Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A leggazdagabbak új szórakozása a világűr

világűr

A világűr szép lassan kezd megnyílni a leggazdagabbak előtt: júliusban két vállalkozó is eljutott az űrbe, ami fordulópontot jelenthet az űrturizmus történetében. Az üzletemberek sikereinek ugyanakkor nem mindenki örül.

2021 júliusában két milliárdos is elindult a világűrbe, mindketten saját cégük űreszközén utaztak. A versenyt Richard Branson nyerte, aki július 11-én a VVS Unityvel 80–90 kilométeres magasságig emelkedett. Hogy ezzel valóban elérte-e a világűrt, arról megoszlanak a vélemények. Kilenc nappal később, július 20-án aztán Jeff Bezos következett, a világ leggazdagabb embere a New Shepardon még magasabbra, 106 kilométerre jutott.

A vállalkozók az utazásokkal életük nagy álmát váltották valóra, egyes szakértők pedig úgy vélik, hogy a missziókkal új fejezet kezdődött az űrturizmus történetében. Branson és Bezos útjai ugyanakkor komoly ellenszenvet is kiváltottak, a küldetések pedig azt sugallják, hogy a világűr újabb területet adhat az egyenlőtlenségek növelésének.

Fellendülhet az űrturizmus

Az elmúlt években a hidegháború után ismét komoly rivalizálás kezdődött a világűrben. A versenyhez ezúttal nemcsak a nagyhatalmak, hanem magánvállalatok, főként amerikai cégek csatlakoztak. A világűr számos komoly gazdasági lehetőséggel kecsegtet, az idegen égitesteken, így az aszteroidákon például értékes nyersanyagokat nyerhetne ki fajunk.

A magánűripar másik fontos csapásiránya az űrturizmus.

A szektor már a 2000-es években létrejött, Dennis Tito amerikai milliárdos 2001 áprilisában vált az első olyan űrturistává, aki maga finanszírozta az útját. Az elkövetkező években hét űrturista is eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, de a 2010-es évekre az ágazat megtorpant. Ugyanebben az évtizedben több űripari szereplő is bejelentette, hogy fel akarja lendíteni a szektort, emiatt most az sejthető, hogy a 2020-as évek az űrturizmus évtizedévé válhatnak.

Dennis Tito (balra) és Talgat Muszabajev orosz űrhajós a Szojuz kapszulában landolásuk után Arkalik város közelében, Kazahsztánban 2001. május 6-án.

A folyamat fontos mérföldköve lehetett Branson, illetve Bezos utazása, hiszen a missziókkal két versenyképes szereplő lépett be az űrturizmus területére. Branson Virgin Galacticje és Bezos Blue Originje mellett mindenképp meg kell említeni az Elon Musk-féle SpaceX-et, amely 2021 végén szállíthatja első fizetős ügyfelét a világűrbe.

Nem ők voltak az elsők

A médiában az elmúlt hetekben több helyen megjelent, hogy a világűr határától függően Branson vagy Bezos, illetve az őket kísérő társaik lettek az elsők, akik magánépítésű eszközzel érték el az űrt. Valójában ezen a téren Mike Melvill, dél-afrikai-amerikai pilóta írt történelmet, aki 2004. június 21-én jutott el a világűr pereméhez a SpaceShipOne kísérleti űrrepülővel – októberben Brian Binnie ugyanazzal a géppel 112 kilométeres magasságig emelkedett. Tavaly májusban ráadásul a SpaceX saját fejlesztésű Crew Dragon űrhajójával két asztronauta ért el a Nemzetközi Űrállomásra, azóta pedig több űrhajós is utazott az űreszközzel.

Könnyen elképzelhető, hogy a nagy cégek révén rövidesen valóban fordulat jön az űrturizmusban, azzal viszont nem érdemes számolni, hogy a közeljövőben mi is tervezhetünk nyaralást az űrbe. A turizmus ezen ága ugyanis egy ideig még bizonyosan a leggazdagabbak hobbija marad. Igaz, a szűkebb közönség ellenére, a drága utak miatt az ágazat így is komoly hasznot hozhat az érdekelt vállalatoknak.

Borsos árú jegyek

A Virgin Galactichez eddig nagyjából 600 ember nevezett be űrutazásra. A közel egy órán át tartó kalandra a felkészítéssel és a cég űrruhájával együtt 250 ezer dollárt (közel 75,6 millió forintot) kellett fizetni. Az előzetes jegyértékesítést 2014-ben, a VSS Enterprise kísérleti űrrepülő katasztrófája után függesztették fel – a tragikus teszt során a gép megsemmisült, Michael Alsbury másodpilóta meghalt, Peter Siebold pilóta pedig súlyosan megsérült. A tervek szerint a vállalat 2022-től fog rendszeres utazásokat szervezni, a becslések alapján az újabb jegyek 300–400 ezer dollárba kerülnek majd.

Sir Richard Branson a Virgin Galactic UNITY22 fedélzetén

A Blue Origin esetében a turisták talán valamivel kevesebbet fognak fizetni, bár az első kuncsaft valószínűleg milliós összeget hagyott ott a cégnél. Bezos repülésére egy névtelen ajánlattevő is benevezett egy aukción, az érintett 28 millió dollárt ajánlott fel, ütemezési problémák miatt viszont végül nem tudott részt venni az úton. Helyét Oliver Daemen, egy 18 éves fiú vette át, akinek az apja egy meg nem nevezett összeget fizetett a székért. A Blue Originnél a későbbi utak olcsóbbak lesznek, de ez nem azt jelenti, hogy bárki megengedhetné magának a cég szolgáltatását. A foglalás már most is elérhető, igaz, a jegyek pontos ára nem ismert – egy 2018-as számítás alapján az összeg 200–300 ezer dollár között mozoghat. Bezos szerint a cég útjaira komoly a kereslet, eddig nagyjából 100 millió dollár értékben adtak el jegyeket.

Érdemes kiemelni: a Virgin Galactic és a Blue Origin egyaránt szuborbitális túrákat kínál, tehát az űreszköz eléri ugyan a világűrt, de nem áll pályára a bolygónk körül.

Az Axiom 2022-ben indíthatja be űrturisztikai projektjét, melyben a SpaceX Crew Dragon űrhajójával fogják a Nemzetközi Űrállomáshoz szállítani a kuncsaftokat. Egy-egy utazáson három ügyfél vehet részt, a vendégek pedig nyolc éjszakát tölthetnek majd az űrállomáson. Egyetlen jegy 55 millió dollárba fog kerülni.

Jeff Bezos, testvére, Mark Bezos, a 18 éves Oliver Daemen és a 82 éves Wally Funk elhagyja a Blue Origin New Shepard legénységi kapszuláját, miután 2021. július 20-án leszállt a texasi Van Hornban.

Nem lettek szimpatikusabbak

Bár a világűr és az űripar az elmúlt években egyre több ember érdeklődését keltette fel, a leggazdagabbak kalandjait nem mindenki szemlélte örömmel. Branson, de különösen Bezos tevékenysége sokakban komoly ellenszenvet váltott ki. A két milliárdost rengeteg kritika érte, volt, aki Bransont gyermeteg előzése miatt támadta – a brit vállalkozó egyértelműen a hírverés kedvéért indult hamarabb utazásra, mint vetélytársa. Mások azt kérdőjelezték meg, hogy elérte-e egyáltalán a világűrt, de az is kiderült, hogy a Virgin Galactic által közzétett videó megtévesztő volt, Branson valójában nem kerékpárral utazott ki a felbocsátás helyszínére.

Bezost azzal bírálták, hogy amíg ő mérnökei zsenialitását kihasználva kiruccan az űrbe, addig cége, az Amazon kizsigereli az alkalmazottait. A megvetés olyan szintet ért el, hogy petíció indult azzal a célkitűzéssel, hogy Bezos ne térjen vissza repüléséről. A világ leggazdagabbjának rengeteg a kritikusa, népszerűségének pedig tovább ártott, ahogy cowboykalapban, szintén milliárdos testvérével dollármilliókba kerülő, pusztán a szórakozást szolgáló űrutazásra indult.

Branson és Bezos halandók számára értelmetlen, komoly üvegházgáz-emisszióval járó űrversenye nem igazán nyerte el a közönség tetszését. De akad olyan, aki űrbeli ambícióit is képes jól eladni.

Sok múlik a píáron

Míg Bezost a közösségi oldalakon többen az Austin Powers – Aranyszerszám röhejes főgonoszához, Dr. Genyához hasonlították, addig egy másik, az űriparban is tevékenykedő milliárdosban sokan az egyik legvagányabb szuperhőst, Vasembert vélik felfedezni. Úgy tűnik, Elon Musk az ügyes kommunikációval el tudta érni azt, amit a többi vetélytársa nem: sikerült a szélesebb közönség szimpátiáját is elnyernie.

Ebben hatalmas szerepet játszik a píár.

Noha a többiekhez hasonlóan Musk is érdekelt az űrturizmusban – a SpaceX a Holdhoz, illetve a Föld körül tervez egyelőre méregdrága utazásokat –, a vállalkozó gondosan ügyel arra, hogy azt a látszatot keltse, fő álma az emberiség megsegítése. Bezos hiába tűzte ki szintén célul az űrkolóniák létrehozását, Musk egyszerűen nagyobb hangsúlyt fektet az ilyen típusú tervei, például a marsi telepek megalapításának kommunikálására – az pedig szóba sem jöhetett, hogy Musk vállalata, a SpaceX űrhajóin az elsők között utazzon. Ez lehet az oka annak, hogy a közönség még azt is elnézi, sőt tapsol is hozzá, ha Musk hatalmas csinnadrattával, főként reklámcélokkal felbocsát egy rakétát.

Bár időnként a SpaceX-vezért is érik kisebb-nagyobb kritikák – például azzal kapcsolatban, hogy miként reagált a koronavírusra –, népszerűsége látszólag alig zuhant az évek során. Musk Bezossal együtt belekeveredett az idén júniusban kirobbant amerikai adózási botrányba is, az emberek többsége mégis inkább Vasemberként, a Teslával a klímaváltozás ellen harcoló, fajunkat új égitestekre eljuttató hősként tekint rá.

Óriási a felelősség

Könnyen elképzelhető, hogy a világűr feltérképezése és kiaknázása már a mi életünkben fordulatot hoz az emberiség történetében, a folyamat egyik fontos állomása pedig az életképes űrturizmus megalapítása lesz. Az új égitestek meghódítása jelentős gazdasági fellendülést eredményezhet, az idegen objektumok nyersanyagainak kinyerésével csökkenthetjük a Földre nehezedő terheket, az emberiség hosszú távú fennmaradásának ráadásul kedvezhet, ha képesek leszünk több bolygón is megtelepedni.

Az űr hasznosítása ugyanakkor tovább növelheti az egyenlőtlenségeket.

Ha a világűrben rejlő lehetőségekkel az állami űrszervezeteken kívül csak a leggazdagabbak tudnak élni, még nagyobb befolyásra tehetnek szert. Egyelőre az látszik, hogy Bezosék nem sok felelősséggel közelítenek az űrhöz, sokkal inkább érződik az, hogy a történelemkönyvekbe való bekerülésre törekednek. A legnagyobb űripari vállalatok szabályozása elsősorban az Egyesült Államok feladata lenne, Amerika számára azonban egyre fontosabb szövetségesekké válnak ezek a cégek, amelyek segíthetnek megerősíteni az ország űrbeli hegemóniáját.

Forrás: 24.hu

Gazdaság

27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon

Az LG Electronics (LG) összesen 27 díjat nyert – köztük a rangos „Best of the Best” elismerést is – a 2026-os Red Dot Design Awardon, amely a világ egyik vezető ipari formatervezési versenye. Az eredmény – amely megerősíti az LG vezető szerepét a formatervezés terén – a vállalat idei iF Design Awardon elért sikerét követi, ahol 26 díjat zsebelt be.

Az idei Red Dot Award egyik legrangosabb elismerését, a „Best of the Best” díjat az LG OLED evo W6 Wallpaper TV kapta, amely az LG True Wireless technológiáját[1] ötvözi az ikonikus Wallpaper Design formavilággal. Az új modell körülbelül 9 milliméteres[2], ultravékony kialakítással rendelkezik, így hézagmentesen simul a falra[3]. A legfontosabb komponensek – köztük a tápellátás és a hangrendszer – a kijelzőbe vannak építve, míg a különálló Zero Connect Box, amelyhez az összes külső bemenet csatlakozik, akár 10 méterre is elhelyezhető a készüléktől, így letisztult, kábelektől mentes megjelenést biztosítva. A vezeték nélküli képátvitel minőségét a TÜV Rheinland „True Wireless Lossless Vision” tanúsítványa is igazolja[4], amely garantálja, hogy a képminőség vezeték nélküli átvitel esetén is megőrzi eredeti minőségét.

A Wallpaper TV mellett az LG számos további termékével is elismerést szerzett, amelyek az egységes formatervezés mellett növelik a felhasználók kényelmét. A díjazott megoldások között szerepel:

  • az LG négyajtós hűtőszekrénye Zero Clearance™ zsanérrendszerrel[5], amely rugalmas telepítést és falhoz simuló kialakítást tesz lehetővé;
  • az LG Whisen Objet Collection Cool légkondicionáló, amely letisztult, minimalista dizájnt képvisel;
  • valamint az LG Sound Suite moduláris otthoni audiorendszer, amely a Dolby Atmos térhangzást intelligensen igazítja a térhez és a felhasználóhoz, mozis hangzást biztosítva komplex beállítások nélkül.

A vállalat formatervezési versenyképességét tovább erősítik a jövőbeli növekedési üzletágak innovációi is:

  • az LG CLOiD otthoni robot – amely képes háztartási feladatok elvégzésére, felismeri az emberi hangot és gesztusokat, valamint arckifejezésekkel kommunikál – szintén díjat nyert;
  • elismerésben részesültek az LG Therma V™ levegő–víz hőszivattyú (AWHP) beltéri egységei – a Control, Hydro és Combi modellek –, amelyek harmonikus formatervezésükkel és felhasználóbarát, 6,8 hüvelykes, színes érintőképernyős felületükkel emelkednek ki;
  • ezek mellett a chicagói SKS bemutatóterem is díjat kapott a prémium térkialakításáért.

A további díjazott termékek között szerepelnek az xboom hangszórók, az UltraGear gamer monitorok és az LG gram laptopok is.

„A jövőben is olyan ügyfélközpontú formatervezési megoldások fejlesztésére törekszünk, amelyek természetesen illeszkednek az életterekbe, és növelik a felhasználói kényelmet”

– mondta Chung Wook-jun, az LG Electronics vállalati formatervezési központjának (Corporate Design Center) vezetője.

[1] A Wireless (vezeték nélküli) OLED TV a Zero Connect Box és a kijelző közötti kapcsolatot jelenti. A képminőség vizuálisan veszteségmentes, az ISO/IEC 29170-2 szabvány szerinti belső tesztek alapján; a mérési eredmények a kapcsolati állapottól függően eltérhetnek.

[2] A tényleges vastagság 9,95 mm, amely a mérési körülményektől függően kis mértékben eltérhet.

[3] A tényleges illeszkedés a telepítési környezettől függően változhat. A TV és a fal között kis rés lehetséges.

[4] A „Visually Lossless” (vizuálisan veszteségmentes) minősítés a TÜV Rheinland tanúsítási tesztfeltételein alapul, az ISO/IEC 29170-2 szabványnak megfelelően. A mérési- és teljesítményadatok a kapcsolati állapottól és a környezeti feltételektől függően változhatnak.

[5] Az optimális működés érdekében az LG azt javasolja, hogy a hűtőszekrény oldala és a fal között legalább 4 mm (0,16 hüvelyk) távolság maradjon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem komplex képzésfejlesztési programja

Új laborokkal, korszerű digitális eszközökkel és megújult tantervekkel erősítette képzéseit a győri Széchenyi István Egyetem egy európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztési program révén. A kezdeményezés eredményei már kézzelfoghatóak, miközben egyes elemek megvalósítása jelenleg is zajlik.

A következő szakaszába lépett a „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című projekt. A korábban elindított oktatásmódszertani változásokat újabb eredmények egészítik ki: korszerű eszközök, megújult laborok és frissített tantervek jelentek meg az intézmény mindennapi működésében. Mindezeket nemrégiben három kar – az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, az Informatikai és Villamosmérnöki Kar, valamint az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar – képviselői ismertették.

Dr. Bertók Ákos Botond, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy a program egyszerre érinti a képzések tartalmát, az oktatási módszereket és az ezekhez szükséges eszköz- és laborhátteret.

„Ez egy hosszú távú építkezés része: szándékunk nemcsak az, hogy egy adott pillanatban legyenek jó eredményeink, hanem hogy ezek tartósan fennmaradjanak, és folyamatos építkezés álljon mögöttük”

– tette hozzá.

Ennek részeként átfogó szak- és tantervfelülvizsgálat történt, új oktatási megközelítések jelentek meg, és több szakon elindult a nemzetközi akkreditáció előkészítése. A cél, hogy az oktatás tervezése, mérése és szükség szerinti módosítása folyamatosan biztosított legyen. Az eredmények számszerűen is jól láthatók: 38 szakon újult meg a tanterv, 323 tantárgy tartalma frissült, és 21 képzésben jelent meg a projektalapú oktatás. Emellett 25 szakon készültek kompetenciatérképek, amelyek a hallgatók előrehaladásának nyomon követését és a szakok célzott alakítását segítik. Az oktatók közül több mint négyszázan vettek részt módszertani képzéseken.

Ezzel párhuzamosan jelentős infrastrukturális beruházások is megvalósulnak: több mint háromezer új digitális eszköz kerül az egyetemre, és összesen 29 labor eszközparkja újul meg, ami a gyakorlati oktatás feltételeit erősíti. Az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon a méréstechnika, az additív gyártás és a robotika területén történt előrelépés.

„Az volt a célunk, hogy olyan eszközöket szerezzünk be, amelyekkel a hallgatók a teljes folyamatot végig tudják követni a tervezéstől a gyártásig. Így erősíteni tudjuk a projektalapú képzést, és új kompetenciákat biztosíthatunk számukra”

– mondta dr. Lendvai László nemzetköziesítési dékánhelyettes.

Az Informatikai és Villamosmérnöki Karon a korszerű mérőeszközök és a digitális laborok kerültek előtérbe.

„Fontos volt számunkra, hogy a meglévő gyakorlatorientált képzésünket tovább tudjuk erősíteni, és olyan naprakész tudást adjunk a hallgatóknak, amely az ipar számára is megfelelő”

– mondta dr. Prukner Péter ipari kapcsolatokért felelős dékánhelyettes. Hozzátette: új mérési lehetőségek és akár távolról is elérhető laborok állnak ezentúl rendelkezésre.

Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon a digitalizációhoz kapcsolódó eszközök – például lézerszkennerek és geoinformatikai megoldások – jelentenek előrelépést.

„Az építőipari digitalizáció területén ezek az eszközök különösen fontosak, mert lehetővé teszik a meglévő szerkezetek pontos felmérését és digitális modellezését, ami az oktatásban és a kutatásban is hasznosítható”

– mondta dr. Szép János dékán.

A Széchenyi István Egyetem 3,323 milliárd forint támogatásban részesült az RRF-2.1.2-21 azonosítószámú, „Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése” elnevezésű pályázati felhívásra benyújtott, „Gyakorlatorientált képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése a Széchenyi István Egyetemen” című, RRF-2.1.2-21-2022-00028 azonosítószámú projektje megvalósítására. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100 százaléka, amely vissza nem térítendő támogatás. A projekt Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében és hazai központi költségvetési előirányzatból valósul meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben

Az új Kia XCeed gyártása május 29-én veszi kezdetét a vállalat szlovákiai, zsolnai üzemében. A „stílusos, folyamatosan aktív életmódra” tervezett crossover a Kia „Opposites United” formanyelvéhez illeszkedő modern és kifinomult dizájnt ötvözi a legújabb technológiai és kényelmi megoldásokkal.

A modell a Kia Sportage, valamint az EV4 és EV2 modellek mellett készül majd, tovább erősítve a márka folyamatosan bővülő és sokszínű európai kínálatát.

„Az új XCeed gyártásának megkezdése izgalmas mérföldkő a Kia európai működésében, amely egy jól ismert és népszerű modell sikerére épít a régióban”

– mondta Soohang Chang, a Kia Europe elnöke és vezérigazgatója.

„A szlovákiai üzemünkben készülő új XCeed a modernizált gyártósorok előnyeit élvezi, amelyek az egyre bővülő elektrifikált modellpalettát is támogatják. A modell célja, hogy erősítse pozíciónkat az európai C-szegmens éles versenyében: tovább gazdagítja ügyfeleink számára kínált modellkínálatunkat, miközben hozzájárul a Kia széles és rugalmas hajtáslánc-portfóliójához – a benzin- és mild hybrid megoldásoktól egészen a tisztán elektromos járművekig.”

Új XCeed: erős versenyző a C-szegmensben

Átfogó modellfrissítésével, fejlett technológiai megoldásaival, valamint a benzin- és mild hibrid hajtásláncokat is felvonultató kínálatával az új XCeed kiegyensúlyozott és vonzó ajánlatot képvisel Európa legnagyobb és legélesebb versenyű autóipari szegmensében.

Az XCeed sokoldalú megoldást kínál mindazok számára, akik a stílus, a teljesítmény és a mindennapi használhatóság harmonikus egyensúlyát keresik. A 2022-es legutóbbi modellfrissítésre építve az új crossover elegáns megjelenést ötvöz egy még dinamikusabb karakterrel. Emellett a legmodernebb kapcsolódási megoldásokat is kínálja, beleértve a dupla 12,3 colos infotainment kijelzőt, olyan kényelmi funkciókat, mint a Digital Key 2.0, valamint továbbfejlesztett menetkomfortot.

Az új Kia XCeed érkezéséig a jelenlegi modellt jelentős, akár 20%-os kedvezménnyel kínáljuk ügyfeleinknek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss