Gazdaság
Mi lehet a blokklánc jövője a vállalatoknál?
A kriptopénz, az NFT-k és az okos szerződések a blokklánc szcéna alapjai, de van még más is, amiből a vállalatok komolyan profitálhatnak, ezek pedig a szabványos, interoperábilis csomópontok.
A kriptoipar számos innováción ment keresztül, kezdve blokkláncokon alapuló valutákkal, mint amilyen a bitcoin, majd eljutott az okos szerződésekig. Aztán jött a DeFi (decentralizált pénzügyek), ami, az NFT-k (nem helettesíthető tokenek), amelyekben sok szakértő nem a digitális műtárgypiac megalapozása miatt látnak távlati lehetőséget, hanem kulcsfontosságúak lehetnek a decentralizált tárolás elterjedésében.
Saswata Basu, a blokklánchoz kapcsolódó decentralizált tárolási szolgáltatásokkal foglalkozó 0Chain társaság vezérigazgatója úgy véli, hogy ez a megoldás a hagyományos társzolgáltatásokhoz képest hasonló vagy jobb teljesítményt ígér.
„A kereslet megvan, de az még nem alakult át elfogadássá”
– mondta az Information Weeknek.
Basu szerint a kriptopiac további evolúciójára lehet szükség ahhoz, hogy túllépjünk az NFT-ken. Leszögezte:
„Jelenleg a kriptogazdaság valójában NFT-kből áll. Nincs semmi, amibe kapaszkodni lehetne. Szükség van egy másik gazdasági területre, ami fellendíti.”
A B-to-B folyamatokban és az ellátási láncokban érdekelt cégek szemet vetettek a blokklánc megoldásokra, főleg, hogy felgyorsítsák az integrációk és a technikai kapcsolatok létrehozásának sebességét, miközben csökkentik a súrlódásokat és közösséget építenek a területen.
„Ezeknek a kapcsolatoknak automatizált módon, az üzlet sebességével kell mozogniuk”
– jelentette ki John Thielens, a Cleo az elosztott hálózaton automatizált logisztikai szolgáltatásokat kínáló cég technológiai igazgatója.
Thielens szerint vonzó lehet egy olyan interoperábilis mechanizmus, mint például egy blokklánc-alapú szolgáltatás, ahol a részvételi szerződés szabványosított, és hozzáférést ad a kereskedelmi partnerek előzetesen ellenőrzött, megbízható közösségéhez. Ez szerinte egyszerűbb megközelítés lehet, mint új kereskedelmi és logisztikai partnereket keresni, hogy a szállítási rendszerben bekövetkezett bizonyos zavarokkal foglalkozzanak, és rávegyék őket, hogy csatlakozzanak.
A blokklánc térnyerésének példájaként Thielens az IBM Food Trust projektjét említi a Walmarttal, amelynek célja a friss zöldségek származási helyének nyomon követése.
„Egy élelmiszerkereskedő nagyon gyorsan be tud fogadni egy új termelőt, ha tudja, hogy bármilyen egészségügyi veszélyt nyomon tud követni anélkül, hogy az új beszállítónak keresztül kellene mennie egy sokkal bonyolultabb beszállási folyamaton, amelyben megbizonyosodhatna róla, hogy megfelel az élelmiszerbiztonsági előírásoknak”
– mondta.
Thielens szerint a blokklánc sokat nyújthat, ami a megbízható kapcsolatok és közösségek kialakításából ered, nem pedig pusztán a technológia használatából.
„Egy magánszolgáltatásban a technológia nincs közvetlenül kitéve a résztvevőknek. Voltak hamisíthatatlan adatbázisok és megváltoztathatatlan ellenőrzési nyomvonalak. Ilyen technológiánk már évtizedek óta van. Használhatunk örökölt technológiát, Hyperledger vagy valamilyen másik blokklánc-alapú infrastruktúrát. Bizonyos értelemben ez nem igazán számít”
– állította a szakember.
Szerinte sokkal inkább az számít, hogy az embereket és szervezeteket egy szabványokon alapuló, megbízható közösség köré gyűjtsük össze, amely lehetővé teszi a gyors kapcsolatokat másokkal. Úgy látja, egyelőre nehéz megmondani, hogy ez a piac egészében megtörténik-e.
Az eltérő üzleti igények ellentéteket is felszíthatnak, ha a blokklánc jövőbeli lehetőségeiről beszélünk. Thielens rámutatott, hogy például az üzleti vállalkozások azt szeretnék, ha a beszállítók vagy logisztikai partnerek gyorsan cserélhetők lennének, a szolgáltatók azonban valószínűleg azt szeretnék, hogy ezek a partnerek továbbra is velük üzleteljenek. A blokklánc azonban, ha szabványos, interoperábilis csomópont, akkor elősegíti a helyettesíthetőséget.
„Olyan ez, mint a nyílt banki szolgáltatások a bankok által nyújtani kívánt egyedi szolgáltatásokkal szemben. A bankok azt akarják, hogy az ügyfeleik ragaszkodjanak, a nyílt banki kezdeményezés pedig azt akarja, hogy a bankok helyettesíthetőek legyenek”
– magyarázta Thielens.
Forrás: Computerworld
Gazdaság
Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai
A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.
A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.
Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.
„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”
– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.
A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.
„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”
– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!
Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.
Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések
Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.
Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.
Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.
Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár
Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.
Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért
A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.
A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.
Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé
Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.
A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.
Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon
2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.
Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.
Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést
Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:
- CIB Bank: 2025. április 1.
- KDB Bank: 2025. április 1.
- K&H Bank: 2025. április 7.
- MBH Bank: 2025. április 12.
- Oberbank: 2025. április 1.
- OTP Bank: 2025. február 15.
- Polgári Bank: 2025. április 1.
- Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
- UniCredit Bank: 2025. március 1-től
Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.
Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.
A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak
Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.
Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.
Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.
Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.
Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.
A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.
A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Minden jel arra mutat, hogy emelkedniük kellene a lakáshitel kamatoknak, de…
-
Okoseszközök2 hét ago
Így alakítja át az üzletet a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Nagyon gyúrnak a lakáskampányra a biztosítók: már most tucatnyi akció közül választhatunk
-
Szórakozás2 hét ago
Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait
-
Okoseszközök2 hét ago
Érkezik a tavasz, nyílnak a virágok és a lehetőségek is
-
Mozgásban2 hét ago
Bridgestone abroncsokon hasít az új Porsche Macan Electric és Panamera
-
Egészség2 hét ago
Magyar fejlesztések is segítik a jövő olimpikonjait
-
Ipar2 hét ago
Új, közvetlen járatot indít a DACHSER Hungary Kecskemétről Bulgáriába