Gazdaság
Három nagy magyar egyetem innovatív informatikai együttműködése
Az ELTE-BME-PPKE Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések projekt célja az volt, hogy az IKT és számítástudomány területén európai szinten is eredményesen működő kutatói hálózatot hozzon létre.
A 2017 és 2020 között futó projekt több mint 950 millió forintból az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kara, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara konzorciumot alapított az Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések című projekt közös megvalósítására. A projekt célja az volt, hogy az IKT és számítástudomány területén egy európai szinten is eredményesen működni képes kutatói hálózat jöjjön létre. Ez a hálózat lehetőséget adott a három partneregyetemnek, hogy a Horizont programokban, valamint az EIT Digital kutatási és innovációs pályázatokon sikeresen szerepeljenek.
A konzorciumvezető ELTE és partnerei, a BME és a PPKE kiemelkedő tudásbázisa és tapasztalatai, európai szintű kapcsolatrendszere, valamint az EIT Digital kutatási témái köré épülő portfólió biztosították azt a kohéziós erőt, mely az egyes partnerek által végzett kutatási tevékenységek egységét megteremtette. A kutatások a szoftverfejlesztés módszereire, a kiberbiztonságra, az informatikai rendszerekre, infokommunikációs hálózatokra, az adattudományra és a mesterséges intelligenciára terjedtek ki. Az együttműködés 3 pillér köré szerveződött:
- Szoftverfejlesztési módszerek és informatikai biztonság pillér: A szoftverek komplexitásának növekedését a szoftverfejlesztési módszereknek és szoftverfejlesztést támogató eszközöknek is követniük kell. A kutatások ezen pillére a minden informatikai megoldásban központi szerepet betöltő szoftverek előállítására és minőségi jellemzőire (különös tekintettel a kiberbiztonságra) összpontosított.
- Infokommunikációs infrastruktúrák és kiberfizikai rendszerek pillér: A mindennapjainkban használt szolgáltatások mögött Internet of Things eszközök állnak, míg az adatok tárolását, bárhonnan és bármikor történő elérését és feldolgozását felhő alapú alkalmazások biztosítják. Kutatásaikban nagy figyelmet fordítottak az IoT kommunikációs protokollokra, a valós idejű kiberfizikai rendszerekre, és a rádiós és vezetékes hálózati megoldások hatékonyságát növelő fejlesztésekre.
- Intelligens adatelemzés pillér: A kutatások ezen vonulata gépi tanuláson, bio-inspirált számítási alkalmazásokon alapult, és a nagyskálájú biológiai, térinformatikai és orvosi adatok elemzésére, értelmezésére és azok felhasználására fókuszált. Vizsgálták a pénzügyi, oktatási, mezőgazdasági és ipari alkalmazásokat, az emberi és a gépi intelligencia kölcsönhatását, valamint a multimodális gépi tanulás módszereit.
A kutatásokból ez idáig 173 (jellemzően angol nyelvű) publikáció született. Az elért eredmények jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a három partner 20 db Horizont 2020, illetve azon belül EIT Digital pályázatot nyert el az elmúlt időszakban. Kutatásaink utat nyitottak a hazai szerepvállalás irányába is: részt veszünk a Magyarországi 5G Koalíció és a Mesterséges Intelligencia Koalíció munkájában, és aktívan közreműködtünk a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium létrehozásában. A projektünk segítette a fiatal kutatóinkat, hogy pályára álljanak, és sok hallgató figyelmét is felhívta a kutatás szépségeire. Az eltelt 39 hónapban több mint 200 hallgató kapott hosszabb-rövidebb ideig ösztöndíjat, és a hallgatók és fiatal kutatók több, mint 300 tudományos előadást tartottak különböző rendezvényeken és konferenciákon. Napjaink egyik legfontosabb kihívása, a COVID járvány minket is cselekvésre késztetett. Mindhárom intézményben indultak a járvány terjedését vizsgáló, orvosi eszközöket fejlesztő, illetve a lezárások miatt hátrányos helyzetbe került emberek támogatását célul kitűző kutatások.
A projektben részt vevő intézmények a Nyugat- és Közép-dunántúli régiókban a meghatározó európai számítástudományi, informatikai és IKT kutatási trendekhez kapcsolódni képes kutatási erőteret hoztak létre. Ennek csomópontjai Martonvásár, Szombathely, Esztergom és Balatonfüred.
Martonvásáron a projekt megvalósítása érdekében jól felszerelt kutatóhelyet alakítottak ki, mely otthont adott az ELTE IK Martonvásári 3in Kutatócsoportnak. A kutatóhely a pályázat befejeződése után is stabil infrastrukturális hátteret biztosít kutatóknak. Terveik között szerepel egy térségi digitális innovációs csomópont kialakítása is. Az ELTE a szombathelyi telephelyén jelen és más pályázatok támogatásával jelentős kutatási és oktatási kapacitást alakított ki. A programtervező informatikus alap- és mesterképzés beindításával főleg az Ipar 4.0 területen kívánják a térség szakemberigényeit kiszolgálni.
A projekt széles körben megalapozta a BME Balatonfüredi Tudáscentrumának 2021-es átadását, amelynek tartalmas indulását a Balatonfüreden elhelyezett számítási felhő, és az egyre szélesebb körben formálódó térségi kapcsolatok is elősegítik. A projekt kutatási témáiban a Pannon Egyetemmel együttműködve térségbeli középiskolák számára online előadásokat szerveztek, illetve a térségbeli vállalatok és vállalkozások vezetőivel szakmai egyeztetéseket folytak.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem más Karaival már régóta jelen volt Esztergomban, azonban ez a projekt volt az, amely elindította az Információs Technológiai és Bionikai Kar esztergomi kutatócsoportjának kialakulását. Egyebek mellett ez a projekt teremtette meg, hogy a városban kilenc nemzetközi konferencia került megrendezésre, ahová a világ vezető intézményeiből (Oxford, Microsoft, University College London) érkeztek vendégelőadók és akik közül többekkel kutatási együttműködéseket kezdtek meg. A projekt folyamán elindított kutatások és együttműködések elősegítik, hogy a Kar esztergomi kutatóközpontját újabb pályázatokkal tovább fejlesszék.
Bővebb információk: http://efop2017.inf.elte.hu/3in/
Gazdaság
Már most keresik a diákokat a karácsonyi szezonra
Bár a diákmunka legforgalmasabb szezonja hagyományosan a nyár, már korántsem csak a vakáció alatt van kiemelkedő kereslet a fiatal munkavállalók iránt.
A Prodiák tapasztalatai szerint a cégek egyre korábban, már október elején megkezdik a felkészülést a karácsonyi időszakra, hogy biztosítsák a megfelelő munkaerőt a megnövekedett forgalom idejére. Az igények legnagyobb része a kereskedelemhez és a logisztikához kötődik, ahol 2000-2300 forint számít jó órabérnek.
Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkában, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a tanulás melletti munkavállalás. Sok diák egész évben vállal munkát, de az év vége felé is van egy kisebb szezonális csúcs.
„A kereskedelemben már most érzékelhető a felkészülés a kiemelt ünnepi szezonra. A szeptember alapvetően az iskolakezdésről szól, ilyenkor kevesebb diák tud munkát vállalni, vagy csak korlátozott óraszámban. Októbertől viszont ismét felélénkül a piac. A diákok felveszik a tanév ritmusát, és újra szóba jöhet számukra a munkavállalás, keresleti oldalról pedig megjelennek a karácsonyi időszakra vonatkozó igények”
– mondta el Tóth Rozália, a Prodiák Iskolaszövetkezet vezetője.
Hozzátette: innentől nincs megállás az év végéig. Az októberi élénkülés után novemberben és decemberben tovább erősödik a kereslet, és a forgalom alakulása, az árubeérkezések, illetve a felnőtt munkavállalók szabadságolásai miatt akár rövid határidővel is megjelenhetnek új igények a piacon.
Fókuszban a kiskereskedelem, de azért máshol is lehet dolgozni
A legnagyobb kereslet értelemszerűen a kiskereskedelmi szektorban tapasztalható, úgy az üzleteknél, mint a raktárakban.
„Különösen sok diákot keresnek ilyenkor az árufeltöltési, csomagolási és logisztikai pozíciókba, de az online rendelések feldolgozásával kapcsolatos munkakörökbe is nagy számban várjuk a fiatalokat. A jelentkezés folyamatos, de folyamatosan jelennek meg új pozíciók a honlapunkon”
– fejtette ki Tóth Rozália.
A nyáron legnépszerűbb iparágak – a vendéglátás és a turizmus, illetve az ipari, termelő szektorok – ilyenkor kissé a háttérbe szorulnak, de azért nem tűnnek el a piacról. És ahogy az év egészében, ilyenkor is nagy számban érhetők el a gyakornoki pozíciók számos iparágban az SSC-szektortól az informatikáig, ahol a jövedelmen túl a diákok szakmai tapasztalatot is szerezhetnek.
Bruttó 2000-től jó az órabér, de ne mindig a fizetés a legfontosabb
Az elérhető keresetekkel kapcsolatban Tóth Rozália aláhúzta: a hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1672 forint, ám a karácsonyi szezonban ennél többet is lehet keresni.
„A növekvő munkaerőigény következtében az órabérek is emelkedő tendenciát mutatnak – fogalmazott. – A változás már szeptembertől érzékelhető, majd az órabérek november–december folyamán tovább növekednek, mivel a versenyképes jövedelem fontos motivációs tényező az új jelentkezők számára ebben a kiemelt időszakban. Jelenleg Budapesten a kiskereskedelmi szektorban jellemzően bruttó 2 000–2 300 Ft/óra közötti bérezés tekinthető vonzónak. Egy szorgos diák akár havi 250-300 forintot is megkereshet.”
A fizetés azonban nem minden, sőt – nem is mindig a legfontosabb tényező.
„Sokan kifejezetten a karácsony előtti időszakban szeretnének extra jövedelemhez jutni, de a rugalmas beosztás is fontos szempont a diákoknak a munkavállaláskor. Ezért is népszerű körükben a retail szektor – fejtette ki a Prodiák vezetője. – Emellett tapasztalataink szerint számos diák egész évben aktív a munkaerőpiacon, a karácsonyi szezon számukra elsősorban abban jelent előnyt, hogy többféle munkalehetőség közül választhatnak – különösen Budapesten és vonzáskörzetében.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában
A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.
Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.
Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések
A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.
„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”
– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.
A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.
A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).
A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.
A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti
Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.
A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.
„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”
– magyarázza Buzelis.
Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió
Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.
„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”
– emeli ki Buzelis.
Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.
Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.
Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?
A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:
- a hamisított kilométeróra-állások arányát
- az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
- a sérült járművek arányát
- az átlagos kárértéket
- az importált használt autók arányát
- az ellenőrzött járművek átlagéletkorát
Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.
A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index
A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Samsung már hatodik éve őrzi élvonalbeli helyét a Best Global Brands listán
A nemzetközi márkatanácsadó Interbrand idén is az ötödik helyen rangsorolta a Samsungot a világ legnagyobb márkáit tartalmazó listán. Az Interbrand minden évben közzéteszi a „Best Global Brands” listáját, amelyen a Samsung sorozatban hatodszor került a legjobb 5 közé. Az idei listán a Samsung 90,5 milliárd dolláros márkaértéket ért el, ezzel – ahogy 2020 óta minden évben – őrzi a pozícióját az egyetlen, TOP 5-ben szereplő ázsiai vállalatként.
Az Interbrand szerint a Samsung értékelését pozitívan befolyásolták az alábbi tényezők:
- Az AI versenyképesség megerősítése a vállalat különböző üzletágaiban
- Az ügyfélélmény fejlesztésése a termékeken átívelő intergációval
- A célzott beruházások az AI-hoz kapcsolódó félvezetők piacán
- Ügyfélközpontú márkastratégia
„A Samsung egyik fontos célja, hogy az AI-innováción és nyílt együttműködéseken keresztül minél több felhasználó élvezhesse a mesterséges intelligencia előnyeit a mindennapi életében – mondta Won-Jin Lee, a Samsung globális marketingirodájának vezetője. – A jövőben is felhasználóközpontú stratégiát fogunk követni, többek között az egészség és a biztonság területén is, hogy a Samsung egy még kedveltebb márkává válhasson.”
A Samsung az „Innováció mindenkinek” jövőképének megfelelően arra törekszik, hogy az AI megoldások világszerte minél több felhasználó számára elérhetővé váljanak. A vállalat várhatóan még 2025-ben 400 millió eszközön teszi elérhetővé a Galaxy AI-t, ezzel széles körben hozzáférhetővé válik ez az izgalmas technológia. A Samsung így tovább erősítheti pozícióját a mobil AI szegmensben. A háztartási elektronikai területen a vállalat számos termékének AI funkcióit továbbfejlesztette, olyan, a kategóriákra szabott megoldásokkal, mint a Vision AI vagy a Bespoke AI.
A különböző partnerekkel folytatott együttműködéseknek köszönhetően a felhasználók méginkább személyre szabott AI élményeket érhetnek el a Samsung készülékein. A vállalat Knox platformjának köszönhetően ezek a funkciók fejlett kibervédelemmel, biztonságosan használhatók.
A Samsung az AI megoldások iránti növekvő kereslet mellett komplex – felhő-, eszközalapú és fizikai AI-ra épülő – kínálatot alakított ki a félvezetők piacán.
Az AI mellett a Samsung számára kiemelten fontos, hogy termékei és szolgáltatásai minél szélesebb körben elérhetővé váljanak, és tudatos innovációkkal fejlessze az egyes üzletágakat. Erre példa a SmartThingsen keresztül összekapcsolt készülékekkel elérhető energiahatékonyság is.
A Samsung elismert tevékenységei üzletáganként
Mobileszközök:
- Meghatározó szerep a mobil AI korszakban, a technológia népszerűsítése a Galaxy AI segítségével.
- A márka pozíciójának további erősítése a kihajtható készülékek szegmensében a Galaxy Z Fold7 és Galaxy Z Flip7 bemutatásával.
- A felhasználók bizalmának növelése a megerősített adatvédelmi és biztonsági technológiákkal.
- A viselhető okoseszközökön elérhető egészségügyi szolgáltatások bővítése a Samsung Health fejlesztésével és együttműködésekkel.
Hálózatok:
- Kiemelkedő szerepvállalás erősítése az AI-alapú virtualizált rádiós hozzáférési hálózatok (vRAN) és az Open RAN területén.
- Folyamatos technológiai innováció a különböző 5G-alkalmazások támogatására, beleértve a kiváló minőségű streaminget és gaminget.
- A 6G műszaki szabványosításának támogatása.
- A Samsung hálózati technológiájának és fenntarthatósági megoldásainak bemutatása, partnerekkel együtt.
Kijelzők:
- A televíziók, hangprojektorok és gaming monitorok területén betöltött szerep megszilárdítása.
- Innovatív nézői élmény a Vision AI funkcióval.
- A The Frame tévé és az Art Store szolgáltatás fejlesztése a személyre szabott művészeti élményekért.
Digitális eszközök
- Meghatározó szerep a hűtőszekrények és mosógépek kategóriájában rendszeres innovációval és fejlett AI funkciókkal.
- Személyre szabott, kényelmes megoldások és kiemelkedő AI funkciók a SmartThings technológia integrációjával.
- A Bespoke AI termékvonal bővítése, rendszeres fejlesztésekkel olyan területeken, mint például az energiahatékonyság, a felhasználói élmény, a teljesítmény vagy a kialakítás.
Félvezetők
- Sokszínű portfólió működtetése a felhőalapú, eszközön található és fizikai AI alkalmazások terén.
- Stabil, erős pozíció megtartása az okostelefonokhoz használt, illetve autóipari memóriachipek piacán
- A vállalat szakértelmének és jövőképének bemutatása kiemelt technológiai rendezvényeken.
Az Interbrand Best Global Brands listáját az egyes márkaértékek értékelése alapján állították össze, amely a vállalat pénzügyi teljesítményének, a márka vásárlásokra gyakorolt hatásának és a márka versenyképességének (stratégia, empátia, differenciálás, vásárlói elkötelezettség, következetesség, bizalom) átfogó elemzésén alapul. Ez a – nemzetközileg egyik legnagyobb múltra visszatekintő – márkaérték-becslés széles körben elismert értékelésnek minősül.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Így oldható az őszi feszültség a munkahelyeken
-
Gazdaság2 hét ago
A kriptobefektetők 66%-a növelni tervezi befektetéseit
-
Mozgásban2 hét ago
Elstartol az új „AntOn by Jungheinrich” márka
-
Gazdaság2 hét ago
Áremelkedés mellett is erősödik az érdeklődés a hibridek és elektromosok iránt
-
Mozgásban2 hét ago
Új motorsport-akadémia születik: a Hungaroringen alakul meg a Széchenyi István Egyetem külső tanszéke
-
Ipar2 hét ago
Hatékonyabb vízgazdálkodás digitális megoldásokkal
-
Ipar2 hét ago
Új utakon a műanyaggyártás – a fenntarthatóság diktálja a tempót
-
Egészség2 hét ago
Idén ősszel kihagyná a náthaszezont?


