Connect with us

Gazdaság

A leggazdagabbak új szórakozása a világűr

világűr

A világűr szép lassan kezd megnyílni a leggazdagabbak előtt: júliusban két vállalkozó is eljutott az űrbe, ami fordulópontot jelenthet az űrturizmus történetében. Az üzletemberek sikereinek ugyanakkor nem mindenki örül.

2021 júliusában két milliárdos is elindult a világűrbe, mindketten saját cégük űreszközén utaztak. A versenyt Richard Branson nyerte, aki július 11-én a VVS Unityvel 80–90 kilométeres magasságig emelkedett. Hogy ezzel valóban elérte-e a világűrt, arról megoszlanak a vélemények. Kilenc nappal később, július 20-án aztán Jeff Bezos következett, a világ leggazdagabb embere a New Shepardon még magasabbra, 106 kilométerre jutott.

A vállalkozók az utazásokkal életük nagy álmát váltották valóra, egyes szakértők pedig úgy vélik, hogy a missziókkal új fejezet kezdődött az űrturizmus történetében. Branson és Bezos útjai ugyanakkor komoly ellenszenvet is kiváltottak, a küldetések pedig azt sugallják, hogy a világűr újabb területet adhat az egyenlőtlenségek növelésének.

Fellendülhet az űrturizmus

Az elmúlt években a hidegháború után ismét komoly rivalizálás kezdődött a világűrben. A versenyhez ezúttal nemcsak a nagyhatalmak, hanem magánvállalatok, főként amerikai cégek csatlakoztak. A világűr számos komoly gazdasági lehetőséggel kecsegtet, az idegen égitesteken, így az aszteroidákon például értékes nyersanyagokat nyerhetne ki fajunk.

A magánűripar másik fontos csapásiránya az űrturizmus.

A szektor már a 2000-es években létrejött, Dennis Tito amerikai milliárdos 2001 áprilisában vált az első olyan űrturistává, aki maga finanszírozta az útját. Az elkövetkező években hét űrturista is eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, de a 2010-es évekre az ágazat megtorpant. Ugyanebben az évtizedben több űripari szereplő is bejelentette, hogy fel akarja lendíteni a szektort, emiatt most az sejthető, hogy a 2020-as évek az űrturizmus évtizedévé válhatnak.

Dennis Tito (balra) és Talgat Muszabajev orosz űrhajós a Szojuz kapszulában landolásuk után Arkalik város közelében, Kazahsztánban 2001. május 6-án.

A folyamat fontos mérföldköve lehetett Branson, illetve Bezos utazása, hiszen a missziókkal két versenyképes szereplő lépett be az űrturizmus területére. Branson Virgin Galacticje és Bezos Blue Originje mellett mindenképp meg kell említeni az Elon Musk-féle SpaceX-et, amely 2021 végén szállíthatja első fizetős ügyfelét a világűrbe.

Nem ők voltak az elsők

A médiában az elmúlt hetekben több helyen megjelent, hogy a világűr határától függően Branson vagy Bezos, illetve az őket kísérő társaik lettek az elsők, akik magánépítésű eszközzel érték el az űrt. Valójában ezen a téren Mike Melvill, dél-afrikai-amerikai pilóta írt történelmet, aki 2004. június 21-én jutott el a világűr pereméhez a SpaceShipOne kísérleti űrrepülővel – októberben Brian Binnie ugyanazzal a géppel 112 kilométeres magasságig emelkedett. Tavaly májusban ráadásul a SpaceX saját fejlesztésű Crew Dragon űrhajójával két asztronauta ért el a Nemzetközi Űrállomásra, azóta pedig több űrhajós is utazott az űreszközzel.

Könnyen elképzelhető, hogy a nagy cégek révén rövidesen valóban fordulat jön az űrturizmusban, azzal viszont nem érdemes számolni, hogy a közeljövőben mi is tervezhetünk nyaralást az űrbe. A turizmus ezen ága ugyanis egy ideig még bizonyosan a leggazdagabbak hobbija marad. Igaz, a szűkebb közönség ellenére, a drága utak miatt az ágazat így is komoly hasznot hozhat az érdekelt vállalatoknak.

