Gazdaság
A MagentaKraft projektjei befektetők érdeklődését is felkeltették!
December 10-én került megrendezésre a MagentaKraft idei évének online záróeseménye, az első DONEday.
A Telekom fiataloknak szóló platformja márciusban indult útjára és egy teljesen egyedülálló koncepciót képvisel. A folyamatosan épülő virtuális közösség mellett, három hónap alatt több, mint 30 krafter 10 aktív projekten dolgozott a Telekom edukátorainak segítségével. Ennek méltó lezárásaként három csapat érezte készen magát arra, hogy befektetők előtt is prezentálják projektjeiket és esélyt kapjanak rá, hogy ötleteik megvalósulhassanak.
A Telekom törekvése, hogy a MagentaKraft platformján keresztül a fiatalok szakmai támogatást kapjanak, elképzeléseiket konkrét akciótervbe forgathassák és a megvalósítás vagy a továbbgondolás útjára léphessenek. Emellett fontos cél, hogy a közös munkát követően lehetőségük legyen élesben is prezentálni jövőbeli, potenciális együttműködő partnerek számára. A MagentaKraft indulásakor kezdetét vette egy virtuális ötletbeküldési időszak, melyet aztán augusztusban az első KraftChallenge egészített ki. A Kraftba bekerülő fiatalok 2 folyamaton mehettek keresztül. A Longwalk olyan csapatok számára volt ideális, akiknek arra volt szükségük, hogy elképzelésüket mélyebben ki tudják dolgozni. Ebben a design thinking folyamat segített nekik, ahol minden lépésnél a Telekomból érkező edukátorok támogatták őket. A Shortcut rendszerbe azok a csapatok kerültek, akiknek már jól átgondolt – akár már elindult – projektötletük volt, nekik igényekre szabott tréningekkel segítettet a Kraft.
A záróeseményt Szabó Melinda, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese nyitotta meg, aki elmondta:
„A MagentaKraft a Telekom életében is egy óriási újdonságot hozott. Az első ötletek még apró kis kezdeményezésről szóltak, hogyan kezdjük el hasznosítani a Telekom régebbi épületeit, oly módon, hogy ez valamilyen értéket hozhasson a világba. Ebből a kis ötletből született a MagentaKraft, ami egy olyan közösségi tér, élmény, filozófia, ami teljesen egyedülálló ma Magyarországon. Itt vagytok Ti fiatalok, akik tele vagytok ötletekkel, teljesen másképp látjátok a világot és élő bizonyítékai vagytok, hogyan lehet a semmiből valami igazán jót alkotni.”
A zsűriben Szabó Béla, a Telekom márka és kereskedelmi kommunikációs igazgatója mellett, a meghívott befektetők vettek részt. Az MFB csoporthoz tartozó Hiventurest Simán Kristóf képviselte, a Drukkától Bohner Tamás, a BnL Start Partners-től pedig Bálint Viktor volt jelen.
Az online rendezvény autentikusággát növelte, hogy a műsorvezető a MagentaKraft legfiatalabb tagja, a 14 éves Bozai Ákos volt. Ákos szerkesztőtársával együtt egyébként a Suliport nevű, tinédzsereket foglalkoztató és tinédzsereknek szóló blog megalkotója. Rajtuk kívül még 5 olyan csapat volt, akik nem pitcheltek, csak röviden mutatták be projektjeiket, ám már ezzel is felhívták magukra a befektetők figyelmét. Ilyen volt a Webshop suli, akik webshopok indításban segítenek, a Zöldítők kezdeményezés, ami gamification alapú online Balkonkertész képzés. Bemutatkozott továbbá a Dress-coding, ők speciális igénnyel élőknek készítenek ruhákat, a Tribe, ami egy vállalkozásokat segítő tudásmegosztó közösség és a Szakmán az életem blog, mely a pályaválasztásban mutat utat.
A pitchelő csapatok között volt a Könyvelő-Net, ami a szakértők és az ügyfelek problémáira a két oldal találkozásával egyfajta „könyvelő tinderként” nyújt megoldást. Ők egyébként a KraftChallenge kapcsán HelloBiznisz különdíjat nyertek és a DONEday előadásukkal felhívták magukra a befektetők figyelmét is. A Scool missziója, hogy érdekessé tegyék a tanulás és a tanítás élményét egy mobileszközökön futó szerepjáték (fantasy RPG) segítségével. A digitális oktatáshoz kapcsolódó elképzelésben nem csak a befektetők, de a Telekom is látott potenciált. A pitchelők sorát a FlyBuilt zárta. A csapat többek között weboldalak készítésével segíti a vállalkozásokat, különös tekintettel azokra, akik mondjuk a karanténidőszak miatt nehéz helyzetbe kerültek. Ők is nyertek HelloBiznisz különdíjat és további egyeztetésekre is sor fog kerülni a befektetőkkel.
A DONEday során Szabó Béla, a Telekom márka és kereskedelmi kommunikációs igazgatója elmondta:
„A MagentaKraft születése egy hosszú út eredménye. Általában sem a Telekom, sem más nagyvállalatok nem szoktak ilyen színtű dolgokba beleállni, ezért nagyon büszke vagyok rá, hogy nekünk sikerült. A fiatalokat nem a telefonjuk hátlapjáról kell megítélni, hanem arról, hogy mire képesek okoseszközeikkel. Ők többet tudnak a felnőtteknél arról, hogy a digitális világ segítségével mire lehetünk képesek. Ezzel egy történelmi lehetőséget kaptak, nekünk pedig a felnőttek világában, a nagyvállalatoknál, történelmi felelősségünk, hogy megteremtsük a lehetőséget újabb és újabb ötletek születéséhez.”
A MagentaKraft tehát nagy sikerekkel zárta debütálásának első évét és bár csupán online tudott üzemelni, így is sikerült nagyszerűen együttműködni a fiatalokkal. Jövő januártól a tervek szerint ismét ötletbeküldési időszak várható és a tavaszi időszakban a debreceni helyszín megnyitására is sor kerülhet.
További információ: https://magentakraft.hu/
Gazdaság
Kihalás szélére kerülhet a középvezetői réteg, és ez nagy baj
A munkaerőpiac éppen a feje tetejére készül állni: a fiatal generációk nem vágynak középvezetői székekbe, a cégek pedig egyre nehezebben találnak utánpótlást.
A Z generáció számára a karrier egyre kevésbé az előléptetésről, inkább az önmegvalósításról, a rugalmasságról és a work-life balance-ról szól. Ami egykor presztízs, elismerés volt, az ma sokak szemében puszta nyűg.
„A középvezetői réteg vékonyodása nem pusztán vállalati szintű probléma, hanem szélesebb társadalmi jelenség. Ha a fiatal generációk vezetői ambíciói ilyen ütemben csökkennek, az hosszú távon az egész munkaerőpiacra kihat. Ha nem lesz, aki vállalja ezeket a kulcsszerepeket, a multinacionális cégek egyszerűen továbbállnak” – figyelmeztet rá Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója, recruitment szakértő.
Nem divat már középvezetőnek lenni
A középvezetői pozíció egykor motiváló elismerés volt, presztízst és előrelépési lehetőséget jelentett. A mostani fiatal munkavállalók azonban már nem feltétlenül vágynak erre a szerepre. A team leaderek, csoportvezetők, műszakvezetők és egyéb középvezetői pozíciók betöltése egyre nehezebb: az egyik vezető hazai állásportálon jelenleg is több száz álláslehetőség van meghirdetve „csoportvezető” kifejezésre – mutat rá Horányi-Kiss Annamária.
A Z generáció már eleve más munkaerőpiacra lép be. Ők a digitális világ szülöttei, ahol az eszközök, a szoftverek és – ma már egyre gyakrabban – a mesterséges intelligencia dönt helyettük. Ez a helyzet viszont aláássa a döntéshozatali képességet és a felelősségvállalást. A „ha elbukom, újrapróbálom” számítógépes játék logika a munkahelyen nem működik. Ott a vezetői szerep komoly, téttel bíró, konfliktusokkal teli döntéseket követel, amihez egyre kevesebben kapnak kedvet. Márpedig a középvezetői szint ütközőzóna: fentről érkező utasításokat tompít, lentről érkező panaszokat szűr, és mindkét oldal elvárásainak igyekszik megfelelni.
Ráadásul a Z generáció egyre nagyobb része úgy lép be a piacra, hogy még sosem dolgozott. Nem ismerik a monotóniát, a kereteket, és bár kreatívak és gyorsak, a vezetői szerep terhe alatt könnyen besokallnak. Egyre fontosabbá válik számukra a munka-magánélet egyensúlya, a személyes jólét (wellbeing) és a rugalmas munkavégzés. Ugyanakkor a vállalatok sem mindig tudják megfelelően ösztönözni a fiatalokat arra, hogy hosszú távon elköteleződjenek egy cégnél és felvállalják a vezetői szerepkörrel járó felelősséget.
Az egyéni karrierépítés és a vállalkozói lét is egyre népszerűbb opcióvá vált. Különösen a marketing, IT és kreatív iparágakban figyelhető meg, hogy a fiatal szakemberek szívesebben dolgoznak szabadúszóként, minthogy egy cégen belül vállaljanak vezetői szerepet. Ez a trend azonban hosszú távon kihívást jelent a vállalatok számára: ha a belső utánpótlás nem megoldott, akkor a középvezetői réteg ki fog öregedni, és komoly generációs szakadék alakulhat ki a szervezeten belül.
A jövő vezetői ott ülnek, de nem biztos, hogy tudják
Egy középvezetőnek nemcsak a feladatait kell tudnia, hanem értenie kell a cég működését, kultúráját és belső dinamikáit is. Éppen ezért sokkal hatékonyabb, ha a vállalat a saját emberei közül választja ki és fejleszti a jövő vezetőit, ahelyett hogy kívülről hozna be valakit, aki mindezt nulláról tanulja. Csakhogy önmagában a tehetséges fiatalok megtalálása nem elég: a középvezetők ritkulása nemcsak abból fakad, hogy a fiatalok nem akarnak vezetni, hanem legalább annyira abból, hogy a szervezeti kultúra és az ösztönző rendszerek sem támogatják őket ebben. Ha a vállalatok valóban biztosítani akarják a középvezetői utánpótlást, előrelátó, tudatos lépéseket kell tenniük, és alkalmazkodniuk kell az új munkaerőpiaci viszonyokhoz – tanácsolja Horányi-Kiss Annamária.
Ha a pozíció túl sok stresszel és aránytalan felelősséggel jár, nem csoda, hogy kevesen kérnek belőle. Ahhoz, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a vezetői szerepre, a cégeknek elengedhetetlen vonzóbbá formálni a középvezetői pozíciót. A rugalmas munkavégzés, a munka–magánélet egyensúlyának megteremtése, valamint a jól átgondolt pénzügyi és erkölcsi ösztönzők – például bónuszrendszerek, extra szabadnapok vagy vezetői coaching és képzések – mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a középvezetői szerep ne tehernek, hanem valóban vonzó karrierlehetőségnek tűnjön.
A második fontos lépés, hogy a cégeknek tudatosan fel kell építeniük a fiatalokban szunnyadó vezetői ambíciókat. Ehhez nem elég pusztán elmondani, mennyire fontos a jó vezető. Éles helyzetek kellenek, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat. Erre tökéletes eszköz a gamifikáció, a versenyhelyzetek megteremtése, vagy akár a jól megszervezett kickoff napok, amelyek nemcsak a projektindítás adminisztratív mérföldkövei, hanem remek alkalmak arra is, hogy kiderüljön: ki képes irányítani, dönteni, motiválni. Egy jó kickoff esemény túlmutat a célok és feladatok egyeztetésén – valójában terepet ad a rejtett tehetségek felszínre hozására. Már csak az a kérdés, észreveszik-e a cégek, kik azok, akik valóban készen állnak a vezetői szerepre.
A vezetőhiány a legnagyobb költség
A sikerhez ma már nem elég a középvezetőket fejleszteni – egyre nagyobb szükség van arra is, hogy a felsővezetők kapjanak célzott mentorálást. Bár a topmenedzserek rendszerint megkapják a maguk szakmai támogatását, jóval kevesebb figyelem jut arra, hogyan motiválják a középvezetőiket, és hogyan ismerjék fel a csapatukban rejlő tehetségeket. Pedig épp ezekből a kulcsemberekből nőhetnek ki a jövő vezetői – mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent recruitment szakértője.
Ráadásul a digitális generáció már fiatalon hozzászokott a folyamatos ingerekhez, viszont a monotónia tűrését nem tanulta meg. Ez a helyzet a vezetőkre is új terheket ró: őket is tréningezni kellene arra, hogyan szervezzék a csapat munkáját változatosan és motiválóan.
Ha a cégek nem lépnek időben, a jövő középvezetői rétege egész egyszerűen el fog tűnni, és ezzel nemcsak néhány üres állás marad, hanem felborulhat a szervezetek belső egyensúlya is. A kérdés már nem az, hogy a fiatalok akarnak-e vezetni, hanem az, hajlandók-e a vállalatok újragondolni a játékszabályokat. Mert a babzsák, a csocsóasztal és a heti egy wellbeing-nap önmagában nem ösztönöz vezetésre. Ahhoz, hogy a jövő vezetői felismerjék saját szerepüket, és az élre álljanak, a cégeknek most kell lépniük.
A szakértő figyelmeztet, hogy a vezetőhiány nemcsak belső feszültségeket és szervezeti zavarokat okoz, hanem kézzelfogható pénzügyi veszteséget is jelent, nem is keveset. Minél fontosabb egy pozíció, annál magasabb a betöltetlen munkakör költsége, a COV (cost of vacancy). Ráadásul a probléma nem áll meg a látható veszteségeknél: a túlterhelt felsővezetők, a motiválatlan csapattagok és az irányítás nélkül maradt projektek rejtett, közvetett költségei is jelentősen megterhelik a szervezetet. A vezetőhiány ezért nem egyszerűen HR-kérdés, hanem súlyos üzleti kockázat, amely közvetlen hatással van a cég versenyképességére és hosszú távú fenntarthatóságára.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Schneider Electric megoldásaival épült a Start Campus forradalmi adatközpontja
Páratlan szintű működési hatékonyság, megbízhatóság és skálázhatóság – többek között ezek jellemzik a Start Campus új, SIN01 adatközpontját, amelynek megvalósításához a Schneider Electric legmodernebb energiamenedzsment és épületüzemeltetési megoldásait használták fel.
A vállalat a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában is támogatta a Start Campus-t.
A SIN01 jelzésű létesítmény, ami a Start Campus összesen 1,2 GW-osra tervezett kampuszának első épülete a Schneider Electric EcoStruxure for Data Centers portfóliójának és fenntarthatósági szolgáltatásainak átfogó megoldáscsomagját használja. Célja, hogy új mércét állítson fel a rugalmas és fenntartható munkaterhelésű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat és felhőszolgáltatásokat kiszolgáló adatközpontok számára. A 26 megawattos, egy használaton kívüli erőmű közelében lévő, újrahasznosított ipari területen épült létesítmény 2024. negyedik negyedévében kezdte meg működését. Az adatközpontot úgy tervezték, hogy páratlan szintű működési hatékonyságot, megbízhatóságot és skálázhatóságot érjen el.
A SIN01 létesítményhez a Schneider Electric az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat az adatközpontok életciklusára optimalizált megoldások átfogó csomagját biztosította. Ezek közé tartoznak az olyan megoldások, mint a Schneider Electric Galaxy VX UPS, az SF6-mentes kapcsolóberendezések – amelyek kiküszöbölik a káros üvegházhatású gázok (GHG) használatát –, a közép- és kisfeszültségű elektromos elosztórendszerek hőérzékeléssel, valamint a nagy sűrűségű fehér és szürke adatközponti térben telepített további infrastruktúra.
„A Start Campus víziója Európa egyik legnagyobb, mesterséges intelligencia igényeket kiszolgáló adatközpontjának létrehozásáról példa nélküli volt. Megtiszteltetés számunkra, hogy partnerek lehetünk ennek megvalósításában, és az adatközpontok, az épületek, az energia és az ipar területén szerzett szakértelmünkkel segíthetünk megteremteni az alapokat a SIN01 révén. Ez az új létesítmény nemcsak több befektetést és innovációt ösztönöz a régióban, hanem világszínvonalú adatközpont-kapacitást nyújt az ügyfeleinek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájuk működtetéséhez”
– mondta el Pablo Ruiz Escribano, a Schneider Electric „Secure Power and Data Center Business” részlegének európai vezető alelnöke.
Biztonságos, skálázható, MI-kész infrastruktúra
Az üzemidővel, a hatékonysággal és a megbízhatósággal kapcsolatos legmagasabb szintű elvárásoknak történő megfelelés érdekében a Schneider Electric EcoStruxure Buildings Management (BMS), Energy Management, Power Monitoring Expert (PME) és Planon szoftverei valós idejű intelligenciát és automatizálási képességeket kínálnak, amelyekhez fokozott kiberbiztonsági szolgáltatások társulnak. Mindezt támogatja a vállalat egyedi szolgáltatása, amely magában foglalja a távfelügyeletet, az eszközkezelést, a 24/7-ben történő karbantartást és a helyszínen lévő mérnököket.
Ezenkívül a Schneider Electric fenntarthatósági és tanácsadói szolgáltatásain keresztül segítette a Start Campust a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó energia beszerzésére irányuló áramvásárlási megállapodás (PPA) stratégiájának kidolgozásában. A Start Campus a tervezés, a kivitelezés, a telepítés és az üzembe helyezés során alkalmazott átfogó megközelítéssel biztonságos, skálázható és energiatakarékos infrastrukturális platformot hozott létre, amelyet a felhő- és mesterséges intelligencia adatközpontok telepítésére szabtak.
„A Start Campusnál elkötelezettek vagyunk a fenntartható, mesterséges intelligencia alkalmazását támogató digitális infrastruktúra következő generációjának megalapozása mellett. Az energia a mai digitális infrastruktúra egyik legkritikusabb erőforrása. De ez nem csak a hozzáférésről szól, hanem az energia hatékony, intelligens és fenntartható kezeléséről is. A Schneider Electrickel való partnerségünk átalakítja működésünket, mivel világszínvonalú energiatechnológiát és valós idejű átláthatóságot biztosít számunkra a teljes infrastruktúránkra vonatkozóan”
– jelentette ki Robert Dunn, a Start Campus vezérigazgatója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyarországon is elindult a Wolt és a Telekom együttműködése
Május 12-től a Magyar Telekom ügyfelei díjmentesen aktiválhatják a Wolt+ előfizetést, a Wolt havidíjas szolgáltatását, amely ingyenes házhozszállítást és exkluzív kedvezményeket biztosít számos étterem, élelmiszerbolt és egyéb helyi üzlet kínálatához.
A Deutsche Telekom és a Wolt együttműködésének eredményeként a telekomosok ezekhez az előnyökhöz most 6 hónapig díjmentesen férhetnek hozzá a Magenta Moments kedvezményprogramon keresztül. Sőt, a Magenta 1-es ügyfelek ezúttal is még többet kapnak, hiszen ők 12 hónapig élvezhetik a Wolt+ előnyeit. A díjmentes 6 hónapos Wolt+ előfizetést biztosító egyedi kuponkódot a Telekom alkalmazás Magenta Moments menüpontjában kérhetik le az ügyfelek év végéig. A Magenta 1-eseknek szóló, 12 hónapos díjmentes Wolt+ előfizetést biztosító kedvezménykód pedig május 18-ig igényelhető, és a lekéréstől számítva 1 hónapig aktiválható a megadott linken keresztül. Az együttműködés tovább erősíti a Telekom azon törekvéseit, hogy a Magenta Moments program ajánlataival megkönnyítse és színesítse az ügyfelek mindennapjait, és extra törődést, odafigyelést biztosítson számukra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek az LG új QNED evo televíziói
-
Okoseszközök1 hét ago
Az egyetemek mindennapjait is átírja a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás
-
Okoseszközök2 hét ago
A TCL 2025-ben elismert nemzetközi design díjakkal erősíti meg vezető szerepét
-
Ipar2 hét ago
Aumovio néven folytatja tevékenységét a Continental Csoport autóipari szektora
-
Ipar1 hét ago
Az e-kereskedelem átalakítja Európa logisztikai térképét
-
Mozgásban2 hét ago
Elindult a VIP-jegyek értékesítése a hazai MotoGP-re és leterítették a záró aszfaltréteget a pályán
-
Mozgásban2 hét ago
A Hankook a motorsportban aktív édesanyák előtt is tiszteleg