Gazdaság

Bonyolódik a drónpilóták helyzete

2021. január 1-jétől az egységes európai uniós szabályozáson alapulva módosult a légiközlekedésről szóló törvény.

A magyarországi szabályozást korábban sem lehetett éppen könnyen áttekinthetőnek, vagy felhasználóbarátnak nevezni, a drónpilótáknak azonban ezentúl is egy többrétű és meglehetősen bonyolult szabályrendszerrel kell megbarátkozniuk.

A szabályozás szerkezete

Az egyszerűség kedvéért többen is csak úgy utaltak az újonnan hatályba lépő rendelkezésekre, mint az új dróntörvényre, azonban ilyen egységes jogszabályról sajnos nem beszélhetünk. Az eddig is többszintű szabályozás semmit sem egyszerűsödött, sőt, a vonatkozó EU-s rendeletekkel csak tovább bonyolódott.

Az egységes uniós szabályozás

2020. december 31-től alkalmazandóvá vált a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete, ami a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendeletével együtt az EU-ban egységesen használandó fogalomrendszert vezet be a drónszabályozás körében.

A fogalmak közül a legfontosabb a pilóta nélküli légi jármű (rövidítve UA az angol unmanned aircraft szavak után), ami tulajdonképpen jelenthet minden olyan légi járművet, amelyet távirányítással működtetnek, ezért a drónok egyértelműen ide tartoznak. A pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés együttesen alkotja a pilóta nélküli légi jármű-rendszert (rövidítve UAS az angol unmanned aircraft system szavak után).

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete előírja, hogy a távpilóták alsó korhatára 16 év lehet és online tanfolyamot követő elméleti vizsgát is kell tenniük, ami 5 évig lesz érvényes. A vizsgának 40 feleletválasztós kérdésből kell állnia érintve olyan témaköröket, mint például a repülésbiztonság, a légtérkorlátozások, a légi közlekedés szabályozása, az általános UAS-ismeretek, a magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem.

Szintén a fenti rendelet szabályozza az UAS-műveletek kategóriát, amelyek közül a nyílt (vagyis az engedélyhez vagy tanúsításhoz nem kötött) kategóriába többek között azzal a feltétellel tartozhat a drón-művelet, ha a távpilóta nem repül embertömeg felett vagy 120 méternél magasabbra és a pilóta nélküli légi jármű mindig látótávolságon belül marad. Embertömegnek az olyan összejövetel minősül, ahol a résztvevők sűrű elhelyezkedése miatt az egyének korlátozottak a mozgásukban.

A Magyarországon alkalmazandó kiegészítő szabályok

A magyar drónszabályozás legfontosabb jogszabálya továbbra is a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény marad, amit a fenti uniós rendeletekkel együtt kell alkalmazni. Ennek a 2021. január 1-jével hatályos módosítása szerint a légtér igénybevételéhez már csak lakott terület felett történő UAS-művelethez kell eseti légteret igényelni. Tulajdonképpen ez a rendelkezés nevezhető az egyetlen könnyítésnek a korábbi szabályozáshoz képest. A többi módosítás csak további korlátozásokat és kötelezettségeket ró a távpilótákra.

A törvény például már előírja, hogy az UAS üzembentartói regisztrálják magukat és a pilóta nélküli légijármű-rendszereiket a légiközlekedési hatóság nyilvántartásába, továbbá az UAS-művelethez kötelező lesz egy külön kormányrendeletben meghatározott, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használata. Drónt tehát nem lehet reptetni a mobil applikáció nélkül még akkor sem, ha az esetleg a drónpilóta hibáján kívül nem működne.

Az új módosítás már lehetővé teszi azt is, hogy az arra jogosult szervezetek nemzetbiztonsági, közbiztonsági vagy repülésbiztonsági okokból a pilóta nélküli légi járművet detektálják, feltartóztassák, elektronikai úton zavarják vagy akár földre is kényszerítsék.

Kevés engedmény és korlátozás alóli kivétel

A magyar drónszabályozás sajnos szűkmarkúan bánik az engedményekkel és a korlátozás alóli kivételekkel. A saját lakóingatlan felett alacsony magasságban történő UAS-művelethez például ugyanúgy eseti légteret kell igényelni, mint bármely más lakott terület feletti repüléshez. Mivel minimális magassági engedmény sincs, előzetesen igényelt eseti légtér és a fent említett mobilapplikáció használata nélkül a családi ház hátsó udvarán még másfél méteres magasságig sem próbálható ki egy drón. Ugyanígy a háztulajdonos a saját hibás kéményét sem „drónozhatja körbe” mielőtt felmászna a háztetőre megjavítani azt, annak ellenére, hogy ezek az UAS-műveletek nyilvánvalóan semmilyen veszélyt nem jelentenek a légiközlekedésre nézve.

Bár a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete a pilóta nélküli légijármű-rendszereknek öt osztályát is megkülönbözteti, a magyar szabályozás nem ezekhez igazodóan alakítja ki az engedélyezés szintjeit. A magyar légiközlekedésről szóló törvény lényegében csak játék és nem játék pilóta nélküli légi járművet ismer. Értelemszerűen a játék légijárművek gyakorlatilag szabadon használhatók, viszont minden, ami már nem tartozik ebbe a körbe, vagyis

eléri vagy meghaladja a 120 gramm maximális felszálló tömeget;
adatrögzítő eszközzel (kamerával) van felszerelve és
a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra képes eltávolodni,

azokra már mind egységes követelmények vonatkoznak, holott bőven lehetett volna még további kategóriákat kialakítani, amelyekre fokozatosan szigorodó engedélyezési kötelezettség vonatkozhatott volna.

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete lehetővé teszi továbbá a tagállamok számára, hogy a távpilóták alsó korhatárát nyílt kategóriába tartozó UAS-műveletek esetében 16-ról akár 12 évre, speciális UAS-műveleteknél pedig 14 évre csökkentsék. A magyar jogalkotó ezzel a lehetőséggel sajnos nem élt annak ellenére, hogy a magyar jogrendszer egészét figyelembe véve – különös tekintettel a korlátozott cselekvőképesség és a büntethetőség általános szabályaira is – indokolt lett volna a távpilótákra vonatkozó alsó korhatárt 14 évben megállapítani.

Ennek hiányában ma Magyarországon egy 14. életévét betöltött kiskorú már közlekedhet ugyan robogóval akár a főváros legforgalmasabb utcáin is, de a drónját a kert végében még nem kapcsolhatja be.

A fenti rendelet lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a tagállamok a légijármű-modellező klubokra vagy egyesületekre vonatkozóan bizonyos esetekben kedvezőbb szabályozást állapítsanak meg, az új módosítások azonban ilyen rendelkezéseket sem tartalmaznak.

A drón mint a bűnelkövetés eszköze

A légiközlekedésről szóló törvény rendelkezéseit módosító jogszabály a szabálysértési törvényt és a Büntető Törvénykönyvet is kiegészítette.

2021. január 1-jétől a magánlaksértés szabálysértési alakzatát követi el az, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít. Ezzel szemben bűncselekményt valósít meg és elzárással büntetendő, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti. Ha viszont az ilyen megfigyelés során készített felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, azzal még súlyosabb bűncselekményt valósítanak meg, ami már egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárás csak a sértett magánindítványára indítható meg, tehát a sértettnek kifejezetten kívánnia kell a jogsértővel szembeni fellépést. Ennek hiányában a hatóságok nem járhatnak el.

Forrás: DLA PIPER

Related Topics:dla drón drónpilóta eu jog piper szabályozás szigorítás unió változás

Up Next

Az Avison Young kibővíti tevékenységét Közép-Európában

Don't Miss

Idén ennyit lehet keresni a SPAR-nál

Gazdaság

Több milliós megtakarítás: még ingatlanár-robbanáskor is verhetetlen lesz a 3 százalékos lakáshitel

Induláskor közel negyedével alacsonyabb törlesztőrészlete lesz a 3 százalékos Otthon Start hitelnek, mint a legjobb piaci ajánlatnak – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.

Gergely Péter, a portál pénzügyi szakértője szerint még egy extrém, 20 százalékos ingatlanár-emelkedés esetén is legalább 10 százalékos előny marad az adósoknál, ami több millió forintos megtakarítást jelent a futamidő végére.

A lakáshitel piacon jelenleg elérhető egyik legfontosabb újdonság a szeptembertől induló, legfeljebb évi 3 százalékos kamatozású Otthon Start hitel költségelőnye még komoly ingatlanár-emelkedés mellett is jelentős marad a piaci konstrukciókhoz képest – derül ki a BiztosDöntés.hu friss elemzéséből.

Negyedével olcsóbb az Otthon Start törlesztője

A portál szerint a támogatott konstrukció törlesztőrészlete induláskor csaknem negyedével (24,2%-kal) alacsonyabb lesz, mint a piacon – 600 ezer forint nettó jövedelemmel, 20 éves futamidőre – most elérhető legkedvezőbb ajánlaté.

6,18 százalékos kamattal és 6,47 százalékos THM-mel (teljes hiteldíj-mutató) igényelhető jelenleg a Gránit Bank piaci lakáshitele. Nem sokkal marad el ettől a MagNet Bank 6,3 százalékos (THM: 6,74%) és a CIB Bank 6,49 százalékos kamatú (THM: 6,8%) ajánlata, de 7 százalékos THM alatt kínál lakáshitelt az Erste Bank (6,92%) és az MBH Bank (6,95%) is.

A BiztosDöntés.hu számításainak alapjául egy 40 millió forintos hitel szolgált, amelyet piaci alapon jelenleg 292 800 forintos havi törlesztővel lehet felvenni 20 éves futamidőre. Ezzel szemben ugyanekkora összegű Otthon Start hitel havi törlesztése mindössze 221 900 forint körül alakul majd.

Ez a különbség egyértelműen mutatja, hogy a kedvezményes kamatozás komoly könnyebbséget jelent az adósok számára – emelte ki Gergely Péter, hozzátéve: a 20 éves futamidő alatt 17 millió forintot, a teljes visszafizetendő összeg közel negyedét tudják megspórolni azok, akik jogosultak az Otthon Start felvételére.

Az árrobbanást modellező forgatókönyvek pedig azt mutatják, hogy még a piaci vélemények szerint egyáltalán nem várható, 20 százalékos ingatlanár-drágulás esetén is megmarad az Otthon Start versenyelőnye – mondta Gergely Péter.

A szakember szerint a 40 millió forintos 3 százalékos hitelhez legalább 443 800 forintos nettó havi jövedelem szükséges, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által júniusban mért 483 ezer forintos nettó átlagbérből bőven kigazdálkodható.

Ugyanez a piaci hitel esetében már 585 600 forintos jövedelmet igényelne, vagyis ekkora hitelösszeget az adósságfék szabályok miatt a magyar átlagkeresettel nem is lehetne igénybe venni, hiszen az MNB előírása szerint 600 ezer forint alatti nettó kereset esetén a törlesztés nem haladhatja meg a jövedelem 50 százalékát, míg 600 ezer forinttól annak 60 százalékát.

Mindez Gergely Péter szerint azt jelenti, hogy a nettó átlagkeresettel 20 éves futamidőre jelenleg maximum 33,8 millió forint értékű piaci kamatozású hitelt tudunk felvenni.

Ilyen hatása lehet egy masszív drágulásnak

A pénzügyi szakértő szerint a különbség nem tűnik el akkor sem, ha azt feltételezzük, hogy a kedvezményes konstrukció megjelenése miatt az ingatlanárak emelkedni fognak.

Egy 10 százalékos ingatlanár-emelkedés esetén a hitelösszeg 44 millió forintra nőne, ekkor a havi törlesztő 244 100 forintra emelkedne, de még így is közel 50 ezer forinttal alacsonyabb maradna, mint a 40 milliós piaci hitel induló részlete. A szükséges nettó jövedelem pedig 488 200 forintra nőne, ami csak kicsivel haladja meg az átlagbért. Ezzel a 24 százalékos törlesztőrészlet-előny 17 százalékra redukálódna a piaci hitelhez képest.

Hasonlóan tetemes törlesztőrészlet-előny maradna 15 százalékos drágulás esetén is: az így szükséges 46 milliós hitelt havi 255 100 forintos törlesztőrészlet vállalással lehet majd felvenni, amihez 510 200 forintos minimálisan szükséges nettó jövedelem szükséges. Ugyanakkor ez az összeg még így is 13 százalékkal kisebb annál, mintha piaci hitelt venne fel valaki, ami a 20 éves futamidő alatt 9 millió forintos megtakarítást eredményezne.

A legszélsőségesebb, 20 százalékos ingatlanár-drágulást feltételező forgatókönyv szerint a 48 millió forintos hitel havi részlete 266 200 forint lenne, azaz a 40 millió forintos piaci hitelhez képest még ekkor is mintegy 10 százalékkal alacsonyabb maradna a terhelés.

A 48 milliós kölcsön felvételéhez szükséges nettó jövedelem 532 400 forint, amely ugyanakkor már a 483 ezer forintos átlagbér 110 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy bár valamelyest túlnyúl az átlagjövedelmen, de a piaci konstrukciókhoz képest még mindig jóval szélesebb kör számára biztosítaná a kedvezményes hitel elérhetőségét.

Arról nem is beszélve, hogy a havi törlesztőrészlet még a 20 százalékkal megugró hitelösszeg ellenére is csaknem 10 százalékkal kisebb lenne, így a teljes futamidő alatt több, mint 6,4 millió forintot hagyna az ügyfelek zsebében.

Összegzés

A számok egyértelműen mutatják, hogy a 3 százalékos hitel előnye nem csupán elméleti, hanem a gyakorlatban is fennmarad, még akkor is, ha az ingatlanárak rövid időn belül a piac által nem várt, extrém mértékben emelkednének – hangsúlyozta Gergely Péter.

A megtakarítás kézzelfogható: induláskor közel 25 százalékkal olcsóbb a 3 százalékos konstrukció, és még a legkedvezőtlenebb forgatókönyvben is legalább 10 százalékos árelőnyt biztosít az adósoknak. Ez nemcsak havi szinten, hanem a futamidő végén is több millió forintos különbséget jelent a háztartások pénztárcájában.

A BiztosDöntés.hu elemzése arra is rávilágít, hogy mivel a piaci hitelekhez szükséges jövedelmi szint sokak számára elérhetetlen, így a 3 százalékos Otthon Start hitel valójában nemcsak olcsóbb, de szélesebb kör számára nyitja meg a lakáshoz jutás lehetőségét.

Gergely Péter szerint mindez különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben, amikor a lakásárak magas szinten stabilizálódtak, így épp az első saját otthonhoz jutni szándékozók számára vált közel elérhetetlenné az új lakás álma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sokkoló fordulat az online bankkártyás vásárlásokban

Meglepő fordulat előtt állhat a magyar online kiskereskedelem: a külföldi webáruházaknál bankkártyával elköltött összegek az idei második negyedévben már meghaladhatták a hazai webshopok forgalmát.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint azonban a Temu berobbanása mellett olyan tényezők is torzítják az online bankkártyás kiskereskedelmi képet, mint az online vásárlásnak számító Revolut-feltöltések, valamint több, hazainak hitt, valójában külföldi üzemeltetésű webáruház bővülő forgalma.

Drasztikusan megugrott a külföldi webshopokban történő bankkártyás fizetések aránya – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Az elmúlt két évben a külföldi bankkártyás tranzakciók száma több mint 50 százalékkal növekedett: míg 2023 első negyedévében nem érte el a 30 millió darabot az ilyen fizetések száma, addig 2025 első három hónapjában 45,2 millió fizetés történt külföldi online kereskedőknél.

Eközben a hazai fenntartású webshopokban a vásárlások darabszáma 46,1 millióról csak 53,9 millióra növekedett, ami kevesebb mint 17 százalékos bővülést jelent. Éves összevetésben a hazai online kereskedőknél végzett bankkártyás tranzakciók növekedése mindössze 6 százalékos volt, szemben a külföldi online kereskedők bankkártyás forgalmának 21 százalékot meghaladó bővülésével.

Jöhet a trónfosztás!

Gergely Péter szerint ennél látványosabb növekedést láthatunk a bankkártyás költések értékében. Itt mindössze egy év alatt a hazai webshopokban történő költés közel 20 százalékkal 1 039 milliárd forintra emelkedett, ám eközben a külföldi online fizetési helyeken elköltött összeg egyetlen év alatt közel kétharmadával 1 013 milliárd forint fölé emelkedett.

Mindez azt jelenti, hogy egyetlen év alatt az online bankkártyás kereskedelemben a hazai webshopokban történő bankkártyás fizetések aránya 59,2 százalékról 54,4 százalékra csökkent, míg az elköltött összeg tekintetében a hazai online kereskedelmi forgalom részesedése közel 62 százalékról 50,6 százalékra zsugorodott.

A Temu hajtja az online vásárlásokat

Gergely Péter szerint elsősorban a Temu hihetetlen áttörésének köszönhetően az idei második negyedévben jó eséllyel megtörtént a trónfosztás is, azaz a külföldi online bankkártyás költések összege meghaladhatta a hazai online kiskereskedelemben történő bankkártyás fizetések összegét.

A PWC évről-évre elkészített online kiskereskedelmi jelentése szerint 2024-ben a magyar e-kereskedelmi piac 330 milliárd forinttal nőtt, ebből a bővülésből egyedül a Temu 36 százalékot, 120 milliárd forintot hasított ki.

A bankkártyás statisztikákban a hazai online kiskereskedelem végnapjait és a Temu abszolút uralmát vizionálók számára ugyanakkor Gergely Péter több fontos magyarázattal is szolgál. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint fontos látni azt, hogy ebben az adatban nem csak a külföldi webshopokban történő online fizetések szerepelnek, hanem azok a tranzakciók is, amelyek során olyan kereskedőknél fizetünk, amelyeket magyarnak hiszünk, a valóságban ugyanakkor külföldi kereskedőről van szó, ahol a bankkártya elfogadás is külföldön történik.

A legismertebb „hazai” webshopok közül az Alza, az eMAG, de még a kifli.hu is külföldi online kereskedőnek számít – így a náluk történő bankkártyás fizetés is külhoni költésként kerül be a statisztikába.

A másik fontos tételt a BiztosDöntés.hu szakértője szerint azok az összegek jelentik, amelyekkel a bankkártya tulajdonosok a Revolut számláikat töltik fel. A legtöbb pénzintézetnél ugyanis ezek a tranzakciók online bankkártyás fizetésnek minősülnek, amelyet külföldi elfogadónál – esetünkben a Revolut litván leányvállalatánál – „költenek el” az ügyfelek.

A megoldással a magyar költségvetésen kívül mindenki jól jár: miután bankkártyás vásárlásként történik a keretfeltöltés, az ügyfél számára a tranzakció ingyenes, ráadásul a megmozgatott összegre nem terhelődik tranzakciós illeték sem – leszámítva a kibocsátott kártyák után a Revolut által befizetett évi 500 forintos tranzakciós illeték.

Az átlagos kosárérték is magasabb a külföldi webshopokban

Azt, hogy mennyire torzítja el a hazai bankkártyás online kiskereskedelem adatait a hazánkban egyre előrébb törő Revolut, Gergely Péter szerint csak becsülni lehet. A PWC már említett felmérése szerint a Temu vásárlások átlagos kosárértéke idén tavasszal 13,7 ezer forint volt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankkártya statisztikái szerint ugyanakkor a külföldi online kereskedőknél az egy fizetésre jutó átlagos tranzakciós érték közel 10 ezer forinttal magasabb, 22,4 ezer forint volt. Ez több, mint 36 százalékkal haladja meg a 2024 első negyedévi 16,4 ezer forintos átlagos kosárérték. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az is beszédes, hogy eközben a hazai webshopokban átlagosan továbbra is 20 ezer forint alatt költ a magyar egy-egy vásárlás esetén.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Sokmilliós egyszeri kiadást jelent majd Otthon Start hitelből vásárolni ingatlant

Az Otthon Start hitellel történő lakásvásárlás után úgynevezett visszterhes vagyonátruházási illetéket kell majd fizetned, ami alapesetben a vételár 4 százaléka.

Vagyis egy családi ház esetében akár 6 millió forintot is kifizethetsz majd erre. Bizonyos esetekben azonban ennek egy részét elengedik, sőt, akár teljes egészében megúszhatod. Mutatjuk a lehetőségeidet.

Mára gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a legfeljebb 3 százalékos kamatú Otthon Start lakáshitel esetében az állam nem engedi majd el a vagyonszerzési illetéket.

Nem lesz elég 10 százalék megtakarítás a vásárláshoz

A vagyonszerzési illeték mértéke alapesetben a forgalmi érték 4 százaléka, illetve a nagy értékű ingatlanok esetében az 1 milliárd forint feletti forgalmi érték után 2 százalék. Mivel az Otthon Start hitellel legfeljebb 100 millió forintos lakás, illetve 150 millió forintos lakóház vásárolható, az illeték maximális értéke 4, illetve 6 millió forint lehet.

Ez azt jelenti, hogy bár a hitel felvételéhez elegendő lehet 10 százalék önerő, az illetékkel együtt a vételár akár 14 százalékát is elő kell tudni teremteni saját forrásból. Nem beszélve a hitel igényléséhez kapcsolódó egyszeri költségekről, amelyek összege bár nem haladhatja meg a 30 ezer forintot, de ebben nincs benne az értékbecslés vagy a helyszíni szemle díja.

A fizetendő illetékről a NAV fizetési meghagyást (határozatot) állít ki. Az illetéket 30 napon belül kell befizetned. Ha elmulasztod a határidőt, akkor késedelmi pótlékot számítanak fel, ami naptári naponként a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékének 365-öt része.

Így számolják ki a fizetendő illetéket

Amennyiben eladsz egy lakóingatlant, és azt követően egy éven belül Otthon Start hitellel drágább lakást vagy házat vásárolsz, akkor a különbözet után illetékfizetési kötelezettséged keletkezik.

Ha például 14 millió forintért eladsz egy lakást, majd három éven belül Otthon Start hitellel 40 millió forintért vásárolsz egy másikat, akkor a 26 millió forint különbözet után összesen 1 040 000 forint kiadással számolhatsz. (Az Otthon Start szabályai szerint első lakásvásárlónak minősülsz, ha olyan meglévő lakást értékesítettél, amelynek vételára nem haladta meg a 15 millió forintot. Ekkor a korábbi tulajdonrészed nagyságától függetlenül első lakásszerzőnek minősülsz, így jogosult vagy az Otthon Start hitelre. Tulajdonrész eladásakor annak értékére vonatkozik a 15 millió forintos limit.)

Amennyiben még nem töltötted be a 35. életéved, és az első lakástulajdonodat vagy tulajdoni hányadodat szereznéd meg, akkor 50 százalékig terjedő illetékkedvezményt kapsz, feltéve, hogy az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.

Ha olyan új építésű lakást vásárolsz, aminek a vételára nem haladja meg a 30 millió forintot, akkor a tranzakció 15 millió forintig illetékmentes. Az alacsony összeghatárok miatt ezek a kedvezmények nehezen vagy egyáltalán nem használhatók ki.

Így úszhatod meg teljes egészében az illetékfizetést

Amennyiben az Otthon Start hitelhez CSOK Plusz vagy Falusi CSOK is kapcsolódik, akkor teljes illetékmentességet kapsz.

Ezért azoknak a házaspároknak, ahol a feleség még nem töltötte be még a 41. életévét, és akik legalább egy gyereket vállalnának, mindenképpen érdemes CSOK Pluszt is igényelniük, még akár úgy is, ha önmagában az Otthon Start elegendő volna a vásárláshoz. Ezzel ugyanis akár 4-6 millió forintot megtakaríthatnak, miközben a két támogatott konstrukció kamata egyaránt legfeljebb 3 százalék lehet.

A Falusi CSOK esetében még kevésbé kérdéses, hogy érdemes-e kihasználni az Otthon Start mellett, hiszen ez jelenleg az egyetlen vissza nem térítendő támogatás, ráadásul akár meglévő gyerekre is igényelhető, tehát nem szükséges további gyermeket vállalni. Jelentős kötöttség ugyanakkor, hogy kizárólag a 302/2023. (VII.11.) Kormányrendelet mellékletében meghatározott, 2 631 darab, úgynevezett preferált kistelepülésen érhető el.

Honnan sejthető, hogy a kormány nem fogja elengedni az illetéket?

Az Index portálnak adott interjúban Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára külön megerősítette, hogy az Otthon Start Program nem lesz illetékmentes. A politikus hozzátette, hogy részben az illetékből befolyó bevétel miatt sem jelent majd plusz költséget a támogatott hitel a költségvetés számára.

A bankok is gőzerővel készülnek az új hitelre

A banki honlapjainak tanúsága szerint szűk két héttel az Otthon Start hitel indulása előtt szinte minden szereplőnél elérhető részletes termékleírás a weblapon, és általános az előregisztráció és a telefonos visszahívás lehetőségének biztosítása is. Ezek alapján a BiztosDöntés.hu szakértői szerint biztosra vehető, hogy a szeptemberi indulást követően több banknál is azonnal elérhető lesz a konstrukció. Az érdeklődőknek érdemes lesz alaposan tájékozódniuk, mert a bankok egy része kedvezményt adhat az induló költségekből, sőt olyan is lehet majd, ahol 3 százalék alatt lesz a kamat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!