Gazdaság
Az e-aláírás lehet az új üzleti norma a COVID után?
Egy hónap alatt, október végére a duplájára nőtt, éves viszonylatban pedig közel megtízszereződött az elektronikusan aláírt dokumentumok száma a NETLOCK rendszereiben.
Robbanásszerű lökést adhat a magyarországi vállalatok digitalizációjának, ha videón keresztül is igényelhetőek lesznek az ún. minősíttet, legmagasabb joghatással bíró e-aláíró tanúsítványok. Eddig elsősorban személyes jelenléten alapuló azonosítással lehetett kiváltani a tanúsítványokat, de változhat a jogszabály, amely lehetővé teszi a videótechnológiás azonosítással történő e-aláíró tanúsítvány kibocsátását is.
A megváltozó körülmények hatására a vírus megjelenése után sok vállalat ismerte fel, hogy az e-aláírás egészen új távlatokat nyithat a járvánnyal vívott üzleti harcban, ezért tömegével igényeltek e-aláíró tanúsítványt a dolgozóiknak. Így kollégáik otthonról is képesek jogilag elismert módon, toll és papír nélkül, a digitális térben maradva hitelesíteni dokumentumokat. Az e-aláírás-specialista NETLOCK szakemberei szerint a technológia nem csupán a karanténhelyzetben, de a járvány okozta gazdasági válsággal való küzdelemben is segítheti a cégeket a túlélésben.
„A koronavírus-helyzet hatalmas lökést adott az e-aláírási piacnak. A vállalatok felismerték, hogy az e-aláírás az otthoni munkavégzés esetén vagy a tömegesen elrendelt karantén is képes biztosítani, hogy egy szerződést, megrendelést, munkajogi dokumentumot, határidős tendert, teljesítési igazolást vagy akár adóügyi bizonylatot hitelesíteni tudjanak a kollégák időben és fennakadás nélkül. Ez azonban csak az egyik nézőpont. A technológia gyorsabbá és költséghatékonyabbá teszi a cégek működését hatékonyabb folyamatokat biztosít, így segítheti a járvány okozta válság kezelését is”
– mondta el Somkuti András, a Docler Holding elnök-vezérigazgatója és az e-aláírás-specialista NETLOCK ügyvezetője.
E-aláírások piacán is megérkezett a második hullám: a videóazonosítás sokat segíthet a cégeknek
„A járvány második hullámának hatását éljük. Az első hullámban elrendelt hirtelen lezárás tömegeket hozott hozzánk, aztán egy kicsit lassult a piac, de most, hogy sajnos megint egyre magasabb a fertőzöttek száma újra egyre többen fordulnak hozzánk, hogy cégüket digitálisabb működésre állítsák át”
– számolt be Somkuti András.
„Az egyik új ügyfelünk mesélte, hogy a járvány első hulláma alatt be kellett osztaniuk, hogy a több vezető aláírását igénylő iratokat ki, melyik napon menjen be aláírni az irodába. Náluk ez a helyzet világított rá arra, hogy a kézi aláírás mennyire lassú folyamattá válhat, ezért fejlesztettek, és ma már több vállalati folyamatba is sikerült integrálni az e-aláírást, amely felgyorsította az adminisztrációt”
– tette hozzá.
A NETLOCK szerint – ugyan sajnálatos módon éppen a koronavírus-járvány adott nagy lökést a technológia elterjedésének – a legnagyobb áttörés akkor várható, ha az e-aláíró tanúsítvány igénylése, kiváltása is könnyebbé válik. A szakember úgy látja, a technológia hazai elterjedésének érdekében elkötelezett a magyar kormányzat is. A távolról, videón keresztüli azonosítás jogi kereteinek megteremtésével az e-aláíró tanúsítvány kiváltása kényelmes, távolról intézhető folyamattá válhat akár egy okostelefonon keresztül is.
Gattyán György: a járványválságból is kiutat mutathat az e-aláírás-technológia?
Számos kutatás hívja fel a figyelmet arra, hogy az egyik menekülőút a vállalatok számára a pandémia okozta visszaesés mérséklésére a digitalizáció kínálta hatékonyságjavulás lehet. Ennek a folyamatnak az egyik alapeleme pedig a távoli tranzakciót lehetővé tevő e-aláíró technológia lehet.
„Önmagában az e-aláírás bevezetése nem tud megmenteni egyetlen céget sem, azonban igazi digitális átállás sem képzelhető el akkor, ha egy cég alkalmazottai mindent papíron írnak alá, ha a folyamatok papírhoz kötöttek, ha az adminisztráció legalább részben nem kerül át a digitális világba. Ma már mind a jogi, mind a technológiai kertek adottak a vállalatoknak az e-aláírás-technológia bevezetésére a belső és a külső ügymenet tekintetében is. Mindez nem jelent luxusberuházást, inkább vezetői döntésen múlik mindenütt. Ilyen szempontból a digitális hitelesítés a járvány okozta válság kezelésének egyik fontos eszköze is lehet”
– mondta el Gattyán György, a Docler Holding alapító tulajdonosa.
Gazdaság
Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló
A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.
Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.
Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.
Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.
Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.
Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.
Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:
- az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
- a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.
Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.
A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.
Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.
Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.
A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.
Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?
Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.
Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?
Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.
Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.
Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.
A tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.
A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.
Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet
Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.
Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.
Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.
Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.
Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.
Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság4 nap ago
Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat
-
Ipar2 hét ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Okoseszközök2 hét ago
Magyarországra is megérkezik a Samsung Odyssey OLED G6
-
Gazdaság5 nap ago
Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel
-
Mozgásban2 hét ago
Skóciában tör győzelemre a hétvégén Molnár Martin
-
Egészség2 hét ago
Mozgásban az egészség: a Xiaomi okoseszközei kreatívan támogatják az aktív életmódot
-
Tippek2 hét ago
Idén is a budapesti PlayIT ad otthont a T-esports Championship döntőjének
-
Ipar1 hét ago
2,7 milliárd forintos beruházással lép szintet a SPAR logisztikája