Connect with us

Gazdaság

Bonyolódik a drónpilóták helyzete

2021. január 1-jétől az egységes európai uniós szabályozáson alapulva módosult a légiközlekedésről szóló törvény.

A magyarországi szabályozást korábban sem lehetett éppen könnyen áttekinthetőnek, vagy felhasználóbarátnak nevezni, a drónpilótáknak azonban ezentúl is egy többrétű és meglehetősen bonyolult szabályrendszerrel kell megbarátkozniuk.

A szabályozás szerkezete

Az egyszerűség kedvéért többen is csak úgy utaltak az újonnan hatályba lépő rendelkezésekre, mint az új dróntörvényre, azonban ilyen egységes jogszabályról sajnos nem beszélhetünk. Az eddig is többszintű szabályozás semmit sem egyszerűsödött, sőt, a vonatkozó EU-s rendeletekkel csak tovább bonyolódott.

Az egységes uniós szabályozás

2020. december 31-től alkalmazandóvá vált a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete, ami a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendeletével együtt az EU-ban egységesen használandó fogalomrendszert vezet be a drónszabályozás körében.

A fogalmak közül a legfontosabb a pilóta nélküli légi jármű (rövidítve UA az angol unmanned aircraft szavak után), ami tulajdonképpen jelenthet minden olyan légi járművet, amelyet távirányítással működtetnek, ezért a drónok egyértelműen ide tartoznak. A pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés együttesen alkotja a pilóta nélküli légi jármű-rendszert (rövidítve UAS az angol unmanned aircraft system szavak után).

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete előírja, hogy a távpilóták alsó korhatára 16 év lehet és online tanfolyamot követő elméleti vizsgát is kell tenniük, ami 5 évig lesz érvényes. A vizsgának 40 feleletválasztós kérdésből kell állnia érintve olyan témaköröket, mint például a repülésbiztonság, a légtérkorlátozások, a légi közlekedés szabályozása, az általános UAS-ismeretek, a magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem.

Szintén a fenti rendelet szabályozza az UAS-műveletek kategóriát, amelyek közül a nyílt (vagyis az engedélyhez vagy tanúsításhoz nem kötött) kategóriába többek között azzal a feltétellel tartozhat a drón-művelet, ha a távpilóta nem repül embertömeg felett vagy 120 méternél magasabbra és a pilóta nélküli légi jármű mindig látótávolságon belül marad. Embertömegnek az olyan összejövetel minősül, ahol a résztvevők sűrű elhelyezkedése miatt az egyének korlátozottak a mozgásukban.

A Magyarországon alkalmazandó kiegészítő szabályok

A magyar drónszabályozás legfontosabb jogszabálya továbbra is a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény marad, amit a fenti uniós rendeletekkel együtt kell alkalmazni. Ennek a 2021. január 1-jével hatályos módosítása szerint a légtér igénybevételéhez már csak lakott terület felett történő UAS-művelethez kell eseti légteret igényelni. Tulajdonképpen ez a rendelkezés nevezhető az egyetlen könnyítésnek a korábbi szabályozáshoz képest. A többi módosítás csak további korlátozásokat és kötelezettségeket ró a távpilótákra.

A törvény például már előírja, hogy az UAS üzembentartói regisztrálják magukat és a pilóta nélküli légijármű-rendszereiket a légiközlekedési hatóság nyilvántartásába, továbbá az UAS-művelethez kötelező lesz egy külön kormányrendeletben meghatározott, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használata. Drónt tehát nem lehet reptetni a mobil applikáció nélkül még akkor sem, ha az esetleg a drónpilóta hibáján kívül nem működne.

Az új módosítás már lehetővé teszi azt is, hogy az arra jogosult szervezetek nemzetbiztonsági, közbiztonsági vagy repülésbiztonsági okokból a pilóta nélküli légi járművet detektálják, feltartóztassák, elektronikai úton zavarják vagy akár földre is kényszerítsék.

Kevés engedmény és korlátozás alóli kivétel

A magyar drónszabályozás sajnos szűkmarkúan bánik az engedményekkel és a korlátozás alóli kivételekkel. A saját lakóingatlan felett alacsony magasságban történő UAS-művelethez például ugyanúgy eseti légteret kell igényelni, mint bármely más lakott terület feletti repüléshez. Mivel minimális magassági engedmény sincs, előzetesen igényelt eseti légtér és a fent említett mobilapplikáció használata nélkül a családi ház hátsó udvarán még másfél méteres magasságig sem próbálható ki egy drón. Ugyanígy a háztulajdonos a saját hibás kéményét sem „drónozhatja körbe” mielőtt felmászna a háztetőre megjavítani azt, annak ellenére, hogy ezek az UAS-műveletek nyilvánvalóan semmilyen veszélyt nem jelentenek a légiközlekedésre nézve.

Bár a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete a pilóta nélküli légijármű-rendszereknek öt osztályát is megkülönbözteti, a magyar szabályozás nem ezekhez igazodóan alakítja ki az engedélyezés szintjeit. A magyar légiközlekedésről szóló törvény lényegében csak játék és nem játék pilóta nélküli légi járművet ismer. Értelemszerűen a játék légijárművek gyakorlatilag szabadon használhatók, viszont minden, ami már nem tartozik ebbe a körbe, vagyis

  • eléri vagy meghaladja a 120 gramm maximális felszálló tömeget;
  • adatrögzítő eszközzel (kamerával) van felszerelve és
  • a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra képes eltávolodni,

azokra már mind egységes követelmények vonatkoznak, holott bőven lehetett volna még további kategóriákat kialakítani, amelyekre fokozatosan szigorodó engedélyezési kötelezettség vonatkozhatott volna.

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete lehetővé teszi továbbá a tagállamok számára, hogy a távpilóták alsó korhatárát nyílt kategóriába tartozó UAS-műveletek esetében 16-ról akár 12 évre, speciális UAS-műveleteknél pedig 14 évre csökkentsék. A magyar jogalkotó ezzel a lehetőséggel sajnos nem élt annak ellenére, hogy a magyar jogrendszer egészét figyelembe véve – különös tekintettel a korlátozott cselekvőképesség és a büntethetőség általános szabályaira is – indokolt lett volna a távpilótákra vonatkozó alsó korhatárt 14 évben megállapítani.

Ennek hiányában ma Magyarországon egy 14. életévét betöltött kiskorú már közlekedhet ugyan robogóval akár a főváros legforgalmasabb utcáin is, de a drónját a kert végében még nem kapcsolhatja be.

A fenti rendelet lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a tagállamok a légijármű-modellező klubokra vagy egyesületekre vonatkozóan bizonyos esetekben kedvezőbb szabályozást állapítsanak meg, az új módosítások azonban ilyen rendelkezéseket sem tartalmaznak.

A drón mint a bűnelkövetés eszköze

A légiközlekedésről szóló törvény rendelkezéseit módosító jogszabály a szabálysértési törvényt és a Büntető Törvénykönyvet is kiegészítette.

2021. január 1-jétől a magánlaksértés szabálysértési alakzatát követi el az, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít. Ezzel szemben bűncselekményt valósít meg és elzárással büntetendő, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti.  Ha viszont az ilyen megfigyelés során készített felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, azzal még súlyosabb bűncselekményt valósítanak meg, ami már egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárás csak a sértett magánindítványára indítható meg, tehát a sértettnek kifejezetten kívánnia kell a jogsértővel szembeni fellépést. Ennek hiányában a hatóságok nem járhatnak el.

Forrás: DLA PIPER

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

120 ezer diák dolgozik a nyáron: itt vannak a legjellemzőbb órabérek

Nem meglepő módon a nyári szezon a legintenzívebb időszak a diákmunkások számára, de ma már közel sem igaz, hogy kizárólag erre az időszakra koncentrálódik a diákmunka.

A szezonalitás nyáron elsősorban a Balaton környékén jellemző, illetve a szabadságok miatt az ipari szektorban, ugyanakkor számos területen – kiemeleten a kiskereskedelemben és a szolgáltatási ágazatokban – év közben is több tízezer diák dolgozik rendszeresen. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a diákok minimál órabére bruttó 1.672 forint. Országos átlagban a bruttó órabérek jellemzően 1.672 – 2.000 forint körül alakulnak, míg Budapesten 2.000-2.300 forint között mozognak, de egyes kiemeltebb területeken– különösen mérnöki vagy informatikai területen – az órabérek elérhetik akár a bruttó 3.000–3.500 forint közötti szintet is.

„Becslések szerint a teljes nyári diákmunkás kereslet nagyjából 35-40%-át teszi ki a turizmus és a vendéglátás. Kiemeleten sokan dolgoznak a balatoni régióban a júniustól augusztusig tartó főszezonban vendéglátóhelyeken, strandokon, fesztiválokon és a különböző szálláshelyeken. A legtipikusabb diákmunkák a pultozás, a felszolgálás, a fagylaltárusítás, a konyhai kisegítés, a jegyértékesítés, valamint a takarítás. Adataink szerint ilyenkor van olyan település a Balatonnál, ahol a diákok adják a szezonális munkaerő akár 60-70%-át is. Az átlagos órabérek ebben a szektorban bruttó 2300 forint körül alakulnak”

mondta el Tóth Rozália a Prodiák vezetője.

A szakember kifejtette, hogy bár a nyár a legintenzívebb időszak az évek óta tapasztalható munkaerőhiány miatt, év közben is nagyon sok diák dolgozik. Csak a Prodiák iskolaszövetkezeten keresztül 10-12 ezer diák vállal munkát, ez a teljes diákmunkások 10-12%-át teszi ki.

A turizmus mellett az ipari szektorban dolgozik a legtöbb diák a nyáron

A turizmus mellett a nyári hónapokban a gyárakban és termelőüzemekben is megugrik a diákmunkások száma, ahol a szabadságok alatt diákokkal pótolják a kieső munkaerőt a termelésben. A Prodiák adatai szerint az ipari- termelő szektor a nyáron elérhető diákmunkák nagyságrendileg 25-30%-át fedi le, a legjellemzőbbek az összeszerelési-, a csomagolási- és raktári- valamint az adminisztrációs feladatok. A multinacionális gyáraknál – főként Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Alföldön – jól fizető, akár 3 műszakos diákpozíciók is megjelennek ebben az időszakban.

A bér a legfontosabb, de nem az egyetlen szempont

A diákok munkahelyválasztás előtt több szempontot mérlegelnek. Az egyik legmeghatározóbb természetesen a bérezés, de nem csupán a magasabb órabér, hanem az időben történő kifizetés is kiemelten fontos a fiatal munkavállalók számára. Ez utóbbi kapcsán sokan a diákszövetkezeteknek is utánanéznek, és igyekeznek jól bevált, megbízható diákszövetkezethez menni. Ezt követi a munkaidő és a beosztás rugalmassága, év közben különösen az iskolai órarendhez való igazodás miatt. A munkavégzés helyszíne szintén releváns szempont, a hosszabb távú gyakornoki pozíciók esetében továbbra is sokan keresik azokat a munkákat, ahol lehetőség van otthonról, „home office”-ban dolgozni

– összegezte Tóth Rozália.

Ezek a legkeresettebb diákmunkák

Az időszakos nyári munkák esetében a strandokon, vendéglátóhelyeken, fesztiválokon elérhető pozíciók, valamint a hostess munkák a legkeresettebbek. A hosszabb távú, szellemi munkakörökben, gyakornoki pozíciók esetében változó trendek figyelhetők meg. Az informatikai és mérnöki tudással rendelkezők iránti kereslet továbbra is erős és jelentősen nőtt a verseny a tehetséges jelöltekért. Emellett egyre több olyan gyakornoki lehetőség jelenik meg, amely az angol mellett más nyelvtudást is igényel, különösen a francia és német nyelv ismerete iránt mutatkozik fokozottabb igény. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan, akik diákmunkásként kezdik, a gyakornoki időszakot követően főállásban is ott maradnak a munkáltatónál. Az iparban, kereskedelemben, kiskereskedelemben folyamatosan keresettek a diákmunkások az év minden hónapjában, ezen belül is a ruházati boltokban kínált pozíciók a legnépszerűbbek a diákok körében.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A magyarok szerint az influenszer a legkevesebbre tartott szakma

Hiába a milliós követőtábor, a magyar lakosság nem kér a tartalomgyártásból. A No Fluff Jobs megbízásából készült országos kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok mennyire szeretik a rendőröket, értékelik a HR-eseket, és kinek a fizetését tartják túl magasnak. A felmérés megmutatta, hogy az orvosokat, tanárokat és ápolókat övezi a legnagyobb társadalmi tisztelet, a TikTok-sztárokat viszont a kérdezettek alig 2%-a tartja hasznosnak.

Gyógyítás, gondoskodás, nevelés – ezek a legnagyobb társadalmi megbecsülésnek örvendő hivatások, derült ki a No Fluff Jobs nemzetközi állásportál megbízásából végzett friss, reprezentatív kutatásból, amely a magyar lakosság szakmákkal kapcsolatos véleményét vizsgálta. A felmérés nemcsak a szakmák fontosságának megítélésére tért ki, hanem az azokhoz kapcsolódó érzelmekre, valamint a bérezés társadalmi megítélésére is, illetve arra is rákérdezett, hogy az egyes szakmákat a válaszadók mennyire tekintik férfiasnak vagy épp nőiesnek.

A legmegbecsültebb szakmák: orvos, ápoló, tanár

A magyar társadalom egyértelműen értékeli azokat a hivatásokat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a testi-lelki jólléthez és a szellemi fejlődéshez. Az orvosokat a megkérdezettek 87%-a tartja „nagyon fontosnak”, az ápolókat 85%, a tanárokat pedig 80%. Ezek a szakmák a pozitív érzelmi megítélésben is élen járnak: az ápolókhoz 81%, az orvosokhoz 77%, a tanárokhoz 73% kapcsol pozitív érzéseket.

A középkategória: rendőrök, gazdálkodók, háttérszakmák

A rendőröket és gazdálkodókat szintén sokan tartják fontosnak, de kevésbé nélkülözhetetlennek érzik, mint az egészségügyi és oktatási szakmákban tevékenykedőket. A könyvelőt, a programozót vagy az ügyvédet a többség inkább hasznosnak, mintsem kiemelten fontosnak tartja.

A legmegosztóbbak: újságírók, marketingesek, influenszerek

Az egyik legérdekesebb tanulság, hogy egyes modern vagy éppenséggel a kommunikációhoz kötődő szakmák erősen megosztják a közvéleményt. Az újságírói munkát például csak minden negyedik ember érzi igazán fontosnak, míg 32% bizonytalan, 9% pedig kifejezetten negatívan vélekedik róla. Hasonló a helyzet a marketingesekkel, HR-esekkel vagy kereskedelmi képviselőkkel kapcsolatban is. A legelutasítottabb foglalkozás az influenszer. A válaszadók 44%-a szerint egyáltalán nem fontos, és csak 2% tekint rá „nagyon fontos”-ként. A negatív érzelmek aránya (63%) itt kiugróan magas, sokan nem érzik ennek a tevékenységnek a társadalmi értékét.

Férfias? Nőies? Semleges?

A kutatás kitért a szakmák nemi megítélésére is. A rendőri, gazdálkodói és programozói munkát a többség még mindig inkább férfiasnak tartja, míg az ápolói és könyvelői szakmák inkább nőiesnek számítanak. Jó hír ugyanakkor, hogy számos területen – például az orvos, tanár, újságíró vagy sportoló hivatások esetében – a válaszadók nagy többsége nem társít nemi szerepet a foglalkozáshoz, ami előremutató változást jelez a társadalmi gondolkodásban.

A kutatás arra is rámutatott, hogy a társadalmi hasznosság érzete, az érzelmi kötődés és a sztereotípiák egyaránt szerepet játszanak abban, ki hogyan viszonyul egy-egy szakmához. A tradicionális, emberközeli hivatások továbbra is a legnagyobb megbecsülésnek örvendenek, míg az újabb vagy kevésbé kézzelfogható munkák elfogadottsága még várat magára.

A CAWI módszerrel végzett online kérdőíves kutatást a 21 Kutatóközpont bonyolította le 2025. április 1–14. között. A reprezentatív, 1000 fős mintán végzett kutatás a 18–64 éves, gazdaságilag aktív magyar lakosság véleményét vizsgálta.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A nyári diákmunka miatt sok fiatal nyit bankszámlát a következő hetekben

Elkezdődött a nyári tanítási szünet, ami sok diák számára nem csupán a vakációt jelenti, hanem nyári munkát is a szünet alatt.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint vannak, akik először lépnek a munkaerőpiacra és először lesz önálló keresetük. Sok család számára aktuális kérdést vet fel: hol érdemes számlát nyitni a gyereknek a megkeresett pénz kezelésére? 

A diákok alapvetően szülői engedéllyel 16 éves kortól dolgozhatnak, de a nyári szünet alatt a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát. A diákmunka adózása roppant kedvező: vonatkozik rá a 25 éves kor alattiak személyi jövedelemadó-mentessége, és a legtöbb esetben egyéb járulékok sem terhelik a bérüket. 

„A nyári diákmunka-szezon elindulásával a fiatalok ezrei tapasztalják meg először, milyen érzés a saját munkájukért fizetést kapni. Amikor a diák már nem csak zsebpénzt kap, hanem munkabért, a bankszámla szerepe is gyökeresen megváltozik. Nem csupán egy digitális persely, hanem a gazdálkodás elsődleges eszközévé válik.” – emelte ki a bankszámla fontosságát Gergely Péter a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.  

A bankok is felismerték ennek a korosztálynak a speciális igényeit 

A diákszámlák jellemzően díjmentes számlavezetést és díjmentes bankkártyát kínálnak, de ennél többet is nyújthatnak: nyitási bónuszokkal, jóváírásokkal és hosszútávú díjmentességgel igyekeznek megnyerni a diákokat, a jövő ügyfeleit, valamint a szüleiket. 

Fontos szempont a bankválasztásnál, hogy a diák megkeresett pénze könnyen hozzáférhető legyen, és a számlahasználat ne járjon extra költségekkel. 

A számlavezetés ezeknél a speciális számláknál jellemzően feltétel nélkül díjmentes, bizonyos életkorig.  

Az OTP Junior számlája 24 éves korig feltétel nélkül díjmentes és 0 forint a számlához kapcsolódó bankkártya éves és kibocsátási díja. Továbbá a 14 év feletti ügyfelek havi 100 ezer forintig díjmentesen utalhatnak elektronikusan, ha a számlához beállításra kerül ez a kedvezményelem. Ezen kívül a fiatalok akár 5-30 százalék pénzvisszatérítést is kaphatnak az OTP Junior Kedvezményprogram partnereinél történő vásárlásaik után, így például a Budapest Parkban, a KFC-ben, vagy a Starbucks-ban. A külföldi nyaralás során pedig a devizaváltás lehet kedvezőbb az Árfolyam+ kedvezménnyel. 

A Gránit Bank Family Junior számlacsomag a 18. életév betöltéséig díjmentes, ugyancsak díjmentes bankkártyával. Az Erstének is kedvező diákszámla ajánlata van: az EgySzámla díjcsomag diák kedvezmény 26 éves korig biztosít díjmentes számlavezetéssel és kedvezményes használatot, a hozzá kapcsolódó diákkártya éves díja is kedvező (jelenleg 2 692 forint).  

A CIB, az UniCredit, a Raiffeisen és a K&H bankoknál is díjmentes a számlavezetés, az első évben a bankkártya éves díját is elengedik. Az MBH Bank pedig a számlanyitástól számított 2 éven keresztül tartja a díjmentességet a Diákszámlájára.

Nyitási bónuszok

Több bank kínál 20-60 ezer forint értékben bónuszokat, pénzvisszatérítéseket az új ügyfeleknek a számlanyitás mellé. A feltételeket is a diákokhoz illesztették és könnyebben teljesíthetők: nincs elvárt beérkező utalás, jellemzően kártyás vásárlást kell teljesíteni (5-10 darab havonta), valamint aktiválni kell a mobilbanki alkalmazást és a bankkártyát. Ezeket a vonzó összegű jóváírásokat akár még nyár vége előtt megkaphatja a számlatulajdonos és a diákmunkával megkeresett pénz kiegészíthető vele. 

Előfordul, hogy a számlanyitási bónusz összege függ a fiatal aktuális életkorától. Az OTP Junior számlánál például egy kiskorú (12 éves kortól) 20 ezer forint jóváírást kaphat, míg 18 éves kortól 30 ezer forint szerezhető.  

A további felmerülő költségek tekintetében bankonként eltérő kondíciókkal találkozhatunk. A bankkártyás vásárlások természetesen díjmentesek, azonban az egyéb tranzakciók, mint az átutalás, készpénzfelvétel már nem. Egy diákszámla esetén ritkábban fordulnak elő az ilyen pénzmozgások, de ezek díjait is fontos átnézni.  

A készpénzfelvétel pénzbe kerül

A kedvezményes, akár a felnőtt számlákénál alacsonyabb díjak jellemzők, de például a jogszabályi ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozat csak 16 éves kortól tehető. Emiatt az ATM-es készpénzfelvételnek van díja a diákok számláin, még ha nem is magas összeg.  

A BiztosDöntés.hu diákszámla kalkulátora alapján ezek a díjak 270-1 864 forint között mozognak 30 ezer forintnyi készpénz ATM-ből történő felvétele esetén – tette hozzá a szakértő. A MagNet Banknál van azonban kivétel: a Csillag számlacsomag, amely szintén nulla forintos havi díjú, 14 éves kortól igényelhető, és a bank ettől az életkortól saját ingyenes készpénzfelvételt biztosít. 

„A számla kiválasztásánál célszerű elsődleges szempontként a bankszámla fenntartását vizsgálni, és olyat választani, amivel hosszabb távon is jól jár a gyermek, és még jóváírást is szerezhet.„ – hangsúlyozta a BiztosDöntés.hu szakértője.

Megmarad a szülői kontroll

A gyermekek nagykorúvá válásáig csak szülő jelenlétében és beleegyezésével nyitható bankszámla. A 14. életévüket betöltve már korlátozottan cselekvőképesek jogi értelemben is, és a számlájuk felett ekkor már sokkal nagyobb szabadságot kapnak, több funkciót is érnek el.  

A szülői felügyelet azonban megmarad és 18 éves korukig a bankszámla kezelésében, használatában is vannak korlátozások. Mint például a költési limitek, illetve a szülő rálátása a számlára.  

Gergely Péter kiemelte: „Családonként eltérő, és egyéni döntés, hogy mennyire kontrolláljuk a gyerek bankszámla használatát, de szülőként az megnyugtató szempont, hogy nagyobb biztonságban lehet a gyerek pénze a bankban, mint a zsebében tartva. Vész esetén könnyen küldhetünk pénzt a számlára, letilthatjuk, zárolhatjuk a kártyáját és figyelemmel tudjuk kísérni a költéseit is.” 

A nyári diákmunka nemcsak a pénzkeresetről és a zsebpénz kiegészítéséről szól, hanem kiváló alkalom a pénzügyi tudatosság alapjainak elsajátítására is. Az adómentesség óriási könnyebbség, de emellett fontos, hogy a megkeresett összeget a diák ne csak elkölteni tudja, hanem megtanulja beosztani, félretenni és biztonságosan kezelni. Ehhez pedig egy speciálisan fiataloknak szóló bankszámla jelentheti az ideális megoldást. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss