Gazdaság
Várható-e még valaha árcsökkenés a lakáspiacon?
Egyre többször hallani, hogy a lakásárak csökkenése megindult, és a közeljövőben akár egy komolyabb recesszió is bekövetkezhet az ingatlanpiacon.
Bár a kijelentések igazságtartalmát, és a jövőre vetített jóslatok helytállóságát nehéz megítélni, mégis van több olyan tényező, amely által valamennyire már most ráláthatunk a lakáspiaci folyamatok alakulására. Mind a befektetőket, mind a tulajdonosokat és az első lakásukra vágyókat érdekli ugyanis, hogy mire számíthatnak a jövőben.
2020, a visszaesés éve
2019-ig az ingatlanpiac felszállóágban volt: növekedését többnyire az inflációnál jóval magasabb árszint emelkedés jellemezte. A kedvező gazdasági környezet, a piacba vetett bizalom és a családtámogatási rendszerek által pumpált pénzek repítették a vásárlási kedvet, és ezzel együtt az árakat is. A 2020-as esztendőt azonban bátran nevezhetjük a visszaesés évének, ugyanis a mennyiségi visszaesés mellett bizonyos szegmensekben a használt lakások négyzetméter ára is csökkenésnek indult. Felmerül tehát két kérdés:
- Milyen tényezők okozták a visszaesést.
- Meddig tarthat a recesszió és milyen mértékű visszaesés várható.
MÁK Plusz
Az első kérdésre a választ nem nehéz megtalálni. Két olyan fő tényező van, amely alapvetően befolyásolta az ingatlanpiaci mozgásokat. Ezek közül elsőként a “Szuper állampapír” 2019-es bevezetése volt, amely kiemelkedően magas, éves szinten 4,95 %-os hozamot biztosít a befektetőknek. Ettől kezdve sok befektető jobbnak látta megtakarítását értékpapírba fektetni, mintsem ingatlanba. A MÁP Plusz jegyzésével ugyanis 5 év alatt 27,35 % atombiztos hozamra lehet szert tenni, és ezt egy befektetési ingatlan az üzemeltetési és felújítási költségekkel terhelve nehezen képes teljesíteni. A magyar állampapír a statisztikák szerint is visszavetette a befektetési célú ingatlan vásárlások számát, ami elsősorban a fővárosi és néhány nagyobb település kiemelt részein érződött.
Veszélyhelyzet, eltörölt adókedvezmény
A befektetési célú ingatlanvásárlási pozíciókat tovább gyengítette az új építésű ingatlanok építését segítő 5 %-os áfakulcs kivezetése, amely egy nettó 40 millió forint értékű ingatlan esetén 8,8 millió forint plusz kiadást jelent. Ez szintén nem elhanyagolható tényező, mivel a hatalmas különbözet nehezen érvényesíthető bérbeadáskor. Az esetleges hitelfelvétel esetén ugyanis a havi törlesztés akár 40-60 ezer forinttal is több lehet a megemelt adókulcs esetén, és ezt a bérlők nem kívánják megfizetni.
Szintén kedvezőtlen hatást gyakorolt az ország bezárása. Ez gyakorlatilag felszámolta az egyébként jól jövedelmező AirBnb szállásokat. Ezek az ingatlanok így beléptek a hosszú távú bérbeadási piacra, letörve az albérlet árakat, illetve megjelentek eladásra szánva, ezzel növelve a kínálatot. Mindkét esetben árcsökkenés várható.
Befektetők: a piac motorjai
Amikor az ingatlanok bérbeadása tartósan nem lesz jövedelmező, a befektetők elkezdenek megszabadulni tőlük. Itt indul el a árcsökkenés folyamata, és szép lassan minden szegmenst érinteni fog: elindul a drága belvárosi ingatlanok árának csökkenésével, ami átterjed a külső, lakótelepi ingatlanokra, majd az agglomerációra, és így a végén a vidéki lakásokra is. A folyamat az új építésű ingatlanok árára is hatással lesz, hisz ha valaki kevesebbért tudja eladni városi lakását, értelemszerűen kisebb összeget tud majd fordítani építkezésre.
A folyamatot csak erősíti az a vevői magatartás, amely az árcsökkenést látva némi kivárással egyre jobb alkupozícióba kerül. Az eladó pedig más lehetősége nem lévén, vagy eláll az értékesítéstől, vagy a nagyobb veszteség elkerülése végett inkább enged az árból.
2021: merre tovább?
A 2020-as év rendkívüli hatásokkal bírt az ingatlanpiacon, amelyek jó része 2021-ben már nem, vagy csak kis mértékben lesz aktuális. Az újra bevezetett 5 %-os áfakulcs új építés esetén, a rozsdaövezeti ingatlanfejlesztés támogatása akár 0 %-os áfával, illetve a várhatóan októbertől bevezetendő, új építésű ingatlanokra igénybe vehető 2,5 %-os fix kamatozású támogatott hitel jótékony hatással lesz az ingatlanpiacra. Emellett jövedelmi helyzetekben sem realizálható olyan mértékű visszaesés, eladósodás, mint amellyel 10 éve találkoztunk.
Egy másik fontos kérdés, hogy a megnövekedett keresletet meddig lehet fenntartani különböző pénzügyi beavatkozásokkal. Jelenleg ugyanis a kedvező ÁFA, a vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hitelek még elérhetővé teszik a magasabb árkategóriájú ingatlanok vásárlását. Ezek kivezetése, illetve a moratórium megszűnése esetén viszont valóban komoly visszaesés várható.
Ez rossz hír lehet a jelenlegi tulajdonosoknak, viszont kedvező azok számára, akik első lakásra gyűjtenek. Mivel az illetékeken keresztül az állam is profitál a magas árakból, így nem csak családpolitikai, de gazdasági szempontból is érdemes fenntartani a támogatási rendszereket. Amennyiben ez megtörténik, úgy kevésbé várható árcsökkenés a piacon.
A jelenlegi számokban az köszön vissza, hogy a főváros belső részein már nincs érdemi árnövekedés, sőt több helyen már minimális csökkenés is tapasztalható. A lakótelepi lakások ára még valamilyen szinten növekedni tudnak, de az emelkedés már nem olyan dinamikus mint korábban. Legjobban a vidéki ingatlanok ára emelkedik, azonban ahogy ezek is közelítenek a nagyvárosi négyzetméter árakhoz, úgy itt is megtorpanás lesz várható.
A recept tehát nem egyszerű: a növekedési ütem több helyen megállt. Amennyiben a várható intézkedések nem érik el a kívánt hatást, úgy az árak valószínűleg átlagosan csökkenni fognak, ennek ütemét azonban jelenleg lehetetlen megjósolni.
Gazdaság
Harminc százalékkal több új villanyautó állt forgalomba Magyarországon
Magyarországon 2026 első kilenc hónapjában 10 443 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba, 30,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az Európai Unióban ugyanekkor 48,5 százalékkal nőtt a regisztrációk száma az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) szerint. A Schneider Electric négyéves hazai flottatapasztalata azt mutatja, hogy az elektromos céges autók üzemeltetési költségét jelentősen befolyásolja, hol és hogyan töltik őket.
Az ACEA október 22-i összesítése szerint 2026 első kilenc hónapjában 1 931 465 új, tisztán elektromos személyautót helyeztek forgalomba az Európai Unióban. Az új autók piacán a tisztán elektromos hajtás részesedése az egy évvel korábbi 16,1 százalékról 22,7 százalékra nőtt, ezzel a második legnépszerűbb hajtástípus lett. A növekedés üteme országonként eltért. Franciaországban 79,1, Németországban 58,1, Belgiumban 15,7 százalékkal nőtt az új villanyautók száma. Magyarországon a tisztán elektromos modellek részesedése az új személyautók piacán 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett.
A nyilvános töltőhálózat is bővült. A Transport and Environment elemzése szerint 2025 végén 1,1 millió nyilvános töltő működött az EU-ban, ötször annyi, mint 2020-ban. 2026 júniusára az uniós közúti törzshálózat 79 százaléka teljesítette azt a célt, hogy legfeljebb 60 kilométerenként elérhető legyen gyorstöltés. A Schneider Electric szerint a növekvő töltési igények kiszolgálásához a töltőhálózat további bővítése mellett a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére is szükség van. A vállalati flották átállása az egész autópiacra hatással lehet. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU-ban az új személyautók mintegy 60 százalékát jogi személyek nevére helyezik forgalomba.
„Az elektromos közlekedésre való átállás idén jelentősen felgyorsult Európában, de az uniós tagállamok eltérő ütemben haladnak. Ahhoz, hogy ez a lendület egész Európában kitartson, a töltőinfrastruktúra bővítése mellett célzott állami ösztönzőkre is szükség van. Ezekkel elsősorban a vállalatok flottáinak elektrifikációját érdemes támogatni. Ennek előnyeit a magánvásárlók is érezhetik: általánosan csökkennek az árak, több elektromos autó kerülhet a használtautó-piacra, szélesebb körben válhat elérhetővé a töltés és így többen juthatnak megfizethető elektromos autóhoz”
– mondta Lukács Tamás, közép-kelet-európai regionális stratégiavezető.
A Schneider Electric magyarországi flottájában 140 elektromos autó üzemel. A vállalat minden telephelyén biztosít töltési lehetőséget, az elektromos céges autót használó munkatársak kétharmada pedig a cég által biztosított saját gyártású otthoni töltővel is rendelkezik. A hazai flottatapasztalatok szerint az otthoni vagy telephelyi töltés havi költsége a rendszeres nyilvános gyorstöltés költségének akár kevesebb mint harmada is lehet.
A töltési adatok ismeretében a vállalatok meghatározhatják, hol van szükség új töltőpontokra, és milyen teljesítménnyel érdemes kiépíteni őket. A töltés időzítésével a telephely fogyasztási csúcsai is mérsékelhetők.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kilométeróra-csalásért akár egy év szabadságvesztés is kiszabható Magyarországon – de mi történik a gyakorlatban?
Magyarországon a kilométeróra visszatekerése akár egy év szabadságvesztéssel is büntethető.
A gyakorlatban azonban a rendőrség által 2025-ben lezárt 47, kilométeróra-csalással kapcsolatos ügy közül mindössze egy esetben alkalmaztak megrovást – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a carVertical az Országos Rendőr-főkapitányságtól kapott.
A carVertical a hivatalos bűnüldözési adatokat saját, futásteljesítmény-eltérésekre vonatkozó eredményeivel vetette össze, hogy pontosabb képet kapjon arról, hogyan jelennek meg a kilométeróra-csalások a statisztikákban, és miként kezelik ezeket az eseteket a gyakorlatban. Az adatokból látható, hogy a rendőrség, a bíróságok és más intézmények az eljárás különböző szakaszait rögzítik, ezért az összkép jóval összetettebb annál, mint amit önmagában a maximálisan kiszabható büntetés sugall.
2025-ben 47 ügyet zártak le – mindössze egy végződött szankcióval
A magyar rendőrség az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) rendszerében tartja nyilván a kilométeróra-csalással kapcsolatos adatokat. A rendőrség a következő számokat közölte:
|
2025 |
2026 I. félév |
|
| Beérkezett feljelentések |
18 |
16 |
| Regisztrált bűncselekmények |
10 |
1 |
| Az adott évben lezárt ügyek |
47 |
20 |
| – lezárva: az elkövető nem volt azonosítható |
8 |
1 |
| – lezárva: a bűncselekmény elévült |
30 |
14 |
| – lezárva: az ügy szankcióval végződött |
1 |
0 |
Forrás: magyar rendőrség, ENyÜBS-statisztika, a carVertical közvetlen adatkérésére adott válasz alapján.
Ezek az adatok nem értelmezhetők egyetlen, a feljelentéstől a végkimenetelig tartó folyamatként. Az ENyÜBS egy követő jellegű statisztikai rendszer, ami azt jelenti, hogy egy 2025-ben lezárt ügy akár egy korábbi évben is indulhatott. A rendőrség azt is jelezte, hogy a 2026 első félévére vonatkozó adatok egyelőre előzetesek.
A magyar jog külön bűncselekményként kezeli a kilométeróra-adatok meghamisítását. A Büntető Törvénykönyv 348. §-a szerint aki jogtalan haszonszerzés céljából meghamisítja a gépjármű kilométer-számlálója által jelzett értéket, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A rendelkezés nem határoz meg konkrét összegű pénzbüntetést.
A büntetés utólagos – az átláthatóság a megelőzést szolgálja
A vásárlók szempontjából azonban a hatósági eljárás csak akkor kezdődik, amikor a csalás gyanúja már felmerült. A közvetlenebb kockázat az, hogy valaki olyan autóért fizet, amelynek kijelzett futásteljesítménye nem tükrözi a jármű valós előéletét. Az alacsonyabb kilométeróra-állás befolyásolhatja, hogyan ítéli meg a vevő az autó értékét, elhasználtságát és várható karbantartási költségeit.
Hogy a hivatalos adatokat piaci összefüggésbe helyezze, a carVertical azt is megvizsgálta, milyen gyakran fordul elő futásteljesítmény-eltérés a felhasználói által ellenőrzött járműveknél. A vállalat átláthatósági indexe szerint a Magyarországon lekért járműtörténeti jelentések 5,3%-ában találtak kilométeróra-manipulációra utaló jeleket, vagyis körülbelül minden 19. ellenőrzött autónál. Ez az arány közvetlenül nem hasonlítható össze az országos bűnüldözési statisztikákkal, de jól mutatja, hogy a carVertical felhasználói által ellenőrzött autóknál milyen gyakran jelennek meg futásteljesítmény-eltérések.
„Az egyéves maximális szabadságvesztés szigorúnak hangzik, de egy vásárló számára a legfontosabb kérdés jóval korábban felmerül: még a fizetés előtt felismerhető-e, hogy visszatekerték az autó kilométeróráját? A maximálisan kiszabható büntetés csak az egyik része a történetnek – az is számít, hogy a csalás gyanúját sikerül-e felismerni, kivizsgálni, és az ügyet végső döntésig eljuttatni.
Ha a felhasználóink által Magyarországon ellenőrzött autók közül nagyjából minden 19.-nél futásteljesítmény-eltérésre utaló jelek mutatkoznak, különösen fontos a megbízható előéleti adatokhoz való hozzáférés, hiszen így a probléma még időben felismerhető, nem csak utólag, a következmények jelentkezésekor”
– hangsúlyozza Ramūnas Pletkus, a carVertical autóipari szakértője.
Európában továbbra is széttagoltak a kilométeróra-csalásokra vonatkozó adatok
A helyzet még összetettebb, amikor egy autó országhatárokon át kerül egyik piacról a másikra. A carVertical átláthatósági Indexe szerint a magyarországi felhasználók által lekért járműtörténeti jelentések 50,11%-a olyan autóhoz kapcsolódott, amelyet korábban más országban is nyilvántartásba vettek. Vagyis körülbelül minden második ellenőrzött járműnek volt külföldi előélete.
A jármű futásteljesítményére vonatkozó adatok különböző nemzeti vagy magánadatbázisokban lehetnek nyilvántartva, így a vásárlók és a hatóságok nehezebben kapnak teljes képet az autó előéletéről. A korábbi kilométeróra-állásokhoz való hozzáférés ezért a vásárlók védelmének fontos eszköze lehet, különösen importált használt autóknál.
„Európában nemcsak a kilométeróra-csalásért kiszabható büntetések térnek el országonként, hanem a bűncselekmény meghatározása és nyilvántartása is. Az egységesebb besorolás és a járműadatok hatékonyabb megosztása pontosabb képet adna a probléma valódi mértékéről, és következetesebb védelmet biztosítana a fogyasztóknak az országhatárokon átívelő autópiacon is”
– mondja Pletkus.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Meghosszabbították Rékasi Tibor kinevezését és új IT-vezérigazgató-helyettes a Magyar Telekomnál
Újabb három évig Rékasi Tibor a Magyar Telekom vezérigazgatója a vállalat Igazgatóságának döntése értelmében.
Rékasi 2018 júliusa óta tölti be a társaság vezérigazgatói pozícióját, új megbízatása 2030. június 30-ig szól. Emellett egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is döntött a Magyar Telekom Igazgatósága: 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese.
A Magyar Telekom Igazgatósága döntött arról, hogy meghosszabbítják a jelenlegi vezérigazgató, Rékasi Tibor 2027. június végig hatályosszerződését. Így a vezető már a negyedik 3 éves ciklusát kezdheti meg 2027. július 1-én a vállalat élén. Rékasi Tibor vezérigazgatói kinevezése 2030. június 30-ig szól.
Rékasi Tibor 2008-ben csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz, ahol 2018 óta tölti be a vezérigazgatói pozíciót. A szerződés meghosszabbításával az Igazgatóság elismerte az elmúlt évek törekvéseit, melynek eredményeként a Magyar Telekom Magyarország vezető digitális szolgáltatójává vált, és mára a vállalat több mint 4,3 millió otthon és vállalkozás számára kínál gigabitképes sebességet vezetékes hálózatán, lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettsége pedig meghaladja a 95%-ot. A cél továbbra is az ügyfelek elégedettségének növelése, a vállalat szolgáltatás-portfóliójának folyamatos fejlesztése, valamint vezetékes-, és mobilhálózatának széleskörű kiépítése.
Szintén döntött az Igazgatóság egy új felsővezetői pozíció létrehozásáról is. 2027. január 1-től Takács Gergely a Magyar Telekom IT-vezérigazgató-helyettese, így új felsővezetővel bővül a vállalat Leadership Squadja. Takács Gergely 2025 februárjában vette át a Magyar Telekomnál a teljes IT-terület vezetését a műszaki vezérigazgató-helyettes, Nagy Péter irányítása alatt. Ezt a működést módosítja az Igazgatóság mostani döntése azzal, hogy külön felsővezetői pozíciót létrehozva, stratégiai szintre emeli az IT-területet. A szakember több mint 25 éves telekommunikációs tapasztalattal rendelkezik, korábban az egykori PanTelnél, a Vodafone Hungary-nél és a BT Groupnál szerzett szakmai tapasztalatot, mielőtt 2016 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekomhoz.
Daniel Daub, az Igazgatóság elnöke a döntések hátteréről így fogalmazott:
„Rékasi Tibor vezetése alatt a Magyar Telekom sikeresen navigált a változó körülmények között. Stratégiai víziója elősegítette, hogy hosszú távon is jövőálló vállalatot építsünk. Mindazonáltal a globális trendek, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése szükségessé teszi, hogy a Magyar Telekom új transzformációs szakaszba lépjen. Ennek részeként az IT-terület dedikált felsővezetői figyelmet kap. Bízom benne, hogy Takács Gergely vezetése alatt az IT, mint minden terület kulcsfontosságú partnere támogatja a vállalat működésének dinamikus fejlődését a jövőben is. Mindkettőjüknek sok sikert kívánok feladatkörükben.”
Takács Gergely Magyar Telekom
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
Több információ, tudatosabb odafigyelés: hogyan segítheti a technológia a szülőket a baba alvása során?
-
Okoseszközök2 hét ago
A Schneider Electric és az Apple közös fejlesztésével lehetnek még okosabbak és energiahatékonyabbak az otthonok
-
Mozgásban2 hét ago
Nagyobb hatékonyság és kényelem a téli szezonban: Az új Hankook Winter i*cept evo 4 új mércét állít fel
-
Okoseszközök2 hét ago
A munkájukhoz AI-t használók kétharmada privát eszközt is igénybe vesz
-
Gazdaság2 hét ago
Elindult a Samsung Black Friday 2026 előregisztrációja – érkeznek a novemberi kedvezmények
-
Ipar2 hét ago
Több mint frekvenciaváltó: ezt tudja a SINAMICS NextGen
-
Gazdaság2 hét ago
Az LG a közlekedésbiztonság új korszakát mutatta be ITS World Congress rendezvényen
-
Gazdaság2 hét ago
Itt a következmény: jövőre az átutalások 80 százaléka illetékmentessé válik







