Gazdaság
Fel kell készülni az év végi adóhatáridőkre és változásokra
A gyermeket nevelő szülők adóvisszatérítést kaphatnak.
Nemcsak az ünnepek, hanem számos adóhatáridő is közeledik, amikre fontos odafigyelni az érintetteknek. Több adózással összefüggő témában kiemelten fontos határidő 2021. december 20. és december 31. Jelentős változások az idei évtől, hogy a gyermeket nevelő szülők visszakaphatják a 2021. évre befizetett személyi jövedelemadójuk bizonyos részét, valamint létrehozták a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását. A változások részletei, valamint az év végi határidők és teendők listája a Mazars összefoglalójában olvashatók.
A gyermeket nevelő szülők – a Kormány egyik idei családtámogatási döntése értelmében – visszakaphatják a 2021. évre befizetett személyi jövedelemadójuk bizonyos részét, amennyiben megfelelnek a feltételeknek. Ők az ún. VISSZADO nevű nyomtatványon 2021. december 31-ig tehetnek nyilatkozatot a visszatérítés kiutalásához szükséges adataikról annak érdekében, hogy a NAV 2022. február 15-ig a kiutalást teljesíteni tudja. Nem kell benyújtania a nyomtatványt annak a szülőnek, akinek a részére a családi pótlékot folyósítják, mert ez esetben a MÁK-on keresztül a NAV rendelkezik már a kiutaláshoz szükséges adatokkal. Az szja-visszatérítést a Magyarországon kiküldetés keretében munkát végző külföldi magánszemélyek is igényelhetik.
Több adózással összefüggő témában is kiemelten fontos határidő 2021. december 20. és december 31. A Mazars szakértői összeállították a listát, hogy mire érdemes figyelni az év vége előtt és 2022 januárjában.
Adózási határidők
Az év vége közeledtével – a szektorspecifikus határidőket nem számítva – az alábbi adózási határidőkre fontos figyelni:
| Teendő | Határidő
(naptári éves adózóknál) |
Adónem | Mely esetben kell alkalmazni? | Nyomtatvány száma |
| Adó-/
járulékelőleg befizetés |
2021. december 20. | Társasági adó | Havi előlegfizetésre kötelezett adózók előlegfizetési kötelezettsége. | – |
| Termékdíj | Negyedik negyedévi előleg befizetése (bevallása a harmadik negyedévi bevallásban). |
– | ||
| 2022. január 20. | Társasági adó | Negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók előlegfizetési kötelezettsége | – | |
| Innovációs járulék | Negyedik negyedévi előleg befizetése. | – | ||
| Társasági adófelajánlás | 2021. december 31. | Társasági adó | A negyedéves előlegfizetésre kötelezett adózók a 2021. év utolsó negyedévi, 2022. január 20-áig esedékes adóelőlegük terhére, legfeljebb annak 80 százalékáig rendelkezhetnek. | 21RENDNY |
| A havi előlegfizetésre kötelezett adózók a 2022. év első havi, 2022. január 20-áig esedékes adóelőlegük terhére, legfeljebb annak 80 százalékáig rendelkezhetnek. | 21RENDNY | |||
| Bevallás és adóelőlegek kiegészítése | 2022. január 20. | Termékdíj | Termékdíj előleg kiegészítése, vagy a különbözet visszaigénylése a negyedik negyedévi kötelezettség bevallása során. | 21KTBEV |
| Nyilatkozattétel | 2021. december 31.
(pénzügyi év utolsó napja) |
Transzferár | Országonkénti jelentéshez kapcsolódó bejelentés benyújtása. | 21T201T |
| Beszerzési számlák áttekintése | 2022. január 20. | áfa | A 2020. évben keletkezett levonási jog kizárólag a 2021. év utolsó áfabevallásában szerepeltethető önellenőrzés nélkül. | 2165 |
Az év végével sok adónem tekintetében választási lehetőségekkel is élhetünk, a legfontosabbak határidőkkel együtt:
| Teendő | Határidő | Adónem | Mely esetben kell/lehet alkalmazni? | Nyomtatvány száma | |
| Választások | Pénzforgalmi elszámolás választása | 2021. december 31. | áfa | A választás feltételekhez kötött, az arra jogosult adózónak egyedileg érdemes végiggondolni, hogy kedvező-e számukra a váltás. | 21T201T |
| Adókötelezettség választása ingatlan értékesítésére, illetve bérbeadására | 2021. december 31. | áfa | Amennyiben az adóalany adókötelessé kívánja tenni az ilyen jellegű tevékenységét.
Azonban az az adóalany, aki él a választási jogával öt évig nem térhet el a választásától. |
21T201T | |
| Adózási módszerek közti váltások | 2021. december 31. * | KIVA | *Az adózási módszerek közti váltás bejelentését célszerű év végével megtenni. | 21T201T | |
| Nyilatkozat | 2022. január 31. | Termékdíj | Egyéni hulladékkezelést végzőnek évente. | 22TKORNY | |
| Készletre vétel | Ha 2022-től a termékdíj megállapítására készletre vételkori adófizetést választ. | ||||
| Átalányfizetés | A tárgyévre átalánydíjfizetést választó adózóknak a feltételek fennállásától. | ||||
| Csoportos társasági adózás választása | Naptári évesek | Társasági adó | A naptári év szerint működő társaságok számára a kérelem benyújtásának határideje 2021. november 20-án lejárt. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. | ’T118 | |
| Eltérő üzleti évesek | Eltérő üzleti év esetén a választás még lehetséges! A kérelmet az adóév utolsó napját megelőző hónap 1-20. között kell benyújtani. | ||||
Országonkénti Jelentéshez kapcsolódó bejelentés
A naptári üzleti évvel rendelkező vállalatcsoportok magyarországi tagvállalatainak 2021. december 31-ig kell az Országonkénti Jelentéshez („CbCR”) kapcsolódó éves bejelentési kötelezettségüket teljesíteniük a 2021-es évre. A bejelentési kötelezettség azokat a magyar társaságokat érinti, akik egy olyan multinacionális vállalatcsoport tagjai, amelyeknek az éves konszolidált bevétele eléri a 750 millió eurót, függetlenül a magyar jelenlét nagyságrendjétől. Az adózó ebben nyilatkozik arról, hogy saját maga nyújt be Országonkénti Jelentést, vagy nem kötelezett Országonkénti Jelentés benyújtására, és hogy helyette melyik másik csoporttag teljesíti ezt a kötelezettséget.
NAV törzsadatok ellenőrzése
Kapcsolt vállalkozások vonatkozásában többféle bejelentési kötelezettség is felmerülhet. Amennyiben pl. kapcsolt vállalkozásunkkal lépünk szerződéses viszonyba, az első szerződéskötéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni az Adóhatóságnak a másik fél adatait, illetve a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is. Ezt követően érdemes azt is megnézni, hogy minden dokumentáció-köteles kapcsolt ügylet esetében elkészültek-e a transzferár dokumentációk, mert azok elmulasztása esetében nyilvántartásonként és évenként 2 millió forint bírság szabható ki.
A 2020. évben keletkezett áfalevonási-jog érvényessége
Az Áfa törvény 153/A. §-ának 2016. január 1-jével történt módosítása miatt, a 2021. decemberi, illetőleg a 2021. IV. negyedéves, vagy éves bevallás esetén a 2021. évi áfabevallás benyújtása előtt fontos megvizsgálni az áfa analitikát és a beszerzési számlákat is. A szabály alapján a fizetendő adó csak az ugyanazon adómegállapítási időszakban keletkezett levonható áfával, vagy ezt megelőzően keletkezett, de legfeljebb a tárgyidőszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható áfa összegével csökkenthető.
„A levonási jog persze megmarad, azonban ahhoz, hogy a 2020-ban keletkezett levonható áfával csökkentsük a fizetendő adónkat, szükség lesz majd a teljesítési időpont szerinti áfa bevallási időszak önellenőrzésére. Éppen ezért érdemes a 2020-as teljesítési dátummal rendelkező, eddig levonásba nem helyezett beszerzési számlákat a 2021. decemberi, a 2021. IV. negyedéves, vagy a 2021. évi éves áfabevallásban szerepeltetni.”
– javasolja dr. H. Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója.
2022-től csökkentik a KIVA adókulcsát
A 2021-től könnyített belépési korlátok után újabb változásokkal szeretnék a KIVA-t népszerűsíteni. Az árbevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó belépési értékhatárt egymilliárdról hárommilliárd forintra emelték, és az adóalanyiság a korábbi hárommilliárd helyett csak hatmilliárd forintos árbevétel esetén szűnik meg. 2022-től a KIVA adókulcsát a korábbi 11 százalékról 10 százalékra csökkentik. Azoknak a több üzleti szolgáltatást is végző társaságoknak, ahol a piac diktálta tempó miatt magasak a bérköltségek, érdemes ismét megfontolniuk a KIVA-ra történő áttérést. A KIVA ugyanis kiváltja a személyi jellegű kifizetések utáni 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (hiszen a tervek szerint jövő évtől 13 százalékra csökkennének a bérek után fizetendő munkáltatói terhek), továbbá a 9 százalékos társasági adót sem kell a teljes adóévi eredményre kifizetni: a KIVA csak a tőkekivonásokat, így a ténylegesen kivett osztalékot adóztatja.
„Azt tanácsoljuk, hogy ha ezen adónem mellett döntenek, a KIVA hatálya alá történő bejelentkezést az üzleti év végére időzítsék, tekintettel arra, hogy a társasági adóról a KIVA-ra való áttérés egyben új üzleti évet is jelent, ily módon – egy évközi áttéréssel ellentétben – elkerülhető egy újabb beszámolókészítési kötelezettség és az ezzel járó többletköltség.”
– tette hozzá dr. H. Nagy Dániel.
Tényleges tulajdonosok „UBO” (ultimate beneficial owner) nyilvántartása
Idén hívták életre a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartását. A nyilvántartáshoz történő adatszolgáltatás ugyan a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók feladata, ugyanakkor a számlavezetők felé történő adatszolgáltatásért maguk a cégek felelnek. A belső szabályzatok év végi frissítésekor javasolt módosítani a releváns belső szabályzatokat az UBO kapcsán, amiben rögzítik a tényleges tulajdonosi nyilvántartásba történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó feladatokat és felelősöket.
Köztartozásmentes adózói adatbázis (KOMA)
Még mindig sokak előtt ismeretlen az a lehetőség, hogy magánszemélyek és cégek plusz adminisztrációtól kímélhetik meg magukat, amennyiben jelentkeznek a KOMA adatbázisba (Köztartozásmentes adózói adatbázis). Az adatbázisban való szereplés ugyanis helyettesíti a nullás igazolást (erre pl. közbeszerzési eljárásoknál vagy CSOK, otthonfelújítási támogatás, lakossági napelemes pályázat esetén van szükség), de mentesít az EKÁER kockázati biztosíték nyújtása alól is.
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét




