Gazdaság
A leggazdagabbak új szórakozása a világűr
A világűr szép lassan kezd megnyílni a leggazdagabbak előtt: júliusban két vállalkozó is eljutott az űrbe, ami fordulópontot jelenthet az űrturizmus történetében. Az üzletemberek sikereinek ugyanakkor nem mindenki örül.
2021 júliusában két milliárdos is elindult a világűrbe, mindketten saját cégük űreszközén utaztak. A versenyt Richard Branson nyerte, aki július 11-én a VVS Unityvel 80–90 kilométeres magasságig emelkedett. Hogy ezzel valóban elérte-e a világűrt, arról megoszlanak a vélemények. Kilenc nappal később, július 20-án aztán Jeff Bezos következett, a világ leggazdagabb embere a New Shepardon még magasabbra, 106 kilométerre jutott.
A vállalkozók az utazásokkal életük nagy álmát váltották valóra, egyes szakértők pedig úgy vélik, hogy a missziókkal új fejezet kezdődött az űrturizmus történetében. Branson és Bezos útjai ugyanakkor komoly ellenszenvet is kiváltottak, a küldetések pedig azt sugallják, hogy a világűr újabb területet adhat az egyenlőtlenségek növelésének.
Fellendülhet az űrturizmus
Az elmúlt években a hidegháború után ismét komoly rivalizálás kezdődött a világűrben. A versenyhez ezúttal nemcsak a nagyhatalmak, hanem magánvállalatok, főként amerikai cégek csatlakoztak. A világűr számos komoly gazdasági lehetőséggel kecsegtet, az idegen égitesteken, így az aszteroidákon például értékes nyersanyagokat nyerhetne ki fajunk.
A szektor már a 2000-es években létrejött, Dennis Tito amerikai milliárdos 2001 áprilisában vált az első olyan űrturistává, aki maga finanszírozta az útját. Az elkövetkező években hét űrturista is eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, de a 2010-es évekre az ágazat megtorpant. Ugyanebben az évtizedben több űripari szereplő is bejelentette, hogy fel akarja lendíteni a szektort, emiatt most az sejthető, hogy a 2020-as évek az űrturizmus évtizedévé válhatnak.

Dennis Tito (balra) és Talgat Muszabajev orosz űrhajós a Szojuz kapszulában landolásuk után Arkalik város közelében, Kazahsztánban 2001. május 6-án.
A folyamat fontos mérföldköve lehetett Branson, illetve Bezos utazása, hiszen a missziókkal két versenyképes szereplő lépett be az űrturizmus területére. Branson Virgin Galacticje és Bezos Blue Originje mellett mindenképp meg kell említeni az Elon Musk-féle SpaceX-et, amely 2021 végén szállíthatja első fizetős ügyfelét a világűrbe.
Könnyen elképzelhető, hogy a nagy cégek révén rövidesen valóban fordulat jön az űrturizmusban, azzal viszont nem érdemes számolni, hogy a közeljövőben mi is tervezhetünk nyaralást az űrbe. A turizmus ezen ága ugyanis egy ideig még bizonyosan a leggazdagabbak hobbija marad. Igaz, a szűkebb közönség ellenére, a drága utak miatt az ágazat így is komoly hasznot hozhat az érdekelt vállalatoknak.
Borsos árú jegyek
A Virgin Galactichez eddig nagyjából 600 ember nevezett be űrutazásra. A közel egy órán át tartó kalandra a felkészítéssel és a cég űrruhájával együtt 250 ezer dollárt (közel 75,6 millió forintot) kellett fizetni. Az előzetes jegyértékesítést 2014-ben, a VSS Enterprise kísérleti űrrepülő katasztrófája után függesztették fel – a tragikus teszt során a gép megsemmisült, Michael Alsbury másodpilóta meghalt, Peter Siebold pilóta pedig súlyosan megsérült. A tervek szerint a vállalat 2022-től fog rendszeres utazásokat szervezni, a becslések alapján az újabb jegyek 300–400 ezer dollárba kerülnek majd.

Sir Richard Branson a Virgin Galactic UNITY22 fedélzetén
A Blue Origin esetében a turisták talán valamivel kevesebbet fognak fizetni, bár az első kuncsaft valószínűleg milliós összeget hagyott ott a cégnél. Bezos repülésére egy névtelen ajánlattevő is benevezett egy aukción, az érintett 28 millió dollárt ajánlott fel, ütemezési problémák miatt viszont végül nem tudott részt venni az úton. Helyét Oliver Daemen, egy 18 éves fiú vette át, akinek az apja egy meg nem nevezett összeget fizetett a székért. A Blue Originnél a későbbi utak olcsóbbak lesznek, de ez nem azt jelenti, hogy bárki megengedhetné magának a cég szolgáltatását. A foglalás már most is elérhető, igaz, a jegyek pontos ára nem ismert – egy 2018-as számítás alapján az összeg 200–300 ezer dollár között mozoghat. Bezos szerint a cég útjaira komoly a kereslet, eddig nagyjából 100 millió dollár értékben adtak el jegyeket.
Az Axiom 2022-ben indíthatja be űrturisztikai projektjét, melyben a SpaceX Crew Dragon űrhajójával fogják a Nemzetközi Űrállomáshoz szállítani a kuncsaftokat. Egy-egy utazáson három ügyfél vehet részt, a vendégek pedig nyolc éjszakát tölthetnek majd az űrállomáson. Egyetlen jegy 55 millió dollárba fog kerülni.

Jeff Bezos, testvére, Mark Bezos, a 18 éves Oliver Daemen és a 82 éves Wally Funk elhagyja a Blue Origin New Shepard legénységi kapszuláját, miután 2021. július 20-án leszállt a texasi Van Hornban.
Nem lettek szimpatikusabbak
Bár a világűr és az űripar az elmúlt években egyre több ember érdeklődését keltette fel, a leggazdagabbak kalandjait nem mindenki szemlélte örömmel. Branson, de különösen Bezos tevékenysége sokakban komoly ellenszenvet váltott ki. A két milliárdost rengeteg kritika érte, volt, aki Bransont gyermeteg előzése miatt támadta – a brit vállalkozó egyértelműen a hírverés kedvéért indult hamarabb utazásra, mint vetélytársa. Mások azt kérdőjelezték meg, hogy elérte-e egyáltalán a világűrt, de az is kiderült, hogy a Virgin Galactic által közzétett videó megtévesztő volt, Branson valójában nem kerékpárral utazott ki a felbocsátás helyszínére.
Bezost azzal bírálták, hogy amíg ő mérnökei zsenialitását kihasználva kiruccan az űrbe, addig cége, az Amazon kizsigereli az alkalmazottait. A megvetés olyan szintet ért el, hogy petíció indult azzal a célkitűzéssel, hogy Bezos ne térjen vissza repüléséről. A világ leggazdagabbjának rengeteg a kritikusa, népszerűségének pedig tovább ártott, ahogy cowboykalapban, szintén milliárdos testvérével dollármilliókba kerülő, pusztán a szórakozást szolgáló űrutazásra indult.
Branson és Bezos halandók számára értelmetlen, komoly üvegházgáz-emisszióval járó űrversenye nem igazán nyerte el a közönség tetszését. De akad olyan, aki űrbeli ambícióit is képes jól eladni.
Sok múlik a píáron
Míg Bezost a közösségi oldalakon többen az Austin Powers – Aranyszerszám röhejes főgonoszához, Dr. Genyához hasonlították, addig egy másik, az űriparban is tevékenykedő milliárdosban sokan az egyik legvagányabb szuperhőst, Vasembert vélik felfedezni. Úgy tűnik, Elon Musk az ügyes kommunikációval el tudta érni azt, amit a többi vetélytársa nem: sikerült a szélesebb közönség szimpátiáját is elnyernie.
Noha a többiekhez hasonlóan Musk is érdekelt az űrturizmusban – a SpaceX a Holdhoz, illetve a Föld körül tervez egyelőre méregdrága utazásokat –, a vállalkozó gondosan ügyel arra, hogy azt a látszatot keltse, fő álma az emberiség megsegítése. Bezos hiába tűzte ki szintén célul az űrkolóniák létrehozását, Musk egyszerűen nagyobb hangsúlyt fektet az ilyen típusú tervei, például a marsi telepek megalapításának kommunikálására – az pedig szóba sem jöhetett, hogy Musk vállalata, a SpaceX űrhajóin az elsők között utazzon. Ez lehet az oka annak, hogy a közönség még azt is elnézi, sőt tapsol is hozzá, ha Musk hatalmas csinnadrattával, főként reklámcélokkal felbocsát egy rakétát.
Bár időnként a SpaceX-vezért is érik kisebb-nagyobb kritikák – például azzal kapcsolatban, hogy miként reagált a koronavírusra –, népszerűsége látszólag alig zuhant az évek során. Musk Bezossal együtt belekeveredett az idén júniusban kirobbant amerikai adózási botrányba is, az emberek többsége mégis inkább Vasemberként, a Teslával a klímaváltozás ellen harcoló, fajunkat új égitestekre eljuttató hősként tekint rá.
Óriási a felelősség
Könnyen elképzelhető, hogy a világűr feltérképezése és kiaknázása már a mi életünkben fordulatot hoz az emberiség történetében, a folyamat egyik fontos állomása pedig az életképes űrturizmus megalapítása lesz. Az új égitestek meghódítása jelentős gazdasági fellendülést eredményezhet, az idegen objektumok nyersanyagainak kinyerésével csökkenthetjük a Földre nehezedő terheket, az emberiség hosszú távú fennmaradásának ráadásul kedvezhet, ha képesek leszünk több bolygón is megtelepedni.
Ha a világűrben rejlő lehetőségekkel az állami űrszervezeteken kívül csak a leggazdagabbak tudnak élni, még nagyobb befolyásra tehetnek szert. Egyelőre az látszik, hogy Bezosék nem sok felelősséggel közelítenek az űrhöz, sokkal inkább érződik az, hogy a történelemkönyvekbe való bekerülésre törekednek. A legnagyobb űripari vállalatok szabályozása elsősorban az Egyesült Államok feladata lenne, Amerika számára azonban egyre fontosabb szövetségesekké válnak ezek a cégek, amelyek segíthetnek megerősíteni az ország űrbeli hegemóniáját.
Forrás: 24.hu
Gazdaság
Már szupermarketben is vásárolhatunk itthon személyzet nélkül
A jubileumi XX. Coop Rally egyik állomásaként mutatkozott be Szeged második hibrid okosboltja: a Temesvári COOP Szuper Plusz Áruház az ország második olyan üzlete, amelynek teljes – 6000 termékes – árukészlete elérhető marad a normál nyitvatartási időn túl, személyzet nélkül. Az új egységben is a Laurel Kft. magyar fejlesztésű 247 Shop rendszere működik, melyet ezúttal már szupermarket-méretű környezetben kellett kialakítani.
A bevezetést valós, hazai működési tapasztalatok előzték meg. Magyarország első hibrid okosboltja 2025 májusában nyílt meg Szegeden, a júniusban nyilvánosságra hozott adatok szerint pedig a 150 négyzetméteres üzletben egy év alatt több mint 27 ezer vásárlás történt a személyzet nélküli időszakokban. Ezekben az órákban az átlagos kosárérték mintegy 22%-kal haladta meg a hagyományos nyitvatartás alatt mért értéket, a 0–24 órás működés pedig 23,61%-os többletbevételt hozott. Az AI-alapú gesztusfelismerő rendszer közben több lopási kísérletet is észlelt és riasztást küldött a távfelügyeletnek.
„Az első üzlet eredményei megmutatták, hogy a technológia révén 0-24-es kiterjesztett nyitvatartásra Magyarországon is van valós vásárlói igény, a modell pedig üzletileg is életképes. A mostani fejlemény szakmai szempontból azért fontos számunkra, mert a technológiát már egy jóval nagyobb üzletkategóriában alkalmaztuk. Egy ilyen környezetben nagyobb eladóteret, összetettebb vásárlói útvonalakat és több be- és kilépési helyzetet kell kezelni, miközben a komplex rendszernek könnyen kezelhetőnek, hatékonynak és biztonságosnak kell maradnia” – mondta Bessenyei Attila, a Laurel Kft. ügyvezetője.
A 247 Shop a hagyományos és az automata bolti működést kapcsolja össze. A személyzettel működő nyitvatartás után a regisztrált vásárlók a mobilalkalmazásban elérhető QR-kóddal léphetnek be, majd önkiszolgáló kasszánál fizethetnek. A rendszerhez kamerás felügyelet és távoli diszpécserszolgálat is kapcsolódik. A konstrukció így a meglévő infrastruktúrára építve teszi lehetővé a nyitvatartás meghosszabbítását anélkül, hogy az üzlet teljes működését át kellene alakítani kizárólag személyzet nélküli üzemre.
Bessenyei Attila hozzátette, a mostani projekt azt is mutatja, hogy a hibrid technológia nem kötődik egyetlen bolttípushoz: a rendszer kialakítása a kis alapterületű üzletektől a nagyáruházi környezetig az adott helyszín méretéhez, elrendezéséhez és működéséhez igazítható. A Laurel ügyvezetője elárulta, a megoldás iránt már a Coop-hálózaton kívülről is érdeklődnek, több kereskedelmi partnerükkel folyik előkészítés. Ez azt jelzi, hogy nem egyedi kísérletről, hanem egy most formálódó üzemeltetési modellről van szó.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megnyílt a MediaMarkt 41. áruháza az Allee-ban
Műszaki innováció és élményalapú vásárlás Buda szívében
Személyes élményzónákkal, digitális integrációval és exkluzív nyitási programokkal erősíti budai jelenlétét a műszaki áruházlánc
A nyári bejelentést követően ma hivatalosan is megnyitotta kapuit a MediaMarkt legújabb, szám szerint 41. hazai áruháza az Allee bevásárlóközpont második emeletén. A műszaki áruházlánc az újbudai egységgel nem csupán a budai hálózatát bővíti, hanem omnichannel és élményalapú stratégiájára építve kifejezetten a személyes tapasztalásra és a komplex szolgáltatási élményre helyezi a hangsúlyt.
Az Allee kiválasztásában kulcsszerepet játszott a bevásárlóközpont forgalmas budai elhelyezkedése, magas látogatottsága és kiváló megközelíthetősége. A MediaMarkt ezzel egy olyan forgalmas kereskedelmi és közösségi helyszínen jelenik meg, amely a környéken élők mellett a város más részeiből érkezők számára is könnyen elérhető, így széles vásárlói réteget szolgál ki.
Az új áruházban a széles termékkínálat mellett hangsúlyos szerepet kap a személyes terméktapasztalat. A vásárlók nemcsak megnézhetik, hanem működés közben össze is hasonlíthatják, illetve ki is próbálhatják a készülékeket az interaktív tesztállomások egyikén vagy a TV experience zónában. Az új bolt emellett a teljes szolgáltatási paletta bázisaként szolgál: a kiterjesztett garanciától és biztosításoktól kezdve az azonnali eszközbeüzemelésig és az online rendelések átvételéig minden elérhető egy helyen.

Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója és Mihók György áruházigazgató Allee
A bővítés szervesen illeszkedik a MediaMarkt omnichannel stratégiájába. A vásárlási folyamat ma már sok esetben online kezdődik: a vásárlók előzetesen tájékozódnak, összehasonlítják a termékeket és az árakat, majd eldöntik, hogyan szeretnék folytatni a vásárlást. A MediaMarkt célja, hogy ebben ne kelljen választani a digitális és a személyes csatornák között: az online vásárlás kényelmét az áruházakban elérhető terméktapasztalat, szakértői segítség és szolgáltatások egészítik ki.
„A műszaki kereskedelemben a bizalom továbbra is meghatározó tényező. Minél összetettebb vagy nagyobb értékű egy vásárlás, annál fontosabb, hogy a vásárló ne csak információt kapjon, hanem személyesen is meggyőződhessen arról, hogy jó döntést hoz. Ebben a fizikai üzleteknek ma is nehezen helyettesíthető szerepük van: lehetőséget adnak a termékek kipróbálására, az összehasonlításra és arra, hogy a vásárló szakértőtől kérjen segítséget. Mi azt látjuk, hogy a technológia fejlődésével ez a személyes bizalom nem veszít az értékéből, sőt bizonyos termékkategóriákban még fontosabbá válik. Az Allee megnyitása számunkra ezért nem egyszerűen hálózatbővítés, hanem befektetés egy olyan vásárlási élménybe, ahol a választék, a szakértelem és a személyes kapcsolat együtt teremt értéket” – mondta Szilágyi Gábor, a MediaMarkt Magyarország ügyvezető igazgatója.

