Connect with us

Gazdaság

Az ukrán gabonaimport segítette a vasúti árufuvarozást – nyolcszorosára nőtt a forgalom

Míg közúton és vízen kevesebb árut szállítottak az idei első félévben, mint egy évvel korábban, addig a vasút megtartotta teljesítményét, a csővezetékes szállítás volumene pedig nőtt.

A belföldi vasúti forgalomra jó hatással volt az ukrán gabona importja, ami ellensúlyozni tudta a drága vontatási energia okozta nemzetközi forgalomcsökkenést. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) összegzése szerint az intermodális forgalom nőtt, mivel a vállalkozások próbálnak minél nagyobb készleteket felhalmozni. Ugyanakkor égető szükség van az intermodális szállítási további fejlesztésére az Európában több százezres, Magyarországon tízezres nagyságrendű sofőrhiány és a károsanyag-kibocsátás csökkentése miatt – hangzott el a Kelet-Európai Intermodális Konferencián, Budapesten.

Átalakul a vasúti teherfuvarozási piac, a hagyományos, főleg ömlesztett árus szállításról az intermodális (a közúti, vasúti, vízi szállítást kombináló) fuvarozás irányába mozdul el. Európában már minden második tehervonati árutonna-kilométert intermodális fuvarozás keretében szállítják – mondta előadásában Érsek Ákos, az Európai Kombinált Fuvarozási Társaságok Szövetségének (UIRR) főtanácsadója. Tavaly volumenben 8 százalékkal, árutonna-kilométerben minden korábbinál nagyobb arányban, 11 százalékkal nőtt az intermodális fuvarozási szegmens a kontinensen. Várakozásai szerint 2050-re a vasúti szállítás háromnegyede már intermodális lesz, ehhez meg kell duplázni a vasúti árufuvarozás arányát.

A kombinált, intermodális fuvarozás az átrakóterminálok elhelyezkedésétől függően, 40-70 százalékkal jobb energiahatékonyságot biztosít, mint a csak közúti fuvarozás, a széndioxid-lábnyoma pedig 60-90 százalékkal alacsonyabb – jelezte Érsek Ákos.

200 ezer vasúti szerelvény közlekedhet Magyarországon 2030-ban

A MÁV adatai szerint a magas vontatásienergia-költségek ellenére sem csökkent a vasúti árufuvarozás volumene – mondta Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte a vasúti árufuvarozás volumene rövid- és hosszútávon is növekedni fog. Új energiabeszerzési módszertant dolgoztak ki, amely kiszámíthatóbb, negyedévre előre tervezhető díjakat jelent a vasúttársaságoknak, a pályahasználati díjak pedig csökkennek, mert a kormány 8 milliárd forint kedvezményt biztosít, a hálózat-hozzáférési díj 40 százalékát elengedik.

Az uniós környezetvédelmi célok teljesítése érdekében a 2020-as 130 ezerről 2030-ra 200 ezerre szeretnék növelni a MÁV hálózatán közlekedő szerelvények számát, ehhez infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség, elsősorban a vasúti hálózaton és a forgalomirányításban – hangsúlyozta a MÁV elnök-vezérigazgatója.

Barna Zsolt, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke kiemelte, hogy a közúti fuvarozók megbízói már igénylik az intermodális szállítást, amiben a közúti és vasúti szolgáltatók együttműködésére van szükség. Erre jó példa a kombinált konténeres fuvarozás, amely nagyon jól működik.  A magyar közepes és kis fuvarozó cégeknek azonban nagyon nehéz becsatlakozniuk az intermodális félpótkocsis forgalomba, mert a magyarországi terminálok kapacitásai maximálisan kihasználtak, ezek 55-60 százalékát egy osztrák fuvarozó vállalat köti le. Az MLSZKSZ-szel közösen munkatervet szeretnének kidolgozni, melynek célja, hogy támogassák a magyar fuvarozók részvételét az intermodális szállításban.

Negyedére csökkenhet a károsanyag kibocsátás, ha áttérnek a kombinált áruszállításra

Idén visszafogták az intermodális fuvarozás növekedését a magas hazai vasúti vontatási költségek, de jövőre ez a hatás már nem lesz annyira meghatározó, és közben a közúti fuvarozásnak is nőnek a költségei. Ráadásul Európában évről évre egyre égetőbb a sofőrhiány a közúti fuvarozásban, több százezer sofőrt keresnek az EU-ban, a közúti szállításnak ezért is lehet alternatívája a vasút – mondta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.

A szövetség szerint a környezetvédelmi célokat sem lehet a vasúti vagy vízi szállítás nélkül elérni. Akár hetven százalékkal csökkenhet a károsanyag-kibocsátás a nagy távolságú fuvarok estében az intermodális áruszállítással, azaz, ha a kamionokat és a pótkocsikat vasútra vagy vízre rakják át. Mindezért továbbra is az intermodális fuvarozás részarányának növekedésével számolnak. Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja az Európai Unió felé vállalt klímacélokat, évi 50-100 ezer kamionnyi forgalmat kellene közútról az intermodális fuvarozás felé terelni – hangsúlyozta az MLSZKSZ elnöke.

Csökkent az áruszállítás összteljesítménye, de az intermodális növekedett

Az idei első félévben mintegy két százalékkal kevesebb árut szállítottak Magyarországon a tavaly év első hat hónapjához képest. Míg a közúti és a vízi szállításban visszaesett a szállított volumen (4, illetve 14 százalékkal), addig a vasútinál stagnált (-0,5 százalék), a csővezetékes szállítás mértéke pedig nőtt (9 százalékkal).

Az MLSZKSZ elemzése szerint a közúti szállításnál jelentősen nőttek az üzemanyag- és a bérköltségek, melyek a szolgáltatói díjak emelkedését is magukkal húzták. A vasútnál a környező országokhoz képest relatív drága vasúti vontatási áram okozta csökkenést ellensúlyozta az ukrán gabona importja, valamint tranzitszállítása. Márciusban jelentek meg a gabonaszállítások a záhonyi térségben, a forgalom mostanra a nyolc és félszeresére emelkedett. A vízi szállítás az alacsony vízállás miatt akadozott, míg a csővezetéki szállítás növekedését a korábbinál nagyobb készletezési igény okozta.

A tonnakilométerre vetített összárúfuvarozási teljesítmény egy százalékos csökkenést mutat 2022 első hat hónapjában a tavalyi első félévéhez viszonyítva. A közút és a csővezetékes szállítás teljesítménye nem változott, a vasút 5 százalékkal csökkent, a nemzetközi fuvarok visszaesése miatt. Ugyanígy 5 százalékkal mérséklődött a vízi szállítás.

Érződik a tengeri kikötők zsúfoltsága

A Magyarországra érkező, és onnan induló tengeri konténeres szállítás nőtt az idei első félévben. Az import a déli irányból (Fiume, Koper, Pireusz, Trieszt) 9 százalékkal, az északi irányból (Hamburg, Bremenhaven, Rotterdam) 2 százalékkal bővült. Az export dél felé 6 százalékkal csökkent, észak felé viszont 15 százalékkal nőtt.

A tengeri áruforgalom kezelése gondot okoz, mert a kikötők és a vasútvonalak továbbra is túlzsúfoltak, valamint az első negyedévben jelentős kapacitáshiány alakult ki hajókból és vasúti kocsikból. Utóbbi probléma a második negyedévre azonban enyhült, de a késések állandósultak az MLSZKSZ tagjainak tapasztalatai szerint, és egyelőre nem lehet megjósolni, mikorra normalizálódhat a piac.

Az intermodális forgalom bővült a budapesti terminálokon

Míg összességében csökkent az áruszállítás, addig az intermodális forgalom tovább tudott növekedni az idei első félévben. A vidéki terminálok teljesítménye ugyan csökkent az orosz-ukrán háború miatt elmaradó kínai forgalom következtében, ugyanakkor egyetlen budapesti átrakóterminál forgalma sem esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. A fővárosi terminálok teljesítménye a tavalyi bázisszinttől a 15 százalékos növekedésig mozgott. Az első negyedév a forgalom korábbi évekkel ellentétben némileg kisebb forgalmat hozott, míg a második negyedévben, elsősorban május–júniusban, erős volt a forgalom.

Az MLSZKSZ összegzése szerint a forgalom bővülésének elsődleges oka, hogy az elmúlt évek bizonytalanságai – a koronavírus-járvány, a tengeri szállításnál fellépő torlódások, késések, valamint az orosz-ukrán háború – miatt sérültek az ellátási láncok, a just in time rendszer bizonytalanná vált, ezért a vállalkozások igyekeznek minél nagyobb készleteket felhalmozni a működésükhöz szükséges termékekből.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss