Gazdaság
Accenture: a vállalatok nem képesek kihozni a felhőből a maximumot
A vállalatok negyedénél váratlan problémák gátolják a felhőre való átállást
A több éves befektetett munka ellenére sok vállalat továbbra is nehezen hozza ki a maximumot felhőberuházásaiból – derül ki az Accenture új jelentéséből.
Legfrissebb felmérése keretében (Sky High Hopes: Navigating the Barriers to Maximize Cloud Value) az Accenture 17 ország 11 iparágában, 750 vezető beosztású üzleti és informatikai szakembert kérdezett meg. Az eredményekből kiderült, hogy a vállalatok mindössze 37%-a érzi úgy, hogy az elvárt eredményt sikerült kihoznia felhőberuházásaiból – ami alig 2%-kal magasabb, mint az Accenture 2018-as, első ilyen témájú vizsgálatában mért érték.
Bár az értékteremtés fontosabb, mint valaha, az üzleti és IT-vezetők alig 45%-a „nagyon elégedett” a felhő nyújtotta eredményekkel – ami csupán 1%-kal több, mint 2018-ban. Ráadásul a vezetők mindössze 29%-a biztos abban, hogy a vállalat felhőmigrációs kezdeményezése meghozza a kívánt eredményt.
Az Accenture jelentése hangsúlyozza, hogy azok a vállalatok, amelyek működésüket nagyobb arányban helyezik át a felhőbe, sokkal jobb eredményeket érnek el. A működésük jelentős részét felhőbe migráló cégek 46%-a saját bevallása szerint teljes egészében elérte a felhőtől várt előnyöket, míg a közepes és kis mértékben átállók estében csupán 36%, illetve 28% ez az arány.
A vállalatok kezdik felismerni, hogy az előttük álló üzleti kihívások legyőzéséhez felhőtechnológiákra van szükségük. A jelentés szerint a cégvezetők 80%-a az üzleti bizonytalanság enyhítésének és a kockázat csökkentésének eszközét látja a felhőben, 87% pedig a vállalati eredmények fenntartását célzó stratégia kritikus elemeként tekint rá.
„Vizsgálatunk meglepően kismértékű javulást mutat az elmúlt két évben a vállalati felhőberuházások megtérülése terén, ami arra utal, hogy átgondoltabb és holisztikus szemléletre lenne szükség az ebben rejlő lehetőségek teljes körű hasznosításához”
– mutatott rá Karthik Narain, az Accenture Cloud First globális vezetője.
„A Covid19 és azt követő időszak komoly kihívást jelent majd versenyben maradás szempontjából, ami még nagyobb nyomás alá helyezi a cégeket a „cloud first” stratégia megvalósítása terén. Ennél a stratégiánál, a vállalati működés minden területén hasznosítják a felhő lehetőségeit. Sok szervezet számára a felhő kínálja a legjobb megoldást a bizonytalanság leküzdésére és az üzleti célok teljesítésére.”
A kutatás azt is vizsgálta, vajon mi tartja vissza a vállalatokat felhőprogramjuk megvalósításában és üzleti céljaik elérésében. A vezetők három fő akadályt említenek, amelyek közül a „szakképzettség hiánya” volt a leggyakoribb (54%). A „biztonsági és megfelelési kockázat” szintén nagy arányban (46%) szerepelt a válaszok között, majd a „régi infrastruktúra és alkalmazások kiterjedtsége”, valamint az „IT és az üzleti terület összhangjának hiánya” következett (mindkettőt 40% említette).
A vizsgálat szerint a vezérigazgatók a többi felsővezetőtől igen eltérően ítélik meg a felhő eredményeit és a kapcsolódó problémákat. A vezérigazgatók 54%-a tökéletesen biztos abban, hogy szervezete képes lesz a kívánt előnyökkel a kitűzött határidőre lebonyolítani felhővel kapcsolatos céljait, míg az informatikai és pénzügyi vezetők körében mindössze 34%, illetve 28% ez az arány.
Az Accenture javaslata szerint a felhőtechnológiákban rejlő üzleti érték teljes kiaknázásához a cégek alapvetően új munkamódszerekre és működési modellekre álljanak át, alakítsanak ki új szerepköröket, és sajátítsanak el új készségeket. A vállalatoknak négy fő területre kell fókuszálniuk:
- Központban az üzleti érték: folyamatosan tájékoztatva a cég vezetőit egy átfogó, megtérülés alapú üzleti tervre támaszkodva dolgozzák ki az optimális felhőstratégiát, azonosítva a bevételszerzési és költségtakarékossági lehetőségeket, összehangolva egymással a célokat.
- A munkaerőt érintő és a kulturális változások kezelése: a gyorsan változó szükségletekhez igazodva tehetséggondozási programok indítása és új működési modellek bevezetése a kultúra fejlesztéséhez, valamint a feladatok és a munkamódszerek átalakításához.
- Adatok és mesterséges intelligencia: a régi rendszerekben tárolt iparág- és területspecifikus adatokban rejlő felismerések és eredmények kinyerése felhőalapú adatmodellek segítségével.
- Partnerkapcsolatok kialakítása: a megfelelő partnerek szakképzettségének és tapasztalatainak hasznosítása, kiegészítve a szervezet belső képességeivel. Gyakran a felhőalapú menedzselt szolgáltatások jelentik a legjobb megoldást azoknak a vállalatoknak, amelyek költséghatékonyan szeretnének hozzájutni a szükséges készségekhez.
Az Accenture új kutatása nem sokkal azután jelent meg, hogy a vállalat elindította az Accenture Cloud First kezdeményezést, amely a felhőszolgáltatások teljes skálájával segíti a különböző iparágak szereplőit abban, hogy „cloud first” szervezetté válva felgyorsítsák digitális átalakulásukat, az innovációk bevezetését és az egyedi, fenntartható értékteremtést. A 70 ezer felhőre specializálódott szakembert tömörítő, a következő három évben 3 milliárd dollár befektetéssel támogatott szervezet soha nem látott mélységben és széles körben biztosít felhővel kapcsolatos tapasztalatokat és készségeket, iparági felhőmegoldásokat, ökoszisztéma-partneri képességeket és eszközöket, hozzásegítve ezzel az ügyfeleket, hogy gyorsan és gazdaságosan jussanak nagyobb értékhez felhőmegoldásaikból.
További információ: www.accenture.com/cloud.
Gazdaság
Így hat az MI az európai villamosenergia-igényre – a Schneider Electric friss kutatási eredményei
A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens megoldások bevezetése az áram felhasználásának optimalizálására, különböző szektorok közötti együttműködések – többek között ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Európa elkerüljön egy komolyabb, a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazások fokozott áramigénye miatti energiaválságot.
A Schneider Electric új elemzése, az „AI & Energy in Europe” négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogy a különböző szabályozási lépések és stratégiák hogyan formálhatják az MI és az energiafelhasználás jövőjét a kontinensen.
Az egyes európai országok jelenleg nagyon eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia ugrásszerűen növekvő energiaigényének menedzselésében. Azok az államok, ahol már most jelentős a megújuló forrásból származó villamosenergia termelés aránya és rugalmas erőforrásokra támaszkodnak, a kibocsátásuk minimális növelésével tudják kezelni az MI térhódítását. Ugyanakkor a fosszilis energiaforrásoktól függő országok esetében a digitalizáció iránti igény még szigorú hatékonysági szabványok mellett is emeli a kibocsátást.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata legújabb, „AI & Energy in Europe” című tanulmánya négy lehetséges forgatókönyvet vázol, amelyek a különböző szabályozási gyakorlatok alapján vizsgálják az adatközponti kapacitás bővülését és a várható energiaigényt. Az elemzésből kiderül, hogy attól függően, milyen stratégiát választ Európa, drámai mértékű különbségek lehetnek az energiaigényben. Míg az MI fejlesztés szigorú szabályozása és korlátozása mellett a mesterséges intelligencia energiaigénye 2030-ra 45 TWh lehet, addig összehangolt, fenntartható fejlesztés mellett ez az érték már elérheti a 90 TWh-t. Nem kontrollált fejlődés esetén viszont akár 145 TWh-ra is nőhet az MI energiaigénye a kontinensen, vagy a válság és fellendülés között ingadozó, volatilis pályát követhet.
A tanulmány megállapítja, hogy a fenntartható MI-fejlődés eléréséhez három területen szükséges az európai országok koordinált fellépése. Ezek közül az egyik az infrastruktúra várható keresletet felülmúló fejlesztése, a rugalmas kapacitások biztosítása, valamint a modern, ellenállóképes villamosenergia-rendszerek gyorsított bevezetése révén. A másik fontos terület a változó körülményekhez alkalmazkodó szabályozás megvalósítása. A harmadik kiemelt jelentőségű lépés pedig a villamosenergia-hálózat dekarbonizációjának felgyorsítása.
„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be az MI fenntartható fejlesztésében. Jelenleg a világ számítástechnikai infrastruktúrájának kevesebb mint 5 százaléka található itt, ami jóval alacsonyabb, mint az Európai Unió részesedése a globális GDP-ből. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az MI teljes potenciálját úgy aknázhatjuk ki, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is.
Ehhez együtt kell működnünk az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a hálózathoz való gyorsabb és egyszerűbb csatlakozás elősegítése, valamint a dekarbonizált villamosenergia-termelésbe történő további befektetés érdekében. A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince, így ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy együtt sikeresen véghezvigyük a digitális és az energetikai átállást”
– mondta el Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.
„Az, hogy hogyan alakul a mesterséges intelligencia energiafelhasználása, nem determinált – attól függ, hogy most milyen döntéseket hozunk három alapvető területen: a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra terén. Ez a kutatás rámutat arra, hogy mennyire fontos az MI technológia fejlesztését összekapcsolni az elektromos infrastruktúra bővítésével és a valós körülményekre reagáló, adaptív szabályozással. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak átgondolt tervezéssel. –Az egész kontinensre kiterjedő, tudatos lépések hiányában az ennek eléréséhez rendelkezésre álló időkeret szűkül”
– mutatott rá Rémi Paccou, a Schneider Electric „Sustainability Research” igazgatója és a tanulmány vezető szerzője.
A Schneider Electric külön köszönetét fejezi ki Thomas Le Goffnak, a Télécom Paris adjunktusának és a CERRE ösztöndíjasának, aki az MI szabályozás, a digitális jog és a fenntarthatósági politika szakértője, valamint társszerzője a tanulmánynak. Társszerzőként Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense is közreműködött, aki az egyes forgatókönyvek kidolgozásával és az elemzésekhez elengedhetetlen rendszerdinamikai modellezési szakértelmével járult hozzá a tanulmányhoz. Köszönet illeti Somya Joshi-t, a Stockholmi Environment Institute kutatási igazgatóját is, aki a kormányzás és az ágazatokon átívelő megközelítések kapcsán segítette szakértő tanácsokkal a tanulmány elkészítését.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új partnert nevezett ki a Forvis Mazars
A Forvis Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat bejelentette, hogy Tomor Ákost, a cég transzferár-szolgáltatásainak a vezetőjét 2026. január 1-től partnerré nevezte ki, elismerve több mint egy évtizedes, kiemelkedő szakmai munkáját és nemzetközi tapasztalatát.
Tomor Ákos a hazai transzferár-szolgáltatások üzletágvezetője, partnerként felel a csapat mindennapi működéséért, valamint részt vesz a Forvis Mazars komplex transzferár-tanácsadási projektjeinek irányításában. A cégcsoport közép-kelet-európai régiójának transzferár vezetőjeként koordinálja a régiós szakmai munkát, és aktívan támogatja a külföldi irodák projektjeit is. Emellett rendszeresen előad magyar és régiós webináriumokon, közreműködik rendezvények szervezésében és koordinálásában, valamint szakmai hírlevelek készítésében.
Tomor Ákos kiemelkedő szaktudással rendelkezik több iparág transzferár-sajátosságainak kezelésében, valamint speciális pénzügyi tranzakciók – különösen a cégcsoporton belüli hitelek, garanciák, biztosítási és viszontbiztosítási ügyletek – transzferár szempontból történő árazásában és dokumentálásában.
Tomor Ákos jelentős „Big Four” tanácsadói és multinacionális vállalati háttérrel – 2018-ban csatlakozott a Forvis Mazars magyarországi irodájához.
Ezt megelőzően az American International Groupnál („AIG”) dolgozott, ahol az amerikai biztosító vállalatcsoport nemzetközi transzferár kérdéseivel foglalkozott, szoros együttműködésben a brit és amerikai „Big Four” tanácsadókkal. Ebben a szerepkörben átfogó tapasztalatot szerzett a biztosító szektor speciális transzferár kérdéseiben és módszertanában, valamint a pénzügyi ügyletekhez kapcsolódó, iparág-specifikus szabályozói és adóhatósági elvárások kezelésében.
Szakmai pályafutását a KPMG Tanácsadó Kft. transzferár csapatában kezdte, ahol megalapozta az általános transzferár-tanácsadás és dokumentációkészítés területén szerzett tudását a későbbi komplexebb megbízásokhoz.
Tomor Ákos okleveles adótanácsadó, kiemelkedő („Distinction”) minősítésű nemzetközi adó és jogi mester diplomáját (LL.M.) az Egyesült Királyságban a King’s College London egyetemen szerezte.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Schneider Electric-el robog tovább a McLaren csapat
A Schneider Electric lett a McLaren Racing hivatalos energia-technológiai partnere. A vállalat és a McLaren Racing közösen olyan technológiákat fejlesztenek és vezetnek majd be, amelyek a legzordabb körülmények között is biztosítják a csúcsteljesítményt.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata és a McLaren Racing együttműködése kiterjed a McLaren Mastercard Formula 1 Teamre, az Arrow McLaren IndyCar Teamre, a McLaren F1 Academy-re, valamint a McLaren United Autosports WEC Hypercar Teamre. A partnerség keretében a vállalat és a McLaren Racing a több mint 20 éves beszállítói kapcsolatukra építve olyan kihívást jelentő energiaügyi problémákra keresnek megoldásokat, amelyeknél a magasszintű teljesítmény és a folyamatos működés egyaránt elvárás.
Olyan energia-technológiai megoldások létrehozása a cél, amelyek a legzordabb körülmények között is csúcsteljesítményt biztosítanak, akár a világ legkülönbözőbb pontjain lévő versenypályákon is, vagy éppen a McLaren Technology Centre Egyesült Királyság-beli Wokingban található bázisán. Az együttműködés egyik fontos törekvése, hogy a szélcsatornában, a gyártóüzemekben, az IT-adatközpontokban és másutt található, jelenleg is használt eszközöket rugalmas rendszerek alkalmazásával optimalizálják az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A célok között szerepel továbbá a fejlett energia-technológiák révén történő elektrifikáció megvalósítása, valamint a digitális iker technológiában rejlő lehetőségek kihasználása annak érdekében, hogy az adatokból kinyerhető átfogó tudás révén javítsák a hatékonyságot és a fenntarthatóságot.
„Büszkék vagyunk arra, hogy a Schneider Electric-et hivatalos energia-technológiai partnerünkként üdvözölhetjük. Ez az együttműködés szilárd alapokra épül, és tükrözi közös elkötelezettségünket az innováció és az energiahatékonyság iránt. A Schneider energia-technológiai szakértelmének és a McLaren teljesítményre való törekvésének ötvözésével új módszereket fogunk keresni, hogy működésünket intelligensebbé és hatékonyabbá tegyük”
– mondta el a partnerség kapcsán Zak Brown, a McLaren Racing vezérigazgatója.
„Az autóversenyzés az egyik legnagyobb kihívást jelentő környezet, amelyben jól kimutatható, hogy mekkora értéket képvisel a fejlett energia- és digitális technológia. A McLaren Racing minden rendszer esetében a határok elérésére törekszik, és pontosan itt jön jól a teljesítmény, a megbízhatóság és a hatékonyság területén szerzett szakértelmünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a McLaren hivatalos energia-technológiai partnere lettünk, és mind a pályán, mind azon kívül biztosítjuk számukra a szükséges energiaintelligenciát”
– hangsúlyozta Olivier Blum, a Schneider Electric vezérigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Közel 700 milliós beruházással indítja az évet az Sz. Variáns
-
Zöld2 hét ago
Március 1-jén ismét jön a Nemzeti Faültetés Napja!
-
Ipar2 hét ago
Az energia-technológia közös fejlesztésére szólítja fel a davosi találkozó résztvevőit a Schneider Electric
-
Szórakozás2 hét ago
Exkluzív termékekkel indul a KitKat és a Formula-1 első közös szezonja
-
Gazdaság2 hét ago
2026: az év, amikor végleg búcsút inthetünk a jelszavaknak?
-
Mozgásban2 hét ago
Sivatagi misszió és önzetlen segítség: A St. Hubertus gyógynövénylikőr támogatásával vág neki Afrikának a Heves vármegyei csapat
-
Gazdaság2 hét ago
Modern irodaházak, modern szabályozókkal Zuglóban
-
Mozgásban2 hét ago
A gumi defekt javítás mennyi időt vesz igénybe





