Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Fel kell készülni az év végi adóhatáridőkre és változásokra

év végi

A gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítést kaphatnak.

Nemcsak az ünnepek, hanem számos adóhatáridő is közeledik, amikre fontos odafigyelni az érintetteknek. Több adózással összefüggő témában kiemelten fontos határidő 2021. december 20. és december 31. Jelentős változások az idei évtől, hogy a gyermeket nevelő szülők visszakaphatják a 2021. évre befizetett személyi jövedelemadójuk bizonyos részét, valamint létrehozták a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását. A változások részletei, valamint az év végi határidők és teendők listája a Mazars összefoglalójában olvashatók.

A gyermeket nevelő szülők – a Kormány egyik idei családtámogatási döntése értelmében – visszakaphatják a 2021. évre befizetett személyi jövedelemadójuk bizonyos részét, amennyiben megfelelnek a feltételeknek. Ők az ún. VISSZADO nevű nyomtatványon 2021. december 31-ig tehetnek nyilatkozatot a visszatérítés kiutalásához szükséges adataikról annak érdekében, hogy a NAV 2022. február 15-ig a kiutalást teljesíteni tudja. Nem kell benyújtania a nyomtatványt annak a szülőnek, akinek a részére a családi pótlékot folyósítják, mert ez esetben a MÁK-on keresztül a NAV rendelkezik már a kiutaláshoz szükséges adatokkal. Az szja-visszatérítést a Magyarországon kiküldetés keretében munkát végző külföldi magánszemélyek is igényelhetik.

Több adózással összefüggő témában is kiemelten fontos határidő 2021. december 20. és december 31. A Mazars szakértői összeállították a listát, hogy mire érdemes figyelni az év vége előtt és 2022 januárjában.

Adózási határidők

Az év vége közeledtével – a szektorspecifikus határidőket nem számítva – az alábbi adózási határidőkre fontos           figyelni:

Teendő Határidő

(naptári éves adózóknál)

Adónem Mely esetben kell alkalmazni? Nyomtatvány száma
Adó-/

járulékelőleg befizetés

2021. december 20. Társasági adó Havi előlegfizetésre kötelezett adózók előlegfizetési kötelezettsége.
Termékdíj Negyedik negyedévi előleg befizetése
(bevallása a harmadik negyedévi bevallásban).
2022. január 20. Társasági adó Negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók előlegfizetési kötelezettsége
Innovációs járulék Negyedik negyedévi előleg befizetése.
Társasági adófelajánlás 2021. december 31. Társasági adó A negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók a 2021. év utolsó negyedévi, 2022. január 20-áig esedékes adóelőlegük terhére, legfeljebb annak 80 százalékáig rendelkezhetnek. 21RENDNY
A havi előlegfizetésre kötelezett adózók a 2022. év első havi, 2022. január 20-áig esedékes adóelőlegük terhére, legfeljebb annak 80 százalékáig rendelkezhetnek. 21RENDNY
Bevallás és adóelőlegek kiegészítése 2022. január 20. Termékdíj Termékdíj előleg kiegészítése, vagy a különbözet visszaigénylése a negyedik negyedévi kötelezettség bevallása során. 21KTBEV
Nyilatkozattétel 2021. december 31.

(pénzügyi év utolsó napja)

Transzferár Országonkénti jelentéshez kapcsolódó bejelentés benyújtása. 21T201T
Beszerzési számlák áttekintése 2022. január 20. áfa A 2020. évben keletkezett levonási jog kizárólag a 2021. év utolsó áfabevallásában szerepeltethető önellenőrzés nélkül. 2165

Az év végével sok adónem tekintetében választási lehetőségekkel is élhetünk, a legfontosabbak határidőkkel együtt:

Teendő Határidő Adónem Mely esetben kell/lehet alkalmazni? Nyomtatvány száma
Választások Pénzforgalmi elszámolás választása 2021. december 31. áfa A választás feltételekhez kötött, az arra jogosult adózónak egyedileg érdemes végiggondolni, hogy kedvező-e számukra a váltás. 21T201T
Adókötelezettség választása ingatlan értékesítésére, illetve bérbeadására 2021. december 31. áfa Amennyiben az adóalany adókötelessé kívánja tenni az ilyen jellegű tevékenységét.

Azonban az az adóalany, aki él a választási jogával öt évig nem térhet el a választásától.

21T201T
Adózási módszerek közti váltások 2021. december 31. * KIVA *Az adózási módszerek közti váltás bejelentését célszerű év végével megtenni. 21T201T
Nyilatkozat 2022. január 31. Termékdíj Egyéni hulladékkezelést végzőnek évente. 22TKORNY
Készletre vétel Ha 2022-től a termékdíj megállapítására készletre vételkori adófizetést választ.
Átalányfizetés A tárgyévre átalánydíjfizetést választó adózóknak a feltételek fennállásától.
Csoportos társasági adózás választása Naptári évesek Társasági adó A naptári év szerint működő társaságok számára a kérelem benyújtásának határideje 2021. november 20-án lejárt. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. ’T118
Eltérő üzleti évesek Eltérő üzleti év esetén a választás még lehetséges! A kérelmet az adóév utolsó napját megelőző hónap 1-20. között kell benyújtani.

 Országonkénti Jelentéshez kapcsolódó bejelentés

A naptári üzleti évvel rendelkező vállalatcsoportok magyarországi tagvállalatainak 2021. december 31-ig kell az Országonkénti Jelentéshez („CbCR”) kapcsolódó éves bejelentési kötelezettségüket teljesíteniük a 2021-es évre. A bejelentési kötelezettség azokat a magyar társaságokat érinti, akik egy olyan multinacionális vállalatcsoport tagjai, amelyeknek az éves konszolidált bevétele eléri a 750 millió eurót, függetlenül a magyar jelenlét nagyságrendjétől. Az adózó ebben nyilatkozik arról, hogy saját maga nyújt be Országonkénti Jelentést, vagy nem kötelezett Országonkénti Jelentés benyújtására, és hogy helyette melyik másik csoporttag teljesíti ezt a kötelezettséget.

NAV törzsadatok ellenőrzése

Kapcsolt vállalkozások vonatkozásában többféle bejelentési kötelezettség is felmerülhet. Amennyiben pl. kapcsolt vállalkozásunkkal lépünk szerződéses viszonyba, az első szerződéskötéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni az Adóhatóságnak a másik fél adatait, illetve a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is. Ezt követően érdemes azt is megnézni, hogy minden dokumentáció-köteles kapcsolt ügylet esetében elkészültek-e a transzferár dokumentációk, mert azok elmulasztása esetében nyilvántartásonként és évenként 2 millió forint bírság szabható ki.

A 2020. évben keletkezett áfalevonási-jog érvényessége

Az Áfa törvény 153/A. §-ának 2016. január 1-jével történt módosítása miatt, a 2021. decemberi, illetőleg a 2021. IV. negyedéves, vagy éves bevallás esetén a 2021. évi áfabevallás benyújtása előtt fontos megvizsgálni az áfa analitikát és a beszerzési számlákat is. A szabály alapján a fizetendő adó csak az ugyanazon adómegállapítási időszakban keletkezett levonható áfával, vagy ezt megelőzően keletkezett, de legfeljebb a tárgyidőszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható áfa összegével csökkenthető.

„A levonási jog persze megmarad, azonban ahhoz, hogy a 2020-ban keletkezett levonható áfával csökkentsük a fizetendő adónkat, szükség lesz majd a teljesítési időpont szerinti áfa bevallási időszak önellenőrzésére. Éppen ezért érdemes a 2020-as teljesítési dátummal rendelkező, eddig levonásba nem helyezett beszerzési számlákat a 2021. decemberi, a 2021. IV. negyedéves, vagy a 2021. évi éves áfabevallásban szerepeltetni.”

javasolja dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

2022-től csökkentik a KIVA adókulcsát

A 2021-től könnyített belépési korlátok után újabb változásokkal szeretnék a KIVA-t népszerűsíteni. Az árbevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó belépési értékhatárt egymilliárdról hárommilliárd forintra emelték, és az adóalanyiság a korábbi hárommilliárd helyett csak hatmilliárd forintos árbevétel esetén szűnik meg. 2022-től a KIVA adókulcsát a korábbi 11 százalékról 10 százalékra csökkentik. Azoknak a több üzleti szolgáltatást is végző társaságoknak, ahol a piac diktálta tempó miatt magasak a bérköltségek, érdemes ismét megfontolniuk a KIVA-ra történő áttérést. A KIVA ugyanis kiváltja a személyi jellegű kifizetések utáni 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (hiszen a tervek szerint jövő évtől 13 százalékra csökkennének a bérek után fizetendő munkáltatói terhek), továbbá a 9 százalékos társasági adót sem kell a teljes adóévi eredményre kifizetni: a KIVA csak a tőkekivonásokat, így a ténylegesen kivett osztalékot adóztatja.

„Azt tanácsoljuk, hogy ha ezen adónem mellett döntenek, a KIVA hatálya alá történő bejelentkezést az üzleti év végére időzítsék, tekintettel arra, hogy a társasági adóról a KIVA-ra való áttérés egyben új üzleti évet is jelent, ily módon – egy évközi áttéréssel ellentétben – elkerülhető egy újabb beszámolókészítési kötelezettség és az ezzel járó többletköltség.

tette hozzá dr. H. Nagy Dániel.

Tényleges tulajdonosok „UBO” (ultimate beneficial owner) nyilvántartása

Idén hívták életre a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását. A nyilvántartáshoz történő adatszolgáltatás ugyan a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók feladata, ugyanakkor a számlavezetők felé történő adatszolgáltatásért maguk a cégek felelnek. A belső szabályzatok év végi frissítésekor javasolt módosítani a releváns belső szabályzatokat az UBO kapcsán, amiben rögzítik a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatokat és felelősöket.

Köztartozásmentes adózói adatbázis (KOMA)

Még mindig sokak előtt ismeretlen az a lehetőség, hogy magánszemélyek és cégek plusz adminisztrációtól kímélhetik meg magukat, amennyiben jelentkeznek a KOMA adatbázisba (Köztartozásmentes adózói adatbázis). Az adatbázisban való szereplés ugyanis helyettesíti a nullás igazolást (erre pl. közbeszerzési eljárásoknál vagy CSOK, otthonfelújítási támogatás, lakossági napelemes pályázat esetén van szükség), de mentesít az EKÁER kockázati biztosíték nyújtása alól is.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

 A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

kereskedelem

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss