Gazdaság

A Digitális Jólét Program és három modellváltó egyetem együttműködésében jön létre a Digitális Agrárakadémia

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) vezetésével a győri Széchenyi István Egyetem (SZE), az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) és a Digitális Jólét Program (DJP) közös konzorciumot hozott létre a Digitális Agrárakadémia (DAA) fejlesztésének irányítása érdekében.

A Digitális Agrárakadémia (DAA) létrehozását a Digitális Jólét Program 2.0-ról (DJP2.0) szóló kormányhatározat rendelte el azzal a céllal, hogy a digitális technológia megismerésének, kipróbálásának és a szükséges alapismeretek megszerzésének lehetőségét a mezőgazdasági termelők és az agrárgazdaság más szereplői számára is biztosítsa. 2019-ben a DAA pilotfázisában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével elkészültek a tananyagok első változatai, melyek felülvizsgálata a DAA második fázisában elindult.

A DAA továbbvitelének érdekében a Magyarország Digitális Agrár Stratégiájáról (DAS) szóló kormányhatározat szerint, a DAS intézkedési tervében kidolgozásra került a DAA működési modellje és feladatai. A Kormány a Digitális Agrárakadémia működtetésére 2027-ig biztosított forrást az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJ Nkft.) számára. A DAA második fázisában a tananyagok felülvizsgálata, frissítése, új tananyagok előkészítése, a digitális jó megoldások tudásbázisának összeállítása, a digitális bemutató gazdaságok kiválasztása, valamint a tananyagok határon túli terjesztéséhez szükséges kiegészítések elkészítése fog megtörténni. Elindul emellett a DAA portálja, ahol hozzáférhetővé válnak a tananyagok, a tudásbázis, a bemutató gazdaságok adatbázisa, valamint a projekt hírei és eseményei.

„A MATE vezetésével az SZE és az ÁTE a DJP-vel közösen valósítja meg a termelők számára versenyképes tudást biztosító, folyamatosan megújuló és megfelelő tanulói élményt adó Digitális Agrárakadémiát.”

– mondta Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora.

„A DJP-vel 2021. február 15-én együttműködési szándéknyilatkozatban fektettük le a közös munka területeit, aminek része ez a megállapodás is. A DJP az egyetem jogelődjével, a Szent István Egyetemmel is jó szakmai viszonyt ápolt, ami a modellváltást követően is megmaradt. A MATE kiemelt feladata a magas szintű agrár-felsőoktatás biztosítása mellett a jelenlegi termelők felkészítése a digitális megoldások fogadására az ágazat hatékonyságának javítása érdekében, a szükséges tudásbázis és szaktanácsadási háttér létrehozása, képzése. Ebbe a feladatba illeszkedik a Digitális Agrárakadémia.”

„A DJP szakmai elemző tevékenységét a magyar felsőoktatási intézmények bevonásával valósította meg, előmozdítva ezen intézmények szakosodását és specializálódását bizonyos digitalizációval összefüggő témakörökben, akár nemzetközi szinten is. A DJP célja, hogy a DAA tananyagainak fejlesztését az adott téma kiemelt szakértői és szakmai műhelyei végezzék”

– mondta dr. Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője.

Ez a cél kizárólag több egyetem együttműködésében valósulhat meg maradéktalanul, így a DJP és a három modellváltó egyetem április 1-jén megállapodott a DAA közös konzorciumi irányításáról.

Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke elmondta: örülnek, hogy ebben a programban egy jó cél érdekében olyan kiváló partnerekkel foghattak össze, mint az ÁTE, a MATE és a DJP.

„Büszkék vagyunk arra, hogy hagyományainknak köszönhetően rendkívül erős gyökerekkel rendelkezünk a műszaki tudományok és a digitalizáció terén. A világban jelenleg zajló technológiai forradalom az agráriumot is áthatja. Az egyetemünk által nyújtott innovatív megoldások nagymértékben hozzájárulnak a stratégiai fontosságú agrár- és élelmiszeripar fejlődéséhez, ami a modern Magyarország alapját képezi. Tudásunk, kompetenciáink fontos hozzáadott értéket jelentenek a most lefektetett együttműködésben is, amelynek révén tovább javulhat az ágazat versenyképessége”

– hangsúlyozta.

Dr. Sótonyi Péter, az ÁTE rektora kiemelte, hogy

„A digitálisan felkészült állatorvosok, közegészségügyi-, agrár- és élelmiszeripari szakemberek képzése az ÁTE egyik kiemelt célja. Ezen cél által vezérelve jött létre éppen ma egy éve a Digitális Agrár Stratégia végrehajtásának keretében a Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet (DÉOKFII), amely a hazai élelmiszerlánc-biztonsági szakemberek képzésének egyik legfontosabb helyévé fog válni az elkövetkező években.”

Hozzátette:

„Az ÁTE örömmel csatlakozik és csatornázza be a DÉOKFII szaktudását a DAA tananyagfejlesztését irányító konzorciumba.”

Up Next

Fiatal mérnökök segítik a diákok pályaválasztását

Don't Miss

Az internetbiztonság most az első számú prioritás

Advertisement Booking.com

Gazdaság

7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Megjelent az Otthon Start hitel feltételeiről szóló rendelet, ami azon túl, hogy számos helyen pontosította a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet, újdonságokat is tartalmaz.

A hatályos jogszabály szerint azonban sokan nem örülhetnek majd. Tóth Renáta ingatlanjogász szerint például osztatlan közös tulajdonú ingatlan nem lesz megvásárolható a konstrukcióval, mint ahogy arra sem lesz lehetőség, hogy a családtagok kivásárolják egymást tulajdonrészét egy örökölt ingatlanból.

1. Nagyon sok ház jogviszonya rendezetlen

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak – egylakásos lakóház ezek hivatalos megnevezése – rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Amennyiben ez nem teljesül, akkor a bank vagy elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

2. Nem feltétlenül hitelezik a bankok a korszerűtlen ingatlanokat

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

3. Nem hitelezhető egy osztatlan közös tulajdon

Az, hogy a jogszabály nem teszi lehetővé a tulajdonrész vásárlást, az Tóth Renáta szerint egyben azt is jelenti, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatant sem lehet majd vásárolni az Otthon Start hitellel. Akkor sem, ha használati megosztási szerződése van a tulajdonosoknak, ami egyébként piaci hitel igényléséhez elegendő lehet. A szakember szerint ez sok ingatlant kizár a lehetőségből.

4. Nem lehet az örökölt ingatlanból kivásárolni egy családtagot

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

5. Garázsra és tárolóra nem igényelhető az olcsó hitel

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

6. A tanya megvétele megfinanszírozható, de a hozzá tartozó földterület már nem

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

7. Ellentmondás a 10 százalékos önerővel kapcsolatban

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják

Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.

A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.

A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.

„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”

– fogalmazott Zala Mihály

A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.

„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”

– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.

Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!