Borsos árú jegyek

A Virgin Galactichez eddig nagyjából 600 ember nevezett be űrutazásra. A közel egy órán át tartó kalandra a felkészítéssel és a cég űrruhájával együtt 250 ezer dollárt (közel 75,6 millió forintot) kellett fizetni. Az előzetes jegyértékesítést 2014-ben, a VSS Enterprise kísérleti űrrepülő katasztrófája után függesztették fel – a tragikus teszt során a gép megsemmisült, Michael Alsbury másodpilóta meghalt, Peter Siebold pilóta pedig súlyosan megsérült. A tervek szerint a vállalat 2022-től fog rendszeres utazásokat szervezni, a becslések alapján az újabb jegyek 300–400 ezer dollárba kerülnek majd.

Sir Richard Branson a Virgin Galactic UNITY22 fedélzetén

A Blue Origin esetében a turisták talán valamivel kevesebbet fognak fizetni, bár az első kuncsaft valószínűleg milliós összeget hagyott ott a cégnél. Bezos repülésére egy névtelen ajánlattevő is benevezett egy aukción, az érintett 28 millió dollárt ajánlott fel, ütemezési problémák miatt viszont végül nem tudott részt venni az úton. Helyét Oliver Daemen, egy 18 éves fiú vette át, akinek az apja egy meg nem nevezett összeget fizetett a székért. A Blue Originnél a későbbi utak olcsóbbak lesznek, de ez nem azt jelenti, hogy bárki megengedhetné magának a cég szolgáltatását. A foglalás már most is elérhető, igaz, a jegyek pontos ára nem ismert – egy 2018-as számítás alapján az összeg 200–300 ezer dollár között mozoghat. Bezos szerint a cég útjaira komoly a kereslet, eddig nagyjából 100 millió dollár értékben adtak el jegyeket.

Érdemes kiemelni: a Virgin Galactic és a Blue Origin egyaránt szuborbitális túrákat kínál, tehát az űreszköz eléri ugyan a világűrt, de nem áll pályára a bolygónk körül.

Az Axiom 2022-ben indíthatja be űrturisztikai projektjét, melyben a SpaceX Crew Dragon űrhajójával fogják a Nemzetközi Űrállomáshoz szállítani a kuncsaftokat. Egy-egy utazáson három ügyfél vehet részt, a vendégek pedig nyolc éjszakát tölthetnek majd az űrállomáson. Egyetlen jegy 55 millió dollárba fog kerülni.

Jeff Bezos, testvére, Mark Bezos, a 18 éves Oliver Daemen és a 82 éves Wally Funk elhagyja a Blue Origin New Shepard legénységi kapszuláját, miután 2021. július 20-án leszállt a texasi Van Hornban.

Nem lettek szimpatikusabbak

Bár a világűr és az űripar az elmúlt években egyre több ember érdeklődését keltette fel, a leggazdagabbak kalandjait nem mindenki szemlélte örömmel. Branson, de különösen Bezos tevékenysége sokakban komoly ellenszenvet váltott ki. A két milliárdost rengeteg kritika érte, volt, aki Bransont gyermeteg előzése miatt támadta – a brit vállalkozó egyértelműen a hírverés kedvéért indult hamarabb utazásra, mint vetélytársa. Mások azt kérdőjelezték meg, hogy elérte-e egyáltalán a világűrt, de az is kiderült, hogy a Virgin Galactic által közzétett videó megtévesztő volt, Branson valójában nem kerékpárral utazott ki a felbocsátás helyszínére.

Bezost azzal bírálták, hogy amíg ő mérnökei zsenialitását kihasználva kiruccan az űrbe, addig cége, az Amazon kizsigereli az alkalmazottait. A megvetés olyan szintet ért el, hogy petíció indult azzal a célkitűzéssel, hogy Bezos ne térjen vissza repüléséről. A világ leggazdagabbjának rengeteg a kritikusa, népszerűségének pedig tovább ártott, ahogy cowboykalapban, szintén milliárdos testvérével dollármilliókba kerülő, pusztán a szórakozást szolgáló űrutazásra indult.

Branson és Bezos halandók számára értelmetlen, komoly üvegházgáz-emisszióval járó űrversenye nem igazán nyerte el a közönség tetszését. De akad olyan, aki űrbeli ambícióit is képes jól eladni.

Sok múlik a píáron

Míg Bezost a közösségi oldalakon többen az Austin Powers – Aranyszerszám röhejes főgonoszához, Dr. Genyához hasonlították, addig egy másik, az űriparban is tevékenykedő milliárdosban sokan az egyik legvagányabb szuperhőst, Vasembert vélik felfedezni. Úgy tűnik, Elon Musk az ügyes kommunikációval el tudta érni azt, amit a többi vetélytársa nem: sikerült a szélesebb közönség szimpátiáját is elnyernie.

Ebben hatalmas szerepet játszik a píár.

Noha a többiekhez hasonlóan Musk is érdekelt az űrturizmusban – a SpaceX a Holdhoz, illetve a Föld körül tervez egyelőre méregdrága utazásokat –, a vállalkozó gondosan ügyel arra, hogy azt a látszatot keltse, fő álma az emberiség megsegítése. Bezos hiába tűzte ki szintén célul az űrkolóniák létrehozását, Musk egyszerűen nagyobb hangsúlyt fektet az ilyen típusú tervei, például a marsi telepek megalapításának kommunikálására – az pedig szóba sem jöhetett, hogy Musk vállalata, a SpaceX űrhajóin az elsők között utazzon. Ez lehet az oka annak, hogy a közönség még azt is elnézi, sőt tapsol is hozzá, ha Musk hatalmas csinnadrattával, főként reklámcélokkal felbocsát egy rakétát.

Bár időnként a SpaceX-vezért is érik kisebb-nagyobb kritikák – például azzal kapcsolatban, hogy miként reagált a koronavírusra –, népszerűsége látszólag alig zuhant az évek során. Musk Bezossal együtt belekeveredett az idén júniusban kirobbant amerikai adózási botrányba is, az emberek többsége mégis inkább Vasemberként, a Teslával a klímaváltozás ellen harcoló, fajunkat új égitestekre eljuttató hősként tekint rá.

Óriási a felelősség

Könnyen elképzelhető, hogy a világűr feltérképezése és kiaknázása már a mi életünkben fordulatot hoz az emberiség történetében, a folyamat egyik fontos állomása pedig az életképes űrturizmus megalapítása lesz. Az új égitestek meghódítása jelentős gazdasági fellendülést eredményezhet, az idegen objektumok nyersanyagainak kinyerésével csökkenthetjük a Földre nehezedő terheket, az emberiség hosszú távú fennmaradásának ráadásul kedvezhet, ha képesek leszünk több bolygón is megtelepedni.

Az űr hasznosítása ugyanakkor tovább növelheti az egyenlőtlenségeket.

Ha a világűrben rejlő lehetőségekkel az állami űrszervezeteken kívül csak a leggazdagabbak tudnak élni, még nagyobb befolyásra tehetnek szert. Egyelőre az látszik, hogy Bezosék nem sok felelősséggel közelítenek az űrhöz, sokkal inkább érződik az, hogy a történelemkönyvekbe való bekerülésre törekednek. A legnagyobb űripari vállalatok szabályozása elsősorban az Egyesült Államok feladata lenne, Amerika számára azonban egyre fontosabb szövetségesekké válnak ezek a cégek, amelyek segíthetnek megerősíteni az ország űrbeli hegemóniáját.

Forrás: 24.hu

Gazdaság

Pénztárszövetség: nem tolonganak az emberek az ingatlancélú felhasználásért

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 1,5 százaléka nagyságrendileg a vagyon 1,5 százalékát igényelte eddig lakáscélra – mondta el Mohr Lajos, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke a Grantis podcastjában.

Mint ismert, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat a tavaly szeptember 30-ai egyenleg erejéig használhatják fel a tagok az idei év folyamán ingatlancélra, összesen három alkalommal. Ingatlancél lehet az ingatlanvásárlás, a felújítás és a hiteltörlesztés is.

Az eddigi tapasztalatok alapján a felhasználás mértéke nagyon alacsony. A tagság 1,5 százaléka nagyságrendileg a vagyon 1,5 százalékát igényelte  – mondta el az ÖPOSZ elnöke.

A nagyjából 2300 milliárd forintnyi kezelt vagyonból tehát 34,5 milliárd forintot fordított eddig lakáscélra körülbelül 16 500 tag az 1,1 millióból. A kormányzat tavaly még úgy kalkulált, hogy a lehetőség körülbelül 300 milliárd forintot mozgathat meg. A jelenleg tapasztalt igények és a várható érdeklődés alapján a Pénztárszövetség vezetője szerint 150-200 milliárd forint mozdulhat meg az év végéig.

Az év első két hónapjában a hitel elő- és végtörleszés volt a legnépszerűbb cél, most tavasszal pedig a felújítás lehet a favorit.

A beszélgetésben szó volt még arról, hogy milyen hatásai lehetnek Donald Trump gazdaságpolitikájának a magyar nyugdíjcélú megtakarításokra a tőzsdei mozgásokon keresztül. Mohr Lajos felhívta a figyelmet, hogy a portfóliókat profi szakemberek kezelik, a kezelt vagyon több mint 40 százaléka magyar állampapírban van jelenleg is, de más eszközökben is jellemzően magyar és európai kitettséggel rendelkeznek a pénztárak. A portfóliós rendszer pedig lehetővé teszi, hogy a megtakarítók rugalmasan reagáljanak a piaci változásokra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Havi szinten nem változtak, éves összevetésben drágultak a lakáshitelek májusban

Áprilisról májusra stagnáltak a lakáshitel kamatok, ám éves összehasonlításban már drágulást mért a BiztosDöntés.hu szakportál. Ebben a helyzetben a vásárlók a hitelösszeg növelésével kompenzálják az egyre emelkedő lakásárakat.

Lakáshitel kamatok májusban

A BiztosDöntés.hu szakportál lakáshitel-kalkulátora szerint 2025. május elején 6,18 – 7,99% közötti kamattal lehet hozzájutni 20 millió forint lakáshitelhez 10 évre rögzített vagy végig fix kamattal, 20 éves futamidőre, 450 ezer Ft nettó igazolt jövedelemmel. Ez banktól függően 146 370 – 168 547 Ft közötti törlesztőt, illetve 35,2 – 40,5 millió Ft közötti teljes visszafizetést jelent, vagyis a megfelelő választással elérhető pénzügyi előny a teljes futamidő alatt akár 5,3 millió Ft is lehet.

Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője ugyanakkor hozzáteszi, hogy a bankok által kínált hitelkamatot befolyásolja a nettó igazolt jövedelem nagysága, mint ahogy arra is van példa, hogy energiatakarékos ingatlan vásárlásakor a piaci lakáshitel kedvezőbb kamattal igényelhető.

Például 600 ezer Ft nettó jövedelemmel a fenti, 20 millió Ft összegű lakáshitelhez már 5,85%-os kamattal is hozzá lehet jutni, ami 142 494 Ft havi törlesztőt, illetve 34,2 millió Ft teljes visszafizetést jelent.

Havi szinten stagnáltak, éves összevetésben valamelyest drágultak a lakáshitelek

A szakértő szerint áprilishoz képest gyakorlatilag nem változtak a hitelkamatok, mindössze a CIB 10 Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel kamata emelkedett egy bázisponttal, az elmúlt egy évet vizsgálva azonban már más a helyzet. 

Ilyen időtávon belül 450 ezer forint jövedelemmel a kilenc vizsgált bank közül a Gránit, a MagNet és az UniCredit változatlanul hagyta legolcsóbb lakáshitelének kamatát (6,18%, 6,30%, illetve 6,95%), míg az Erste, a CIB, a Raiffeisen, az MBH, a K&H és az OTP árat emelt.

600 ezer Ft igazolt jövedelemmel árnyaltabb a kép: éves összehasonlításban a CIB Banknál csökkent a kamat (6,39%-ról 5,85%-ra), a Gránit, az UniCredit és a MagNet változatlanul hagyta a kamatát, míg a többi pénzintézet drágított.
Reagálnak a hitelből vásárlók a magasabb lakásárakra

Miközben a lakáshitel kamatok stagnáltak vagy emelkedtek, a lakások országos szinten 15% felett drágultak 2024-ben a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint. Budapesten 14,3%, a vidéki városokban 13,8%, a községekben pedig 18,4% volt az áremelkedés mértéke.

Fülöp Norbert Attila szerint a lakások drágulását a vásárlók a hitelösszeg növelésével igyekeznek kompenzálni, amit jól mutat, hogy 2025. februárban a lakáshitelek átlagos szerződéses összege már megközelítette a 20 millió forintot, miközben a múlt év első két hónapjában még 14,6 millió forint volt ugyanez.

A stagnáló – vagy esetenként – emelkedő hitelkamatok és a nagyobb hitelösszeg együttesen magasabb havi törlesztőket eredményez, amire a futamidő meghosszabbításával reagálnak a hitelfelvevők. Az MNB szerint a használt lakás vásárlására igényelt lakáshiteleknél 19,6 évről 20,3 évre emelkedett az átlagos futamidő tavaly év végére, míg az új lakások finanszírozásánál 21 évről 21,6 évre nőtt ugyanez.

Mi várható a következő hónapokban?

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2025-ben folytatódhat az átlagos hitelösszeg emelkedése mind a használt, mind az új lakások finanszírozása esetében, ugyanis az ingatlanok drágulása egyelőre megállíthatatlannak tűnik.

A piaci lakáshitel kamatok mérséklődésére rövid távon nem lehet számítani, mert az ezt közvetve befolyásoló jegybanki alapkamat csökkentése jelenleg nincs napirenden. A Magyar Nemzeti Bank kezét megköti ugyanis a még mindig magas maginfláció, az erősen hullámzó forintárfolyam, de az országkockázat megítélése is óvatosságra inti a jegybankot.

Ugyanakkor biztató jel lehet, hogy a kihelyezett hitelekhez szükséges forrás beszerzési költségét közvetve befolyásoló 10 és 20 éves BIRS mutatók csökkentek az elmúlt időszakban, az előbbi 6,37%, míg az utóbbi 6,55% jelenleg, ami mindkét esetben a legalacsonyabb érték idén. Amennyiben a trend tartósnak bizonyul, akkor ez a lakáshitel kamatok csökkenése irányába hathat.

Ebben a helyzetben felértékelődik a támogatott hitelek szerepe, ám ezek aránya a lakáshitelezés felfutásával együtt várhatóan csökkenni fog, ugyanis erősen korlátozott a jogosultak köre. Ezt jelzi az is, hogy míg 2025. februárban az új lakáshitel szerződések volumenének körülbelül ötödét adták a támogatott konstrukciók, egy évvel korábban még 25% volt az arányuk.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás

Ezekre a kiberbiztonsági szempontokra kell figyelniük a vállalatoknak 2025-ben a KPMG szerint.

Sürgős intézkedésekre van szükség a kiberbiztonság terén a digitális környezet rohamos fejlődése miatt. A mindent átszövő digitális kapcsolatok és az olyan gyorsan megjelenő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, szakmai és magánéletünk szinte minden aspektusát újra definiálják. Így a kiberbiztonság nem csupán üzleti szempontból aggasztó, hanem a társadalom minden területét érintő, egyetemes kérdéssé vált. Milyen megközelítésekre van szükségük a vállalatoknak a kiberbiztonság terén ebben az évben? Hogyan szolgálhatja a kiberstratégia az üzleti növekedést? Milyen új szerepük van mindebben az információbiztonsági vezetőknek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a KPMG Cybersecurity Considerations 2025 jelentése.

A KPMG hatodik éve készíti el Cybersecurity Considerations jelentését. Az eltelt öt évben, tehát 2020 és 2025 között a folyamatosan változó kiberbiztonsági környezet kézzelfogható fókuszpontként jelent meg a szervezeti vezetők számára. Több kulcsfontosságú téma évről évre visszaköszön, ilyen például a rugalmasság, a személyazonossági hozzáférés-kezelés (IAM), a felhőbiztonság, vagy a tehetség- és készséghiány. A hangsúly azonban eltolódott a hagyományos biztonsági intézkedésektől a globális és sokrétű digitális környezet prioritásai és kihívásai felé, amelyekre az ionformációbiztonsági vezetőknek szinte valós időben kell reagálniuk. A COVID-19 járvány magával hozta a távmunka elterjedését, emiatt a felhő és a mesterséges intelligencia biztonságára való összpontosítás az információbiztonsági terület kulcsfontosságú célkitűzésévé vált. A tehetséghiány már régóta kritikus kérdés, és ez csak fokozódik a feltörekvő technológiák és az ezekhez szükséges új és változatos készségek tükrében. A személyazonossági hozzáférés-kezelés a Zero Trust stratégiák középpontjába került, a digitális identitások és a hamisítványok azonosításának eszköze lett. A rugalmasság általános követelménnyé vált, és ez a jövőben is így marad. A KPMG kutatásai szerint a vizsgált alapvető biztonsági eszközök nagy része továbbra is központi szerepet játszik. Azonban az új technológiák, a bővülő szabályozások, a kifinomultabb eszközök és a növekvő fenyegetések között az információbiztonsági vezetők szerepe és felelőssége egyre nagyobb.

Nyolc kulcsfontosságú szempont a kiberbiztonságban

A KPMG jelentése nyolc kulcsfontosságú szempontot határoz meg – ezeket kell figyelembe venniük a korszerű vállalatok vezetőinek 2025-ben, hogy mérsékeljék az aktuális kockázatokat, kiépítsék a megfelelő ellenálló képességet, és közben elősegítsék az üzleti növekedést.

Meddig terjed a CISO hatásköre?

A szervezetek digitális átalakulása, a kiberfenyegetések és a szabályozások bővülése jelentős változásokat hozott az információbiztonsági vezetők (CISO-k) szerepében. Ők ma már nem csupán informatikai biztonsági vezetők, és nem is csak a szervezetek influenszerei (ahogy azt a 2022-es Cybersecurity Considerations KPMG-felmérés megállapította), hanem kulcsfontosságú szereplők a vállalatirányításban. Részt vesznek a kockázatértékelésben, a vállalati célok és biztonsági prioritások összehangolásában, a megfelelő kockázatkezelési szint kialakításában. A vezetőség egyre gyakrabban kéri közvetlen beszámolóikat, és elvárja tőlük, hogy a technikai részleteket világosan és érthetően közvetítsék a nem technikai döntéshozók felé. Meg kell érteniük az üzleti folyamatokat, és képesnek kell lenniük arra, hogy a biztonsági intézkedéseket ezekhez igazítsák. A szervezeti kultúra és munkamódszerek alakításában is szerepet kell vállalniuk. Meg kell határozniuk, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a vállalat, az alkalmazottak és az ügyfelek védelmét, miközben beruházásokkal és integrált AI-specifikus védelmi megoldásokkal kell biztosítaniuk a modellek biztonságát.

Helyzetüket nehezítik a tisztázatlan felelősségi körök, gyakran egyensúlyoznak a tanácsadói és a döntéshozói szerep között. Sokszor erőforráshiánnyal küzdenek, és folyamatos nyomás alatt vannak, hiszen a dinamikus fenyegetések állandó éberséget és gyors reagálást követelnek.

„Megoldás lehet itt a felelősségi körök felosztása – egyre több vállalat ismeri fel, hogy ezt a feladattengert nem lehet egyetlen személyre rázúdítani. A kiberbiztonsági küzdelem egyenlőtlen: az adott csapatnak folyamatosan védenie kell az egész vállalatot, a támadóknak viszont elég egyetlen gyenge pontot találniuk, hogy hozzáférjenek a hálózathoz. Ahhoz, hogy jól működjön a védekezés, több szegmens összehangolt együttműködésére van szükség”

– tanácsolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.

Átfogó képzési programokkal leküzdhető a humánkockázat

A kiberfenyegetések elleni küzdelemben továbbra is az emberi tényező a legkritikusabb. Ahogy a szervezetek folyamatosan digitalizálják üzleti modelljüket, a kiberkockázatok ellensúlyozásához szükséges tudást és humánerőt egyre nehezebb felépíteni. Az új, kifinomult technológiák és a gyorsan fejlődő fenyegetések csak súlyosbítják a már most is növekvő szakképzettségi hiányosságokat. Ráadásul egyre mélyül a szakadék a műszaki és nem műszaki készségek között. Az adatvédelmi, kockázati és megfelelési szakemberek esetében az erős technikai képességek továbbra is elengedhetetlenek, de egyre fontosabb a hatékony kommunikáció, a problémamegoldás, az alkalmazkodóképesség és az együttműködés is. Ennek kezelésében segíthetnek az átfogó képzési programok. A munkaerőt megtartani is nehezebbé válik; a KPMG biztonsági műveleti központokról szóló friss felmérésében a biztonsági vezetők csaknem fele mondta, hogy ezzel komoly problémái vannak. Itt érdemes szorosan együttműködni a HR-rel: a rugalmas munkarend, a világos karrierlehetőségek és a szakmai fejlődési lehetőségek biztosítása vonzó lehet a kiberbiztonsági tehetségek számára, és a tapasztalatok szerint a befogadásra, a sokszínűségre és a méltányosságra irányuló kezdeményezések is fontosak lesznek a készséghiány kezelésében.

A mesterséges intelligencia valódi eszköz lehet a biztonsági csapatok számára a készséghiány kezelésében, ugyanakkor a legtöbb esetben nem helyettesíti az emberi munkaerőt. Azzal, hogy a rutinfeladatokat automatizálják az AI segítségével, a szervezetek jelentősen növelhetik a hatékonyságot, így a kibercsapatok felszabadulnak, hogy összetettebb stratégiai feladatokra összpontosíthassanak a hálózat védelme érdekében. Az emberi tényezőnek kulcsszerepe lesz az AI asszisztensek ellenőrzésében. Az információbiztonsági vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy csapataik megfelelő képzést kapjanak az AI-rendszerek melletti munkavégzésre, megismerve azok képességeit és korlátait.

Miként teremthető bizalom az AI iránt?

Az AI betört, és velünk is marad. A szervezetek továbbra is vizsgálják, hogy a mesterséges intelligencia hogyan növelheti üzleti tevékenységük értékét. Helye gyakorlatilag minden szervezeti funkcióban van, elfogadását és bevezetését azonban számos kulcsfontosságú kiber- és adatvédelmi kihívás befolyásolhatja. E tekintetben a vezetők továbbra is szkeptikusak. Az adateltolódás, a jogosulatlan hozzáférés és a visszaélések kockázata változatlanul magas. A vezérigazgatók 70 százaléka azt mondja: vállalata növeli a befektetéseit a kiberbiztonságba, kifejezetten az AI-hoz köthető fenyegetések elleni védekezés miatt. A nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és irányítás a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása körül valószínűleg a CISO-k egyik legfontosabb prioritása lesz. A bizalmat hiteles, minőségi és ellenőrzött adattal tanított AI-implementációk tarthatják fenn, a rendszerek folyamatos monitorozását és értékelését be kell építeni a szervezet napi működésébe, mindez pedig komoly és folyamatos odafigyelést igényel. A vállalatoknak nyomon kell követniük a szabályozási fejleményeket is, és ezeket proaktívan össze kell hangolniuk AI-irányítási gyakorlataikkal, hogy bizalmat építsenek ki az érdekelt felekben.

Használható-e AI a kiberbiztonsághoz – ha egyébként maga az AI is még kockázat?

A mesterséges intelligencia a hatékonyság növelésének, a működési költségek csökkentésének, a kockázatkezelés javításának és a növekvő munkaterhelés lehetséges kezelésének eszközeként jelenik meg. A lehetőség ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz, és sok kérdést felvet egyebek mellett az adatbiztonság vagy a képzés hiánya terén. A KPMG kutatása szerint eközben a vállalatok felsővezetői és igazgatói szintjén egyre erősebb a félelem attól, hogy kimaradnak az AI nyújtotta előnyökből. 82 százalékuk elismerte, hogy a versenytársakkal való lépéstartás érdekében olyan technológiai beruházások mellett döntenek, mint például a virtuális és kiterjesztett valóság. Mielőtt azonban fejest ugranának az AI bevezetésébe, a szervezeteknek gondoskodniuk kellene arról, hogy az alapvető kiberbiztonsági folyamatok szilárd alapokon álljanak, és a vezetők az AI jelenlegi – és rohamosan fejlődő – képességeinek és korlátainak ismeretében döntsenek. A CISO-knak ezért az AI kiber- és adatvédelmi funkciókba való integrálásának mérlegelésekor ismerniük kell szervezetük jelenlegi kiberbiztonsági helyzetét, azonosítaniuk kell az esetleges hiányosságokat, gyengeségeket, és össze kell vetni a potenciális előnyöket a kockázatokkal – ez pedig rendszerenként különböző eredményeket hozhat.

Meddig biztonságos csökkenteni a platformok számát?

Annak érdekében, hogy leküzdjék az egyre összetettebb kiberbiztonsági kockázatokat, a szervezetek folyamatosan bővítik a digitális eszközeik védelmére szolgáló megoldások arzenálját. Itt már pusztán a rendelkezésre álló lehetőségek száma is nyomasztó lehet. Sok szervezet vizsgálja a biztonsági platformok bevezetését, amelyek nagyobb hatékonyságot, jobb átláthatóságot, a költségek csökkentését, és a biztonsági környezet feletti fokozott ellenőrzést biztosítanak számukra. Az elmozdulás a platformok konszolidációja felé azonban buktatókat is rejthet. Az egyik jelentős – bár nem új – aggodalom a koncentrációs kockázat, amikor a szervezet túlzottan függővé válhat egyetlen szállítótól vagy platformtól. Egy másik, kereskedelmi szempontból jelentkező kihívás a beszállítói kötöttség. Ahogy a szervezetek egyre inkább függenek egy adott termék- vagy szolgáltatáskészlettől, előfordulhat, hogy a választott platform már nem felel meg igényeiknek. Ilyen esetekben a szolgáltatóváltás költséges és összetett vállalkozás lehet, jelentős kompatibilitási problémákkal és további képzési követelményekkel járhat.

„E kockázatok mérséklése érdekében fontolóra kell venni a platformkonszolidáció hibrid megközelítését”

– javasolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.

„Tehát azok a szervezetek, amelyek a platformok konszolidációja felé mozdulnának el, jól teszik, ha a döntés előtt azonosítják és a megvalósítás során kezelik az ezzel járó kockázatokat, a hiányosságokat pedig célzott megoldásokkal egészítik ki, amelyek biztosíthatják a rugalmasságot, az alkalmazkodást a változó körülményekhez.”

Hogyan azonosíthatók az emberek a kibertérben?

Az eszközök és felhasználók megbízható azonosítása egy olyan szilárd alap, amely nélkül nem létezik IT-biztonság. A digitális személyazonosságok utat nyitnak egy agilisabb és hatékonyabb digitális világ felé. Ezen a téren világszerte számos innovációval találkozhatunk, az identitás-hitelesítés azonban továbbra is kihívást jelent. A rendszerek közötti széles átjárhatóság, a deepfake megjelenése és a személyes és biometrikus adatfeldolgozás terjedése megköveteli a jövőálló hitelesítési megoldások kidolgozását és korszerű szabályozások kialakítását. A CISO-knak és a döntéshozóknak jobban meg kell érteniük a helyzetet, újra kell gondolniuk a berögzült folyamatokat, és be kell fektetniük a szilárd elveken nyugvó innovatív rendszerekbe.

Megvédhetők-e az okoseszközök?

Az okos eszközök és termékek robbanásszerű elterjedése megváltoztatta a kapcsolattartást a bennünket körülvevő világgal, ezzel együtt pedig a hagyományos biztonsági hozzáállás is elavulttá vált, az alig egy évtizeddel ezelőtt alkalmazott módszerek már nem elegendőek. A termékek egyre rövidülő életciklusa során megjelenő sebezhetőségek a gyártókat és a szabályozókat is arra késztetik, hogy minél gyorsabban minél fejlettebb módszereket keressenek, amelyekkel lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök biztonságos használatát. Az eszközök által elért vállalati adatvagyon védelme kulcsfontosságú lesz az ágazatok és infrastruktúrák integritásának, biztonságának megőrzése szempontjából.

Létezik-e stabil biztonsági kultúra?

A működés zavartalansága szempontjából a kiberbiztonság alapvető tényező lett az egyes szervezetek és az egész társadalom számára is. Továbbra is aggasztó, hogy a támadók zsarolóprogramokat vagy más rosszindulatú eszközöket használnak nagyszabású ipari zavarok előidézésére, adatok és akár emberi életek kockáztatásával. A beszállítók is biztonsági kockázatot hordozhatnak: a szervezetek egyre inkább külső szolgáltatókra támaszkodnak a szoftverek és szolgáltatások terén, így fokozott a veszélye annak, hogy ezek az ellátási lánc gyenge láncszemei lesznek. Meg kell találni a módját annak, hogyan hozhatunk létre széles körű, holisztikus és ellenálló biztonsági kultúrát az egész vállalatban azzal a céllal, hogy minden érintett felismerje és hozzátegye a magáét a rendszerek és folyamatok tervezésétől a működtetésen át egészen a kivezetésig.

A teljes riport itt olvasható: Kiberbiztonsági tanácsadás – KPMG Magyarország


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss