Gazdaság

Várható-e még valaha árcsökkenés a lakáspiacon?

Egyre többször hallani, hogy a lakásárak csökkenése megindult, és a közeljövőben akár egy komolyabb recesszió is bekövetkezhet az ingatlanpiacon.

Bár a kijelentések igazságtartalmát, és a jövőre vetített jóslatok helytállóságát nehéz megítélni, mégis van több olyan tényező, amely által valamennyire már most ráláthatunk a lakáspiaci folyamatok alakulására. Mind a befektetőket, mind a tulajdonosokat és az első lakásukra vágyókat érdekli ugyanis, hogy mire számíthatnak a jövőben.

2020, a visszaesés éve

2019-ig az ingatlanpiac felszállóágban volt: növekedését többnyire az inflációnál jóval magasabb árszint emelkedés jellemezte. A kedvező gazdasági környezet, a piacba vetett bizalom és a családtámogatási rendszerek által pumpált pénzek repítették a vásárlási kedvet, és ezzel együtt az árakat is. A 2020-as esztendőt azonban bátran nevezhetjük a visszaesés évének, ugyanis a mennyiségi visszaesés mellett bizonyos szegmensekben a használt lakások négyzetméter ára is csökkenésnek indult. Felmerül tehát két kérdés:

Milyen tényezők okozták a visszaesést.
Meddig tarthat a recesszió és milyen mértékű visszaesés várható.

MÁK Plusz

Az első kérdésre a választ nem nehéz megtalálni. Két olyan fő tényező van, amely alapvetően befolyásolta az ingatlanpiaci mozgásokat. Ezek közül elsőként a “Szuper állampapír” 2019-es bevezetése volt, amely kiemelkedően magas, éves szinten 4,95 %-os hozamot biztosít a befektetőknek. Ettől kezdve sok befektető jobbnak látta megtakarítását értékpapírba fektetni, mintsem ingatlanba. A MÁP Plusz jegyzésével ugyanis 5 év alatt 27,35 % atombiztos hozamra lehet szert tenni, és ezt egy befektetési ingatlan az üzemeltetési és felújítási költségekkel terhelve nehezen képes teljesíteni. A magyar állampapír a statisztikák szerint is visszavetette a befektetési célú ingatlan vásárlások számát, ami elsősorban a fővárosi és néhány nagyobb település kiemelt részein érződött.

Veszélyhelyzet, eltörölt adókedvezmény

A befektetési célú ingatlanvásárlási pozíciókat tovább gyengítette az új építésű ingatlanok építését segítő 5 %-os áfakulcs kivezetése, amely egy nettó 40 millió forint értékű ingatlan esetén 8,8 millió forint plusz kiadást jelent. Ez szintén nem elhanyagolható tényező, mivel a hatalmas különbözet nehezen érvényesíthető bérbeadáskor. Az esetleges hitelfelvétel esetén ugyanis a havi törlesztés akár 40-60 ezer forinttal is több lehet a megemelt adókulcs esetén, és ezt a bérlők nem kívánják megfizetni.

Szintén kedvezőtlen hatást gyakorolt az ország bezárása. Ez gyakorlatilag felszámolta az egyébként jól jövedelmező AirBnb szállásokat. Ezek az ingatlanok így beléptek a hosszú távú bérbeadási piacra, letörve az albérlet árakat, illetve megjelentek eladásra szánva, ezzel növelve a kínálatot. Mindkét esetben árcsökkenés várható.

Befektetők: a piac motorjai

Amikor az ingatlanok bérbeadása tartósan nem lesz jövedelmező, a befektetők elkezdenek megszabadulni tőlük. Itt indul el a árcsökkenés folyamata, és szép lassan minden szegmenst érinteni fog: elindul a drága belvárosi ingatlanok árának csökkenésével, ami átterjed a külső, lakótelepi ingatlanokra, majd az agglomerációra, és így a végén a vidéki lakásokra is. A folyamat az új építésű ingatlanok árára is hatással lesz, hisz ha valaki kevesebbért tudja eladni városi lakását, értelemszerűen kisebb összeget tud majd fordítani építkezésre.

A folyamatot csak erősíti az a vevői magatartás, amely az árcsökkenést látva némi kivárással egyre jobb alkupozícióba kerül. Az eladó pedig más lehetősége nem lévén, vagy eláll az értékesítéstől, vagy a nagyobb veszteség elkerülése végett inkább enged az árból.

2021: merre tovább?

A 2020-as év rendkívüli hatásokkal bírt az ingatlanpiacon, amelyek jó része 2021-ben már nem, vagy csak kis mértékben lesz aktuális. Az újra bevezetett 5 %-os áfakulcs új építés esetén, a rozsdaövezeti ingatlanfejlesztés támogatása akár 0 %-os áfával, illetve a várhatóan októbertől bevezetendő, új építésű ingatlanokra igénybe vehető 2,5 %-os fix kamatozású támogatott hitel jótékony hatással lesz az ingatlanpiacra. Emellett jövedelmi helyzetekben sem realizálható olyan mértékű visszaesés, eladósodás, mint amellyel 10 éve találkoztunk.

Egy másik fontos kérdés, hogy a megnövekedett keresletet meddig lehet fenntartani különböző pénzügyi beavatkozásokkal. Jelenleg ugyanis a kedvező ÁFA, a vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hitelek még elérhetővé teszik a magasabb árkategóriájú ingatlanok vásárlását. Ezek kivezetése, illetve a moratórium megszűnése esetén viszont valóban komoly visszaesés várható.

Ez rossz hír lehet a jelenlegi tulajdonosoknak, viszont kedvező azok számára, akik első lakásra gyűjtenek. Mivel az illetékeken keresztül az állam is profitál a magas árakból, így nem csak családpolitikai, de gazdasági szempontból is érdemes fenntartani a támogatási rendszereket. Amennyiben ez megtörténik, úgy kevésbé várható árcsökkenés a piacon.

A jelenlegi számokban az köszön vissza, hogy a főváros belső részein már nincs érdemi árnövekedés, sőt több helyen már minimális csökkenés is tapasztalható. A lakótelepi lakások ára még valamilyen szinten növekedni tudnak, de az emelkedés már nem olyan dinamikus mint korábban. Legjobban a vidéki ingatlanok ára emelkedik, azonban ahogy ezek is közelítenek a nagyvárosi négyzetméter árakhoz, úgy itt is megtorpanás lesz várható.

A recept tehát nem egyszerű: a növekedési ütem több helyen megállt. Amennyiben a várható intézkedések nem érik el a kívánt hatást, úgy az árak valószínűleg átlagosan csökkenni fognak, ennek ütemét azonban jelenleg lehetetlen megjósolni.

Related Topics:árcsökkenés előrejelzés gazdaság lakás lakáspiac visszaesés

Up Next

A Facebook új programja virtuális térbe teszi a meetingeket

Don't Miss

Hatalmas változásokat hozhat az 5G

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Jelentősen nőtt a békéltető testületek által lezárt ügyek száma

Hatékonyabb fogyasztóvédelem a békéltető testületek kitartó munkájának köszönhetően és a Nagy Elek elnöksége alatt megújult MKIK vezetésének aktív közreműködésével.

A 2025. év első felében országosan 687-tel több ügyet zártak le a békéltető testületek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) legfrissebb adataiból. A tavalyi 4832 lezárt ügyhöz képest idén már 5519 ügyben született döntés, ami több mint 14 százalékos növekedést jelent. Ezzel párhuzamosan az elbírált ügyek összértéke is emelkedett: a tavalyi 1,38 milliárd forintról 1,45 milliárd forintra, ami a fogyasztók számára is érezhető előrelépést jelent.

A számok önmagukért beszélnek: Budapesten 392-vel, Hajdú-Biharban 115-tel, Csongrád-Csanádban 73-mal nőtt a lezárt ügyek száma, de jelentős növekedés történt Fejér, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is.

Ez az eredmény is jól mutatja, hogy a 2024. január 1-jén bevezetett, új, regionális struktúrára épülő békéltető testületi rendszer hatékonyan működik. A rendszer országosan 8 regionális testületben működik tovább, gyorsabb és eredményesebb eljárást biztosítva a fogyasztók és vállalkozások közötti jogviták békés rendezésére.

Az MKIK elnökségének vezetésével, Nagy Elek elnök úr irányításával megújult kamarai vezetés aktív és előrelátó munkája kulcsszerepet játszott abban, hogy a békéltető testületek működése még hatékonyabbá váljon. A strukturális átalakítás, a digitalizációs fejlesztések, valamint a szakmai támogatás jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a testületek gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a fogyasztói panaszokra.

A békéltető testületek célja továbbra is változatlan: gyors, hatékony, ingyenes és elérhető jogérvényesítés biztosítása minden fogyasztó számára. A testületek nemcsak döntéshozó szerepet töltenek be, hanem segítséget és tanácsot is adnak a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről.

További információk és elérhetőségek a www.bekeltetes.hu oldalon találhatók.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

USA Kriptóhete történelmi fordulópontot jelent – a Bitget vezérigazgatója szerint ez csak a kezdet

Az USA-ban zajló Kriptóhét és az új kriptovaluta-szabályozási csomag bejelentései minden korábbinál erősebben jelzik: a digitális pénzügyek új korszakba léptek. A Bitcoin történelmi csúcsa, a rekordméretű intézményi befektetések, valamint az új törvények – mint a GENIUS Act, Clarity Act és az Anti-CBDC Surveillance State Act – együtt egyértelmű fordulópontot jelentenek a piac fejlődésében.

Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója így fogalmazott:

„Az amerikai törvényhozók végre olyan kereteket alkottak, amelyek lehetővé teszik a kriptoipar intézményi szintű növekedését, szabályozott, mégis innovációbarát környezetben. Ez nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem a globális közösségnek is jelzésértékű.”

4 kulcstényező, ami meghatározza a változást:

1. Intézményi áttörés a Bitcoin piacán

A spot ETF-ekbe történő beáramlás 2024-ben elérte a 44,2 milliárd USD-t, ami 320%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A BlackRock IBIT 56 milliárdot, a Fidelity FBTC 21 milliárdot kezel. Eközben a kriptós hedge fundok már 15 milliárd USD értékben tartanak digitális eszközöket.

2. GENIUS Act: stabilcoin-szabályozás új szinten

A szenátus által elfogadott GENIUS Act szigorú tartalékkövetelményeket ír elő a stabilcoin-kibocsátók számára, megbízható, skálázható infrastruktúrát biztosítva a pénzügyi rendszer számára – hasonló jelentőséggel, mint az amerikai államközi autópályák kiépítése.

3. Clarity Act: világos keretek a kriptoszektorban

Ez a törvényjavaslat tisztázza a tokenek, platformok és letétkezelők közötti jogi határokat. Egyértelműen kijelöli, hogy a CFTC vagy az SEC szabályozza az adott eszköztípust – csökkentve a bizonytalanságot, és elősegítve az intézményi részvételt.

4. CBDC-tilalom: a pénzügyi szabadság védelme

Az Anti-CBDC Surveillance State Act megtiltaná az amerikai központi banki digitális valuta bevezetését, megerősítve az Egyesült Államok elköteleződését a magánszektor által vezérelt innováció és a pénzügyi szabadság mellett.

A Bitget álláspontja

A Bitget – a világ egyik vezető kriptotőzsdéje és Web3 vállalata – úgy véli, ezek az amerikai intézkedések globális hatással bírnak: olyan környezetet teremtenek, amelyben a kriptóipar hosszú távon fenntarthatóan, biztonságosan és szabályozott keretek között növekedhet.

A Bitget vezérigazgatója így zárja gondolatait:

„Ezek a törvények meghívást jelentenek számunkra: hogy a jövő kriptoinfrastruktúráját közösen formáljuk – átláthatóan, szabályozottan, mégis szabadon.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!