Gazdaság

Fel kell készülni az év végi adóhatáridőkre és változásokra

A gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítést kaphatnak.

Nemcsak az ünnepek, hanem számos adóhatáridő is közeledik, amikre fontos odafigyelni az érintetteknek. Több adózással összefüggő témában kiemelten fontos határidő 2021. december 20. és december 31. Jelentős változások az idei évtől, hogy a gyermeket nevelő szülők visszakaphatják a 2021. évre befizetett személyi jövedelemadójuk bizonyos részét, valamint létrehozták a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását. A változások részletei, valamint az év végi határidők és teendők listája a Mazars összefoglalójában olvashatók.

A gyermeket nevelő szülők – a Kormány egyik idei családtámogatási döntése értelmében – visszakaphatják a 2021. évre befizetett személyi jövedelemadójuk bizonyos részét, amennyiben megfelelnek a feltételeknek. Ők az ún. VISSZADO nevű nyomtatványon 2021. december 31-ig tehetnek nyilatkozatot a visszatérítés kiutalásához szükséges adataikról annak érdekében, hogy a NAV 2022. február 15-ig a kiutalást teljesíteni tudja. Nem kell benyújtania a nyomtatványt annak a szülőnek, akinek a részére a családi pótlékot folyósítják, mert ez esetben a MÁK-on keresztül a NAV rendelkezik már a kiutaláshoz szükséges adatokkal. Az szja-visszatérítést a Magyarországon kiküldetés keretében munkát végző külföldi magánszemélyek is igényelhetik.

Több adózással összefüggő témában is kiemelten fontos határidő 2021. december 20. és december 31. A Mazars szakértői összeállították a listát, hogy mire érdemes figyelni az év vége előtt és 2022 januárjában.

Adózási határidők

Az év vége közeledtével – a szektorspecifikus határidőket nem számítva – az alábbi adózási határidőkre fontos figyelni:

Teendő	Határidő (naptári éves adózóknál)	Adónem	Mely esetben kell alkalmazni?	Nyomtatvány száma
Adó-/ járulékelőleg befizetés	2021. december 20.	Társasági adó	Havi előlegfizetésre kötelezett adózók előlegfizetési kötelezettsége.	–
	2021. december 20.	Termékdíj	Negyedik negyedévi előleg befizetése (bevallása a harmadik negyedévi bevallásban).	–
	2022. január 20.	Társasági adó	Negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók előlegfizetési kötelezettsége	–
	2022. január 20.	Innovációs járulék	Negyedik negyedévi előleg befizetése.	–
Társasági adófelajánlás	2021. december 31.	Társasági adó	A negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók a 2021. év utolsó negyedévi, 2022. január 20-áig esedékes adóelőlegük terhére, legfeljebb annak 80 százalékáig rendelkezhetnek.	21RENDNY
Társasági adófelajánlás	2021. december 31.	Társasági adó	A havi előlegfizetésre kötelezett adózók a 2022. év első havi, 2022. január 20-áig esedékes adóelőlegük terhére, legfeljebb annak 80 százalékáig rendelkezhetnek.	21RENDNY
Bevallás és adóelőlegek kiegészítése	2022. január 20.	Termékdíj	Termékdíj előleg kiegészítése, vagy a különbözet visszaigénylése a negyedik negyedévi kötelezettség bevallása során.	21KTBEV
Nyilatkozattétel	2021. december 31. (pénzügyi év utolsó napja)	Transzferár	Országonkénti jelentéshez kapcsolódó bejelentés benyújtása.	21T201T
Beszerzési számlák áttekintése	2022. január 20.	áfa	A 2020. évben keletkezett levonási jog kizárólag a 2021. év utolsó áfabevallásában szerepeltethető önellenőrzés nélkül.	2165

Az év végével sok adónem tekintetében választási lehetőségekkel is élhetünk, a legfontosabbak határidőkkel együtt:

Teendő		Határidő	Adónem	Mely esetben kell/lehet alkalmazni?	Nyomtatvány száma
Választások	Pénzforgalmi elszámolás választása	2021. december 31.	áfa	A választás feltételekhez kötött, az arra jogosult adózónak egyedileg érdemes végiggondolni, hogy kedvező-e számukra a váltás.	21T201T
	Adókötelezettség választása ingatlan értékesítésére, illetve bérbeadására	2021. december 31.	áfa	Amennyiben az adóalany adókötelessé kívánja tenni az ilyen jellegű tevékenységét. Azonban az az adóalany, aki él a választási jogával öt évig nem térhet el a választásától.	21T201T
	Adózási módszerek közti váltások	2021. december 31. *	KIVA	*Az adózási módszerek közti váltás bejelentését célszerű év végével megtenni.	21T201T
	Nyilatkozat	2022. január 31.	Termékdíj	Egyéni hulladékkezelést végzőnek évente.	22TKORNY
	Készletre vétel			Ha 2022-től a termékdíj megállapítására készletre vételkori adófizetést választ.
	Átalányfizetés			A tárgyévre átalánydíjfizetést választó adózóknak a feltételek fennállásától.
	Csoportos társasági adózás választása	Naptári évesek	Társasági adó	A naptári év szerint működő társaságok számára a kérelem benyújtásának határideje 2021. november 20-án lejárt. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.	’T118
	Csoportos társasági adózás választása	Eltérő üzleti évesek	Társasági adó	Eltérő üzleti év esetén a választás még lehetséges! A kérelmet az adóév utolsó napját megelőző hónap 1-20. között kell benyújtani.	’T118

Országonkénti Jelentéshez kapcsolódó bejelentés

A naptári üzleti évvel rendelkező vállalatcsoportok magyarországi tagvállalatainak 2021. december 31-ig kell az Országonkénti Jelentéshez („CbCR”) kapcsolódó éves bejelentési kötelezettségüket teljesíteniük a 2021-es évre. A bejelentési kötelezettség azokat a magyar társaságokat érinti, akik egy olyan multinacionális vállalatcsoport tagjai, amelyeknek az éves konszolidált bevétele eléri a 750 millió eurót, függetlenül a magyar jelenlét nagyságrendjétől. Az adózó ebben nyilatkozik arról, hogy saját maga nyújt be Országonkénti Jelentést, vagy nem kötelezett Országonkénti Jelentés benyújtására, és hogy helyette melyik másik csoporttag teljesíti ezt a kötelezettséget.

NAV törzsadatok ellenőrzése

Kapcsolt vállalkozások vonatkozásában többféle bejelentési kötelezettség is felmerülhet. Amennyiben pl. kapcsolt vállalkozásunkkal lépünk szerződéses viszonyba, az első szerződéskötéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni az Adóhatóságnak a másik fél adatait, illetve a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is. Ezt követően érdemes azt is megnézni, hogy minden dokumentáció-köteles kapcsolt ügylet esetében elkészültek-e a transzferár dokumentációk, mert azok elmulasztása esetében nyilvántartásonként és évenként 2 millió forint bírság szabható ki.

A 2020. évben keletkezett áfalevonási-jog érvényessége

Az Áfa törvény 153/A. §-ának 2016. január 1-jével történt módosítása miatt, a 2021. decemberi, illetőleg a 2021. IV. negyedéves, vagy éves bevallás esetén a 2021. évi áfabevallás benyújtása előtt fontos megvizsgálni az áfa analitikát és a beszerzési számlákat is. A szabály alapján a fizetendő adó csak az ugyanazon adómegállapítási időszakban keletkezett levonható áfával, vagy ezt megelőzően keletkezett, de legfeljebb a tárgyidőszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható áfa összegével csökkenthető.

„A levonási jog persze megmarad, azonban ahhoz, hogy a 2020-ban keletkezett levonható áfával csökkentsük a fizetendő adónkat, szükség lesz majd a teljesítési időpont szerinti áfa bevallási időszak önellenőrzésére. Éppen ezért érdemes a 2020-as teljesítési dátummal rendelkező, eddig levonásba nem helyezett beszerzési számlákat a 2021. decemberi, a 2021. IV. negyedéves, vagy a 2021. évi éves áfabevallásban szerepeltetni.”

– javasolja dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.

2022-től csökkentik a KIVA adókulcsát

A 2021-től könnyített belépési korlátok után újabb változásokkal szeretnék a KIVA-t népszerűsíteni. Az árbevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó belépési értékhatárt egymilliárdról hárommilliárd forintra emelték, és az adóalanyiság a korábbi hárommilliárd helyett csak hatmilliárd forintos árbevétel esetén szűnik meg. 2022-től a KIVA adókulcsát a korábbi 11 százalékról 10 százalékra csökkentik. Azoknak a több üzleti szolgáltatást is végző társaságoknak, ahol a piac diktálta tempó miatt magasak a bérköltségek, érdemes ismét megfontolniuk a KIVA-ra történő áttérést. A KIVA ugyanis kiváltja a személyi jellegű kifizetések utáni 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (hiszen a tervek szerint jövő évtől 13 százalékra csökkennének a bérek után fizetendő munkáltatói terhek), továbbá a 9 százalékos társasági adót sem kell a teljes adóévi eredményre kifizetni: a KIVA csak a tőkekivonásokat, így a ténylegesen kivett osztalékot adóztatja.

„Azt tanácsoljuk, hogy ha ezen adónem mellett döntenek, a KIVA hatálya alá történő bejelentkezést az üzleti év végére időzítsék, tekintettel arra, hogy a társasági adóról a KIVA-ra való áttérés egyben új üzleti évet is jelent, ily módon – egy évközi áttéréssel ellentétben – elkerülhető egy újabb beszámolókészítési kötelezettség és az ezzel járó többletköltség.”

– tette hozzá dr. H. Nagy Dániel.

Tényleges tulajdonosok „UBO” (ultimate beneficial owner) nyilvántartása

Idén hívták életre a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását. A nyilvántartáshoz történő adatszolgáltatás ugyan a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók feladata, ugyanakkor a számlavezetők felé történő adatszolgáltatásért maguk a cégek felelnek. A belső szabályzatok év végi frissítésekor javasolt módosítani a releváns belső szabályzatokat az UBO kapcsán, amiben rögzítik a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatokat és felelősöket.

Köztartozásmentes adózói adatbázis (KOMA)

Még mindig sokak előtt ismeretlen az a lehetőség, hogy magánszemélyek és cégek plusz adminisztrációtól kímélhetik meg magukat, amennyiben jelentkeznek a KOMA adatbázisba (Köztartozásmentes adózói adatbázis). Az adatbázisban való szereplés ugyanis helyettesíti a nullás igazolást (erre pl. közbeszerzési eljárásoknál vagy CSOK, otthonfelújítási támogatás, lakossági napelemes pályázat esetén van szükség), de mentesít az EKÁER kockázati biztosíték nyújtása alól is.

Related Topics:adó-év végi gazdaság szabályok teendők tipp változás

Up Next

Az irodai dolgozok hetente 1 munkanapot töltenek kereséssel

Don't Miss

Hatalmas munkaerőpiaci felbolydulást okozott a járványhelyzet

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!