Gazdaság
Iskolásoknak is segít a járványhelyzet feldolgozásában a Bátor Tábor
Húsz évnyi tapasztalatukat az osztályok összekovácsolására fordítják
Három hónap alatt több mint 600 iskolásnak tartott online programot a Bátor Tábor. A pandémia és a digitális oktatás miatti lelki nehézségek enyhítését segíti ezzel az alapítvány.
„A táborainkba érkező gyerekek gyakran mesélnek nekünk a betegséggel kapcsolatos tapasztalataikról: a hosszan tartó otthonlétről, a barátoktól való elszigetelődésről, a hétköznapi élet eseményeinek és örömeinek elvesztéséről, a korlátozott lehetőségekről. Nem gondoltuk, hogy ez egyszer nem csak a krónikus, súlyos beteg gyerekek sajátja lesz, hanem hosszú hónapokig mindenki osztozik benne”
– mondja Kocsis Anna Dorka, a Bátor Tábor pszichológusa.
„Bár nehéz általánosságban beszélni arról, hogyan élik meg a gyerekek és a serdülők a COVID miatti lezárásokat, fontos tudatosítani, hogy számos érzelmi teherrel küzdhetnek ők is a jelen helyzetben. Hiszen a társas interakciók csökkenése, az iskola adta keretek hiánya, a megbetegedéstől való félelem negatívan hathatnak a gyermekek pszichés jóllétére. Veszteségekkel kell megküzdeniük, mivel életritmusukról, szokásaikról, szeretett tevékenységeikről kell lemondaniuk, és többen élik át a gyász érzését is”
– teszi hozzá a szakember.
Az alapítvány 2001 óta segíti a súlyos betegséggel küzdő gyerekeket és családjaikat abban, hogy minél magabiztosabban és könnyedebben térhessenek vissza mindennapi életükbe. A pandémia okozta kihívásokhoz igazodva a programjaikat nem csak átköltöztették a digitális térbe, hanem azokat bárki számára elérhetővé tették. A Digitális Bátor Tábor, több napos online turnusok, néhány órás családi játékok vagy a kórházi ágyból elérhető gyógyító élmények mellett már az egymástól elszakadt osztályközösségeknek is segítenek a képernyőkön keresztül (újra) összekovácsolódni.
„Felismertük, hogy a mentális egészségmegőrzés területén szerzett 20 éves tudásunkkal most minden fiatalnak segíthetünk
– teszi hozzá Vargyas-Tóth Julianna, a Bátor Tábor programfejlesztési tanácsadója.
„A gyerekek gyakori motiválatlanságát az online iskolai programunkra jelentkező osztályfőnökök is megerősítik. A közösségépítő játék decemberi indulása óta már több mint 600, digitális oktatásban résztvevő iskolásnak segítettünk a társaival közös, felszabadító élményeket szerezni.”
A szervezet ingyenes programja iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy jelenleg nem is tudnak több jelentkezést fogadni.
„Óriási dolog látni, ahogy a kedvetlenül, kikapcsolt kamerával érkező kamaszok alig két óra alatt megnyílnak, együtt gondolkodnak, kreatív feladatokat oldanak meg, álmodnak, terveznek. Rengeteg pozitív visszajelzés érkezik a gyerekektől és a tanáraiktól is. Az egyik legmeghatóbb talán egy 9. osztályos résztvevőnk üzenete volt: „A játék alatt úgy éreztem, mintha nem lennék felesleges.”
A Bátor Tábor pszichológusa szerint azok a gyerekek, akiket rosszabbul érint ez az időszak, hosszabb ideig rosszkedvűek lehetnek, ingerlékenyebbé, motiválatlanná válhatnak, megváltozhatnak evési és alvási szokásaik.
”Ezek a jelenségek felhívhatják a szülők és a pedagógusok figyelmét arra, hogy a gyermekeknek segítségre, támogatásra van szükségük. A felnőttek megértést és érzelmi támaszt nyújthatnak nekik, beszélgetéssel támogathatják őket, illetve segíthetnek abban, hogyan tudnak megküzdeni egy ilyen helyzettel.”
A Digitális Bátor Tábor gyűjteményébe bekerültek az online iskolai program kedvenc csapatépítő játékai, így most az osztályfőnökök is kipróbálhatják azokat!
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Zöld2 hét ago
A világ legfenntarthatóbban működő vállalata a Schneider Electric a TIME és a Statista rangsora alapján
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden