Connect with us

Gazdaság

A Skanska kimagasló teljesítménye a közép-kelet-európai irodai piacon – 2020 üzleti eredményei

Európa legnagyobb irodafejlesztője 2020-ban 4 épületet értékesített több mint 265 millió euró értékben, több mint 135 000 négyzetméter irodaterületet adott bérbe, valamint 7 épületet adott át Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Magyarországon.

A Skanska megtartotta vezető szerepét a közép-kelet-európai ingatlanpiacon, és a COVID-19 világjárvány ellenére is bizonyította üzleti hatékonyságát. A vállalat stratégiai célja, hogy jövőbiztos, fenntartható, egészséges és biztonságos projekteket fejlesszen és adjon át ügyfelei számára, összhangban a Skanska vállalati értékeivel.

A Skanska kereskedelmi fejlesztési egysége két európai régióban, Közép- és Kelet-Európában, valamint az északi országokban fejleszt jövőbiztos irodatereket. 2020-ban a közép-kelet-európai régióban működő üzletág 4 irodaházat értékesített európai befektetőknek 265 millió euró értékben, 7 épületet adott át összesen 150 000 négyzetméternyi irodatérrel, és több mint 135 000 négyzetmétert adott bérbe. Az utóbbi szám magában foglalja a bérleti szerződések aláírását a PZU Csoporttal 47 000 négyzetméterre a varsói Generation Park Y épületben, illetve az Allegro Csoporttal 27 000 négyzetméterre a poznańi Nowy Rynek épületben. A vállalatnak jelenleg 6 épületben több mint 170 000 négyzetméternyi irodaterülete van fejlesztés alatt Közép-Kelet-Európában. Közülük hármat 2020-ban indítottak, egyet pedig nemrég kezdtek el Romániában.

Magyarországon az irodai tranzakciók közel 800 millió eurót eredményeztek 2020-ban

A közép- és kelet-európai országok teljes beruházási volumene 2020-ban összesen több mint 9,7 milliárd eurót tett ki, ami a JLL szerint csaknem 32%-os csökkenést jelent 2019-hez képest. Magyarországon, ahol a beruházási volumen tekintetében a piacon továbbra is erősen felülreprezentált az irodai szektor jelentősége, a teljes befektetési volumen kisebb mértékben csökkent. Hazai és nemzetközi források szerint a közép- és kelet-európai piacok továbbra is nagyon vonzóak mind a nemzetközi, mind pedig a hazai befektetők számára, és 2021 elején várhatóan több nagyszabású magyarországi tranzakció is lezárul.

„A világjárvány a történelem egyik legnagyobb kihívása, amely mindannyiunkat érint. Minden eddiginél fontosabb, hogy tovább haladjunk és amennyire csak lehet, a normális ügymenetben működjünk, ezért a 2020-as üzleti eredményeink még büszkébbé tesznek engem. Közép-Kelet-Európában négy irodaépületünk értékesítése és a bérbeadási eredményünk, beleértve a két jelentős, PZU Csoporttal Varsóban és az Allegro Csoporttal Poznańban kötött bérleti szerződést is; projektjeink rendkívüli minőségét, az üzleti partnereink bizalmát és az egész Skanska szervezet elkötelezettségét bizonyítják. Az előttünk álló évben a legbiztonságosabb, legegészségesebb és fenntarthatóbb feltételek mellett szeretnénk folytatni jelenlegi és további projektjeink fejlesztését. Határozottan hiszem, hogy kulcsfontosságú lépéseket tettünk a Care for Life Office Concept bevezetésével és az irodáinknak a jelenlegi körülményekhez történő alakításával, melyet a régión belül 8 projektünk nemrég kapott WELL Health-Safety Rating minősítése is igazol”

mondta Katarzyna Zawodna-Bijoch, a Skanska közép-kelet-európai irodafejlesztés elnök-vezérigazgatója.

A Skanska válasza a világjárványra

A járvány végérvényesen megváltoztatta azt, ahogyan dolgozunk és az otthoni munkavégzés is biztosan része marad az életünknek. Másfelől az irodák szerepe fejlődött és egyre jobban felértékelődött, amikor csapatépítésről, a szervezeti kultúra fejlesztéséről, valamint a vállalatokat vezérlő értékek átadásáról van szó. Ahhoz, hogy az iroda betöltse és fenntartsa a célját, rendkívül fontos a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem biztosítása. A Skanska annak érdekében, hogy támogassa bérlőit az irodába való visszatérésben és az egészséges munkakörnyezet megteremtésében, 2020-ban számos szabályt vezetett be és átalakította irodáit Közép- és Kelet-Európában. A „Care for Life Office Concept” a következőket foglalja magában: tértervezési tanácsadást és előírásokat a megfelelő fizikai távolságtartás biztosításához, érintésmentes megoldásokat a Connected by Skanska alkalmazáson keresztül, takarítási és fertőtlenítési terveket a létesítmény üzemeltetés számára, valamint az irodai levegő minőségének kezelésére vonatkozó ajánlásokat. A Skanska irodái a belépéshez QR-kódokat használó virtuális recepciót kínálnak olyan egyéb fejlesztések mellett, mint az állandó friss levegőellátás biztosítása és az épületen belüli magas minőségű légszűrők használata.

Emellett a közép-kelet-európai régióban a Skanska nyolc irodaépülete 2020 decemberében megkapta az International WELL Building Institute (IWBI) által kiadott, a létesítmények üzemeltetésével és kezelésével kapcsolatos egészségügyi és biztonsági minősítést. Ez egy bizonyítékokon alapuló, harmadik fél által ellenőrzött minősítés minden új és meglévő épület- és létesítménytípusra, mely elsősorban az üzemeltetési szabályokra, a karbantartási protokollokra, az éríntett felek bevonására és a vészhelyzeti tervekre fókuszál. Célja, hogy felkészítse a tulajdonosokat és az üzemeltetőket azon szükséges lépések megtételére, melyek segítségével hatékonyan kezelhető a bérlőik, a látogatóik és más éríntettek egészsége és biztonsága.

A Skanska továbbra is a fenntarthatóságra összpontosít

Az emberek életéről és biztonságukról való gondoskodás mellett a Skanska továbbra is nagy hangsúlyt fektet a környezetre és stratégiai netzéró széndioxid-kibocsátási célkitűzéseire, amelyeket 2045 végére kell elérnie. Ez a cél továbbra is a vállalat egyik legfontosabb prioritása, amit a számok is alátámasztanak – a Skanska már több mint 800 000 négyzetméter LEED Core and Shell tanúsítvánnyal rendelkező irodaterületet fejlesztett, és több mint 45 000 négyzetméter WELL Core and Shell tanúsított területet is. Magyarországon a tavaly átadott Nordic Light Trio megkapta a LEED Gold Core & Shell 4-es verziójú minősítést, és ez lesz a Skanska első hazai WELL minősített projektje is. A Skanska hasonlóan ambiciózus célokat követ a H2Offices fejlesztésével, az új irodakomplexum még fejlettebb fenntartható technológiákat fog alkalmazni.

A Skanska beruházott az innovatív fotovoltaikus technológia fejlesztésébe is, és a világ első fejlesztőjeként már elindított egy kísérleti projektet, amelynek célja az irodaépületek bevonása olyan innovatív perovszkit napelemekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy az épület homlokzata a napból áramot termeljen.

A Skanska fenntartható kereskedelmi fejlesztés iránti nagy elkötelezettségét a rangos Fortune magazin is elismerte azzal, hogy egymás után másodszor is beválasztotta a egyedüli ingatlanfejlesztőként a „Világot megváltoztató” listájának első 20 helyezettje közé, melyen együtt szerepel a legelőremutatóbb vállalatokkal együtt.

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Cafeteria bevezetés

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Cafeteria bevezetés tavasszal

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Cafeteria bevezetés ősszel

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára. 

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss