Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

A múlt tanulmányozásával készülhetünk fel az IT jövőjére

deloitte

Jövőálló stratégiát építhetünk fel, ha a számítástechnika három sarokköve, az interakció, információ és számítás történelmét tanulmányozzuk.

Az első számítógépekhez még számítástechnikai doktori fokozat kellett, a grafikus felhasználói felületek később lehetővé tették, hogy kódolás ismerete nélkül bárki használhasson számítógépet. A jövőben, az ambient computing korában már nem is fogjuk tudni, hogy éppen számítógépet használunk. A Deloitte Chicago ügyvezető igazgatója, Mike Bechtel jövőkutató, egyetemi tanár arra mutat rá, hogy a számítástechnika három sarokkövének történelmét vizsgálva érdekes következtetésekre juthatunk a jövőre vonatkozóan

Interakció, információ és számítás

Ahogy a gépekkel való interakciónkat működtető technológiák egyre összetettebbé válnak, a végfelhasználói élmény egyre egyszerűbbé válik. A számítógépekkel való munka megtanulásától az emberekkel való munkavégzést megtanuló számítógépekig fejlődünk. Az adat, és abból nyerhető információ áll az informatika középpontjában. 100 évvel ezelőtt az adat nagyjából a matematikát jelentette. Strukturált adatok létrehozásával kezdtük, egyre gyorsabb és jobb módszereket találunk az adatok összegyűjtésére, elemzésére, sőt még arra is, hogy megtanítsuk a számítógépeket az önálló gondolkodásra.

Mi baj lehet egy olyan tanítható mesterséges intelligenciával, amely emberi jellemvonásokat képes utánozni?”

– teszi fel a kérdést minden sci-fi mozi.

A számítógépek jövője nem lenne teljes számítási képesség, logikai és döntéshozatali folyamat nélkül, amely a bemeneteket kimenetekké alakítja. Az ambient computing tág fogalom, amely intelligens eszközök, adatok, mesterséges intelligencia vezérelt döntések és emberi tevékenységek környezetét írja le. Mindez közvetlen emberi parancsok vagy beavatkozások nélküli számítógépes műveleteket tesz lehetővé a mindennapi életben. Lényegében a számítógépek csendben teszik a dolgukat a háttérben.

Mit tehet ezután technológiai vezetőként?

A mai vezetőnek fel kell ismernie, hogy a nagyobb egyszerűség nagyobb felelősséggel is jár. Egy olyan világban, ahol minden interakciót, minden tevékenységünket a technológia közvetíti, gondoskodnunk kell arról, hogy senkit ne hagyjunk hátra. A kütyük életünk szükségleteivé váltak, ezért fokozottan kell ügyelnünk a digitális szakadékra: egyre inkább igaz, hogy ezek a technológiák nemcsak a gépekkel való munkavégzés, hanem az egymással való kommunikáció feltételévé is válnak.

A mai vezetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy az új technológiákkal dolgozni lehetőség, nem pedig fenyegetés: ezek az eszközök nem rosszindulatúak, inkább nagyon hasznosak. Lehetőségünk van arra, hogy partnerként működjünk együtt velük, és kritikusan, de jól tanítsuk ezeket a digitális gyermekeket. Meg kell tanítani őket, hogy ne kövessék el újra az emberek történelmi tévedéseit és mulasztásait, inkább testesítsék meg közös értékeinket. Legyünk igazságosak, legyünk inkluzívak, és mindenekelőtt érthetők legyünk, hogy a mechanikus elméknek adott kiváltságokat a jobb jövő megteremtésének szándéka szabályozza.

A mai vezetőnek fel kell ismernie, hogy a folyamatos innovációhoz be kell fektetni a két SZ-be: a szabadidőbe és a szárnyalásba. Szabadidőbe a munkanapjainkban, melyet álmodozásra, kíváncsiságra, kísérletezésre és szenvedélyeink gyakorlására fordíthatunk. A szárnyalásba: nagyot álmodni, nagy generációs célokat összehangolni és inspirálni. Érdemes a chicagói építész, Daniel Burnham egy híressé vált gondolatát megfogadni:

“Ne szőjetek apró terveket; ezeknek nincs varázserejük, nem kavarják fel vérünket, és valószínűleg meg sem valósulnak.”

Az interakció, információ és számítás történelmén alapuló prediktív modell

Kijelenthetjük, hogy az információtechnológia egész jövője továbbra is három réteg együttes haladásának története lesz. Az előttünk álló jövőben továbbra is lesznek váratlan, disztruptív újítások. Az alábbi táblázatra tekintve, a technológia szárnyalását kiemelhetjük a sablonos kifejezések világából valami olyasmivé, amely relevánsan kapcsolódik a mai üzleti vezetők tevékenységéhez.”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának partnere.

Gazdaság

Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.

Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.

Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.

Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása

Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.

„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”

– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.

A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.

A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.

„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”

– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.

A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.

A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.

Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.

A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.

„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”

– összegezte az adatokat a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról

Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.

Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.

A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.

Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.

Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss