Gazdaság
A leggazdagabbak új szórakozása a világűr
A világűr szép lassan kezd megnyílni a leggazdagabbak előtt: júliusban két vállalkozó is eljutott az űrbe, ami fordulópontot jelenthet az űrturizmus történetében. Az üzletemberek sikereinek ugyanakkor nem mindenki örül.
2021 júliusában két milliárdos is elindult a világűrbe, mindketten saját cégük űreszközén utaztak. A versenyt Richard Branson nyerte, aki július 11-én a VVS Unityvel 80–90 kilométeres magasságig emelkedett. Hogy ezzel valóban elérte-e a világűrt, arról megoszlanak a vélemények. Kilenc nappal később, július 20-án aztán Jeff Bezos következett, a világ leggazdagabb embere a New Shepardon még magasabbra, 106 kilométerre jutott.
A vállalkozók az utazásokkal életük nagy álmát váltották valóra, egyes szakértők pedig úgy vélik, hogy a missziókkal új fejezet kezdődött az űrturizmus történetében. Branson és Bezos útjai ugyanakkor komoly ellenszenvet is kiváltottak, a küldetések pedig azt sugallják, hogy a világűr újabb területet adhat az egyenlőtlenségek növelésének.
Fellendülhet az űrturizmus
Az elmúlt években a hidegháború után ismét komoly rivalizálás kezdődött a világűrben. A versenyhez ezúttal nemcsak a nagyhatalmak, hanem magánvállalatok, főként amerikai cégek csatlakoztak. A világűr számos komoly gazdasági lehetőséggel kecsegtet, az idegen égitesteken, így az aszteroidákon például értékes nyersanyagokat nyerhetne ki fajunk.
A szektor már a 2000-es években létrejött, Dennis Tito amerikai milliárdos 2001 áprilisában vált az első olyan űrturistává, aki maga finanszírozta az útját. Az elkövetkező években hét űrturista is eljutott a Nemzetközi Űrállomásra, de a 2010-es évekre az ágazat megtorpant. Ugyanebben az évtizedben több űripari szereplő is bejelentette, hogy fel akarja lendíteni a szektort, emiatt most az sejthető, hogy a 2020-as évek az űrturizmus évtizedévé válhatnak.

Dennis Tito (balra) és Talgat Muszabajev orosz űrhajós a Szojuz kapszulában landolásuk után Arkalik város közelében, Kazahsztánban 2001. május 6-án.
A folyamat fontos mérföldköve lehetett Branson, illetve Bezos utazása, hiszen a missziókkal két versenyképes szereplő lépett be az űrturizmus területére. Branson Virgin Galacticje és Bezos Blue Originje mellett mindenképp meg kell említeni az Elon Musk-féle SpaceX-et, amely 2021 végén szállíthatja első fizetős ügyfelét a világűrbe.
Könnyen elképzelhető, hogy a nagy cégek révén rövidesen valóban fordulat jön az űrturizmusban, azzal viszont nem érdemes számolni, hogy a közeljövőben mi is tervezhetünk nyaralást az űrbe. A turizmus ezen ága ugyanis egy ideig még bizonyosan a leggazdagabbak hobbija marad. Igaz, a szűkebb közönség ellenére, a drága utak miatt az ágazat így is komoly hasznot hozhat az érdekelt vállalatoknak.
Borsos árú jegyek
A Virgin Galactichez eddig nagyjából 600 ember nevezett be űrutazásra. A közel egy órán át tartó kalandra a felkészítéssel és a cég űrruhájával együtt 250 ezer dollárt (közel 75,6 millió forintot) kellett fizetni. Az előzetes jegyértékesítést 2014-ben, a VSS Enterprise kísérleti űrrepülő katasztrófája után függesztették fel – a tragikus teszt során a gép megsemmisült, Michael Alsbury másodpilóta meghalt, Peter Siebold pilóta pedig súlyosan megsérült. A tervek szerint a vállalat 2022-től fog rendszeres utazásokat szervezni, a becslések alapján az újabb jegyek 300–400 ezer dollárba kerülnek majd.

