Gazdaság
Fel kell készülni az év végi adóhatáridőkre és változásokra
A gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítést kaphatnak.
Nemcsak az ünnepek, hanem számos adóhatáridő is közeledik, amikre fontos odafigyelni az érintetteknek. Több adózással összefüggő témában kiemelten fontos határidő 2021. december 20. és december 31. Jelentős változások az idei évtől, hogy a gyermeket nevelő szülők visszakaphatják a 2021. évre befizetett személyi jövedelemadójuk bizonyos részét, valamint létrehozták a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását. A változások részletei, valamint az év végi határidők és teendők listája a Mazars összefoglalójában olvashatók.
A gyermeket nevelő szülők – a Kormány egyik idei családtámogatási döntése értelmében – visszakaphatják a 2021. évre befizetett személyi jövedelemadójuk bizonyos részét, amennyiben megfelelnek a feltételeknek. Ők az ún. VISSZADO nevű nyomtatványon 2021. december 31-ig tehetnek nyilatkozatot a visszatérítés kiutalásához szükséges adataikról annak érdekében, hogy a NAV 2022. február 15-ig a kiutalást teljesíteni tudja. Nem kell benyújtania a nyomtatványt annak a szülőnek, akinek a részére a családi pótlékot folyósítják, mert ez esetben a MÁK-on keresztül a NAV rendelkezik már a kiutaláshoz szükséges adatokkal. Az szja-visszatérítést a Magyarországon kiküldetés keretében munkát végző külföldi magánszemélyek is igényelhetik.
Több adózással összefüggő témában is kiemelten fontos határidő 2021. december 20. és december 31. A Mazars szakértői összeállították a listát, hogy mire érdemes figyelni az év vége előtt és 2022 januárjában.
Adózási határidők
Az év vége közeledtével – a szektorspecifikus határidőket nem számítva – az alábbi adózási határidőkre fontos figyelni:
| Teendő | Határidő
(naptári éves adózóknál) |
Adónem | Mely esetben kell alkalmazni? | Nyomtatvány száma |
| Adó-/
járulékelőleg befizetés |
2021. december 20. | Társasági adó | Havi előlegfizetésre kötelezett adózók előlegfizetési kötelezettsége. | – |
| Termékdíj | Negyedik negyedévi előleg befizetése (bevallása a harmadik negyedévi bevallásban). |
– | ||
| 2022. január 20. | Társasági adó | Negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók előlegfizetési kötelezettsége | – | |
| Innovációs járulék | Negyedik negyedévi előleg befizetése. | – | ||
| Társasági adófelajánlás | 2021. december 31. | Társasági adó | A negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók a 2021. év utolsó negyedévi, 2022. január 20-áig esedékes adóelőlegük terhére, legfeljebb annak 80 százalékáig rendelkezhetnek. | 21RENDNY |
| A havi előlegfizetésre kötelezett adózók a 2022. év első havi, 2022. január 20-áig esedékes adóelőlegük terhére, legfeljebb annak 80 százalékáig rendelkezhetnek. | 21RENDNY | |||
| Bevallás és adóelőlegek kiegészítése | 2022. január 20. | Termékdíj | Termékdíj előleg kiegészítése, vagy a különbözet visszaigénylése a negyedik negyedévi kötelezettség bevallása során. | 21KTBEV |
| Nyilatkozattétel | 2021. december 31.
(pénzügyi év utolsó napja) |
Transzferár | Országonkénti jelentéshez kapcsolódó bejelentés benyújtása. | 21T201T |
| Beszerzési számlák áttekintése | 2022. január 20. | áfa | A 2020. évben keletkezett levonási jog kizárólag a 2021. év utolsó áfabevallásában szerepeltethető önellenőrzés nélkül. | 2165 |
Az év végével sok adónem tekintetében választási lehetőségekkel is élhetünk, a legfontosabbak határidőkkel együtt:
| Teendő | Határidő | Adónem | Mely esetben kell/lehet alkalmazni? | Nyomtatvány száma | |
| Választások | Pénzforgalmi elszámolás választása | 2021. december 31. | áfa | A választás feltételekhez kötött, az arra jogosult adózónak egyedileg érdemes végiggondolni, hogy kedvező-e számukra a váltás. | 21T201T |
| Adókötelezettség választása ingatlan értékesítésére, illetve bérbeadására | 2021. december 31. | áfa | Amennyiben az adóalany adókötelessé kívánja tenni az ilyen jellegű tevékenységét.
Azonban az az adóalany, aki él a választási jogával öt évig nem térhet el a választásától. |
21T201T | |
| Adózási módszerek közti váltások | 2021. december 31. * | KIVA | *Az adózási módszerek közti váltás bejelentését célszerű év végével megtenni. | 21T201T | |
| Nyilatkozat | 2022. január 31. | Termékdíj | Egyéni hulladékkezelést végzőnek évente. | 22TKORNY | |
| Készletre vétel | Ha 2022-től a termékdíj megállapítására készletre vételkori adófizetést választ. | ||||
| Átalányfizetés | A tárgyévre átalánydíjfizetést választó adózóknak a feltételek fennállásától. | ||||
| Csoportos társasági adózás választása | Naptári évesek | Társasági adó | A naptári év szerint működő társaságok számára a kérelem benyújtásának határideje 2021. november 20-án lejárt. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. | ’T118 | |
| Eltérő üzleti évesek | Eltérő üzleti év esetén a választás még lehetséges! A kérelmet az adóév utolsó napját megelőző hónap 1-20. között kell benyújtani. | ||||
Országonkénti Jelentéshez kapcsolódó bejelentés
A naptári üzleti évvel rendelkező vállalatcsoportok magyarországi tagvállalatainak 2021. december 31-ig kell az Országonkénti Jelentéshez („CbCR”) kapcsolódó éves bejelentési kötelezettségüket teljesíteniük a 2021-es évre. A bejelentési kötelezettség azokat a magyar társaságokat érinti, akik egy olyan multinacionális vállalatcsoport tagjai, amelyeknek az éves konszolidált bevétele eléri a 750 millió eurót, függetlenül a magyar jelenlét nagyságrendjétől. Az adózó ebben nyilatkozik arról, hogy saját maga nyújt be Országonkénti Jelentést, vagy nem kötelezett Országonkénti Jelentés benyújtására, és hogy helyette melyik másik csoporttag teljesíti ezt a kötelezettséget.
NAV törzsadatok ellenőrzése
Kapcsolt vállalkozások vonatkozásában többféle bejelentési kötelezettség is felmerülhet. Amennyiben pl. kapcsolt vállalkozásunkkal lépünk szerződéses viszonyba, az első szerződéskötéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni az Adóhatóságnak a másik fél adatait, illetve a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is. Ezt követően érdemes azt is megnézni, hogy minden dokumentáció-köteles kapcsolt ügylet esetében elkészültek-e a transzferár dokumentációk, mert azok elmulasztása esetében nyilvántartásonként és évenként 2 millió forint bírság szabható ki.
A 2020. évben keletkezett áfalevonási-jog érvényessége
Az Áfa törvény 153/A. §-ának 2016. január 1-jével történt módosítása miatt, a 2021. decemberi, illetőleg a 2021. IV. negyedéves, vagy éves bevallás esetén a 2021. évi áfabevallás benyújtása előtt fontos megvizsgálni az áfa analitikát és a beszerzési számlákat is. A szabály alapján a fizetendő adó csak az ugyanazon adómegállapítási időszakban keletkezett levonható áfával, vagy ezt megelőzően keletkezett, de legfeljebb a tárgyidőszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható áfa összegével csökkenthető.
„A levonási jog persze megmarad, azonban ahhoz, hogy a 2020-ban keletkezett levonható áfával csökkentsük a fizetendő adónkat, szükség lesz majd a teljesítési időpont szerinti áfa bevallási időszak önellenőrzésére. Éppen ezért érdemes a 2020-as teljesítési dátummal rendelkező, eddig levonásba nem helyezett beszerzési számlákat a 2021. decemberi, a 2021. IV. negyedéves, vagy a 2021. évi éves áfabevallásban szerepeltetni.”
– javasolja dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.
2022-től csökkentik a KIVA adókulcsát
A 2021-től könnyített belépési korlátok után újabb változásokkal szeretnék a KIVA-t népszerűsíteni. Az árbevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó belépési értékhatárt egymilliárdról hárommilliárd forintra emelték, és az adóalanyiság a korábbi hárommilliárd helyett csak hatmilliárd forintos árbevétel esetén szűnik meg. 2022-től a KIVA adókulcsát a korábbi 11 százalékról 10 százalékra csökkentik. Azoknak a több üzleti szolgáltatást is végző társaságoknak, ahol a piac diktálta tempó miatt magasak a bérköltségek, érdemes ismét megfontolniuk a KIVA-ra történő áttérést. A KIVA ugyanis kiváltja a személyi jellegű kifizetések utáni 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (hiszen a tervek szerint jövő évtől 13 százalékra csökkennének a bérek után fizetendő munkáltatói terhek), továbbá a 9 százalékos társasági adót sem kell a teljes adóévi eredményre kifizetni: a KIVA csak a tőkekivonásokat, így a ténylegesen kivett osztalékot adóztatja.
„Azt tanácsoljuk, hogy ha ezen adónem mellett döntenek, a KIVA hatálya alá történő bejelentkezést az üzleti év végére időzítsék, tekintettel arra, hogy a társasági adóról a KIVA-ra való áttérés egyben új üzleti évet is jelent, ily módon – egy évközi áttéréssel ellentétben – elkerülhető egy újabb beszámolókészítési kötelezettség és az ezzel járó többletköltség.”
– tette hozzá dr. H. Nagy Dániel.
Tényleges tulajdonosok „UBO” (ultimate beneficial owner) nyilvántartása
Idén hívták életre a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását. A nyilvántartáshoz történő adatszolgáltatás ugyan a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók feladata, ugyanakkor a számlavezetők felé történő adatszolgáltatásért maguk a cégek felelnek. A belső szabályzatok év végi frissítésekor javasolt módosítani a releváns belső szabályzatokat az UBO kapcsán, amiben rögzítik a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatokat és felelősöket.
Köztartozásmentes adózói adatbázis (KOMA)
Még mindig sokak előtt ismeretlen az a lehetőség, hogy magánszemélyek és cégek plusz adminisztrációtól kímélhetik meg magukat, amennyiben jelentkeznek a KOMA adatbázisba (Köztartozásmentes adózói adatbázis). Az adatbázisban való szereplés ugyanis helyettesíti a nullás igazolást (erre pl. közbeszerzési eljárásoknál vagy CSOK, otthonfelújítási támogatás, lakossági napelemes pályázat esetén van szükség), de mentesít az EKÁER kockázati biztosíték nyújtása alól is.
Gazdaság
Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram
A Magyar Fejlesztési Bank 2026. augusztus 26-án vállalta, hogy biztosítja a feltételeknek megfelelő vállalkozások hitel- és tőkefinanszírozását, és négy hónappal meghosszabbította a befektetési időszakot.
A mintegy 43,9 milliárd forintos forrásrészlet még nem érkezett meg az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-hez: az MFB a vezetőváltást követően előbb meg kíván győződni az alapkezelő jogszerű működéséről, valamint arról, hogy az új vezetés elkötelezett a bankkal korábban egyeztetett befektetési stratégia következetes végrehajtása mellett. Az MKIK ehhez minden szükséges dokumentumot, információt és garanciát megad.
A program kedvezményes hitel- és tőkefinanszírozással segíti a magyar kis- és középvállalkozások beruházásait és növekedését. A forrást az MFB biztosítja, az MKIK tulajdonában álló MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. pedig a magántőkealap kezelőjeként felel a befektetések lebonyolításáért, a szerződéskötésekért és a finanszírozás vállalkozásokhoz történő eljuttatásáért.
A program eredetileg bejelentett 150 milliárd forintos keretét három, egyenként 50 milliárd forintos részletben tervezték biztosítani. Az első részletet az MFB már az alap rendelkezésére bocsátotta, ennek terhére valósul meg a program első finanszírozási szakasza. A mostani döntés a másodikra vonatkozik: az MFB és az alapkezelő 168 pályázó vállalkozást értékelt pénzügyi, gazdasági, működési és üzletbiztonsági szempontból, közülük 145 felelt meg maradéktalanul a feltételeknek, így az eredetileg 50 milliárd forintos részletből 43,9 milliárd forint szolgálhatja a finanszírozásukat. A harmadik, további 50 milliárd forintos részlet nem tárgya az MFB mostani döntésének; rendelkezésre bocsátásáról az MKIK információi szerint jelenleg nincs végleges döntés, ezért a teljes, eredetileg bejelentett keret jelenleg nem áll az alapkezelő rendelkezésére.
A vezetőváltás előzménye, hogy az MKIK elnöke 2026 júniusában szabályszerűségi vizsgálatot indított az alapkezelő működésével kapcsolatban. Az ügyvédi, számviteli és informatikai szakértők bevonásával zajló átvilágítás első megállapításait követően került sor a vezérigazgató visszahívására és munkaviszonyának megszüntetésére; ezek a lépések az MKIK álláspontja szerint jogszerűen történtek. A vizsgálat első fázisa várhatóan a jövő hét folyamán zárul le, megállapításairól először az MKIK vezetése kap tájékoztatást.
Az MKIK álláspontja szerint a volt vezérigazgató részéről az elmúlt napokban több sajtóorgánumban megjelent állítások tényszerűen megalapozatlanok, és a vizsgálat menetére nincsenek hatással. Az átvilágítás dokumentumok alapján, szakértők bevonásával zajlik, azt nyilatkozatok nem befolyásolják. Az MKIK elnöke kitart a tények teljes körű feltárása mellett, és ettől a személyét vagy a Kamarát érő megalapozatlan és nemtelen támadások sem tántorítják el.
Az alapkezelő működése folyamatos: az MKIK álláspontja szerint a döntéshozatalhoz, a képviselethez és az operatív működéshez szükséges szervezeti és aláírási rend az új vezérigazgató kinevezéséig is biztosított. Az MKIK és az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. együttműködik az MFB-vel, és haladéktalanul a bank rendelkezésére bocsátja a kért dokumentumokat, információkat és garanciákat.
A befektetési időszak négy hónapos meghosszabbításával elegendő idő állhat rendelkezésre a szerződéskötések és a finanszírozás lebonyolítására. Ezek tényleges ütemezését a forrás beérkezése és a kötelező ellenőrzések lezárása határozza meg; a teljesen előkészített ügyleteknél ezt követően rövid időn belül sor kerülhet a szerződéskötésre és a folyósításra.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megjelentek a legújabb fizetési adatok: kiderült, mekkora hitelre elég a béred
Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, keresetekre vonatkozó gyorstájékoztatója, mely szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban álló magyarok átlagkeresete.
Ugyanezen időszakban a nettó átlagkereset 529 700 forint volt a hivatal szerint, míg a bruttó mediánérték 617 900, a nettó mediánérték pedig 438 000 forint. A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora hitelösszegek felvételében gondolkodhatnak azok a lakossági ügyfelek, akik az átlag- és mediánösszegeket keresik meg havonta.
A KSH legfrissebb tájékoztatója szerint 2026 júniusában bruttó 754 700 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, míg a nettó átlagkereset 529 700 forint volt ugyanebben az időszakban. A jelentés szerint a bruttó átlagkereset 7,1%-kal, a nettó átlagkereset 9,4%-kal, a reálkereset pedig 7,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ami a keresetek bruttó mediánértékét illeti, az a jelentés szerint 617 900 forint, míg a nettó mediánérték 438 000 forint volt idén júniusban, ami 8,8%, illetve 10,9% emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Mekkora lakáshitelre elég a júniusi átlagfizetés?
A fenti számok tükrében a Bank360 megvizsgálta, mekkora piaci lakáshitel felvételére lehet képes az, akinek a keresete a legutóbbi nettó átlag- illetve mediánbérrel egyezik meg. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabályozása értelmében a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek maximum 50%-ig terhelhetők törlesztőrészletekkel, a Bank360 az átlag- és a mediánkereset kapcsán is ezzel az aránnyal számolt.
A fentieknek megfelelően a nettó átlagkereset esetében 264 850 forint, a nettó mediánkereset esetében pedig 219 000 forint a maximálisan vállalható havi törlesztőrészlet összege.
A Bank360 kalkulátorával elvégzett számítás szerint jelenleg egy 20 éves futamidejű, 34 millió forint összegű piaci lakáshitelnek ~263-264 ezer forintba kerül a havi törlesztőrészlete (THM 7,21% – 7,22%), tehát ez még éppen belefér a jegybanki szabályozás nyújtotta keretek közé. Amennyiben a futamidőt 25 évre növeljük, úgy a hitelösszeg 37 millió forintig emelhető, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~261-262 ezer forint körül alakul (THM 7,20% – 7,22%). Jelenleg tehát ezekig a hitelösszegekig nyújtózkodhat az, akinek a bére a jelenlegi nettó átlagkeresettel megegyező mértékű.
Más a helyzet azok esetében, akiknek a bére a júniusi nettó mediánbérrel egyezik meg. Amennyiben 20 éves futamidőben gondolkodunk, úgy a nettó mediánbér mellett jelenleg 28 millió forint a felvehető maximum, aminek a havi törlesztőrészlete ~216-218 ezer forint között mozogna (THM 7,21% – 7,22%). Hosszabb, 25 éves futamidő esetén a hitelösszeg maximuma 30,5 millió forint körül alakul, ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet 216 ezer forint alatt maradna (THM 7,20% – 7,22%).
Természetesen a kamattámogatott Otthon Start Program keretein belül a fentieknél magasabb hitelösszegek is felvehetők, hiszen az állami támogatásnak köszönhetően lényegesen olcsóbban juthatnak hitelhez az arra jogosult igénylők. A maximális, 50 millió forintos hitelösszegnek 25 éves futamidő esetén 237 ezer forint körül alakul a havi törlesztőrészlete (THM 3,03% – 3,06%), így az bőven belefér a júniusi nettó átlagkereset 50%-ába, vagyis a legalább ennyit kereső adósok akár a teljes hitelösszeg felvételére is képesek lehetnek.
A nettó mediánbért megkeresők esetében ez már nem igaz. Az ő esetükben 46 millió forint az elméletileg felvehető maximális hitelösszeg, feltéve, hogy 25 éves futamidővel számolunk. Ekkor ugyanis a havi törlesztőrészlet ~217-218 ezer forint között mozog (THM 3,03% – 3,06%).
Rövidebb, 20 éves futamidő esetén a nettó mediánbért megkeresők esetén 39 millió forint a felvehető maximum (~216-217 ezer forintos törlesző), ám ekkora időtávon a nettó átlagkeresetből élőknek is be kell érniük 47,5 millió forinttal (~263-264 ezer forintos törlesztő).
Mekkora személyi hitelre elegendő a júniusi átlagkereset?
A Bank360 személyihitel-kalkulátora alapján változatlanul elmondható, hogy a nettó átlagkeresetből élők számára a piacon jelenleg elérhető legmagasabb, 15 millió forintos hitelösszeg felvétele sem lehetetlen. Legalábbis abban az esetben, ha ehhez a hitelösszeghez kellően hosszú futamidő társul. Ez a „kellően hosszú” minimum 7 évet jelent, ekkor ugyanis a jelenleg elérhető ajánlatok alapján ~245-258 ezer forint közötti havi törlesztőrészletre számíthatunk (THM 9,90% – 12,00%), ami már belefér a jegybanki keretekbe. Legalábbis a nettó átlagkereset esetében.
A nettó mediánbér esetében még hosszabb, 10 éves futamidőre van szükség ahhoz, hogy a havi törlesztőrészlet (~198 ezer forint, THM 10,66%) beleférjen a jövedelem felébe. Rövidebb, 8 éves futamidő esetén már a hitelösszeget is csökkenteni kellene. Utóbbi esetben 14 millió forint a felvehető maximum, és az adósnak még ekkor is szét kellene néznie a különböző hitelintézetek ajánlatai között, ugyanis azok havi törlesztői 210 ezer és 223 ezer forint között mozognak, tehát a drágább ajánlatok már meghaladnák a lehetőségeiket (THM 10,17% – 12,22%).
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Húsz éve tette le a voksát Budapest mellett a Morgan Stanley
Budapesten fejlesztik az árazóprogramot, amelyet a Morgan Stanley kereskedői világszerte használnak, itt dolgozzák fel naponta több tízmillió tőzsdei tranzakció adatait a másodperc törtrésze alatt, és magyar csapat építette a bank vagyonkezelési üzletágának első generatív MI-alkalmazását is.
Húsz évvel ezelőtt néhány tucat matematikussal nyitotta meg budapesti irodáját a globális pénzügyi szolgáltató, ma mintegy 3000 szakember dolgozik a Duna-parti irodaházakban. A jubileum alkalmából a vállalat díjazta azokat a budapesti csapatokat, amelyek munkája a legnagyobb hatással volt a cég globális működésére.
A 2006-ban matematikai modellező csapatként induló budapesti iroda mára a Morgan Stanley egyik legnagyobb központja lett. A munkatársak közel fele informatikai területen dolgozik, de jelentős létszámmal működnek pénzügyi, kockázatelemzői és kvantitatív modellezői csapatok is. A budapesti szakemberek a bank európai, észak-amerikai és ázsiai működését egyaránt támogatják, számos területen pedig már a globális felelősség is Budapesten van.
A pénzvilág mércéit építik a Duna-parton
Erről tanúskodnak a belső pályázat díjazott projektjei is. A győztesek között van az a budapesti csapat, amely a bank hozamgörbéit építi, azaz ők számolják ki, hogy mennyit ér ma egy jövőbeli kifizetés. Rengeteg számítás épül erre: ez alapján árazza a bank a kötvényeket, a hiteleket és az összetett tőzsdei ügyleteket, és ez alapján méri a kockázataikat is. Ha a görbe pontatlan, a bank rosszul áraz, és pénzt veszíthet – ezért számít kiemelt bizalmi feladatnak, hogy ezt a rendszert, valamint a bank kereskedői által világszerte használt árazóprogramot Budapesten fejlesztik.
Egy másik díjazott fejlesztőcsapat 2007 óta azon dolgozik, hogy a világ tőzsdéiről érkező adatok a lehető leggyorsabban jussanak el a bank rendszereibe. Amikor egy részvény ára vagy egy deviza árfolyama megváltozik, arról a kereskedési rendszereknek azonnal értesülniük kell – a modern tőzsdei kereskedésben ugyanis az nyer, aki hamarabb reagál az új információra. A budapesti fejlesztésű rendszer csúcsidőszakban napi 65-70 millió tranzakció adatát dolgozza fel, és az információ a beérkezéstől számítva kevesebb mint a másodperc tízezred része alatt jut el a felhasználókhoz. Ez nagyjából tízezerszer gyorsabb egy emberi szempillantásnál, és a nemzetközi mezőnyben is kivételes mérnöki teljesítménynek számít.
Belső MI-chatbot hárommillió kérdésre
A bank vagyonkezelési üzletágának pénzügyi tanácsadói egy hatalmas, több mint 16 ezer oldalas belső tudástárból dolgoznak, amikor az ügyfelek kérdéseire keresnek választ – ennek üzleti működtetése, valamint az új, gyakran MI-alapú funkciók fejlesztési irányainak meghatározása budapesti csapat feladata. Az itt épített rendszer táplálja a bank belső asszisztensét: a tanácsadók által feltett eddigi hárommillió kérdésre adott válaszok 95 százaléka ebből a tudástárból származik. A csapat fejlesztette a vagyonkezelési üzletág első generatív MI-alkalmazását, amely mostanra tízezrek számára könnyíti meg a mindennapi munkát Amerikától Ázsiáig.
„A Morgan Stanley budapesti irodájának 20 éves története a szaktudás és az ambíció története. A hazai egyetemekről kikerülő és más országokból idecsábított matematikusok, mérnökök, közgazdászok és más szakemberek két évtized alatt bebizonyították, hogy a nemzetközi pénzügyi világ legösszetettebb feladataiban is az élvonalban tudnak teljesíteni. Ma már globális rendszerek fejlesztése és működtetése, világszintű szakmai döntések múlnak az itt dolgozó kollégákon, és erre nagyon büszkék vagyunk”
– mondta el Mayer Dániel, a Morgan Stanley budapesti irodájának vezetője.
Öt fővel indultak, ma globális döntéseket hoznak
A belső évfordulós pályázat eredményei a szervezeti fejlődést is jól mutatják. A bank belső működésének pénzügyi elszámolásáért felelős kontrolling csapat 2006-ban öt fővel indult, ma több mint 65 szakemberrel globális funkciót irányít Budapestről, teljes, nemzetközi döntési jogkörrel. A modellkockázat-kezelési csapat hat éven át vezette azt a programot, amelynek során a bank mintegy 3000 matematikai modelljét – vagyis azokat a számítási eljárásokat, amelyekkel a bank a kockázatait méri és az árait kalkulálja – vizsgálták át és emelték egységes, a nemzetközi felügyeletek elvárásainak megfelelő színvonalra. Az üzletágakon átívelő, világméretű projektet végig Budapestről koordinálták.
A cég két évtizede szorosan együttműködik a hazai felsőoktatással: a budapesti iroda munkatársainak jelentős része vezető magyar egyetemek képzésein szerzett diplomát. A vállalat gyakornoki programjai révén évente hallgatók tucatjai kezdik pályájukat a banknál – sokan közülük ma már vezető pozícióban dolgoznak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Ipari 3D nyomtatás versenykörnyezetben
-
Gazdaság2 hét ago
Még mindig vannak 8%-os betéti kamatok a piacon
-
Gazdaság2 hét ago
Elindult a SMARTTABLE ENERGY energetikai platform
-
Gazdaság1 hét ago
Autót a tévék mellől: új korszak jöhet a magyar autókereskedelemben
-
Gazdaság1 hét ago
Ilyen sem volt még: már naponta kétezer személyi kölcsönt szórnak ki a bankok
-
Szórakozás1 hét ago
Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás
-
Zöld6 nap ago
Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság
-
Okoseszközök1 hét ago
A rezsiről már nem csak télen érdemes beszélni





