Gazdaság

Accenture: a vállalatok nem képesek kihozni a felhőből a maximumot

A vállalatok negyedénél váratlan problémák gátolják a felhőre való átállást

A több éves befektetett munka ellenére sok vállalat továbbra is nehezen hozza ki a maximumot felhőberuházásaiból – derül ki az Accenture új jelentéséből.

Legfrissebb felmérése keretében (Sky High Hopes: Navigating the Barriers to Maximize Cloud Value) az Accenture 17 ország 11 iparágában, 750 vezető beosztású üzleti és informatikai szakembert kérdezett meg. Az eredményekből kiderült, hogy a vállalatok mindössze 37%-a érzi úgy, hogy az elvárt eredményt sikerült kihoznia felhőberuházásaiból – ami alig 2%-kal magasabb, mint az Accenture 2018-as, első ilyen témájú vizsgálatában mért érték.

Bár az értékteremtés fontosabb, mint valaha, az üzleti és IT-vezetők alig 45%-a „nagyon elégedett” a felhő nyújtotta eredményekkel – ami csupán 1%-kal több, mint 2018-ban. Ráadásul a vezetők mindössze 29%-a biztos abban, hogy a vállalat felhőmigrációs kezdeményezése meghozza a kívánt eredményt.

Az Accenture jelentése hangsúlyozza, hogy azok a vállalatok, amelyek működésüket nagyobb arányban helyezik át a felhőbe, sokkal jobb eredményeket érnek el. A működésük jelentős részét felhőbe migráló cégek 46%-a saját bevallása szerint teljes egészében elérte a felhőtől várt előnyöket, míg a közepes és kis mértékben átállók estében csupán 36%, illetve 28% ez az arány.

A vállalatok kezdik felismerni, hogy az előttük álló üzleti kihívások legyőzéséhez felhőtechnológiákra van szükségük. A jelentés szerint a cégvezetők 80%-a az üzleti bizonytalanság enyhítésének és a kockázat csökkentésének eszközét látja a felhőben, 87% pedig a vállalati eredmények fenntartását célzó stratégia kritikus elemeként tekint rá.

„Vizsgálatunk meglepően kismértékű javulást mutat az elmúlt két évben a vállalati felhőberuházások megtérülése terén, ami arra utal, hogy átgondoltabb és holisztikus szemléletre lenne szükség az ebben rejlő lehetőségek teljes körű hasznosításához”

– mutatott rá Karthik Narain, az Accenture Cloud First globális vezetője.

„A Covid19 és azt követő időszak komoly kihívást jelent majd versenyben maradás szempontjából, ami még nagyobb nyomás alá helyezi a cégeket a „cloud first” stratégia megvalósítása terén. Ennél a stratégiánál, a vállalati működés minden területén hasznosítják a felhő lehetőségeit. Sok szervezet számára a felhő kínálja a legjobb megoldást a bizonytalanság leküzdésére és az üzleti célok teljesítésére.”

A kutatás azt is vizsgálta, vajon mi tartja vissza a vállalatokat felhőprogramjuk megvalósításában és üzleti céljaik elérésében. A vezetők három fő akadályt említenek, amelyek közül a „szakképzettség hiánya” volt a leggyakoribb (54%). A „biztonsági és megfelelési kockázat” szintén nagy arányban (46%) szerepelt a válaszok között, majd a „régi infrastruktúra és alkalmazások kiterjedtsége”, valamint az „IT és az üzleti terület összhangjának hiánya” következett (mindkettőt 40% említette).

A vizsgálat szerint a vezérigazgatók a többi felsővezetőtől igen eltérően ítélik meg a felhő eredményeit és a kapcsolódó problémákat. A vezérigazgatók 54%-a tökéletesen biztos abban, hogy szervezete képes lesz a kívánt előnyökkel a kitűzött határidőre lebonyolítani felhővel kapcsolatos céljait, míg az informatikai és pénzügyi vezetők körében mindössze 34%, illetve 28% ez az arány.

Az Accenture javaslata szerint a felhőtechnológiákban rejlő üzleti érték teljes kiaknázásához a cégek alapvetően új munkamódszerekre és működési modellekre álljanak át, alakítsanak ki új szerepköröket, és sajátítsanak el új készségeket. A vállalatoknak négy fő területre kell fókuszálniuk:

Központban az üzleti érték: folyamatosan tájékoztatva a cég vezetőit egy átfogó, megtérülés alapú üzleti tervre támaszkodva dolgozzák ki az optimális felhőstratégiát, azonosítva a bevételszerzési és költségtakarékossági lehetőségeket, összehangolva egymással a célokat.
A munkaerőt érintő és a kulturális változások kezelése: a gyorsan változó szükségletekhez igazodva tehetséggondozási programok indítása és új működési modellek bevezetése a kultúra fejlesztéséhez, valamint a feladatok és a munkamódszerek átalakításához.
Adatok és mesterséges intelligencia: a régi rendszerekben tárolt iparág- és területspecifikus adatokban rejlő felismerések és eredmények kinyerése felhőalapú adatmodellek segítségével.
Partnerkapcsolatok kialakítása: a megfelelő partnerek szakképzettségének és tapasztalatainak hasznosítása, kiegészítve a szervezet belső képességeivel. Gyakran a felhőalapú menedzselt szolgáltatások jelentik a legjobb megoldást azoknak a vállalatoknak, amelyek költséghatékonyan szeretnének hozzájutni a szükséges készségekhez.

Az Accenture új kutatása nem sokkal azután jelent meg, hogy a vállalat elindította az Accenture Cloud First kezdeményezést, amely a felhőszolgáltatások teljes skálájával segíti a különböző iparágak szereplőit abban, hogy „cloud first” szervezetté válva felgyorsítsák digitális átalakulásukat, az innovációk bevezetését és az egyedi, fenntartható értékteremtést. A 70 ezer felhőre specializálódott szakembert tömörítő, a következő három évben 3 milliárd dollár befektetéssel támogatott szervezet soha nem látott mélységben és széles körben biztosít felhővel kapcsolatos tapasztalatokat és készségeket, iparági felhőmegoldásokat, ökoszisztéma-partneri képességeket és eszközöket, hozzásegítve ezzel az ügyfeleket, hogy gyorsan és gazdaságosan jussanak nagyobb értékhez felhőmegoldásaikból.

További információ: www.accenture.com/cloud.

Related Topics:accenture alkalmazkodás cloud covid-19 digitalizáció felhő first járvány koronavírus szolgáltatás vállalat változás

Up Next

Akár három hónapos extra garanciát kínál termékeire a Huawei

Don't Miss

A V-Casting technológiai innovációja

Gazdaság

Pénzügyminisztérium: A valóság költségvetése

A kormány módosítja a 2026. évi költségvetést. A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.

A módosítástervezetet a Pénzügyminisztérium augusztus 17-én átadta a Költségvetési Tanácsnak előzetes véleményezésre, és legkésőbb augusztus 31-én tervezi benyújtani a Parlamentnek.

A 2026. évi költségvetést az előző Országgyűlés 2025 kora nyarán fogadta el, a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal számolva. A Pénzügyminisztérium júliusban közzétett költségvetési átvilágítása szerint a kormányváltás és további intézkedések nélkül a 2026. évi hiány elérte volna a GDP 8,3 százalékát. Az óriási hiány kialakulásában az előző kormány kampánykiadásai, az állam számára előnytelen szerződések, valamint a megfelelő kontroll nélküli, pazarló költekezés játszottak döntő szerepet. A törvényben szereplő 3,7 százalékos hiánycél és a feltárt 8,3 százalékos valós hiánypálya közötti különbség mindennél világosabban mutatja, milyen költségvetést hagyott maga után az előző kormány: úgy költekeztek a választás előtt, hogy közben már az államigazgatáson belüli előrejelzések is a törvényben szereplőnél lényegesen magasabb deficitet mutattak. A számlát végül az egész országnak kellett volna kifizetnie.

Az új kormány a hivatalba lépése után néhány hónap alatt érdemben javította az örökölt költségvetési helyzetet. Az előző kormány által elveszített források ügyében megállapodást kötöttünk az uniós intézményekkel. Ez GDP-arányosan 0,5 százalékponttal, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása pedig 0,2 százalékponttal javítják a 2026-os egyenleget. A hitelesebb gazdaságpolitika hatása már az állampapírpiaci hozamok csökkenésében is tetten érhető, ami további 0,1 százalékponttal csökkenti a hiányt. Ennek eredményeként a júliusi költségvetési leltár 7,5 százalékos várható hiánnyal számolt.

A kormány ezt a 7,5 százalékos értéket tűzi ki a felülvizsgált 2026-os deficitcéljaként, ugyanis az örökölt gazdasági helyzet, valamint az aszály és energiaválság költségei idén még nem teszik lehetővé a hiánycél további csökkentését. Ez mutatja az örökölt helyzet súlyosságát, és azt is, hogy az előző tizenhat év hibáit és rossz döntéseit néhány hónap alatt nem lehet kijavítani.

A fordulat azonban már elkezdődött: az új kormány felelős közpénzügyi magatartása érezteti hatását. Miközben 2026 áprilisáig a felhalmozott hiány rekordszintre ugrott, a május-július közötti hónapokban közel 1000 milliárd forintos többlet alakult ki. Ezt alapvetően a gondos gazdálkodás eredményezte, amely mellett egyedi hatások és átmeneti tényezők is szerepet játszottak a javulásban. Az első hónapok számai már megmutatják a különbséget a felelőtlen és a felelős állami gazdálkodás között.

A 2026. évi költségvetés módosítása a felelős gazdálkodásra épül. Mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ilyen például a kormánytagok és képviselők fizetéscsökkentése, a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. Ezek a döntések a túlárazások és a pazarlások visszaszorítását, a szükségtelen támogatások és propagandakiadások megszüntetését, az állam működésének és beruházásainak ésszerűsítését szolgálják. Tehát nem forráskivonásról van szó.

A takarékosabb állami működés érdekében megvalósítandó további lépések ezen felül mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek majd az év utolsó hónapjaiban. Illetve szintén a korábbi indokolatlan és politikailag motivált túlköltések megakadályozását szolgálják. A tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány. Így idén összesen mintegy 700 milliárd forinttal takarékosabb állami működést valósítunk meg. Ennyit számít, ha az állam elkezdi felülvizsgálni a korábbi szerződéseket, visszafogja a pazarló kiadásokat és minden egyes elköltött adóforintnál újra a közérdeket teszi az első helyre.

A számos ponton terhelt energetikai és mezőgazdasági infrastrukturális örökség által felerősített aszály és energiaválság kezelésére a kormány 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre. Az Alap elkülönített fedezetet biztosít döntően az aszály és az energiaellátás előre nem látható költségvetési következményeinek a kezelésére, ezáltal is erősítve a költségvetés átláthatóságát. Az előző években elhalasztott vagy elmaradt fejlesztések miatt ma olyan problémákra is azonnal forrást kell biztosítani, amelyek kezelését évekkel korábban meg kellett volna kezdeni. A magyarországi energiaellátás biztonsága, az aszály általi károk mérséklése olyan célok, amelyek elérése előtt nem állhat költségvetési akadály.

A módosított költségvetés tartalmazza az új kormány első szociális intézkedéseit is: 400 ezer rászoruló gyermek 100 ezer forintos iskolakezdési támogatását, a vényköteles gyógyszerek áfamentessé tételét, a tűzifa áfakulcsának 27-ről 5 százalékra csökkentését, valamint a szociális tűzifa keretének megduplázását.

A kormány elkötelezett az államadósság-ráta csökkentése mellett. Az örökölt magas hiány és az előző kormány által tervezettnél lényegesen alacsonyabb nominális GDP miatt ugyanakkor az adósságráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet. A ráta csökkenése 2026 után indul majd újra, amelyre vonatkozó konkrét középtávú tervet a kormány a 2027-re vonatkozó költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan októberben hozza majd nyilvánosságra.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint

A nyár sokak számára a kikapcsolódás időszaka, a nyaralások, programok és egyéb szezonális kiadások azonban könnyen próbára tehetik a pénztárcát.

A Rakuten Viber Magyarország három egymást követő szavazásban kérdezte közösségét nyári költési szokásaikról. A közel 28 ezer leadott szavazatból kirajzolódik, mi befolyásolja leginkább a nyári kiadásokat, mire költünk a legkönnyebben a tervezettnél többet, és hogyan próbáljuk kordában tartani a költségeinket.

A válaszadók közel fele, 47 százaléka szerint elsősorban a nyári terveiktől függ, mennyit költenek az év többi részéhez képest. Több mint minden negyedik válaszadó, 27 százalék rendszerint többet költ nyáron, míg 21 százalék nagyjából ugyanannyit, mint máskor. Mindössze 5 százalék számolt be arról, hogy a nyári hónapokban kevesebbet költ.

A tervezett költségvetést leginkább a nyaralás és az utazás teszi próbára. A válaszadók 43 százaléka ezen a területen költ a legkönnyebben többet az előzetesen tervezettnél. Az online vásárlást 10 százalék, az éttermeket és kávézókat 7 százalék, a fesztiválokat, koncerteket és egyéb programokat pedig 6 százalék jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában sikerül tartania magát a költségvetéséhez.

A kiadások kordában tartásában a kedvezmények játsszák a legfontosabb szerepet. A válaszadók 47 százaléka akciókat és kedvezményeket keres, hogy kontroll alatt tartsa nyári költéseit. 23 százalék előre meghatározza, mennyit költhet, míg 12 százalék az árak összehasonlítására támaszkodik. Ezzel szemben közel minden ötödik válaszadó, 18 százalék azt mondta, hogy nem igazán követi a kiadásait.

Az eredmények a vállalkozások számára is hasznos fogyasztói insightokat mutatnak. Mivel a válaszadók közel fele aktívan keresi az akciókat és kedvezményeket, a jól látható, könnyen elérhető és egyértelműen kommunikált ajánlatok fontos szerepet játszhatnak a nyári vásárlási döntésekben. Az adatokból az is látszik, hogy a költés erősen függ az aktuális tervektől, így a megfelelő időben és releváns helyzetben elérhető ajánlatok különösen értékesek lehetnek a fogyasztók számára.

A Viber szavazás alapján tehát a nyári kiadások alakulását elsősorban az határozza meg, milyen programokat tervezünk, a költségvetést pedig legkönnyebben az utazás írja felül. Amikor viszont spórolásról van szó, a magyar Viber-közösség legnagyobb része az akciókra és kedvezményekre támaszkodik.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél

A Schneider Electric a „Tendering and Transformation” terület közép- és kelet-európai régióért felelős vezetőjének nevezte ki Gondos Gabriellát.

A szakember feladata lesz a régió tendering csapatainak irányítása, az ajánlatkészítési folyamatok és a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vállalat ügyfélközpontú szemléletének további erősítése.

Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.

A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.

„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is”

– mondta el Gondos Gabriella.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!