Gazdaság

Accenture: a vállalatok nem képesek kihozni a felhőből a maximumot

A vállalatok negyedénél váratlan problémák gátolják a felhőre való átállást

A több éves befektetett munka ellenére sok vállalat továbbra is nehezen hozza ki a maximumot felhőberuházásaiból – derül ki az Accenture új jelentéséből.

Legfrissebb felmérése keretében (Sky High Hopes: Navigating the Barriers to Maximize Cloud Value) az Accenture 17 ország 11 iparágában, 750 vezető beosztású üzleti és informatikai szakembert kérdezett meg. Az eredményekből kiderült, hogy a vállalatok mindössze 37%-a érzi úgy, hogy az elvárt eredményt sikerült kihoznia felhőberuházásaiból – ami alig 2%-kal magasabb, mint az Accenture 2018-as, első ilyen témájú vizsgálatában mért érték.

Bár az értékteremtés fontosabb, mint valaha, az üzleti és IT-vezetők alig 45%-a „nagyon elégedett” a felhő nyújtotta eredményekkel – ami csupán 1%-kal több, mint 2018-ban. Ráadásul a vezetők mindössze 29%-a biztos abban, hogy a vállalat felhőmigrációs kezdeményezése meghozza a kívánt eredményt.

Az Accenture jelentése hangsúlyozza, hogy azok a vállalatok, amelyek működésüket nagyobb arányban helyezik át a felhőbe, sokkal jobb eredményeket érnek el. A működésük jelentős részét felhőbe migráló cégek 46%-a saját bevallása szerint teljes egészében elérte a felhőtől várt előnyöket, míg a közepes és kis mértékben átállók estében csupán 36%, illetve 28% ez az arány.

A vállalatok kezdik felismerni, hogy az előttük álló üzleti kihívások legyőzéséhez felhőtechnológiákra van szükségük. A jelentés szerint a cégvezetők 80%-a az üzleti bizonytalanság enyhítésének és a kockázat csökkentésének eszközét látja a felhőben, 87% pedig a vállalati eredmények fenntartását célzó stratégia kritikus elemeként tekint rá.

„Vizsgálatunk meglepően kismértékű javulást mutat az elmúlt két évben a vállalati felhőberuházások megtérülése terén, ami arra utal, hogy átgondoltabb és holisztikus szemléletre lenne szükség az ebben rejlő lehetőségek teljes körű hasznosításához”

– mutatott rá Karthik Narain, az Accenture Cloud First globális vezetője.

„A Covid19 és azt követő időszak komoly kihívást jelent majd versenyben maradás szempontjából, ami még nagyobb nyomás alá helyezi a cégeket a „cloud first” stratégia megvalósítása terén. Ennél a stratégiánál, a vállalati működés minden területén hasznosítják a felhő lehetőségeit. Sok szervezet számára a felhő kínálja a legjobb megoldást a bizonytalanság leküzdésére és az üzleti célok teljesítésére.”

A kutatás azt is vizsgálta, vajon mi tartja vissza a vállalatokat felhőprogramjuk megvalósításában és üzleti céljaik elérésében. A vezetők három fő akadályt említenek, amelyek közül a „szakképzettség hiánya” volt a leggyakoribb (54%). A „biztonsági és megfelelési kockázat” szintén nagy arányban (46%) szerepelt a válaszok között, majd a „régi infrastruktúra és alkalmazások kiterjedtsége”, valamint az „IT és az üzleti terület összhangjának hiánya” következett (mindkettőt 40% említette).

A vizsgálat szerint a vezérigazgatók a többi felsővezetőtől igen eltérően ítélik meg a felhő eredményeit és a kapcsolódó problémákat. A vezérigazgatók 54%-a tökéletesen biztos abban, hogy szervezete képes lesz a kívánt előnyökkel a kitűzött határidőre lebonyolítani felhővel kapcsolatos céljait, míg az informatikai és pénzügyi vezetők körében mindössze 34%, illetve 28% ez az arány.

Az Accenture javaslata szerint a felhőtechnológiákban rejlő üzleti érték teljes kiaknázásához a cégek alapvetően új munkamódszerekre és működési modellekre álljanak át, alakítsanak ki új szerepköröket, és sajátítsanak el új készségeket. A vállalatoknak négy fő területre kell fókuszálniuk:

Központban az üzleti érték: folyamatosan tájékoztatva a cég vezetőit egy átfogó, megtérülés alapú üzleti tervre támaszkodva dolgozzák ki az optimális felhőstratégiát, azonosítva a bevételszerzési és költségtakarékossági lehetőségeket, összehangolva egymással a célokat.
A munkaerőt érintő és a kulturális változások kezelése: a gyorsan változó szükségletekhez igazodva tehetséggondozási programok indítása és új működési modellek bevezetése a kultúra fejlesztéséhez, valamint a feladatok és a munkamódszerek átalakításához.
Adatok és mesterséges intelligencia: a régi rendszerekben tárolt iparág- és területspecifikus adatokban rejlő felismerések és eredmények kinyerése felhőalapú adatmodellek segítségével.
Partnerkapcsolatok kialakítása: a megfelelő partnerek szakképzettségének és tapasztalatainak hasznosítása, kiegészítve a szervezet belső képességeivel. Gyakran a felhőalapú menedzselt szolgáltatások jelentik a legjobb megoldást azoknak a vállalatoknak, amelyek költséghatékonyan szeretnének hozzájutni a szükséges készségekhez.

Az Accenture új kutatása nem sokkal azután jelent meg, hogy a vállalat elindította az Accenture Cloud First kezdeményezést, amely a felhőszolgáltatások teljes skálájával segíti a különböző iparágak szereplőit abban, hogy „cloud first” szervezetté válva felgyorsítsák digitális átalakulásukat, az innovációk bevezetését és az egyedi, fenntartható értékteremtést. A 70 ezer felhőre specializálódott szakembert tömörítő, a következő három évben 3 milliárd dollár befektetéssel támogatott szervezet soha nem látott mélységben és széles körben biztosít felhővel kapcsolatos tapasztalatokat és készségeket, iparági felhőmegoldásokat, ökoszisztéma-partneri képességeket és eszközöket, hozzásegítve ezzel az ügyfeleket, hogy gyorsan és gazdaságosan jussanak nagyobb értékhez felhőmegoldásaikból.

További információ: www.accenture.com/cloud.

Related Topics:accenture alkalmazkodás cloud covid-19 digitalizáció felhő first járvány koronavírus szolgáltatás vállalat változás

Up Next

Akár három hónapos extra garanciát kínál termékeire a Huawei

Don't Miss

A V-Casting technológiai innovációja

Gazdaság

A személyi kölcsönök forradalma: ami 20 éve elképzelhetetlen volt, ma természetes

Az elmúlt bő másfél évtizedben alapjaiban alakult át a szabad felhasználású hitelek piaca. Míg a 2000-es évek végén a nagyobb összegű finanszírozást elsősorban a szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentették, mára ezt a szerepet egyértelműen a fedezetlen személyi hitelek vették át.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a személyi hitelek állománya és jelentősége egyaránt látványosan nőtt, miközben a szabad felhasználású jelzáloghitelek súlya drasztikusan visszaesett – írja közleményében a Bank360.

Az elmúlt másfél évtizedben alapjaiban alakult át a személyi hitel piac. A korábban meghatározó szabad felhasználású jelzáloghitelek jelentősége visszaesett, miközben a fedezetlen személyi hitelek a lakosság első számú szabad felhasználású finanszírozási formájává váltak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján a Bank360 összegyűjtötte a személyi hitelek piacának hét legfontosabb változását.

1. Megduplázódott a személyi hitelek súlya

2009 első negyedévének elején a személyi hitelek – a forint- és devizaalapú konstrukciókat együtt számítva – 381,5 milliárd forintos állományt képviseltek, ami a teljes lakossági hitelállomány 6,9%-át jelentette. Ehhez képest 2026 első negyedévének végére az állomány már 1 932,11 milliárd forintra nőtt, részesedése pedig 14,3%-ra, vagyis a személyi hitelek súlya több mint kétszeresére emelkedett.

2. A szabad felhasználású jelzáloghitelek háttérbe szorultak

Miközben a személyi hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, a szabad felhasználású jelzáloghitelek részaránya 27,5%-ról 4,9%-ra csökkent. Ez jól mutatja, hogy a korábban ingatlanfedezethez kötött szabad felhasználású finanszírozás helyét nagyrészt a fedezetlen személyi hitelek vették át.

3. Rekordszintre emelkedett a kihelyezés

2005-ben még 150,73 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket Magyarországon, 2025-ben viszont már 1 120,85 milliárd forint értékben. Ez több mint hétszeres növekedést jelent, de még inflációval korrigálva is közel háromszoros bővülésnek felel meg.

4. Egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok

A személyihitel-szerződések átlagos összege 2017-ben még 1,23 millió forint volt, 2025-re azonban már 3,18 millió forintra nőtt, míg 2026 első hónapjainak adatai alapján elérte a 3,61 millió forintot. A kihelyezett hitelösszeg gyorsabban nőtt, mint a szerződések száma, vagyis a magyar háztartások egyre nagyobb összegű személyi kölcsönöket vesznek fel.

5. A hitelterhek a bérekhez viszonyítva alig változtak

Bár az átlagos havi törlesztőrészlet az elmúlt években jelentősen emelkedett, a bérek növekedése ezt nagyrészt ellensúlyozta. A Bank360 számításai szerint egy átlagos személyi hitel havi törlesztőrészlete az elmúlt években jellemzően a nettó átlagkereset 14–16%-át tette ki, vagyis a jövedelmekhez viszonyított hitelteher érdemben nem változott.

6. A személyi hitel válságállónak bizonyult

A 2008-as pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején ugyan átmenetileg visszaesett a kihelyezés, de a piac minden alkalommal viszonylag gyorsan talpra állt. Az elmúlt két évben ismét rekordokat döntött a személyi hitelek új kihelyezése.

7. A személyi hitel mára a meghatározó szabad felhasználású finanszírozási forma lett

Az elmúlt bő másfél évtized legfontosabb tanulsága, hogy a személyi hitel szerepe alapvetően megváltozott. Míg korábban elsősorban kisebb összegű, gyors finanszírozási megoldásként tekintettek rá, ma már akár több millió forintos kiadások finanszírozására is rendszeresen használják, és nagyrészt átvette a szabad felhasználású jelzáloghitelek korábbi szerepét.

Mire kalkulálnak az igénylők?

A Bank360 személyi kölcsön kalkulátorának elmúlt másfél évre vonatkozó adatai szerint a szabad felhasználás messze a legnépszerűbb hitelcél: az összes kalkuláció 88,2%-a ilyen céllal történt. Az autóvásárlás a kalkulációk 5,8%-ában, a hitelkiváltás 5,1%-ban, míg a lakásfelújítás mindössze 0,9%-ban lett megjelölve hitelcélként.

A kalkulációk alapján az igényelt személyi kölcsönök átlagos összege 4 037 438 forint volt, az átlagos futamidő öt év. A hitel iránt érdeklődők átlagosan havi 410 511 forintos nettó jövedelemmel számoltak, és 68,4%-uk vállalta volna, hogy jövedelmüket a hitelező banknál vezetett bankszámlára érkeztetik.

A jegybanki statisztikák és a Bank360 saját adatai egyaránt azt mutatják, hogy a személyi hitel az elmúlt másfél évtized egyik legdinamikusabban fejlődő lakossági hiteltermékévé vált, és mára a magyar háztartások első számú szabad felhasználású finanszírozási formájának tekinthető.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál

Szakértői becslések szerint a hazai közép- és nagyvállalatok éves nyereségének akár néhány százaléka is eléghet a július-augusztusi időszakban. A veszteséget azonban nem maguk a nyári leállások okozzák, hanem egy új jelenség: a hibrid munkavégzés és a tisztázatlan helyettesítések találkozásából született információs káosz.

Amikor a kulcsemberek egyszerre tűnnek el, a döntési láncok megszakadnak, a működési bizonytalanság pedig milliókba kerülő csúszásokhoz és kényszerű, helytelen döntésekhez vezet. A szakértő szerint a hagyományos e-mailes kommunikáció mára alkalmatlanná vált a válságos nyári hetek menedzselésére.

Bár a legtöbb vállalat felkészül a nyári szabadságolásokra, a munkafolyamatok a gyakorlatban mégis drasztikusan lelassulnak. Iparági tapasztalatok szerint egy-egy szerződéskötés, beszerzési jóváhagyás vagy ügyfélpanasz kezelése ilyenkor a szokásos idő többszörösét veszi igénybe. Ennek az intézményesített időhúzásnak az ára pedig kötbérekben, elvesztett tenderekben és lemorzsolódó partnerekben mérhető – ez az úgynevezett láthatatlan nyári adó.

A problémát a home office és a hibrid munkavégzés általánossá válása tette kritikussá. Míg a hagyományos irodai jelenlét idején fizikailag is látható volt, ha egy kolléga asztala napokig üres, ma a digitális térben sokszor átláthatatlan, éppen ki dolgozik egyáltalán.

„A vállalatok jelentős része nyáron gyakorlatilag vakrepülésben van. A kollégák sokszor napokig küldözgetik az e-maileket és várják a válaszokat olyan vezetőktől, akikről nem is tudják, hogy épp nyaralnak, a helyettesítési lánc pedig gyakran nincs egyértelműen és mindenki számára hozzáférhetően rögzítve”

– mutat rá a probléma gyökerére Czinger Erik, a céges, belső okoskommunikációs hálózatokat is üzemeltető Munipolis hazai vezetője.

A szakember szerint a legnagyobb pénzügyi kockázatot azok a kulcspozícióban lévő munkatársak jelentik, akiknek a hiányában megáll az élet a cégben, de a távollétük és a helyettesítő személye nincs megfelelően kommunikálva a szervezet felé.

Amikor jelentkezik egy azonnali döntést igénylő probléma, az általános belső levelezőlisták és a chatcsoportok csődöt mondanak. A szabadságon lévők nem olvassák a leveleiket (vagy ha igen, az a kiégéshez vezető egyenes út), a bent lévők pedig nem tudják, kinek van joga dönteni az adott kérdésben.

„Az a vállalat, amelyik 2026-ban még mindig a levelezőprogram terjesztési listájára támaszkodik a kritikus időszakokban, garantáltan pénzt veszít az operációs csúszásokon. A mai elvárás az lenne, hogy a belső kommunikációs hálózaton keresztül egyetlen gombnyomással, push üzenetben vagy SMS-ben lehessen értesíteni a releváns csapatokat arról, hogy az adott héten pontosan kihez kell fordulni a jóváhagyásokért, elkerülve a felesleges köröket és a belső feszültségeket”

– hangsúlyozta Czinger Erik.

A szakértő arra is felhívja a figyelmet: a nyári működési bizonytalanság miatt a bent maradó, a gazdátlan feladatok súlya alatt összeroppanó „irodai túlélők” frusztrációja őszre akár fluktuációs hullámot is elindíthat, ami tovább növeli a cég veszteségeit. A megoldás nem a szabadságok korlátozása, hanem a stabil és kontrollált belső kommunikáció – amire épp akkor van a legnagyobb igény, amikor a cég fele épp szabadságát tölti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát

Érezhetően csökkent a Temuról érkező csomagok száma a FOXPOST hálózatában az Európai Unió új, kis értékű importküldeményeket érintő szabályozásának életbe lépését követően. A vállalat tapasztalatai szerint a változás már rövid távon érezhető a forgalmi adatokban.

A július 1-jétől életbe lépett új uniós szabályozás megszüntette a korábbi kedvezményeket a kis értékű, Európai Unión kívülről érkező csomagok esetében. Ennek következtében számos Temu-vásárló magasabb végösszeggel találkozott a fizetés során, ami visszafogta a rendelési kedvet. A FOXPOST saját hálózatán keresztül is egyértelműen érzékelhető a Temu-csomagok számának csökkenése.

„A saját hálózatunkban egyértelműen látszik a visszaesés. Természetesen csak azt látjuk, hogy a FOXPOST-on keresztül mennyi Temu-csomag érkezik, de ezek száma az elmúlt időszakban jelentősen csökkent”

– mondta Radeczky Zoltán, a FOXPOST ügyvezetője.

A szakember szerint ugyanakkor korai lenne tartós trendről beszélni. A nemzetközi tapasztalatok alapján az ilyen visszaesések jellemzően átmenetiek: az amerikai és nyugat-európai piacokon néhány hónap után a forgalom nagyrészt helyreállt, miután az online piacterek alkalmazkodtak az új szabályozási környezethez.

A Temu esetében is várható hasonló alkalmazkodás. A vállalat már dolgozik európai raktárkapacitásainak bővítésén, ami lehetővé teheti, hogy a jövőben egyre több terméket uniós készletekből szállítson ki. Ez mérsékelheti az új vám- és importszabályok hatását, így a jelenlegi visszaesés idővel részben visszapattanhat.

Radeczky Zoltán szerint a mostani időszak ugyanakkor lehetőséget is jelenthet a hazai e-kereskedők számára.

„Ez átmenetileg javítja a hazai e-kereskedők esélyeit. Időt nyerhetnek arra, hogy javítsák szolgáltatásaikat és felkészüljenek arra a versenyre, amely várhatóan ismét kiéleződik, amikor a nemzetközi piacterek alkalmazkodnak az új környezethez”

– fogalmazott a FOXPOST ügyvezetője.

A következő hónapok dönthetik el, hogy a most tapasztalható visszaesés csupán átmeneti korrekció marad, vagy tartósabban is átalakítja a határon túli online vásárlási szokásokat. A jelek alapján azonban inkább egy rövid távú alkalmazkodási időszakról van szó, amelyet később ismét élénkülő verseny követhet.

A néhány héttel ezelőtt még éppen a Temus küldemények okoztak rendkívüli terhelést. A FOXPOST a korábbi Packeta csomagautomata-hálózat integrációjának legösszetettebb szakaszát éppen akkor hajtotta végre, amikor a július 1-jén életbe lépő uniós vámszabályok miatt sok vásárló előrehozta kínai rendeléseit. A Temu-rendelések megugrása a nyári időszakban a karácsonyi csúcsszezonhoz hasonló forgalmat generált, szolgáltatási nehézségeket okozva. A FOXPOST számos intézkedést bevezetett a működés stabilizálása érdekében, melyeknek köszönhetően a működési problémák mérséklődtek, és a szolgáltatás teljesítménye folyamatosan javul.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!