Gazdaság
A leggazdagabbak új szórakozása a világűr
A világűr szép lassan kezd megnyílni a leggazdagabbak előtt: júliusban két vállalkozó is eljutott az űrbe, ami fordulópontot jelenthet az űrturizmus történetében. Az üzletemberek sikereinek ugyanakkor nem mindenki örül.
2021 júliusában két milliárdos is elindult a világűrbe, mindketten saját cégük űreszközén utaztak. A versenyt Richard Branson nyerte, aki július 11-én a VVS Unityvel 80–90 kilométeres magasságig emelkedett. Hogy ezzel valóban elérte-e a világűrt, arról megoszlanak a vélemények. Kilenc nappal később, július 20-án aztán Jeff Bezos következett, a világ leggazdagabb embere a New Shepardon még magasabbra, 106 kilométerre jutott.
A vállalkozók az utazásokkal életük nagy álmát váltották valóra, egyes szakértők pedig úgy vélik, hogy a missziókkal új fejezet kezdődött az űrturizmus történetében. Branson és Bezos útjai ugyanakkor komoly ellenszenvet is kiváltottak, a küldetések pedig azt sugallják, hogy a világűr újabb területet adhat az egyenlőtlenségek növelésének.
Fellendülhet az űrturizmus
Az elmúlt években a hidegháború után ismét komoly rivalizálás kezdődött a világűrben. A versenyhez ezúttal nemcsak a nagyhatalmak, hanem magánvállalatok, főként amerikai cégek csatlakoztak. A világűr számos komoly gazdasági lehetőséggel kecsegtet, az idegen égitesteken, így az aszteroidákon például értékes nyersanyagokat nyerhetne ki fajunk.
A szektor már a 2000-es években létrejött, Dennis Tito amerikai milliárdos 2001 áprilisában vált az első olyan űrturistává, aki maga finanszírozta az útját. Az elkövetkező években hét űrturista is eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, de a 2010-es évekre az ágazat megtorpant. Ugyanebben az évtizedben több űripari szereplő is bejelentette, hogy fel akarja lendíteni a szektort, emiatt most az sejthető, hogy a 2020-as évek az űrturizmus évtizedévé válhatnak.

Dennis Tito (balra) és Talgat Muszabajev orosz űrhajós a Szojuz kapszulában landolásuk után Arkalik város közelében, Kazahsztánban 2001. május 6-án.
A folyamat fontos mérföldköve lehetett Branson, illetve Bezos utazása, hiszen a missziókkal két versenyképes szereplő lépett be az űrturizmus területére. Branson Virgin Galacticje és Bezos Blue Originje mellett mindenképp meg kell említeni az Elon Musk-féle SpaceX-et, amely 2021 végén szállíthatja első fizetős ügyfelét a világűrbe.
Könnyen elképzelhető, hogy a nagy cégek révén rövidesen valóban fordulat jön az űrturizmusban, azzal viszont nem érdemes számolni, hogy a közeljövőben mi is tervezhetünk nyaralást az űrbe. A turizmus ezen ága ugyanis egy ideig még bizonyosan a leggazdagabbak hobbija marad. Igaz, a szűkebb közönség ellenére, a drága utak miatt az ágazat így is komoly hasznot hozhat az érdekelt vállalatoknak.
Borsos árú jegyek
A Virgin Galactichez eddig nagyjából 600 ember nevezett be űrutazásra. A közel egy órán át tartó kalandra a felkészítéssel és a cég űrruhájával együtt 250 ezer dollárt (közel 75,6 millió forintot) kellett fizetni. Az előzetes jegyértékesítést 2014-ben, a VSS Enterprise kísérleti űrrepülő katasztrófája után függesztették fel – a tragikus teszt során a gép megsemmisült, Michael Alsbury másodpilóta meghalt, Peter Siebold pilóta pedig súlyosan megsérült. A tervek szerint a vállalat 2022-től fog rendszeres utazásokat szervezni, a becslések alapján az újabb jegyek 300–400 ezer dollárba kerülnek majd.

Sir Richard Branson a Virgin Galactic UNITY22 fedélzetén
A Blue Origin esetében a turisták talán valamivel kevesebbet fognak fizetni, bár az első kuncsaft valószínűleg milliós összeget hagyott ott a cégnél. Bezos repülésére egy névtelen ajánlattevő is benevezett egy aukción, az érintett 28 millió dollárt ajánlott fel, ütemezési problémák miatt viszont végül nem tudott részt venni az úton. Helyét Oliver Daemen, egy 18 éves fiú vette át, akinek az apja egy meg nem nevezett összeget fizetett a székért. A Blue Originnél a későbbi utak olcsóbbak lesznek, de ez nem azt jelenti, hogy bárki megengedhetné magának a cég szolgáltatását. A foglalás már most is elérhető, igaz, a jegyek pontos ára nem ismert – egy 2018-as számítás alapján az összeg 200–300 ezer dollár között mozoghat. Bezos szerint a cég útjaira komoly a kereslet, eddig nagyjából 100 millió dollár értékben adtak el jegyeket.
Az Axiom 2022-ben indíthatja be űrturisztikai projektjét, melyben a SpaceX Crew Dragon űrhajójával fogják a Nemzetközi Űrállomáshoz szállítani a kuncsaftokat. Egy-egy utazáson három ügyfél vehet részt, a vendégek pedig nyolc éjszakát tölthetnek majd az űrállomáson. Egyetlen jegy 55 millió dollárba fog kerülni.

Jeff Bezos, testvére, Mark Bezos, a 18 éves Oliver Daemen és a 82 éves Wally Funk elhagyja a Blue Origin New Shepard legénységi kapszuláját, miután 2021. július 20-án leszállt a texasi Van Hornban.
Nem lettek szimpatikusabbak
Bár a világűr és az űripar az elmúlt években egyre több ember érdeklődését keltette fel, a leggazdagabbak kalandjait nem mindenki szemlélte örömmel. Branson, de különösen Bezos tevékenysége sokakban komoly ellenszenvet váltott ki. A két milliárdost rengeteg kritika érte, volt, aki Bransont gyermeteg előzése miatt támadta – a brit vállalkozó egyértelműen a hírverés kedvéért indult hamarabb utazásra, mint vetélytársa. Mások azt kérdőjelezték meg, hogy elérte-e egyáltalán a világűrt, de az is kiderült, hogy a Virgin Galactic által közzétett videó megtévesztő volt, Branson valójában nem kerékpárral utazott ki a felbocsátás helyszínére.
Bezost azzal bírálták, hogy amíg ő mérnökei zsenialitását kihasználva kiruccan az űrbe, addig cége, az Amazon kizsigereli az alkalmazottait. A megvetés olyan szintet ért el, hogy petíció indult azzal a célkitűzéssel, hogy Bezos ne térjen vissza repüléséről. A világ leggazdagabbjának rengeteg a kritikusa, népszerűségének pedig tovább ártott, ahogy cowboykalapban, szintén milliárdos testvérével dollármilliókba kerülő, pusztán a szórakozást szolgáló űrutazásra indult.
Branson és Bezos halandók számára értelmetlen, komoly üvegházgáz-emisszióval járó űrversenye nem igazán nyerte el a közönség tetszését. De akad olyan, aki űrbeli ambícióit is képes jól eladni.
Sok múlik a píáron
Míg Bezost a közösségi oldalakon többen az Austin Powers – Aranyszerszám röhejes főgonoszához, Dr. Genyához hasonlították, addig egy másik, az űriparban is tevékenykedő milliárdosban sokan az egyik legvagányabb szuperhőst, Vasembert vélik felfedezni. Úgy tűnik, Elon Musk az ügyes kommunikációval el tudta érni azt, amit a többi vetélytársa nem: sikerült a szélesebb közönség szimpátiáját is elnyernie.
Noha a többiekhez hasonlóan Musk is érdekelt az űrturizmusban – a SpaceX a Holdhoz, illetve a Föld körül tervez egyelőre méregdrága utazásokat –, a vállalkozó gondosan ügyel arra, hogy azt a látszatot keltse, fő álma az emberiség megsegítése. Bezos hiába tűzte ki szintén célul az űrkolóniák létrehozását, Musk egyszerűen nagyobb hangsúlyt fektet az ilyen típusú tervei, például a marsi telepek megalapításának kommunikálására – az pedig szóba sem jöhetett, hogy Musk vállalata, a SpaceX űrhajóin az elsők között utazzon. Ez lehet az oka annak, hogy a közönség még azt is elnézi, sőt tapsol is hozzá, ha Musk hatalmas csinnadrattával, főként reklámcélokkal felbocsát egy rakétát.
Bár időnként a SpaceX-vezért is érik kisebb-nagyobb kritikák – például azzal kapcsolatban, hogy miként reagált a koronavírusra –, népszerűsége látszólag alig zuhant az évek során. Musk Bezossal együtt belekeveredett az idén júniusban kirobbant amerikai adózási botrányba is, az emberek többsége mégis inkább Vasemberként, a Teslával a klímaváltozás ellen harcoló, fajunkat új égitestekre eljuttató hősként tekint rá.
Óriási a felelősség
Könnyen elképzelhető, hogy a világűr feltérképezése és kiaknázása már a mi életünkben fordulatot hoz az emberiség történetében, a folyamat egyik fontos állomása pedig az életképes űrturizmus megalapítása lesz. Az új égitestek meghódítása jelentős gazdasági fellendülést eredményezhet, az idegen objektumok nyersanyagainak kinyerésével csökkenthetjük a Földre nehezedő terheket, az emberiség hosszú távú fennmaradásának ráadásul kedvezhet, ha képesek leszünk több bolygón is megtelepedni.
Ha a világűrben rejlő lehetőségekkel az állami űrszervezeteken kívül csak a leggazdagabbak tudnak élni, még nagyobb befolyásra tehetnek szert. Egyelőre az látszik, hogy Bezosék nem sok felelősséggel közelítenek az űrhöz, sokkal inkább érződik az, hogy a történelemkönyvekbe való bekerülésre törekednek. A legnagyobb űripari vállalatok szabályozása elsősorban az Egyesült Államok feladata lenne, Amerika számára azonban egyre fontosabb szövetségesekké válnak ezek a cégek, amelyek segíthetnek megerősíteni az ország űrbeli hegemóniáját.
Forrás: 24.hu
Gazdaság
Autót a tévék mellől: új korszak jöhet a magyar autókereskedelemben
Mostantól akár egy műszaki áruházban is rátalálhatunk a következő új autónkra. A Geely modelljei a Pólus Center MediaMarkt áruházában kialakított shop-in-shop terében válnak elérhetővé a mai naptól.
A Schiller Autó Család, a Geely Magyarország és a MediaMarkt közös projektje siker esetén további magyarországi, illetve regionális helyszíneken is megjelenhet.
Új értékesítési csatornákon folyik a verseny az autópiacon
Az autóvásárlás első lépése egyre kevésbé kötődik kizárólag a hagyományos márkakereskedésekhez. A vásárlók jellemzően már az online térben megkezdik a tájékozódást, majd több fizikai és digitális érintkezési ponton keresztül jutnak el a döntésig. Az autókereskedelemben ezért is erősödik az omnichannel, vagyis többcsatornás szemlélet: a márkáknak nemcsak szalont, hanem egymásra épülő online és offline vásárlási utat kell kialakítaniuk.
A versenyt tovább fokozza a hazai piacon új, elsősorban kínai autómárkák európai és magyarországi terjeszkedése. Az új belépők számára ezért az egyik legfontosabb kérdés, hogyan tudnak rövid idő alatt ismertséget, bizalmat és könnyen hozzáférhető értékesítési hálózatot építeni egy egyre zsúfoltabb piacon.
Erre a helyzetre ad választ a Geely, a Schiller Autó Család és a MediaMarkt együttműködése. Az idén Magyarországra érkezett márka modelljei már jelenleg is elérhetők a Schiller Autó Család IV. kerületi központi telephelyén, a Pólus Center MediaMarkt áruházában kialakított shop-in-shop pont pedig ezt a jelenlétet egészíti ki egy új, nagy vásárlói forgalmat elérő csatornával. Az érdeklődők a helyszínen megismerhetik a modelleket, szakértői tájékoztatást kérhetnek, ajánlatot igényelhetnek és elindíthatják a vásárlási folyamatot.
„A jövő kiskereskedelme egyre kevésbé különálló értékesítési csatornákról szól, sokkal inkább arról, hogyan tudjuk a kettőt megfelelően összekapcsolni és a vásárlót a döntési folyamat minden pontján segíteni. Egyre többen kezdik meg a tájékozódást, és ezáltal a vásárlási folyamatot online, ugyanakkor továbbra is fontos a személyes, szakértői tanácsadás, illetve az élmény, hogy a vásárló meg tudja fogni, ki tudja próbálni a termékeket. Erre a változásra nekünk is reagálnunk kell, így áruházaink szerepét is tovább építjük: a termékek mellett szolgáltatásoknak és új partneri megoldásoknak is helyet adunk. A Pólusban elindított elektromos autóértékesítési pilot ennek az iránynak az első kézzelfogható hazai példája. A célunk, hogy valós piaci környezetben lássuk, hogyan működik ez az új modell, és a tapasztalatokra építve döntsünk arról, hogyan tudjuk tovább bővíteni a MediaMarkt szolgáltatási és üzleti lehetőségeit.”
– emelte ki Szilágyi Gábor, a MediaMarkt ügyvezető igazgatója.
Közelebb viszik az autót a vásárlók mindennapjaihoz
A mostani shop-in-shop koncepcióban megvalósuló mini autószalon egyik fő kérdése ezért az lesz, hogy ezek a csatornák hogyan egészítik ki egymást, és képesek-e a hagyományos autószalonok közönségén túl új vásárlói csoportokat is megszólítani. A kezdeményezés illeszkedik a Schiller Autó Család azon törekvéséhez, hogy az autópiaci változások követése mellett maga is új értékesítési és ügyfélkiszolgálási megoldásokat próbáljon ki.
„Az autóvásárlási szokások folyamatosan változnak, ezért autókereskedőként nekünk is új helyszíneken és új formában kell találkoznunk a vásárlókkal. Nemcsak arra szeretnénk várni, hogy az érdeklődők belépjenek egy hagyományos autószalonba, hanem közelebb szeretnénk vinni hozzájuk az autókat. A MediaMarkt-tal közösen kialakított értékesítési pont ennek a gondolkodásnak egy új állomása”
– mondta Schiller Márk, a Schiller Autó Család schtratégiai és marketing igazgatója.
Kényelmesebb és digitálisabb az út az autóvásárlásig
A modern autók kiválasztásában egyre nagyobb szerepet játszanak a digitális szolgáltatások, a vezetéstámogató rendszerek, a kapcsolódási lehetőségek és az elektrifikált hajtásláncokhoz kapcsolódó technológiák. Ez az egyik oka annak, hogy a partnerek egy műszaki áruházban alakították ki az új értékesítési pontot.
A kezdeményezés olyan vásárlókat is elérhet, akik nem kifejezetten autóvásárlási céllal érkeznek az áruházba, ugyanakkor érdeklődnek az új technológiai megoldások iránt. A projekt egyik fontos kérdése éppen az lesz, hogy egy ilyen környezet mennyiben képes új érdeklődőket bevonni az autóvásárlási folyamatba.
Az együttműködés az áruház fizikai terén túl az online értékesítésre is kiterjed: a Geely modelljei a MediaMarkt webshopjában is megjelennek, ahol az érdeklődők az autóvásárlási folyamatot digitálisan is elindíthatják. A műszaki kiskereskedelmi webshopon keresztül történő autóértékesítés szintén egyedülálló kezdeményezésnek számít, és újabb példája annak, hogyan közeledik egymáshoz az autókereskedelem, az e-kereskedelem és a technológiai kiskereskedelem. Fontos leszögezni, hogy a vásárlás helyszíne és módja a fogyasztói jogokat nem befolyásolja: a magánszemélyként megvásárolt új autókra hároméves kötelező jótállás vonatkozik. Ezt a Geely a magyar piacon kommunikált, 8 évre vagy 200 000 kilométerre szóló garanciális vállalással egészíti ki, annak részletes feltételei szerint.
Több Geely modell lesz elérhető a helyszínen
A Pólus Center MediaMarkt áruházában a konkrét modelleket tekintve a Geely Starray, a Geely E5 és az újonnan a piacra érkező Geely E2 lesz elérhető. A Geely 2026-ban lépett be saját márkájával a magyar piacra, és a vállalat közlése szerint már több mint száz autót értékesített Magyarországon.
“A Geely a világ hetedik legnagyobb autógyártója és a részben vagy teljesen elektromos meghajtások, valamint a biztonsági architektúrák, a mesterséges intelligencia és a robotika autóipari alkalmazásának vezető fejlesztője. A modelljeinkben bemutatkozó Flyme Auto infotainment rendszereket pedig, amelyeket az iparág legfejlettebbjei között tartanak számon és amelyekről magyarországi vásárlóink is elismeréssel nyilatkoznak, a Geely csoporthoz tartozó Meizu okostelefongyártó fejleszti. A hazai újautópiacon idén tavasszal debütáló márkaként fontos számunkra, hogy minél több potenciális ügyfél ismerhesse meg testközelből a modelljeinket, az új shop-in-shop értékesítési ponttal pedig olyan közönséghez is eljuthatunk, amely egy klasszikus autószalonban talán még nem találkozott volna a márkával. A kezdeményezés számunkra is érdekes pilot, amelynek tapasztalatait a későbbi hálózatfejlesztésünk során is felhasználjuk”
– mondta Berkes Zoltán a Geely kereskedelmi és hálózatfejlesztési igazgatója.
A Schiller korábbi hasonló tapasztalataira is építenek
A Pólus Centerben induló értékesítési pont nem az első olyan Schiller-projekt, amely a hagyományos autószalonokon kívül teremti meg az autóvásárlás lehetőségét. A vállalat korábban az Etele Plazában nyitotta meg BYD-szalonját, ahol bevásárlóközponti környezetben tette elérhetővé a márka modelljeit.
A mostani projekt ezt a megközelítést viszi tovább, ugyanakkor eltérő formában: ezúttal nem önálló butik, hanem egy műszaki áruházon belül működő shop-in-shop értékesítési pont jön létre. A Pólus Centerben induló próba projekt egyik tágabb szakmai kérdése az, hogy a jövő autókereskedelmében milyen szerepet tölthetnek be a hagyományos szalonok mellett az alternatív értékesítési pontok. A partnerek azt is vizsgálják majd, hogy egy műszaki áruház környezete képes-e csökkenteni az autóvásárlás belépési küszöbét, új célcsoportokat megszólítani, és egyszerűbbé tenni a márkával való első találkozást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Elindult a SMARTTABLE ENERGY energetikai platform
Elindult a SMARTTABLE ENERGY oldala, amely a magyar villamosenergia-rendszer adatait, a Pulzus-indexet és üzleti döntéstámogató eszközöket mutatja be közérthetően, látványosan.
Adatok egy közös felületen
Elindult a SMARTTABLE ENERGY nevű magyar energetikai adat- és döntéstámogató platform. – számolt be az új oldalról Bökönyi Zsolt, a cég ügyvezetője. A célunk az volt, hogy egy felületen jelenítsük meg a magyar villamosenergia-rendszer aktuális adatait, és azok értelmezéséhez is segítséget adjunk. A fejlesztés alapját az a megközelítés adja, hogy az önmagukban bemutatott számok nem feltétlenül adnak világos képet az energiarendszer állapotáról. A fogyasztás, a hazai termelés, az import, a napenergia-termelés, a piaci árak és más rendszeradatok együtt már olyan összefüggéseket mutathatnak, amelyek a vállalati és ipari döntések szempontjából is relevánsak lehetnek. – tájékoztatott az ügyvezető.
A SMARTTABLE ENERGY-n többek között követhető, hogy adott időpontban mekkora a magyar villamosenergia-rendszer terhelése, mennyi villamos energia származik hazai termelésből, milyen mértékű az import, illetve hogyan alakul a napenergia-termelés. A felület a villamosenergia-piaci árak változását és a rendszer további fontos mutatóit is megjeleníti. A rendszer nem kizárólag adatokat gyűjt és ábrázol. A fejlesztés egyik célja az adatok közötti kapcsolatok bemutatása, valamint annak érzékeltetése, hogy az egyes értékek mit jelenthetnek a rendszer egészének működése szempontjából.
Saját rendszerállapot-index
A platform egyik központi eleme a Pulzus nevű rendszerállapot-index. Ez több energetikai mutató alapján igyekszik egyetlen, könnyebben értelmezhető képpé összefoglalni a villamosenergia-rendszer aktuális helyzetét. A Pulzus nem egyetlen adatot emel ki, hanem különböző rendszerjellemzőket kapcsol össze. Ide tartozik többek között a fogyasztás, a termelés, az import, a napenergia-termelés és a piaci környezet. Az index célja, hogy gyors áttekintést adjon az aktuális rendszerállapotról azoknak is, akik nem energetikai szakértők.
A módszertan és az index összetevői nyilvánosan megtekinthetők. Ez lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók ne csak az eredményt lássák, hanem azt is megértsék, milyen adatok és számítási szempontok alapján áll elő a Pulzus értéke. A megközelítés egy olyan gyakorlati kérdésre keresi a választ, hogy miként lehet egy összetett energiarendszer állapotát szakmailag értelmezhető, ugyanakkor közérthető formában bemutatni. A platform ezért az adatok vizualizációját és az azokhoz kapcsolódó értelmezést együtt kezeli.
Vállalati döntések támogatása
A vállalatok energiafelhasználásával kapcsolatban nem kizárólag az a kérdés, hogy egy adott szervezet mennyi villamos energiát fogyaszt. Fontos lehet az is, hogy a fogyasztás mikor jelentkezik, milyen piaci ár mellett történik, illetve milyen rendszerállapot kíséri. Ezek a szempontok különösen olyan területeken kerülhetnek előtérbe, ahol a fogyasztási profil, az energiatárolás vagy a töltési infrastruktúra kialakítása üzleti döntéseket befolyásol. Az országos és piaci adatok önmagukban nem helyettesítik a konkrét vállalati elemzést, de kiindulópontot adhatnak a további vizsgálatokhoz.
A SMARTTABLE ENERGY fejlesztése ezért saját energetikai kalkulátorokkal és interaktív döntéstámogató eszközökkel is bővül. A tervezett és készülő megoldások között szerepelnek az elektromosautó-töltéshez kapcsolódó számítások, az energiatárolók megtérülésének vizsgálatai, valamint a napelemes, energiatárolós és elektromosautó-töltési rendszerek együttes modellezését segítő eszközök.
Az ilyen modellek feladata, hogy az országos szintű információkat közelebb hozzák a vállalati, ipari és telephelyi döntésekhez. A hangsúly nem egyetlen technológia vagy beruházási irány népszerűsítésén, hanem az adatok alapján elvégezhető összehasonlításokon és számításokon van. A fejlesztők a felületet folyamatosan bővítik. A későbbi eszközök a tervek szerint további energetikai és üzleti kérdések vizsgálatát tehetik lehetővé, miközben a platform alapját továbbra is a nyilvánosan elérhető villamosenergia-rendszeradatok bemutatása és értelmezése adja.
Adatvizualizáció és üzleti digitalizáció
A SMARTTABLE ENERGY technológiai szempontból az adatvizualizáció és az energetikai döntéstámogatás metszetében helyezkedik el. A fejlesztés nem egy statikus adatbázisként, hanem olyan szakmai felületként mutatkozik be, amely a különálló értékekből igyekszik áttekinthető rendszerképet kialakítani. A felhasználó így nemcsak azt láthatja, hogy mennyi a fogyasztás vagy a termelés, hanem ezeket az adatokat az importtal, a napenergia-termeléssel és a piaci árakkal együtt is vizsgálhatja. Az egyes mutatók egymás mellé rendezése segíthet a változások és összefüggések felismerésében, különösen akkor, ha a rendszerállapot rövid idő alatt módosul.
A platform üzleti digitalizációs jelentősége abban állhat, hogy az energetikai adatok felhasználását nem kizárólag szakpolitikai vagy rendszerirányítási kérdésként kezeli. A vállalati fogyasztók, ipari szereplők és telephely-üzemeltetők számára ugyanis az energia költsége, időzítése és rendelkezésre állása egyaránt hatással lehet a működésre. A SMARTTABLE ENERGY jelenlegi formájában elsősorban tájékozódást és értelmezést támogató felület. A hozzá kapcsolódó kalkulátorok és modellezőeszközök fejlesztésével ugyanakkor a rendszer a konkrétabb vállalati vizsgálatok irányába is tovább épülhet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Még mindig vannak 8%-os betéti kamatok a piacon
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén megkezdte az alapkamat mérséklését, így joggal feltételezhetnénk, hogy ezzel párhuzamosan a betéti kamatok is csökkenésnek indultak.
A piacon azonban továbbra is elérhetők kifejezetten magas, akár 8%-os kamatot biztosító megtakarítási konstrukciók. Ezek igénybevételéhez különböző feltételeket kell teljesíteni, ezért a megtakarítás lekötése előtt célszerű részletesen áttekinteni az ajánlatokat. A Bank360 összegyűjtötte, milyen betéti lehetőségek állnak rendelkezésre 2026 augusztusában azok számára, akik biztonságos megtakarítási formában helyeznék el a pénzüket.
Az MNB idén február végén közel másfél év után először csökkentette a jegybanki alapkamatot, 6,50%-ról 6,25%-ra. Azóta további két kamatvágásra került sor, június és július végén is 25-25 bázisponttal, így mostanra 5,75%-ra csökkent az alapkamat. A lazítás kedvező hatással lehet a hitelpiacra, hiszen hosszabb távon olcsóbbá teheti a finanszírozást, ezzel együtt azonban a megtakarítási termékek kamatai is igazodhatnak a megváltozott kamatkörnyezethez.
Bár a kereskedelmi bankok nem követik automatikusan a jegybank kamatdöntéseit, az alacsonyabb kamatszint idővel a betéti konstrukciók hozamát is lefelé terelheti. Éppen ezért a bankbetétben megtakarítók számára különösen fontos, hogy folyamatosan figyeljék az aktuálisan elérhető ajánlatokat.
Milyen betéti kamatok érhetők el 2026 augusztusában?
A CIB Bank Tandem megtakarításánál a befektetett teljes összeg maximum egyharmada kerülhet betétbe, a fennmaradó legalább kétharmadot pedig más befektetési termékekben kell elhelyezni. A betéti rész minimum 100 ezer, maximum 5 millió forint lehet, a futamidő pedig 6 hónap. Az első kamatperiódus során a betét évi 7,00%-os kamatot biztosít (EBKM: 7,00%), ezt követően viszont a kamatszint 0,01%-ra mérséklődik (EBKM: 0,01%).
A Cofidis Bank Takarékszámláján 3 éves lekötés esetén évi 6,25%-os kamatot lehet elérni, 5,90%-os EBKM mellett. Kétéves futamidő választásakor az éves kamat 6,15%, az EBKM pedig 5,97%. Egy évre lekötve a megtakarítást 6,00%-os kamat és ugyanilyen mértékű EBKM érhető el. Hathavi futamidőnél az éves kamat 5,00% (EBKM: 5,06%), míg lekötés nélkül, látra szóló megtakarításként 4,00%-os kamat (EBKM: 4,07%) jár.
A Gránit Bank több, magas kamatot biztosító lekötött betétet is kínál. A KamatMax betéttel 6 hónapos futamidő esetén évi 5,75%-os kamat érhető el (EBKM: 5,75%), ehhez azonban legalább 50 ezer forintot kell lekötni, és a kapcsolódó bankszámlához tartozó bankkártyával havonta legalább 20 ezer, összesen legalább 120 ezer forint értékben kell vásárolni. A KamatMax Plusz betét 1 éves futamidővel évi 4,00%-os kamatot fizet (EBKM: 4,00%). A konstrukció feltétele, hogy az ügyfél a futamidő egészében aktivált betéti bankkártyával rendelkezzen a kapcsolódó Gránit bankszámlához.
A Gránit eBank betét 3 hónapos lekötés mellett évi 7,00%-os kamatot kínál (EBKM: 7,00%). A betét kizárólag új forrásból köthető le, emellett az ügyfélnek a lekötés teljes időtartama alatt teljeskörűen aktivált eBank szolgáltatással kell rendelkeznie. Ennél is magasabb, évi 8,00%-os kamatot (EBKM: 8,00%) biztosít a szintén 3 hónapos Hozampáros betét, amelynél azonban előírás, hogy az ügyfél a lekötött összeggel megegyező értékben befektetési jegyet is vásároljon. Valamennyi felsorolt Gránit-betét esetében legalább 50 ezer forint helyezhető el.
A K&H Bank K&H mix megtakarítása 180 napos futamidőre évi 8,00%-os kamatot kínál (EBKM: 8,00%). Az ajánlat kizárólag új forrásból, legalább 250 ezer forintos összeggel vehető igénybe, és további követelmény, hogy az ügyfél a lekötött összeggel megegyező értékben befektetési terméket is vásároljon. A teljes befektetendő összeg így legalább 500 ezer forint. A K&H rajt betéttel ennél alacsonyabb, 7,00%-os kamat (EBKM: 7,00%) érhető el. Ehhez szintén új forrás szükséges, legalább 500 ezer forint értékben, a futamidő pedig mindössze 90 nap.
A MagNet Bank Prizma forint betét 3 hónapos futamidő esetén évi 6,07%-os kamatot biztosít, 6,00%-os EBKM mellett. Hat hónapos lekötés választásakor 5,03%-os éves kamat és 5,00%-os EBKM érhető el. Egyéves futamidőnél a kamat 4,81%, az EBKM pedig 4,80%. A MagNet Hello betét 6 hónapos lekötésre 3,62%-os kamatot fizet (EBKM: 3,60%), amelyhez a futamidő lejártakor egyszeri bónusz is társulhat. A bónusz nagysága a lekötött tőke összegétől függ, és akár 100 ezer forintot is elérhet.
Azok számára, akik hosszabb időtávra kötnék le megtakarításukat, lehetőség lehet a 2 éves MagNet Hűség betét, amely a kamatfizetési periódustól függően 3,05–5,06% közötti kamatot biztosít, a futamidő végén pedig további 0,20%-os kamatprémiumot fizet. A 3 éves Mentor Plusz betétnél online lekötés esetén jelenleg évi 3,25%-os kamat érhető el (EBKM: 3,21%), míg bankfióki ügyintézés esetén 2,25%-os kamatot (EBKM: 2,23%) kínál a bank.
Az Oberbanknál minimum 8 millió forint lekötése esetén 3,70% (EBKM 3,70%), az ennél kisebb, ám legalább 100 ezer forintot elérő összeg lekötése esetén pedig 3,20% (EBKM 3,18-3,20%) kamat érhető el 1, 2, 3, 6, 9, 12 és 18 havi futamidők mellett. A 100 ezer és 8 millió forint közötti összegekre ajánlott Top Betétnél a 3 havi és a 6 havi futamidők mellett 1,60%, illetve 1,30% kamatbónusz érhetők el, így a végső kamat 4,80%, illetve 4,50% is lehet. A legalább 8 millió forintot elérő lekötések esetén pedig 1,10% és 0,80% kamatbónuszok érhetők el a 3 havi és a 6 havi futamidők mellett, így az elérhető legmagasabb kamatok itt is 4,80% illetve 4,50%. Mindkét konstrukció esetében a bónuszkamat feltétele új forrás lekötése.
Az OTP Bank Prémium forint betétével 6 hónapos futamidőre évi 5,25%-os kamat érhető el (EBKM: 5,25%). A kamat igénybevételéhez ugyanakkor több feltételnek is teljesülnie kell: az ügyfélnek új forrást kell lekötnie, legalább 100 ezer forintos összegben, továbbá rendelkeznie kell a Prémium Next szolgáltatással.
A Revolut magyarországi ügyfelei számára is elérhető megtakarítási számla, amelyen forintban és amerikai dollárban egyaránt tartható pénz. A kamat nagyságát az ügyfél által választott előfizetési csomag határozza meg, a kamat jóváírására pedig naponta kerül sor. A Standard és Plus csomagot használók forint megtakarításaira évi 1,25%-os kamat vonatkozik. Premium előfizetésnél a kamat 3,25%, Metal csomag mellett 4,25%, az Ultra ügyfelek esetében pedig 4,75% évente. Az EBKM valamennyi csomagnál azonos a kamat mértékével.
Az állampapírok is versenyképes alternatívát kínálnak
A lakossági állampapírok kínálatában is akadnak olyan termékek, amelyek 5% feletti hozamot nyújtanak. Az 5 éves futamidejű, sávosan kamatozó Magyar Állampapír Plusz jelenleg 5,00–6,00%-os kamatot biztosít. A 3 éves Fix Magyar Állampapír kamata fix 5,50%. A 6 éves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír változó kamatozású, jelenleg 5,87%-os kamattal vásárolható meg. A 10 éves Prémium Magyar Állampapír ugyancsak változó kamatozású konstrukció, amelynek aktuális kamata 4,50%. A rövidebb futamidejű lehetőségek közül az 1 éves Kincstári Takarékjegy 4,50%-os, a 2 éves változat pedig 5,00%-os kamatot kínál.
Összességében továbbra is vannak olyan hagyományos bankbetétek és lakossági állampapírok, amelyek kamatszintje számottevően meghaladja az infláció mértékét. A bankbetéteknél ugyanakkor kiemelten fontos az egyes konstrukciók feltételeinek részletes áttekintése, mivel a legkedvezőbb, legmagasabb kamatokhoz jellemzően csak meghatározott követelmények teljesítésével lehet hozzájutni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Véget ért az IT-bérrobbanás: a következő verseny már nem a fizetésekről szól
-
Gazdaság2 hét ago
Rekordhőség, rekordkockázat: a klímaváltozás már a vállalatok működését is átírja
-
Gazdaság2 hét ago
Az extrém hőség ellenére is Európa élén a magyar csemegekukorica
-
Tippek2 hét ago
Elfelejtetted, meddig parkolsz? Már a telefonod kezdőképernyőjén is láthatod
-
Gazdaság1 hét ago
Újabb nagybank viszi 3 százalék alá az Otthon Start lakáshitel kamatát
-
Szórakozás2 hét ago
Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás
-
Zöld2 hét ago
Nem elég a hőhullám, itt a nyári légszennyezés: az ózon
-
Szórakozás2 hét ago
Kinyílt a századik ajtó: már 100 szálláshely vár a kalandtárban







