Gazdaság
A múlt tanulmányozásával készülhetünk fel az IT jövőjére
Jövőálló stratégiát építhetünk fel, ha a számítástechnika három sarokköve, az interakció, információ és számítás történelmét tanulmányozzuk.
Az első számítógépekhez még számítástechnikai doktori fokozat kellett, a grafikus felhasználói felületek később lehetővé tették, hogy kódolás ismerete nélkül bárki használhasson számítógépet. A jövőben, az ambient computing korában már nem is fogjuk tudni, hogy éppen számítógépet használunk. A Deloitte Chicago ügyvezető igazgatója, Mike Bechtel jövőkutató, egyetemi tanár arra mutat rá, hogy a számítástechnika három sarokkövének történelmét vizsgálva érdekes következtetésekre juthatunk a jövőre vonatkozóan
Interakció, információ és számítás
Ahogy a gépekkel való interakciónkat működtető technológiák egyre összetettebbé válnak, a végfelhasználói élmény egyre egyszerűbbé válik. A számítógépekkel való munka megtanulásától az emberekkel való munkavégzést megtanuló számítógépekig fejlődünk. Az adat, és abból nyerhető információ áll az informatika középpontjában. 100 évvel ezelőtt az adat nagyjából a matematikát jelentette. Strukturált adatok létrehozásával kezdtük, egyre gyorsabb és jobb módszereket találunk az adatok összegyűjtésére, elemzésére, sőt még arra is, hogy megtanítsuk a számítógépeket az önálló gondolkodásra.
„Mi baj lehet egy olyan tanítható mesterséges intelligenciával, amely emberi jellemvonásokat képes utánozni?”
– teszi fel a kérdést minden sci-fi mozi.
A számítógépek jövője nem lenne teljes számítási képesség, logikai és döntéshozatali folyamat nélkül, amely a bemeneteket kimenetekké alakítja. Az ambient computing tág fogalom, amely intelligens eszközök, adatok, mesterséges intelligencia vezérelt döntések és emberi tevékenységek környezetét írja le. Mindez közvetlen emberi parancsok vagy beavatkozások nélküli számítógépes műveleteket tesz lehetővé a mindennapi életben. Lényegében a számítógépek csendben teszik a dolgukat a háttérben.
Mit tehet ezután technológiai vezetőként?
A mai vezetőnek fel kell ismernie, hogy a nagyobb egyszerűség nagyobb felelősséggel is jár. Egy olyan világban, ahol minden interakciót, minden tevékenységünket a technológia közvetíti, gondoskodnunk kell arról, hogy senkit ne hagyjunk hátra. A kütyük életünk szükségleteivé váltak, ezért fokozottan kell ügyelnünk a digitális szakadékra: egyre inkább igaz, hogy ezek a technológiák nemcsak a gépekkel való munkavégzés, hanem az egymással való kommunikáció feltételévé is válnak.
A mai vezetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy az új technológiákkal dolgozni lehetőség, nem pedig fenyegetés: ezek az eszközök nem rosszindulatúak, inkább nagyon hasznosak. Lehetőségünk van arra, hogy partnerként működjünk együtt velük, és kritikusan, de jól tanítsuk ezeket a digitális gyermekeket. Meg kell tanítani őket, hogy ne kövessék el újra az emberek történelmi tévedéseit és mulasztásait, inkább testesítsék meg közös értékeinket. Legyünk igazságosak, legyünk inkluzívak, és mindenekelőtt érthetők legyünk, hogy a mechanikus elméknek adott kiváltságokat a jobb jövő megteremtésének szándéka szabályozza.
A mai vezetőnek fel kell ismernie, hogy a folyamatos innovációhoz be kell fektetni a két SZ-be: a szabadidőbe és a szárnyalásba. Szabadidőbe a munkanapjainkban, melyet álmodozásra, kíváncsiságra, kísérletezésre és szenvedélyeink gyakorlására fordíthatunk. A szárnyalásba: nagyot álmodni, nagy generációs célokat összehangolni és inspirálni. Érdemes a chicagói építész, Daniel Burnham egy híressé vált gondolatát megfogadni:
“Ne szőjetek apró terveket; ezeknek nincs varázserejük, nem kavarják fel vérünket, és valószínűleg meg sem valósulnak.”
Az interakció, információ és számítás történelmén alapuló prediktív modell
„Kijelenthetjük, hogy az információtechnológia egész jövője továbbra is három réteg együttes haladásának története lesz. Az előttünk álló jövőben továbbra is lesznek váratlan, disztruptív újítások. Az alábbi táblázatra tekintve, a technológia szárnyalását kiemelhetjük a sablonos kifejezések világából valami olyasmivé, amely relevánsan kapcsolódik a mai üzleti vezetők tevékenységéhez.”
– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.
Gazdaság
Kezdő vállalkozóknak indít díjmentes képzést a Kamara
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a területi kamarák közreműködésével új, térítésmentes képzést indít vállalkozást tervezők és már működő cégek vezetői számára.
A „Vállalkozói Iránytű” elnevezésű program célja, hogy gyakorlati, azonnal alkalmazható tudást nyújtson a résztvevőknek pénzügyi, adminisztratív és stratégiai kérdésekben. Jelentkezni 2025. augusztus 26-ig lehet a résztvevő vármegyei és városi kamarák honlapjain keresztül.
A képzés a Vállalkozásfejlesztési Projekt keretében, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg, és úgynevezett blended learning, azaz hibrid formában zajlik, amely ötvözi az e-learning anyagokat – például videókat és esettanulmányokat – a kontaktórákkal. A tanfolyam négy fő témakört ölel fel: az ötlettől a koncepcióig tartó folyamatot, az üzleti tervezést, az adózással és adminisztrációval kapcsolatos ismereteket, valamint a válságkezelés alapjait. A részvétel teljes mértékben ingyenes, a rugalmas tanulási forma pedig lehetővé teszi, hogy a résztvevők saját tempójukban haladjanak. A program végén hiteles tanúsítvány igazolja a megszerzett tudást.
A képzés kezdő és indulás előtt álló vállalkozók számára egyaránt nyitott, továbbá azoknak is ajánlott, akik szeretnék megerősíteni üzleti ismereteiket és tudatosan építeni vállalkozásukat. Az indulás 2025 szeptemberében várható, a pontos időpontot a jelentkezők a regisztrációt követően kapják meg. A jelentkezési felület és részletes információk a területi kamarák honlapjain (mkik.hu/teruleti-kamarak) érhetők el. Kérdés esetén a helyi kereskedelmi és iparkamara munkatársai állnak az érdeklődők rendelkezésére.
További információk:
https://mkik.hu/hirek/tudasalapu-oktatasi-projekt-vallalkozoknak-gyakorlatiasan
A képzés felnőttképzés keretében, a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően valósul meg. Felnőttképzési engedélyszám: E/2021/000218. Készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Projektjének keretében, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gyorsítósáv: a vállalatok hatékonyságát támogatja a Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó cég egyedülálló fejlesztése
Sikeresen zárta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által meghirdetett Gyorsítósáv pályázat támogatásával megvalósult projektjét a CoReLog Kft.
A győri Széchenyi István Egyetem tudásbázisához kapcsolódó vállalkozás olyan szolgáltatáscsomagot fejlesztett, amely lehetőséget biztosít a cégek számára az automatizált alkalmazkodásra és a hatékonyság fenntartására, növelésére.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Gyorsítósáv pályázata gyors növekedésre és jelentős hozzáadott érték felmutatására képes hazai cégek fejlesztését támogatja. A Széchenyi István Egyetem, illetve az intézmény környezetében működő spin off vállalkozások több nyertes projekttel is büszkélkedhetnek, amelyek mindegyike jelentős tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal rendelkező innovációt tartalmaz. Az egyik sikeres fejlesztés a cégek logisztikai rendszerének hatékony szervezését segítő CoReLog Kft-hez kötődik.
„Projektünk eredményesen zárult, hiszen sikerült megvalósítanunk mindazt, amit a pályázati szakaszban elterveztünk. Olyan komplex szolgáltatáscsomagot fejlesztettünk, amely hatékonyan támogatja ügyfeleink belső logisztikai folyamatait. A termelő vállalatoknak folyamatosan különböző változásokhoz kell alkalmazkodniuk, ilyenek többek közt az ingadozó vevői igények, illetve az olyan nehezen kiszámítható külső és belső tényezők, mint az alapanyaghiány, vagy a gépleállás. A fejlesztés részeként egy olyan algoritmust és szolgáltatáscsomagot hoztunk létre, amely a termelő vállalatok alkalmazkodóképességét segíti. Tanuló algoritmusunk a vállalatirányítási rendszerrel együttműködve ad javaslatot az operatív döntésekhez”
– fogalmazott dr. Bódis Tamás, a CoReLog Kft. ügyvezetője, a Széchenyi István Egyetem Logisztikai és Szállítmányozási Tanszékének oktatója.
Hozzátette, az integrált modul határozza meg, hogy melyik munkatárs vagy robot melyik anyagmozgatási feladatot, mikor és milyen folyamat mentén hajtsa végre. Nemzetközi szintű újszerűsége az ütemező algoritmusokkal szemben, hogy a végrehajtás módját is vizsgálja. A koncepció alapját adó algoritmus kifejlesztése a Széchenyi István Egyetemen valósult meg, melyet a CoReLog Kft. vett hasznosításba. A Gyorsítósáv pályázat ennek piaci szolgáltatássá fejlesztését támogatta, és az ebből származó bevételek után a cég licence-díjat fizet az egyetem hasznosító vállalkozása, az Uni Inno Zrt. számára.
„A Gyorsítósávnak köszönhetően vállalatunk új szintre emelte szolgáltatásait. Megoldásunkkal ügyfeleink nem csak időközönként tudják rendbe tenni működésüket, hanem annak folyamatos nyomon követése és fejlesztése is lehetővé válik. Mindez napi szintű operatív döntéstámogatást jelent, és a lehető leghamarabb észlelhetővé válik, ha komolyabb változtatásra van szükség”
– részletezte az ügyvezető.
Végezetül elmondta, cégük sikereiben nagy szerepet játszik az a támogató közeg –infrastruktúra, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység, ipari kapcsolati háló –, amelyre a spin off vállalkozások a Széchenyi István Egyetemen számíthatnak. Ennek az ökoszisztémának az építéséhez saját eredményeikkel, új partnerek vonzásával és a piaci tapasztalatok oktatásba való beépítésével igyekeznek maguk is hozzájárulni.
A CoReLog által megvalósított módszerről részletesen itt olvashat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Soha nem volt még ekkora a hitelkártya tartozás
Történelmi rekordot döntöttek júniusban a magyar háztartások hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásai. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a 166,8 milliárdos hitelkártya-állomány és a 170 milliárdot meghaladó folyószámlahitel-állomány mögött a nyári költségek áthidalása áll.
A szakember szerint július–augusztusban a fogyasztási hitelek kerülnek majd előtérbe – főleg az iskolakezdés költségeinek fedezése miatt.
Miközben júniusban fékeztek a nem folyószámla jellegű hiteltermékek – lakáshitelből közel 5 milliárd forinttal, személyi kölcsönből pedig 7 milliárd forinttal kevesebb került kihelyezésre, mint májusban – addig a folyószámla jellegű hiteltermékek kereslete számottevően felfutott.
Történelmi és 6 éves csúcsok dőltek
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a nyár első hónapjának végére történelmi csúcsra, 166,8 milliárd forintra futott fel a magyar háztartások hitelkártya tartozása. A növekmény egyetlen hónap alatt lényegében megegyezik azzal az összeggel, amennyivel kevesebb személyi kölcsönt vettek fel az ügyfelek a bankoktól, éves szinten pedig 5 százalékot meghaladó mértékű a kinnlevőség növekedése.
Nem csak a hitelkártyáknál, hanem a folyószámla hitelkeretek kihasználtságában is feljebb léptek a magyar családok. Június végén a folyószámlahitel-tartozás meghaladta a 170 milliárd forintot, a növekedés 11 százalékos volt éves szinten, egyetlen hónap alatt pedig itt is 7 milliárd forintos bővülés történt az MNB adatai szerint. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője arra emlékeztet, hogy utoljára 170 milliárd forintot meghaladó összeggel 2019 októberében tartoztak a magyar háztartások a pénzintézeteknek a folyószámlahitelek után.
Jön az iskolakezdés
Gergely Péter szerint a folyószámla jellegű hitelek nyár eleji felfutása egyértelműen azt jelzi, hogy a családok megpróbálták rulírozva kibekkelni a nyári hónapok emelkedő költségeit. Ám a szakember szerint a júliusi és az augusztusi adatok már egyértelműen a nem folyószámla jellegű hitelek felfutásáról fognak szólni, hiszen hagyományosan ez a két hónap az, amikor csúcsra járnak a fogyasztási hitelek.
Ez persze nem meglepő, hiszen a nyaralás finanszírozása mellett ezekben a hónapokban többen végeznek felújítási munkálatokat, az ősz közeledtével pedig egyre inkább előtérbe kerül az iskolakezdés költségeinek fedezése. A szükséges eszközök beszerzésére az áruhitel is segítséget jelenthet, ám Gergely Péter szerint a többség a személyi kölcsönök felé fordul majd.
A BiztosDöntés.hu személyi kölcsön kalkulátor szerint jelenleg 1 millió forintos hitelt 3 éves futamidőre 300 000 forintos jövedelem igazolása mellett a
- a CIB Banknál 32 806 Ft-os törlesztővel,
- az Ersténél 35 053 Ft-os törlesztővel,
- és az MBH Banknál 36 023 Ft-os törlesztővel lehet felvenni
Gergely Péter szerint sokan személyi kölcsönből oldják meg – azok akik egyetemista/főiskolás gyermeket indítanak útjukra – az albérlet árát (a foglalót) illetve a költözéshez szükséges bútorok, stb. beszerzését is. Itt természetesen nagyobb összegekre van szükség.
A BiztosDöntés.hu kalkulációi szerint 3 millió forintos személyi kölcsönt 450 000 forintos jövedelem mellett 5 évre az UniCredit Banknál, az Ersténél és a CIB-nél is 63 000 – 64 000 Ft közötti törlesztővel lehet igényelni, a THM-ek ezeknél az ajánlatoknál 11,00% alatt vannak.
Gergely Péter szerint a bankok zöménél a személyi kölcsönöket már egyszerűsített online folyamattal is lehet igényelni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Forma–1: a Hungaroring stratégiai partnereként a Magyar Nagydíjon mutatja be technológiai tevékenységeit a Széchenyi István Egyetem
-
Gazdaság2 hét ago
Karrierváltás: a bruttó hazai átlagkeresetet is meghaladhatja a junior informatikusok kezdő fizetése
-
Zöld1 hét ago
Újabb fontos mérföldkövek a Schneider Electric fenntarthatósági programjában
-
Zöld2 hét ago
A klímaváltozás egyik építészeti válasza a tetőn születik
-
Ipar3 nap ago
AI-keresésekhez igazodó eszközt fejlesztettek Magyarországon
-
Gazdaság2 hét ago
7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban
-
Okoseszközök7 nap ago
ZTE Watch K1 Pro: gyerekekre szabott okostechnológia – biztonság az iskolakezdéshez
-
Ipar1 hét ago
A SUSE-t a vezetők közé sorolták a többfelhős konténerplatformokról szóló, 2025. 3. negyedévi elemzői értékelésben