Gazdaság

Elképesztő nagyot megy a rugalmas munkavégzés

Ötből egy válaszadó (18%) nehezen hagyja abba a munkát, a munkavállalók negyede (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgoznak.

A hagyományos munka-magánélet egyensúly a múlté, az európaiak pedig már nem is szeretnének visszatérni a 9-től 5-ig tartó munkanapokhoz a több mint 14.000 felhasználóra kiterjedő, európai szintű felmérés szerint.

A Samsung és a The Future Laboratory közös, A hibrid életmód jövője című kutatása azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodtak az európaiak az átalakuló életmódhoz, a virtuális munkához és kapcsolattartáshoz, valamint, hogy ezeknek a változások milyen hatással bírnak az otthonukra és a munkahelyükre.

Az agilis munkavállalók új generációja rugalmasabb beosztásban dolgozna, rövidebb munkanapokkal és törzsidővel váltva ki a hagyományos munkanapokat. Ez a sokoldalú munkaerő a napjai egészét hatékonyabban használja ki és tudatosan osztja be az idejét. Miután számos új munkamódszert kipróbált az elmúlt időszakban, szeretné a saját ritmusában beosztani a tennivalókat és kényelmesebb rutin szerint élni.

A hibrid életmódot választók 86 százaléka már nem szeretne visszatérni a 9-től 5ig tartó munkarendhez. A hagyományos munkanapokhoz legkevesebben Németországban, Svédországban és Lengyelországban ragaszkodnak, ahol mindössze 7-, 11-, illetve 12 százalék választaná a korábban megszokott rendszert.

Meik Wiking, a The Happiness Institute alapítója és vezetője, aki együttműködött a Samsunggal a munkavégzés jövőjének kutatásán, elmondta:

„A rugalmasság mindannyiunk életében átvette a jelenléti munkavégzés és magánélet elmosódó határainak helyét. A felhasználók még keresik az egyensúlyt a produktivitás és a jóllét között, hiszen a hibrid életmódnak is megvannak a maga kihívásai.”

Az „always on” kultúra veszélyei

Bár vannak, akik már most a hibrid életmód mesterei, ötből egy (18%) munkavállaló számára még nehézséget jelent abbahagyni a munkát, a negyedük (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgozik. A megkérdezettek 41 százaléka a napi ingázás helyett felszabaduló idejét arra használta, hogy elvégezze a ház körüli teendőit.

A több otthon töltött idő sokak számára azt jelentette, hogy minden eddiginél több dologgal foglalkoztak egyszerre. A leggyakoribb esetben a válaszadók az otthoni és munkahelyi feladataikat egyszerre próbálták ellátni (30%). Görögországban és Olaszországban ez az arány még magasabb, 41-, illetve 40 százalék volt. Franciaországban és Dániában a megkérdezettek 36- és 35 százaléka érezte úgy, hogy egyszerre két téren is helyt kell állnia, ehhez a francia felhasználók kaptak a második legnagyobb arányban segítséget a munkáltatójuktól. Ide tartozott a technológia nélküli időszakok támogatása és olyan hordozható eszközök biztosítása, amelyekkel rugalmasabban végezhették a munkájukat. Dániában volt a leggyakoribb, hogy a határok kijelölésére a felhasználók a lakásukat is átalakították, különválasztva a munkára és a kikapcsolódásra szánt tereket.

A jövőbe tekintve

Az always on kultúra nehézségeivel ötből három (57%) európai tudatosan próbált szembenézni és elválasztani a munkát a magánélettől. Ez a gyakorlat a spanyol munkavállalók között volt a leggyakoribb (74%), míg az Egyesült Királyságban mindössze ötből két (46%) felhasználóra volt jellemző.

Az okos megoldásokkal könnyebb lehet kitölteni az elmaradó személyes találkozások jelentette űrt és egy fizikailag eltávolodott világban építeni a személyes kapcsolatokat. A kutatások szerint a technológia az európaiak kétharmadának (65%) segített alkalmazkodni az újonnan kialakult rutinhoz, a válaszadók több mint fele (51%) pedig úgy gondolja, hogy a technológia segít új határokat felállítani, és visszaszerezni az életük feletti irányítást. Hatból egy európai használja az értesítéseket mobilkészülékén (16%), további 13 százalék használ okosotthon megoldásokat, 38 százalék pedig okoseszközök vagy alkalmazások segítségével osztja be a munkahelyi és otthoni eszközökkel töltött idejét.

A különböző megoldások ellenére az európai munkavállalók 83 százaléka még mindig jobb technológiát és több támogatást vár a munkaadóitól, hogy könnyebben tudja kezelni az új életmódját és az ezzel járó munkarendet.

„Kritikus időszak ez a vállalkozások számára, hogy megtalálják a helyüket az új hibrid életvitelben. A kutatásból kiderül, hogy a munkavállalók úgy érzik, joguk van ahhoz, hogy a saját szükségleteiket helyezzék előtérbe. Mivel a világ egyre nyitottabbá válik és az emberek ismét szabadabban tudnak mozogni, a vállalatoknak lépést kell tartaniuk az igényekkel vagy könnyen háttérbe szorulhatnak. A világjárvány eredményeként sokkal jobban támaszkodunk a technológiára a korábban analóg módszerekkel végzett munkákban is, így a munkaadóknak alaposan át kell gondolniuk, hogyan felelnek meg a hibrid életmód követelményeinek.”

– mondta Benjamin Braun, a Samsung Europe marketing vezérigazgató-helyettese

„Az okos technológia segít az európaiaknak, hogy egyensúlyba hozzák a magánéletet és a munkát. A felmérés szerint minden ötödik ember használ IoT rendszereket és okoseszközöket a hibrid életstílus támogatására, azonban még így is messze vagyunk a hibrid életmód legjobb változatától. Valószínű, hogy a jövőben a technológia nem csak fizikai egészségünket monitorozza majd, hanem a mentális egészségünk és boldogságunk alakulását is figyelemmel fogja kísérni, ezáltal ezek az okoseszközök valódi jóléti asszisztensekké válnak majd”

– tette hozzá Meik Wiking, a The Happiness Research Institute vezérigazgatója.

Meik a legfontosabb tippjeit is megosztotta azoknak, akik szigorúbb határokat szeretnének tartani a munkahelyük és az otthoni életük között, és jobban szeretnék kezelni a hibrid életet:

Az agy kikapcsolásának technikája Bhutánból

Bhután híres a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatójáról, az általuk végzett, agy kikapcsolását célzó gyakorlat lemásolása segíthet egy boldogabb munkavégzési rutin elérésében. A bhutáni iskolákban a nap kezdetén és végén is ötperces légzőgyakorlatot végeznek, az ehhez hasonló apró praktikák pedig segítenek kikapcsolni és elfelejteni az állandó mindennapi pörgést.

Tedd félre a munkahelyi számítógépet, és eszközöket a munkaidő végén és az irodán kívül! Ez segít kikapcsolni, és a jelenre koncentrálni.

Küzdj a magány ellen ebédbarátokkal, francia módra!

Az otthoni munkavégzés néha magányos lehet, azonban a francia étkezési szokások, a társaságban való étkezés nagyszerű megoldás lehet erre, legyen szó személyes ebédről péntek délután a szomszédokkal, vagy egy virtuális vacsoráról a rég nem látott barátokkal.

A közös ebéd beütemezése javítja a hangulatot, ahogyan a feladatok és időpontok ütemezése is, amely ráadásul segít nyomon követni a heti tevékenységeket és ezzel a munka és szabadidő közötti határokat is.

Szabd meg a határaid!

A vezetők és cégtulajdonosok jó példával járhatnak elől, hogy megmutassák a kollégáiknak, hogyan állítsanak fel egészséges határokat a munkahelyen. Ennek számos módja van, beleértve a virtuális „ne zavarjanak” tábla használatát. Az otthoni munkavégzés ellenére, a munkanapot továbbra is megzavarhatják telefonhívások, zoom-megbeszélések, e-mailek és egyéb chat értesítések. A chat üzenetek megválaszolása és zoom meetingek közötti 17 percbe próbálják sokan beilleszteni a kihívást jelentő feladatok elvégzését, amit nem egyszerű kivitelezni. Éppen ezért fontos a munkavállalók ösztönzése arra, hogy szánjanak időt ezekre a feladatokra és zárják ki a zavaró tényezőket.

Az alkalmazottak meghatározhatják határaikat és ebben kollégáiknak is segíthetnek. Egy sor az e-mail aláírásban, amely jelzi, hogy tiszteletben tartják mások munkaidejét és nem várnak azonnali reakciót az üzenetre, segíthet az egyensúly megtalálásában. Például, ha az e-mailt helyi idő szerint este kilenc órakor küldték, akkor a feladó tudatában van annak, hogy a válaszra akár 12 órát is várnia kell. Az otthoni határok felállítása is kiemelten fontos, főleg az otthoni munkavégzésnél, hogy lakótársak tisztában legyenek egymás munkarendjével.

Csináld úgy, mint a hollandok!

A hollandoknak van egy mondása, miszerint jobb egy jó szomszéd, mint egy távoli barát. A rendszeres közösségi életet élő negyedekben kellemesebben telnek a napok. Mivel több időt töltünk az otthonunkban, érdemes kipróbálni a hollandok szokásait és megtartani az éves Szomszédok Napját, hogy többet foglalkozzunk a helyi közösségekkel. A hollandok azért hozták létre a Szomszédok Napját, hogy összehozzák a helyi embereket, jót tegyenek egymásért, megosszák az ételeiket, játsszanak és jobban megismerjék egymást.

A csatlakoztatott eszközök sokaságának segítségével könnyedén átélhető ez a közösségi érzés, hiszen a szomszédok közösen kávézhatnak egy videóhívásban, vagy rendelhetnek ételt és nézhetnek filmet egyszerre streamelve akár a világ két távoli pontján is.

Töltődj fel a természettel a japán Shinrin-yoku gyakorlat segítségével!

A hibrid életmód azt jelenti, hogy a munkavállalók bárhonnan dolgozhatnak, ez pedig a személyes boldogsághoz is hozzájárulhat. A jólléti kutatások szerint az emberek boldogabbak, ha kapcsolatban lehetnek a természettel. A japán Shinrin-yoku, szó szerinti fordításban „erdő-fürdés”, gyakorlatok lényege, hogy résztvevők a természeti környezet látványával, illatával és hangjaival töltekeznek fel.

Indulj el gyalog az irodába és figyeld meg a világot magad körül, tarts meditatív gyakorlatokat, és szüneteket, amikor elmehetsz sétálni és megélni a környezetedet! Ne felejtsd el alvó üzemmódba állítani a munkahelyi telefonodat a gyakorlatok közben, hogy biztosan semmi se zavarjon meg!

A felmérés arra is fényt derít, hogy otthonunk milyen kiemelt szerepet játszik a hibrid életmódhoz való alkalmazkodásban és a határok érvényesítésében. Az európaiak harmada (66%) végzett, vagy tervez éppen lakásfelújítást a hibrid életvitel megkönnyítésének érdekében, a válaszadók fele (48%), új teret alakított ki otthonában a munka és a személyes idő közötti határok érvényesítésére, ötből ketten (41%) pedig úgy döntöttek, hogy elköltöznek, és olyan ingatlant választottak, amely jobban megfelel ennek az új életmódjuknak.

Related Topics:felmérés home magánélet munka munkavégzés Office

Up Next

Megnyitja első budapesti irodáját a Cloudreach

Don't Miss

Mesterséges intelligenciával vadásszák le a parlagfüvet

Gazdaság

Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában

A kilométeróra-manipuláció és a rejtett sérülések továbbra is komoly problémát jelentenek a hazai használtautó-piacon, és jelenleg semmi sem utal arra, hogy a trend a közeljövőben megfordulna.

Az autóipari adatelemzéssel foglalkozó carVertical minden évben elkészíti Európa járműpiacának átláthatósági elemzését, hogy feltárja, mely országokban a legkockázatosabb használt autót vásárolni. Magyarország idén a carVertical Piaci Átláthatósági Indexének rangsorában a 25 vizsgált ország közül a 18. helyre került, egy pozíciót rontva a 2024-es eredményhez képest. A szomszédos országok közül Szlovákia a 13., Horvátország a 11., míg Románia a 22. helyen végzett.

Továbbra is problémát jelentenek itthon a hamisított kilométerórák és a rejtett sérülések

A carVertical adatai szerint Magyarországon továbbra is számottevő a manipulált futásteljesítményű autók aránya. Az idén vizsgált járművek 5,3%-ánál derült fény visszatekert kilométerórára, átlagosan 82 700 kilométeres eltéréssel a valós futásteljesítményhez képest.

„A vásárlók többségének megvan az elképzelése az ideális futásteljesítményről: sokan 100 ezer kilométernél kevesebbet futott autót keresnek, másoknál a határ 200 ezer kilométer. A nagyobb futásteljesítményű járműveket jóval nehezebb értékesíteni, ezért egyes eladók a kilométeróra visszatekerésével próbálják kedvezőbb színben feltüntetni az autót és nagyobb haszonra szert tenni”

– magyarázza Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

A magyar piacot továbbra is jelentősen befolyásolja az import: az ellenőrzött autók 50,1%-a külföldről érkezett. Sajnos az ilyen járművek esetében gyakoribb a manipulált kilométeróra-állás vagy eltitkolt sérülés.

A tanulmány szerint a Magyarországon ellenőrzött autók 57,3%-ánál szerepelt sérülésre vonatkozó bejegyzés, ami növekedést jelent a 2024-es 54,9%-hoz képest. Az átlagos kárérték elérte a 2 900 eurót (~ 1,15 millió forintot).

A vizsgált autók átlagéletkora 11 év volt, szemben a tavalyi 11,1 évvel. Ez az enyhe csökkenés arra enged következtetni, hogy a magyar vásárlók körében nő a fiatalabb autók iránti igény.

A legátláthatóbb piacok listáját az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország vezeti

Az Egyesült Királyság ismét megőrizte első helyét az átláthatósági rangsorban. A szigetországban forgalomban lévő járművek mindössze 2,3%-ánál találtak manipulált futásteljesítményt, és csupán 17%-uknál rögzítettek korábbi sérülést. A bal oldali közlekedés miatt az Egyesült Királyság használtautó-piaca kevésbé függ az importtól: a járművek mindössze 2,3%-a érkezik külföldről, ami alacsonyabb kockázatot jelent a helyi vásárlók számára.

A legátláthatóbb piacok élmezőnyét Olaszország, Németország, Svájc és Franciaország alkotja. Svédország, amely tavaly még az 5. helyen szerepelt, idén a 10. helyre csúszott vissza – részben az importnövekedésnek, a több sérült autónak és a gyakoribb kilométeróra-manipulációnak köszönhetően. Portugália szintén hátrébb került: a tavalyi 11. helyről a 16.-ra esett vissza. A legnagyobb előrelépést Horvátország érte el, mely a 15. helyről a 11.-re lépett előre.

„A legnagyobb átláthatóság Nyugat-Európára és a skandináv országokra jellemző. Ennek hátterében a kisebb importarány, a magasabb életszínvonal és az autóipari adatok nyitottabb kezelése áll. Minél több használt autót importál egy ország, és minél nehezebb gazdasági helyzetben van, annál nagyobb a kockázata a kilométeróra-manipulációnak és a rejtett sérüléseknek. A skandináv országok emellett élen járnak abban is, hogy a vásárlók számára elérhetővé teszik a járműadatok egy részét”

– magyarázza Buzelis.

Kelet-Európa maradt a legkockázatosabb régió

Az öt legkevésbé átlátható ország mezőnye idén sem változott. A rangsor végén Ukrajna áll, majd Lettország, Litvánia, Románia és Észtország következik. Ezekre a piacokra hasonló tendenciák jellemzők: magas az importált járművek aránya, magas az autópark átlagéletkora is, gyakori a kilométeróra-visszatekerés, és sok a korábban sérült autó.

„A Kelet-Európába érkező autók többsége már eleve nagy futásteljesítménnyel kerül a piacra. A gyors haszon reményében az eladók gyakran visszatekerik a kilométerórát, eltüntetik a sérülések nyomait, vagy elhallgatják az autó múltját. Az ilyen járművek rendszerint gyakrabban hibásodnak meg, így a vásárlók végül jóval többet költenek javításra, mint amennyit a vételáron megtakarítottak. A használt autók határokon átnyúló mozgását ráadásul rendkívül nehéz nyomon követni – ez az egyik fő oka annak, hogy a manipulációk egy része rejtve marad”

– emeli ki Buzelis.

Buzelis arra is rámutat, hogy az országok közötti adatmegosztás hiánya miatt sok futásteljesítményre vagy sérülésre vonatkozó információ egyáltalán nem kerül be digitális adatbázisokba. Az EU-n belül nincs egységes rendszer az autóeladások nyomon követésére, ami tovább növeli a visszaélések kockázatát.

Ukrajnában az autók 9,5%-ánál derült ki, hogy visszatekerték a kilométerórát; Lettországban ez az arány 10,8%, Litvániában 7%, Romániában 7,5%, Észtországban 5,9%. Az import aránya Romániában 61%, Ukrajnában pedig 78% volt.

Milyen módszerrel készül a Piaci Átláthatósági Index?

A carVertical elemzése a 2024. szeptember és 2025. augusztus között, a vásárlók által lekért járműtörténeti jelentéseket vizsgálta. A Piaci Átláthatósági Index hat mutatót vesz alapul:

a hamisított kilométeróra-állások arányát
az átlagos hamisított kilométeróra-állást kilométerben
a sérült járművek arányát
az átlagos kárértéket
az importált használt autók arányát
az ellenőrzött járművek átlagéletkorát

Mivel ezek a tényezők eltérő mértékben befolyásolják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői az egyes tényezőket különbözőképpen súlyozzák. A kilométeróra-visszatekerés mértéke például fontosabb szempont, mint az adott országban ellenőrzött autók átlagos életkora.

A teljes tanulmány és a módszertan itt olvasható:
https://www.carvertical.com/hu/transparency-index

A 35 országban működő carVertical több mint 900 nemzetközi adatbázisból, köztük rendvédelmi szervek, kormányzati és állami nyilvántartások, pénzügyi intézmények, valamint apróhirdetési portálok információiból gyűjt adatokat. A vállalat évente több millió járműtörténeti jelentést dolgoz fel, amelyek alapján friss információkkal szolgál a használtautó-piacról, beszámol a legújabb trendekről és egyedi előrejelzéseket készít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Samsung már hatodik éve őrzi élvonalbeli helyét a Best Global Brands listán

A nemzetközi márkatanácsadó Interbrand idén is az ötödik helyen rangsorolta a Samsungot a világ legnagyobb márkáit tartalmazó listán. Az Interbrand minden évben közzéteszi a „Best Global Brands” listáját, amelyen a Samsung sorozatban hatodszor került a legjobb 5 közé. Az idei listán a Samsung 90,5 milliárd dolláros márkaértéket ért el, ezzel – ahogy 2020 óta minden évben – őrzi a pozícióját az egyetlen, TOP 5-ben szereplő ázsiai vállalatként.

Az Interbrand szerint a Samsung értékelését pozitívan befolyásolták az alábbi tényezők:

Az AI versenyképesség megerősítése a vállalat különböző üzletágaiban
Az ügyfélélmény fejlesztésése a termékeken átívelő intergációval
A célzott beruházások az AI-hoz kapcsolódó félvezetők piacán
Ügyfélközpontú márkastratégia

„A Samsung egyik fontos célja, hogy az AI-innováción és nyílt együttműködéseken keresztül minél több felhasználó élvezhesse a mesterséges intelligencia előnyeit a mindennapi életében – mondta Won-Jin Lee, a Samsung globális marketingirodájának vezetője. – A jövőben is felhasználóközpontú stratégiát fogunk követni, többek között az egészség és a biztonság területén is, hogy a Samsung egy még kedveltebb márkává válhasson.”

A Samsung az „Innováció mindenkinek” jövőképének megfelelően arra törekszik, hogy az AI megoldások világszerte minél több felhasználó számára elérhetővé váljanak. A vállalat várhatóan még 2025-ben 400 millió eszközön teszi elérhetővé a Galaxy AI-t, ezzel széles körben hozzáférhetővé válik ez az izgalmas technológia. A Samsung így tovább erősítheti pozícióját a mobil AI szegmensben. A háztartási elektronikai területen a vállalat számos termékének AI funkcióit továbbfejlesztette, olyan, a kategóriákra szabott megoldásokkal, mint a Vision AI vagy a Bespoke AI.

A különböző partnerekkel folytatott együttműködéseknek köszönhetően a felhasználók méginkább személyre szabott AI élményeket érhetnek el a Samsung készülékein. A vállalat Knox platformjának köszönhetően ezek a funkciók fejlett kibervédelemmel, biztonságosan használhatók.

A Samsung az AI megoldások iránti növekvő kereslet mellett komplex – felhő-, eszközalapú és fizikai AI-ra épülő – kínálatot alakított ki a félvezetők piacán.

Az AI mellett a Samsung számára kiemelten fontos, hogy termékei és szolgáltatásai minél szélesebb körben elérhetővé váljanak, és tudatos innovációkkal fejlessze az egyes üzletágakat. Erre példa a SmartThingsen keresztül összekapcsolt készülékekkel elérhető energiahatékonyság is.

A Samsung elismert tevékenységei üzletáganként

Mobileszközök:

Meghatározó szerep a mobil AI korszakban, a technológia népszerűsítése a Galaxy AI segítségével.
A márka pozíciójának további erősítése a kihajtható készülékek szegmensében a Galaxy Z Fold7 és Galaxy Z Flip7 bemutatásával.
A felhasználók bizalmának növelése a megerősített adatvédelmi és biztonsági technológiákkal.
A viselhető okoseszközökön elérhető egészségügyi szolgáltatások bővítése a Samsung Health fejlesztésével és együttműködésekkel.

Hálózatok:

Kiemelkedő szerepvállalás erősítése az AI-alapú virtualizált rádiós hozzáférési hálózatok (vRAN) és az Open RAN területén.
Folyamatos technológiai innováció a különböző 5G-alkalmazások támogatására, beleértve a kiváló minőségű streaminget és gaminget.
A 6G műszaki szabványosításának támogatása.
A Samsung hálózati technológiájának és fenntarthatósági megoldásainak bemutatása, partnerekkel együtt.

Kijelzők:

A televíziók, hangprojektorok és gaming monitorok területén betöltött szerep megszilárdítása.
Innovatív nézői élmény a Vision AI funkcióval.
A The Frame tévé és az Art Store szolgáltatás fejlesztése a személyre szabott művészeti élményekért.

Digitális eszközök

Meghatározó szerep a hűtőszekrények és mosógépek kategóriájában rendszeres innovációval és fejlett AI funkciókkal.
Személyre szabott, kényelmes megoldások és kiemelkedő AI funkciók a SmartThings technológia integrációjával.
A Bespoke AI termékvonal bővítése, rendszeres fejlesztésekkel olyan területeken, mint például az energiahatékonyság, a felhasználói élmény, a teljesítmény vagy a kialakítás.

Félvezetők

Sokszínű portfólió működtetése a felhőalapú, eszközön található és fizikai AI alkalmazások terén.
Stabil, erős pozíció megtartása az okostelefonokhoz használt, illetve autóipari memóriachipek piacán
A vállalat szakértelmének és jövőképének bemutatása kiemelt technológiai rendezvényeken.

Az Interbrand Best Global Brands listáját az egyes márkaértékek értékelése alapján állították össze, amely a vállalat pénzügyi teljesítményének, a márka vásárlásokra gyakorolt hatásának és a márka versenyképességének (stratégia, empátia, differenciálás, vásárlói elkötelezettség, következetesség, bizalom) átfogó elemzésén alapul. Ez a – nemzetközileg egyik legnagyobb múltra visszatekintő – márkaérték-becslés széles körben elismert értékelésnek minősül.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Nem babusgatásra, fejlesztésre van szüksége a Z generációnak a munkahelyeken

Miközben a munkaerőhiány miatt minden nap számít egy pozíció betöltésében, a Z generáció alkalmazása újfajta kihívást állít a cégek elé: gyorsan felvehetők, de csak lassan és tudatosan illeszthetők be a szervezetbe.

A klasszikus onboarding eszközök gyakran hatástalanok, a HR-eseknek pedig új szerepben kell helytállniuk: nem elég toborzónak lenniük, ma már mentorok, fejlesztők és szocializációs trénerek is egy személyben.

A Z generáció sok szempontból jól képzett, technológiailag felkészült és motivált – mégis rövid ideig maradnak, gyakran már néhány hónap után felmondanak (1). A HR-eseknek ma nem csak munkáltatóknak, hanem kísérőknek, mentoroknak, sőt időnként szinte „pótszülőknek” is kell lenniük. Fárasztó? Igen. Megéri? Ha jól csináljuk, akkor nagyon is.

„A Z generáció munkahelyi sikeréhez nem elég alkalmazkodni hozzájuk, meg is kell őket tanítani arra, hogyan működik a munka világa. Ehhez tudatos, személyre szabott fejlesztésre van szükség, és kis túlzással kell valaki, aki a beillesztési időszakban anyja helyett anyja”

– mondta Horányi-Kiss Annamária, a JIT Talent vezető tanácsadója.

Gyors toborzás, lassú integráció: miért működik ez együtt?

A Z generáció tagjai technikailag felkészültek, képzettek, a kiválasztásuk ezért határidős recruitment modellben kiválóan működik. Ugyanakkor 10 hónapon belül sokuk felmond, mert nem érzik magukat a csapat részének , nem kapják meg a kívánt visszajelzést, vagy nem értik a szervezeti szabályokat. A beillesztésük ezért nem zárulhat le az első munkanap után: fokozatos, egyéni alapú támogatásra van szükségük.

„Nem az a nehéz, hogy felvegyük őket, az a nehéz, hogy megtartsuk őket. A Z generáció egyéni figyelmet, értelmezhető visszajelzéseket és valós szocializációt igényel, nem csocsóasztalt”

– hangsúlyozta a szakértő.

A JIT Talent gyakorlata szerint a fiatal munkavállalók megtartását nem a juttatási csomag, hanem a személyre szabott támogatás és az emberi interakciók minősége határozza meg. A legjellemzőbb kihívások közé tartozik, hogy a Z generáció tagjai bár technikailag felkészültek és szakmailag is gyakran kompetensek, hiányoznak belőlük a fejlett humán készségek. Sokan nem tudják például, hogyan érdemes köszönni egy megbeszélésen, vagy mikor és milyen formában szólítsanak meg egy vezetőt.

Komoly problémát jelent a pozitív visszajelzés iránti, néha túlzott igény is. Ha nem kapnak rendszeres, konkrét megerősítést, könnyen elveszítik a motivációjukat, és hajlamosak a gyors váltásra, akár alig néhány hónap után. Mindemellett sokuk nem érzi magát a közösség részének, nem szeretik a közös tréningeket, és inkább egyéni térben, izoláltan dolgoznak. Nem ritka, hogy még az edzőteremben is fejhallgatóval edzenek, elkerülve a társas kapcsolatokat.

A babzsák nem vállalalti kultúra

Itt a céges szocializáció klasszikus eszközei, mint a modern irodatér, a babzsák vagy a heti csapatreggeli, önmagukban nem elegendőek . A Z generáció számára ezek nem jelentik automatikusan a szervezeti kultúrához való tartozást, amelyet így külön, tudatosan kell átadni számukra. Ehhez társul az a tény is, hogy gyermekkoruk óta döntéshelyzetekkel kellett szembenézniük, már két-három éves korban választási kényszert éltek meg a médiafogyasztásban, ami felnőttként bizonytalanságot, lojalitáshiányt és alacsony rezilienciát eredményezhet.

Szintén visszatérő nehézség, hogy kommunikációjuk gyakran túl közvetlen, olykor bántóan őszinte. Nem érzik, mikor lépnek át egy határt, így előfordulhat, hogy kioktatják a vezetőt, vagy nem megfelelő hangnemben adnak visszajelzést. Ezek a viselkedésformák azonban nem szándékos tiszteletlenségből fakadnak – sokkal inkább abból, hogy nem ismerik a munkahelyi kommunikációs normákat, amelyeket szintén meg kell nekik tanítani.

Nem babusgatásra, fejlesztésre vágyik a Z generáció a munkahelyeken

A Z generáció beillesztésére nincsenek mindenki számára működő sablonmegoldások, de néhány alapelv következetes alkalmazása jelentősen javíthatja a sikeres integráció esélyét. A legfontosabb, hogy a fejlesztést kezdetben ne csoportos tréningek keretében próbáljuk megoldani. A fiatalok az egyéni figyelmet értékelik igazán, míg a csoportos helyzetek gyakran feszélyezik őket, és sok esetben az idősebb generációkban is ellenérzést szülhet, hogy úgy érzik sokat kell „babusgatni” az új belépő Z-ket.

Fontos, hogy a szervezeti kultúra ne csupán az arculatban, hanem értékekben és viselkedési normákban is testet öltsön. A közösséghez tartozás érzése nem alakul ki attól, hogy van egy csocsóasztal az irodában, szükség van valódi közös célokra, példamutató vezetőkre és következetes értékközvetítésre.

De persze nem lehet az egész szervezetet alárendelni annak, hogy minden Z generációs munkatárs folyamatosan megerősítést kapjon. Ehelyett érdemes őket megtanítani arra, hogy felismerjék saját teljesítményük sikerességét anélkül, hogy állandó külső visszacsatolásra szorulnának. „Ez nem könnyű, de nem lehetetlen” – teszi hozzá Horányi-Kiss Annamária.

Végül pedig a kommunikációs normák átadására is külön figyelmet kell fordítani. Egy új kollégának tudnia kell, hogyan készüljön fel egy megbeszélésre, kit és milyen módon keressen meg egy kérdéssel, és mit jelent az, ha valamit határidőre vállal. Ezek a „munkahelyi alapszabályok” sok esetben nincsenek meg a Z generáció eszköztárában, de ha kapnak támogatást és világos kereteket, gyorsan tanulnak, és hosszú távon megbízható munkatársakká válhatnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!