Gazdaság

Átrendezi a magyar és a régiós hirdetési piacot is a koronavírus

Főleg az állami reklámköltésnek – ami 2019-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – köszönhetően a tavaly még szárnyaló hazai hirdetési piac a koronavírus-járvány miatt idén már komoly visszaeséssel számol.

2020-ban a teljes magyar média szektor bevételének 38 százalékos csökkenése várható – derül ki a kelet-és közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló és elemző, hiánypótló kiadvány, a CANnual Report 2020-as kötetéből, amelyet november 19-én mutattak be a 15 ország független reklámügynökségeiből – köztük a hazánkat képviselő Café Communications – álló hálózat, a weCAN éves, ezúttal online megtartott találkozóján.

Most tavasszal, a járvány kitörésekor a magyar reklámpiac viszonylag hamar és jól reagált a kialakult helyzetre. A hirdetők felismerve az új helyzetet, olyan jellegű tartalmakat kezdtek gyártani, amelyekben az általánosabb márkaüzenetek mellett reagáltak a pandémia hatásaira is. A tévés megjelenések döntő részét az eredeti tervek szerint futatták, és az egyéb médiatípusoknál lefoglalt kampányok esetében sem hajtottak végre radikális megszorításokat. Többek közt azért sem, mert elég kedvezőtlen feltételek mellett tudták volna lemondani a megrendeléseiket. Csak májusban lehetett tapasztalni nagyobb visszaesést. Akkor 16 százalékkal költöttek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Már ezzel is kalkuláltak az ügynökségek az újratervezések során. Arra jutottak, hogy az éves bevételük 10 százalékkal fog elmaradni a 2019-es eredményekhez képest, míg a teljes kommunikációs szektor ennél nagyobb, összességében 38 százalékos visszaesésre számít – derül ki a 2020-as CANnual Reportból.

A kiadvány arra is rámutat, hogy a médiafogyasztási szokások is átalakultak a járvány miatt. Miután a mozi és a közterület a lezárások miatt szinte teljesen kiesett, felerősödtek az otthonról, kényelmesen elérhető kommunikációs felületek. Ennek megfelelően az online és tévés platform sokat profitált a kialakult helyzetben. Mind az eltöltött idő, mind a fogyasztók száma jelentősen nőtt ezeken a csatornákon. Meglepő módon ez a trend olyan korosztályokra – főleg fiatalokra – is igaz, akik korábban kevesebb időt töltöttek a képernyő előtt. A legkiemelkedőbb változást a 4 – 12 éveseknél lehetet tapasztalni, akik most napi 1 órával többet televízióznak, mint általában. Holott a tévézésre fordított idő, amúgy sem alacsony Magyarországon. A hazai nézők még mindig napi átlag több mint 4 órát tévéznek, vagy háttértévéznek. Bár már megjelent egy olyan, a magyar médiafogyasztók 10 százalékát képező réteg is, amelynek tagjai a tévéadások helyett inkább más, online elérhető mozgóképes tartalmakat keresnek, követnek figyelemmel. Valamint nem szabad elfelejteni azt sem, és erre a pandémia rá is segített, hogy a streaming szolgáltatások előfizetői tábora hazánkban is dinamikusan nő.

Tavaly ugyanakkor valamennyi médiatípus 2-31 százalék közötti növekedést tudott felmutatni. A legnagyobb, 31 százalékos bővülést a digitális reklámpiacon lehetett tapasztalni, viszont a befolyó bevételek elsősorban a globális szereplőknél csapódtak le. A múlt évben a hazai online hirdetésekre költött reklámforintok 57 százaléka landolt a Google-nél, a Facebooknál és a többi nagy nemzetközi vállaltnál.

A televíziós reklámpiac kicsit visszafogottabban, de 2018-hoz képest újabb 6 százalékkal gyarapodott, illetve a nyomtatott sajtó is sikeres évet tudhatott maga mögött a 2 százalékos növekedési rátájával. A közterületi reklám is nőtt 3 százalékkal az új adónemek megjelenésének ellenére. A költségnövekedés sokak hirdetési kedvét lohasztotta le. Hasonlóképpen szerény évet zártak a rádiók. Ebben a szegmensben a növekedés üteme lelassult, és mindössze 2 százalékkal haladta a meg az azt megelőző évét.

A piaci folyamatokat tekintve a CANnual Report elemzése szerint Magyarországon az állami reklámköltés továbbra is emelkedik. 2019-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Csupán a Miniszterelnöki Hivatal 2,5-szer többet költött hirdetésekre, mint 2018-ban (27 millió euróhoz képest 65 millió eurót). Ezzel együtt újabb médiumok kerültek állami vagy az államhoz közeli vállalkozások kezébe, illetve megerősödtek az állami média- és reklámügynökségek is. Utóbbiak ráadásul olyan piaci ügyfeleket is szereztek, amelyek többsége ugyan nemzetközi, de mivel a magyar adózásnak és szabályoknak kell megfelelniük, szívesen igazoltak át hozzájuk.

Az idei CANnual Report nemzetközi kitekintést nyújtva rámutat arra is, hogy a Magyarországéhoz hasonló növekedési ütem jellemezte a teljes közép-és kelet európai reklámpiacot az elmúlt öt évben. A hirdetésre fordított összeg nagyságba ebben a régióban 2019-ben elérte a 15,2 milliárd eurót. Ezt a folyamatot akasztotta meg határainkon túl is a koronavírus felbukkanása. A járvány csak a március – májusi időszak alatt 19 százalékos visszaesést hozott a közép-és kelet európai reklámpiacon a múlt év azonos időszakához képest. A reklámstop viszont nem ugyanúgy sújtotta a különböző szektorokat. A telekommunikációs, az FMCG, a gyógyszer márkák, illetve a fertőtlenítő-és higiénés termékeket gyártók hirdetési továbbra is jelen vannak a médiában. A turizmus, az idegenforgalom, vagy éppen az autóipar reklámjai viszont szinte teljesen eltűntek. A régió többi, bezárkózó nemzeteinél pedig hasonlóan alakultak a médiafogyasztási szokások, mint Magyarországon.

Related Topics:átrendezés átrnedeződés cannual covid-19 koronavírus magyar piac régiós reklám Report

Up Next

Virtuálisan bejárható kiállításokkal, online borkóstolókkal próbál túlélni a rendezvényipar

Don't Miss

Utak és lehetőségek a digitális oktatásban

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!