonatkozik – függetlenül attól, hogy magánszemélyként vagy céges ügyfélként regisztrált. Fontos azonban, hogy akár magánszemélyről, akár céges ügyfélről van szó, a több devizanemben vezetett egyenlegekre összesítve alkalmazandó ez a határérték.

Ez a garancia csak vészhelyzetben, az összes más védelmi intézkedés meghiúsulása  esetén lépne életbe – a Lightyear rendszere azonban eleve úgy van felépítve, hogy ilyenre ne legyen szükség. Gyakorlatban a Lightyear jogi és működési védelmi rendszerei messze túlmutatnak ezen a határértéken: az ügyfélvagyon elkülönítetten kezelt, a cég nem férhet hozzá, és nem használhatja fel azt semmilyen körülmények között.

A bizalom kérdése: bank vagy fintech?

A magyar ügyfelek körében sokszor még mindig a „bank” szó jelenti a biztonságot – holott a modern fintech szolgáltatók, mint a Lightyear, ma már nemcsak technológiai szempontból előzik meg a hagyományos szereplőket, hanem szabályozottság és átláthatóság terén is.

Míg egy bank a pénzünket gyakran továbbhitelezi, a Lightyear nem használja fel, nem forgatja, nem adja kölcsön az ügyfélvagyont. Ehelyett biztonságos letétkezelés és magas likviditású pénzpiaci alapok révén kamatot is biztosít az el nem költött egyenleg után – ez a modern, felelős befektetői szemlélet alapja.

Amerikai részvények? 500 000 dollárig biztosítva

Az amerikai értékpapírok sem maradnak védelem nélkül: a Lightyear partnere, az Alpaca FINRA által szabályozott és SIPC-tag cég, így az USA-beli befektetések akár 500 000 dollár értékig biztosítottak egy esetleges letétkezelői csőd esetén.

Pénzpiaci alapok: biztonság + kamat

A Lightyearnél elérhető pénzpiaci alapok olyan rövid lejáratú, megbízható kibocsátóktól származó eszközöket tartalmaznak, mint államkötvények vagy nagy pénzintézetek kötvényei. Ezek:

  • kiemelkedő likviditást biztosítanak;
  • alacsony kockázattal járnak;
  • és kamatot termelnek, amelyet a Lightyear az ügyfelek felé továbbít – az alapkezelői díjak levonása után. Például: a BlackRock bizonyos USD-alapjai után 0,10%-os díjat számít fel, emellett a Lightyear USD-alapú pénzpiaci alapjaira évi 0,25%-os szolgáltatási díj vonatkozik.

Az EUR és GBP alapokra jelenleg nem vonatkozik Lightyear-díj.

A legnagyobb védelem: az átláthatóság

A Lightyear működése, jogi háttere és pénzügyi modellje átlátható és egyértelmű: az ügyfélpénz nem „eltűnik a rendszerben”, nem válik a cég eszközévé, hanem végig elkülönülten kezelik.

A modern befektetőknek joguk van tudni, mi történik a pénzükkel – és elvárható, hogy ne csak hozamot, de biztonságot is kapjanak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

 A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

kereskedelem

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss