Gazdaság

Accenture: a vállalatok nem képesek kihozni a felhőből a maximumot

A vállalatok negyedénél váratlan problémák gátolják a felhőre való átállást

A több éves befektetett munka ellenére sok vállalat továbbra is nehezen hozza ki a maximumot felhőberuházásaiból – derül ki az Accenture új jelentéséből.

Legfrissebb felmérése keretében (Sky High Hopes: Navigating the Barriers to Maximize Cloud Value) az Accenture 17 ország 11 iparágában, 750 vezető beosztású üzleti és informatikai szakembert kérdezett meg. Az eredményekből kiderült, hogy a vállalatok mindössze 37%-a érzi úgy, hogy az elvárt eredményt sikerült kihoznia felhőberuházásaiból – ami alig 2%-kal magasabb, mint az Accenture 2018-as, első ilyen témájú vizsgálatában mért érték.

Bár az értékteremtés fontosabb, mint valaha, az üzleti és IT-vezetők alig 45%-a „nagyon elégedett” a felhő nyújtotta eredményekkel – ami csupán 1%-kal több, mint 2018-ban. Ráadásul a vezetők mindössze 29%-a biztos abban, hogy a vállalat felhőmigrációs kezdeményezése meghozza a kívánt eredményt.

Az Accenture jelentése hangsúlyozza, hogy azok a vállalatok, amelyek működésüket nagyobb arányban helyezik át a felhőbe, sokkal jobb eredményeket érnek el. A működésük jelentős részét felhőbe migráló cégek 46%-a saját bevallása szerint teljes egészében elérte a felhőtől várt előnyöket, míg a közepes és kis mértékben átállók estében csupán 36%, illetve 28% ez az arány.

A vállalatok kezdik felismerni, hogy az előttük álló üzleti kihívások legyőzéséhez felhőtechnológiákra van szükségük. A jelentés szerint a cégvezetők 80%-a az üzleti bizonytalanság enyhítésének és a kockázat csökkentésének eszközét látja a felhőben, 87% pedig a vállalati eredmények fenntartását célzó stratégia kritikus elemeként tekint rá.

„Vizsgálatunk meglepően kismértékű javulást mutat az elmúlt két évben a vállalati felhőberuházások megtérülése terén, ami arra utal, hogy átgondoltabb és holisztikus szemléletre lenne szükség az ebben rejlő lehetőségek teljes körű hasznosításához”

– mutatott rá Karthik Narain, az Accenture Cloud First globális vezetője.

„A Covid19 és azt követő időszak komoly kihívást jelent majd versenyben maradás szempontjából, ami még nagyobb nyomás alá helyezi a cégeket a „cloud first” stratégia megvalósítása terén. Ennél a stratégiánál, a vállalati működés minden területén hasznosítják a felhő lehetőségeit. Sok szervezet számára a felhő kínálja a legjobb megoldást a bizonytalanság leküzdésére és az üzleti célok teljesítésére.”

A kutatás azt is vizsgálta, vajon mi tartja vissza a vállalatokat felhőprogramjuk megvalósításában és üzleti céljaik elérésében. A vezetők három fő akadályt említenek, amelyek közül a „szakképzettség hiánya” volt a leggyakoribb (54%). A „biztonsági és megfelelési kockázat” szintén nagy arányban (46%) szerepelt a válaszok között, majd a „régi infrastruktúra és alkalmazások kiterjedtsége”, valamint az „IT és az üzleti terület összhangjának hiánya” következett (mindkettőt 40% említette).

A vizsgálat szerint a vezérigazgatók a többi felsővezetőtől igen eltérően ítélik meg a felhő eredményeit és a kapcsolódó problémákat. A vezérigazgatók 54%-a tökéletesen biztos abban, hogy szervezete képes lesz a kívánt előnyökkel a kitűzött határidőre lebonyolítani felhővel kapcsolatos céljait, míg az informatikai és pénzügyi vezetők körében mindössze 34%, illetve 28% ez az arány.

Az Accenture javaslata szerint a felhőtechnológiákban rejlő üzleti érték teljes kiaknázásához a cégek alapvetően új munkamódszerekre és működési modellekre álljanak át, alakítsanak ki új szerepköröket, és sajátítsanak el új készségeket. A vállalatoknak négy fő területre kell fókuszálniuk:

Központban az üzleti érték: folyamatosan tájékoztatva a cég vezetőit egy átfogó, megtérülés alapú üzleti tervre támaszkodva dolgozzák ki az optimális felhőstratégiát, azonosítva a bevételszerzési és költségtakarékossági lehetőségeket, összehangolva egymással a célokat.
A munkaerőt érintő és a kulturális változások kezelése: a gyorsan változó szükségletekhez igazodva tehetséggondozási programok indítása és új működési modellek bevezetése a kultúra fejlesztéséhez, valamint a feladatok és a munkamódszerek átalakításához.
Adatok és mesterséges intelligencia: a régi rendszerekben tárolt iparág- és területspecifikus adatokban rejlő felismerések és eredmények kinyerése felhőalapú adatmodellek segítségével.
Partnerkapcsolatok kialakítása: a megfelelő partnerek szakképzettségének és tapasztalatainak hasznosítása, kiegészítve a szervezet belső képességeivel. Gyakran a felhőalapú menedzselt szolgáltatások jelentik a legjobb megoldást azoknak a vállalatoknak, amelyek költséghatékonyan szeretnének hozzájutni a szükséges készségekhez.

Az Accenture új kutatása nem sokkal azután jelent meg, hogy a vállalat elindította az Accenture Cloud First kezdeményezést, amely a felhőszolgáltatások teljes skálájával segíti a különböző iparágak szereplőit abban, hogy „cloud first” szervezetté válva felgyorsítsák digitális átalakulásukat, az innovációk bevezetését és az egyedi, fenntartható értékteremtést. A 70 ezer felhőre specializálódott szakembert tömörítő, a következő három évben 3 milliárd dollár befektetéssel támogatott szervezet soha nem látott mélységben és széles körben biztosít felhővel kapcsolatos tapasztalatokat és készségeket, iparági felhőmegoldásokat, ökoszisztéma-partneri képességeket és eszközöket, hozzásegítve ezzel az ügyfeleket, hogy gyorsan és gazdaságosan jussanak nagyobb értékhez felhőmegoldásaikból.

További információ: www.accenture.com/cloud.

Related Topics:accenture alkalmazkodás cloud covid-19 digitalizáció felhő first járvány koronavírus szolgáltatás vállalat változás

Up Next

Akár három hónapos extra garanciát kínál termékeire a Huawei

Don't Miss

A V-Casting technológiai innovációja

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre

Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.

A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.

A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.

„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is

– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”

Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!