Connect with us

Gazdaság

Mire van szükségük a gyerekeknek a digitális oktatásban?

Pedagógusoknak rendezett online konferenciát a Da Vinci TV a Telekommal közös digitális edukációs programja részeként.

A Digitális Szuperhős elnevezésű online rendezvényen a „screenagerek” netezési szokásait, őket motiváló pedagógiai módszereket és a digtiális tartalmak kiaknázásának konkrét lehetőségeit mutatták be több, mint 350 pedagógus regisztrációjával november közepén.

Egyre nagyobb lendülettel haladunk előre a digitális átalakulás útján, a digitális technológiák pedig életünk alapvető részévé válnak. Az idei év különösen nagy kihívás elé állította a pedagógusokat – a digitális oktatás már nem a jövő, hanem jelen életünk szerves része lett. A számtalan újonnan elérhető technológiai eszköz mellett azonban továbbra is a tanárok az oktatás legfontosabb, központi figurái. Ezért a Da Vinci Media és a Telekom a pedagógusoknak szervezett online konferenciát digitális edukáció témakörben.

Mire lenne szükségük a gyerekeknek a digitális oktatásban? A Hintalovon Alapítvány friss kutatása alapján (részletek a csatolt linken) a gyerekek véleménye szerint az oktatási minősége romlott, a szabadidejük is kevesebb, és a kiadott feladatok is nehezen átláthatók a digitális átállásban. Szerintük, amire szükség lenne, hogy a tanárok jobban tudják használni az online felületeket, ezek közös platformon jelennének meg, és több egyéni visszajelzés érkezne a munkájukra. Fontos visszajelzés a résztvevők, de minden pedagógus számára.

Érdekesség, hogy az idő, mint gyakori problémakör máshol is felmerül az internethasználattal kapcsolatban: a megkérdezettek 40%-a gondolja úgy, hogy többet van fenn a világhálón, mint az szükséges lenne. A megbízható források megtalálása, az álhírek kiszűrése is fontos a diákok számára – a konferencián a résztvevők ezért ehhez kaptak is segítséget online tartalmak formájában, például a tanórákba is könnyen előre elkészített óravázlatok segítéségével beépíthető Keress rá! internetbiztonsági online sorozatot.

A digitális eszközök használatát akkor fogják értékelni a gyerekek, ha annak új célja van, s nem például csak egy táblavázlatot helyettesít: a cél újraértelmezni a korábbi megközelítéseket és feladatokat – ez a Neteduactio előadásából derült ki, ahogy az is, a projektpedagógia, azaz az iskolai keretek kitágítása a digitális térben különösen jól megvalósítható.

„A videójátékozás lehet hasznos időtöltés.” – mondja Douglas Lloyd, az Azoomee-DaVinci ügyvezető igazgatója. „Az állítás azért nem meglepő, mert ha a pedagógus a megfelelő tartalmat a megfelelő módszerrel ismerteti, akkor a játékokban elért eredmények összemérhetők, versengésre buzdítanak, és újra értelmezik a korábbi tantárgyi ismereteket. A Da Vinci Kids appban található játékok nagyszerűen használhatók a tanításban, gamification céllal.”

– teszi hozzá a konferencia egyik előadója és szervezője.

És hol van a szülők felelőssége a gyerekek virtuális életében? A homo informatikusokkal nem versenyezni kell, hanem elhinni nekik, hogy javukra válik, és hasznos időtöltés is lehet a netezés. Az, aki például kódolási képességeket fejlesztő játékokkal játszik, vagy programozni tanul, az életben másképp viszonyul a kihívásokhoz, részproblémákra bontja azokat, és logikai előnnyel indul.

A rövid, pörgős prezentációkat többek között volt Bán-Széll Előd – Logiscool kódoló iskola, Antaliné Miss Lilla – Neteducatio képzőközpont, Németh Barbara – Hintalovon Alapítvány, Tibenszky Moni Lisa – Felelős Szülők Iskolája, Molnár Janka Sára, OKTONDI (OKTatás ONline DIgitálisan) közösség képviselője tartották.

A konferencia keretében hirdették ki a Digitális Szuperhős videopályázat nyerteseit is. A Da Vinci és a Telekom pályázatában olyan gyerekeket és alkotásokat kerestek, akik már használják, ismerik a digitális tér nyújtotta előnyöket, és szívesen megosztják tudásukat másokkal is.

A szervezők szerint rendkívül biztató, hogy ilyen leterheltség mellett is több, mint 300 tanár vett rész az eseményen, ők máris digitális szuperhősnek nevezhetők. Az esemény közös üzenete szerint fontos, minél több pedagógus tanulja és tanítsa meg jól használni az okoseszközöket és tartalmakat. A tanárok szerepe a technológia fejlődésével változhat, de soha nem lesz helyettesíthető.

Gazdaság

Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése

Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft.

A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.

„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”

– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.

Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.

„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”

– részletezte az ügyvezető.

Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.

A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás

Történelmi rekordot döntöttek júniusban a magyar háztartások hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásai. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 166,8 milliárdos hitelkártya-állomány és a 170 milliárdot meghaladó folyószámlahitel-állomány mögött a nyári költségek áthidalása áll.

A szakember szerint július–augusztusban a fogyasztási hitelek kerülnek majd előtérbe – főleg az iskolakezdés költségeinek fedezése miatt.

Miközben júniusban fékeztek a nem folyószámla jellegű hiteltermékek – lakáshitelből közel 5 milliárd forinttal, személyi kölcsönből pedig 7 milliárd forinttal kevesebb került kihelyezésre, mint májusban – addig a folyószámla jellegű hiteltermékek kereslete számottevően felfutott. 

Történelmi és 6 éves csúcsok dőltek

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a nyár első hónapjának végére történelmi csúcsra, 166,8 milliárd forintra futott fel a magyar háztartások hitelkártya tartozása. A növekmény egyetlen hónap alatt lényegében megegyezik azzal az összeggel, amennyivel kevesebb személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek a bankoktól, éves szinten pedig 5 százalékot meghaladó mértékű a kinnlevőség növekedése. 

Nem csak a hitelkártyáknál, hanem a folyószámla hitelkeretek kihasználtságában is feljebb léptek a magyar családok. Június végén a folyószámlahitel-tartozás meghaladta a 170 milliárd forintot, a növekedés 11 százalékos volt éves szinten, egyetlen hónap alatt pedig itt is 7 milliárd forintos bővülés történt az MNB adatai szerint. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy utoljára 170 milliárd forintot meghaladó összeggel 2019 októberében tartoztak a magyar háztartások a pénzintézeteknek a folyószámlahitelek után.

Jön az iskolakezdés 

Gergely Péter szerint a folyószámla jellegű hitelek nyár eleji felfutása egyértelműen azt jelzi, hogy a családok megpróbálták rulírozva kibekkelni a nyári hónapok emelkedő költségeit. Ám a szakember szerint a júliusi és az augusztusi adatok már egyértelműen a nem folyószámla jellegű hitelek felfutásáról fognak szólni, hiszen hagyományosan ez a két hónap az, amikor csúcsra járnak a fogyasztási hitelek. 

Ez persze nem meglepő, hiszen a nyaralás finanszírozása mellett ezekben a hónapokban többen végeznek felújítási munkálatokat, az ősz közeledtével pedig egyre inkább előtérbe kerül az iskolakezdés költségeinek fedezése. A szükséges eszközök beszerzésére az áruhitel is segítséget jelenthet, ám Gergely Péter szerint a többség a személyi kölcsönök felé fordul majd.

A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor szerint jelenleg 1 millió forintos hitelt 3 éves futamidőre 300 000 forintos jövedelem igazolása mellett a

  • a CIB Banknál 32 806 Ft-os törlesztővel, 
  • az Ersténél 35 053 Ft-os törlesztővel, 
  • és az MBH Banknál 36 023 Ft-os törlesztővel lehet felvenni

Gergely Péter szerint sokan személyi kölcsönből oldják meg – azok akik egyetemista/főiskolás gyermeket indítanak útjukra – az albérlet árát (a foglalót) illetve a költözéshez szükséges bútorok, stb. beszerzését is. Itt természetesen nagyobb összegekre van szükség. 

A BiztosDöntés.hu kalkulációi szerint 3 millió forintos személyi kölcsönt 450 000 forintos jövedelem mellett 5 évre az UniCredit Banknál, az Ersténél és a CIB-nél is 63 000 – 64 000 Ft közötti törlesztővel lehet igényelni, a THM-ek ezeknél az ajánlatoknál 11,00% alatt vannak.

Gergely Péter szerint a bankok zöménél a személyi kölcsönöket már egyszerűsített online folyamattal is lehet igényelni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

2025 júniusában is folytatódott a hazai használtautó-piac fokozatos átrendeződése – derül ki a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikai kiadványából.

A júniusi jelentés az együttműködés keretében megvalósuló havi statisztikai sorozat második része, amely célja, hogy pontosabb képet adjon a magyarországi használtautó-kínálat és kereslet jellemzőiről, alakulásáról.

Mennyibe kerül ma egy átlagos használt autó?

Az adatok szerint 2025 júniusában a meghirdetett autók átlagos kínálati ára 5,4 millió forint volt – ez körülbelül 200 ezer forintos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A hirdetések 40,2%-a 2,5 millió forint alatti kategóriába tartozott, 26,4% a 2,5–5 millió forintos sávban jelent meg, 20,5% pedig 5 és 10 millió forint közé esett. A 10 millió feletti autók aránya mindössze 12,9% volt – vagyis a kínálat döntő többsége továbbra is elérhető árszinten mozog.

Az adatok nemcsak az árakról, hanem a kínálat szerkezetéről is pontos képet festenek. A hirdetett járművek fele benzinmeghajtású volt, míg 41,6%-uk dízelmotorral szerelt. Az alternatív hajtások súlya ugyan még mindig kisebb, de növekvő: elektromos autóból 5%, hibridből pedig 3,7% szerepelt a kínálatban. A legnagyobb bővülést az elektromos kategória produkálta: éves szinten 34,3%-kal nőtt a kínálatuk.

Érdekesség, hogy a hibridek kínálata az elmúlt egy évben nem nőtt, hanem épp ellenkezőleg: 3,8%-kal csökkent. A benzin- és dízelautók aránya ezzel szemben enyhén emelkedett – előbbiek kínálata 5,6, utóbbiaké 7,6%-kal bővült egy év alatt.

Mit árul el az életkor és a futásteljesítmény?

A különböző hajtású autók életkora és használtsága között is van különbség. A benzinesek átlagosan 14,1 évesek, míg a dízelek 12,3 évesek. Utóbbiak viszont jóval többet futottak: a dízel járművek átlagos futásteljesítménye 222 ezer kilométer, a benzineseké pedig 157 ezer kilométer –  vagyis több mint 40%-os eltérés látszik. Ez a használati szokásokat is tükrözi, hiszen a dízel autókat jellemzően hosszabb utakra, intenzívebb igénybevételre használják.

A leggyakrabban hirdetett márkák élén továbbra is a Volkswagen, a BMW és az Opel állnak. Ezeket évek óta stabil kereslet jellemzi, nem véletlen, hogy a sorrend alig változott 2024 júniusa óta. A 10-es listán a legalacsonyabb átlagéletkora a Škodának (10,5 év), míg a legmagasabb a Suzukinak (15,1 év) volt júniusban. A 2024. júniusi adatokhoz képest egyedül a Suzuki életkora csökkent 0,3 évvel. A legnagyobb mértékű emelkedés pedig a BMW esetén következett be, amelynek átlagéletkora 0,5 évvel nőtt.

Hogy alakul ki egy autó végső ára?

A statisztikai elemzésből kiderül, hogy milyen tényezők befolyásolják az autók kínálati árát. Az egyik legfontosabb az állapot: egy újszerű autó átlagosan 26,4, egy kitűnő állapotú pedig 24,7%-kal  drágább, mint egy normál állapotú. A sérült járművek ára ezzel szemben átlagosan 58,6%-kal alacsonyabb. Emellett minden 1000 megtett kilométer 0,2%-kal csökkenti az árat. Ugyanakkor a teljesítmény és a motor mérete emelheti az árat: 10 kW többlettel 3,8%, 100 cm³-rel pedig 3,3% árnövekedés figyelhető meg.

A Használtautó.hu és a KSH együttműködésében havonta megjelenő kiadvány célja, hogy új szintre emelje az átláthatóságot a magyar használtautó-piacon. A keresleti és kínálati adatok pontosabb megismerésével nemcsak a vásárlók és eladók, de a kereskedők és piaci elemzők is jobb döntéseket hozhatnak. A júniusi adatok alapján a piac továbbra is stabil, az árak enyhén emelkednek, és egyre nagyobb arányban jelennek meg alternatív hajtású járművek – vagyis a hazai használtautó-piac egyértelműen követi a technológiai és környezettudatos trendeket.

A használtautó piaci trendekről további információ a Használtautó.hu – KSH, 2025. júniusi statisztikájában olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss