Gazdaság
500 milliárd dolláros lehetőség a bankok számára
Az Accenture új kutatása szerint a hagyományos bankok közel 4 százalékkal növelhetnék éves bevételüket üzleti modelljeik újragondolásával, és a kizárólag digitális szolgáltatásokat nyújtó (digital-only) új banki és pénzügyi szolgáltatók innovatív stratégiáinak átvételével. Ez 2025-ig akár ötszáz milliárd dollár többletet is jelentene számukra.
„A The Future of Banking: It’s time for a change of perspective címmel közzétett jelentés közel 100 vezető hagyományos bank és 200 – kizárólag digitális szolgáltatást nyújtó (digital-only) – szereplő üzleti modelljét és a banki értékláncban betöltött szerepét elemzi.
Két általános üzleti modell került azonosításra:
- a vertikálisan integrált – hagyományos, lineáris üzleti modellek (a saját termékeket értékesítő szereplők, a más szállítók termékeit értékesítő szereplők és a másoknak technológiai és üzleti folyamatokat szállító szereplők); és
- a nem lineáris – alkalmazkodó üzleti modellek, azaz „csomagértékesítők”, amelyek a hagyományos értékesítésen túl, új ajánlatokat állítanak össze további hozzáadott értékkel; az ajánlatokat külső felek szolgáltatásaiba beágyazó vállalatok (pl. utólagos fizetési szolgáltatások, pl. “buy now, pay later”).
A jelentésben elemzett vezető bankok közül sokan vertikálisan integrált üzleti modellel rendelkeznek. A kutatás eredményei azonban azt mutatják, hogy azok a bankok, amelyek szétbontják hagyományos termékeiket (csomagjaikat), az innovatív külső partnerek segítségével új, személyre szabott ügyfélajánlatokkal gyorsabb növekedést és magasabb piaci értéket érhetnek el. A nem lineáris üzleti modelleket a hagyományos, vertikális integrált modellekkel ötvözve akár 3,8%-os éves többletnövekedésre tehetnek szert, amely 2025-ig összesen 518 milliárd dollár többletbevételt jelent.
„A bankszektor egészségesnek látszik, a nagy bankok globálisan masszív bevételt és nyereséget produkálnak”
– nyilatkozta Csontos Attila, az Accenture bankszektorért felelős vezetője.
„Azonban a helyzetet közelebbről megvizsgálva már látszik, hogy az alacsony kamatok, az élesebb verseny miatt csökkentett díjak, valamint a differenciálatlan termékkínálat lassan kikezdi a bankok GDP-részesedését. Ráadásul sok piacon a banki és fizetési szolgáltatásokból származó bevétel a régi szereplőktől az új belépőkhöz áramlik. A növekedés újraindításához a hagyományos bankoknak újra kell gondolniuk azt, hogyan tudnának az ügyfelek igényeinek megfelelő, vonzó terméket létrehozni. Ehhez pedig a vertikális integrált üzleti modellek felülvizsgálatára van szükség.”
A jelentés megjegyzi, hogy 2018 és 2020 között a digital-only szereplők jelentősen jobban teljesítettek a hagyományos bankoknál. A nem lineáris üzleti modelleket követők az árbevételükben 76%-os éves átlagos növekedést (CAGR) értek el, míg a hagyományos, vertikálisan integrált modelleket emuláló digitális szolgáltatók mindössze 44%-ot. A hagyományos bankok – a jóval nagyobb ügyfélkörük ellenére – még a legjobban teljesítő, fejlett piacokon is kevesebb mint 2%-os átlagos éves bevételnövekedésről számoltak be.
A kutatás felsorolja, hogy a hagyományos bankok milyen módon használják ki a meglévő erősségeiket (stabil mérlegfőösszeget, kockázatkezelési szakértelmet, hatósági szabályok ismeretét) az üzleti modelljük rugalmasságának növelésére és a versenytársaktól való megkülönböztetésre. A pénzintézeteknek érdemes az alábbi modellek egyikének, vagy kombinációjának bevezetését fontolóra venniük:
- Kizárólag a bankok által összeállított termékek értékesítése az értéklánc minden rétegét ellenőrizve az összeállítástól a forgalmazásig. Jelentős értéknövelő tényező, hogy képes legyen fúziókon és akvizíciókon keresztül konszolidálni tevékenységét és piaci részesedést szerezni.
- Disztribúcióvezérelt ökoszisztéma kiépítése, amelyen keresztül más vállalatok banki és pénzügyi termékeit is forgalmazzák, valamint piacot teremtenek a nem banki termékek forgalmazására.
- Méretgazdaságosság kialakítása technológiai és üzleti folyamatok biztosításával más vállalatok számára.
- Új ajánlatok létrehozása széttagolt termékek és szolgáltatások összekapcsolásával vagy csomagba foglalásával, amelyeket ezáltal maga a bank vagy egy külső fél is értékesíthet.
„A digitális működés már nem megkülönböztető jegy”
– mutatott rá Dilnisin Bayel, az Accenture egyesült királyságbeli stratégiai és tanácsadó csoportjának ügyvezető igazgatója.
„A növekedéshez nem elég, ha a hagyományos bankok saját maguk legjobb digitális verziójává fejlődnek, hanem ezzel együtt több üzleti modell párhuzamos működtetésére is képessé kell válniuk. Ehhez szemléletet kell váltaniuk, és fontolóra kell venniük az olyan alkalmazkodó modellek bevezetését, amelyek a termékinnovációt, a beágyazott disztribúciót, a célokat és a fenntarthatóságot helyezik előtérbe. Dönthetnek, hogy a jelenlegi ütemben folytatják az innovációt, vagy gyors követő, esetleg vezető pozícióból átalakítják üzleti modelljüket – a stagnálás nem opció.”
Gazdaság
Az új korszak elvárásAI: a vas már nem elég, stabil háttérre is szükség van
A mesterséges intelligencia egyre mélyebben épül be az üzleti folyamatokba, ezért a vállalatok körében ugrásszerűen nő az igény a hosszú távon is stabil AI-környezetek iránt. Sok szervezetnél ráadásul alapelvárás, hogy saját adatközpontban maradjanak az érzékeny adatok és az AI-alkalmazások, vagyis a vállalatoknak helyben kell megteremteniük az AI biztonságos és kiszámítható működésének feltételeit.
A SUSE szakértői szerint ehhez az új hardverek mellett olyan AI-környezetre van szükség, amely megbízhatóan és tervezhető költségek mellett üzemeltethető.
„A vállalati AI gyorsan terjed, és ezzel együtt folyamatosan nő az igény olyan infrastruktúra iránt, amely biztosítja az adatok feletti kontrollt és a szabályozott környezetekhez szükséges irányítást.”
– mondta John Fanelli, az NVIDIA vállalati szoftverekért felelős alelnöke
A mesterséges intelligencia fokozatosan szerves részévé válik a vállalatok mindennapjainak. Sok cég már nem tesztjelleggel, hanem élesben használ AI-t, és egyre több helyen jelennek meg olyan megoldások is, amelyek több modellt és AI-ügynököt kapcsolnak össze egyetlen környezetben.
Új technológiák, új igények
Ez a változás új elvárásokat teremt a vállalati IT és az infrastruktúra területén is. Számos iparágban ugyanis alapelvárás, hogy az érzékeny adatokat kizárólag saját adatközpontban kezeljék, és az AI-alkalmazásokat is olyan környezetben futtassák, ahol a szervezet közvetlen kontrollt gyakorolhat a rendszerek, a költségek és a biztonságos üzemeltetés felett. Erre bizonyos esetekben adatvédelmi és szabályozási elvárások miatt van szükség, más esetekben pedig a vállalatok szeretnének nagyobb biztonságot és jobb rálátást az infrastruktúrára.
A szervezeteknek ezért korszerűsíteniük kell IT-környezetüket, ha az AI-szolgáltatásoktól is ugyanolyan folyamatos, kiszámítható és megbízható működést várnak el, mint minden más rendszerüktől. Ezek a modern megoldások ugyanis új típusú terhelést jelentenek, miközben a hagyományos infrastruktúrák többségét eredetileg nem ilyen igényekre tervezték.
A hardver csupán félkarú óriás
Az új igényekre a hardvergyártók is gyorsan reagálnak. Az olyan új generációs AI-hardverek, mint az NVIDIA Rubin platform kifejezetten az összetettebb vállalati AI-ökoszisztémák kiszolgálására készülnek. Az ilyen megoldások fejlesztésénél már nemcsak a nagyobb számítási teljesítményt tartják szem előtt, hanem azt is, hogy a rendszerek jól skálázhatók és hatékonyan működtethetők legyenek. A hardver ezért egyre inkább stratégiai szerepet kap az AI-infrastruktúrában.
Az új AI-hardverek azonban csak akkor teremtenek valódi üzleti értéket, ha olyan környezet egészíti ki őket, amely biztonságosan, átláthatóan és kiszámíthatóan működtethető. Ha ez a háttér hiányzik, a vállalatok nem tudják teljes mértékben kihasználni a nagy teljesítményű hardverben rejlő lehetőségeket: az új megoldások nehezebben skálázhatók, több erőforrást és költséget igényel az üzemeltetésük, és nagyobb kockázatot jelenthetnek a napi vállalati működésben is.
Stabil alap, biztos háttér
A vállalatoknak tehát olyan AI-környezetekre van szükségük, amelyek saját infrastruktúrán belül is támogatják a biztonságos és szabályozott működést, a SUSE AI pedig pontosan ezt nyújtja. A helyben működtethető, nyílt, vállalati felhasználásra szánt platform segítségével a szervezetek adatközpontokban, hibrid vagy air-gapped (internettől elzárt) környezetekben futtathatják az AI-szolgáltatásokat, miközben az érzékeny adatokat saját ellenőrzésük alatt tarthatják. Ez nagyobb kontrollt, biztonságosabb működést és auditálható AI-használatot tesz lehetővé a vállalati környezetben.
A platform beépített megfigyelési és elemzési funkcióinak köszönhetően jól nyomon követhetők a legfontosabb mutatók, például a tokenhasználat és az ehhez kapcsolódó költségek, valamint a GPU-k teljesítménye és kihasználtsága. Ezáltal a vállalatok jobban átláthatják és kézben tarthatják a költségeket, ami támogatja a stratégiai tervezést és a megbízhatóbb AI-működést.
A megoldás megfelelő alapot nyújt a vállalati AI-alkalmazások használatához olyan területeken, ahol egyszerre fontos az érzékeny adatok védelme, a szabályozott működés és a kiszámítható üzemeltetés. Ilyenek lehetnek például a saját infrastruktúrán futó generatív AI-megoldások, a belső tudásbázisokra épülő alkalmazások vagy más olyan AI-folyamatok, ahol a szervezetek nem akarják az adatokat külső, zárt platformokra vinni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kétmilliárd forintról döntött a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. első negyedévében 66 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 3,3 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg.
A TSZSZ az időszakban 33 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 1,92 milliárd forintot ítélt meg. Emellett 4 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A kiadott szakvélemények száma az előző év azonos időszakához képest 43 százalékkal, a megítélt összeg pedig 150 százalékkal nőtt.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független köztestületi szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Az idei év első három havi kérelmeinek zöme egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez.
Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre. A TSZSZ háromtagú szakértői tanácsa egy helyszíni szemle és a benyújtott dokumentumok alapján állapítja meg a teljesítés mértékét, így segíti a viták gyors lezárását. A szakvélemény elsődleges célja, hogy az segítse a felek megegyezését, de bírósági eljárás esetén jelentős előnyt jelent a szakvélemény, ugyanis az rövidebb határidőkkel és speciális eljárási szabályok mellett használható fel. Az eljárás határideje alapesetben 30 nap, indokolt esetben legfeljebb 60 nap. A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 3 százaléka, de minimum 200 ezer és legfeljebb 2 millió forint. A TSZSZ eljárása elektronikusan, egyszerű űrlapkitöltéssel indítható, így az építőipari szereplők gyorsan és hatékonyan juthatnak szakértői állásfoglaláshoz akár régebbi, még el nem évült szerződéseik kapcsán is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
SZÉP kártya-láz a boltokban: milliárdok mentek élelmiszerre
Soha nem látott roham indult a boltokban, miután a SZÉP kártyával hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. 2025. december 1-jétől idén április 30-ig 44 ezer K&H kártyabirtokos használta fel cafeteriáját bevásárlásra. A friss adatok szerint összesen 4,7 milliárd forintot költöttek el az élelmiszerüzletekben, ami a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest közel 1,5 milliárdos növekedést mutat.
A számok döbbenetesek: az öt hónapos időszak teljes SZÉP-kártyás forgalmának több mint 30 százaléka élelmiszer-vásárlásokból származott, igaz, ebbe beleesett a tavalyi karácsonyi időszak is. Kimondható, hogy amíg hideg élelemért is lehetett SZÉP kártyával fizetni, addig a cafeteria-rendszer legismertebb eleme már nemcsak a pihenést és kikapcsolódást szolgálta, hanem a mindennapi megélhetés egyik fontos pénzügyi lába lett.
A vásárlási szokásokból az is jól látszik, hogy a felhasználók tudatosan és nagyobb volumenben költöttek. Az átlagos kosárérték elérte a 9200 forintot, vagyis sokan nem csupán néhány terméket vásároltak, hanem a kártyabirtokosok többsége jelentősebb, tervezett nagybevásárlások finanszírozására használta a keretét.
„Kiemelkedő érdeklődés övezte a hideg élelmiszerek SZÉP kártyával történő fizetését. És nemcsak a költési adatokban jelentett látható szintlépés, hanem a fizetési technológiák terén is
– hangsúlyozta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági és kkv-szegmens marketingvezetője.
– Az ügyfeleink 5 százaléka használta digitális SZÉP kártyáját a fizetésnél. A digitális fizetés növekvő népszerűsége is igazolja, hogy a könnyű és gyors felhasználói élmény, valamint a technológiai naprakészség ma már alapvető elvárássá kezd válni bevásárláskor. Nem kérdés tehát, hogy a kkv-szektor számára a SZÉP kártya valódi stratégiai eszköz, akár cafeteriaként adják munkavállaóiknak, akár úgy, hogy maguk válnak elfogadóhellyé.”
Bár a K&H SZÉP-kártyás forgalmi statisztikákban továbbra is a nagyvállalatok dominálnak, a kisvállalkozások szerepe is érezhetően megnőtt ebben az időszakban, ami egyben azt is eredményezte, hogy a forgalom egy része közvetlenül a helyi közösségekben maradhatott, hozzájárulva a gazdasági sokszínűség megőrzéséhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Új szintre emelik az ipari vállalatok versenyképességét a Schneider Electric Hannover Messe-n bemutatott megoldásai
-
Egészség2 hét ago
Megfelelő kézmosással akár 50%-kal csökkenthető a kórokozók terjedése az egészségügyi intézményekben
-
Ipar2 hét ago
PEZ adagoló-összeszerelő gép fejlesztése
-
Egészség2 hét ago
Nem lusták a magyarok, csak biokémiailag kimerültek
-
Gazdaság2 hét ago
A Kia megkezdi az új XCeed gyártását a zsolnai gyártóüzemben
-
Gazdaság2 hét ago
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Széchenyi István Egyetem komplex képzésfejlesztési programja
-
Szórakozás1 hét ago
Ismét megtelt egyetemistákkal a Schneider Electric budapesti központja
-
Gazdaság1 hét ago
27 díjat nyert az LG Electronics a 2026-os Red Dot Design Awardon




