Gazdaság

Elképesztő nagyot megy a rugalmas munkavégzés

Ötből egy válaszadó (18%) nehezen hagyja abba a munkát, a munkavállalók negyede (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgoznak.

A hagyományos munka-magánélet egyensúly a múlté, az európaiak pedig már nem is szeretnének visszatérni a 9-től 5-ig tartó munkanapokhoz a több mint 14.000 felhasználóra kiterjedő, európai szintű felmérés szerint.

A Samsung és a The Future Laboratory közös, A hibrid életmód jövője című kutatása azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodtak az európaiak az átalakuló életmódhoz, a virtuális munkához és kapcsolattartáshoz, valamint, hogy ezeknek a változások milyen hatással bírnak az otthonukra és a munkahelyükre.

Az agilis munkavállalók új generációja rugalmasabb beosztásban dolgozna, rövidebb munkanapokkal és törzsidővel váltva ki a hagyományos munkanapokat. Ez a sokoldalú munkaerő a napjai egészét hatékonyabban használja ki és tudatosan osztja be az idejét. Miután számos új munkamódszert kipróbált az elmúlt időszakban, szeretné a saját ritmusában beosztani a tennivalókat és kényelmesebb rutin szerint élni.

A hibrid életmódot választók 86 százaléka már nem szeretne visszatérni a 9-től 5ig tartó munkarendhez. A hagyományos munkanapokhoz legkevesebben Németországban, Svédországban és Lengyelországban ragaszkodnak, ahol mindössze 7-, 11-, illetve 12 százalék választaná a korábban megszokott rendszert.

Meik Wiking, a The Happiness Institute alapítója és vezetője, aki együttműködött a Samsunggal a munkavégzés jövőjének kutatásán, elmondta:

„A rugalmasság mindannyiunk életében átvette a jelenléti munkavégzés és magánélet elmosódó határainak helyét. A felhasználók még keresik az egyensúlyt a produktivitás és a jóllét között, hiszen a hibrid életmódnak is megvannak a maga kihívásai.”

Az „always on” kultúra veszélyei

Bár vannak, akik már most a hibrid életmód mesterei, ötből egy (18%) munkavállaló számára még nehézséget jelent abbahagyni a munkát, a negyedük (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgozik. A megkérdezettek 41 százaléka a napi ingázás helyett felszabaduló idejét arra használta, hogy elvégezze a ház körüli teendőit.

A több otthon töltött idő sokak számára azt jelentette, hogy minden eddiginél több dologgal foglalkoztak egyszerre. A leggyakoribb esetben a válaszadók az otthoni és munkahelyi feladataikat egyszerre próbálták ellátni (30%). Görögországban és Olaszországban ez az arány még magasabb, 41-, illetve 40 százalék volt. Franciaországban és Dániában a megkérdezettek 36- és 35 százaléka érezte úgy, hogy egyszerre két téren is helyt kell állnia, ehhez a francia felhasználók kaptak a második legnagyobb arányban segítséget a munkáltatójuktól. Ide tartozott a technológia nélküli időszakok támogatása és olyan hordozható eszközök biztosítása, amelyekkel rugalmasabban végezhették a munkájukat. Dániában volt a leggyakoribb, hogy a határok kijelölésére a felhasználók a lakásukat is átalakították, különválasztva a munkára és a kikapcsolódásra szánt tereket.

A jövőbe tekintve

Az always on kultúra nehézségeivel ötből három (57%) európai tudatosan próbált szembenézni és elválasztani a munkát a magánélettől. Ez a gyakorlat a spanyol munkavállalók között volt a leggyakoribb (74%), míg az Egyesült Királyságban mindössze ötből két (46%) felhasználóra volt jellemző.

Az okos megoldásokkal könnyebb lehet kitölteni az elmaradó személyes találkozások jelentette űrt és egy fizikailag eltávolodott világban építeni a személyes kapcsolatokat. A kutatások szerint a technológia az európaiak kétharmadának (65%) segített alkalmazkodni az újonnan kialakult rutinhoz, a válaszadók több mint fele (51%) pedig úgy gondolja, hogy a technológia segít új határokat felállítani, és visszaszerezni az életük feletti irányítást. Hatból egy európai használja az értesítéseket mobilkészülékén (16%), további 13 százalék használ okosotthon megoldásokat, 38 százalék pedig okoseszközök vagy alkalmazások segítségével osztja be a munkahelyi és otthoni eszközökkel töltött idejét.

A különböző megoldások ellenére az európai munkavállalók 83 százaléka még mindig jobb technológiát és több támogatást vár a munkaadóitól, hogy könnyebben tudja kezelni az új életmódját és az ezzel járó munkarendet.

„Kritikus időszak ez a vállalkozások számára, hogy megtalálják a helyüket az új hibrid életvitelben. A kutatásból kiderül, hogy a munkavállalók úgy érzik, joguk van ahhoz, hogy a saját szükségleteiket helyezzék előtérbe. Mivel a világ egyre nyitottabbá válik és az emberek ismét szabadabban tudnak mozogni, a vállalatoknak lépést kell tartaniuk az igényekkel vagy könnyen háttérbe szorulhatnak. A világjárvány eredményeként sokkal jobban támaszkodunk a technológiára a korábban analóg módszerekkel végzett munkákban is, így a munkaadóknak alaposan át kell gondolniuk, hogyan felelnek meg a hibrid életmód követelményeinek.”

– mondta Benjamin Braun, a Samsung Europe marketing vezérigazgató-helyettese

„Az okos technológia segít az európaiaknak, hogy egyensúlyba hozzák a magánéletet és a munkát. A felmérés szerint minden ötödik ember használ IoT rendszereket és okoseszközöket a hibrid életstílus támogatására, azonban még így is messze vagyunk a hibrid életmód legjobb változatától. Valószínű, hogy a jövőben a technológia nem csak fizikai egészségünket monitorozza majd, hanem a mentális egészségünk és boldogságunk alakulását is figyelemmel fogja kísérni, ezáltal ezek az okoseszközök valódi jóléti asszisztensekké válnak majd”

– tette hozzá Meik Wiking, a The Happiness Research Institute vezérigazgatója.

Meik a legfontosabb tippjeit is megosztotta azoknak, akik szigorúbb határokat szeretnének tartani a munkahelyük és az otthoni életük között, és jobban szeretnék kezelni a hibrid életet:

Az agy kikapcsolásának technikája Bhutánból

Bhután híres a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatójáról, az általuk végzett, agy kikapcsolását célzó gyakorlat lemásolása segíthet egy boldogabb munkavégzési rutin elérésében. A bhutáni iskolákban a nap kezdetén és végén is ötperces légzőgyakorlatot végeznek, az ehhez hasonló apró praktikák pedig segítenek kikapcsolni és elfelejteni az állandó mindennapi pörgést.

Tedd félre a munkahelyi számítógépet, és eszközöket a munkaidő végén és az irodán kívül! Ez segít kikapcsolni, és a jelenre koncentrálni.

Küzdj a magány ellen ebédbarátokkal, francia módra!

Az otthoni munkavégzés néha magányos lehet, azonban a francia étkezési szokások, a társaságban való étkezés nagyszerű megoldás lehet erre, legyen szó személyes ebédről péntek délután a szomszédokkal, vagy egy virtuális vacsoráról a rég nem látott barátokkal.

A közös ebéd beütemezése javítja a hangulatot, ahogyan a feladatok és időpontok ütemezése is, amely ráadásul segít nyomon követni a heti tevékenységeket és ezzel a munka és szabadidő közötti határokat is.

Szabd meg a határaid!

A vezetők és cégtulajdonosok jó példával járhatnak elől, hogy megmutassák a kollégáiknak, hogyan állítsanak fel egészséges határokat a munkahelyen. Ennek számos módja van, beleértve a virtuális „ne zavarjanak” tábla használatát. Az otthoni munkavégzés ellenére, a munkanapot továbbra is megzavarhatják telefonhívások, zoom-megbeszélések, e-mailek és egyéb chat értesítések. A chat üzenetek megválaszolása és zoom meetingek közötti 17 percbe próbálják sokan beilleszteni a kihívást jelentő feladatok elvégzését, amit nem egyszerű kivitelezni. Éppen ezért fontos a munkavállalók ösztönzése arra, hogy szánjanak időt ezekre a feladatokra és zárják ki a zavaró tényezőket.

Az alkalmazottak meghatározhatják határaikat és ebben kollégáiknak is segíthetnek. Egy sor az e-mail aláírásban, amely jelzi, hogy tiszteletben tartják mások munkaidejét és nem várnak azonnali reakciót az üzenetre, segíthet az egyensúly megtalálásában. Például, ha az e-mailt helyi idő szerint este kilenc órakor küldték, akkor a feladó tudatában van annak, hogy a válaszra akár 12 órát is várnia kell. Az otthoni határok felállítása is kiemelten fontos, főleg az otthoni munkavégzésnél, hogy lakótársak tisztában legyenek egymás munkarendjével.

Csináld úgy, mint a hollandok!

A hollandoknak van egy mondása, miszerint jobb egy jó szomszéd, mint egy távoli barát. A rendszeres közösségi életet élő negyedekben kellemesebben telnek a napok. Mivel több időt töltünk az otthonunkban, érdemes kipróbálni a hollandok szokásait és megtartani az éves Szomszédok Napját, hogy többet foglalkozzunk a helyi közösségekkel. A hollandok azért hozták létre a Szomszédok Napját, hogy összehozzák a helyi embereket, jót tegyenek egymásért, megosszák az ételeiket, játsszanak és jobban megismerjék egymást.

A csatlakoztatott eszközök sokaságának segítségével könnyedén átélhető ez a közösségi érzés, hiszen a szomszédok közösen kávézhatnak egy videóhívásban, vagy rendelhetnek ételt és nézhetnek filmet egyszerre streamelve akár a világ két távoli pontján is.

Töltődj fel a természettel a japán Shinrin-yoku gyakorlat segítségével!

A hibrid életmód azt jelenti, hogy a munkavállalók bárhonnan dolgozhatnak, ez pedig a személyes boldogsághoz is hozzájárulhat. A jólléti kutatások szerint az emberek boldogabbak, ha kapcsolatban lehetnek a természettel. A japán Shinrin-yoku, szó szerinti fordításban „erdő-fürdés”, gyakorlatok lényege, hogy résztvevők a természeti környezet látványával, illatával és hangjaival töltekeznek fel.

Indulj el gyalog az irodába és figyeld meg a világot magad körül, tarts meditatív gyakorlatokat, és szüneteket, amikor elmehetsz sétálni és megélni a környezetedet! Ne felejtsd el alvó üzemmódba állítani a munkahelyi telefonodat a gyakorlatok közben, hogy biztosan semmi se zavarjon meg!

A felmérés arra is fényt derít, hogy otthonunk milyen kiemelt szerepet játszik a hibrid életmódhoz való alkalmazkodásban és a határok érvényesítésében. Az európaiak harmada (66%) végzett, vagy tervez éppen lakásfelújítást a hibrid életvitel megkönnyítésének érdekében, a válaszadók fele (48%), új teret alakított ki otthonában a munka és a személyes idő közötti határok érvényesítésére, ötből ketten (41%) pedig úgy döntöttek, hogy elköltöznek, és olyan ingatlant választottak, amely jobban megfelel ennek az új életmódjuknak.

Related Topics:felmérés home magánélet munka munkavégzés Office

Up Next

Megnyitja első budapesti irodáját a Cloudreach

Don't Miss

Mesterséges intelligenciával vadásszák le a parlagfüvet

Gazdaság

Emberi tűzfal a kiberbiztonságban – a védelem az embernél kezdődik

A kiberbiztonság ma már nem pusztán informatikai kérdés: legalább ennyire múlik az embereken is. Miközben világszerte nő a kibertámadások száma és kifinomultsága, egyre több szervezet kénytelen felismerni, hogy a technológiai védelem önmagában nem elég.

A tapasztalatok szerint a támadások jelentős része egyszerű figyelmetlenséggel, egy jól megírt adathalász e-maillel vagy egy rossz kattintással jut be a rendszerekbe. A K&H Bank ezért stratégiai kérdésként kezeli az úgynevezett „emberi tűzfal” megerősítését: a védelemben nemcsak az IT-részleg, hanem minden munkavállaló kulcsszerepet kap.

A kiberbiztonsági kockázatok világszerte gyorsuló ütemben nőnek, a támadások egyre összetettebbek, és hatásuk messze túlmutat az informatikai rendszereken. A World Economic Forum Globális kiberbiztonsági kitekintése szerint 2026-ra a mesterséges intelligencia térnyerése, a geopolitikai feszültségek és az egyre bonyolultabb digitális ellátási láncok alapjaiban formálják át a fenyegetések természetét. A szervezetek többsége úgy látja: az adathalászat és a digitális csalások erősödnek, miközben a támadók automatizált, kifinomult eszközöket vetnek be.

A jelentés szerint a kiberbiztonság ma már nem csupán technológiai kérdés, hanem stratégiai és gazdasági ügy is, ahol az ellenálló képesség nagyrészt a munkavállalók tudatosságán múlik. A legmodernebb védelem is csak annyira hatékony, amennyire felelősen használják.

A szakértők ezért az „emberi tűzfal” megerősítését tartják kulcsfontosságúnak: rendszeres képzésekkel és gyakorlati felkészítéssel lehet csökkenteni annak kockázatát, hogy egy óvatlan kattintás utat nyisson a támadóknak. Az erős, egyedi jelszavak használata, a többfaktoros hitelesítés, a gyanús üzenetek felismerése és a céges eszközök tudatos kezelése ma már alapelvárás.

Az adathalász e-mailek, zsarolóvírusok és social engineering támadások terjedése azt mutatja: a biztonság nem az IT-osztály kizárólagos feladata. A Zero Trust szemlélet és a folyamatos edukáció együtt teremthet olyan szervezeti kultúrát, ahol a technológia és az emberi felelősség egymást erősítve biztosítja a stabil működést.

„Nálunk, a K&H-nál a kiberbiztonság elsősorban emberi kérdés. Hiába a legmodernebb technológia, a védelem ott kezdődik, ahol a kollégák tudatos döntéseket hoznak a mindennapi munkájuk során. Éppen ezért a munkavállalói edukációt tekintjük a kibervédelem első vonalának. Odafigyelünk arra, hogy folyamatos képzésekkel és tanulási lehetőségekkel fejlesszük a szaktudást, és támogassuk a személyes fejlődést is – legyen szó digitális alapismeretekről, kiberbiztonsági tudatosságról vagy a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásáról. Olyan megközelítést alkalmazunk, amely bevonja és motiválja a kollégákat, a hagyományos tanulási formák mellett a gamifikáció eszközeivel is, miközben biztosítja, hogy a szükséges tudás és szemlélet folyamatosan naprakész maradjon. Célunk, hogy minden munkatárs aktív részesévé váljon a védelemnek, ne csak szabályokat kövessen. A folyamatos fejlődés nálunk alapérték, hiszen maga a szervezet is lépést tart az innovációval és a fenntartható jövő kihívásaival”

– fogalmazott Medvey Leila, a K&H HR igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Lightyear-kommentár: A közel-keleti események hatása a tőzsdékre és a befektetői trendekre

A hétvégén eszkalálódott közel-keleti konfliktus válságüzemmódba taszította a globális piacokat. Súlyos geopolitikai válságról van szó; a támadások célpontjai között számos fontos és kritikus infrastruktúra is szerepel (pl. olajszállító tartályhajók, repülőterek stb.).

Rövid távon hatalmas a bizonytalanság a piacokon és a világban. Az Egyesült Arab Emírségek (Dubai és Abu-Dhabi) tőzsdéi ma és holnap zárva tartanak a teljes összeomlás elkerülése érdekében.

A befektetők számára fontos észben tartani, hogy a piacok nem a rossz hírektől, hanem az azt követő bizonytalanságtól tartanak. A pánikszerű döntések ritkán hoznak nyereséget, és a volatilitás elleni legjobb védekezés a portfólió diverzifikációja, valamint a hosszú távú szemlélet.

Nyertesek és vesztesek a piacokon:

Energiaszektor: Az olajárak emelkednek; az üzemanyagárak az egekbe szöknek. A Hormuzi-szoros blokádja (fontos: a világ olajforgalmának kb. 20%-a halad át itt) és a tartályhajók elleni támadások a világ olajkészletének jelentős részét elzárták, ami az olajárak ugrásszerű emelkedését okozta (jelenleg kb. 8-9%-os a plusz). Ez átgyűrűzik a szállítási és termelési költségekre is, és befolyásolja az inflációt. Brent Oil Tracker: Az olaj globális nyersanyag, és még ha mi nem is fogyasztunk iráni olajat, a globális hiány mindenhol felviszi az árakat. Ez hatással van a logisztikára, az élelmiszerárakra és a benzinkutakon kapható üzemanyagra egyaránt.
Légi közlekedés: A szektort hatalmas csapás érte; a közel-keleti légtereket lezárták, a járatokat törlik (ez olyan légiközlekedési óriásokat érint, mint a Qatar, az Emirates stb.). Ráadásul az üzemanyagárak jelentősen emelkednek, így a légitársaságok részvényei erős eladási nyomás alatt állnak. A közel-keleti repülőterek elleni támadások elvágták a fő összeköttetést Európa és Ázsia között. Ez hosszabb repülési időt, emelkedő jegyárakat és utasok ezreinek rekedését jelenti. Bár Észtország távol van a konfliktustól, a drágább repülőjegyek és a késedelmes teherszállítások révén ránk is hatással van. Valószínű, hogy az elkövetkező hetekben a menetrendek átalakulását fogjuk látni Európa-szerte. A konfliktus hosszától függően felmerül a kérdés: bizonyos szempontból az európai belföldi (kontinensen belüli) turizmus profitálhat ebből a helyzetből?
Védelmi ipar: Az amerikai védelmiipari cégek árfolyama növekszik. A közel-keleti támadások azt jelentik, hogy a légvédelmi- és rakétarendszerek készleteit azonnal fel kell tölteni.
Technológiai szektor: (Továbbra is) esik. Egyrészt ez az az ágazat, ahonnan a befektetők félelmükben elsőként vonják ki a pénzüket, hogy fedezzék a más szektorokban elszenvedett veszteségeiket. Másrészt a technológiai szektor fizikailag is sebezhető: Izrael mint technológiai központ sérülékenysége és az energiaárak emelkedése a vártnál sokkal drágábbá teszi a fejlesztéseket. A háború emellett mindig kibertámadásokat is jelent a nemzeti infrastruktúrák, bankok és kommunikációs eszközök ellen. Az államok és a nagyvállalatok azonnal megnövelik a védelmi rendszerekre szánt költségvetésüket. A kiberbiztonság az egyetlen olyan része a technológiai szektornak, amely jelenleg emelkedhet. Továbbá a Delfi azt írja: A Nasdaq technológiai tőzsde már a múlt héten is mínuszban volt. Ennek oka nem a háború, hanem egy „MI-sokk” volt. Az Anthropic új kódíró eszközének (Claude Code) bemutatása felerősítette azokat a félelmeket, hogy a mesterséges intelligencia tönkreteheti a hagyományos szoftver- és kiberbiztonsági cégek (pl. IBM, CrowdStrike stb.) üzleti modelljét. A tech szektorban ehhez adódik most hozzá a háborús félelem és a chipellátási láncokkal kapcsolatos aggodalom.
Arany és ezüst: Már az év elején is árrekordokat döntöttek, és most is emelkednek, mivel a befektetők ezekben az eszközökben keresik a stabilitást.

Andres Kitter, a Lightyear Europe vezérigazgatója: „A hétvégén eszkalálódott közel-keleti konfliktus válságüzemmódba taszította a globális piacokat. Számos kritikus infrastruktúra esett áldozatul a támadásoknak, és a rövid távú bizonytalanság rendkívül nagy; ennek következtében az Egyesült Arab Emírségek (Dubai és Abu-Dhabi) tőzsdéi ma és holnap zárva tartanak, hogy megakadályozzanak egy teljes összeomlást. Az üzemanyagárak gyors emelkedését és a védelmi ipar megugrását látjuk, míg a légi közlekedés és a technológiai szektor a logisztikai bénultság miatt meredeken esik. A piacok nem annyira a rossz hírektől, mint inkább az azt követő bizonytalanságtól tartanak. Egy befektető számára jelenleg a legfontosabb, hogy nyugodt maradjon: a pánik vezérelte döntések ritkán hoznak nyereséget, a volatilitás elleni legjobb védekezés pedig a portfólió diverzifikálása és a hosszú távú szemlélet. A Lightyear felhasználóinál is azt látjuk, hogy a jellemzően népszerű indexkövető alapok (World Index, S&P 500) mellett jelenleg az arany, az ezüst, a védelmi szektort követő indexalapok és a Rheinmetall részvények a leginkább vásárolt eszközök.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll Magyarországon

A digitális mezőgazdaság ma még a hazai termelők mindössze 5-10 százalékát érinti, ám a következő évtizedben jelentős előrelépés várható ezen a területen a Syngenta elemzése szerint. A szakértők úgy látják, hogy a generációváltás, a klímaváltozás okozta kihívások és az egyre pontosabb, adatalapú technológiák együttesen alapjaiban formálhatják át a magyar növénytermesztést.

Jelenleg a magyar gazdálkodók mintegy 10 százaléka alkalmaz adatalapú, precíziós megoldásokat, és csupán 5 százalékuk használja ki a digitális eszközökben rejlő lehetőségeket – áll a Syngenta elemzésében. A tapasztalatok szerint a 30-40 éves korosztály sokkal nyitottabb a digitális eszközök alkalmazására és ahogy a gazdaságok irányítása fokozatosan átkerül hozzájuk, a digitalizáció üteme felgyorsul Magyarországon.

Mit jelent ma a digitális mezőgazdaság a gyakorlatban?

A Syngenta szerint a digitális mezőgazdaság legfontosabb iránya ma a precízebb, pontosabb és anyagtakarékosabb inputanyag-kijuttatás, amely egyszerre szolgálja a jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot. Ennek alapja a táblán belüli helyspecifikus gazdálkodás, ahol már nem egységes kezelést kap a teljes terület, hanem zónánként eltérő döntések születnek.

A legfontosabb digitális trendek

A vállalat négy, gyorsan fejlődő trendet lát Magyarországon: az első a differenciált vetés, vagyis a táblán belüli eltérő tőszám alkalmazása, amelyet a modern gépesítés, a hibridkísérletek és az adatelemzés fejlődése tesz lehetővé. A második a differenciált tápanyag-utánpótlás, ahol egyre több termelő talajmintákra és zónatérképekre alapozva juttatja ki a műtrágyát.

A harmadik meghatározó terület a precíziós növényvédelem, különösen a korszerű permetezőgépek fúvókánkénti szabályozása, amely csökkenti az átfedést és a sodródást, illetve lassan kinyílik az ajtó a drónos permetezés előtt is, ami lehetővé teszi a táblán belüli permetezés további differenciálhatóságát is.

A negyedik egy látványosan fejlődő irány a drónfelvételek és műholdképek alkalmazása: az állomány stresszének, tápanyaghiányának vagy betegségének korai érzékelése ma már a levegőből és az űrből is lehetséges. A növényállapot folyamatos monitorozásával a gazdálkodók valós idejű információk alapján hozva döntést arról, mikor, hova és milyen beavatkozás szükséges.

Az optimalizálás a kulcs

A digitális mezőgazdaság legfontosabb célja az optimalizálás, vagyis a megfelelő helyre, megfelelő mennyiségű inputanyag kijuttatása. Ez két irányból javíthatja a jövedelmezőséget: egyrészt elkerülhető a felesleges kijuttatás, másrészt a jobb adottságú zónák nagyobb hozamot realizálhatnak.

Döntéstámogatás és valós idejű adatok

A digitális rendszerek egyre nagyobb szerepet játszanak a szezon során meghozott döntésekben is. Automata meteorológiai állomások, betegség-előrejelzési rendszerek és több évtizednyi időjárási adaton alapuló modellek segítik a tervezést. A valós idejű adatgyűjtés – legyen szó hozamtérképről, meteorológiai mérésről vagy jövőbeni szenzorhálózatokról – lehetővé teszi a megalapozott döntéshozatalt. Az adatok elemzése, akár mesterséges intelligencia segítségével, a digitális mezőgazdaság egyik fontos fejlődési iránya.

A Syngenta élen jár a digitális megoldások fejlesztésében

A vállalat egész Európán átívelő, kiterjedt kísérleti hálózattal rendelkezik, amelyben különböző klimatikus adottságok, talajtípusok és időjárási anomáliák mellett vizsgálja fajtáit, hibridjeit. Ez a sokéves adatgyűjtés biztos alapot nyújt az adatalapú gazdálkodási ajánlásokhoz, hibrid- és fajtaválasztáshoz.

A Syngenta több mint hét éve kiemelten foglalkozik a precíziós inputanyag-kijuttatás támogatásával, elsőként a helyspecifikus tápanyag-utánpótlást állítva a középpontba. Digitális fejlesztéseinek gerincét a Cropwise-család adja, amely integrált módon segíti a gazdálkodókat a tervezésben és a szezon közbeni döntéshozatalban. A rendszer része a meteorológiai adatokra és modellezésre épülő Cropwise Protector betegség-előrejelzés, amely figyelmeztet a várható fertőzési kockázatokra, valamint a több évtizednyi időjárási adatokon alapuló Cropwise Seed Selector vetőmagválasztó eszköz, amely a vetésidő és a megfelelő őszi árpa, napraforgó és kukorica hibrid kiválasztásában nyújt támogatást.

Emellett az Interra Scan precíziós talajvizsgálati szolgáltatás részletes tápanyag- és mikroelem analízist kínál, míg a Cropwise Planting lehetővé teszi a táblán belül zónákra szabott differenciált műtrágya-kijuttatási és vetési térképek elkészítését. Ezek az eszközök megalapozott tervezést tesznek lehetővé, segítenek felkészülni a várható stresszhatásokra, optimalizálni a vetésidőt, valamint a biostimulátoros és mikroelemes kezeléseket időzítését.

A generációváltás hozhat valódi áttörést

A szakértők egyetértenek abban, hogy a következő 5-10 év meghatározó lesz. A fiatalabb gazdálkodói generáció már digitális környezetben nőtt fel, nyitottabb az új megoldások iránt, és bátrabban alkalmazza az adatvezérelt döntéstámogatást. Bár ma még sokan hagyományos szemlélet mentén gazdálkodnak, a technológia fejlődése és a klímaváltozásból fakadó kihívások egyre inkább kikényszerítik a precízebb, tudatosabb megközelítést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!