Kutatás-fejlesztési tevékenységét mutatta be a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara Kelet-Közép-Európa legjelentősebb élelmiszeripari rendezvényén a napokban. A SIRHA 2026 Budapest nemzetközi szakkiállításon az intézmény a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal és a LogBord Kft.-vel közös fejlesztéseit is bemutatta, köztük egy automata kisboltot, ami hamarosan az óvári campusra kerül.

Hetedik alkalommal rendezték meg a SIRHA Budapest nemzetközi élelmiszeripari szakkiállítást, amelynek a Hungexpo pavilonjai adtak otthont március 3. és 5. között. A program 30 ezer négyzetméternyi területen, több mint 400 kiállítóval várta az érdeklődőket, akik a Széchenyi István Egyetem, a Cibus Hungaricus Alapítvány és a LogBord Kft. közös standját is felkereshették. Az oda látogatók egy robotizált automata kisbolttal, hűtöttáru-átadásra szolgáló eszközzel és egy készétel-automata működésével ismerkedhettek meg szakemberek segítségével. Az egyetem az alapítvánnyal közösen, a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósítja meg azt a projektet, amelynek célja a használandó rendszerek valós körülmények közötti gyakorlati alkalmazása, valamint a pilot projektek keretein belül megvalósult jó megoldások továbbadása, oktatása az élelmiszerlánc minden résztvevője számára.

Az automata kisboltot hamarosan a Széchenyi-egyetem mosonmagyaróvári campusán helyezik üzembe, erről ünnepélyes keretek között állapodtak meg a felek. Az esemény résztvevői: Óvári Zsolt, a LogBord Kft. logisztikai és üzletfejlesztési vezetője, dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja, dr. Pőcze Péter László, az egyetem tulajdonában lévő Közért+ Zrt. vezérigazgatója, László Róbert, a LogBord Kft. ügyvezetője és dr. Ásványi Balázs, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vállalati kapcsolatokért felelős dékánhelyettese. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

Dr. Tóth Tamás kutatóprofesszor, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánja elmondta: a szakkiállításra kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységük, illetve vállalati kapcsolataik bemutatásával készültek, a főszerepbe pedig élelmiszeripari fejlesztések kerültek.

„A standunkon megtekinthető legnagyobb innováció az a robotokkal működtetett automata konténerbolt, amely hamarosan Mosonmagyaróvárra kerül, újfajta vásárlási élményt kínálva a hallgatóknak, a város polgárainak és a környékbelieknek. Az újdonság a digitális rövid ellátási láncok hazai megerősítését is szolgálja, hiszen modern formában segít eljuttatni a fogyasztókhoz az olyan helyi termékeket, mint például az egyetemünk által készített óvári sajt. A megoldás a legkorszerűbb, automatizált módon teszi lehetővé a nyomonkövethetőséget és a minőségbiztosítást, miközben értékesítési lehetőséget kínál többek között a helyi – esetünkben a szigetközi – termelőknek”

– részletezte a dékán. Megjegyezte: a fejlesztésben nemcsak az óvári kar vett részt, hanem az egyetem Digitális Fejlesztési Központja is.

Varga Péter Miklós, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára hozzáfűzte: az egyetemmel közös projekt fő missziója a digitalizáció beillesztése a rövid ellátási láncokba, ami kiválóan ötvözi a felek kompetenciáit. Az innováció különlegessége, hogy a bolt belsejében található raktáregységekből robotkarok készítik össze az applikáción keresztül megrendelt csomagot, továbbá az utántöltést és a raktárkészlet nyilvántartását is számítógép végzi.

László Róbert, a LogBord Kft. ügyvezetője kifejtette, cégük már húsz éve foglalkozik kereskedelmi informatikával, és elkötelezett az innovációfejlesztések iránt. „Tapasztalatunkkal egy olyan kezdeményezést szerettünk volna támogatni, ami amellett, hogy jövőbemutató megoldást kínál a fogyasztói problémákra, a piac fejlődése szempontjából és a társadalom számára is hasznos” – fogalmazott. Hozzátette: az ötletet az egyetem és az alapítvány hozta, ami kiválóan illeszkedett a cég üzleti céljaihoz, így született meg a mindenki számára előnyös együttműködés.

Dr. Nagy István agrárminiszter (középen) is méltatta a fejlesztést, ami szerinte a jövőben a mindennapjaink részévé válik majd. (Fotó: Adorján András/Széchenyi István Egyetem)

A szakkiállítást dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg, aki ellátogatott a Széchenyi István Egyetem standjára is.

„Büszke vagyok arra, hogy az egyetem ilyen fejlesztésekkel foglalkozik, és innovációjával megmutatja azt a jövőt, hogy miként tud éjjel-nappal, mindenki számára elérhető formában működni egy kisbolt – kiváló szolgáltatást nyújtva hallgatóknak, polgároknak”

– vélekedett. Hangsúlyozta:

„Ez a 21. század, ez a jövő, amit majd néhány év múlva teljesen hétköznapi módon élünk meg. Egy egyetemnek pedig ezt kell sugároznia magából, ezért hálás vagyok a Széchenyi-egyetemnek, hogy példát mutatnak”.

A Széchenyi-egyetem nem csupán innovatív termékeivel, hanem szakmai kerekasztal-beszélgetésekkel is hozzájárult a SIRHA programjának gazdagításához. Az intézmény standja három nap alatt nyolc fórumnak adott helyet a rövid ellátási láncokat érintő olyan témákban, mint a digitális élelmiszer-kereskedelmi ökoszisztéma, a termelők szerepe a közétkeztetésben, a funkcionális termékek, a fogyasztói igények változásai vagy épp az oktatási és szaktanácsadási igények. A beszélgetések résztvevői között a hazai felsőoktatási szféra kutatói mellett cégvezetők, állami és gazdasági szereplők, illetve neves élelmiszeripari szakértők is megtalálhatók voltak.

A „Polctól a platformig: automata boltok, rövid ellátási láncok és a digitális élelmiszeripar jövője” című fórum elején dr. Mayer Gábor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos arról beszélt, milyen fontos összekötni a termelőt és a fogyasztót egy olyan világban, ahol egyre népszerűbbek ugyan a helyi, egészséges és fenntartható termékek, de a piacok és vásárcsarnokok kevésbé elérhetőek a munka miatt elfoglalt, dolgozó emberek számára.

„Amikor olyan nagy szavakat használunk, mint szolgáltató vagy vállalkozó egyetem, akkor pont ilyen eszközökre gondolunk, és ilyenekre van szükségünk

– mutatott rá a Széchenyi-egyetem projektjének értékére.

– Ha az akadémia és a termékfejlesztés találkozik, és a kutatók kilépnek a laborokból, olyan termékek előállítására lesznek képesek, amik akár az üzleti környezet, akár a magánszemélyek számára új értéket teremthetnek.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A Samsung Electronics ma bejelentette, hogy a Galaxy S26 Ultra nyerte el a „Best in Show” díjat a spanyolországi Barcelonában megrendezett 2026-os Mobile World Congress (MWC) Global Mobile Awards (GLOMO Awards) gáláján. A mobilkommunikációs iparágat összefogó GSMA évente, az MWC keretében adja át a GLOMO-díjakat, hogy elismerje a mobilipar kiemelkedő innovációit.

A „Best in Show” kategória azokat a termékeket díjazza, amelyek új technológiai mércét állítanak fel az iparág számára. A legrangosabb elismerést idén a Samsung Galaxy S26 Ultra kapta meghatározó mobiltechnológiai megoldásaiért.

A díjazott Samsung Galaxy S26 Ultra

A március 4-i díjátadó ünnepségen a Galaxy S26 Ultra a csúcskategóriás hardver és az intuitív, proaktív One UI 8.5 szoftver zökkenőmentes együttműködéséért érdemelte ki a „Best in Show” címet. A Galaxy AI adaptív, a felhasználók környezetéhez igazodó intelligenciát kínál, amely leegyszerűsíti a mindennapi feladatokat, miközben kiemelt figyelmet fordít a biztonságra és a magánélet védelmére. Ezek a fejlesztések együttesen keltik életre a Samsung valaha volt legintuitívabb mobil AI-élményét, amelyet a felhasználói igények előrejelzésére terveztek.

A Galaxy S26 Ultrában mutatkozott be a vállalat első beépített Betekintésgátló kijelzője is. Ez a kijelzőtechnológiai áttörés privátabb, mégis élettel teli vizuális élményt nyújt a felhasználók számára. A készülékben egy egyedi lapkakészlet hajtja a minden eddiginél gyorsabb Galaxy AI-t, ezzel új szintre emeli a könnyed és gördülékeny mobilélményt a Galaxy S26 Ultra okostelefonokon.

„Az idei mezőny kivételesen erős volt

– mondta Shaun Collins, az MWC 2026 Best in Show zsűrijének elnöke.

– Olyan technológiát kerestünk, amely nemcsak innovatív és lenyűgöző, hanem valóban előreviszi az iparágat. A Samsung Galaxy S26 Ultra azzal tűnt ki, hogy tovább tágította a mobiltechnológia határait, miközben érdemi, a mindennapokban is érezhető hatást gyakorol az életünkre. Különösen az adatvédelmi innovációja jelent előrelépést olyan területeken, amelyek a mai digitális életmód mellett egyre fontosabbak: a biztonság, a személyes tér és a bizalom terén.”

 Az MWC Best in Show zsűrije kiemelte, hogy a több mint 3000 kiállító közül a Galaxy S26 Ultra azzal emelkedett ki, hogy a jövőbe mutató innovációkat már most elérhetővé tette. „Míg az MWC-n bemutatott számos technológia a jövőt vetíti előre, ez egy olyan termék, amelyet a felhasználók már ma kipróbálhatnak” – tette hozzá a testület.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy a Galaxy S26 Ultra nyerte el a »Best in Show« címet az idei GLOMO Awards gáláján

– mondta Stephanie Choi, a Samsung Electronics alelnöke és mobilkommunikációs üzletágának marketingvezetője.

– A Galaxy S26 Ultra egy olyan, AI ügynökökre épülő rendszerrel felszerelt telefon, amely hűen tükrözi a Samsung folyamatos elkötelezettségét az iparág előremozdítása iránt. Ez az elismerés különösen sokat jelent számunkra, látva az MWC-n felvonultatott rendkívüli innovációkat.”

A Galaxy S26 Ultra készülékről további információ a samsung.com weboldalon érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Az autózás világa tele van különleges teljesítményekkel, legyen szó innovatív fejlesztésekről vagy lenyűgöző autós kalandokról, amelyekről már mindenki hallott. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy számos ilyen eredmény a nőknek köszönhető.

A nemzetközi nőnap alkalmából a Hankook Tire idén azon hölgyek előtt (is) tiszteleg, akik zseniális meglátásaikkal és technikai fejlesztéseikkel biztonságosabbá és kényelmesebbé tették a közlekedést.

A technológia és a biztonság úttörői

Az autózás története elképzelhetetlen lenne Bertha Benz bátor vállalkozása nélkül. 1888-ban ő volt az első, aki egy közel 200 kilométeres útra indult az első automobillal, de az ő nevéhez fűződik az első „szervizelés” is: útközben jött rá a fékbetétek szükségességére, és egy cipész segítségével bőrből készíttette el azokat.

Hasonló úttörő szellem hajtotta Clärenore Stinnest is, aki 1927 és 1929 között elsőként autózta körbe a földet. Két évig tartó expedíciója során érintette a Szaharát és a befagyott Bajkál-tavat is. Ezt az utat olyan fejlesztések tették lehetővé, mint például Mary Anderson találmánya, aki 1903-ban szabadalmaztatta az első kézi működtetésű ablaktörlőt, miután megfigyelte, hogy a sofőröknek ki kell szállniuk az autóból a hó letakarításához. Az ő ötlete nélkül ma elképzelhetetlen lenne a biztonságos közlekedés rossz látási viszonyok között.

Innováció, amely irányt mutat

A közlekedésbiztonság másik nagy alakja Florence Lawrence, akit nemcsak az első filmcsillagként, hanem az „irányjelző” anyjaként is tisztelhetünk. Ő fejlesztette ki azt a mechanikus kart, amely jelezte a kanyarodási szándékot, valamint a hátsó jelzést, amely fékezéskor egy „Stop” feliratot villantott fel. Ezek a megoldások vetették meg az alapját a ma használatos modern index- és féklámparendszereknek. Ezt a szemléletet vitte tovább Stephanie Kwolek is, a kevlár feltalálója. Az általa kifejlesztett rendkívül ellenálló anyag ma már nemcsak a golyóálló mellények, hanem a prémium gumiabroncsok szerkezetének is nélkülözhetetlen eleme, fokozva azok tartósságát és biztonságát.

A versenypályáktól a mindennapi biztonságig

A női innovátorok öröksége ma is tovább él, többek között a versenypályákon, ahol a hölgyek nemcsak tervezőként, hanem pilótaként is a határokat feszegetik. A skót származású Susie Wolff például hosszú versenyzői pályafutást tudhat maga mögött, amely során a DTM (német túraautó-bajnokság) mezőnyében, majd később a Williams Formula–1-es csapatának tesztpilótájaként is bizonyított. Ezekben a nemzetközi versenysorozatokban kiemelt figyelmet kapnak a biztonsági fejlesztések, a pilóták védelméért pedig többek között a minőségi abroncsok is felelnek. A Hankook technológiai partnere a Formula E világbajnokságnak és hivatalos gumiszállítója a WRC-nek, ahol a legzordabb terepviszonyok között bizonyítanak az abroncsok.

Ebben a professzionális világban kulcsszerep jut az olyan szakembereknek, mint Sabina Park, a Hankook Tire tesztpilótája, aki nap mint nap a legextrémebb körülmények között teszteli az új fejlesztésű abroncsokat. Az ő precizitása és tapasztalata közvetlenül járulhat hozzá ahhoz, hogy a Hankook termékei a közutakon is maximális biztonságot nyújthassanak.

A nőnap tiszteletére a Hankook külön köszönetét fejezi ki azon hölgyeknek – a történelmi feltalálóktól a mai mérnökökön át a tesztpilótákig –, akik aktívan formálják a technológiai fejlődést. Legyen szó egy esős autópályás szakaszról vagy sűrű városi forgalomról, a biztonság egyik alapfeltétele az autó kifogástalan műszaki állapota és a gumiabroncsok rendszeres ellenőrzése. A Hankook szakértelmével és megbízható termékeivel minden sofőrt támogat abban, hogy mindenki épségben érjen úticéljához.

Boldog nőnapot kíván a Hankook!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!