Sir Richard Branson a Virgin Galactic UNITY22 fedélzetén
A Blue Origin esetében a turisták talán valamivel kevesebbet fognak fizetni, bár az első kuncsaft valószínűleg milliós összeget hagyott ott a cégnél. Bezos repülésére egy névtelen ajánlattevő is benevezett egy aukción, az érintett 28 millió dollárt ajánlott fel, ütemezési problémák miatt viszont végül nem tudott részt venni az úton. Helyét Oliver Daemen, egy 18 éves fiú vette át, akinek az apja egy meg nem nevezett összeget fizetett a székért. A Blue Originnél a későbbi utak olcsóbbak lesznek, de ez nem azt jelenti, hogy bárki megengedhetné magának a cég szolgáltatását. A foglalás már most is elérhető, igaz, a jegyek pontos ára nem ismert – egy 2018-as számítás alapján az összeg 200–300 ezer dollár között mozoghat. Bezos szerint a cég útjaira komoly a kereslet, eddig nagyjából 100 millió dollár értékben adtak el jegyeket.
Az Axiom 2022-ben indíthatja be űrturisztikai projektjét, melyben a SpaceX Crew Dragon űrhajójával fogják a Nemzetközi Űrállomáshoz szállítani a kuncsaftokat. Egy-egy utazáson három ügyfél vehet részt, a vendégek pedig nyolc éjszakát tölthetnek majd az űrállomáson. Egyetlen jegy 55 millió dollárba fog kerülni.

Jeff Bezos, testvére, Mark Bezos, a 18 éves Oliver Daemen és a 82 éves Wally Funk elhagyja a Blue Origin New Shepard legénységi kapszuláját, miután 2021. július 20-án leszállt a texasi Van Hornban.
Nem lettek szimpatikusabbak
Bár a világűr és az űripar az elmúlt években egyre több ember érdeklődését keltette fel, a leggazdagabbak kalandjait nem mindenki szemlélte örömmel. Branson, de különösen Bezos tevékenysége sokakban komoly ellenszenvet váltott ki. A két milliárdost rengeteg kritika érte, volt, aki Bransont gyermeteg előzése miatt támadta – a brit vállalkozó egyértelműen a hírverés kedvéért indult hamarabb utazásra, mint vetélytársa. Mások azt kérdőjelezték meg, hogy elérte-e egyáltalán a világűrt, de az is kiderült, hogy a Virgin Galactic által közzétett videó megtévesztő volt, Branson valójában nem kerékpárral utazott ki a felbocsátás helyszínére.
Bezost azzal bírálták, hogy amíg ő mérnökei zsenialitását kihasználva kiruccan az űrbe, addig cége, az Amazon kizsigereli az alkalmazottait. A megvetés olyan szintet ért el, hogy petíció indult azzal a célkitűzéssel, hogy Bezos ne térjen vissza repüléséről. A világ leggazdagabbjának rengeteg a kritikusa, népszerűségének pedig tovább ártott, ahogy cowboykalapban, szintén milliárdos testvérével dollármilliókba kerülő, pusztán a szórakozást szolgáló űrutazásra indult.
Branson és Bezos halandók számára értelmetlen, komoly üvegházgáz-emisszióval járó űrversenye nem igazán nyerte el a közönség tetszését. De akad olyan, aki űrbeli ambícióit is képes jól eladni.
Sok múlik a píáron
Míg Bezost a közösségi oldalakon többen az Austin Powers – Aranyszerszám röhejes főgonoszához, Dr. Genyához hasonlították, addig egy másik, az űriparban is tevékenykedő milliárdosban sokan az egyik legvagányabb szuperhőst, Vasembert vélik felfedezni. Úgy tűnik, Elon Musk az ügyes kommunikációval el tudta érni azt, amit a többi vetélytársa nem: sikerült a szélesebb közönség szimpátiáját is elnyernie.
Noha a többiekhez hasonlóan Musk is érdekelt az űrturizmusban – a SpaceX a Holdhoz, illetve a Föld körül tervez egyelőre méregdrága utazásokat –, a vállalkozó gondosan ügyel arra, hogy azt a látszatot keltse, fő álma az emberiség megsegítése. Bezos hiába tűzte ki szintén célul az űrkolóniák létrehozását, Musk egyszerűen nagyobb hangsúlyt fektet az ilyen típusú tervei, például a marsi telepek megalapításának kommunikálására – az pedig szóba sem jöhetett, hogy Musk vállalata, a SpaceX űrhajóin az elsők között utazzon. Ez lehet az oka annak, hogy a közönség még azt is elnézi, sőt tapsol is hozzá, ha Musk hatalmas csinnadrattával, főként reklámcélokkal felbocsát egy rakétát.
Bár időnként a SpaceX-vezért is érik kisebb-nagyobb kritikák – például azzal kapcsolatban, hogy miként reagált a koronavírusra –, népszerűsége látszólag alig zuhant az évek során. Musk Bezossal együtt belekeveredett az idén júniusban kirobbant amerikai adózási botrányba is, az emberek többsége mégis inkább Vasemberként, a Teslával a klímaváltozás ellen harcoló, fajunkat új égitestekre eljuttató hősként tekint rá.
Óriási a felelősség
Könnyen elképzelhető, hogy a világűr feltérképezése és kiaknázása már a mi életünkben fordulatot hoz az emberiség történetében, a folyamat egyik fontos állomása pedig az életképes űrturizmus megalapítása lesz. Az új égitestek meghódítása jelentős gazdasági fellendülést eredményezhet, az idegen objektumok nyersanyagainak kinyerésével csökkenthetjük a Földre nehezedő terheket, az emberiség hosszú távú fennmaradásának ráadásul kedvezhet, ha képesek leszünk több bolygón is megtelepedni.
Ha a világűrben rejlő lehetőségekkel az állami űrszervezeteken kívül csak a leggazdagabbak tudnak élni, még nagyobb befolyásra tehetnek szert. Egyelőre az látszik, hogy Bezosék nem sok felelősséggel közelítenek az űrhöz, sokkal inkább érződik az, hogy a történelemkönyvekbe való bekerülésre törekednek. A legnagyobb űripari vállalatok szabályozása elsősorban az Egyesült Államok feladata lenne, Amerika számára azonban egyre fontosabb szövetségesekké válnak ezek a cégek, amelyek segíthetnek megerősíteni az ország űrbeli hegemóniáját.
Forrás: 24.hu
Gazdaság
NAV 2024: kevesebb vizsgálat, több eredmény − új korszak az adatvezérelt ellenőrzésekben
Megjelent a NAV 2024-es tevékenységét összegző évkönyv, amelyből kiderül: az adóhatóság kevesebb, de célzottabb ellenőrzéssel dolgozik, miközben hatékonysága látványosan nőtt.
A Deloitte szakértői szerint a transzferár-ellenőrzések, az online kereskedelem és az újonnan alakult vállalkozások számíthatnak fokozott figyelemre 2025-ben és 2026-ban.
Az Online Számla rendszernek köszönhetően, amely minden számlát elektronikusan rögzít és továbbít az adóhatóságnak, jelentős mértékben fehéredett a gazdaság, azonban a NAV megállapításainak 90 százaléka még mindig áfával kapcsolatban született. A rendszer lehetővé teszi, hogy az adóhatóság szinte élőben lássa a gazdasági eseményeket, ezért az áfa-visszaélések gyorsan azonosíthatóak.
Két tényező biztosan „piros lámpát” kapcsol a NAV rendszereiben: ha nincsenek összhangban az adóbevallások az online adatokkal, illetve, ha extrém módon növekszik a forgalom.
A KATA-ról való átállás nem zajlott zökkenőmentesen 2024-ben. Az adóhatóság több mint 300 alkalommal célzottan vizsgálta az érintetteket, és 161 millió forintnyi hiányzó adót tárt fel. Ezek a vizsgálatok várhatóan a közeljövőben is folytatódni fognak az átállás végéig.
Az évkönyv rámutatott arra is, hogy az ingatlanértékesítéssel kapcsolatos adószabályokat sokan nem ismerik megfelelően: a bevallást elmulasztóktól több mint 1 milliárd forint adót és hasonló összegű bírságot szedett be a NAV.
A legnagyobb adózók vizsgálata továbbra is a hatóság fókuszában volt. Háromnegyedüknél talált a NAV valamilyen rendellenességet, miközben a hatékonyság jelentősen javult: az ellenőrzésszám szinte változatlanul maradt, de másfélszer több be nem fizetett adót tártak fel, mint 2023-ban.
Transzferár-ellenőrzések és új trendek a nagyvállalatoknál
A multinacionális cégek transzferár-ellenőrzései 2024-ben kiemelt hangsúlyt kaptak. A NAV azt vizsgálta, hogy az egy vállalatcsoporthoz tartozó cégek megfelelő, piaci áron számolnak-e el egymás között. A hatékonyság látványosan javult: a korábbi évvel szinte megegyező ellenőrzésszámmal 3,3 milliárd forint helyett már 8 milliárd forintnyi hiányzó adót találtak.
A gyártó szektorban is aktív volt a hatóság: a veszteséges vagy alacsony nyereségű cégeknél öt ellenőrzés keretében 1,1 milliárd forintnyi hiányra derült fény. Új tendencia, hogy a nagyvállalatoknál már nemcsak az áfa-szabálytalanságok, hanem a vállalatcsoporton belüli árazási problémák is egyre gyakoribbak.
„A transzferárazás az egyik legösszetettebb terület, ahol a NAV ma már kifejezetten adatvezérelt módszereket alkalmaz. A tapasztalataink szerint a hatóság egyre mélyebben elemzi a vállalatcsoportokon belüli nyereségeloszlást és a piaci árakhoz való viszonyt, ezért a cégeknek a dokumentáció mellett a tényleges gazdasági tartalomra is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük.”
– mondta Balázsi Ákos, a Deloitte Legal jogviták és peres ügyek csoportjának ügyvédje.
Új módszerek: tanácsadói kapcsolatok feltérképezése és a kriptovaluták lefoglalása
A NAV 2024-ben új projektet indított a könyvelők és adótanácsadók ügyfélkörének feltérképezésére. A hatóság azonosította, mely vállalkozások veszik igénybe ugyanazon szolgáltatók munkáját, bár az évkönyv még nem részletezi az eredményeket.
Igazi 21. századi fordulatként a NAV négy bűnügyben összesen 224 ezer dollár (mintegy 80 millió forint) értékű kriptovalutát foglalt le. A Deloitte szakértői szerint ez mérföldkő, hiszen a digitális eszközök korábban nehezen voltak elérhetők a hatóságok számára.
„A kriptovaluta-ügyletek már nem láthatatlanok a hatóságok előtt. A nemzetközi automatikus információcsere kiterjedésével a NAV néhány éven belül globális rálátást kaphat a digitális tranzakciókra, ami új korszakot hozhat az adóellenőrzésben.”
– mondta Ramocsa Dávid, a Deloitte Legal jogviták és peres ügyek csoportjának ügyvédje.
Kevesebb, célzottabb ellenőrzés – előtérben az együttműködés
A 146 ezer elvégzett vizsgálat több mint 90 százaléka jogkövetési vizsgálat volt, ahol a NAV elsősorban információt gyűjt, nem pedig azonnal büntet. Ezek gyakran egy későbbi, átfogó ellenőrzést készítenek elő. A hatóság megközelítése változik: egyre inkább támogatja az adózókat, és önálló javításra ösztönöz. Büntetést csak komolyabb problémák esetén szab ki, ekkor viszont akár 200 százalékos bírságot is alkalmazhat.
Bírósági sikeresség és fizetési könnyítések
A NAV szakmai teljesítményét jól mutatja, hogy elsőfokon az ügyek 82 százalékát, a Kúria előtt pedig 77 százalékát nyerte meg. Érdekes azonban, hogy a perköltségeknek csak 55, illetve 52 százalékát ítélték meg a hatóság javára – ami azt jelezheti, hogy a nagyobb összegű vitákban az adózók érvelése is erősödik.
A fizetési nehézségek számottevően nőttek: 30 százalékkal több részletfizetési, halasztási vagy mérséklési kérelmet nyújtottak be, amiből összesen 133,2 milliárd forintnyi könnyítést engedélyezett az adóhatóság.
Mi várható a következő évben?
A jelenlegi trendek alapján különösen a következő adózói csoportok számíthatnak fokozott ellenőrzésre:
- transzferárazással érintett multinacionális vállalatok,
- adókedvezményeket igénybe vevők,
- rendszeresen importáló cégek,
- elektronikus kereskedelmi szereplők.
Magyarországon a korábbi bírósági döntések iránymutatásként szolgálnak a későbbi hasonló ügyekben, ezért a NAV ezeket saját eljárásai során is figyelembe veszi. Az adózók számára érdemes felkészülni: a hasonló esetek tanulmányozása és a korai, proaktív egyeztetés csökkentheti a vitás helyzetek kialakulásának kockázatát.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A Telekommal 100%, hogy a vállalkozásod nem áll meg
Áramszünet, zsarolóvírus, adatvesztés – csak pár példa arra, milyen váratlan akadályok adódhatnak a digitális térben, melyek a vállalkozások számára akár végzetes következményekkel is járhatnak.
Ezekkel a problémákkal ráadásul gyakran saját szakértő IT csapat nélkül kell a vállalkozóknak megbirkózniuk. Éppen ezért nem meglepő, hogy a Telekom kutatása szerint a vállalkozások negyede lenne hajlandó többet fizetni azért, hogy a fentiekhez hasonló eseményeket elkerülhesse. A Telekom Üzleti Net Nonstop csomagjai instant megoldásokkal biztosítják az üzletmenetfolyamatosságát a vállalkozások számára, még szélsőséges körülmények között is.
A vállalkozóknak rendkívül sok mindennel kell egyszerre foglalkozniuk és a mai, gyorsan változó világban a vállalkozások működése a kiszámíthatatlanságról és a bizonytalanságról is szól. Maga a világ is követhetetlen tempóban alakul át, miközben turbulens gazdasági környezetre, sokszínű és folyamatosan módosuló ügyféligényekre, technológiai kihívásokra kell naponta megfelelően reagálniuk. Ezek a kihívások különösen nagy nyomást helyeznek a digitális infrastruktúrára és biztonságra, melyek zavartalan működése nélkül ma már elképzelhetetlen az üzletmenet folyamatossága. A Telekom és a BellResearch kutatásai* azt is jelzik, hogy a vállalkozások rendkívül leterheltek, üzleti környezetükben számos negatív gazdasági hatás éri őket, amelyeket ellensúlyozniuk kell. A többségük számára, s különösen igaz ez a mikrovállalkozásokra, általában nem áll rendelkezésre egy saját informatikai csapat a különböző feladatokra.
A digitális biztonság pedig az egyik leginkább érintett terület, ahol a cégek rászorulnak külső informatikai segítségre. Ráadásul a vállalkozások ritkán jutnak professzionális IT-támogatáshoz az adott területen szakértő szolgáltatótól. A kutatási eredmények alapján kézzelfogható segítséget jelenthet számukra egy olyan szolgáltatás, amely folyamatos rendelkezésre állással dolgozik azért, hogy az üzletmenetüket fenyegető kockázatokat elhárítsa.
„Feltöltés közben jött az áramszünet, elszállt minden, amin eddig dolgoztunk”.
„Pont akkor állt le a hálózat, amikor elküldtük az ajánlatot, lemaradtunk egy kivételes lehetőségről”.
„Zsarolóvírus van a gépen, csak abból választhatunk, hogy fizetünk, vagy bedobjuk a törülközőt.”
A legtöbb vállalkozással-vállalkozóval előfordulhatott már valamelyik a fenti krízishelyzetek közül (vagy ha nem, előfordulhat a jövőben). Minél több a technológia a környezetünkben, annál jobban rá vagyunk utalva: felmérhetetlen segítség, de kockázatforrás is egyben. A Telekom 2024q4-es ICT keresleti kutatása szerint a KKV-k mintegy egynegyede – még magasabb díj mellett is – olyan internet-csomagot választana, amely szünetmentes áramforrást és mobilhálózaton biztosított Wi-Fi elérést is tartalmaz.
A Telekomnál elérhető Üzleti Net Nonstop csomagok gondoskodnak róla, hogy aminek működnie kell, az krízisek idején is működőképes maradjon.
„Fejlett digitális eszközökkel, stabil optika hálózattal, valamint gigabit sebességű csomagokkal, gyors és stabil wi-fi mellett lehetséges fenntartani az üzletmenetet, de az Üzleti Net Nonstop csomagok lehetővé teszik azt is, hogy a vállalkozások működése akkor se álljon le, ha áramszünet, hálózati hiba vagy online támadás éri őket”
– ismertette a Telekom megoldásait Sipos Tamás, kis-, és középvállalati szegmens vezető.
A csomagok három kulcsfunkciója: szünetmentes áramforrás, amely áramszünet esetén is biztosítja a kapcsolatot; mobilhálózaton biztosított Wi-Fi elérés, amely automatikusan átkapcsol mobilinternetre, ha a vezetékes hálózat kimarad; valamint adathalászat elleni védelem és kiberbiztosítás, amely extra biztonságot ad az adatok és az üzlet védelmében.
„A Telekom valódi, gyakorlati üzletmenet-folytonossági megoldást kínál a magyar vállalkozásoknak, hiszen célunk, hogy szolgáltatásainkkal a vállalkozások üzletmenetét is támogassuk. Hiszünk benne, hogy ők az ország fejlődésének motorjai – ha ők zavartalanul működnek, azzal az egész ország előrelép. Az üzletmenet digitális fenntartását biztosító szolgáltatásainkkal is tuningoljuk a vállalkozásokat, és így az országot”
– tette hozzá a szakember.
További információ itt érhető el.
*1) Üzleti távközlési piaci részesedési és ICT kereslet kutatás 2024q4, nagymintás (2600), reprezentatív kvantitatív kutatás, amit a Telekom megbízásából a BellResearch végzett.
2) BellResearch, Magyar Infokommunikációs Jelentés 2025
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban
Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.
A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.
Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.
Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.
A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.
A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.
Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Olimpikonokkal tesztelték a Xiaomi 15T Pro okostelefonok fotós képességeit
-
Gazdaság2 hét ago
Már most keresik a diákokat a karácsonyi szezonra
-
Zöld2 hét ago
Az Allee a kelet-európai régió legjobb fenntarthatósági teljesítményt nyújtó kiskereskedelmi létesítménye
-
Gazdaság2 hét ago
Mínuszban az e-kereskedelmi mérleg: ezek a cégek javíthatják az egyensúlyt
-
Okoseszközök2 hét ago
3 méter széles és 1,7 méter magas házimozi-kijelzőt mutatott be az LG
-
Mozgásban1 hét ago
A Kia EV4 bekerült a 2026-os Év Autója díj döntősei közé
-
Ipar2 hét ago
Egy kompakt megoldás – a nitrogéntermelő rendszer
-
Mozgásban2 hét ago
A Hankook téli gumiabroncsai öt aktuális teszten is kiváló eredményeket értek el