MediaMarkt Mihók György áruházigazgató Allee
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyakorlatorientált képzések: együttműködik a Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
Együttműködési megállapodást írt alá a győri Széchenyi István Egyetem és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a napokban.
A partnerség célja, hogy tovább erősítse a logisztikai képzések gyakorlatorientáltságát és még szorosabb kapcsolatot teremtsen az egyetemi oktatás, valamint a szakterület piaci szereplői között.
„Hatékony logisztika – versenyképesség a gyakorlatban” címmel rendezett szakmai konferenciát és üzleti találkozót a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjában. Az eseményen Bíró Koppány Ajtony, a szövetség főtitkára elmondta: céljuk, hogy az ágazatot érintő legfrissebb információk első kézből jussanak el a terület szakembereihez.
„Gyakorlati megoldásokat adunk ahhoz, hogy miként növelhetik versenyképességüket a kis-, közepes és nagyvállalatok, többek közt hatékonyabb logisztikával, zöld és fenntartható megoldásokkal, digitalizációval és adatvezérelt döntésekkel, valamint az elérhető támogatások és pályázatok bevonásával”
– sorolta. Hozzátette, a konferencia keretei közt a Széchenyi István Egyetemmel aláírt megállapodás ahhoz járul hozzá, hogy a naprakész ismeretek a hallgatók számára is elérhetővé váljanak.
Dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja kifejtette, a logisztika gyakorlatilag minden területen megjelenik. Nem véletlen, hogy ma már a műszaki menedzser szak keretében építőipari logisztika specializáción is képeznek szakembereket.
„Az együttműködés révén még gyorsabban tudjuk becsatornázni képzésünkbe azokat az információkat, amelyek az ipari szereplőktől jönnek. Hallgatóink így értékes és keresett tudással léphetnek ki a munkaerőpiacra”
– húzta alá.
Az eseményen dr. Földesi Péter professzor, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék vezetője üdvözölte a szövetséggel kialakított szoros kapcsolatot. Kiemelte, a logisztika ma már sokkal több mint rakodás-szállítás-tárolás, ezért nélkülözhetetlen, hogy a dinamikusan fejlődő tudományterületen folyamatosan a tananyag részévé váljanak a legújabb trendek és eredmények.
Az együttműködés értelmében a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége összegyűjti és az egyetem rendelkezésére bocsátja az aktuális piaci és szakmai elvárásokat, valamint tapasztalataival segíti a képzést. A szövetség folyamatos tájékoztatást ad a logisztikai ágazat legfrissebb trendjeiről, és lehetőséget biztosít az egyetem oktatóinak, valamint hallgatóinak arra is, hogy díjmentesen vegyenek részt saját szervezésű szakmai konferenciáin.
A Széchenyi István Egyetem a megfogalmazott szakmai és gyakorlati igényeket beépíti képzési programjaiba, emellett megosztja partnerével az oktatás területén megjelenő aktuális szakmai és módszertani irányokat. A partnerség közös szakmai rendezvények szervezésére is lehetőséget teremt.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle
-
Gazdaság2 hét ago
A Kamara nyitott egy új típusú feladatkör megfogalmazására
-
Gazdaság2 hét ago
A szabálykövető vállalkozás ne versenyhátrányból, hanem versenyelőnyből induljon
-
Gazdaság2 hét ago
A Fenntarthatóbb mikrochipek, zöld gyógyszergyártás és személyre szabott rákterápiák
-
Gazdaság2 hét ago
Szintet lép a Waberer’s: Jelentősen bővül a szerbiai logisztikai kapacitás a cég leányvállalatánál
-
Gazdaság2 hét ago
Kijöttek a legfrissebb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred
-
Ipar2 hét ago
Megjelent a Siemens Designcenter
-
Gazdaság2 hét ago
Új szintre emeli az MI-t kiszolgáló adatközpontok áramellátását a Schneider Electric





