Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Accenture: a vállalatok nem képesek kihozni a felhőből a maximumot

A vállalatok negyedénél váratlan problémák gátolják a felhőre való átállást

A több éves befektetett munka ellenére sok vállalat továbbra is nehezen hozza ki a maximumot felhőberuházásaiból – derül ki az Accenture új jelentéséből.

Legfrissebb felmérése keretében (Sky High Hopes: Navigating the Barriers to Maximize Cloud Value) az Accenture 17 ország 11 iparágában, 750 vezető beosztású üzleti és informatikai szakembert kérdezett meg. Az eredményekből kiderült, hogy a vállalatok mindössze 37%-a érzi úgy, hogy az elvárt eredményt sikerült kihoznia felhőberuházásaiból – ami alig 2%-kal magasabb, mint az Accenture 2018-as, első ilyen témájú vizsgálatában mért érték.

Bár az értékteremtés fontosabb, mint valaha, az üzleti és IT-vezetők alig 45%-a „nagyon elégedett” a felhő nyújtotta eredményekkel – ami csupán 1%-kal több, mint 2018-ban. Ráadásul a vezetők mindössze 29%-a biztos abban, hogy a vállalat felhőmigrációs kezdeményezése meghozza a kívánt eredményt.

Az Accenture jelentése hangsúlyozza, hogy azok a vállalatok, amelyek működésüket nagyobb arányban helyezik át a felhőbe, sokkal jobb eredményeket érnek el. A működésük jelentős részét felhőbe migráló cégek 46%-a saját bevallása szerint teljes egészében elérte a felhőtől várt előnyöket, míg a közepes és kis mértékben átállók estében csupán 36%, illetve 28% ez az arány.

A vállalatok kezdik felismerni, hogy az előttük álló üzleti kihívások legyőzéséhez felhőtechnológiákra van szükségük. A jelentés szerint a cégvezetők 80%-a az üzleti bizonytalanság enyhítésének és a kockázat csökkentésének eszközét látja a felhőben, 87% pedig a vállalati eredmények fenntartását célzó stratégia kritikus elemeként tekint rá.

„Vizsgálatunk meglepően kismértékű javulást mutat az elmúlt két évben a vállalati felhőberuházások megtérülése terén, ami arra utal, hogy átgondoltabb és holisztikus szemléletre lenne szükség az ebben rejlő lehetőségek teljes körű hasznosításához”

– mutatott rá Karthik Narain, az Accenture Cloud First globális vezetője.

„A Covid19 és azt követő időszak komoly kihívást jelent majd versenyben maradás szempontjából, ami még nagyobb nyomás alá helyezi a cégeket a „cloud first” stratégia megvalósítása terén. Ennél a stratégiánál, a vállalati működés minden területén hasznosítják a felhő lehetőségeit. Sok szervezet számára a felhő kínálja a legjobb megoldást a bizonytalanság leküzdésére és az üzleti célok teljesítésére.”

A kutatás azt is vizsgálta, vajon mi tartja vissza a vállalatokat felhőprogramjuk megvalósításában és üzleti céljaik elérésében. A vezetők három fő akadályt említenek, amelyek közül a „szakképzettség hiánya” volt a leggyakoribb (54%). A „biztonsági és megfelelési kockázat” szintén nagy arányban (46%) szerepelt a válaszok között, majd a „régi infrastruktúra és alkalmazások kiterjedtsége”, valamint az „IT és az üzleti terület összhangjának hiánya” következett (mindkettőt 40% említette).

A vizsgálat szerint a vezérigazgatók a többi felsővezetőtől igen eltérően ítélik meg a felhő eredményeit és a kapcsolódó problémákat. A vezérigazgatók 54%-a tökéletesen biztos abban, hogy szervezete képes lesz a kívánt előnyökkel a kitűzött határidőre lebonyolítani felhővel kapcsolatos céljait, míg az informatikai és pénzügyi vezetők körében mindössze 34%, illetve 28% ez az arány.

Az Accenture javaslata szerint a felhőtechnológiákban rejlő üzleti érték teljes kiaknázásához a cégek alapvetően új munkamódszerekre és működési modellekre álljanak át, alakítsanak ki új szerepköröket, és sajátítsanak el új készségeket. A vállalatoknak négy fő területre kell fókuszálniuk:

  1. Központban az üzleti érték: folyamatosan tájékoztatva a cég vezetőit egy átfogó, megtérülés alapú üzleti tervre támaszkodva dolgozzák ki az optimális felhőstratégiát, azonosítva a bevételszerzési és költségtakarékossági lehetőségeket, összehangolva egymással a célokat.
  2. A munkaerőt érintő és a kulturális változások kezelése: a gyorsan változó szükségletekhez igazodva tehetséggondozási programok indítása és új működési modellek bevezetése a kultúra fejlesztéséhez, valamint a feladatok és a munkamódszerek átalakításához.
  3. Adatok és mesterséges intelligencia: a régi rendszerekben tárolt iparág- és területspecifikus adatokban rejlő felismerések és eredmények kinyerése felhőalapú adatmodellek segítségével.
  4. Partnerkapcsolatok kialakítása: a megfelelő partnerek szakképzettségének és tapasztalatainak hasznosítása, kiegészítve a szervezet belső képességeivel. Gyakran a felhőalapú menedzselt szolgáltatások jelentik a legjobb megoldást azoknak a vállalatoknak, amelyek költséghatékonyan szeretnének hozzájutni a szükséges készségekhez.

Az Accenture új kutatása nem sokkal azután jelent meg, hogy a vállalat elindította az Accenture Cloud First kezdeményezést, amely a felhőszolgáltatások teljes skálájával segíti a különböző iparágak szereplőit abban, hogy „cloud first” szervezetté válva felgyorsítsák digitális átalakulásukat, az innovációk bevezetését és az egyedi, fenntartható értékteremtést. A 70 ezer felhőre specializálódott szakembert tömörítő, a következő három évben 3 milliárd dollár befektetéssel támogatott szervezet soha nem látott mélységben és széles körben biztosít felhővel kapcsolatos tapasztalatokat és készségeket, iparági felhőmegoldásokat, ökoszisztéma-partneri képességeket és eszközöket, hozzásegítve ezzel az ügyfeleket, hogy gyorsan és gazdaságosan jussanak nagyobb értékhez felhőmegoldásaikból.

További információ: www.accenture.com/cloud.

Gazdaság

Új ICT igazgatóval gyorsítja üzleti szolgáltatásainak bővítését a Yettel

Az új vezető feladata a vállalat ICT-üzletágának felépítése és a komplex vállalati technológiai szolgáltatások fejlesztése. Papp Dávid 2026 novembertől ICT igazgatóként csatlakozik a Yettel Magyarországhoz.

Az új vezető feladata a vállalat üzleti (B2B) ICT-üzletágának további fejlesztése, valamint annak felgyorsítása, hogy a Yettel a megbízható telekommunikációs szolgáltatások mellett egyre szélesebb körű, összetett technológiai megoldásokkal támogassa üzleti, vállalati ügyfeleit.

Papp Dávid közel húszéves tapasztalattal rendelkezik a telekommunikációs és technológiai szektorban, műszaki, üzletfejlesztési és kereskedelmi vezetői területeken egyaránt. Karrierje jelentős részét a Vodafone Magyarországnál töltötte. A vállalati vezetékes termékfejlesztés technológiai vezetőjeként szerepet vállalt a társaság konvergens szolgáltatóvá alakulásában, később B2B műszaki igazgatóként a Vodafone és a UPC vállalati műszaki szervezeteinek integrációját irányította. Az 5G for Enterprise program vezetőjeként az ipari privát mobilhálózatokra épülő üzletág megalapozásáért felelt, míg vállalati értékesítési és marketingigazgatóként az adatvezérelt működésre, az iparági szegmentációra és az üzleti növekedésre összpontosított. Egy rövid, pénzügyi szolgáltatási szektorban tett kitérőt követően stratégiai és működésfejlesztési tanácsadással foglalkozott. Ebben a szerepében már a Yettel csapatával is dolgozott együtt a vállalat belső transzformációs projektjében.

A szakember szemlélete szerint a siker alapját a folyamatos megújulás, az ügyfélközpontúság és a valódi üzleti értékteremtés jelenti.

„Olyan technológiai korszakban élünk, amikor a tegnap bevált megoldásai már nem feltétlenül jelentik a holnap versenyelőnyét. Hiszek a folyamatos megújulásban, az adatokra épülő, józan döntésekben és abban, hogy csak azzal érdemes foglalkoznunk, ami valódi értéket teremt. A Yettelnél olyan ügyfélközpontú ICT-üzletágat szeretnénk építeni, amely ötvözi a legújabb technológiákat a kiemelkedő szolgáltatási minőséggel, és ahol a csapatunk nem egyszerűen követi, hanem aktívan alakítja a piac fejlődését”

– mondta Papp Dávid, a Yettel Magyarország ICT igazgatója.

Papp Dávid érkezése tovább erősíti a Yettel vállalati technológiai fókuszát. A társaság 2026 őszén üzleti folyamatok automatizálását támogató, UiPath szolgáltatással bővítette vállalati portfólióját, az új ICT szervezeti egység pedig ennek az iránynak a további építését, valamint új, komplex szolgáltatások piacra vitelét támogatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új áramtarifa jön 2027-től: érdemes lehet lecserélni a gázfűtést?

Jövő januártól új, változó árazású áramtarifa válik elérhetővé Magyarországon, amely a villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát is befolyásolhatja.

A változás sokakban felvetheti a kérdést, hogy érdemes-e a hagyományos gázfűtést klímával kiegészíteni, vagy akár teljesen hőszivattyúra váltani. Az LG Electronics Magyarország (LG) szakértőjének segítségével megvizsgáltuk, milyen esetekben hozhat megtakarítást az átállás, és hogyan befolyásolják a fűtési költségeket az elérhető áramtarifák.

Az MVM új, dinamikus D árszabása 2026 szeptembere óta igényelhető, alkalmazása pedig legkorábban 2027. január 1-jén kezdődhet meg. A konstrukció az éves 2523 kilowattórás kedvezményes fogyasztási keretig továbbra is a megszokott, fix A1-es áron biztosítja a villamos energiát, az ezt meghaladó mennyiség díja azonban a villamosenergia-piaci árak alakulását követi. A negyedórás piaci árakhoz igazodó elszámolás révén azok a háztartások járhatnak jobban, amelyek nagyobb áramfogyasztásuk egy részét az olcsóbb időszakokra tudják időzíteni.

A fűtési költségek csökkentése különösen fontos kérdés, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a magyar háztartások teljes energiafelhasználásának közel 70 százalékát teszi ki a fűtés. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a gázfűtés részleges vagy teljes kiváltásával mekkora megtakarítás érhető el, és mely otthonokban jelenthet gazdaságosabb alternatívát az elektromos fűtés.

Már a gázfűtés kiegészítésével is csökkenthetjük a költségeket

A lehetséges megtakarítás felméréséhez jó kiindulópontot jelentenek az előző fűtési szezon gázszámlái. Magyarországon a lakossági fogyasztók évente 63 645 MJ, azaz legalább 1729 köbméter földgázhoz jutnak kedvezményes áron, az ezt meghaladó mennyiségért azonban lényegesen többet kell fizetniük. Azokban a háztartásokban tehát, ahol a fogyasztás rendszeresen túllépi ezt a határt, már a gázfelhasználás egy részének kiváltása is jelentős megtakarítást hozhat.

Ehhez nem feltétlenül szükséges a meglévő kazánt lecserélni. Egy fűtésre optimalizált klímaberendezéssel például a nappali vagy a hálószoba fűtését is megoldhatjuk, a gázkazánt pedig szükség esetén továbbra is használhatjuk a többi helyiségben. Ez különösen az őszi és tavaszi átmeneti időszakokban előnyös, amikor az enyhébb időjárás miatt sokszor elegendő egy-egy helyiséget fűteni, így a gázfűtést sem szükséges bekapcsolni. 

A készülék kiválasztásakor ugyanakkor az ingatlan elrendezése is meghatározó. Egy nagyobb, egybefüggő lakótér könnyebben fűthető egyetlen beltéri egységgel, míg a több különálló helyiségből álló otthonokban több berendezésre is szükség lehet. Érdemes továbbá a készülék szezonális fűtési hatékonyságát mutató SCOP-értéket is figyelembe venni: minél magasabb ez a mutató, annál kevesebb villamos energiára van szükség azonos mennyiségű hő előállításához.

A hőszivattyú akár a teljes gázfűtést kiválthatja

Ha a meglévő gázkazán elöregedett, vagy az ingatlan átfogó felújítása egyébként is napirenden van, érdemes a teljes fűtési rendszer korszerűsítését is megfontolni. Erre kínálnak alternatívát a levegő-víz hőszivattyúk, amelyek nemcsak a helyiségek fűtését, hanem a használati meleg víz előállítását is biztosíthatják, megfelelő rendszerkialakítással pedig hűtésre is alkalmasak.

Az LG THERMA V hőszivattyús megoldásai például a kültéri levegőből felvett energiát hasznosítják, és megfelelő üzemi körülmények között egy kilowattóra villamos energia felhasználásával akár három-négy kilowattóra hőenergiát is előállítanak. A hagyományos elektromos fűtőberendezésekkel szemben tehát jóval kevesebb áram felhasználásával képesek ugyanannyi hőt biztosítani. A termékcsalád egyes berendezései ráadásul meglévő radiátoros fűtési rendszerekhez is csatlakoztathatóak, így nem kizárólag új építésű ingatlanokban lehet őket alkalmazni.

„A teljes átállás megtervezésekor fontos az épület hőszigetelésének felmérése is. Egy korszerű nyílászárókkal és megfelelő szigeteléssel rendelkező otthon kisebb fűtési teljesítményt igényel, így egy alacsonyabb kapacitású hőszivattyú is elegendő lehet”

– emelte ki Ipacs Roland, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának trénere.

„A felújítási munkálatok megfelelő sorrendjével tehát nemcsak a későbbi energiafogyasztás, hanem a szükséges berendezés mérete és a beruházás költsége is csökkenthető”

– tette hozzá a szakértő.

Az új D tarifa mellett a H árszabással is érdemes számolni

A villamos energiával történő fűtés gazdaságosságát – a berendezés hatékonysága mellett – az alkalmazott áramtarifa is meghatározza. A 2027-ben induló D árszabás mellett ugyanis jelenleg is elérhető a hőszivattyús fűtéshez igénybe vehető H tarifa, amely október 15. és április 15. között kedvezményes, napszaktól független áron biztosít villamos energiát. 

A két konstrukció eltérő módon kínál megtakarítási lehetőséget. Míg a D tarifa a kedvezményes fogyasztási keret felett az alacsonyabb áramárú időszakok kihasználásával csökkentheti a kiadásokat, addig a H tarifa a teljes fűtési idényben kiszámítható, kedvezményes árazást biztosít. Ráadásul az utóbbival elszámolt, fűtési idénybeli fogyasztás nem terheli az általános háztartási áramfelhasználás éves kedvezményes keretét. A két árszabás külön mérési pontokon akár egy háztartáson belül is alkalmazható.

„A gázfűtés és a hőszivattyús megoldások költségeinek összehasonlításánál nem elegendő pusztán a gáz és a villamos energia egységárát nézni. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy az egyes berendezések mennyi energiából állítják elő a szükséges hőmennyiséget. Egy korszerű hőszivattyú ebből a szempontból jelentős előnyt kínálhat, a beruházás megtérülését azonban mindig az adott ingatlan fogyasztási adatai alapján érdemes kiszámítani”

– hangsúlyozta Ipacs Roland.

Az új áramtarifa bevezetése így jó alkalmat teremthet a meglévő fűtési költségek felülvizsgálatára. Ha valaki már rendelkezik fűtésre alkalmas klímaberendezéssel, érdemes megvizsgálnia, mennyi gázt takaríthat meg a készülék használatával. Új berendezés telepítése előtt pedig célszerű a teljes beruházási költséget és a különböző tarifákkal várható éves kiadásokat is összehasonlítani. A D árszabás esetén a piaci árak ingadozásával is számolni kell, ezért a váltást elsősorban azoknak érdemes megfontolniuk, akik nagyobb villamosenergia-fogyasztásukat rugalmasan tudják időzíteni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon

Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.

Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.

A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.

„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”

– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.

A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.

A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss