Gazdaság
A Windows 1.0-tól a Windows 10-ig
Egymilliárd eszköz és több ezer újítás, amely megkönnyíti az életet a munkahelyen és otthon
35 éves a Windows! Születésnapját ünnepli a világ legnépszerűbb számítógépes operációs rendszere.
Mit mutatott nekünk az évek során és milyen újdonságokkal szolgál a Windows 10?
Több okból is fontos 2020 a Microsoftnak: egyszerre lett 35 éves a Windows, mint fogalom, 25 éves a Windows 95, illetve érte el még márciusban az aktív felhasználók száma a havi 1 milliárdot. Óriási szám ez, amelyből jól látszik, hogy valóban a Windows a világon a legszélesebb körben használt operációs rendszer, amely emberek millióinak munkáját és életét könnyíti meg nap, mint nap. Menjünk most kicsit vissza az időben, nézzük meg, miként változott a Windows az idők során, és milyen érdekes funkciókkal újult meg!
Windows 1.0: a legtovább támogatott operációs rendszer
Első állomásunk 1985 novembere: ekkor jelent meg még öt darab 5,25”-es floppylemezen a Windows 1.0, melynek grafikus felülete ugyan még kezdetleges volt (az ablakok például nem voltak képesek átfedni egymást), de kisebb korlátokkal lehetővé tette már programok párhuzamos futtatását, és a feladatok közti váltást. Érkezett vele pár alapszintű segédprogram és egy egyszerű szövegszerkesztő – a számológép vagy a Paint viszont még sehol sem volt. A ma Office-ként ismert programcsomag első elemei is messze jártak: az Excel a Windows 2.0-val (1987-ben), a Word pedig a Windows 3.0-val (1989-ben) együtt jelent meg.
A korai Windows felület megjelenését nagy mértékben korlátozták az akkor elérhető grafikus megoldások, hiszen csak CGA, EGA vagy a monokróm Hercules kártyákkal működött, a későbbi VGA támogatása csak a Windows 1.04-ben jelent meg. A hardverigény akkori szemmel nézve még éppen elfogadható volt: két floppymeghajtó és 256 KB RAM elég volt az elindításához. Érdekessége még, hogy a Microsoft a támogatást csak 2001 december 31-én szüntette meg, ezzel (eddig legalábbis) a történelem leghosszabb ideig támogatott operációs rendszerévé vált.
A Windows 95
Az elsősorban a DOS operációs rendszert grafikus felülettel kiegészítő Windows 1.x, 2.x, 3.x után az otthoni felhasználóknak a Windows 95 jelentette az áttörést. A Microsoft óriási kampánnyal készítette elő megjelenését, például megvásárolta a „Start Me Up” dal jogait a Rolling Stones-tól, kibontott egy 100 méteres transzparenst Toronto felett, és az Egyesült Királyságban pedig a The Times magazinból 1,5 millió példányt tett elérhetővé ingyen a megjelenés napján. A Windows 95 sok örökséget hagyott velünk: itt vezették be a Start gombot, a Start menüt, a Tálcát, itt jelent meg az Internet Explorer is. Az operációs rendszer az internet elterjedésében is nagy segítséget nyújtott, és ugyan még mindig DOS-alapú volt, de a minimális rendszerkövetelmények már magasabbak voltak: 4 MB RAM, 50 MB lemezterület és VGA grafika kellett elindításához. A Windows 95 utódai a Windows 98 és a Windows ME voltak, majd a Windows XP tett végül pontot a Windows 9.x sorozatra.
Vissza a jövőbe – 35 éves a Windows
Visszatérve 2020-ba, egy dolgot biztos kijelenthetünk: a Windowsnak komoly szerep jutott az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésében. Melynek persze továbbra sincs vége, így a Microsoft is folyamatosan fejleszti operációs rendszerét, újabb és újabb funkciókkal bővíti tudását. Egyre szélesebb körben támaszkodik például az internet kínálta lehetőségekre: elég egy online fiók, és a felhasználó szinkronizálhatja adatait a PC, a mobil és a játékkonzol között, a szükséges szoftverek pedig a cég által üzemeltetett Microsoft Store-ból tölthetők le.
Időközben az Internet Explorert felváltotta a Microsoft Edge alkalmazás, amely gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb (például a Gyűjtemények alkalmazással tárolhatja a vásárlások vagy az iskolai keresések adatait). És nem feledkezhetünk meg más új funkciókról sem, például a Math Input panelről, amely a beírt matematikai képleteket, karaktereket szöveggé alakítja. A Számológép immár nemcsak az alapvető műveletekre képes, hanem valuták közötti konverzióra, illetve a térfogat, a hossz, az energia és más mértékegységek átváltására is.
Aki munkára használja a számítógépet, annak életét a virtuális asztalok könnyítik meg, melyekre szétválogathatja a különböző feladatokhoz tartozó alkalmazásokat, majd billentyűparancsok (Win+Ctrl+ kurzormozgató nyilak) segítségével egyszerűen válthat közöttük. Az OS lehetőséget ad arra is, hogy távolról, egy másik eszközről is elérhessük számítógépünket, egy másik új szolgáltatása pedig a Windows Sandbox, amelyben gyanús alkalmazásokat és webhelyeket tesztelhet az elsődleges rendszer veszélyeztetése nélkül.
A Windows 10 számos érdekes funkciót tartalmaz tehát a munkavégzés egyszerűbbé, gyorsabbá tétele érdekében, melyek a jelenlegi, a munkahely forradalmi átalakulását hozó időszakban különösen hasznosak lehetnek, így az otthoni iroda már nem csupán egy érdekes előny, hanem egy olyan modern munkamódszer, amely időt takarít meg, tiszteletben tartva egyéni munkatempónkat és életritmusunkat. Kétségtelen, hogy a Windows 10 kiváló eszköz a hatékony munkavégzéshez bárhol, bármikor.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban6 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság2 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar3 nap ago
Hazai cég biztosít automata raktárrendszert egy amerikai gyárnak
-
Gazdaság2 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére