Gazdaság

Újból csökkent az IT-szakokra jelentkezők száma

Minden eddiginél nagyobb lehet az informatikushiány, mivel egyrészt megtörni látszik az IT-szakok iránti növekvő érdeklődés évtizedes trendje, másrészt továbbra is nagyon magas a lemorzsolódás és az elvándorlás, a tanári szakokra pedig egyre kevesebben végeznek – derül ki az IVSZ szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel. Az elmúlt évtizedben emelkedett, azonban még mindig 20% alatti a nők aránya az informatika szakokon.

Jelentősen, 30 százalékkal nőtt az IT-alapszakokra 2009 és 2019 között jelentkezők száma az összes alapszakra jelentkezők számának 16 százalékos csökkenése mellett, a folyamatos emelkedés azonban 2020-ban megtört – derül ki az IVSZ szakértőinek az IT-felsőoktatás mennyiségi bővítését és minőségi javítását célzó „Programozd a jövőd” projekt keretében készült kutatásából. A visszaesést a szakértők szerint a felvételi követelmények szigorítása, az emelt szintű érettségi bevezetése okozta, amelynek következtében általában is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, ami az informatikai szakokat is értintette. 2022-re kismértékben tovább csökkent az általános felvételi eljárás keretében jelentkezők száma, de az informatika alapszakok esetében az átlagosnál kisebb volt a visszaesés. A mesterképzések esetében a jelentkezők, a felvettek és a képzést megkezdők száma 2015 óta folyamatos emelkedik, ugyanakkor 2022-ben évek óta először csökkent a jelentkezők száma.

A kutatás talán leginkább aggasztó mutatója, hogy a STEM, és különösen a matematika- és informatika tanári képzésekre felvett jelentkezők száma a 2015/2016-os tanév óta fokozatosan csökken: a 2020/2021-es tanévben felvettek száma alig több mint fele a 2015/2016-os tanévben felvettek számának. A lemorzsolódás matematika- és informatikatanári szak esetében is nagyon jelentős: 2019-ben mindkét szak esetében az oklevelet szerzettek száma kevesebb, mint 38%-a volt a képzést öt évvel korábban megkezdők számának.

Tovább súlyosbodhat az informatikushiány

Az IVSZ 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése már 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávlatban a hiányzó IT-szakemberek számát Magyarországon.

„Amennyiben mostani előrejelzésünk helytálló, a hazai IT-szakemberhiány néhány éven belül ennél is jóval nagyobb méreteket ölthet”

– mondta Vinnai Balázs.

A hiány oka a csökkenő jelentkezőszámok mellett az informatikai szakokon hagyományosan jellemző magas lemorzsolódási arány: az elemzést készítő szakértők becslése szerint 2020 előtt az alapszakokon 50 százaléknál is magasabb volt a lemorzsolódás, vagyis a felvételizők több mint fele (legalábbis a képzési időn belül) nem szerez diplomát. Az informatika szakokat elhagyók egy része feltehetően nem mond le az IT-pályáról, hanem külföldön folytatja tanulmányait, elhelyezkedik egy cégnél és diploma nélkül dolgozik IT-s munkakörben vagy felnőttképzés (pl. bootcamp iskola) keretében igyekszik kiegészíteni tanulmányait.

Bár pontos számok az elvándorolt informatikus hallgatókról nem állnak rendelkezésre, az Eurostat adatai szerint 2013 és 2019 között folyamatosan emelkedett Magyarországon a tanulási céllal kivándorló fiatalok száma.

„A külföldön is tanult szakemberekre ugyan nagy szükség lenne a magyar munkaerőpiacon, ezek a diákok azonban nagy eséllyel kint is maradnak, ha külföldi állásajánlatot kapnak, hiszen az informatikus nemcsak nálunk hiányszakma. A döntéshozóknak ezért az egyetemi reformok, a sikeresebb végzési arány elérése mellett a fiatalok pályaorientációjára is koncentrálnia kell, hogy enyhíteni lehessen az informatikushiányt. Ezt biztosíthatná többek között az IVSZ által javasolt „Programozd a jövőd 2030” program elindítása, amely az egyetemi szintű képzés mennyiségi bővítése és – kurrens tudással rendelkező piaci szakemberek bevonásával – minőségi javítása mellett a szakképzési és a felnőttképzési rendszerben is elősegítené általában a STEM, illetve konkrétan az IT-szakemberek képzését. Különös hangsúlyt kellene helyezni mind a STEM, mind az informatika tanári szakok iránti érdeklődés növelésére, mert jó tanárok is kellenek ahhoz, hogy az informatikushiány ne vezessen a hazai cégek versenyképességének romlásához”

– tette hozzá Vinnai.

Az IVSZ megoldási javaslatai

Az IVSZ Összefogás a Digitális Magyarországért című kiáltványa több javaslatot is megfogalmaz egyfelől az informatikushiány mérséklése, másfelől a magyar digitális ökoszisztéma fejlődését ugyancsak korlátozó digitális kompetenciahiány enyhítése érdekében.

Az IT-szakokra jelentkezők számát az IVSZ – a Programozd a jövőd program számos, már bevált elemei mellett – nagy volumenű STEM-/IT-ösztöndíjprogrammal javasolja felpörgetni. Kiemelt hangsúlyt célszerű helyezni a nem informatikai szakokon az olyan interdiszciplináris képzések elindítására, amelyek az adott szakterület (például agrárium, gépgyártás, stb.) digitális átalakulásával összefüggő technológiai, munkaszervezési és üzletfejlesztési kérdéseket is bemutatják.

„Talán az egyetemi képzések fejlesztésénél is fontosabb, hogy már a középiskolában megismerjék a diákok a szakmában rejlő lehetőségeket, hiszen itt dől el, jelentkezik-e valaki informatikához kapcsolódó szakra. Erre több eszköz is rendelkezésre áll: az IVSZ többek között a Digitális Oktatási Stratégia aktualizálását és digitális kompetencia-minimum bevezetését javasolja”

– mondta Vinnai Balázs.

A magasabb szintű digitális kompetenciák fejlesztésére, illetve az alapszintű informatikai tudással már rendelkezők továbbképzésének támogatására a szervezet szerint egy képzési hitelprogram, illetve digitális képzési voucher bevezetése lenne indokolt. Emellett szükség van egy szélesebb körű tájékoztató kampányra is, amely a nem IKT-szektorban dolgozó munkavállalók számára is bemutatja, hogy miként alakulnak át a hagyományos munkakörök és munkafolyamatok, illetve milyen tudásra és képességekre van szüksége azoknak, akik a digitális transzformáció nyertesei közé szeretnének tartozni.

Related Topics:alacsony IT jelentkezők munkaerőhiány szak tanulás

Up Next

Véget ért az ünnep, de a kedvezmények maradnak

Don't Miss

Kanada kitiltja a kínai Huawei Technologies-t az 5G hálózatokból

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Nagy pofonba futhatnak bele azok az Otthon Start igénylők, akik ezzel nincsenek tisztában

A BiztosDöntés.hu szakértőihez érkező kérdések alapján sokak számára kulcsfontosságú a 10 százalékos önerő lehetősége az Otthon Start hitelnél, ám van ezzel kapcsolatban egy gyakori félreértés.

Ezt ugyanis a többség úgy értelmezi, hogy a lakásvásárláshoz elegendő lesz majd a vételár 10 százaléka, míg a fennmaradó részt lehet majd a 3 százalékos kamatú hitellel finanszírozni. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, és bizony előfordulhat majd, a vételár nem 10, hanem akár 20-30 százalékát is saját forrásból kell előteremteni. Mutatjuk, miért van ez, és miért nem mond ellent a 10 százalékos elvárásnak.

Az Otthon Start hitel nem csak azért előnyös sokak számára, mert az állami támogatásnak köszöngetően mindössze 3%-os fix kamattal igényelhető – miközben a piaci kamatok 6,18 és 7,99% között vannak -, hanem azért is, mert kortól és ingatlantól függően akár 10 százalékos önerővel is hozzá lehet majd jutni. Ez azért nagy szó, mert normál esetben a bankok legalább 20 százalék saját forrás bevonását várják el az adóstól.

Ezzel kapcsolatban azonban van egy gyakori félreértés. A BiztosDöntés.hu szakértői szerint ugyanis sokan úgy értelmezik a 10 százalékos önerőt, hogy elegendő a megvásárolni kívánt ingatlan vételárának 10 százalékát előteremteniük saját forrásból, a fennmaradó részt pedig hitelből finanszírozhatják. Ez azonban hibás elgondolás.

Ezért kellhet több önerő!

A bankok ugyanis egy lakáscélú jelzáloghitel esetében – ilyen az Otthon Start is – nem a vételár 90%-áig hitelezhetnek, hanem az úgynevezett becsült forgalmi érték 90 százalékát adhatják legfeljebb oda. Ez pedig nem feltétlenül azonos a vételárral.

A forgalmi értéket rendszerint a bank által kirendelt független értékbecslő állapítja számos szempont (pl. infrastruktúra, állapot, építőanyag) alapján, de Budapesten, a megyei jogú városokban, a megyeszékhelyeken és a budapesti agglomerációban mind gyakoribb a statisztikai értékbecslés is. (Ilyenkor az ingatlan értékét statisztikai adatok felhasználásával határozzák meg.) Bármelyikről is legyen szó, az értékbecslés során az ingatlan aktuális forgalmi értékét állapítják meg, ami lehet alacsonyabb, vagy akár magasabb is a vételárnál.

Amennyiben a forgalmi érték az alacsonyabb, akkor a vételár 10 százalékánál több önerőre lesz szükség. Például, ha egy 100 millió forintért megvásárolt családi házat az értékbecslő 80 millió forintra értékel, akkor legfeljebb 72 millió forint hitelt adhat a bank (a 80 millió forint 90 százalékát). Ebben az esetben 28 millió forint önerőre lesz szükség, ami a vételár 28 százaléka.

Ha viszont a vevő jó üzletet kötött, és a 100 millió forintért megvásárolt ingatlant 110 millió forintra értékeli az értékbecslő, akkor is legfeljebb a vételár 90 százaléka lehet a hitelösszeg, vagyis 10 millió forintot mindenképpen saját forrásból kell beletennie a vevőnek.

Ha ez nem volna még elég, a bank nem feltétlenül fogja odaadni hitelként a forgalmi érték 90 százalékát sem, ezt ugyanis még csökkentik, így kapják meg az úgynevezett hitelbiztosítéki értéket (HBÉ). Végül pedig ennek a 90 százaléka lehet majd legfeljebb a hitelösszeg. A HBÉ rendszerint 10-30 százalékkal alacsonyabb a forgalmi értéknél, hogy pontosan mennyivel, az függ az ingatlan típusától és elhelyezkedésétől.

A hitelbiztosítéki érték azért alacsonyabb a forgalmi értéknél, mert a bank itt úgy kalkulál, hogy ezen az áron az ingatlan gyorsan, jellemzően három hónapon belül értékesíthető lenne abban az esetben, ha az adós nem fizet, emiatt pedig végül fel kellene mondania a hitelszerződést. Ez persze nem érdeke sem az adósnak, sem a banknak.

Miért lehet ez veszélyes?

Az előre vártnál nagyobb szükséges önerő akkor jelenthet komoly problémát, ha a vevő az ingatlant már lefoglalózta. Amennyiben pedig nem tudja előteremteni a plusz összeget, és végül emiatt eláll a szerződéskötéstől, akkor a foglalót az eladó megtarthatja.

A BiztosDöntés.hu szakértői szerint ezért a foglaló kifizetése előtt célszerű megkeresni a finanszírozó bankot, ahol előzetes hitelbírálat és előzetes értékbecslés kérhető. Így előre megtudhatjuk, hogy az igazolt nettó jövedelmünk és az ingatlan értéke alapján mekkora összegű hitelre számíthatunk.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Zsebpénz a banktól? Akár több tízezer forintot is kaphatnak a fiatalok az első bankszámlájuk mellé

Sok bank kínál egyösszegű bónuszokat a gyerek- és diákszámlák nyitása mellé, ráadásul a számla ajánlása után is több tízezer forint járhat – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Ráadásul a bankszámlák fenntartása jellemzően díjmentes. De mi kell a jó választáshoz és a bónuszok bezsebeléséhez?

A bankok versenyeznek a fiatalokért, így nem csupán díjmentes számlavezetést, bankkártyát és vonzó digitális újításokat kínálnak, hanem több tízezer forint jóváírást is adnak a számlák mellé.

Két fő típusa van a bónuszoknak: a számlanyitási jóváírás és az ajánlói program.

Az előbbi lényege, hogy a bank egy előre meghatározott összeget, jellemzően 10-30 ezer forintot jóváír a frissen megnyitott számlán, ha a fiatal teljesít néhány egyszerű feltételt.

A feltételekben rejlik a lényeg

A jóváírásnak szinte mindig feltételei vannak. Ezeket a bankok a hirdetményeikben és a kondíciós listáikban részletezik. A leggyakoribb feltételek a következők a BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint:

Digitális aktivitás: le kell tölteni és aktiválni kell a bank mobilalkalmazását.

Kártyahasználat: a számlanyitást követő 1-2 hónapban vásárolni kell a bankkártyával egy meghatározott számú alkalommal, és általában azt is meghatározzák, hogy minimum mekkora összegben. Ez jellemzően 1000 forint alkalmanként, így gyorsan összejöhet a feltétel teljesítése.

Rendszeres jövedelem: míg a felnőtt számlacsomagoknál szinte mindig elvárás, hogy rendszeresen, azaz havonta érkezzen bizonyos összegű jóváírás a számlára (például a munkabér), ez nem vonatkozik a gyerek- és diákszámlákra. 18 éves kor felett már a diákszámláknál is találkozhatunk hasonlóval, de jellemzően alacsonyabb összegekkel.

Időkorlát: a feltételeket általában időkorláton belül, például a számlanyitástól számított 30-60 napon belül kell teljesíteni.

Mielőtt diákszámlát nyitna valaki, érdemes átgondolnia, hogy a kért feltételeket a mindennapi pénzügyi szokásaival teljesíteni tudja-e. Ha például valaki alig használ bankkártyát, akkor ne olyan ajánlatot válasszon, ami 10 vásárlást ír elő egy hónapban.

Ajánlói bónuszok

A számlanyitási bónuszon felül a legtöbb bank komoly pénzt fizet azért is, ha új ügyfeleket hozunk nekik. Az itt szerezhető jutalom összege gyakran magasabb, mint a nyitási bónuszé, és bankonként eltérő, hogy hány ismerőst lehet meginvitálni.

A feltételek itt is kulcsfontosságúak. A bónusz kifizetéséhez általában nem elég, hogy az ismerős számlát nyit, neki is teljesítenie kell a korábban említett aktivitási feltételeket (app letöltés, kártyás vásárlás stb.). Csak ha ez teljesült, akkor kap ő és az ajánló is jóváírást.

Mit kínálnak a nagybankok 2025 júniusában?

Bár az ajánlatok folyamatosan változnak, A BiztosDöntés.hu szakértői szerint a trendek jól láthatók.

Az OTP Junior számlacsomag esetében, ha a gyermek elmúlt 12 éves, de még nem nagykorú, akkor 20 ezer forint jóváírást kaphat. Ehhez annyit kell tennie, hogy vásárol legalább 5 alkalommal a bankkártyájával, bármilyen összegben, illetve ha elmúlt 14 éves, akkor a számlanyitás után igényel Persely funkciót a mobilappban (12-13 éves kor között ez nem feltétele a jóváírásnak). Mindkettőre a számlaszerződést követő 30 napon belül kell sort keríteni.

Az OTP Junior bankszámla 0-tól 24 éves korig érhető el. A díjmentes számlavezetés és díjmentes bankkártya mellett a Kedvezményprogramnak és a Persely funkciónak köszönhetően pedig még megtakarítani is tud a fiatal.

14 éves kor felett havi összesen 100 ezer forintig díjmentesek az elektronikus átutalások egy 0 Ft-os számlacsomag-elem beállításával.

Díjmentes az OTP internet- és mobilbank használata.
A számlához Push értesítések is beállíthatók.

16 éves kortól igénybe vehető a jogszabályi díjmentes készpénzfelvétel (havonta az első két alkalom összesen 150 ezer forint összegig díjmentes).

Az OTP Junior Kedvezményprogrammal ezen kívül 5-30 százalékos pénzvisszatérítés jár a bank partnereinél.

Ajánlással akár további jóváírás is szerezhető az OTP Bank Ajánlóprogramjának keretében.

Az Erste Banknál jelenleg 10 ezer forint jár a 14 év alattiaknak a számlacsomag megnyitásáért, ha a következő hónap végéig legalább egyszer vásárolnak a bankkártyájukkal.

Ha szülők értékpapírszámlát is nyitnak a gyereknek, és itt rendszeres befektetést indítanak, akkor ezen felül plusz 10 ezer forintot ír jóvá a bank. 14 éves kor felett a diákszámla megnyitásáért 40 ezer forint jóváírás kapható, plusz 40 ezer forint jár az értékpapírszámla-nyitásért, ha teljesülnek a feltételek.

Ugyancsak 40 ezer forint jóváírás kapható a Gránit Banknál a Gránit Family Junior csomaggal. A csomag szintén díjmentes. A bónusz megszerzéséhez 30 napon belül kell aktiválni a Gránit eBankot, és legalább 5 alkalommal, egyenként legalább 1 000 forintért vásárolni a kártyával. Ha a fiatal elmúlt 18 éves, akkor a Gránit Diákszámlát tudja megnyitni, szintén kedvezményesen és nyitási bónusszal. Itt az ajánlásokért 20 ezer forint jár, amire fél évente 10 alkalommal van lehetőség.

30 ezer forint jóváírást ad a Raiffeisen Bank a Yelloo számlacsomag megnyitása mellé a 14 éven felülieknek. A feltétel itt az, hogy a fiatal a számlanyitást követő harmadik hónap 6. munkanapjáig legalább 5 alkalommal vásároljon a bankkártyájával vásárlásonként minimum 2 ezer forintért.

Az UniCredit Bank Diákszámlájával 35 ezer forint bónusz jár, ha a gyerek elmúlt 14 éves és internetbanki hozzáférést is igényel a számla mellé, valamint a nyitást követő hónap végéig legalább 5 db tranzakciót (vásárlás, készpénzfelvétel) indít egyenként legalább 1 000 forint értékben.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Motorcsónak, vitorlás, jet-ski: ezeket is aktívan keresik a magyarok 2025 nyarán

A nyári szezonra fordulva jelentősen megnőtt az érdeklődés a hajóhirdetések iránt, különösen a siklóhajók (motorcsónakok), vitorlások és jet-skik kategóriáiban.

A Használtautó.hu legfrissebb adatai szerint a SEA-DOO messze a legkeresettebb hajómárkává vált, de a jet-skik népszerűsége általánosságban is kiemelkedő növekedést mutat.

A portál keresési statisztikái alapján a legtöbben SEA-DOO hajókra kerestek rá: összesen 1030 alkalommal, miközben 170 ilyen hirdetés volt aktív a platformon. A második legnépszerűbb márka a BAYLINER lett 770 kereséssel és 160 aktív hirdetéssel, míg a dobogó harmadik fokára a JEANNEAU állhatott fel, 550 kereséssel. A toplistán szerepel továbbá a jól ismert YAMAHA (460 keresés), valamint 7. helyen a hazai gyártású BALATON márka is, amelyre 350 alkalommal kerestek az érdeklődők.

Jól látszik, hogy a motoros vízi járművek vezetik az érdeklődési listát. A siklóhajók (motorcsónakok) kategóriája 6200 érdeklődőt ért el június végéig, 1300 aktív hirdetéssel. A vitorlások sem maradtak le: 3430 keresést gyűjtöttek össze, miközben 540 aktív hirdetés volt elérhető a kategóriában. A jet-skik pedig 1540 kereséssel a harmadik legnépszerűbb hajótípusnak számítanak, miközben csak 290 ilyen járművet kínáltak eladásra a hirdetők.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!