Gazdaság

Accenture: a vállalatok nem képesek kihozni a felhőből a maximumot

A vállalatok negyedénél váratlan problémák gátolják a felhőre való átállást

A több éves befektetett munka ellenére sok vállalat továbbra is nehezen hozza ki a maximumot felhőberuházásaiból – derül ki az Accenture új jelentéséből.

Legfrissebb felmérése keretében (Sky High Hopes: Navigating the Barriers to Maximize Cloud Value) az Accenture 17 ország 11 iparágában, 750 vezető beosztású üzleti és informatikai szakembert kérdezett meg. Az eredményekből kiderült, hogy a vállalatok mindössze 37%-a érzi úgy, hogy az elvárt eredményt sikerült kihoznia felhőberuházásaiból – ami alig 2%-kal magasabb, mint az Accenture 2018-as, első ilyen témájú vizsgálatában mért érték.

Bár az értékteremtés fontosabb, mint valaha, az üzleti és IT-vezetők alig 45%-a „nagyon elégedett” a felhő nyújtotta eredményekkel – ami csupán 1%-kal több, mint 2018-ban. Ráadásul a vezetők mindössze 29%-a biztos abban, hogy a vállalat felhőmigrációs kezdeményezése meghozza a kívánt eredményt.

Az Accenture jelentése hangsúlyozza, hogy azok a vállalatok, amelyek működésüket nagyobb arányban helyezik át a felhőbe, sokkal jobb eredményeket érnek el. A működésük jelentős részét felhőbe migráló cégek 46%-a saját bevallása szerint teljes egészében elérte a felhőtől várt előnyöket, míg a közepes és kis mértékben átállók estében csupán 36%, illetve 28% ez az arány.

A vállalatok kezdik felismerni, hogy az előttük álló üzleti kihívások legyőzéséhez felhőtechnológiákra van szükségük. A jelentés szerint a cégvezetők 80%-a az üzleti bizonytalanság enyhítésének és a kockázat csökkentésének eszközét látja a felhőben, 87% pedig a vállalati eredmények fenntartását célzó stratégia kritikus elemeként tekint rá.

„Vizsgálatunk meglepően kismértékű javulást mutat az elmúlt két évben a vállalati felhőberuházások megtérülése terén, ami arra utal, hogy átgondoltabb és holisztikus szemléletre lenne szükség az ebben rejlő lehetőségek teljes körű hasznosításához”

– mutatott rá Karthik Narain, az Accenture Cloud First globális vezetője.

„A Covid19 és azt követő időszak komoly kihívást jelent majd versenyben maradás szempontjából, ami még nagyobb nyomás alá helyezi a cégeket a „cloud first” stratégia megvalósítása terén. Ennél a stratégiánál, a vállalati működés minden területén hasznosítják a felhő lehetőségeit. Sok szervezet számára a felhő kínálja a legjobb megoldást a bizonytalanság leküzdésére és az üzleti célok teljesítésére.”

A kutatás azt is vizsgálta, vajon mi tartja vissza a vállalatokat felhőprogramjuk megvalósításában és üzleti céljaik elérésében. A vezetők három fő akadályt említenek, amelyek közül a „szakképzettség hiánya” volt a leggyakoribb (54%). A „biztonsági és megfelelési kockázat” szintén nagy arányban (46%) szerepelt a válaszok között, majd a „régi infrastruktúra és alkalmazások kiterjedtsége”, valamint az „IT és az üzleti terület összhangjának hiánya” következett (mindkettőt 40% említette).

A vizsgálat szerint a vezérigazgatók a többi felsővezetőtől igen eltérően ítélik meg a felhő eredményeit és a kapcsolódó problémákat. A vezérigazgatók 54%-a tökéletesen biztos abban, hogy szervezete képes lesz a kívánt előnyökkel a kitűzött határidőre lebonyolítani felhővel kapcsolatos céljait, míg az informatikai és pénzügyi vezetők körében mindössze 34%, illetve 28% ez az arány.

Az Accenture javaslata szerint a felhőtechnológiákban rejlő üzleti érték teljes kiaknázásához a cégek alapvetően új munkamódszerekre és működési modellekre álljanak át, alakítsanak ki új szerepköröket, és sajátítsanak el új készségeket. A vállalatoknak négy fő területre kell fókuszálniuk:

Központban az üzleti érték: folyamatosan tájékoztatva a cég vezetőit egy átfogó, megtérülés alapú üzleti tervre támaszkodva dolgozzák ki az optimális felhőstratégiát, azonosítva a bevételszerzési és költségtakarékossági lehetőségeket, összehangolva egymással a célokat.
A munkaerőt érintő és a kulturális változások kezelése: a gyorsan változó szükségletekhez igazodva tehetséggondozási programok indítása és új működési modellek bevezetése a kultúra fejlesztéséhez, valamint a feladatok és a munkamódszerek átalakításához.
Adatok és mesterséges intelligencia: a régi rendszerekben tárolt iparág- és területspecifikus adatokban rejlő felismerések és eredmények kinyerése felhőalapú adatmodellek segítségével.
Partnerkapcsolatok kialakítása: a megfelelő partnerek szakképzettségének és tapasztalatainak hasznosítása, kiegészítve a szervezet belső képességeivel. Gyakran a felhőalapú menedzselt szolgáltatások jelentik a legjobb megoldást azoknak a vállalatoknak, amelyek költséghatékonyan szeretnének hozzájutni a szükséges készségekhez.

Az Accenture új kutatása nem sokkal azután jelent meg, hogy a vállalat elindította az Accenture Cloud First kezdeményezést, amely a felhőszolgáltatások teljes skálájával segíti a különböző iparágak szereplőit abban, hogy „cloud first” szervezetté válva felgyorsítsák digitális átalakulásukat, az innovációk bevezetését és az egyedi, fenntartható értékteremtést. A 70 ezer felhőre specializálódott szakembert tömörítő, a következő három évben 3 milliárd dollár befektetéssel támogatott szervezet soha nem látott mélységben és széles körben biztosít felhővel kapcsolatos tapasztalatokat és készségeket, iparági felhőmegoldásokat, ökoszisztéma-partneri képességeket és eszközöket, hozzásegítve ezzel az ügyfeleket, hogy gyorsan és gazdaságosan jussanak nagyobb értékhez felhőmegoldásaikból.

További információ: www.accenture.com/cloud.

Related Topics:accenture alkalmazkodás cloud covid-19 digitalizáció felhő first járvány koronavírus szolgáltatás vállalat változás

Up Next

Akár három hónapos extra garanciát kínál termékeire a Huawei

Don't Miss

A V-Casting technológiai innovációja

Gazdaság

Sokat segíthetne a technológia a beszállítói csalások megelőzésében

A globális gazdasági bizonytalanság, a szigorodó szabályozások és a vállalati visszaélések növekvő kockázata miatt a beszállítói kapcsolatok átláthatósága és biztonsága minden eddiginél fontosabbá vált.

Ennek ellenére a régiónkban működő szervezetek többsége még nem használja a fejlett technológiai megoldásokat a csalások visszaszorítása érdekében – derült ki az EY szervezeti integritással foglalkozó konferenciáján. A rendezvényen több mint 50 döntéshozó és szakértő körében végzett felmérés szerint a vállalati korrupció továbbra is a leggyakrabban elkövetett munkahelyi csalás a Közép-Kelet európai régióban.

Az EY szakmai konferenciáján a beszállítói láncokban rejlő kitettség – mint a korrupció, vesztegetés, összeférhetetlenség, szankciós megfelelés vagy akár a fiktív beszállítók alkalmazása – került fókuszba. A résztvevők körében végzett felmérésből kiderült, hogy a cégek 55 százaléka szerint a régióban a legtöbb vállalat még nem alkalmaz adatelemzéses módszereket a korrupció és a vesztegetés felderítésére. A technológiai megoldások bevezetésének legnagyobb akadályának – a nemzetközi kutatásokkal összhangban – a költségvetési korlátokat (55%) és a belső szakértelem hiányát tartják a megkérdezettek (41%).

„A beszállítói kapcsolatokban rejlő kockázatok kezelése ma már elképzelhetetlen fejlett adatelemzési eszközök nélkül. Ezek a módszerek nemcsak a múltbeli visszaélések feltárására alkalmasak, hanem a megelőzésben és a kontrollrendszerek folyamatos fejlesztésében is kulcsszerepet játszanak”

– hangsúlyozza dr. Farkas Ádám, az EY partnere.

Az EY által alkalmazott technológiai megoldások képesek egyszerre többféle kockázatot is kezelni: a beszállítók azonosításától kezdve a pénzügyi és jogi ellenőrzésen át, az összeférhetetlenségi helyzetek feltárásán keresztül, egészen a szankciós listákon való szereplés vizsgálatáig. A folyamat során a vállalatok átfogó képet kapnak beszállítóik megbízhatóságáról, így megalapozottabb üzleti döntéseket hozhatnak.

„Az adatelemzés lehetővé teszi, hogy a vállalatok gyorsan és hatékonyan azonosítsák a beszállítói portfólióban rejlő ‘red flag’-eket, vagyis a gyanús mintázatokat és összeférhetetlenségi helyzeteket. Ez nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a reputáció és az ügyfélbizalom megőrzésében is elengedhetetlen”

– emeli ki Hegyi Márton, az EY szakértője.

Az adatelemzés tehát nemcsak a visszaélések feltárásában, hanem a megelőzésben és a kockázatok kezelésében is kulcsszerepet játszik. A megfelelően kialakított és működtetett kontrollrendszerek segítségével a vállalatok nemcsak jogi és pénzügyi kockázataikat csökkenthetik, hanem megőrizhetik piaci pozíciójukat és ügyfeleik bizalmát is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Tarolt az LG a CES 2026 Innovációs Díjátadón

Az LG Electronics (LG) számos díjban részesült a CES^® 2026 Innovációs Díjátadón (Innovation Awards), köztük két, a legjobb innovációnak járó, Best of Innovation díjat is bezsebelt. A vállalat ezzel megerősítette vezető szerepét a következő generációs okos életmód-megoldások és kijelzőtechnológiák terén.

A díjakat minden évben a Fogyasztói Technológiai Szövetség (Consumer Technology Association – CTA) ítéli oda a CES, azaz a világ legnagyobb fogyasztói elektronikai és IT szakkiállítása előtt. Az Innovációs Díjátadó célja, hogy elismerje azokat az úttörő termékeket és szolgáltatásokat, amelyek meghatározzák a technológia és a dizájn jövőjét.

Az LG idei elismerései több termékkategóriát is lefednek – kizárólag az LG OLED tévék és monitorok összesen öt díjat nyertek el, „Képalkotás”, „Játék és e-Sport”, valamint „Számítógépes hardver és komponensek” kategóriákban. A díjazott termékek közül kiemelkedik az LG SIGNATURE OLED T, amely „Képalkotás” kategóriában elnyerte a Best of Innovation díjat. Ez az elismerés tovább erősíti az LG vezető szerepét az OLED-technológia terén, emellett hangsúlyozza a vállalat elkötelezettségét az új értékek és felhasználói élmények megteremtése iránt.

A Best of Innovation díjat immár sorozatban a negyedik alkalommal nyeri el az LG OLED TV.

Ez a mérföldkő olyan figyelemre méltó korábbi győzteseket követ, mint a fényerő-növelő technológiával felszerelt LG OLED evo (2025), az LG első vezeték nélküli OLED tévéje (2024), valamint a hajlítható gaming OLED TV, az OLED TV Flex (2023). 2026-ban pedig a világ első átlátszó és valódi vezeték nélküli televíziója, az LG SIGNATURE OLED T viszi tovább ezt, a TV-technológia csúcsát képező innovációs örökséget.

Az LG SIGNATURE OLED T lenyűgöző 77 colos, átlátszó OLED kijelzőjével, ultraéles 4K (3840×2160) felbontásával és az LG vezeték nélküli AV technológiájával újradefiniálja a televíziózás élményét. Az egyedülálló formatervezés és a páratlan teljesítmény ötvözeteként új mércét állít az immerzív dizájn számára. Az OLED T nagyfokú nemzetközi figyelmet kapott a Kjongdzsuban megrendezett 2025-ös APEC CEO Summit Koreán is: az eseményen az LG 28 darab átlátszó OLED tévéből készült csillárt mutatott be, látványos példáját adva a vállalat víziójáról a kijelzőtechnológia terén.

Az LG webOS okostelevíziós platformja – amely a vállalat platformalapú szolgáltatási stratégiájának egyik kulcseleme – kettős elismerésben részesült az idei díjátadón, Innovációs Díjat szerezve a „Mesterséges intelligencia” és a „Kiberbiztonság” kategóriákban. A webOS immár másodjára nyeri el ezt az elismerést a „Kiberbiztonság” kategóriában, megerősítve pozícióját biztonságos és intelligens szórakoztatóplatformként.

A „Háztartási készülékek” kategóriában Innováviós Díjat nyert forradalmi kialakításáért és fejlett technológiájáért az LG új, beépíthető robotporszívó-állomása is. Az állomás, amely könnyedén elrejthető a kihasználatlan terekben – például a konyhai mosogató alatt vagy az ajtók mögött –, a világ első, a porszívón és a dokkolóállomáson egyaránt alkalmazható gőztisztító rendszerrel rendelkezik – új szintre emelve a tisztítást és a higiéniát.

CES 2026 Innovációs Díjban részesült továbbá a prémium Micro RGB technológiával felszerelt LCD TV, az LG StandbyME 2, amely egy második generációs hordozható lifestyle kijelző, valamint az LG UltraFine evo 6K professzionális monitor – a világ első kijelzője, amely támogatja a 6K (6144×3456) felbontást és az új Thunderbolt™ 5 csatlakozást.

Az LG CES 2026 Innovációs Díjjal elismert termékeinek teljes listája és részletei 2026. január 6-án, a las vegas-i CES kiállításon kerülnek bemutatásra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

NAV 2024: kevesebb vizsgálat, több eredmény − új korszak az adatvezérelt ellenőrzésekben

Megjelent a NAV 2024-es tevékenységét összegző évkönyv, amelyből kiderül: az adóhatóság kevesebb, de célzottabb ellenőrzéssel dolgozik, miközben hatékonysága látványosan nőtt.

A Deloitte szakértői szerint a transzferár-ellenőrzések, az online kereskedelem és az újonnan alakult vállalkozások számíthatnak fokozott figyelemre 2025-ben és 2026-ban.

Az Online Számla rendszernek köszönhetően, amely minden számlát elektronikusan rögzít és továbbít az adóhatóságnak, jelentős mértékben fehéredett a gazdaság, azonban a NAV megállapításainak 90 százaléka még mindig áfával kapcsolatban született. A rendszer lehetővé teszi, hogy az adóhatóság szinte élőben lássa a gazdasági eseményeket, ezért az áfa-visszaélések gyorsan azonosíthatóak.

Két tényező biztosan „piros lámpát” kapcsol a NAV rendszereiben: ha nincsenek összhangban az adóbevallások az online adatokkal, illetve, ha extrém módon növekszik a forgalom.

A KATA-ról való átállás nem zajlott zökkenőmentesen 2024-ben. Az adóhatóság több mint 300 alkalommal célzottan vizsgálta az érintetteket, és 161 millió forintnyi hiányzó adót tárt fel. Ezek a vizsgálatok várhatóan a közeljövőben is folytatódni fognak az átállás végéig.

Az évkönyv rámutatott arra is, hogy az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos adószabályokat sokan nem ismerik megfelelően: a bevallást elmulasztóktól több mint 1 milliárd forint adót és hasonló összegű bírságot szedett be a NAV.

A legnagyobb adózók vizsgálata továbbra is a hatóság fókuszában volt. Háromnegyedüknél talált a NAV valamilyen rendellenességet, miközben a hatékonyság jelentősen javult: az ellenőrzésszám szinte változatlanul maradt, de másfélszer több be nem fizetett adót tártak fel, mint 2023-ban.

Transzferár-ellenőrzések és új trendek a nagyvállalatoknál

A multinacionális cégek transzferár-ellenőrzései 2024-ben kiemelt hangsúlyt kaptak. A NAV azt vizsgálta, hogy az egy vállalatcsoporthoz tartozó cégek megfelelő, piaci áron számolnak-e el egymás között. A hatékonyság látványosan javult: a korábbi évvel szinte megegyező ellenőrzésszámmal 3,3 milliárd forint helyett már 8 milliárd forintnyi hiányzó adót találtak.

A gyártó szektorban is aktív volt a hatóság: a veszteséges vagy alacsony nyereségű cégeknél öt ellenőrzés keretében 1,1 milliárd forintnyi hiányra derült fény. Új tendencia, hogy a nagyvállalatoknál már nemcsak az áfa-szabálytalanságok, hanem a vállalatcsoporton belüli árazási problémák is egyre gyakoribbak.

„A transzferárazás az egyik legösszetettebb terület, ahol a NAV ma már kifejezetten adatvezérelt módszereket alkalmaz. A tapasztalataink szerint a hatóság egyre mélyebben elemzi a vállalatcsoportokon belüli nyereségeloszlást és a piaci árakhoz való viszonyt, ezért a cégeknek a dokumentáció mellett a tényleges gazdasági tartalomra is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük.”

– mondta Balázsi Ákos, a Deloitte Legal jogviták és peres ügyek csoportjának ügyvédje.

Új módszerek: tanácsadói kapcsolatok feltérképezése és a kriptovaluták lefoglalása

A NAV 2024-ben új projektet indított a könyvelők és adótanácsadók ügyfélkörének feltérképezésére. A hatóság azonosította, mely vállalkozások veszik igénybe ugyanazon szolgáltatók munkáját, bár az évkönyv még nem részletezi az eredményeket.

Igazi 21. századi fordulatként a NAV négy bűnügyben összesen 224 ezer dollár (mintegy 80 millió forint) értékű kriptovalutát foglalt le. A Deloitte szakértői szerint ez mérföldkő, hiszen a digitális eszközök korábban nehezen voltak elérhetők a hatóságok számára.

„A kriptovaluta-ügyletek már nem láthatatlanok a hatóságok előtt. A nemzetközi automatikus információcsere kiterjedésével a NAV néhány éven belül globális rálátást kaphat a digitális tranzakciókra, ami új korszakot hozhat az adóellenőrzésben.”

– mondta Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal jogviták és peres ügyek csoportjának ügyvédje.

Kevesebb, célzottabb ellenőrzés – előtérben az együttműködés

A 146 ezer elvégzett vizsgálat több mint 90 százaléka jogkövetési vizsgálat volt, ahol a NAV elsősorban információt gyűjt, nem pedig azonnal büntet. Ezek gyakran egy későbbi, átfogó ellenőrzést készítenek elő. A hatóság megközelítése változik: egyre inkább támogatja az adózókat, és önálló javításra ösztönöz. Büntetést csak komolyabb problémák esetén szab ki, ekkor viszont akár 200 százalékos bírságot is alkalmazhat.

Bírósági sikeresség és fizetési könnyítések

A NAV szakmai teljesítményét jól mutatja, hogy elsőfokon az ügyek 82 százalékát, a Kúria előtt pedig 77 százalékát nyerte meg. Érdekes azonban, hogy a perköltségeknek csak 55, illetve 52 százalékát ítélték meg a hatóság javára – ami azt jelezheti, hogy a nagyobb összegű vitákban az adózók érvelése is erősödik.

A fizetési nehézségek számottevően nőttek: 30 százalékkal több részletfizetési, halasztási vagy mérséklési kérelmet nyújtottak be, amiből összesen 133,2 milliárd forintnyi könnyítést engedélyezett az adóhatóság.

Mi várható a következő évben?

A jelenlegi trendek alapján különösen a következő adózói csoportok számíthatnak fokozott ellenőrzésre:

transzferárazással érintett multinacionális vállalatok,
adókedvezményeket igénybe vevők,
rendszeresen importáló cégek,
elektronikus kereskedelmi szereplők.

Magyarországon a korábbi bírósági döntések iránymutatásként szolgálnak a későbbi hasonló ügyekben, ezért a NAV ezeket saját eljárásai során is figyelembe veszi. Az adózók számára érdemes felkészülni: a hasonló esetek tanulmányozása és a korai, proaktív egyeztetés csökkentheti a vitás helyzetek kialakulásának kockázatát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!