Gazdaság
500 milliárd dolláros lehetőség a bankok számára
Az Accenture új kutatása szerint a hagyományos bankok közel 4 százalékkal növelhetnék éves bevételüket üzleti modelljeik újragondolásával, és a kizárólag digitális szolgáltatásokat nyújtó (digital-only) új banki és pénzügyi szolgáltatók innovatív stratégiáinak átvételével. Ez 2025-ig akár ötszáz milliárd dollár többletet is jelentene számukra.
„A The Future of Banking: It’s time for a change of perspective címmel közzétett jelentés közel 100 vezető hagyományos bank és 200 – kizárólag digitális szolgáltatást nyújtó (digital-only) – szereplő üzleti modelljét és a banki értékláncban betöltött szerepét elemzi.
Két általános üzleti modell került azonosításra:
- a vertikálisan integrált – hagyományos, lineáris üzleti modellek (a saját termékeket értékesítő szereplők, a más szállítók termékeit értékesítő szereplők és a másoknak technológiai és üzleti folyamatokat szállító szereplők); és
- a nem lineáris – alkalmazkodó üzleti modellek, azaz „csomagértékesítők”, amelyek a hagyományos értékesítésen túl, új ajánlatokat állítanak össze további hozzáadott értékkel; az ajánlatokat külső felek szolgáltatásaiba beágyazó vállalatok (pl. utólagos fizetési szolgáltatások, pl. “buy now, pay later”).
A jelentésben elemzett vezető bankok közül sokan vertikálisan integrált üzleti modellel rendelkeznek. A kutatás eredményei azonban azt mutatják, hogy azok a bankok, amelyek szétbontják hagyományos termékeiket (csomagjaikat), az innovatív külső partnerek segítségével új, személyre szabott ügyfélajánlatokkal gyorsabb növekedést és magasabb piaci értéket érhetnek el. A nem lineáris üzleti modelleket a hagyományos, vertikális integrált modellekkel ötvözve akár 3,8%-os éves többletnövekedésre tehetnek szert, amely 2025-ig összesen 518 milliárd dollár többletbevételt jelent.
„A bankszektor egészségesnek látszik, a nagy bankok globálisan masszív bevételt és nyereséget produkálnak”
– nyilatkozta Csontos Attila, az Accenture bankszektorért felelős vezetője.
„Azonban a helyzetet közelebbről megvizsgálva már látszik, hogy az alacsony kamatok, az élesebb verseny miatt csökkentett díjak, valamint a differenciálatlan termékkínálat lassan kikezdi a bankok GDP-részesedését. Ráadásul sok piacon a banki és fizetési szolgáltatásokból származó bevétel a régi szereplőktől az új belépőkhöz áramlik. A növekedés újraindításához a hagyományos bankoknak újra kell gondolniuk azt, hogyan tudnának az ügyfelek igényeinek megfelelő, vonzó terméket létrehozni. Ehhez pedig a vertikális integrált üzleti modellek felülvizsgálatára van szükség.”
A jelentés megjegyzi, hogy 2018 és 2020 között a digital-only szereplők jelentősen jobban teljesítettek a hagyományos bankoknál. A nem lineáris üzleti modelleket követők az árbevételükben 76%-os éves átlagos növekedést (CAGR) értek el, míg a hagyományos, vertikálisan integrált modelleket emuláló digitális szolgáltatók mindössze 44%-ot. A hagyományos bankok – a jóval nagyobb ügyfélkörük ellenére – még a legjobban teljesítő, fejlett piacokon is kevesebb mint 2%-os átlagos éves bevételnövekedésről számoltak be.
A kutatás felsorolja, hogy a hagyományos bankok milyen módon használják ki a meglévő erősségeiket (stabil mérlegfőösszeget, kockázatkezelési szakértelmet, hatósági szabályok ismeretét) az üzleti modelljük rugalmasságának növelésére és a versenytársaktól való megkülönböztetésre. A pénzintézeteknek érdemes az alábbi modellek egyikének, vagy kombinációjának bevezetését fontolóra venniük:
- Kizárólag a bankok által összeállított termékek értékesítése az értéklánc minden rétegét ellenőrizve az összeállítástól a forgalmazásig. Jelentős értéknövelő tényező, hogy képes legyen fúziókon és akvizíciókon keresztül konszolidálni tevékenységét és piaci részesedést szerezni.
- Disztribúcióvezérelt ökoszisztéma kiépítése, amelyen keresztül más vállalatok banki és pénzügyi termékeit is forgalmazzák, valamint piacot teremtenek a nem banki termékek forgalmazására.
- Méretgazdaságosság kialakítása technológiai és üzleti folyamatok biztosításával más vállalatok számára.
- Új ajánlatok létrehozása széttagolt termékek és szolgáltatások összekapcsolásával vagy csomagba foglalásával, amelyeket ezáltal maga a bank vagy egy külső fél is értékesíthet.
„A digitális működés már nem megkülönböztető jegy”
– mutatott rá Dilnisin Bayel, az Accenture egyesült királyságbeli stratégiai és tanácsadó csoportjának ügyvezető igazgatója.
„A növekedéshez nem elég, ha a hagyományos bankok saját maguk legjobb digitális verziójává fejlődnek, hanem ezzel együtt több üzleti modell párhuzamos működtetésére is képessé kell válniuk. Ehhez szemléletet kell váltaniuk, és fontolóra kell venniük az olyan alkalmazkodó modellek bevezetését, amelyek a termékinnovációt, a beágyazott disztribúciót, a célokat és a fenntarthatóságot helyezik előtérbe. Dönthetnek, hogy a jelenlegi ütemben folytatják az innovációt, vagy gyors követő, esetleg vezető pozícióból átalakítják üzleti modelljüket – a stagnálás nem opció.”
Gazdaság
Csökken a kereskedelem jövedelmezősége
Érdemi forrásokat nyit meg a kormány
Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.
Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.
dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.
Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen
Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.
Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.
A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.
Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.
A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.
A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.
Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.
A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.
Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új tranzakciós igazgató a PwC Magyarországnál
Májustól ismét a PwC csapatát erősíti Herodek Róbert. A szakember sokéves PwC-s tapasztalat birtokában tér vissza a vállalathoz a pénzügyi tanácsadás üzletág Executive Directoraként.
Róbert több mint 25 éves hazai és nemzetközi vállalati akvizíciós szakértelemmel rendelkezik. Korábban tíz évet töltött a PwC-nél, először a könyvvizsgálati, majd a tranzakciós tanácsadási üzletágban.
Tapasztalatainak egy részét külföldön szerezte: három évig a frankfurti irodában dolgozott, majd két évig vezette a tanácsadási szolgáltatási területet Belgrádban. Ezt követően 14 évig a közép-európai régió egyik meghatározó magánegészségügyi szolgáltatója, az Affidea csoport régiós üzletfejlesztési és befektetési igazgatójaként tevékenykedett. Inorganikus növekedési stratégiáért felelős vezetőként több mint 50 sikeres akvizíciót és zöldmezős beruházást irányított, így átfogó rálátása van az európai egészségügyi piacra. Közvetlenül a PwC-hez való visszatérését megelőzően egy magyar tranzakciós tanácsadó cégnél kamatoztatta tudását.
A szakember Executive Director pozícióban a PwC pénzügyi tanácsadási területét erősíti, és az általános magyarországi tanácsadási munkák mellett kiemelt fókusza a dinamikus fejlődés és konszolidáció előtt álló regionális magánegészségügyi szektor.
Róbert közgazdászként végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ACCA-képesítéssel rendelkezik, valamint Executive MBA-diplomát szerzett a CEU-n.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury
-
Okoseszközök7 nap ago
A HONOR 6 éves Android-támogatást vállal a napokban megjelent HONOR 400 szériához
-
Okoseszközök4 nap ago
HONOR 400 vagy 400 Pro? Összehasonlítottuk
-
Ipar4 nap ago
Energiaköltség-csökkentés pályázatok nélkül? – PPA, tárolók és innovatív finanszírozási megoldások cégek számára
-
Mozgásban2 hét ago
Világklasszis kerékpáros, Tadej Pogačar hosszú távú partnerséget kötött a Continental-lal
-
Gazdaság2 hét ago
A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba
-
Ipar1 hét ago
30 éves hazánk legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja, a DVM group
-
Egészség2 hét ago
A Huawei bemutatta legújabb innovációit Berlinben: fókuszban az egészség, a stílus és a hatékonyság