Connect with us

Gazdaság

Aki 5G éllovasok láthatóan gyorsabban növekednek

5g éllovasok

22 országban vizsgálta az 5G és az üzleti sikeresség összefüggését az Ericsson.

Az 5G bevezetésében élen járó mobilszolgáltatókhoz háromszor nagyobb eséllyel maradnak hűségesek a felhasználók, és kétszer akkora eséllyel tudják növelni elő átlagos bevételüket, mint a legújabb hálózati technológia terén lemaradó versenytársak – derül ki az Ericsson nagyszabású piackutatásából. A tanulmány megállapítja: míg az 4G korszakában stagnált a szolgáltatók bevétele, az 5G proaktív használatával felgyorsítható a növekedés.

Az Ericsson Consumer & Industry Lab, a vállalat piaci trendeket kutató részlege 22 ország 73 mobilszolgáltatójának piaci mutatóit és felhasználóinak visszajelzései alapján mérte fel, hogy milyen mértékben járul hozzá az 5G bevezetése az operátorok üzleti sikereihez.

Felfedezők, ígéretesek, feltörekvők és éllovasok

A felmérés négy kategóriába sorolta a szolgáltatókat:

  1. Az „5G felfedezők” olyan, főként megfizethető termékeket kínáló cégek, amelyek éppen csak elkezdték az első, puhatolózó lépéseket az 5G területén.
  2. A következő csoportot az „5G ígéretesek” alkotják, amelyek – ha lassan is, és kevésbé innovatív módon –, de már elkezdték kiaknázni az új generációs hálózatot.
  3. Az „5G feltörekvők” már jobban teljesítenek az 5G terén, de az ügyfél-elégedettségük alapján nem érik el a legjobbak teljesítményét.
  4. Végül ott vannak az „5G éllovasok”, amelyek az élen járnak az 5G kiépítésében és abban is, hogy arra építve innovatív szolgáltatásokat kínáljanak előfizetőiknek.

A felmérés eredményei alapján az 5G éllovasnak számító operátorokhoz háromszor akkora eséllyel maradnak hűségesek az előfizetők, mint a többi három kategória tagjaihoz, és kétszer akkora eséllyel tudták növelni egy felhasználóra jutó átlagos bevételüket (ARPU) az 5G bevezetése óta.

Prémium díjcsomagok, innovatív szolgáltatások: ügyfélmágnes lehetőségek az 5G-vel

A tanulmány ezen kívül a következő megállapításokra jutott:

  • Az 5G éllovasok fele tudta legalább 1%-kal növelni az egy felhasználóra jutó átlagos bevételét az előző évhez képest, míg a többi mobilszolgáltatónak csak a negyede.
  • Az 5G éllovasok háromnegyede külön olyan szolgáltatásokkal tesz szert extra bevételre az 5G-ből, mint a gyorsabb internethozzáférést biztosító prémium díjcsomagok, a mobil és helyhez kötött hozzáférést összevonó csomagok, illetve az előfizetéshez kapcsolt extra tartalmak.
  • Az 5G éllovasnak számító mobilszolgáltatók átlagosan a szolgáltatási területükön élő népesség 75%-ának lakóhelyét fedik le 5G hálózattal, és 270 Mbps átlagos letöltési sebességet kínálnak.
  • Felhasználóik 70%-a tartja az 5G területen vezetőnek az 5G éllovas operátorokat, vagyis az előfizetők többsége tisztában van a cégek erőfeszítéseivel és értékeli is azokat.
  • Az 5G éllovasok átlagosan 3, kifejezetten az 5G által lehetővé tett innovatív szolgáltatást kínálnak, mint amilyen a felhőből való játék, a kiterjesztett valóság és a virtuális valóság.

Kikből lesznek az éllovasok?

Az Ericsson felméréséből az is kiderül, hogy a mobiloperátorok ötöde számít éllovasnak, de gyakran nem az országukban legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező szolgáltatók válnak éllovas a cégeké. A legtöbb „5G éllovas” Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában működik, harmaduk viszont Európában.

A tanulmány további érdekes megállapítása, hogy míg a 4G érában gyakran stagnált az egy felhasználóra jutó átlagos bevétel, az 5G lehetőséget nyújt arra, hogy a szolgáltatók kitörjenek a stagnáló állapotból. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az 5G-t ne passzívan, a megszokott hang- és adatcsomagok értékesítésével használják ki, hanem proaktívan, innovatív szolgáltatásokat kínáljanak rajta. Míg előbbi esetben mindössze évi 0,03%-os növekedésre számíthatnak, a proaktív megközelítéssel akár a 2,7%-os évi növekedést is elérhetik.

A teljes kutatás – angol nyelven – erről a linkről tölthető le.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss