Gazdaság

Maradt az otthoni munkavégzés a kiberbűnözők célkeresztjében

Az összes támadás 140%-kal, a vállalati hálózatok távoli eléréséhez köthető támadások 37%-kal nőttek az elmúlt negyedévben

Mivel a koronavírus által fertőzöttek száma új rekordokat döntött 2020 harmadik negyedévében, a vállalatok továbbra is nagymértékben támaszkodnak az otthoni munkavégzésre.

Rengetegen nem is tértek vissza az irodai környezetbe, arra számítva, hogy ősszel kezdődik a második hullám – ahogy ez meg is történt. Így maradt a home office és valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy a távoli hozzáférést biztosító Távoli Asztali Protokoll (RDP) továbbra is a számítógépes bűnözők elsődleges célpontja volt a harmadik negyedévben.

Miért most került fókuszba az RDP?

Az RDP (Remote Desktop Protocol) lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy csatlakozzanak egy távoli Windows számítógéphez vagy szerverhez. Az évek során a kiberbiztonsági kutatók számos sebezhetőséget azonosítottak, ám az RDP használata valójában idén márciusban ugrott meg igazán. Ekkor ugyanis az otthonról dolgozó kollégáknak továbbra is hozzá kellett férniük a vállalati erőforrásokhoz a hálózaton keresztül, és sok szervezet úgy döntött, hogy ezt a Remote Desktop Protocol segítségével teszi lehetővé számukra.

A megnövekedett használat miatt a támadások száma is emelkedett: az előző negyedévhez képest 37 százalékkal nőtt az egyedi ügyfelek Távoli Asztali Protokoll kapcsolatai ellen irányuló támadási kísérletek száma. A támadók a rosszul védett távelérési eszközök előnyeit kihasználva hozzáférhetnek a vállalati hálózatokhoz. A Távoli Asztali Protokoll a leggyakoribb támadási cél, de fontos megjegyezni, hogy bármely távoli kapcsolatot létrehozó eszközben előfordulhatnak hasonló problémás biztonsági rések és sérülékeny beállítások. Korábban a TeamViewer, Kaseya és Citrix is került ilyen helyzetbe.

Az összes támadási kísérlet mennyisége pedig – beleértve annak minden fajtáját – rendkívüli, 140%-os növekedést mutatott a negyedév során, majd ennek végén rövid ideig tartóvisszaesés következett be. A világjárvány idején egyre több, nem megfelelő védelemmel rendelkező home office rendszer csatlakozott az internethez, és a bűnözők valószínűleg a zsarolóvírus-bandáktól merítettek ihletet az RDP támadásokhoz. Mégis, az ESET telemetriája szeptember végén határozott – bár sajnos csak ideiglenes – csökkenést dokumentált a támadások számában: csaknem 40 százalékos visszaesést. Mivel ezt a korlátozott ideig tartó csökkenést több régióban is észlelték, elképzelhető, hogy a következő forgatókönyvek valamelyike játszódott le:

Egy bűnözői infrastruktúra (botnet vagy annak egy része) hivatalos bejelentés nélküli leleplezése és eltávolítása
Egy nagyobb támadói csoport vagy néhány tagjának hivatalos bejelentés nélküli letartóztatása
Áramszünet, karbantartás vagy egyéb technikai problémák a támadók infrastruktúrájában
Egy másik, életképesebb, olcsóbb vagy könnyebben kihasználható támadási vektor vált elérhetővé, ami az egyik csoportot rövid ideig tartó újratervezésre késztette.

Mit tehetünk, hogy csökkentsük a távoli hozzáférés kockázatait?

Ahhoz, hogy elkerülhessük a támadást, adatvesztést, tartsuk naprakészen szoftvereinket, és kombináljuk ezt a gyakorlatot egy megbízható, többrétegű végpontvédelmi termékkel! Nagyon fontos, hogy a rendszer automatikus frissítését mindig engedélyezzük és az automatikusan letöltődő javítócsomagok telepítését se halogassuk. Legyenek jól konfigurálva a szoftvereink. Emellett hasznos, ha nem kattintunk ismeretlen feladótól származó levélben érkező linkekre, mellékletekre. A vállalati adatbázisokhoz való hozzáféréshez erős jelszavakat használjunk, és készítsünk biztonsági másolatokat a fontos adatainkról. Munkáltatóként fontos, hogy engedélyezzük az RDP-hez való hozzáférést vállalati VPN-en keresztül, valamint a hálózati szintű hitelesítés (NLA) használatát távoli csatlakozás esetén. Emellett mindenképpen alkalmazzunk többfaktoros azonosítást.

Fontos megjegyezni, hogy a céges tűzfalon a távoli asztali eléréshez használatos port megnyitása a mai támadási trendek fényében egyáltalán nem javasolt, még akkor sem, ha a hozzáférést erős, egyedi jelszó védi. Az ilyen belépési pontok ugyanis a zsarolóvírus támadások gyakori célpontjai. Sajnos emellett úgy tűnik, a koronavírus elleni küzdelem kiemelt célpontjai lettek az egészségügyi intézmények, kórházak is, és ez jócskán megnehezíti a járvány elleni védekezést, az amúgy is leterhelt intézményeknek. Az egyre újabb fertőzések mögött egyértelműen az anyagi haszonszerzés áll mint cél, a követelt váltságdíjat pedig részben a titkosított adatok helyreállításáért, részben pedig még az elkódolás előtt ellopott bizalmas adatok nyilvánosságra hozatalának elkerüléséért követelik a bűnözők, és a modell egyelőre sajnos működik.

A home office biztonsági kihívásainak leküzdéséhez a KKV-k számára az ESET külön információs támogató oldalt hozott létre, hogy ezzel is segítsen megismertetni, miként védekezhetnek a kisvállalkozások a leggyakoribb támadások, például a zsarolóvírusok ellen.

Related Topics:eset home kiberbűnözők kkv megoldás munkavégzés Office otthon RDP védelem vírus

Up Next

Innovatív energiatárolót telepített Zánkán az E.ON

Don't Miss

Digitális megoldással segítik a ritka betegséggel küzdő Zsombi gyógyulását a magyar bokszgálán

Gazdaság

Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál

A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti.

Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.

„Ma már Magyarországon is szükséges a mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében, hogy lépést tudjanak tartani a globális versenyben. A statisztikák szerint ma már tízből csaknem nyolc magyar kkv használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ugyanakkor mindössze a vállalkozások negyede rendelkezik olyan szabályozott háttérrel, ami megfelelhet az élesedő uniós AI Act szigorú előírásainak. A valódi kockázatot nem maga az AI használata jelenti, hanem annak dokumentálatlan, kontroll nélküli működtetése”

– mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.

Ez nem csupán adminisztratív hiányosság, hanem komoly jogi, adatvédelmi és üzletmeneti kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. Az AI Act szankciórendszere ugyanis olyan mértékű bírságokat helyez kilátásba, amelyek különösen a tőkehiányos kkv-k esetében veszélyeztethetik a működés stabilitását vagy akár az üzletmenetet is.

Nyáron még van idő felkészülni – ősszel már következmények jöhetnek

A következő hónapokat érdemes jól kihasználnia a hazai vállalkozásoknak a felkészülésre. Augusztus elejétől ugyanis kötelezővé válik a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szigorú dokumentációs, átláthatósági és kiberbiztonsági előírások teljes körű alkalmazása. Ezzel lezárul a felkészülési időszak, és a hiányosságok már közvetlen pénzügyi és piaci következményekkel járhatnak.

„A bizalom a kkv-szektor egyik legfontosabb valutája, épp ezért a tudatosan felépített, transzparens AI-használat nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem erősíti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. Az AI Act nem fék, hanem versenyelőny lehet, és a következő időszak azoknak a vállalkozásoknak kedvezhet, amelyek időben reagálnak a változásokra. A strukturált átállás és az AI-rendszerek felülvizsgálata segíthet abban, hogy a szabályozás ne akadályként, hanem egy kiszámíthatóbb és bizalomra épülő digitális gazdaság alapjaként jelenjen meg”

– tette hozzá a szakember.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van

A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.

A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.

„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”

– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke

A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.

Új technológiák, új igények

Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.

A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.

A hardver csupán félkarú óriás

Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.

Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.

Stabil alap, biztos háttér

A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.

A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.

A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.

A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.

Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!