Gazdaság

Együttműködő robotok – Az automatizálás lehetőségei a fémiparban

Együttműködő robotok vagy más néven kobotok további automatizálási lehetőségeket teremtenek az fémiparban.

Jellemzőjük, hogy szűkös termelési területen, emberek közvetlen közelében is képesek a munkavégzésre, a feladatok és új feladatokra történő átcsoportosítás gyors kivitelezése, valamint intuitív programozás és kezelés. Támogatják az ömlesztett áruk kiszedését, valamint a raklapozási folyamatokat nagy vállalatokban és kis létesítményekben egyaránt.

A gyártók világszerte fektetnek be az automatizálásba. A 2020 tavaszán Magyarországon végzett élelmiszeripari vállalatokra is kiterjedő „KKV robotizációs barométer”[1] felmérés azt mutatta, hogy a kkv-k többek között azt várják a robotizálástól, hogy lehetővé tegye számukra a termelési költségek csökkentését, javítva ezáltal annak hatékonyságát (72%), továbbá növelje a versenyképességet (71,4%), és a gyártott termékek mennyiségét (68,7%), ami nagyobb jelentőséggel bír a kisvállalkozások számára. Ezeken felül a vállalatok számára fontos az emberi hibák kiküszöbölése (61,3%), az alkalmazottak megtartása (63,9%), valamint a termékek minőségének (56,6%) és a termelés rugalmasságának (54,6%) javítása.

A folyamatos ipari és technológiai fejlődés miatt a fémmegmunkáló ipar rendkívül versenyképessé vált. Az új kihívás a termelékenység és a gép üzemidejének növelése anélkül, hogy mindez veszélyeztetné a kihívás teljesítésének lehetőségeit.

Ma a fémgyártás legfontosabb statisztikai mutatója az általános berendezés-hatékonyság (OEE), amely kifejezi a gép üzemidejének és leállásának arányát a gyártási cikluson belül. Míg az ipari gyártók már optimalizálták a gyártási költségeket, az OEE ma a fő hajtóerő a termelékenység további növeléséhez. A fémgyártók olyan berendezéseket keresnek, amelyek képesek a nap 24 órájában, meghibásodások nélkül működni és minimális idő szükséges újratelepítésükhöz vagy átprogramozásukhoz egy másik feladatra. Egy ilyen berendezés jelentősen növelheti az OEE-t, optimalizálhatja a termelést és növelheti az alkalmazottak termelékenységét.

E szükségletek kielégítésére az együttműködő robotok a megismételhetőség és a rugalmasság ideális egyensúlyát kínálják a gyártóknak és a szállítóknak, még azokban a folyamatokban is, amelyek eddig nem voltak alkalmasak az automatizálásra. A 24 órás munkavégzés képessége és az ismétlődő 0,03 mm pontosságú mozgástartomány (a Universal Robots esetében) lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki termelési kapacitásukat és ezzel egyidejűleg fenntartsák az állandó minőséget. A könnyű kialakítás és a kis méret alkalmassá teszi a kobotokat a kisebb munkaterületen történő munkavégzésre.

Alkalmazások

A kobotok lehetővé teszik a fémipari alkalmazások csaknem teljes mértékű automatizálását. Egyik legfőbb tulajdonságuk a rugalmasság, ami garantálja az egyenletesen magas minőséget, pontosságot, valamint az állandó adagolást sok ismétlés után is. Kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a gépkiszolgálásban és a hegesztésben. Az együttműködő robotok növelik a folyamatok pontosságát és csökkentik a hulladék mennyiségét az automatizált felszedési és beültetési folyamatokban, amelyek akár a lights-out módban üzemelő gyártásban is alkalmazhatók (a lights-out elnevezés arra utal, hogy a gyártóüzem emberi beavatkozás nélkül működik, ezért nincs szükség világításra). A könnyű kialakítás és a kicsi alapterület azt jelenti, hogy a robotkarok alkalmasak a szűk helyeken végzett különböző folyamatok végrehajtására és újraszerelésére.

Kobotok alkalmazása különböző piaci területeken

A BAUMRUK & BAUMRUK s.r.o. egy mérnöki gyártással foglalkozó cseh vállalat. Jelenlegi személyzeti állományuk jobb hasznosítása és a termelés növelése érdekében, UR10-ekkel bővítették a vállalatot, ami megoldotta a helyhiány által generált kihívást és mentesítette a munkavállalókat az ismétlődő feladatok alól. A vállalatnak automatizálnia kellett a kisebb alkatrészek maróközpontokba történő betöltésének folyamatait, azonban a munkaterület szűk elrendezése miatt nem lehetett kerítéseket vagy egyéb biztonsági elemeket telepíteni. A kobotok pneumatikus kétujjas markolót és két további végeffektort használnak. A végeffektor mágneses, mivel többnyire fém alkatrészeket dolgoznak fel. A vállalat dolgozóinak nem szükséges a CNC gépek mellett állniuk és rutinszerű feladatokat végrehajtaniuk az alkatrészek berakodása és eltávolítása során. Így csak egy tartályt kell feltölteniük több órára elegendő alkatrésszel és alkalomszerűen ellenőrizni a feladat állapotát. Ez idő alatt a dolgozó ellenőrizheti más gépek beállítását, megoldhatja az esetleges problémákat stb.

A BJ-Gear számára, amely a világ egyik vezető sebességváltó-gyártója, a versenyképesség erősítésének és a dániai termelés fenntartásának egyetlen módja az optimalizálás és automatizálás minden lehetséges módon. „Célunk, hogy emberi beavatkozás nélkül végezzük a lehető legtöbb folyamatot és termelést – a nyers terméktől a kész munkadarabig” – mondja Bj?rn Sommer, a BJ-Gear üzemvezetője. Az első UR5 egy hagyományos szórópisztollyal volt felszerelve és előszerelt fogaskerekek festésére szolgált. A folyamat lépésének automatizálása egyenletesebb, magas színvonalú festést eredményezett és egy alkalmazottat teljesen felszabadított más feladatok ellátására. A többi UR5 automatizálta a fogaskerekek és a kész munkadarabok sorjázásának és bélyegzésének folyamatát a további összeszerelés érdekében. A vállalat nemrégiben egy újabb UR10-et vett fel a csapatba, ami az 5 kilónál nagyobb tömegű munkadarabokkal történő folyamatok automatizálására szolgál.

A kobotok használatát leíró különféle esettanulmányok jól szemléltetik e megoldások sokoldalúságát. A programozás és a használat egyszerűségének köszönhetően a kobot egy olyan eszköz, amely a technológiára nyitott operátorok kezében segítheti a vállalatokat a gyorsabb fejlődésben és a hatékonyabb piaci versenyben. További információk a kobotok élelmiszeriparban történő felhasználásáról az e-könyvben találhatók: www.universal-robots.com/hu/industry/

További aktuális híreket olvashat a robotika újdonságairól a Műszaki Magazin Robotika rovatában:

Robotika témakörben ajánljuk:

2,7 millió robot dolgozik a világ gyáraiban

Szingapúrban robotok gyorsítják a COVID-19 tesztek végrehajtását

Megnyílik a világ legnagyobb együttműködő robotikai központja Dániában

Related Topics:2020 Automatizálás együttműködő fejlesztés fémipar robot robots universal

Up Next

Az Eaton új munkatársakat toborozva kíván szerepet vállalni az energiaellátás átalakításában

Don't Miss

November 13-án tartja a Black Friday-t az Extreme Digital

Gazdaság

Az összes hitelállomány több mint egyötödét támogatott lakáshitelek teszik ki

Látványosan emelkedett az év második negyedévében is a támogatott lakáshitelek aránya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank Háztartások hitelállománya című negyedéves jelentése, amelyet a Bank360 dolgozott fel.

A jelentés szerint a hazai háztartási hitelállomány 2026 II. negyedévének végére 14 292 milliárd forintra nőtt, ami éves alapon 19,4%-os emelkedést jelent. Az állományon belül változatlanul a forint alapú piaci lakáshitelek részaránya a legmagasabb, igaz, ez az arány az Otthon Start Program indulása óta folyamatosan csökken. Ezzel párhuzamosan az új folyósításokon belül a piaci lakáshitelek már csak a harmadik legjelentősebb részaránnyal rendelkeznek, lemaradva a támogatott lakáshitelek és a személyi hitelek mögött.

Ma reggel jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján a 2026. II. negyedévre vonatkozó Háztartások hitelállományának alakulása című jelentés. A jegybanki adatsor szerint a szóban forgó időszak végén 14 292 milliárd forint volt a hazai háztartási hitelállomány, ami 5,7%-kal múlta felül az I. negyedév végén regisztrált 13 527 milliárd forintot. Év/év alapon az állomány ennél lényegesen nagyobb, mintegy 19,4%-os mértékben tudott növekedni, 2025. II. negyedév végén ugyanis még csak 11 968 milliárd forintot tett ki a háztartási hitelállomány.

A háztartási hitelállományon belül változatlanul a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek rendelkeznek a legnagyobb, 34,4%-os részaránnyal, igaz, ez 2,2 százalékpontos csökkenést jelent az I. negyedév végi 36,6%-os részarányhoz képest. Éves alapon még jelentősebb, 6,1 százalékpontos térvesztésről beszélhetünk, 2025. II. negyedév végén még a hitelállomány 40,5%-át tették ki a piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek. Igaz, összegszerűen még így is a részállomány növekedéséről beszélhetünk, elvégre az egy évvel korábbi 4 844 milliárd forintos piaci lakáshitel-állomány az idei II. negyedév végére 4 911 milliárd forintra emelkedett, ami 1,4%-os növekedést jelent.

A piaci és egyéb lakáshitelek részarányának csökkenését egyértelműen az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulásával magyarázhatjuk. A tavalyi év II. – tehát a program indulása előtti utolsó – negyedév végén a támogatott lakáshitelek teljes állományon belüli aránya mindössze 10,5% volt, ami azóta folyamatosan emelkedik, és idén június végére elérte a 20,6%-ot. Ez a tendencia még látványosabban megmutatkozik a tárgynegyedévi folyósításokon belül, ahol is 2025. II. negyedévben 8,7%, 2026. II. negyedévben pedig már 39,9% volt a támogatott forint lakáshitelek súlya.

Ezzel párhuzamosan pedig a piaci és egyéb forint lakáshitelek folyósításon belüli részaránya a 2025. II. negyedévi 33,4%-ról az idei év II. negyedévi 11,1%-ra csökkent. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a támogatott lakáshitelek folyósításának részaránya a most vizsgált időszakban már csökkenőben volt. Míg 2025. IV. negyedévben a folyósított állománynak a 43,5%-át tették ki a támogatott lakáshitelek, 2026. I. negyedévben pedig a 45,5%-át, addig a II. negyedévben már csak a fent említett 39,9%-át.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Négy év elektromos flottatapasztalat: akár 10 százalékos költségmegtakarítás érhető el megfelelő infrastruktúrával

A Schneider Electric már nem csupán az elektromos flottára történő átállás folyamatáról, hanem egy teljes vállalati EV-életciklus gyakorlati eredményeiről tud beszámolni.

A vállalat magyarországi flottájában jelenleg 120 elektromos autó működik, amelyek üzemeltetése során szerzett tapasztalatok jól mutatják: a sikeres elektrifikáció nem az autók kiválasztásánál kezdődik, hanem a mögöttük működő teljes rendszer felépítésével. A tapasztalatok szerint a megfelelő töltési infrastruktúrával és működési modellel akár 10 százalékos teljes flottaköltség-csökkentés is elérhető.

default

Sok vállalat számára az elektromos átállás első lépése a járművek kiválasztása. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalatának tapasztalatai szerint a valódi kihívás azonban nem ez, hanem az elektromosjármű-flottát támogató teljes működési rendszer optimális kialakítása. A sikeres átálláshoz a töltési infrastruktúra-, a telephelyi és az otthoni töltési lehetőségek biztosítása, a digitális elszámolási folyamatok és a flottahasználati szabályok kialakítása és a munkatársak támogatása egyaránt szükséges.

A mindennapi üzemeltetéshez nem elegendő csupán a töltőpontok számának növelése, hanem olyan rendszert kell kialakítani, amely a vállalati működéshez és a felhasználói szokásokhoz igazodik. Az elektromos járművet használó kollégák számára ott kell biztosítani a töltési lehetőséget, ahol a mindennapi használat során erre szükség van. A Schneider Electricnél ezért a munkahelyi és otthoni töltési pontok együtt alkotják a töltési stratégia gerincét.

A Schneider Electric többéves flottatapasztalatai szerint az elektromos mobilitás üzleti előnyei különösen akkor jelentkeznek, ha a vállalat a járművek mellett a szükséges töltési infrastruktúrát is kiépíti. A rendszeres nyilvános gyorstöltéshez képest az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége mindössze harmadannyi is lehet. Ez jól mutatja, hogy a költséghatékonyság kulcsa nem önmagában az elektromos hajtás, hanem a megfelelő töltési ökoszisztéma kialakítása.

A vállalat töltési ökoszisztémájának tehát fontos eleme az otthoni töltés támogatása is. A Schneider Electric-nél az elektromos céges autót használó kollégák kétharmada rendelkezik a cég által biztosított otthoni töltővel. Emellett minden telephelyen biztosított az elektromos járművek töltési lehetősége. A budapesti székházban jelenleg 35 AC és 2 DC töltési pont segíti az elektromos járművek használatát. A cél nem pusztán a töltési lehetőségek számának növelése, hanem egy olyan rendszer kialakítása, amely a munkatársak mindennapi használatához igazodik, miközben a vállalat számára is átláthatóbbá és hatékonyabbá teszi az üzemeltetést.

A Schneider Electric dunavecsei okosgyára (DSPS) jól példázza, hogyan kapcsolódik össze az elektromobilitás, a digitalizáció és az energiahatékony működés. Az infrastruktúra része egy 4 csatlakozású, 720 kW teljesítményű DC töltő, valamint további 35 db AC töltési pont. A rendszert napelemes energiatermelés és akkumulátoros energiatárolás is támogatja. A DSPS példája azt mutatja, hogy a vállalati elektromobilitás akkor lehet igazán hatékony, ha a járművek mögött egy intelligensen működő energia- és digitális ökoszisztéma áll.

Az elektromos járművek elterjedésével a flottamenedzsmentben egyre nagyobb szerepet kapnak az adatok. Az intelligens flottaműködés a Schneider Electric számára lehetővé teszi a töltési szokások elemzését, az energiafelhasználás optimalizálását, a költségek nyomon követését és a működés folyamatos fejlesztését. Az első elektromos járművek cseréjének megkezdésével a vállalat már többéves gyakorlati tapasztalatokra építve tudja értékelni az elektromos flotta működését és a használat során szerzett tanulságokat.

A vállalati elektromobilitás gazdasági előnyei a teljes tulajdonlási költség (TCO) vizsgálatakor mutatkoznak meg a legjobban. A Schneider Electric tapasztalatai szerint megfelelő infrastruktúrával és tudatos töltési stratégiával az elektromos járműflották teljes költsége akár 10 százalékkal is alacsonyabb lehet a hagyományos megoldásokhoz képest. Ebbe beletartoznak a lízing-, üzemanyag- vagy energiaköltségek, az üzemeltetés, a szervizelés, valamint az értékcsökkenés költségei is. Egy nagyobb vállalati flottánál ez már jelentős megtakarítást eredményezhet, ugyanakkor a kedvező költségszint elérésének feltétele a megfelelő töltési infrastruktúra rendelkezésre állása. A Schneider Electric tapasztalatai szerint az elektromos átállás sikerességét és gazdaságosságát ezért a járművek és a töltési ökoszisztéma együttes tervezése határozza meg.

„Azt látjuk, hogy a költségelőnyt nem elsősorban az elektromos és a belső égésű járművek összehasonlítása adja, hanem az, hogy az elektromos autók milyen töltési infrastruktúrára támaszkodnak. Saját tapasztalataink alapján az otthoni vagy telephelyi töltés költsége töredéke lehet a nyilvános gyorstöltésének. Ha pedig a teljes tulajdonlási költséget vizsgáljuk, megfelelő infrastruktúra mellett akár 10 százalékos megtakarítás is elérhető egy vállalati flottában”

– mondta el Lukács Tamás, a Schneider Electric közép- és kelet-európai régió stratégiai vezetője.

További információ a Schneider Electric elektromobilitási megoldásairól

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Rékasi Csaba lesz a Schneider Electric új projekt- végrehajtási vezetője

Szeptember elsejétől Rékasi Csaba tölti be a projekt-végrehajtási vezetői pozíciót a Schneider Electricnél. Feladatai közé tartozik a hazai projektportfolió operatív irányítása, a végrehajtási folyamatok transzparenciájának növelése és az adatalapú működés elmélyítése.

Rékasi Csaba több mint 15 éves nemzetközi projekt- és operációs menedzsment tapasztalattal érkezik a pozícióba. 2024-ben csatlakozott a Schneider Electric csapatához, mostani kinevezéséig az Egyesült Királyságban dolgozott, szolgáltatási operatív vezetőként a Schneider Electric Digital Energy üzletágában, ahol kiemelt szerepet vállalt a belső folyamatok digitalizációjában és a működési hatékonyság növelésében. Ezt megelőzően csaknem 12 évet töltött egy épületinfrastruktúra-szolgáltató vállalatnál különböző pozíciókban, szintén az Egyesült Királyságban.

A szakember 2026. szeptember elsejétől a Schneider Electric magyarországi csapatán belül a projekt-végrehajtási vezetői pozíciót tölti be. Új szerepkörében a magyarországi projekt-végrehajtás folyamatainak egyszerűsítésére, a kockázatkezelés erősítésére és az átlátható, adatalapú működésre összpontosít.

„A sikeres projektvégrehajtás alapja a transzparens működés és a gyakorlati megvalósítás: értik egymás hatását, időben azonosítják a kockázatokat, és együtt tanulnak a hibákból. Céljaim között szerepel a végrehajtási folyamatok gyorsabbá és rugalmasabbá tétele, valamint annak biztosítása, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex, end-to-end szemléletű partnerként tudja támogatni ügyfeleit”

– tette hozzá Rékasi Csaba

„Egy projekt nem attól lesz sikeres, hogy papíron jó a struktúra, hanem attól, hogy a folyamatok a gyakorlatban is gördülékenyen működnek. A célom az, hogy a bürokrácia és az adminisztrációs terhek csökkentésével, valamint a transzparens folyamatokkal olyan hátteret biztosítsunk a csapatoknak, ahol a valódi értékteremtésre és a határidők pontos tartására tudnak fókuszálni”

– mondta Veres Zsolt, a Schneider Electric országigazgatója.

Rékasi Csaba felsőfokú gazdasági tanulmányokat folytatott, szakmai és vezetői tudását pedig az angliai Chartered Management Institute (CMI) keretében szerzett felsőfokú vezetői minősítéssel (Level 5 Diploma in Leadership & Management) tette teljessé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!