Connect with us

Gazdaság

Bonyolódik a drónpilóták helyzete

2021. január 1-jétől az egységes európai uniós szabályozáson alapulva módosult a légiközlekedésről szóló törvény.

A magyarországi szabályozást korábban sem lehetett éppen könnyen áttekinthetőnek, vagy felhasználóbarátnak nevezni, a drónpilótáknak azonban ezentúl is egy többrétű és meglehetősen bonyolult szabályrendszerrel kell megbarátkozniuk.

A szabályozás szerkezete

Az egyszerűség kedvéért többen is csak úgy utaltak az újonnan hatályba lépő rendelkezésekre, mint az új dróntörvényre, azonban ilyen egységes jogszabályról sajnos nem beszélhetünk. Az eddig is többszintű szabályozás semmit sem egyszerűsödött, sőt, a vonatkozó EU-s rendeletekkel csak tovább bonyolódott.

Az egységes uniós szabályozás

2020. december 31-től alkalmazandóvá vált a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete, ami a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendeletével együtt az EU-ban egységesen használandó fogalomrendszert vezet be a drónszabályozás körében.

A fogalmak közül a legfontosabb a pilóta nélküli légi jármű (rövidítve UA az angol unmanned aircraft szavak után), ami tulajdonképpen jelenthet minden olyan légi járművet, amelyet távirányítással működtetnek, ezért a drónok egyértelműen ide tartoznak. A pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés együttesen alkotja a pilóta nélküli légi jármű-rendszert (rövidítve UAS az angol unmanned aircraft system szavak után).

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete előírja, hogy a távpilóták alsó korhatára 16 év lehet és online tanfolyamot követő elméleti vizsgát is kell tenniük, ami 5 évig lesz érvényes. A vizsgának 40 feleletválasztós kérdésből kell állnia érintve olyan témaköröket, mint például a repülésbiztonság, a légtérkorlátozások, a légi közlekedés szabályozása, az általános UAS-ismeretek, a magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem.

Szintén a fenti rendelet szabályozza az UAS-műveletek kategóriát, amelyek közül a nyílt (vagyis az engedélyhez vagy tanúsításhoz nem kötött) kategóriába többek között azzal a feltétellel tartozhat a drón-művelet, ha a távpilóta nem repül embertömeg felett vagy 120 méternél magasabbra és a pilóta nélküli légi jármű mindig látótávolságon belül marad. Embertömegnek az olyan összejövetel minősül, ahol a résztvevők sűrű elhelyezkedése miatt az egyének korlátozottak a mozgásukban.

A Magyarországon alkalmazandó kiegészítő szabályok

A magyar drónszabályozás legfontosabb jogszabálya továbbra is a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény marad, amit a fenti uniós rendeletekkel együtt kell alkalmazni. Ennek a 2021. január 1-jével hatályos módosítása szerint a légtér igénybevételéhez már csak lakott terület felett történő UAS-művelethez kell eseti légteret igényelni. Tulajdonképpen ez a rendelkezés nevezhető az egyetlen könnyítésnek a korábbi szabályozáshoz képest. A többi módosítás csak további korlátozásokat és kötelezettségeket ró a távpilótákra.

A törvény például már előírja, hogy az UAS üzembentartói regisztrálják magukat és a pilóta nélküli légijármű-rendszereiket a légiközlekedési hatóság nyilvántartásába, továbbá az UAS-művelethez kötelező lesz egy külön kormányrendeletben meghatározott, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használata. Drónt tehát nem lehet reptetni a mobil applikáció nélkül még akkor sem, ha az esetleg a drónpilóta hibáján kívül nem működne.

Az új módosítás már lehetővé teszi azt is, hogy az arra jogosult szervezetek nemzetbiztonsági, közbiztonsági vagy repülésbiztonsági okokból a pilóta nélküli légi járművet detektálják, feltartóztassák, elektronikai úton zavarják vagy akár földre is kényszerítsék.

Kevés engedmény és korlátozás alóli kivétel

A magyar drónszabályozás sajnos szűkmarkúan bánik az engedményekkel és a korlátozás alóli kivételekkel. A saját lakóingatlan felett alacsony magasságban történő UAS-művelethez például ugyanúgy eseti légteret kell igényelni, mint bármely más lakott terület feletti repüléshez. Mivel minimális magassági engedmény sincs, előzetesen igényelt eseti légtér és a fent említett mobilapplikáció használata nélkül a családi ház hátsó udvarán még másfél méteres magasságig sem próbálható ki egy drón. Ugyanígy a háztulajdonos a saját hibás kéményét sem „drónozhatja körbe” mielőtt felmászna a háztetőre megjavítani azt, annak ellenére, hogy ezek az UAS-műveletek nyilvánvalóan semmilyen veszélyt nem jelentenek a légiközlekedésre nézve.

Bár a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete a pilóta nélküli légijármű-rendszereknek öt osztályát is megkülönbözteti, a magyar szabályozás nem ezekhez igazodóan alakítja ki az engedélyezés szintjeit. A magyar légiközlekedésről szóló törvény lényegében csak játék és nem játék pilóta nélküli légi járművet ismer. Értelemszerűen a játék légijárművek gyakorlatilag szabadon használhatók, viszont minden, ami már nem tartozik ebbe a körbe, vagyis

  • eléri vagy meghaladja a 120 gramm maximális felszálló tömeget;
  • adatrögzítő eszközzel (kamerával) van felszerelve és
  • a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra képes eltávolodni,

azokra már mind egységes követelmények vonatkoznak, holott bőven lehetett volna még további kategóriákat kialakítani, amelyekre fokozatosan szigorodó engedélyezési kötelezettség vonatkozhatott volna.

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete lehetővé teszi továbbá a tagállamok számára, hogy a távpilóták alsó korhatárát nyílt kategóriába tartozó UAS-műveletek esetében 16-ról akár 12 évre, speciális UAS-műveleteknél pedig 14 évre csökkentsék. A magyar jogalkotó ezzel a lehetőséggel sajnos nem élt annak ellenére, hogy a magyar jogrendszer egészét figyelembe véve – különös tekintettel a korlátozott cselekvőképesség és a büntethetőség általános szabályaira is – indokolt lett volna a távpilótákra vonatkozó alsó korhatárt 14 évben megállapítani.

Ennek hiányában ma Magyarországon egy 14. életévét betöltött kiskorú már közlekedhet ugyan robogóval akár a főváros legforgalmasabb utcáin is, de a drónját a kert végében még nem kapcsolhatja be.

A fenti rendelet lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a tagállamok a légijármű-modellező klubokra vagy egyesületekre vonatkozóan bizonyos esetekben kedvezőbb szabályozást állapítsanak meg, az új módosítások azonban ilyen rendelkezéseket sem tartalmaznak.

A drón mint a bűnelkövetés eszköze

A légiközlekedésről szóló törvény rendelkezéseit módosító jogszabály a szabálysértési törvényt és a Büntető Törvénykönyvet is kiegészítette.

2021. január 1-jétől a magánlaksértés szabálysértési alakzatát követi el az, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít. Ezzel szemben bűncselekményt valósít meg és elzárással büntetendő, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti.  Ha viszont az ilyen megfigyelés során készített felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, azzal még súlyosabb bűncselekményt valósítanak meg, ami már egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárás csak a sértett magánindítványára indítható meg, tehát a sértettnek kifejezetten kívánnia kell a jogsértővel szembeni fellépést. Ennek hiányában a hatóságok nem járhatnak el.

Forrás: DLA PIPER

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss