Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Elképesztő nagyot megy a rugalmas munkavégzés

munka

Ötből egy válaszadó (18%) nehezen hagyja abba a munkát, a munkavállalók negyede (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgoznak.

A hagyományos munka-magánélet egyensúly a múlté, az európaiak pedig már nem is szeretnének visszatérni a 9-től 5-ig tartó munkanapokhoz a több mint 14.000 felhasználóra kiterjedő, európai szintű felmérés szerint.

A Samsung és a The Future Laboratory közös, A hibrid életmód jövője című kutatása azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodtak az európaiak az átalakuló életmódhoz, a virtuális munkához és kapcsolattartáshoz, valamint, hogy ezeknek a változások milyen hatással bírnak az otthonukra és a munkahelyükre.

Az agilis munkavállalók új generációja rugalmasabb beosztásban dolgozna, rövidebb munkanapokkal és törzsidővel váltva ki a hagyományos munkanapokat. Ez a sokoldalú munkaerő a napjai egészét hatékonyabban használja ki és tudatosan osztja be az idejét. Miután számos új munkamódszert kipróbált az elmúlt időszakban, szeretné a saját ritmusában beosztani a tennivalókat és kényelmesebb rutin szerint élni.

A hibrid életmódot választók 86 százaléka már nem szeretne visszatérni a 9-től 5ig tartó munkarendhez. A hagyományos munkanapokhoz legkevesebben Németországban, Svédországban és Lengyelországban ragaszkodnak, ahol mindössze 7-, 11-, illetve 12 százalék választaná a korábban megszokott rendszert.

Meik Wiking, a The Happiness Institute alapítója és vezetője, aki együttműködött a Samsunggal a munkavégzés jövőjének kutatásán, elmondta:

A rugalmasság mindannyiunk életében átvette a jelenléti munkavégzés és magánélet elmosódó határainak helyét. A felhasználók még keresik az egyensúlyt a produktivitás és a jóllét között, hiszen a hibrid életmódnak is megvannak a maga kihívásai.”

Az „always on” kultúra veszélyei

Bár vannak, akik már most a hibrid életmód mesterei, ötből egy (18%) munkavállaló számára még nehézséget jelent abbahagyni a munkát, a negyedük (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgozik. A megkérdezettek 41 százaléka a napi ingázás helyett felszabaduló idejét arra használta, hogy elvégezze a ház körüli teendőit.

A több otthon töltött idő sokak számára azt jelentette, hogy minden eddiginél több dologgal foglalkoztak egyszerre. A leggyakoribb esetben a válaszadók az otthoni és munkahelyi feladataikat egyszerre próbálták ellátni (30%). Görögországban és Olaszországban ez az arány még magasabb, 41-, illetve 40 százalék volt. Franciaországban és Dániában a megkérdezettek 36- és 35 százaléka érezte úgy, hogy egyszerre két téren is helyt kell állnia, ehhez a francia felhasználók kaptak a második legnagyobb arányban segítséget a munkáltatójuktól. Ide tartozott a technológia nélküli időszakok támogatása és olyan hordozható eszközök biztosítása, amelyekkel rugalmasabban végezhették a munkájukat. Dániában volt a leggyakoribb, hogy a határok kijelölésére a felhasználók a lakásukat is átalakították, különválasztva a munkára és a kikapcsolódásra szánt tereket.

A jövőbe tekintve

Az always on kultúra nehézségeivel ötből három (57%) európai tudatosan próbált szembenézni és elválasztani a munkát a magánélettől. Ez a gyakorlat a spanyol munkavállalók között volt a leggyakoribb (74%), míg az Egyesült Királyságban mindössze ötből két (46%) felhasználóra volt jellemző.

Az okos megoldásokkal könnyebb lehet kitölteni az elmaradó személyes találkozások jelentette űrt és egy fizikailag eltávolodott világban építeni a személyes kapcsolatokat. A kutatások szerint a technológia az európaiak kétharmadának (65%) segített alkalmazkodni az újonnan kialakult rutinhoz, a válaszadók több mint fele (51%) pedig úgy gondolja, hogy a technológia segít új határokat felállítani, és visszaszerezni az életük feletti irányítást. Hatból egy európai használja az értesítéseket mobilkészülékén (16%), további 13 százalék használ okosotthon megoldásokat, 38 százalék pedig okoseszközök vagy alkalmazások segítségével osztja be a munkahelyi és otthoni eszközökkel töltött idejét.

A különböző megoldások ellenére az európai munkavállalók 83 százaléka még mindig jobb technológiát és több támogatást vár a munkaadóitól, hogy könnyebben tudja kezelni az új életmódját és az ezzel járó munkarendet.

„Kritikus időszak ez a vállalkozások számára, hogy megtalálják a helyüket az új hibrid életvitelben. A kutatásból kiderül, hogy a munkavállalók úgy érzik, joguk van ahhoz, hogy a saját szükségleteiket helyezzék előtérbe. Mivel a világ egyre nyitottabbá válik és az emberek ismét szabadabban tudnak mozogni, a vállalatoknak lépést kell tartaniuk az igényekkel vagy könnyen háttérbe szorulhatnak. A világjárvány eredményeként sokkal jobban támaszkodunk a technológiára a korábban analóg módszerekkel végzett munkákban is, így a munkaadóknak alaposan át kell gondolniuk, hogyan felelnek meg a hibrid életmód követelményeinek.”

mondta Benjamin Braun, a Samsung Europe marketing vezérigazgató-helyettese

„Az okos technológia segít az európaiaknak, hogy egyensúlyba hozzák a magánéletet és a munkát. A felmérés szerint minden ötödik ember használ IoT rendszereket és okoseszközöket a hibrid életstílus támogatására, azonban még így is messze vagyunk a hibrid életmód legjobb változatától. Valószínű, hogy a jövőben a technológia nem csak fizikai egészségünket monitorozza majd, hanem a mentális egészségünk és boldogságunk alakulását is figyelemmel fogja kísérni, ezáltal ezek az okoseszközök valódi jóléti asszisztensekké válnak majd”

– tette hozzá Meik Wiking, a The Happiness Research Institute vezérigazgatója.

Meik a legfontosabb tippjeit is megosztotta azoknak, akik szigorúbb határokat szeretnének tartani a munkahelyük és az otthoni életük között, és jobban szeretnék kezelni a hibrid életet:

  1. Az agy kikapcsolásának technikája Bhutánból

Bhután híres a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatójáról, az általuk végzett, agy kikapcsolását célzó gyakorlat lemásolása segíthet egy boldogabb munkavégzési rutin elérésében. A bhutáni iskolákban a nap kezdetén és végén is ötperces légzőgyakorlatot végeznek, az ehhez hasonló apró praktikák pedig segítenek kikapcsolni és elfelejteni az állandó mindennapi pörgést.

Tedd félre a munkahelyi számítógépet, és eszközöket a munkaidő végén és az irodán kívül! Ez segít kikapcsolni, és a jelenre koncentrálni.

  1. Küzdj a magány ellen ebédbarátokkal, francia módra!

Az otthoni munkavégzés néha magányos lehet, azonban a francia étkezési szokások, a társaságban való étkezés nagyszerű megoldás lehet erre, legyen szó személyes ebédről péntek délután a szomszédokkal, vagy egy virtuális vacsoráról a rég nem látott barátokkal.

A közös ebéd beütemezése javítja a hangulatot, ahogyan a feladatok és időpontok ütemezése is, amely ráadásul segít nyomon követni a heti tevékenységeket és ezzel a munka és szabadidő közötti határokat is.

  1. Szabd meg a határaid!

A vezetők és cégtulajdonosok jó példával járhatnak elől, hogy megmutassák a kollégáiknak, hogyan állítsanak fel egészséges határokat a munkahelyen. Ennek számos módja van, beleértve a virtuális „ne zavarjanak” tábla használatát. Az otthoni munkavégzés ellenére, a munkanapot továbbra is megzavarhatják telefonhívások, zoom-megbeszélések, e-mailek és egyéb chat értesítések. A chat üzenetek megválaszolása és zoom meetingek közötti 17 percbe próbálják sokan beilleszteni a kihívást jelentő feladatok elvégzését, amit nem egyszerű kivitelezni. Éppen ezért fontos a munkavállalók ösztönzése arra, hogy szánjanak időt ezekre a feladatokra és zárják ki a zavaró tényezőket.

Az alkalmazottak meghatározhatják határaikat és ebben kollégáiknak is segíthetnek. Egy sor az e-mail aláírásban, amely jelzi, hogy tiszteletben tartják mások munkaidejét és nem várnak azonnali reakciót az üzenetre, segíthet az egyensúly megtalálásában. Például, ha az e-mailt helyi idő szerint este kilenc órakor küldték, akkor a feladó tudatában van annak, hogy a válaszra akár 12 órát is várnia kell. Az otthoni határok felállítása is kiemelten fontos, főleg az otthoni munkavégzésnél, hogy lakótársak tisztában legyenek egymás munkarendjével.

  1. Csináld úgy, mint a hollandok!

A hollandoknak van egy mondása, miszerint jobb egy jó szomszéd, mint egy távoli barát. A rendszeres közösségi életet élő negyedekben kellemesebben telnek a napok. Mivel több időt töltünk az otthonunkban, érdemes kipróbálni a hollandok szokásait és megtartani az éves Szomszédok Napját, hogy többet foglalkozzunk a helyi közösségekkel. A hollandok azért hozták létre a Szomszédok Napját, hogy összehozzák a helyi embereket, jót tegyenek egymásért, megosszák az ételeiket, játsszanak és jobban megismerjék egymást.

A csatlakoztatott eszközök sokaságának segítségével könnyedén átélhető ez a közösségi érzés, hiszen a szomszédok közösen kávézhatnak egy videóhívásban, vagy rendelhetnek ételt és nézhetnek filmet egyszerre streamelve akár a világ két távoli pontján is.

  1. Töltődj fel a természettel a japán Shinrin-yoku gyakorlat segítségével!

A hibrid életmód azt jelenti, hogy a munkavállalók bárhonnan dolgozhatnak, ez pedig a személyes boldogsághoz is hozzájárulhat. A jólléti kutatások szerint az emberek boldogabbak, ha kapcsolatban lehetnek a természettel. A japán Shinrin-yoku, szó szerinti fordításban „erdő-fürdés”, gyakorlatok lényege, hogy résztvevők a természeti környezet látványával, illatával és hangjaival töltekeznek fel.

Indulj el gyalog az irodába és figyeld meg a világot magad körül, tarts meditatív gyakorlatokat, és szüneteket, amikor elmehetsz sétálni és megélni a környezetedet! Ne felejtsd el alvó üzemmódba állítani a munkahelyi telefonodat a gyakorlatok közben, hogy biztosan semmi se zavarjon meg!

A felmérés arra is fényt derít, hogy otthonunk milyen kiemelt szerepet játszik a hibrid életmódhoz való alkalmazkodásban és a határok érvényesítésében. Az európaiak harmada (66%) végzett, vagy tervez éppen lakásfelújítást a hibrid életvitel megkönnyítésének érdekében, a válaszadók fele (48%), új teret alakított ki otthonában a munka és a személyes idő közötti határok érvényesítésére, ötből ketten (41%) pedig úgy döntöttek, hogy elköltöznek, és olyan ingatlant választottak, amely jobban megfelel ennek az új életmódjuknak.

Gazdaság

Az energiaátmenetet segítő tanácsadók élvonalában a Schneider Electric

A vállalkozásokat és szervezeteket az energiaátmenetben segítő tanácsadók között a „Vezetők” közé sorolta a Schneider Electricet az IDC jelentése.

A kutatócég szerint a társaság a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek.

 A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a „Vezetők” között szerepel az IDC „MarketScape: Worldwide Energy Transition Professional Services 2025 Vendor Assessment” című jelentésében. Az elemzés az energiaintenzív iparágak nettó zéró kibocsátási céljainak elérését támogató képességeik és stratégiáik szerint értékelte az üzleti szolgáltatókat.

„Az energiaátmenet megköveteli a szervezetektől, hogy túllépjenek azon, hogy kipipálják a jogszabályoknak való megfelelést, és egy technológiailag fejlett, valamint rendkívül hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőkép felé kell elmozdulniuk. Megtisztelő számunkra, hogy az IDC „Vezetőnek” nevezett minket, és úgy véljük, hogy ez tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy megbízható energia-technológiai partner legyen. Tanácsadási szolgáltatásaink integrálják a globális szakértelmet, az intelligens technológiát és a gördülékeny megvalósítást annak érdekében, hogy ügyfeleink rendelkezzenek a szükséges ellenállóképességgel, amit a gyorsan változó energetikai környezet igényel”

– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.

A 192 országban működő SE Advisory Services több mint 4000 tanácsadóból álló globális csapatával biztosítja az energiaátmenethez szükséges projektek és a fenntarthatósági kezdeményezések eredményes megvalósítását különböző földrajzi és szabályozási viszonyok között is. Ezt a tanácsadó hálózatot világszinten a szoftverek, a gépi tanulás, a mérnöki tevékenységek, a klímatudomány és a projektfejlesztés több mint 17.000 szakértője támogatja, biztosítva a stratégiai iránymutatások megvalósulását a gyakorlatban is.

„Az ipari szektorban tevékenykedő ügyfelek olyan professzionális szolgáltatókat keresnek, akik képesek összekapcsolni a fizikai energiainfrastruktúrát a fejlett digitális technológiákkal, lehetővé téve az intelligens és rugalmas működést”

– jelezte Gaia Gallotti, az IDC európai kutatási igazgatója.

Az IDC MarketScape szerint

„a Schneider Electric a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek. A cég a belső kutatás-fejlesztési tevékenysége és az 1 milliárd eurós SE Ventures alap révén felgyorsítja az elektrifikáció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén alkalmazott technológiák fejlődését. Ez lehetővé teszi olyan megoldások megvalósítását, mint a mesterséges intelligencián alapuló karbantartás, a prediktív eszközfelügyelet és a moduláris szoftverek az életciklus-menedzsmenthez.”

Az év elején a Schneider Electric az első helyet szerezte meg a TIME és a Statista által összeállított, a világ legfenntarthatóbb vállalatait bemutató 2025-ös listán. A Corporate Knights szintén a világ legfenntarthatóbb vállalatának nevezte a Schneider Electricet, így a cég kétszer is az első helyet szerezte meg a Global 100 indexen.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Mikotoxinnal szennyezett kukorica hasznosítására találtak megoldást a MATE kutatói

Az elmúlt időszakban a klímaváltozás hatására a mind intenzívebben terjedő gombakórokozók (pl. Aspergillus fajok) miatt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi problémákkal is számolni kell a kukoricatermesztésben.

Ahol nem sikerül a növényvédelem okszerű kivitelezése, ott a gabonákban megengedett határértékeket akár jelentősen meghaladó aflatoxin B1 koncentráció is előfordulhat. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói olyan megoldást kerestek az agráriumot sújtó problémára, ami beilleszthető a körforgásos gazdálkodásba is.

A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének munkatársai – egy korábbi MATE proof of concept pályázat eredményei alapján – azt vizsgálták, hogyan lehet azt eredeti funkciója szerint, takarmányként hasznosítani a gombatoxinokkal szennyezett tételeket.

Mint ismeretes, az aflatoxin B1 az egyik legerősebb természetes karcinogén, ami az emberre és a haszonállatokra egyaránt veszélyes, ezért a szennyezett gabonaételeket a továbbiakban sem étkezési, sem takarmányozási célra nem lehet felhasználni, vagyis hulladékká válnak. A MATE kutatói a vizsgálatuk során abból indultak ki, hogy habár a szennyezett termények a klasszikus haszonállatok takarmányozásában tovább nem alkalmazhatók, de egyes, takarmányként is hasznosítható rovarok viszont kifejezetten ellenállóak a toxinnal szemben.

Az intézet kutatói vizsgálataikban a lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájának segítségével hasznosították az szennyezett kukoricát: toxinos kukoricán nevelt lárvákból rovarlisztet készítettek, amelyet pontyivadékok takarmányozására használták fel.

Az analitikai vizsgálatok alapján a szennyezett kukoricán nevelt rovarok aflatoxin B1 tartalma jóval a vonatkozó szennyezettségi határérték alatt maradt, miközben magas zsír- és fehérjetartalma miatt kiváló takarmány-alapanyagnak bizonyult. A vizsgálat alapján a pontyivadékok etetése során sem az elhullásban, sem a halak méretében nem tapasztaltak releváns különbséget az egyes csoportokban, függetlenül attól, hogy az általuk elfogyasztott rovarlisztet gombatoxinnal szennyezett kukoricán nevelték.

A kutatók nemcsak a takarmány hatékonyságát, hanem a rovarok után visszamaradt maradék (frass) aflatoxin-tartalmát és toxicitását is elemezték.

A kutatás eredménye azért kiemelkedő, mert a hazai mezőgazdaságot aktuálisan sújtó problémára kínálhat olyan megoldást, amely egyben beilleszthető a körforgásos gazdálkodásba is. A részletes információkat a kísérletekről a Journal of Molecular Sciences c. tudományos szaklapban megjelent cikkben olvashatnak az érdeklődők.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A Time Lock Encryption új korszakot nyit

tle time lock encryption adatvédelem
kép: Freepik

Forradalom a bizalom nélküli adatvédelemben

A digitális ökoszisztémák egyik legnagyobb, de sokszor alulértékelt kockázata, hogy az adatok titkossága a gyakorlatban mindig emberekbe és szervezetekbe vetett bizalmon nyugszik. Az elektronikus közbeszerzési rendszerek, zárt ajánlattételek, kutatási együttműködések vagy pénzügyi tranzakciók során jellemzően feltételezzük, hogy senki nem él vissza a hozzáféréssel – miközben erre sem technikai, sem kriptográfiai garancia nincs.

A Time Lock Encryption (TLE) ezt a logikát írja át: a bizalom helyére matematikailag igazolható, időzített titkosítási modell lép, ahol egy elosztott, blokklánc-alapú kulcskezelés biztosítja, hogy az adatok a kijelölt időpontig valóban hozzáférhetetlenek maradjanak. Ez nem egy újabb biztonsági réteg, hanem szemléletváltás: a “higgy nekem” helyét átveszi a “bizonyítsd be kriptográfiailag”.

A „bizalmon alapuló titkosság” zsákutcája

Az elektronikus közbeszerzések és adatbiztonsági folyamatok egyik legnagyobb kihívása mindig is az volt, hogy kiben bízhatunk meg valójában. Legyen szó ajánlatok titkosításáról, érzékeny üzleti dokumentumok védelméről vagy nemzetközi kutatási adatok kezeléséről, a jelenlegi rendszerek alapvetően a „bizalmon alapuló titkosság” elvén működnek.

A probléma ezzel az, hogy a bizalom:

  • nem mérhető,
  • nem ellenőrizhető
  • és ha valaki visszaél vele, sokszor nyom nélkül teheti.

A Time Lock Encryption (TLE) egy olyan, blokklánc-alapú kriptográfiai megoldás, amely ezt a problémát alapjaiban oldja meg azzal, hogy teljesen kizárja a harmadik félbe vetett bizalom szükségességét.

A TLE matematikailag garantálja, hogy egyetlen résztvevő – legyen az ajánlatkérő, ajánlattevő, fejlesztő vagy szolgáltató – sem férhet hozzá az adatokhoz a kijelölt időpont előtt.

A Professzionál Zrt. által fejlesztett TLE egy szabadalom alatt álló, elosztott kulcskezelési és titkosítási architektúra, amely az időzített titkosítás elvén működik.

Ez azt jelenti, hogy az adatok egy előre meghatározott időpontig matematikailag hozzáférhetetlenek, majd a határidő elérésekor automatikusan feloldódnak.

A folyamat minden lépése a felhasználó kezében van:

  • a dokumentum titkosítása kliens oldalon történik,
  • a rendszer a visszafejtési kulcsot több részre bontja,
  • és ezeket a kulcsrészleteket a blokklánc hálózat csomópontjai között osztja szét.

A kulcsok időzített dekódolását a blokklánc mapperei végzik el, így a dokumentum csak a beállított nyitási időpontban válik hozzáférhetővé. A feloldás automatikus, a TLE pedig hash ellenőrzéssel igazolja, hogy a dokumentum a feltöltés óta semmilyen módosításon nem esett át.

Ezzel a módszerrel megszűnik az úgynevezett „uncontrollable confidentiality”: az a helyzet, amikor egy harmadik fél – akár jó szándékkal is – hozzáférhet az adatokhoz a felhasználó tudta nélkül.

Bizalom nélkül, mégis ellenőrizhetően – a TLE technológiai alapjai

A technológia egyik legfontosabb sajátossága, hogy a működéséhez nincs szükség központi szereplőre. A TLE – hasonlóan a blokklánchoz – úgynevezett „trustless”, vagyis bizalommentes rendszer, amelyben a folyamat tisztaságát nem egy külső szolgáltató ígérete, hanem:

  • a hálózat demokratikus működése, és
  • a mögötte álló matematikai protokoll biztosítja.

Minden titkosítási és kommunikációs művelet a felhasználó gépén történik, a kulcskezelés és a dekódolás a blokkláncon zajlik, teljes átláthatósággal. Ez kizárja a manipulációt vagy az idő előtti hozzáférést.

A rendszer emellett szolgáltatási platformként is működik, így könnyen integrálható a már meglévő e-procurement rendszerekbe. A token alapú hozzáférés egyszerű és biztonságos megoldást kínál, a TLE kliensalkalmazás pedig webes, asztali és mobil verzióban is elérhető.

A felhasználó számára ez annyit jelent, hogy bárhonnan és bármikor biztonságosan végezheti a titkosítási és dekódolási műveleteket, a háttérben minden automatizáltan és ellenőrizhetően zajlik.

 Az informatikai vezetők számára a TLE legnagyobb értéke, hogy

teljes adatbiztonságot kínál emberi beavatkozás nélkül.

 Matematikailag bizonyított, hogy az adatokhoz senki sem férhet hozzá a meghatározott időpont előtt, ezáltal a korrupció és a visszaélés lehetősége gyakorlatilag megszűnik.

A hash alapú integritás-ellenőrzés bármikor bizonyíthatóvá teszi, hogy a megnyitott dokumentum azonos az eredeti, beküldött verzióval. A rendszer fejlesztése az uniós adatbiztonsági és tender integritási szabványokhoz igazodik, minden titkosítási és dekódolási folyamat auditálható és API-n keresztül könnyedén illeszthető a meglévő vállalati infrastruktúrába – anélkül, hogy radikális átalakítást igényelne.

Közbeszerzésen túl: új felhasználási terek és szemléletváltás

A technológia ugyanakkor nemcsak a közbeszerzésekben alkalmazható. A TLE az elektronikus ajánlatkezelés mellett olyan területeken is komoly előrelépést jelenthet, ahol az időzített adatfeloldás kulcsfontosságú.

Ilyenek például:

  • zárt aukciók, ahol elengedhetetlen, hogy a licitek a megnyitásig teljes titokban maradjanak,
  • klinikai kutatások, ahol a korai adat- vagy eredményszivárgás komoly torzításokat okozhat,
  • pénzügyi és részvénypiaci tranzakciók, ahol meg kell akadályozni a belső információk jogosulatlan felhasználását,
  • elektronikus szavazási rendszerek, ahol biztosítani kell, hogy a szavazatok a kijelölt időpontig rejtve maradjanak, így a folyamat átlátható és visszaellenőrizhető marad.

A digitális korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miben bízhatunk, ha nem ismerjük a másik felet. A TLE erre ad egyértelmű választ: a biztonságot nem ígéretek, hanem kriptográfiai bizonyítékok garantálják.

Ez a technológia lehetővé teszi, hogy szervezetek, kormányzati szereplők és vállalatok függetlenül, átláthatóan és ellenőrizhetően működjenek együtt.

 A TLE nem csupán egy innovatív technológiai megoldás, hanem egy olyan új szemlélet az adatbiztonságban: amely a bizalmat matematikai bizonyíthatósággal váltja fel, ezzel pedig új korszakot nyit a digitális biztonság történetében.

A cikk a Professzionál Zrt. támogatásával készült.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss