Gazdaság
Elképesztő nagyot megy a rugalmas munkavégzés
Ötből egy válaszadó (18%) nehezen hagyja abba a munkát, a munkavállalók negyede (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgoznak.
A hagyományos munka-magánélet egyensúly a múlté, az európaiak pedig már nem is szeretnének visszatérni a 9-től 5-ig tartó munkanapokhoz a több mint 14.000 felhasználóra kiterjedő, európai szintű felmérés szerint.
A Samsung és a The Future Laboratory közös, A hibrid életmód jövője című kutatása azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodtak az európaiak az átalakuló életmódhoz, a virtuális munkához és kapcsolattartáshoz, valamint, hogy ezeknek a változások milyen hatással bírnak az otthonukra és a munkahelyükre.
Az agilis munkavállalók új generációja rugalmasabb beosztásban dolgozna, rövidebb munkanapokkal és törzsidővel váltva ki a hagyományos munkanapokat. Ez a sokoldalú munkaerő a napjai egészét hatékonyabban használja ki és tudatosan osztja be az idejét. Miután számos új munkamódszert kipróbált az elmúlt időszakban, szeretné a saját ritmusában beosztani a tennivalókat és kényelmesebb rutin szerint élni.
A hibrid életmódot választók 86 százaléka már nem szeretne visszatérni a 9-től 5ig tartó munkarendhez. A hagyományos munkanapokhoz legkevesebben Németországban, Svédországban és Lengyelországban ragaszkodnak, ahol mindössze 7-, 11-, illetve 12 százalék választaná a korábban megszokott rendszert.
Meik Wiking, a The Happiness Institute alapítója és vezetője, aki együttműködött a Samsunggal a munkavégzés jövőjének kutatásán, elmondta:
„A rugalmasság mindannyiunk életében átvette a jelenléti munkavégzés és magánélet elmosódó határainak helyét. A felhasználók még keresik az egyensúlyt a produktivitás és a jóllét között, hiszen a hibrid életmódnak is megvannak a maga kihívásai.”
Az „always on” kultúra veszélyei
Bár vannak, akik már most a hibrid életmód mesterei, ötből egy (18%) munkavállaló számára még nehézséget jelent abbahagyni a munkát, a negyedük (26%) pedig úgy érzi, sosem ér véget a munka és akár késő éjjel is dolgozik. A megkérdezettek 41 százaléka a napi ingázás helyett felszabaduló idejét arra használta, hogy elvégezze a ház körüli teendőit.
A több otthon töltött idő sokak számára azt jelentette, hogy minden eddiginél több dologgal foglalkoztak egyszerre. A leggyakoribb esetben a válaszadók az otthoni és munkahelyi feladataikat egyszerre próbálták ellátni (30%). Görögországban és Olaszországban ez az arány még magasabb, 41-, illetve 40 százalék volt. Franciaországban és Dániában a megkérdezettek 36- és 35 százaléka érezte úgy, hogy egyszerre két téren is helyt kell állnia, ehhez a francia felhasználók kaptak a második legnagyobb arányban segítséget a munkáltatójuktól. Ide tartozott a technológia nélküli időszakok támogatása és olyan hordozható eszközök biztosítása, amelyekkel rugalmasabban végezhették a munkájukat. Dániában volt a leggyakoribb, hogy a határok kijelölésére a felhasználók a lakásukat is átalakították, különválasztva a munkára és a kikapcsolódásra szánt tereket.
A jövőbe tekintve
Az always on kultúra nehézségeivel ötből három (57%) európai tudatosan próbált szembenézni és elválasztani a munkát a magánélettől. Ez a gyakorlat a spanyol munkavállalók között volt a leggyakoribb (74%), míg az Egyesült Királyságban mindössze ötből két (46%) felhasználóra volt jellemző.
Az okos megoldásokkal könnyebb lehet kitölteni az elmaradó személyes találkozások jelentette űrt és egy fizikailag eltávolodott világban építeni a személyes kapcsolatokat. A kutatások szerint a technológia az európaiak kétharmadának (65%) segített alkalmazkodni az újonnan kialakult rutinhoz, a válaszadók több mint fele (51%) pedig úgy gondolja, hogy a technológia segít új határokat felállítani, és visszaszerezni az életük feletti irányítást. Hatból egy európai használja az értesítéseket mobilkészülékén (16%), további 13 százalék használ okosotthon megoldásokat, 38 százalék pedig okoseszközök vagy alkalmazások segítségével osztja be a munkahelyi és otthoni eszközökkel töltött idejét.
A különböző megoldások ellenére az európai munkavállalók 83 százaléka még mindig jobb technológiát és több támogatást vár a munkaadóitól, hogy könnyebben tudja kezelni az új életmódját és az ezzel járó munkarendet.
„Kritikus időszak ez a vállalkozások számára, hogy megtalálják a helyüket az új hibrid életvitelben. A kutatásból kiderül, hogy a munkavállalók úgy érzik, joguk van ahhoz, hogy a saját szükségleteiket helyezzék előtérbe. Mivel a világ egyre nyitottabbá válik és az emberek ismét szabadabban tudnak mozogni, a vállalatoknak lépést kell tartaniuk az igényekkel vagy könnyen háttérbe szorulhatnak. A világjárvány eredményeként sokkal jobban támaszkodunk a technológiára a korábban analóg módszerekkel végzett munkákban is, így a munkaadóknak alaposan át kell gondolniuk, hogyan felelnek meg a hibrid életmód követelményeinek.”
– mondta Benjamin Braun, a Samsung Europe marketing vezérigazgató-helyettese
„Az okos technológia segít az európaiaknak, hogy egyensúlyba hozzák a magánéletet és a munkát. A felmérés szerint minden ötödik ember használ IoT rendszereket és okoseszközöket a hibrid életstílus támogatására, azonban még így is messze vagyunk a hibrid életmód legjobb változatától. Valószínű, hogy a jövőben a technológia nem csak fizikai egészségünket monitorozza majd, hanem a mentális egészségünk és boldogságunk alakulását is figyelemmel fogja kísérni, ezáltal ezek az okoseszközök valódi jóléti asszisztensekké válnak majd”
– tette hozzá Meik Wiking, a The Happiness Research Institute vezérigazgatója.
Meik a legfontosabb tippjeit is megosztotta azoknak, akik szigorúbb határokat szeretnének tartani a munkahelyük és az otthoni életük között, és jobban szeretnék kezelni a hibrid életet:
- Az agy kikapcsolásának technikája Bhutánból
Bhután híres a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatójáról, az általuk végzett, agy kikapcsolását célzó gyakorlat lemásolása segíthet egy boldogabb munkavégzési rutin elérésében. A bhutáni iskolákban a nap kezdetén és végén is ötperces légzőgyakorlatot végeznek, az ehhez hasonló apró praktikák pedig segítenek kikapcsolni és elfelejteni az állandó mindennapi pörgést.
Tedd félre a munkahelyi számítógépet, és eszközöket a munkaidő végén és az irodán kívül! Ez segít kikapcsolni, és a jelenre koncentrálni.
- Küzdj a magány ellen ebédbarátokkal, francia módra!
Az otthoni munkavégzés néha magányos lehet, azonban a francia étkezési szokások, a társaságban való étkezés nagyszerű megoldás lehet erre, legyen szó személyes ebédről péntek délután a szomszédokkal, vagy egy virtuális vacsoráról a rég nem látott barátokkal.
A közös ebéd beütemezése javítja a hangulatot, ahogyan a feladatok és időpontok ütemezése is, amely ráadásul segít nyomon követni a heti tevékenységeket és ezzel a munka és szabadidő közötti határokat is.
- Szabd meg a határaid!
A vezetők és cégtulajdonosok jó példával járhatnak elől, hogy megmutassák a kollégáiknak, hogyan állítsanak fel egészséges határokat a munkahelyen. Ennek számos módja van, beleértve a virtuális „ne zavarjanak” tábla használatát. Az otthoni munkavégzés ellenére, a munkanapot továbbra is megzavarhatják telefonhívások, zoom-megbeszélések, e-mailek és egyéb chat értesítések. A chat üzenetek megválaszolása és zoom meetingek közötti 17 percbe próbálják sokan beilleszteni a kihívást jelentő feladatok elvégzését, amit nem egyszerű kivitelezni. Éppen ezért fontos a munkavállalók ösztönzése arra, hogy szánjanak időt ezekre a feladatokra és zárják ki a zavaró tényezőket.
Az alkalmazottak meghatározhatják határaikat és ebben kollégáiknak is segíthetnek. Egy sor az e-mail aláírásban, amely jelzi, hogy tiszteletben tartják mások munkaidejét és nem várnak azonnali reakciót az üzenetre, segíthet az egyensúly megtalálásában. Például, ha az e-mailt helyi idő szerint este kilenc órakor küldték, akkor a feladó tudatában van annak, hogy a válaszra akár 12 órát is várnia kell. Az otthoni határok felállítása is kiemelten fontos, főleg az otthoni munkavégzésnél, hogy lakótársak tisztában legyenek egymás munkarendjével.
- Csináld úgy, mint a hollandok!
A hollandoknak van egy mondása, miszerint jobb egy jó szomszéd, mint egy távoli barát. A rendszeres közösségi életet élő negyedekben kellemesebben telnek a napok. Mivel több időt töltünk az otthonunkban, érdemes kipróbálni a hollandok szokásait és megtartani az éves Szomszédok Napját, hogy többet foglalkozzunk a helyi közösségekkel. A hollandok azért hozták létre a Szomszédok Napját, hogy összehozzák a helyi embereket, jót tegyenek egymásért, megosszák az ételeiket, játsszanak és jobban megismerjék egymást.
A csatlakoztatott eszközök sokaságának segítségével könnyedén átélhető ez a közösségi érzés, hiszen a szomszédok közösen kávézhatnak egy videóhívásban, vagy rendelhetnek ételt és nézhetnek filmet egyszerre streamelve akár a világ két távoli pontján is.
- Töltődj fel a természettel a japán Shinrin-yoku gyakorlat segítségével!
A hibrid életmód azt jelenti, hogy a munkavállalók bárhonnan dolgozhatnak, ez pedig a személyes boldogsághoz is hozzájárulhat. A jólléti kutatások szerint az emberek boldogabbak, ha kapcsolatban lehetnek a természettel. A japán Shinrin-yoku, szó szerinti fordításban „erdő-fürdés”, gyakorlatok lényege, hogy résztvevők a természeti környezet látványával, illatával és hangjaival töltekeznek fel.
Indulj el gyalog az irodába és figyeld meg a világot magad körül, tarts meditatív gyakorlatokat, és szüneteket, amikor elmehetsz sétálni és megélni a környezetedet! Ne felejtsd el alvó üzemmódba állítani a munkahelyi telefonodat a gyakorlatok közben, hogy biztosan semmi se zavarjon meg!
A felmérés arra is fényt derít, hogy otthonunk milyen kiemelt szerepet játszik a hibrid életmódhoz való alkalmazkodásban és a határok érvényesítésében. Az európaiak harmada (66%) végzett, vagy tervez éppen lakásfelújítást a hibrid életvitel megkönnyítésének érdekében, a válaszadók fele (48%), új teret alakított ki otthonában a munka és a személyes idő közötti határok érvényesítésére, ötből ketten (41%) pedig úgy döntöttek, hogy elköltöznek, és olyan ingatlant választottak, amely jobban megfelel ennek az új életmódjuknak.
Gazdaság
Digitális bizalom vagy milliós bírság? Új AI korszak jön a kkv-knál
A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a magyar kkv-k mindennapi működésének része. Miközben egyre több vállalkozás építi be az AI-alapú megoldásokat a napi folyamataiba, a legtöbben még mindig megfelelő szabályozási és biztonsági keretek nélkül használják ezeket az eszközöket. Pedig az AI-korszakban a bizalomnak különösen nagy ára van, és ezt a piac, valamint egy uniós szabályozás is egyre határozottabban érvényesíti.
Az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act szabályozása már életbe lépett, de a vállalkozások számára az igazán fontos fordulópont 2026. augusztus 2.: ekkortól válik kötelezővé az előírások döntő része.
„Ma már Magyarországon is szükséges a mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében, hogy lépést tudjanak tartani a globális versenyben. A statisztikák szerint ma már tízből csaknem nyolc magyar kkv használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát, ugyanakkor mindössze a vállalkozások negyede rendelkezik olyan szabályozott háttérrel, ami megfelelhet az élesedő uniós AI Act szigorú előírásainak. A valódi kockázatot nem maga az AI használata jelenti, hanem annak dokumentálatlan, kontroll nélküli működtetése”
– mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
Ez nem csupán adminisztratív hiányosság, hanem komoly jogi, adatvédelmi és üzletmeneti kockázatot jelenthet a vállalkozások számára. Az AI Act szankciórendszere ugyanis olyan mértékű bírságokat helyez kilátásba, amelyek különösen a tőkehiányos kkv-k esetében veszélyeztethetik a működés stabilitását vagy akár az üzletmenetet is.
Nyáron még van idő felkészülni – ősszel már következmények jöhetnek
A következő hónapokat érdemes jól kihasználnia a hazai vállalkozásoknak a felkészülésre. Augusztus elejétől ugyanis kötelezővé válik a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó szigorú dokumentációs, átláthatósági és kiberbiztonsági előírások teljes körű alkalmazása. Ezzel lezárul a felkészülési időszak, és a hiányosságok már közvetlen pénzügyi és piaci következményekkel járhatnak.
„A bizalom a kkv-szektor egyik legfontosabb valutája, épp ezért a tudatosan felépített, transzparens AI-használat nemcsak a megfelelőséget támogatja, hanem erősíti az ügyfél- és partnerkapcsolatokat is. Az AI Act nem fék, hanem versenyelőny lehet, és a következő időszak azoknak a vállalkozásoknak kedvezhet, amelyek időben reagálnak a változásokra. A strukturált átállás és az AI-rendszerek felülvizsgálata segíthet abban, hogy a szabályozás ne akadályként, hanem egy kiszámíthatóbb és bizalomra épülő digitális gazdaság alapjaként jelenjen meg”
– tette hozzá a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.
A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.
„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”
– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke
A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.
Új technológiák, új igények
Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.
A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.
A hardver csupán félkarú óriás
Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.
Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.
Stabil alap, biztos háttér
A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.
A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.
A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.
A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.
Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Ismét megtelt egyetemistákkal a Schneider Electric budapesti központja
-
Gazdaság2 hét ago
27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon
-
Egyéb kategória2 hét ago
Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak
-
Okoseszközök2 hét ago
Kevesebb munka, több szabadidő a kertben – terjednek az automatizált eszközök
-
Gazdaság2 hét ago
Kiderült, mennyire tudnak a pénzzel bánni a mai fiatalok a magyarok szerint
-
Gazdaság2 hét ago
Bangkokban mutatta be új generációs készülékeit a Huawei
-
Gazdaság2 hét ago
Kettős jubileum Rácalmáson: 85 éves a Hankook Tire, 20 éves a magyarországi gyár
-
Gazdaság2 hét ago
A pizzásdoboz lehet a belépőd a Web3 világába? A Bitget új kampánya pontosan erre épít




