Gazdaság
Ingyenesen biztosítja az e-aláírásokat magánszemélyeknek a NETLOCK a vírushelyzetre tekintettel
Az e-aláíró tanúsítvány távolról, videóazonosítással kiváltható
Digitális robbanás zajlott tavaly Magyarországon. A járványhelyzettel járó tömeges távmunka után egy új jogszabály adhat újabb lökést a digitalizációnak Magyarországon, amely személyes megjelenés nélkül, videóazonosítással is elérhetővé teszi a e-aláíró tanúsítványhoz szükséges regisztrációt. A NETLOCK szeretné segíteni és még népszerűbbé tenni a járványhelyzetben a távolról történő hitelesítést ezért, magánszemélyek számára most díjmentesen kínálja a minősített e-aláíró szolgáltatások új generációját, amelyre videóazonosítással a www.netlock.com oldalon lehet regisztrálni.
Egy év alatt megtízszereződött az e-aláírások száma a NETLOCK-nál
A világjárvánnyal járó karantén és a tömeges otthoni munkavégzés miatt robbanásszerűen nő az e-aláírás használók száma Magyarországon: 2020 decemberére – éves viszonylatban – közel megtízszereződött az elektronikusan aláírt dokumentumok száma a NETLOCK rendszereiben. Egy új jogszabálynak köszönhetően pedig most még könnyebben, videóazonosítással is lehet igényelni, egyszerűn és gyorsan az e-aláíráshoz szükséges tanúsítványokat. Mindez további lendületet adhat a digitális transzformációnak Magyarországon és különösen aktuálissá teszi azt, hogy a NETLOCK új e-aláíró szolgáltatását magánszemélyek most ingyenesen igényelhetik magánhasználatra. A vállalat ezzel is szeretné támogatni, hogy a vírushelyzetben minél többen tudják ügyeiket távolról, elektronikus hitelesítéssel intézni.
Videóazonosítás: digitális mérföldkő az új jogszabály
„A videóazonosítás törvényi kereteinek megalkotásával a kormányzat egy meghatározó mérföldkövet tett le Magyarország digitalizációjában, mert korábban a körülményesnek mondható személyes igénylési folyamat jelentős gátja volt az e-aláírás elterjedésének. Mostantól viszont sokkal kényelmesebb és egyszerűbb lesz igényelni és kiváltani a szükséges e-aláíró tanúsítványt”
– mondta el Somkuti András, a Docler Holding elnöke és az e-aláírás-specialista NETLOCK vezetője.
„Az e-aláírás-megoldások sok szempontból el voltak maradva az okostelefonok világához szokott felhasználók igényeitől. Ma már senki sem akar chipkártyákat, speciális és nehezen érthető szoftvereket használni. Ugyanolyan egyszerűen szeretnénk e-aláírni, mint ahogyan egy utalást intézünk a netbankban. A NETLOCK ezt kínálja. Nemzetközi szinten is versenyképes új szolgáltatásunk minden tekintetben megfelel egy XXI. századi felhasználó elvárásainak”
– mondta el a Somkuti András. Az új szolgáltatása www.netlock.com oldalon érhető el és folyamatosan fejlesztés alatt áll. Jelenleg az üzleti felhasználói területen leginkább várt fejlesztésekre koncentrálnak, de a végcél egy olyan digitális identitás tárca létrehozása, amely részben vagy egészében képes kiváltani a klasszikus, pénztárcában tárolt plasztikkártyákat, és teljeskörű digitális identitást biztosíthat a felhasználónak.
Az e-aláírások új generációját kínálják
A NETLOCK névre hallgató e-aláíró megoldás új dimenzióba helyezi a digitális hitelesítést: modern, okostelefonra optimalizált és lényegesen leegyszerűsíti az e-aláírás folyamatát. Ennek része az is, hogy a tanúsítványigénylés és a videóazonosítás önkiszolgáló, teljesen automatizált, a nap 24 órájában elvégezhető. Nem kell operátorral egyeztetni vagy ügyfélszolgálatra bemenni, nagyjából 5 perc az igénylési folyamat. A NETLOCK új, kényelmes és üzletileg is előnyös aláírási funkciókat is kínál. Ilyen például a több aláíró bevonását támogató szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy egy-egy dokumentumot – például szerződést– könnyedén alá tudjon írni több partner is a rendszeren belül, e-mailezés nélkül. Az alkalmazásban folyamatosan nyomon lehet követni, hogy rákerültek-e már a szükséges aláírások a dokumentumra, amelyet minden aláíró csak akkor tud letölteni a rendszerből, ha már minden érintett aláírta azt.
„Egy nagyvállalatnál, több aláíró esetén ez egy nagyon értékes funkció. Összességében a korábbi e-aláíró megoldásokhoz szokott felhasználóknak olyan élményt jelent a NETLOCK, mintha egy középkategóriás autóból átülnének egy sportkocsiba”
– összegezte Somkuti András, hozzátéve, hogy a rendszerben aláírt dokumentumok teljes bizonyító erejű magánokirati joghatással bírnak az EU teljes területén.
Gattyán György: mindenki számára szeretnénk elérhetővé tenni az e-aláírást, amelyre most ingyenesen regisztrálhatnak a magánszemélyek!
„A NETLOCK átvezeti a XXI. század világába a digitális hitelesítést. Büszkék vagyunk rá, hogy nemcsak Magyarországon, de európai és világviszonylatban is csak néhány cég képes ilyen színvonalú szolgáltatásra. Szeretnénk, ha minél több magyar ember megismerné mindezt és sokak számára biztosíthatnánk az elektronikus aláírás képességét. Ezért új fejlesztésünket most a magánemberek számára, magáncélú felhasználásra ingyenessé tettük. A magunk részéről ezzel is szeretnénk hozzájárulni Magyarország digitális fejlődéshez, különösen most, amikor a járvány miatt még inkább előtérbe kerül, hogy ügyeinket távolról, személyes érintkezés nélkül is el tudjuk intézni.”
– mondta el Gattyán György, a Docler Holding alapító-tulajdonosa.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Gazdaság1 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére