Gazdaság
Elképesztő nagyot megy a rugalmas munkavégzés
Ötből egy válaszadó (18%) nehezen hagyja abba a munkát, a munkavállalók negyede (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgoznak.
A hagyományos munka-magánélet egyensúly a múlté, az európaiak pedig már nem is szeretnének visszatérni a 9-től 5-ig tartó munkanapokhoz a több mint 14.000 felhasználóra kiterjedő, európai szintű felmérés szerint.
A Samsung és a The Future Laboratory közös, A hibrid életmód jövője című kutatása azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodtak az európaiak az átalakuló életmódhoz, a virtuális munkához és kapcsolattartáshoz, valamint, hogy ezeknek a változások milyen hatással bírnak az otthonukra és a munkahelyükre.
Az agilis munkavállalók új generációja rugalmasabb beosztásban dolgozna, rövidebb munkanapokkal és törzsidővel váltva ki a hagyományos munkanapokat. Ez a sokoldalú munkaerő a napjai egészét hatékonyabban használja ki és tudatosan osztja be az idejét. Miután számos új munkamódszert kipróbált az elmúlt időszakban, szeretné a saját ritmusában beosztani a tennivalókat és kényelmesebb rutin szerint élni.
A hibrid életmódot választók 86 százaléka már nem szeretne visszatérni a 9-től 5ig tartó munkarendhez. A hagyományos munkanapokhoz legkevesebben Németországban, Svédországban és Lengyelországban ragaszkodnak, ahol mindössze 7-, 11-, illetve 12 százalék választaná a korábban megszokott rendszert.
Meik Wiking, a The Happiness Institute alapítója és vezetője, aki együttműködött a Samsunggal a munkavégzés jövőjének kutatásán, elmondta:
„A rugalmasság mindannyiunk életében átvette a jelenléti munkavégzés és magánélet elmosódó határainak helyét. A felhasználók még keresik az egyensúlyt a produktivitás és a jóllét között, hiszen a hibrid életmódnak is megvannak a maga kihívásai.”
Az „always on” kultúra veszélyei
Bár vannak, akik már most a hibrid életmód mesterei, ötből egy (18%) munkavállaló számára még nehézséget jelent abbahagyni a munkát, a negyedük (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgozik. A megkérdezettek 41 százaléka a napi ingázás helyett felszabaduló idejét arra használta, hogy elvégezze a ház körüli teendőit.
A több otthon töltött idő sokak számára azt jelentette, hogy minden eddiginél több dologgal foglalkoztak egyszerre. A leggyakoribb esetben a válaszadók az otthoni és munkahelyi feladataikat egyszerre próbálták ellátni (30%). Görögországban és Olaszországban ez az arány még magasabb, 41-, illetve 40 százalék volt. Franciaországban és Dániában a megkérdezettek 36- és 35 százaléka érezte úgy, hogy egyszerre két téren is helyt kell állnia, ehhez a francia felhasználók kaptak a második legnagyobb arányban segítséget a munkáltatójuktól. Ide tartozott a technológia nélküli időszakok támogatása és olyan hordozható eszközök biztosítása, amelyekkel rugalmasabban végezhették a munkájukat. Dániában volt a leggyakoribb, hogy a határok kijelölésére a felhasználók a lakásukat is átalakították, különválasztva a munkára és a kikapcsolódásra szánt tereket.
A jövőbe tekintve
Az always on kultúra nehézségeivel ötből három (57%) európai tudatosan próbált szembenézni és elválasztani a munkát a magánélettől. Ez a gyakorlat a spanyol munkavállalók között volt a leggyakoribb (74%), míg az Egyesült Királyságban mindössze ötből két (46%) felhasználóra volt jellemző.
Az okos megoldásokkal könnyebb lehet kitölteni az elmaradó személyes találkozások jelentette űrt és egy fizikailag eltávolodott világban építeni a személyes kapcsolatokat. A kutatások szerint a technológia az európaiak kétharmadának (65%) segített alkalmazkodni az újonnan kialakult rutinhoz, a válaszadók több mint fele (51%) pedig úgy gondolja, hogy a technológia segít új határokat felállítani, és visszaszerezni az életük feletti irányítást. Hatból egy európai használja az értesítéseket mobilkészülékén (16%), további 13 százalék használ okosotthon megoldásokat, 38 százalék pedig okoseszközök vagy alkalmazások segítségével osztja be a munkahelyi és otthoni eszközökkel töltött idejét.
A különböző megoldások ellenére az európai munkavállalók 83 százaléka még mindig jobb technológiát és több támogatást vár a munkaadóitól, hogy könnyebben tudja kezelni az új életmódját és az ezzel járó munkarendet.
„Kritikus időszak ez a vállalkozások számára, hogy megtalálják a helyüket az új hibrid életvitelben. A kutatásból kiderül, hogy a munkavállalók úgy érzik, joguk van ahhoz, hogy a saját szükségleteiket helyezzék előtérbe. Mivel a világ egyre nyitottabbá válik és az emberek ismét szabadabban tudnak mozogni, a vállalatoknak lépést kell tartaniuk az igényekkel vagy könnyen háttérbe szorulhatnak. A világjárvány eredményeként sokkal jobban támaszkodunk a technológiára a korábban analóg módszerekkel végzett munkákban is, így a munkaadóknak alaposan át kell gondolniuk, hogyan felelnek meg a hibrid életmód követelményeinek.”
– mondta Benjamin Braun, a Samsung Europe marketing vezérigazgató-helyettese
„Az okos technológia segít az európaiaknak, hogy egyensúlyba hozzák a magánéletet és a munkát. A felmérés szerint minden ötödik ember használ IoT rendszereket és okoseszközöket a hibrid életstílus támogatására, azonban még így is messze vagyunk a hibrid életmód legjobb változatától. Valószínű, hogy a jövőben a technológia nem csak fizikai egészségünket monitorozza majd, hanem a mentális egészségünk és boldogságunk alakulását is figyelemmel fogja kísérni, ezáltal ezek az okoseszközök valódi jóléti asszisztensekké válnak majd”
– tette hozzá Meik Wiking, a The Happiness Research Institute vezérigazgatója.
Meik a legfontosabb tippjeit is megosztotta azoknak, akik szigorúbb határokat szeretnének tartani a munkahelyük és az otthoni életük között, és jobban szeretnék kezelni a hibrid életet:
- Az agy kikapcsolásának technikája Bhutánból
Bhután híres a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatójáról, az általuk végzett, agy kikapcsolását célzó gyakorlat lemásolása segíthet egy boldogabb munkavégzési rutin elérésében. A bhutáni iskolákban a nap kezdetén és végén is ötperces légzőgyakorlatot végeznek, az ehhez hasonló apró praktikák pedig segítenek kikapcsolni és elfelejteni az állandó mindennapi pörgést.
Tedd félre a munkahelyi számítógépet, és eszközöket a munkaidő végén és az irodán kívül! Ez segít kikapcsolni, és a jelenre koncentrálni.
- Küzdj a magány ellen ebédbarátokkal, francia módra!
Az otthoni munkavégzés néha magányos lehet, azonban a francia étkezési szokások, a társaságban való étkezés nagyszerű megoldás lehet erre, legyen szó személyes ebédről péntek délután a szomszédokkal, vagy egy virtuális vacsoráról a rég nem látott barátokkal.
A közös ebéd beütemezése javítja a hangulatot, ahogyan a feladatok és időpontok ütemezése is, amely ráadásul segít nyomon követni a heti tevékenységeket és ezzel a munka és szabadidő közötti határokat is.
- Szabd meg a határaid!
A vezetők és cégtulajdonosok jó példával járhatnak elől, hogy megmutassák a kollégáiknak, hogyan állítsanak fel egészséges határokat a munkahelyen. Ennek számos módja van, beleértve a virtuális „ne zavarjanak” tábla használatát. Az otthoni munkavégzés ellenére, a munkanapot továbbra is megzavarhatják telefonhívások, zoom-megbeszélések, e-mailek és egyéb chat értesítések. A chat üzenetek megválaszolása és zoom meetingek közötti 17 percbe próbálják sokan beilleszteni a kihívást jelentő feladatok elvégzését, amit nem egyszerű kivitelezni. Éppen ezért fontos a munkavállalók ösztönzése arra, hogy szánjanak időt ezekre a feladatokra és zárják ki a zavaró tényezőket.
Az alkalmazottak meghatározhatják határaikat és ebben kollégáiknak is segíthetnek. Egy sor az e-mail aláírásban, amely jelzi, hogy tiszteletben tartják mások munkaidejét és nem várnak azonnali reakciót az üzenetre, segíthet az egyensúly megtalálásában. Például, ha az e-mailt helyi idő szerint este kilenc órakor küldték, akkor a feladó tudatában van annak, hogy a válaszra akár 12 órát is várnia kell. Az otthoni határok felállítása is kiemelten fontos, főleg az otthoni munkavégzésnél, hogy lakótársak tisztában legyenek egymás munkarendjével.
- Csináld úgy, mint a hollandok!
A hollandoknak van egy mondása, miszerint jobb egy jó szomszéd, mint egy távoli barát. A rendszeres közösségi életet élő negyedekben kellemesebben telnek a napok. Mivel több időt töltünk az otthonunkban, érdemes kipróbálni a hollandok szokásait és megtartani az éves Szomszédok Napját, hogy többet foglalkozzunk a helyi közösségekkel. A hollandok azért hozták létre a Szomszédok Napját, hogy összehozzák a helyi embereket, jót tegyenek egymásért, megosszák az ételeiket, játsszanak és jobban megismerjék egymást.
A csatlakoztatott eszközök sokaságának segítségével könnyedén átélhető ez a közösségi érzés, hiszen a szomszédok közösen kávézhatnak egy videóhívásban, vagy rendelhetnek ételt és nézhetnek filmet egyszerre streamelve akár a világ két távoli pontján is.
- Töltődj fel a természettel a japán Shinrin-yoku gyakorlat segítségével!
A hibrid életmód azt jelenti, hogy a munkavállalók bárhonnan dolgozhatnak, ez pedig a személyes boldogsághoz is hozzájárulhat. A jólléti kutatások szerint az emberek boldogabbak, ha kapcsolatban lehetnek a természettel. A japán Shinrin-yoku, szó szerinti fordításban „erdő-fürdés”, gyakorlatok lényege, hogy résztvevők a természeti környezet látványával, illatával és hangjaival töltekeznek fel.
Indulj el gyalog az irodába és figyeld meg a világot magad körül, tarts meditatív gyakorlatokat, és szüneteket, amikor elmehetsz sétálni és megélni a környezetedet! Ne felejtsd el alvó üzemmódba állítani a munkahelyi telefonodat a gyakorlatok közben, hogy biztosan semmi se zavarjon meg!
A felmérés arra is fényt derít, hogy otthonunk milyen kiemelt szerepet játszik a hibrid életmódhoz való alkalmazkodásban és a határok érvényesítésében. Az európaiak harmada (66%) végzett, vagy tervez éppen lakásfelújítást a hibrid életvitel megkönnyítésének érdekében, a válaszadók fele (48%), új teret alakított ki otthonában a munka és a személyes idő közötti határok érvényesítésére, ötből ketten (41%) pedig úgy döntöttek, hogy elköltöznek, és olyan ingatlant választottak, amely jobban megfelel ennek az új életmódjuknak.
Gazdaság
A Schneider Electric az INTREN-t választotta digitális ügynökségi partnerének
Az INTREN nyerte a Schneider Electric digitális ügynökségi feladataira kiírt meghívásos tendert. A megbízás keretében az ügynökség a vállalat fizetett online hirdetéseinek kezeléséért, digitális kampányainak támogatásáért, valamint az ezekhez kapcsolódó kreatív, technológiai és mérési feladatokért felel.
A Schneider Electric a tender során olyan digitális ügynökségi partnert keresett, amely a médiatervezést és -vásárlást, a kreatív megvalósítást, valamint az adatalapú optimalizálást egységes szemléletben kezeli. Az INTREN által bemutatott megközelítésben ezek a területek egymásra épülve támogatják a kampányok hatékonyságát és a digitális kommunikáció folyamatos fejlesztését.
Az együttműködés ennek megfelelően túlmutat a kampányok operatív médiakezelésén. A közös munka fókuszában a digitális aktivitások összehangolása, az eredmények pontos értékelése, valamint a teljesítmény folyamatos optimalizálása áll. Az integrált működés lehetővé teszi, hogy a kampányokból származó adatok ne csupán az utólagos értékelést szolgálják, hanem már a tervezési és kreatív döntésekbe is visszacsatolhatók legyenek.
„Különösen örülünk a Schneider Electric bizalmának. Olyan vállalatról van szó, amelynek innovációs szemlélete, technológiai fókusza és törekvései a csapatunkhoz is közel állnak, ezért szakmailag és emberileg egyaránt izgalmas együttműködés elé nézünk”
– mondta Gandera Balázs, az INTREN ügyvezetője. Kiemelte: a közös cél egy olyan átlátható és rugalmas működési modell kialakítása, amely egyszerre segíti a Schneider Electric kommunikációs céljainak megvalósítását és a digitális marketingre fordított erőforrások hatékony felhasználását.
„B2B vállalatként számunkra kulcsfontosságú, hogy digitális kommunikációnkkal pontosan érjük el ügyfeleinket és partnereinket, miközben tevékenységünk eredményességét megbízható adatokkal tudjuk mérni és visszaigazolni. Energiatechnológiai megoldásaink összetettsége emellett megköveteli, hogy időről időre túllépjünk a megszokott kreatív megoldásokon, és közérthető módon mutassuk be innovációink értékét. Az INTREN-ben olyan partnert látunk, amely egyszerre képes támogatni ezeket a kommunikációs és üzleti célokat”
– hangsúlyozta Tengelits András, a Schneider Electric kommunikációs vezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új funkciókkal bővült a KAPTÁR, a kamarai KAPacitás megosztó adatTÁR
Közvetlen üzenetküldési funkcióval, magyar és angol nyelvű felülettel, valamint mobilnézettel bővült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mesterséges intelligenciával támogatott országos üzleti platformja, a KAPTÁR KAPacitás megosztó adatTÁR.
A Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara fejlesztésére épülő, egyetlen digitális térben a cégek szabad kapacitásait és beszállítói igényeit összekapcsoló rendszer legújabb funkciói még egyszerűbbé, kényelmesebbé és közvetlenebbé teszik a lehetséges üzleti partnerek megtalálását és a kapcsolatfelvételt.
A KAPTÁR legújabb fejlesztései közvetlenül a gyakorlati használatot támogatják. A felületen elérhető új kommunikációs funkciónak köszönhetően a vállalkozások, a másik fél hozzájárulása esetén már közvetlen üzenetküldéssel is kezdeményezhetnek beszélgetést a kiszemelt partnerekkel, ami jelentősen felgyorsítja az első megkeresést és a közös munka elindítását. Az oldal már angol nyelven is elérhető, és a külföldi tulajdonú, külföldi székhelyű, de magyarországi telephellyel és külföldi adószámmal rendelkező cégek is csatlakozhatnak. A platform ráadásul mobilnézetben is akadálymentesen működik, így a felhasználók útközben, mobileszközről is áttekinthetik az üzleti ajánlatokat és kezelhetik a funkciókat, miközben a regisztrált cégek körüzenetek formájában a legfrissebb fejlesztésekről és tudnivalókról is folyamatos tájékoztatást kapnak
A KAPTÁR szorosan kapcsolódik a kamarai beszállítói fórumok többéves tapasztalataihoz. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által 2014 óta szervezett rendezvények tapasztalataira építve 2025-ben indult útjára az Országos Kamarai Beszállítói Program, amely nagy érdeklődést váltott ki a hazai kis- és középvállalkozások, valamint a nagyvállalatok körében. A program a 2025-ös és 2026-os rendezvények kedvező tapasztalataira és eredményeire alapozva folytatódik. Az eddig megvalósult, összesen 16 helyszínen megrendezett eseményeken 194 nagyvállalat és 3087 potenciális beszállító vett részt, amelyek képviselői összesen több mint 5700 üzleti tárgyalást folytattak.
Az Országos Kamarai Beszállítói Program mintájára létrehozott KAPTÁR a személyes találkozókon bevált együttműködési modellt egészíti ki a digitális térben. A mesterséges intelligenciával támogatott rendszer egész évben elérhető, és lehetővé teszi a potenciális üzleti partnerek felkutatását, a cégprofilok egyszerű létrehozását, valamint az együttműködési ajánlatok célzott szűrését. A KAPTÁR adatbázisában csaknem 1800 cégprofil érhető el, a platform segítségével pedig eddig több mint 2400 partnerkeresés valósult meg. Az online platform célja, hogy a gyártási és szolgáltatási erőforrásokkal rendelkező cégek könnyebben egymásra találjanak és új partnerségek jöjjenek létre. A KAPTÁR küldetése, hogy minden ipari kapacitású vállalkozás megtalálja a hozzá illő KapaciTÁRSát.
Az Országos Kamarai Beszállítói Program őszi rendezvénysorozatának első állomásai Békéscsaba és Miskolc voltak, a következő fórumnak pedig október 20-án Debrecen ad otthont. Ezt követően október 21-én Szekszárdon, 28-án pedig Székesfehérváron folytatódik a programsorozat. A rendezvényeken a résztvevők a személyes üzleti egyeztetések mellett a KAPTÁR platform működéséről és az általa kínált lehetőségekről is tájékozódhatnak.
A KAPTÁR használata a vállalkozások számára díjmentes. A platform a kaptar.mkik.hu oldalon érhető el, ahol a regisztrációt követően a cégek bemutathatják tevékenységüket, ipari kapacitásaikat és üzleti igényeiket.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyarország továbbra is Európa kevésbé átlátható használtautó-piacai közé tartozik
A Magyarországon idén lekérdezett járműtörténeti jelentések több mint felében szerepelt korábbi káreseményre utaló információ. Bár az arány az elmúlt egy évben alig változott, Magyarország egy helyet előrelépett a carVertical legfrissebb átláthatósági indexében.
A carVertical autóipari adatszolgáltató közzétette éves tanulmányát, amely a használtautó-piacok átláthatósága és a vásárlókat fenyegető kockázatok alapján rangsorolja az európai országokat. A 23 vizsgált piac közül Magyarország idén a 17. helyen végzett, egy hellyel előrébb, mint tavaly. A szomszédos országok közül Szlovákia a 11., Horvátország a 10., Szerbia pedig a 18. helyen áll.
Használtautó-piaci trendek Magyarországon: alig javult a helyzet a visszaélések terén
Magyarországon a kilométeróra-visszatekerések átlagos mértéke 14,5%-kal, a tavalyi 82 724 kilométerről idén 70 708 kilométerre csökkent. A futásteljesítmény manipulálása ezzel szemben egyre több autónál mutatható ki: az érintett járművek aránya 5,3%-ról 5,6%-ra emelkedett.
A korábbi sérülések szintén komoly aggodalomra adnak okot. A Magyarországon idén ellenőrzött járművek 56,1%-ánál találtak korábbi káreseményre utaló adatokat, ami alig marad el a tavalyi 57,3%-tól. A károk átlagos értéke sem változott számottevően, idén 2991 euró volt.
„Az autósok sokszor nincsenek tisztában azzal, mekkora anyagi veszteséget okozhat számukra a futásteljesítmény meghamisítása. A visszatekert kilométeróra nemcsak megtéveszti a vásárlót, hanem az autó árát is indokolatlanul megemeli, így a vevő többet fizet egy olyan járműért, amely valójában kevesebbet ér a hirdetésben szereplő összegnél. Ugyanez igaz a korábbi sérülésekre is. A sérült járművek aránya és a károk mértéke sokat elárul arról, mennyire biztonságos egy autó. Ezek az információk tehát nemcsak anyagi szempontból fontosak, hanem a járművet nap mint nap használók biztonsága szempontjából is”
– mondja Ramūnas Pletkus, a carVertical adatszakértője.
A Magyarországon idén ellenőrzött járművek 50,3%-a külföldről származott, szemben a tavalyi 50,1%-kal. Az ellenőrzött autók átlagéletkora a tavalyi 11 évről 2026-ra 11,3 évre nőtt.
A legátláthatóbb használtautó-piacok: az Egyesült Királyság megőrizte vezető helyét
Az idei rangsorban ismét az Egyesült Királyság végzett az első helyen. Az országban ellenőrzött autóknak mindössze 2,4%-a származott külföldről, és csupán 4%-uknál volt kimutatható kilométeróra-manipuláció. A második helyen Németország, a harmadikon Svájc áll. Az első öt helyezett sorát negyedikként Finnország, ötödikként Franciaország zárja.
„A rangsor élén álló országokban több közös vonás is megfigyelhető: kevésbé támaszkodnak az importra, erősebb a gazdaságuk, és az intézményeik szélesebb körben teszik hozzáférhetővé a járművekkel kapcsolatos adatokat a vásárlók számára. Ezek a tényezők teszik lehetővé, hogy évről évre megőrizzék vezető helyüket”
– magyarázza R. Pletkus.
Változatlanul a kelet-európai használtautó-piacok a legkockázatosabbak
Az idei felmérésben Ukrajna, Bulgária és Lettország bizonyult a három legkevésbé átlátható piacnak. Ukrajna 2024 óta az utolsó helyen áll. Az országban ellenőrzött autók 76,3%-a külföldről származott, ami a vizsgált piacok között a legmagasabb arány. A nagyfokú importfüggőség megkönnyíti a csalók számára, hogy eltitkolják a járművek valós állapotát.
Az idei rangsorban Bulgária helyezése változott az egyik legjelentősebben. Ebben egyaránt szerepet játszott a manipulált kilométerórájú autók magas aránya (10,4%), valamint az, hogy a járművek jelentős részénél (42,8%) korábbi káresemény szerepelt a nyilvántartásokban. A három legkevésbé átlátható piac sorát Lettország zárja, ahol az ellenőrzött autók 69,8%-a külföldről származott, 58,5%-uknál pedig kárelőzményre utaló adatokat találtak.
„Továbbra is a határokon átnyúló adatmegosztás hiányosságai jelentik az egyik legnagyobb problémát ezeken a piacokon. A kelet-európai autósok gyakran még az alapvető információkhoz sem férnek hozzá egy Németországból, Belgiumból, Olaszországból vagy más nyugat-európai országból behozott autóról. Ennek oka, hogy az adatokat nemzeti vagy magánnyilvántartásokban tárolják, és azok nem válnak automatikusan hozzáférhetővé más országokban, amikor a jármű átlépi az országhatárt. A probléma leginkább azokat az országokat érinti, amelyek nagymértékben támaszkodnak a külföldről behozott autókra. Ezt az átláthatósági index adatai is egyértelműen alátámasztják”
– mutat rá R. Pletkus.
Hogyan számítják ki az átláthatósági indexet?
A carVertical tanulmánya a 2025 szeptembere és 2026 augusztusa között az ügyfelek által megvásárolt járműtörténeti jelentések adatait elemezte. Az átláthatósági index hat mutató alapján értékeli az egyes országok használtautó-piacait: a manipulált kilométerórájú autók aránya, a kilométeróra-visszatekerések átlagos mértéke kilométerben, a korábban sérült járművek aránya, a károk átlagos értéke, a külföldről behozott használt autók aránya, valamint az ellenőrzött járművek átlagéletkora.
Mivel az egyes tényezők eltérő mértékben befolyásolhatják a piac átláthatóságát, a carVertical adatszakértői ennek megfelelően súlyozták őket. A manipulált kilométerórájú autók aránya például nagyobb súllyal esik latba, mint az adott országban ellenőrzött járművek átlagéletkora.
A teljes tanulmány és a részletes módszertan itt érhető el: https://www.carvertical.com/hu/transparency-index
A carVertical egy informatikai adatszolgáltató vállalat, amely 37 országban több mint 1000 különböző forrásból – többek között bűnüldöző szervektől, országos és állami nyilvántartásokból, pénzintézetektől és apróhirdetési oldalakról – gyűjt és egységesít nagy mennyiségű autóipari adatot. A vállalat az összetett adatokból innovatív, vállalati és lakossági ügyfelek számára egyaránt könnyen hozzáférhető termékeket fejleszt, amelyek értékes piaci elemzéseket, előrejelzéseket és átfogó járműtörténeti jelentéseket kínálnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Tippek2 hét ago
Google X Codecool: több mint 3000 magyar juthat ingyenes AI-képzéshez és hivatalos Google-tanúsítványhoz
-
Zöld2 hét ago
Nem elég zöldnek látszani: kétséget kizáróan bizonyítaniuk kell a vállalatoknak a fenntarthatósági állításaikat
-
Egészség2 hét ago
Európai „mosoly-szakadék”: a kelet-európaiak kevesebb mosolyról és nevetésről számolnak be
-
Gazdaság2 hét ago
Rugalmas, digitalizált hálózattal profitálhatunk igazán a szélenergia-fejlesztésekből
-
Egészség2 hét ago
Tényleg látáskorrekcióra szorul a felnőttek többsége ma Magyarországon?
-
Gazdaság2 hét ago
Új kereskedelmi igazgató a CETIN Hungarynél
-
Szórakozás2 hét ago
Négy városban várja az érdeklődőket a kamarai Design Hét
-
Tippek2 hét ago
Őszi utakra hangolva: erre figyeljünk, amikor a hidegebb hónapokban autóba ülünk





