Gazdaság

Együttműködő robotok – Az automatizálás lehetőségei a fémiparban

Együttműködő robotok vagy más néven kobotok további automatizálási lehetőségeket teremtenek az fémiparban.

Jellemzőjük, hogy szűkös termelési területen, emberek közvetlen közelében is képesek a munkavégzésre, a feladatok és új feladatokra történő átcsoportosítás gyors kivitelezése, valamint intuitív programozás és kezelés. Támogatják az ömlesztett áruk kiszedését, valamint a raklapozási folyamatokat nagy vállalatokban és kis létesítményekben egyaránt.

A gyártók világszerte fektetnek be az automatizálásba. A 2020 tavaszán Magyarországon végzett élelmiszeripari vállalatokra is kiterjedő „KKV robotizációs barométer”[1] felmérés azt mutatta, hogy a kkv-k többek között azt várják a robotizálástól, hogy lehetővé tegye számukra a termelési költségek csökkentését, javítva ezáltal annak hatékonyságát (72%), továbbá növelje a versenyképességet (71,4%), és a gyártott termékek mennyiségét (68,7%), ami nagyobb jelentőséggel bír a kisvállalkozások számára. Ezeken felül a vállalatok számára fontos az emberi hibák kiküszöbölése (61,3%), az alkalmazottak megtartása (63,9%), valamint a termékek minőségének (56,6%) és a termelés rugalmasságának (54,6%) javítása.

A folyamatos ipari és technológiai fejlődés miatt a fémmegmunkáló ipar rendkívül versenyképessé vált. Az új kihívás a termelékenység és a gép üzemidejének növelése anélkül, hogy mindez veszélyeztetné a kihívás teljesítésének lehetőségeit.

Ma a fémgyártás legfontosabb statisztikai mutatója az általános berendezés-hatékonyság (OEE), amely kifejezi a gép üzemidejének és leállásának arányát a gyártási cikluson belül. Míg az ipari gyártók már optimalizálták a gyártási költségeket, az OEE ma a fő hajtóerő a termelékenység további növeléséhez. A fémgyártók olyan berendezéseket keresnek, amelyek képesek a nap 24 órájában, meghibásodások nélkül működni és minimális idő szükséges újratelepítésükhöz vagy átprogramozásukhoz egy másik feladatra. Egy ilyen berendezés jelentősen növelheti az OEE-t, optimalizálhatja a termelést és növelheti az alkalmazottak termelékenységét.

E szükségletek kielégítésére az együttműködő robotok a megismételhetőség és a rugalmasság ideális egyensúlyát kínálják a gyártóknak és a szállítóknak, még azokban a folyamatokban is, amelyek eddig nem voltak alkalmasak az automatizálásra. A 24 órás munkavégzés képessége és az ismétlődő 0,03 mm pontosságú mozgástartomány (a Universal Robots esetében) lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki termelési kapacitásukat és ezzel egyidejűleg fenntartsák az állandó minőséget. A könnyű kialakítás és a kis méret alkalmassá teszi a kobotokat a kisebb munkaterületen történő munkavégzésre.

Alkalmazások

A kobotok lehetővé teszik a fémipari alkalmazások csaknem teljes mértékű automatizálását. Egyik legfőbb tulajdonságuk a rugalmasság, ami garantálja az egyenletesen magas minőséget, pontosságot, valamint az állandó adagolást sok ismétlés után is. Kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a gépkiszolgálásban és a hegesztésben. Az együttműködő robotok növelik a folyamatok pontosságát és csökkentik a hulladék mennyiségét az automatizált felszedési és beültetési folyamatokban, amelyek akár a lights-out módban üzemelő gyártásban is alkalmazhatók (a lights-out elnevezés arra utal, hogy a gyártóüzem emberi beavatkozás nélkül működik, ezért nincs szükség világításra). A könnyű kialakítás és a kicsi alapterület azt jelenti, hogy a robotkarok alkalmasak a szűk helyeken végzett különböző folyamatok végrehajtására és újraszerelésére.

Kobotok alkalmazása különböző piaci területeken

A BAUMRUK & BAUMRUK s.r.o. egy mérnöki gyártással foglalkozó cseh vállalat. Jelenlegi személyzeti állományuk jobb hasznosítása és a termelés növelése érdekében, UR10-ekkel bővítették a vállalatot, ami megoldotta a helyhiány által generált kihívást és mentesítette a munkavállalókat az ismétlődő feladatok alól. A vállalatnak automatizálnia kellett a kisebb alkatrészek maróközpontokba történő betöltésének folyamatait, azonban a munkaterület szűk elrendezése miatt nem lehetett kerítéseket vagy egyéb biztonsági elemeket telepíteni. A kobotok pneumatikus kétujjas markolót és két további végeffektort használnak. A végeffektor mágneses, mivel többnyire fém alkatrészeket dolgoznak fel. A vállalat dolgozóinak nem szükséges a CNC gépek mellett állniuk és rutinszerű feladatokat végrehajtaniuk az alkatrészek berakodása és eltávolítása során. Így csak egy tartályt kell feltölteniük több órára elegendő alkatrésszel és alkalomszerűen ellenőrizni a feladat állapotát. Ez idő alatt a dolgozó ellenőrizheti más gépek beállítását, megoldhatja az esetleges problémákat stb.

A BJ-Gear számára, amely a világ egyik vezető sebességváltó-gyártója, a versenyképesség erősítésének és a dániai termelés fenntartásának egyetlen módja az optimalizálás és automatizálás minden lehetséges módon. „Célunk, hogy emberi beavatkozás nélkül végezzük a lehető legtöbb folyamatot és termelést – a nyers terméktől a kész munkadarabig” – mondja Bj?rn Sommer, a BJ-Gear üzemvezetője. Az első UR5 egy hagyományos szórópisztollyal volt felszerelve és előszerelt fogaskerekek festésére szolgált. A folyamat lépésének automatizálása egyenletesebb, magas színvonalú festést eredményezett és egy alkalmazottat teljesen felszabadított más feladatok ellátására. A többi UR5 automatizálta a fogaskerekek és a kész munkadarabok sorjázásának és bélyegzésének folyamatát a további összeszerelés érdekében. A vállalat nemrégiben egy újabb UR10-et vett fel a csapatba, ami az 5 kilónál nagyobb tömegű munkadarabokkal történő folyamatok automatizálására szolgál.

A kobotok használatát leíró különféle esettanulmányok jól szemléltetik e megoldások sokoldalúságát. A programozás és a használat egyszerűségének köszönhetően a kobot egy olyan eszköz, amely a technológiára nyitott operátorok kezében segítheti a vállalatokat a gyorsabb fejlődésben és a hatékonyabb piaci versenyben. További információk a kobotok élelmiszeriparban történő felhasználásáról az e-könyvben találhatók: www.universal-robots.com/hu/industry/

További aktuális híreket olvashat a robotika újdonságairól a Műszaki Magazin Robotika rovatában:

Robotika témakörben ajánljuk:

2,7 millió robot dolgozik a világ gyáraiban

Szingapúrban robotok gyorsítják a COVID-19 tesztek végrehajtását

Megnyílik a világ legnagyobb együttműködő robotikai központja Dániában

Related Topics:2020 Automatizálás együttműködő fejlesztés fémipar robot robots universal

Up Next

Az Eaton új munkatársakat toborozva kíván szerepet vállalni az energiaellátás átalakításában

Don't Miss

November 13-án tartja a Black Friday-t az Extreme Digital

Gazdaság

Egy évtizede erősíti a nonprofitokat a PwC Civil Mentoring Programja

Tíz éve dolgozik a civilek fenntartható működéséért és társadalmi hatásuk növelése érdekében a PwC Magyarország. Ezidő alatt 129 civil szervezet vett részt a vállalat pro bono programjában, és összesen 135 mentor támogatta a fejlődésüket. Idén 17 szervezet kapott fejlesztést, hatan pedig féléves mentorálással folytatják.

2026-ban rekordszámú pályázat érkezett a PwC Civil Mentoring Programjára, a három hónapos képzésbe 17 szervezet jutott be. A PwC Magyarország 10 éve futó szakmai önkéntes programjának célja, hogy a résztvevő civil szervezetek fejleszthessék működésüket, stratégiai területeken erősödjenek, és hosszú távon fenntarthatóbban dolgozzanak fontos társadalmi ügyeken. A program egyedisége abban rejlik, hogy a résztvevők az üzleti szemléletű működéshez kapnak gyakorlati eszközöket, melyeket közvetlenül beépíthetnek a mindennapi működésükbe.

A PwC szakértői által nyújtott képzés a szervezetek aktuális nehézségeihez igazodva változatos témákat – többek között stratégiaalkotás, üzleti és pénzügyi tervezés, működésfejlesztés, illetve vállalati kapcsolatok és kommunikáció – fedett le.

A mentorprogramba kiválasztott hat szervezettel több hónapon át 2–3 fős PwC-s csapatok dolgoznak együtt, míg további két nonprofit egy-egy konkrét projekt megoldásához kap célzott szakértői segítséget.

A 2026-os program támogatott szervezetei

A záróalkalmon 12 szervezet képviselője állt „színpadra”, hogy bemutassa, milyen szakmai támogatással tudnának még nagyobb társadalmi hatást elérni a következő hónapokban.

A szakmai zsűrit egy korábbi nyertes szervezet vezetője (Illyés Tímea, Habitat for Humanity), egy független szakértő (Bakó Csaba, SIMPACT), valamint a programban oktatóként és mentorként is szerepet vállaló PwC-s munkatárs, Nádasy Bernadett alkotta. Az elbírálásnál kiemelt szempont volt a bemutatott projektek társadalmi hatása, valamint az, hogy mennyiben illeszkedik a PwC fenntarthatósági stratégiájához.

„Az elmúlt időszakban oktatóként, zsűritagként és mentorként is közelről láthattam, mekkora elhivatottság, szív és szakmai tudás van a programban részt vevő civil szervezetekben. Őszintén mondhatom, hogy én magam is rengeteget tanulok tőlük. Számomra a képzések legszebb pillanatai azok, amikor egy-egy résztvevő szemében felcsillan a felismerés, hogy egy üzleti eszköz, legyen az stratégiaalkotás, pénzügyi tervezés vagy kommunikáció, valóban a saját ügyük szolgálatába állítható. Hiszem, hogy a mentorálás igazi ereje a közösen átélt folyamatban rejlik: abban a bizalmi kapcsolatban, amely segít, hogy a szervezetek a közös munka után magabiztosabban, fenntarthatóbban és még nagyobb társadalmi hatással folytathassák a küldetésüket”

– mondta el Nádasy Bernadett, a PwC ESG-szakértője, a zsűri tagja.

Hat szervezet fél éves mentorprogramban vesz részt:

Közelebb Magamhoz Egyesület
Magyar Hospice Alapítvány
Garai Ház Alapítvány
Kortárs Építészeti Központ Alapítvány
Tunyogi Gyógyító Játszóháza Alapítvány
Kamasztér Alapítvány

Emellett 2 nonprofit szervezet konzultációs támogatásban részesül:

Tovább Élni Egyesület
Mozgássérültek Budapesti Egyesülete

Az egyik résztvevő így nyilatkozott:

„A program révén megismerkedtem más elkötelezett civilekkel, akiktől szintén sokat tanulhattam, képbe kerültem a fundraising, az üzleti tervezés alapjaival kapcsolatban, kipróbálhattam magamat pitch-elés közben is. Különösen hasznosak voltak a csoportos feladatok, amikor a csapattársakkal együtt gondolkodhattunk a feladványokon, visszajelzést adhattunk egymásnak. Remélem valamilyen formában lesz folytatás, mert nagyon jó, összetartó és egymást támogató csapat jött össze, mentorok és mentoráltak együttesen. Köszönet ezért a lehetőségért, ajánlom minden civilnek, aki szeretne egy kicsit professzionálisabban rálátni a saját működésére, miközben kölcsönösen tanulhat más, hasonló cipőben lévő civilektől is.”

– dr. Jánoskúti Boglárka, Gyermekjogi Civil Koalíció

A program idei képzési szakaszához 13 PwC-s munkatárs járult hozzá több mint 50 pro bono munkaórával. Emellett a szervezetek az ICF (International Coaching Federation) felajánlásának köszönhetően egyéni és team coaching folyamatban is részesülhettek.

10 év hatása

A program 10 éves történetében eddig 129 szervezet és 135 PwC-s mentor vett részt. A kezdeményezés szervesen illeszkedik a vállalat fenntarthatósági stratégiájába, amelynek egyik fókuszterülete a minőségi oktatás fejlesztése. Ennek jegyében a PwC megosztja tudását, illetve elérhetővé teszi azt széles rétegek, köztük nonprofitok számára. A CMP-n kívül számos mentorprogramban vesznek részt a vállalat munkatársai, valamint több szervezetnek nyújtanak pro bono szolgáltatásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Elsőként vett részt a magyar civil felsőoktatásból a NATO kiberbiztonsági jogi képzésén a Széchenyi István Egyetem oktatója

A NATO Kibervédelmi Kiválósági Központja Észtország fővárosában, Tallinnban tartotta meg „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzusát idén májusban. Dr. Kelemen Roland, a győri Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként képviselte hazánkat a szakértői képzésen.

Tizenhét tagország huszonkilenc képviselője vett részt nemrég a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának képzésén az észtországi Tallinnban. Magyarországot – hazánk első civil, vagyis nem államigazgatási szervnél vagy fegyveres testületnél foglalkoztatott résztvevőjeként – dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője képviselte.

Dr. Kelemen Roland, a Széchenyi István Egyetem Modern Technológiai és Kiberbiztonsági Jogi Tanszékének vezetője első magyar civilként végezte el a NATO Kibervédelmi Kiválósági Központjának jogi képzését.

A kurzuson való részvételi lehetőség az egyik példája annak, hogy a honvédelmi szervezetek új típusú civil-védelmi együttműködési lehetőségekben is gondolkodnak, amely törekvésnek a Széchenyi István Egyetem kutatója, dr. Farkas Ádám ezredes az egyik fő kezdeményezője volt az elmúlt években. Ennek is köszönhetően a kar nem először kapcsolódott be a 32 észak-amerikai és európai ország szövetségéhez tartozó kiberbiztonsági központ programjaiba: a szervezet legnagyobb kibervédelmi gyakorlatának előkészítésében dr. Vikman László alezredes vállalt szerepet, míg az esemény „főpróbáján”, a Locked Shields Partner Run elnevezésű versenyen az egyetem jogász és mérnökinformatikus hallgatókból álló csapata a legjobb háromban végzett. Oktatóként a csapat tagja volt dr. Kelemen Roland is, aki az eddig csak katonai és állami szereplők számára nyitott „Katonai művelettervezés a nemzetközi jogban” című kurzust teljesítette sikerrel a közelmúltban.

Az ötnapos program szakértői oktatást és gyakorlati csapatmunkát is magában foglalt, tárgyalva a jelen kiberbiztonsági kihívásainak olyan kérdéseit, mint az állami felelősség, a szuverenitás kontúrjai a digitális térben vagy épp az erőalkalmazás határai. A résztvevők a mesterséges intelligencia témáján kívül azt is vizsgálták, hogyan érvényesül a nemzetközi humanitárius jog a kiberterületen – különös tekintettel a célpontok kiválasztására és a polgári lakosság védelmére, valamint az emberi jogok szerepére a konfliktusok során.

„A program legfontosabb tapasztalata, hogy az állami, katonai és civil szervezetek együttműködése kiváló eredményeket, előremutató közös gondolkodást hoz magával. Ugyanez valósul meg Győrben is – egyetemünk honvédelmi és más állami szereplőkkel partnerségben végez kutatás-fejlesztési tevékenységet, egy síkra terelve az akadémiai és a védelmi szférát”

– jelentette ki dr. Kelemen Roland. A képzés felépítését is követendő példaként említve hangsúlyozta: jelentős tapasztalatot jelentett számára a NATO kooperatív felépítésének még részletesebb megismerése.

„Értékes visszacsatolás volt, hogy a karunkon működtetett kurzusok is hasonló struktúrában, gyakorlati példákon keresztül elsajátított tudásanyaggal valósulnak meg, így bizonyosságot kaptunk arról, hogy oktatási tevékenységünk nemzetközi szinten is megállja a helyét”

– fogalmazott. Kiemelte: a program a globális kapcsolatépítésre is kiváló lehetőséget nyújtott a részt vevő tagállamok és intézmények között.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata

Mérföldkőhöz érkezett a motorfejlesztőből autóépítővé vált SZEngine Team: bemutatták első járművüket, valamint az annak szívét jelentő új, hibrid erőforrást is. Bár a csapat immár önállóan versenyez a jövőben, ígérik, nem adják fel a védjegyükké vált hajtásláncfejlesztést sem – ezt megerősíti, hogy a tagok több mint fele továbbra is a motor optimalizálásával foglalkozik.

A SZEngine a győri Széchenyi István Egyetem hallgatói csapataként azzal a céllal alakult, hogy a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek a belső égésű versenymotorok fejlesztésében, valamely gyári beszállító termékének radikális átalakításával. Ez páratlan vállalásnak számított a sorozatban – ahogy arra sem volt példa korábban, hogy egy hallgatói tehetségműhely hajtásláncot biztosítson intézményi testvércsapatának. Erről szólt a hosszú éveken át gyümölcsöző együttműködés az Arrabona Racing Teammel, amit az utóbbi években számos siker koronázott. A SZEngine megbízható, magas teljesítményű és alacsony fogyasztású hajtóműve előnyösebbnek bizonyult a készen vett és alig módosítható konstrukcióknál.

A fordulat az előző szezonban következett be, amikor az Arrabona Racing Team eldöntötte, hogy elektromos hajtásra vált, s így megszűnt a kooperáció a két társaság között. Kisvártatva az Óbudai Egyetem égisze alatt működő OUR Teammel is véget ért a partnerség. Az új helyzet választás elé állította őket, s végül úgy döntöttek, hogy saját autót építve önálló Formula Student-csapattá avanzsálnak. Másfél év megfeszített munkája után jött el a pillanat, hogy végre leleplezzék járművüket, melyet a nemrégiben hagyományos rollout rendezvényükön mutattak be a nagyközönségnek.

„Egy autót a semmiből létrehozni nem egyszerű, rengeteg munka szükséges ahhoz, hogy egy komplex műszaki megoldás megszülethessen. Óriási előrelépés a csapat számára, hogy vállalta és teljesítette is ezt a kihívást”

– fogalmazott köszöntőjében dr. Dogossy Gábor professzor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja.

Dr. Dogossy Gábor professzor szerint a SZEngine Team példát mutat nemcsak a hallgatóknak, de az oktatóknak is. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

Gladics Gellért Ádám, a SZEngine Team konstrukciós vezetője hangsúlyozta: nem csupán egy autót mutatnak be a nyilvánosságnak, hanem egy új, hibrid hajtásláncot is, amely az első ilyen a csapat történetében.

„A hátsó tengelyen belsőégésű motor adja le a teljesítményt, az első tengelyen pedig csonkállványra integrált villamos gépek. Ezzel elérhető a regeneratív fékezés, emellett nagyban segít kanyarban kigyorsításnál”

– árulta el.

Mint szavaiból kiderült, a SZEngine Team alapmotort is váltott, a KTM 690 után a kisebb lökettérfogatú KTM 450/500 mellett tették le a garast, amely korábban, 2013-tól 2020-ig hét éven át adta az alapját a csapat fejlesztéseinek.

„A váltás legfőbb oka, hogy mindenképp turbófeltöltött motort szerettünk volna készíteni, ehhez volt egy támogatónk is. Egész egyszerűen minél kevesebb a köbcenti, annál kisebb a levegőigény, így annál jobb karakterisztikát tudunk elérni vele. Ehhez ideális motor a KTM 450/500”

– tette hozzá.

Gladics Gellért Ádám konstrukciós vezető mutatta be a SZEngine első járművét és új, hibrid hajtását. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

A konstrukciós vezető a jármű kapcsán elmondta, első autós csapatként egyelőre nem az árnyalt műszaki megoldásokra, hanem a lehető legegyszerűbb működő konstrukció megépítésére törekedtek.

„A szerkezet egy acélcsővázra épül, ehhez kapcsoltuk a többi alkatrészt. Csak a kötelező aerodinamikai elemeket raktuk hozzá, mint az orrkúp vagy hűtőlevegő-terelő. A különböző komponenseket úgy helyeztük el, hogy az autó súlypontja minél lejjebb ereszkedjen”

– mondta.

Kádár Dóra csapatvezető kiemelte: szponzoraik száma közel megnégyszereződött az utóbbi időszakban – szerinte ez jól mutatja, hogy a vállalatok is látják a SZEngine Team által képviselt értékeket. Arra is emlékeztetett, hogy fő feladatuk jelenleg a tapasztalatok gyűjtése, így rengeteg tesztelésre lesz szükségük. Ennek érdekében részt vesznek a Formula Student Easter felkészülési versenyen (melynek a ZalaZone tesztpályája ad otthont), továbbá a cseh futamot vették célba.

Kádár Dóra csapatvezető beszélt az előttük álló versenyszezonról. (Fotó: Dudás Máté/Széchenyi István Egyetem)

A bemutatót követő kerekasztal-beszélgetésen Gyuris Attila, Posvancz Olivér és Szomszéd Gábor Lugosi Lilla moderálásában elevenítették fel az utat, amely az autó megszületéséhez vezetett.

„Létrehoztunk három új csoportot, melyek a vázzal, a járműdinamikával és az aerodinamikával foglalkoztak. Idén már közel harminc főt tudtunk felvenni, így minden részleget sikerült feltöltenünk. Sokan kifejezetten azért jöttek hozzánk, mert belsőégésű motorral szerettek volna foglalkozni”

– nyitott ajtót a kulisszák mögé Posvancz Olivér, korábbi konstrukciós vezető.

A termodinamikáért felelő Szomszéd Gábor úgy vélekedett, a csapat fókuszában továbbra is a hajtáslánc áll. A saját autót lehetőségként fogják fel, hiszen így olyan motort tehetnek a járműbe, amilyet szeretnének, kompromisszumok nélkül, szabadon gondolkodhatnak.

„Ezúttal is tizenkilencre lapot húztunk, a hengeren kívül nincs alkatrész, amibe ne nyúltunk volna bele. Mi többet foglalkozunk a motorral, mint bárki a mezőnyből, nekünk ez a védjegyünk, és ezt a jövőben is szeretnénk megtartani”

– húzta alá.

Gyuris Attila nem csupán alumni tagként, hanem egyetemi munkatársként is segítette a csapat munkáját. Hangsúlyozta, hogy a Formula Student lényege a tanulás, és mikor máskor kísérletezhet az ember, mint a hallgatói évek alatt.

„Annak idején olyan extrém fejlesztéseket próbáltunk ki, amelyet valós ipari környezetben nem lehetne. Azt javaslom mindenkinek, élje ki a kreativitását, és a legvadabb ötleteket is megvalósítsa meg, hiszen később már nem lesz rá lehetőség”

– tanácsolta a fiataloknak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!