Gazdaság
Fel kell készülni az év végi adóhatáridőkre és változásokra
A gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítést kaphatnak.
Nemcsak az ünnepek, hanem számos adóhatáridő is közeledik, amikre fontos odafigyelni az érintetteknek. Több adózással összefüggő témában kiemelten fontos határidő 2021. december 20. és december 31. Jelentős változások az idei évtől, hogy a gyermeket nevelő szülők visszakaphatják a 2021. évre befizetett személyi jövedelemadójuk bizonyos részét, valamint létrehozták a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását. A változások részletei, valamint az év végi határidők és teendők listája a Mazars összefoglalójában olvashatók.
A gyermeket nevelő szülők – a Kormány egyik idei családtámogatási döntése értelmében – visszakaphatják a 2021. évre befizetett személyi jövedelemadójuk bizonyos részét, amennyiben megfelelnek a feltételeknek. Ők az ún. VISSZADO nevű nyomtatványon 2021. december 31-ig tehetnek nyilatkozatot a visszatérítés kiutalásához szükséges adataikról annak érdekében, hogy a NAV 2022. február 15-ig a kiutalást teljesíteni tudja. Nem kell benyújtania a nyomtatványt annak a szülőnek, akinek a részére a családi pótlékot folyósítják, mert ez esetben a MÁK-on keresztül a NAV rendelkezik már a kiutaláshoz szükséges adatokkal. Az szja-visszatérítést a Magyarországon kiküldetés keretében munkát végző külföldi magánszemélyek is igényelhetik.
Több adózással összefüggő témában is kiemelten fontos határidő 2021. december 20. és december 31. A Mazars szakértői összeállították a listát, hogy mire érdemes figyelni az év vége előtt és 2022 januárjában.
Adózási határidők
Az év vége közeledtével – a szektorspecifikus határidőket nem számítva – az alábbi adózási határidőkre fontos figyelni:
Teendő | Határidő
(naptári éves adózóknál) |
Adónem | Mely esetben kell alkalmazni? | Nyomtatvány száma |
Adó-/
járulékelőleg befizetés |
2021. december 20. | Társasági adó | Havi előlegfizetésre kötelezett adózók előlegfizetési kötelezettsége. | – |
Termékdíj | Negyedik negyedévi előleg befizetése (bevallása a harmadik negyedévi bevallásban). |
– | ||
2022. január 20. | Társasági adó | Negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók előlegfizetési kötelezettsége | – | |
Innovációs járulék | Negyedik negyedévi előleg befizetése. | – | ||
Társasági adófelajánlás | 2021. december 31. | Társasági adó | A negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók a 2021. év utolsó negyedévi, 2022. január 20-áig esedékes adóelőlegük terhére, legfeljebb annak 80 százalékáig rendelkezhetnek. | 21RENDNY |
A havi előlegfizetésre kötelezett adózók a 2022. év első havi, 2022. január 20-áig esedékes adóelőlegük terhére, legfeljebb annak 80 százalékáig rendelkezhetnek. | 21RENDNY | |||
Bevallás és adóelőlegek kiegészítése | 2022. január 20. | Termékdíj | Termékdíj előleg kiegészítése, vagy a különbözet visszaigénylése a negyedik negyedévi kötelezettség bevallása során. | 21KTBEV |
Nyilatkozattétel | 2021. december 31.
(pénzügyi év utolsó napja) |
Transzferár | Országonkénti jelentéshez kapcsolódó bejelentés benyújtása. | 21T201T |
Beszerzési számlák áttekintése | 2022. január 20. | áfa | A 2020. évben keletkezett levonási jog kizárólag a 2021. év utolsó áfabevallásában szerepeltethető önellenőrzés nélkül. | 2165 |
Az év végével sok adónem tekintetében választási lehetőségekkel is élhetünk, a legfontosabbak határidőkkel együtt:
Teendő | Határidő | Adónem | Mely esetben kell/lehet alkalmazni? | Nyomtatvány száma | |
Választások | Pénzforgalmi elszámolás választása | 2021. december 31. | áfa | A választás feltételekhez kötött, az arra jogosult adózónak egyedileg érdemes végiggondolni, hogy kedvező-e számukra a váltás. | 21T201T |
Adókötelezettség választása ingatlan értékesítésére, illetve bérbeadására | 2021. december 31. | áfa | Amennyiben az adóalany adókötelessé kívánja tenni az ilyen jellegű tevékenységét.
Azonban az az adóalany, aki él a választási jogával öt évig nem térhet el a választásától. |
21T201T | |
Adózási módszerek közti váltások | 2021. december 31. * | KIVA | *Az adózási módszerek közti váltás bejelentését célszerű év végével megtenni. | 21T201T | |
Nyilatkozat | 2022. január 31. | Termékdíj | Egyéni hulladékkezelést végzőnek évente. | 22TKORNY | |
Készletre vétel | Ha 2022-től a termékdíj megállapítására készletre vételkori adófizetést választ. | ||||
Átalányfizetés | A tárgyévre átalánydíjfizetést választó adózóknak a feltételek fennállásától. | ||||
Csoportos társasági adózás választása | Naptári évesek | Társasági adó | A naptári év szerint működő társaságok számára a kérelem benyújtásának határideje 2021. november 20-án lejárt. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. | ’T118 | |
Eltérő üzleti évesek | Eltérő üzleti év esetén a választás még lehetséges! A kérelmet az adóév utolsó napját megelőző hónap 1-20. között kell benyújtani. |
Országonkénti Jelentéshez kapcsolódó bejelentés
A naptári üzleti évvel rendelkező vállalatcsoportok magyarországi tagvállalatainak 2021. december 31-ig kell az Országonkénti Jelentéshez („CbCR”) kapcsolódó éves bejelentési kötelezettségüket teljesíteniük a 2021-es évre. A bejelentési kötelezettség azokat a magyar társaságokat érinti, akik egy olyan multinacionális vállalatcsoport tagjai, amelyeknek az éves konszolidált bevétele eléri a 750 millió eurót, függetlenül a magyar jelenlét nagyságrendjétől. Az adózó ebben nyilatkozik arról, hogy saját maga nyújt be Országonkénti Jelentést, vagy nem kötelezett Országonkénti Jelentés benyújtására, és hogy helyette melyik másik csoporttag teljesíti ezt a kötelezettséget.
NAV törzsadatok ellenőrzése
Kapcsolt vállalkozások vonatkozásában többféle bejelentési kötelezettség is felmerülhet. Amennyiben pl. kapcsolt vállalkozásunkkal lépünk szerződéses viszonyba, az első szerződéskötéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni az Adóhatóságnak a másik fél adatait, illetve a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is. Ezt követően érdemes azt is megnézni, hogy minden dokumentáció-köteles kapcsolt ügylet esetében elkészültek-e a transzferár dokumentációk, mert azok elmulasztása esetében nyilvántartásonként és évenként 2 millió forint bírság szabható ki.
A 2020. évben keletkezett áfalevonási-jog érvényessége
Az Áfa törvény 153/A. §-ának 2016. január 1-jével történt módosítása miatt, a 2021. decemberi, illetőleg a 2021. IV. negyedéves, vagy éves bevallás esetén a 2021. évi áfabevallás benyújtása előtt fontos megvizsgálni az áfa analitikát és a beszerzési számlákat is. A szabály alapján a fizetendő adó csak az ugyanazon adómegállapítási időszakban keletkezett levonható áfával, vagy ezt megelőzően keletkezett, de legfeljebb a tárgyidőszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható áfa összegével csökkenthető.
„A levonási jog persze megmarad, azonban ahhoz, hogy a 2020-ban keletkezett levonható áfával csökkentsük a fizetendő adónkat, szükség lesz majd a teljesítési időpont szerinti áfa bevallási időszak önellenőrzésére. Éppen ezért érdemes a 2020-as teljesítési dátummal rendelkező, eddig levonásba nem helyezett beszerzési számlákat a 2021. decemberi, a 2021. IV. negyedéves, vagy a 2021. évi éves áfabevallásban szerepeltetni.”
– javasolja dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.
2022-től csökkentik a KIVA adókulcsát
A 2021-től könnyített belépési korlátok után újabb változásokkal szeretnék a KIVA-t népszerűsíteni. Az árbevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó belépési értékhatárt egymilliárdról hárommilliárd forintra emelték, és az adóalanyiság a korábbi hárommilliárd helyett csak hatmilliárd forintos árbevétel esetén szűnik meg. 2022-től a KIVA adókulcsát a korábbi 11 százalékról 10 százalékra csökkentik. Azoknak a több üzleti szolgáltatást is végző társaságoknak, ahol a piac diktálta tempó miatt magasak a bérköltségek, érdemes ismét megfontolniuk a KIVA-ra történő áttérést. A KIVA ugyanis kiváltja a személyi jellegű kifizetések utáni 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (hiszen a tervek szerint jövő évtől 13 százalékra csökkennének a bérek után fizetendő munkáltatói terhek), továbbá a 9 százalékos társasági adót sem kell a teljes adóévi eredményre kifizetni: a KIVA csak a tőkekivonásokat, így a ténylegesen kivett osztalékot adóztatja.
„Azt tanácsoljuk, hogy ha ezen adónem mellett döntenek, a KIVA hatálya alá történő bejelentkezést az üzleti év végére időzítsék, tekintettel arra, hogy a társasági adóról a KIVA-ra való áttérés egyben új üzleti évet is jelent, ily módon – egy évközi áttéréssel ellentétben – elkerülhető egy újabb beszámolókészítési kötelezettség és az ezzel járó többletköltség.”
– tette hozzá dr. H. Nagy Dániel.
Tényleges tulajdonosok „UBO” (ultimate beneficial owner) nyilvántartása
Idén hívták életre a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását. A nyilvántartáshoz történő adatszolgáltatás ugyan a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók feladata, ugyanakkor a számlavezetők felé történő adatszolgáltatásért maguk a cégek felelnek. A belső szabályzatok év végi frissítésekor javasolt módosítani a releváns belső szabályzatokat az UBO kapcsán, amiben rögzítik a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatokat és felelősöket.
Köztartozásmentes adózói adatbázis (KOMA)
Még mindig sokak előtt ismeretlen az a lehetőség, hogy magánszemélyek és cégek plusz adminisztrációtól kímélhetik meg magukat, amennyiben jelentkeznek a KOMA adatbázisba (Köztartozásmentes adózói adatbázis). Az adatbázisban való szereplés ugyanis helyettesíti a nullás igazolást (erre pl. közbeszerzési eljárásoknál vagy CSOK, otthonfelújítási támogatás, lakossági napelemes pályázat esetén van szükség), de mentesít az EKÁER kockázati biztosíték nyújtása alól is.
Gazdaság
Kihagyott lehetőség: üzleti értéket teremt a kibervédelem, ha hagyják
Látványos megtakarítást hoz a kiberbiztonság a cégeknek világszerte, mégsem vonják be a terület vezetőit a kulcsfontosságú üzleti döntésekbe – mutat rá az EY legfrissebb nemzetközi felmérése, amely 550 topmenedzser és kibervédelmi vezető (CISO) bevonásával készült.
A tanulmány szerint az adatvédelem a megfelelő hozzáállással könnyen a vállalati növekedés motorjává válhat.
A megfelelő IT-biztonság egy-egy vállalati projektben jellemzően 11–20 százalékos értéktöbbletet eredményez a globális adatok szerint, ami akár több millió dollár nyereséget is jelenthet. Miközben egyre világosabban kimutatható a digitális védelmi tevékenységek kedvező üzleti hatása, az EY elemzése szerint a terület költségvetését látványosan megnyirbálták a megkérdezett cégeknél: két év alatt 1,1%-ról 0,6%-ra esett vissza az éves árbevételhez képest.
„Ha az online adatbiztonságra csak kötelező kiadásként tekintünk, aminek egyetlen célja a kockázatok csökkentése, akkor könnyen alulfinanszírozhatjuk, és ezzel elszalasztjuk a benne rejlő lehetőségeket. Pedig a kibervédelem lehet a bővülés, az innováció és a hosszú távú siker egyik hajtóereje is”
– fogalmazott Zala Mihály
A kutatás szerint mindössze a CISO-k tizede mondta azt, hogy már a stratégiai döntések korai szakaszában bevonják őket. Akiket viszont igen, azok szignifikánsan nagyobb üzleti értéket tudtak teremteni a szervezetüknek. A versenytársaknál fejlettebb digitális adatvédelmi funkcióikkal rendelkező cégek nemcsak kevesebb biztonsági incidenst szenvednek el, de pozitívabban hatnak a márka megítélésére is. Ezek a társaságok nagyobb arányban vesznek részt az ügyfélélmény fejlesztésében és aktívabb szerepet játszanak a mesterséges intelligencia bevezetésében is.
„A kibervédelemnek ki kell lépnie a technológiai háttérszerepből, és a vállalati stratégia középpontjába kell kerülnie. Ehhez érdemes olyan külső tanácsadókkal együttműködni, akik nemcsak technológiai szakértőként, hanem üzleti vezetőként is képesek gondolkodni, ezáltal a kockázatcsökkentés mellett a társaság hosszú távú pénzügyi érdekeit is figyelembe veszik. Ezáltal a terület képes lehet betölteni a valós funkcióját, és jelentős értéket teremteni a szervezet egésze számára”
– hangsúlyozta Zala Mihály az EY kibervédelmi üzletágának vezetője.
Jelenleg a cégek átlagosan 35 különböző kibervédelmi eszközt használnak, meghatározó részük pedig több mint 50 alkalmazást. Nem meglepő, hogy sok vezető törekszik az eszközpark egyszerűsítésére, így az elmúlt két évben a válaszadók ötöde végzett technológiai racionalizálást, és tízből négy válaszadó jelenleg is dolgozik ezen. A nemzetközi tanulmány eredményei szerint az MI-automatizálás negyedével csökkentette az észlelési és reagálási időt, miközben a folyamatok egyszerűsítésével éves szinten átlagosan 1,7 millió dollárt takarítottak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén
2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.
Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.
Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.
„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.
A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.
A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.
A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.
A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.
Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Mozgásban5 nap ago
Budapestre érkezett a LEGO® F1 pilótaparádé egyik sztárja
-
Gazdaság2 hét ago
Dinamikusan bővül a SPAR franchise hálózata – már több mint 300 üzlettel van jelen országszerte
-
Gazdaság1 hét ago
Megjelent az Otthon Start jogszabálytervezete
-
Okoseszközök2 hét ago
TOP 10+1 vezeték nélküli fülhallgató: melyiket érdemes megvenni 2025-ben?
-
Ipar2 hét ago
Nemzetközi díjat nyert a magyar mérnökök digitális tervezése
-
Tippek2 hét ago
Schrödinger növénye: nem tudjuk, él-e, amíg ki nem nyitjuk a csomagot
-
Ipar2 hét ago
Vadonatúj, modern irodába költözött a Lufthansa Systems Hungária Szegeden
-
Gazdaság1 hét ago
Stratégiai partnerséget kötött a 4iG és az IAI a Spacecom adósságrendezésére