Connect with us

Gazdaság

A Skanska kimagasló teljesítménye a közép-kelet-európai irodai piacon – 2020 üzleti eredményei

Európa legnagyobb irodafejlesztője 2020-ban 4 épületet értékesített több mint 265 millió euró értékben, több mint 135 000 négyzetméter irodaterületet adott bérbe, valamint 7 épületet adott át Lengyelországban, Csehországban, Romániában és Magyarországon.

A Skanska megtartotta vezető szerepét a közép-kelet-európai ingatlanpiacon, és a COVID-19 világjárvány ellenére is bizonyította üzleti hatékonyságát. A vállalat stratégiai célja, hogy jövőbiztos, fenntartható, egészséges és biztonságos projekteket fejlesszen és adjon át ügyfelei számára, összhangban a Skanska vállalati értékeivel.

A Skanska kereskedelmi fejlesztési egysége két európai régióban, Közép- és Kelet-Európában, valamint az északi országokban fejleszt jövőbiztos irodatereket. 2020-ban a közép-kelet-európai régióban működő üzletág 4 irodaházat értékesített európai befektetőknek 265 millió euró értékben, 7 épületet adott át összesen 150 000 négyzetméternyi irodatérrel, és több mint 135 000 négyzetmétert adott bérbe. Az utóbbi szám magában foglalja a bérleti szerződések aláírását a PZU Csoporttal 47 000 négyzetméterre a varsói Generation Park Y épületben, illetve az Allegro Csoporttal 27 000 négyzetméterre a poznańi Nowy Rynek épületben. A vállalatnak jelenleg 6 épületben több mint 170 000 négyzetméternyi irodaterülete van fejlesztés alatt Közép-Kelet-Európában. Közülük hármat 2020-ban indítottak, egyet pedig nemrég kezdtek el Romániában.

Magyarországon az irodai tranzakciók közel 800 millió eurót eredményeztek 2020-ban

A közép- és kelet-európai országok teljes beruházási volumene 2020-ban összesen több mint 9,7 milliárd eurót tett ki, ami a JLL szerint csaknem 32%-os csökkenést jelent 2019-hez képest. Magyarországon, ahol a beruházási volumen tekintetében a piacon továbbra is erősen felülreprezentált az irodai szektor jelentősége, a teljes befektetési volumen kisebb mértékben csökkent. Hazai és nemzetközi források szerint a közép- és kelet-európai piacok továbbra is nagyon vonzóak mind a nemzetközi, mind pedig a hazai befektetők számára, és 2021 elején várhatóan több nagyszabású magyarországi tranzakció is lezárul.

„A világjárvány a történelem egyik legnagyobb kihívása, amely mindannyiunkat érint. Minden eddiginél fontosabb, hogy tovább haladjunk és amennyire csak lehet, a normális ügymenetben működjünk, ezért a 2020-as üzleti eredményeink még büszkébbé tesznek engem. Közép-Kelet-Európában négy irodaépületünk értékesítése és a bérbeadási eredményünk, beleértve a két jelentős, PZU Csoporttal Varsóban és az Allegro Csoporttal Poznańban kötött bérleti szerződést is; projektjeink rendkívüli minőségét, az üzleti partnereink bizalmát és az egész Skanska szervezet elkötelezettségét bizonyítják. Az előttünk álló évben a legbiztonságosabb, legegészségesebb és fenntarthatóbb feltételek mellett szeretnénk folytatni jelenlegi és további projektjeink fejlesztését. Határozottan hiszem, hogy kulcsfontosságú lépéseket tettünk a Care for Life Office Concept bevezetésével és az irodáinknak a jelenlegi körülményekhez történő alakításával, melyet a régión belül 8 projektünk nemrég kapott WELL Health-Safety Rating minősítése is igazol”

mondta Katarzyna Zawodna-Bijoch, a Skanska közép-kelet-európai irodafejlesztés elnök-vezérigazgatója.

A Skanska válasza a világjárványra

A járvány végérvényesen megváltoztatta azt, ahogyan dolgozunk és az otthoni munkavégzés is biztosan része marad az életünknek. Másfelől az irodák szerepe fejlődött és egyre jobban felértékelődött, amikor csapatépítésről, a szervezeti kultúra fejlesztéséről, valamint a vállalatokat vezérlő értékek átadásáról van szó. Ahhoz, hogy az iroda betöltse és fenntartsa a célját, rendkívül fontos a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem biztosítása. A Skanska annak érdekében, hogy támogassa bérlőit az irodába való visszatérésben és az egészséges munkakörnyezet megteremtésében, 2020-ban számos szabályt vezetett be és átalakította irodáit Közép- és Kelet-Európában. A „Care for Life Office Concept” a következőket foglalja magában: tértervezési tanácsadást és előírásokat a megfelelő fizikai távolságtartás biztosításához, érintésmentes megoldásokat a Connected by Skanska alkalmazáson keresztül, takarítási és fertőtlenítési terveket a létesítmény üzemeltetés számára, valamint az irodai levegő minőségének kezelésére vonatkozó ajánlásokat. A Skanska irodái a belépéshez QR-kódokat használó virtuális recepciót kínálnak olyan egyéb fejlesztések mellett, mint az állandó friss levegőellátás biztosítása és az épületen belüli magas minőségű légszűrők használata.

Emellett a közép-kelet-európai régióban a Skanska nyolc irodaépülete 2020 decemberében megkapta az International WELL Building Institute (IWBI) által kiadott, a létesítmények üzemeltetésével és kezelésével kapcsolatos egészségügyi és biztonsági minősítést. Ez egy bizonyítékokon alapuló, harmadik fél által ellenőrzött minősítés minden új és meglévő épület- és létesítménytípusra, mely elsősorban az üzemeltetési szabályokra, a karbantartási protokollokra, az éríntett felek bevonására és a vészhelyzeti tervekre fókuszál. Célja, hogy felkészítse a tulajdonosokat és az üzemeltetőket azon szükséges lépések megtételére, melyek segítségével hatékonyan kezelhető a bérlőik, a látogatóik és más éríntettek egészsége és biztonsága.

A Skanska továbbra is a fenntarthatóságra összpontosít

Az emberek életéről és biztonságukról való gondoskodás mellett a Skanska továbbra is nagy hangsúlyt fektet a környezetre és stratégiai netzéró széndioxid-kibocsátási célkitűzéseire, amelyeket 2045 végére kell elérnie. Ez a cél továbbra is a vállalat egyik legfontosabb prioritása, amit a számok is alátámasztanak – a Skanska már több mint 800 000 négyzetméter LEED Core and Shell tanúsítvánnyal rendelkező irodaterületet fejlesztett, és több mint 45 000 négyzetméter WELL Core and Shell tanúsított területet is. Magyarországon a tavaly átadott Nordic Light Trio megkapta a LEED Gold Core & Shell 4-es verziójú minősítést, és ez lesz a Skanska első hazai WELL minősített projektje is. A Skanska hasonlóan ambiciózus célokat követ a H2Offices fejlesztésével, az új irodakomplexum még fejlettebb fenntartható technológiákat fog alkalmazni.

A Skanska beruházott az innovatív fotovoltaikus technológia fejlesztésébe is, és a világ első fejlesztőjeként már elindított egy kísérleti projektet, amelynek célja az irodaépületek bevonása olyan innovatív perovszkit napelemekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy az épület homlokzata a napból áramot termeljen.

A Skanska fenntartható kereskedelmi fejlesztés iránti nagy elkötelezettségét a rangos Fortune magazin is elismerte azzal, hogy egymás után másodszor is beválasztotta a egyedüli ingatlanfejlesztőként a „Világot megváltoztató” listájának első 20 helyezettje közé, melyen együtt szerepel a legelőremutatóbb vállalatokkal együtt.

Gazdaság

Havi szinten nem változtak, éves összevetésben drágultak a lakáshitelek májusban

Áprilisról májusra stagnáltak a lakáshitel kamatok, ám éves összehasonlításban már drágulást mért a BiztosDöntés.hu szakportál. Ebben a helyzetben a vásárlók a hitelösszeg növelésével kompenzálják az egyre emelkedő lakásárakat.

Lakáshitel kamatok májusban

A BiztosDöntés.hu szakportál lakáshitel-kalkulátora szerint 2025. május elején 6,18 – 7,99% közötti kamattal lehet hozzájutni 20 millió forint lakáshitelhez 10 évre rögzített vagy végig fix kamattal, 20 éves futamidőre, 450 ezer Ft nettó igazolt jövedelemmel. Ez banktól függően 146 370 – 168 547 Ft közötti törlesztőt, illetve 35,2 – 40,5 millió Ft közötti teljes visszafizetést jelent, vagyis a megfelelő választással elérhető pénzügyi előny a teljes futamidő alatt akár 5,3 millió Ft is lehet.

Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője ugyanakkor hozzáteszi, hogy a bankok által kínált hitelkamatot befolyásolja a nettó igazolt jövedelem nagysága, mint ahogy arra is van példa, hogy energiatakarékos ingatlan vásárlásakor a piaci lakáshitel kedvezőbb kamattal igényelhető.

Például 600 ezer Ft nettó jövedelemmel a fenti, 20 millió Ft összegű lakáshitelhez már 5,85%-os kamattal is hozzá lehet jutni, ami 142 494 Ft havi törlesztőt, illetve 34,2 millió Ft teljes visszafizetést jelent.

Havi szinten stagnáltak, éves összevetésben valamelyest drágultak a lakáshitelek

A szakértő szerint áprilishoz képest gyakorlatilag nem változtak a hitelkamatok, mindössze a CIB 10 Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel kamata emelkedett egy bázisponttal, az elmúlt egy évet vizsgálva azonban már más a helyzet. 

Ilyen időtávon belül 450 ezer forint jövedelemmel a kilenc vizsgált bank közül a Gránit, a MagNet és az UniCredit változatlanul hagyta legolcsóbb lakáshitelének kamatát (6,18%, 6,30%, illetve 6,95%), míg az Erste, a CIB, a Raiffeisen, az MBH, a K&H és az OTP árat emelt.

600 ezer Ft igazolt jövedelemmel árnyaltabb a kép: éves összehasonlításban a CIB Banknál csökkent a kamat (6,39%-ról 5,85%-ra), a Gránit, az UniCredit és a MagNet változatlanul hagyta a kamatát, míg a többi pénzintézet drágított.
Reagálnak a hitelből vásárlók a magasabb lakásárakra

Miközben a lakáshitel kamatok stagnáltak vagy emelkedtek, a lakások országos szinten 15% felett drágultak 2024-ben a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint. Budapesten 14,3%, a vidéki városokban 13,8%, a községekben pedig 18,4% volt az áremelkedés mértéke.

Fülöp Norbert Attila szerint a lakások drágulását a vásárlók a hitelösszeg növelésével igyekeznek kompenzálni, amit jól mutat, hogy 2025. februárban a lakáshitelek átlagos szerződéses összege már megközelítette a 20 millió forintot, miközben a múlt év első két hónapjában még 14,6 millió forint volt ugyanez.

A stagnáló – vagy esetenként – emelkedő hitelkamatok és a nagyobb hitelösszeg együttesen magasabb havi törlesztőket eredményez, amire a futamidő meghosszabbításával reagálnak a hitelfelvevők. Az MNB szerint a használt lakás vásárlására igényelt lakáshiteleknél 19,6 évről 20,3 évre emelkedett az átlagos futamidő tavaly év végére, míg az új lakások finanszírozásánál 21 évről 21,6 évre nőtt ugyanez.

Mi várható a következő hónapokban?

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2025-ben folytatódhat az átlagos hitelösszeg emelkedése mind a használt, mind az új lakások finanszírozása esetében, ugyanis az ingatlanok drágulása egyelőre megállíthatatlannak tűnik.

A piaci lakáshitel kamatok mérséklődésére rövid távon nem lehet számítani, mert az ezt közvetve befolyásoló jegybanki alapkamat csökkentése jelenleg nincs napirenden. A Magyar Nemzeti Bank kezét megköti ugyanis a még mindig magas maginfláció, az erősen hullámzó forintárfolyam, de az országkockázat megítélése is óvatosságra inti a jegybankot.

Ugyanakkor biztató jel lehet, hogy a kihelyezett hitelekhez szükséges forrás beszerzési költségét közvetve befolyásoló 10 és 20 éves BIRS mutatók csökkentek az elmúlt időszakban, az előbbi 6,37%, míg az utóbbi 6,55% jelenleg, ami mindkét esetben a legalacsonyabb érték idén. Amennyiben a trend tartósnak bizonyul, akkor ez a lakáshitel kamatok csökkenése irányába hathat.

Ebben a helyzetben felértékelődik a támogatott hitelek szerepe, ám ezek aránya a lakáshitelezés felfutásával együtt várhatóan csökkenni fog, ugyanis erősen korlátozott a jogosultak köre. Ezt jelzi az is, hogy míg 2025. februárban az új lakáshitel szerződések volumenének körülbelül ötödét adták a támogatott konstrukciók, egy évvel korábban még 25% volt az arányuk.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás

Ezekre a kiberbiztonsági szempontokra kell figyelniük a vállalatoknak 2025-ben a KPMG szerint.

Sürgős intézkedésekre van szükség a kiberbiztonság terén a digitális környezet rohamos fejlődése miatt. A mindent átszövő digitális kapcsolatok és az olyan gyorsan megjelenő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, szakmai és magánéletünk szinte minden aspektusát újra definiálják. Így a kiberbiztonság nem csupán üzleti szempontból aggasztó, hanem a társadalom minden területét érintő, egyetemes kérdéssé vált. Milyen megközelítésekre van szükségük a vállalatoknak a kiberbiztonság terén ebben az évben? Hogyan szolgálhatja a kiberstratégia az üzleti növekedést? Milyen új szerepük van mindebben az információbiztonsági vezetőknek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a KPMG Cybersecurity Considerations 2025 jelentése.

A KPMG hatodik éve készíti el Cybersecurity Considerations jelentését. Az eltelt öt évben, tehát 2020 és 2025 között a folyamatosan változó kiberbiztonsági környezet kézzelfogható fókuszpontként jelent meg a szervezeti vezetők számára. Több kulcsfontosságú téma évről évre visszaköszön, ilyen például a rugalmasság, a személyazonossági hozzáférés-kezelés (IAM), a felhőbiztonság, vagy a tehetség- és készséghiány. A hangsúly azonban eltolódott a hagyományos biztonsági intézkedésektől a globális és sokrétű digitális környezet prioritásai és kihívásai felé, amelyekre az ionformációbiztonsági vezetőknek szinte valós időben kell reagálniuk. A COVID-19 járvány magával hozta a távmunka elterjedését, emiatt a felhő és a mesterséges intelligencia biztonságára való összpontosítás az információbiztonsági terület kulcsfontosságú célkitűzésévé vált. A tehetséghiány már régóta kritikus kérdés, és ez csak fokozódik a feltörekvő technológiák és az ezekhez szükséges új és változatos készségek tükrében. A személyazonossági hozzáférés-kezelés a Zero Trust stratégiák középpontjába került, a digitális identitások és a hamisítványok azonosításának eszköze lett. A rugalmasság általános követelménnyé vált, és ez a jövőben is így marad. A KPMG kutatásai szerint a vizsgált alapvető biztonsági eszközök nagy része továbbra is központi szerepet játszik. Azonban az új technológiák, a bővülő szabályozások, a kifinomultabb eszközök és a növekvő fenyegetések között az információbiztonsági vezetők szerepe és felelőssége egyre nagyobb.

Nyolc kulcsfontosságú szempont a kiberbiztonságban

A KPMG jelentése nyolc kulcsfontosságú szempontot határoz meg – ezeket kell figyelembe venniük a korszerű vállalatok vezetőinek 2025-ben, hogy mérsékeljék az aktuális kockázatokat, kiépítsék a megfelelő ellenálló képességet, és közben elősegítsék az üzleti növekedést.

Meddig terjed a CISO hatásköre?

A szervezetek digitális átalakulása, a kiberfenyegetések és a szabályozások bővülése jelentős változásokat hozott az információbiztonsági vezetők (CISO-k) szerepében. Ők ma már nem csupán informatikai biztonsági vezetők, és nem is csak a szervezetek influenszerei (ahogy azt a 2022-es Cybersecurity Considerations KPMG-felmérés megállapította), hanem kulcsfontosságú szereplők a vállalatirányításban. Részt vesznek a kockázatértékelésben, a vállalati célok és biztonsági prioritások összehangolásában, a megfelelő kockázatkezelési szint kialakításában. A vezetőség egyre gyakrabban kéri közvetlen beszámolóikat, és elvárja tőlük, hogy a technikai részleteket világosan és érthetően közvetítsék a nem technikai döntéshozók felé. Meg kell érteniük az üzleti folyamatokat, és képesnek kell lenniük arra, hogy a biztonsági intézkedéseket ezekhez igazítsák. A szervezeti kultúra és munkamódszerek alakításában is szerepet kell vállalniuk. Meg kell határozniuk, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a vállalat, az alkalmazottak és az ügyfelek védelmét, miközben beruházásokkal és integrált AI-specifikus védelmi megoldásokkal kell biztosítaniuk a modellek biztonságát.

Helyzetüket nehezítik a tisztázatlan felelősségi körök, gyakran egyensúlyoznak a tanácsadói és a döntéshozói szerep között. Sokszor erőforráshiánnyal küzdenek, és folyamatos nyomás alatt vannak, hiszen a dinamikus fenyegetések állandó éberséget és gyors reagálást követelnek.

„Megoldás lehet itt a felelősségi körök felosztása – egyre több vállalat ismeri fel, hogy ezt a feladattengert nem lehet egyetlen személyre rázúdítani. A kiberbiztonsági küzdelem egyenlőtlen: az adott csapatnak folyamatosan védenie kell az egész vállalatot, a támadóknak viszont elég egyetlen gyenge pontot találniuk, hogy hozzáférjenek a hálózathoz. Ahhoz, hogy jól működjön a védekezés, több szegmens összehangolt együttműködésére van szükség”

– tanácsolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.

Átfogó képzési programokkal leküzdhető a humánkockázat

A kiberfenyegetések elleni küzdelemben továbbra is az emberi tényező a legkritikusabb. Ahogy a szervezetek folyamatosan digitalizálják üzleti modelljüket, a kiberkockázatok ellensúlyozásához szükséges tudást és humánerőt egyre nehezebb felépíteni. Az új, kifinomult technológiák és a gyorsan fejlődő fenyegetések csak súlyosbítják a már most is növekvő szakképzettségi hiányosságokat. Ráadásul egyre mélyül a szakadék a műszaki és nem műszaki készségek között. Az adatvédelmi, kockázati és megfelelési szakemberek esetében az erős technikai képességek továbbra is elengedhetetlenek, de egyre fontosabb a hatékony kommunikáció, a problémamegoldás, az alkalmazkodóképesség és az együttműködés is. Ennek kezelésében segíthetnek az átfogó képzési programok. A munkaerőt megtartani is nehezebbé válik; a KPMG biztonsági műveleti központokról szóló friss felmérésében a biztonsági vezetők csaknem fele mondta, hogy ezzel komoly problémái vannak. Itt érdemes szorosan együttműködni a HR-rel: a rugalmas munkarend, a világos karrierlehetőségek és a szakmai fejlődési lehetőségek biztosítása vonzó lehet a kiberbiztonsági tehetségek számára, és a tapasztalatok szerint a befogadásra, a sokszínűségre és a méltányosságra irányuló kezdeményezések is fontosak lesznek a készséghiány kezelésében.

A mesterséges intelligencia valódi eszköz lehet a biztonsági csapatok számára a készséghiány kezelésében, ugyanakkor a legtöbb esetben nem helyettesíti az emberi munkaerőt. Azzal, hogy a rutinfeladatokat automatizálják az AI segítségével, a szervezetek jelentősen növelhetik a hatékonyságot, így a kibercsapatok felszabadulnak, hogy összetettebb stratégiai feladatokra összpontosíthassanak a hálózat védelme érdekében. Az emberi tényezőnek kulcsszerepe lesz az AI asszisztensek ellenőrzésében. Az információbiztonsági vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy csapataik megfelelő képzést kapjanak az AI-rendszerek melletti munkavégzésre, megismerve azok képességeit és korlátait.

Miként teremthető bizalom az AI iránt?

Az AI betört, és velünk is marad. A szervezetek továbbra is vizsgálják, hogy a mesterséges intelligencia hogyan növelheti üzleti tevékenységük értékét. Helye gyakorlatilag minden szervezeti funkcióban van, elfogadását és bevezetését azonban számos kulcsfontosságú kiber- és adatvédelmi kihívás befolyásolhatja. E tekintetben a vezetők továbbra is szkeptikusak. Az adateltolódás, a jogosulatlan hozzáférés és a visszaélések kockázata változatlanul magas. A vezérigazgatók 70 százaléka azt mondja: vállalata növeli a befektetéseit a kiberbiztonságba, kifejezetten az AI-hoz köthető fenyegetések elleni védekezés miatt. A nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és irányítás a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása körül valószínűleg a CISO-k egyik legfontosabb prioritása lesz. A bizalmat hiteles, minőségi és ellenőrzött adattal tanított AI-implementációk tarthatják fenn, a rendszerek folyamatos monitorozását és értékelését be kell építeni a szervezet napi működésébe, mindez pedig komoly és folyamatos odafigyelést igényel. A vállalatoknak nyomon kell követniük a szabályozási fejleményeket is, és ezeket proaktívan össze kell hangolniuk AI-irányítási gyakorlataikkal, hogy bizalmat építsenek ki az érdekelt felekben.

Használható-e AI a kiberbiztonsághoz – ha egyébként maga az AI is még kockázat?

A mesterséges intelligencia a hatékonyság növelésének, a működési költségek csökkentésének, a kockázatkezelés javításának és a növekvő munkaterhelés lehetséges kezelésének eszközeként jelenik meg. A lehetőség ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz, és sok kérdést felvet egyebek mellett az adatbiztonság vagy a képzés hiánya terén. A KPMG kutatása szerint eközben a vállalatok felsővezetői és igazgatói szintjén egyre erősebb a félelem attól, hogy kimaradnak az AI nyújtotta előnyökből. 82 százalékuk elismerte, hogy a versenytársakkal való lépéstartás érdekében olyan technológiai beruházások mellett döntenek, mint például a virtuális és kiterjesztett valóság. Mielőtt azonban fejest ugranának az AI bevezetésébe, a szervezeteknek gondoskodniuk kellene arról, hogy az alapvető kiberbiztonsági folyamatok szilárd alapokon álljanak, és a vezetők az AI jelenlegi – és rohamosan fejlődő – képességeinek és korlátainak ismeretében döntsenek. A CISO-knak ezért az AI kiber- és adatvédelmi funkciókba való integrálásának mérlegelésekor ismerniük kell szervezetük jelenlegi kiberbiztonsági helyzetét, azonosítaniuk kell az esetleges hiányosságokat, gyengeségeket, és össze kell vetni a potenciális előnyöket a kockázatokkal – ez pedig rendszerenként különböző eredményeket hozhat.

Meddig biztonságos csökkenteni a platformok számát?

Annak érdekében, hogy leküzdjék az egyre összetettebb kiberbiztonsági kockázatokat, a szervezetek folyamatosan bővítik a digitális eszközeik védelmére szolgáló megoldások arzenálját. Itt már pusztán a rendelkezésre álló lehetőségek száma is nyomasztó lehet. Sok szervezet vizsgálja a biztonsági platformok bevezetését, amelyek nagyobb hatékonyságot, jobb átláthatóságot, a költségek csökkentését, és a biztonsági környezet feletti fokozott ellenőrzést biztosítanak számukra. Az elmozdulás a platformok konszolidációja felé azonban buktatókat is rejthet. Az egyik jelentős – bár nem új – aggodalom a koncentrációs kockázat, amikor a szervezet túlzottan függővé válhat egyetlen szállítótól vagy platformtól. Egy másik, kereskedelmi szempontból jelentkező kihívás a beszállítói kötöttség. Ahogy a szervezetek egyre inkább függenek egy adott termék- vagy szolgáltatáskészlettől, előfordulhat, hogy a választott platform már nem felel meg igényeiknek. Ilyen esetekben a szolgáltatóváltás költséges és összetett vállalkozás lehet, jelentős kompatibilitási problémákkal és további képzési követelményekkel járhat.

„E kockázatok mérséklése érdekében fontolóra kell venni a platformkonszolidáció hibrid megközelítését”

– javasolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.

„Tehát azok a szervezetek, amelyek a platformok konszolidációja felé mozdulnának el, jól teszik, ha a döntés előtt azonosítják és a megvalósítás során kezelik az ezzel járó kockázatokat, a hiányosságokat pedig célzott megoldásokkal egészítik ki, amelyek biztosíthatják a rugalmasságot, az alkalmazkodást a változó körülményekhez.”

Hogyan azonosíthatók az emberek a kibertérben?

Az eszközök és felhasználók megbízható azonosítása egy olyan szilárd alap, amely nélkül nem létezik IT-biztonság. A digitális személyazonosságok utat nyitnak egy agilisabb és hatékonyabb digitális világ felé. Ezen a téren világszerte számos innovációval találkozhatunk, az identitás-hitelesítés azonban továbbra is kihívást jelent. A rendszerek közötti széles átjárhatóság, a deepfake megjelenése és a személyes és biometrikus adatfeldolgozás terjedése megköveteli a jövőálló hitelesítési megoldások kidolgozását és korszerű szabályozások kialakítását. A CISO-knak és a döntéshozóknak jobban meg kell érteniük a helyzetet, újra kell gondolniuk a berögzült folyamatokat, és be kell fektetniük a szilárd elveken nyugvó innovatív rendszerekbe.

Megvédhetők-e az okoseszközök?

Az okos eszközök és termékek robbanásszerű elterjedése megváltoztatta a kapcsolattartást a bennünket körülvevő világgal, ezzel együtt pedig a hagyományos biztonsági hozzáállás is elavulttá vált, az alig egy évtizeddel ezelőtt alkalmazott módszerek már nem elegendőek. A termékek egyre rövidülő életciklusa során megjelenő sebezhetőségek a gyártókat és a szabályozókat is arra késztetik, hogy minél gyorsabban minél fejlettebb módszereket keressenek, amelyekkel lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök biztonságos használatát. Az eszközök által elért vállalati adatvagyon védelme kulcsfontosságú lesz az ágazatok és infrastruktúrák integritásának, biztonságának megőrzése szempontjából.

Létezik-e stabil biztonsági kultúra?

A működés zavartalansága szempontjából a kiberbiztonság alapvető tényező lett az egyes szervezetek és az egész társadalom számára is. Továbbra is aggasztó, hogy a támadók zsarolóprogramokat vagy más rosszindulatú eszközöket használnak nagyszabású ipari zavarok előidézésére, adatok és akár emberi életek kockáztatásával. A beszállítók is biztonsági kockázatot hordozhatnak: a szervezetek egyre inkább külső szolgáltatókra támaszkodnak a szoftverek és szolgáltatások terén, így fokozott a veszélye annak, hogy ezek az ellátási lánc gyenge láncszemei lesznek. Meg kell találni a módját annak, hogyan hozhatunk létre széles körű, holisztikus és ellenálló biztonsági kultúrát az egész vállalatban azzal a céllal, hogy minden érintett felismerje és hozzátegye a magáét a rendszerek és folyamatok tervezésétől a működtetésen át egészen a kivezetésig.

A teljes riport itt olvasható: Kiberbiztonsági tanácsadás – KPMG Magyarország


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Egyre nagyobb jövedelemtől adnak csak személyi hitelt a bankok

Több bank is megemelte egyes személyi kölcsönei esetében a minimálisan elvárt nettó igazolt jövedelem összegét áprilisban – hívja fel a figyelmet Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

A legtöbb pénzintézet azonban továbbra is az aktuális nettó minimálbértől hitelez, ami ugyancsak jelentősen emelkedhet a következő pár évben a kormányzat tervei szerint, nehezebb helyzetbe hozva a nyugdíjas hiteligénylőket.

A legtöbb banknál legalább az aktuális nettó minimálbért kell igazolnia az igénylőnek ahhoz, hogy hitelt kaphasson, így a személyi kölcsönök esetében is rendszerint ugyanez az elvárás. Vagyis a legtöbb pénzintézet jelenleg 193 382 forint nettó jövedelemtől hitelez, míg 2026-ban 218 519 forint, 2027-ben pedig 249 109 forint lesz az elvárt minimum, amennyiben teljesül a kormányzat többlépcsős minimálbéremelési terve.

Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor a bankok egy része a minimálbért meghaladó összegű jövedelmet vár el, közülük többen pedig még emeltek is ezen áprilisban.

Az Erste Banknál például a Most Személyi Kölcsön és a Most Hűség Kölcsön esetében elvárt jövedelem 175 ezer forintról 193 ezer forintra nőtt áprilisban. A Most Személyi Kölcsönnél változott az adóstárssal történő igényléskor elvárt jövedelem összege is: itt április 26-tól kettejüknek 260 ezer forint helyett már 290 ezer forintot kell tudniuk igazolni.

Az OTP Bank is lépett április elején: az OTP Otthon Személyi Kölcsön és az OTP Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel igényléséhez elvárt jövedelem 250 ezer forintról 400 ezer forintra nőtt.

A Cofidis pedig a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelénél minimálisan elvárt jövedelmet emelte meg 450 ezer forintról 500 ezer forintra április 1-től. 

Az emelések ellenére a többség kaphat ingatlanfedezet nélkül igényelhető hitelt a bankoktól, hiszen 2025. februárban a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 455 ezer forint volt a Központi Statisztikai Hivatal szerint, míg a nettó mediánkereset – aminél az emberek fele többet, fele pedig kevesebbet visz haza – 370 700 forint volt – jegyzi meg a pénzügyi szakértő.

Nehezebb helyzetben a nyugdíjas hiteligénylők

Más a helyzet a nyugdíjas hiteligénylőkkel, hiszen 2025. februárban 242 683 forint volt az átlagos nyugdíj összege a Központi Statisztikai Hivatal szerint, míg a mediánérték 214 490 forint volt.

Ez utóbbi adat azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíjban részesülők valamivel kevesebb mint fele a minimálbérnél kisebb összegű ellátásban részesül, így ők a legtöbb banknál nem hitelképesek jelenleg. Ugyanakkor a kisnyugdíjasok számára is akadnak lehetőségek: a Provident például már 100 ezer forint jövedelemtől hitelez, míg az MBH Hajrá Személyi Kölcsön Start Plus-hoz elég 150 ezer forint nettó jövedelmet igazolni.    

A nyugdíjasok hitelfelvételi lehetőségei várhatóan tovább romlanak a jövőben, ugyanis az elmúlt egy évben a keresetek nagyobb mértékben nőttek a nyugdíjaknál: 2025. februárban 212 318 forint volt a különbség a nettó átlagkereset és az átlagos öregségi nyugdíj között, míg egy évvel korábban még csak 185 833 forint volt ugyanez. 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss