Gazdaság

Itt az ideje az átláthatóságnak – Petíció az átlátható bérekért

Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” az Európai Unió egyik fontos alapelve, amelyet azonban – a közzétett irányelvek ellenére – ritkán hajtanak végre vagy érvényesítenek a tagállamok: jelenleg csak 10 uniós ország fogadott el jogi keretet a bérek átláthatóságára vonatkozóan (Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Portugália és Svédország). Holott a transzparencia nem csupán a munkavállalók tájékoztatáshoz való jogát és a nemek közötti bérszakadék csökkentését biztosítja, de lehetővé teszi a fizetés átláthatóságát is az álláskeresők számára.

Az álláshirdetésekben a bérsáv megjelenítése ma inkább kivétel, nem pedig hétköznapi elvárás, ezért a No Fluff Jobs elhatározta, hogy „nyíltan és hangosan” küzdeni fog a munkaerő-toborzás sztenderdjeinek megváltoztatásáért. A „Tiszteljük egymást” elnevezésű kampánya keretén belül a No Fluff Jobs három országban, Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon gyűjti az aláírásokat 2022. szeptember 15 és október 31. között. A petíciót – amely jelenleg több mint 10 ezer aláírással rendelkezik – mindenki aláírhatja, aki egyetért a kezdeményezéssel.

A No Fluff Jobs kampányával arra kíván rávilágítani, hogy a fizetési bérsáv megadása az álláshirdetésekben a munkáltató és a munkavállaló közös érdeke. A bérsáv megjelölésével többek között hatékonyabb a munkakörhöz illő személy megtalálása, és megelőzhető a bérek egyenlőtlensége is. A kiválasztás teljes folyamata alatt a jelöltekkel szembeni átlátható és tiszteletteljes bánásmód a munkáltató presztízsét növeli a jelentkezők és a meglévő alkalmazottak szemében egyaránt.

Kölcsönös előnyök a munka világában

„A bérsávok feltüntetése több szempontból is előnyös. Egyrészt segít, hogy a munkáltatók ne használhassák ki az álláskeresők informálatlanságát, ne tudjanak az információs aszimmetriát kihasználva, messze piaci bér alatti fizetést kínálni. Ráadásul az álláspiacszintű bértranszparencia hosszú távon a korrekt cégeknek kedvezne, ami nyilván a munkavállalók és a piac érdeke is. Másrészt a bérek nyilvánossága a cégeknek is kedvező, hiszen rákényszerítené őket arra, hogy anyagilag is megbecsüljék a már ott dolgozó munkavállalókat és honorálják a lojalitást a fizetések terén is. Ez a szemléletváltás nehéz, de hosszú távon erősebb és igazságosabb céges kultúrát hoz létre. Ez a fajta bérpolitika egyébként vonzóbbá teszi a munkahelyeket. Nem meglepő, hogy a kutatások szerint szignifikánsan nő a jelentkezések száma azon álláshirdetések esetén, ahol a bérsáv feltüntetésre kerül”

– nyilatkozta a bérsávok transzparens közzétételének előnyeiről Erdőssy Gellért, a CVShark alapítója és ügyvezetője.

Nyílt levél az Európai Bizottságnak

A „Tiszteljük egymást” kampány részeként Budapest közterületén is találkozhatunk a No Fluff Jobs üzenetével, melyben arra hívják fel a figyelmet, hogy a bérsáv megjelenítése legyen kötelező minden álláshirdetésben. A kezdeményezés keretében e közös cél érdekében gyűjtik az aláírásokat. Felhívásában a No Fluff Jobs arra is bátorít, hogy minél többen csatlakozzanak a nyílt levélhez tartozó petíció aláírásához. A nyílt levél az Európai Bizottsághoz szól, és célja, hogy felhívja a figyelmet az átlátható fizetések feltüntetésének előnyére, és ösztönzze az uniós intézményeket a bérsávok állásajánlatokban való közzétételének kötelezettségéről szóló törvény kidolgozásának felgyorsítására. 2022. év végén a petíciót Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fogják eljuttatni.

Részlet a nyílt levélből:

„Úgy véljük, hogy az európai jogszabályok bevezetése az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzuk az EU azon „új” tagállamainak polgáraival szembeni megkülönböztetést, amelyek nem felelnek meg az átlátható fizetésekre vonatkozó jogszabályoknak.”

„Sajnos ma is sok jelölt szembesül életkoron, nemen, családi helyzeten stb. alapuló megkülönböztetéssel, amire a 21. századi Európában nem kerülhet sor, és amit az ezt kezdeményező országok törvényhozó testületei nem rendeztek. Az ebben a levélben szereplő információkat mélyreható kutatások és számos felmérés támasztja alá. Az állásra jelentkezők 72%-a állítja, hogy az állásajánlatokból hiányoznak a fizetéssel kapcsolatos információk, míg a válaszadók 92,9%-a azt állítja, hogy a nyilvánosságra hozott javadalmazás fontos vagy inkább fontos szerepet játszik az álláshirdetésben. Ráadásul az átlátható fizetések társadalmi aspektusa sem lényegtelen. Hozzájárul a férfiak és nők egyenlő díjazásának javításához – erre a tényre maga az Európai Bizottság is rámutatott 2021. március 4-i javaslatában.”

Related Topics:átlátható bérek eu no fluff jobs petíció változás

Up Next

A Green Fox Academy a Sandberg Capitallal folytatja nemzetközi expanzióját

Don't Miss

Rugalmasan a válságban: A bérelt IT gyorsítja a cégek reakcióidejét

Gazdaság

Szigorúbb szankciók, csökkenő adminisztráció – módosultak az EPR háttérszabályai

A 2024 végén a Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabálymódosítások jelentősen átalakították az érvényben lévő kiterjesztett gyártói felelősségre (EPR) és termékdíjra vonatkozó előírásokat.

A változás sokrétű, hiszen a mellett, hogy csökkenti a társaságok adminisztratív terheit, egyértelműsítette az EPR-rendszerhez kapcsolódó szankciók rendszerét, újraszabályozta a termékdíj és az EPR kapcsolatát is.

Magyarországon 2023. július 1-vel lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere, az EPR. A hazai hulladékgazdálkodási rendszer új szabályozása a kezdetek óta kettős adminisztratív terhet rótt az érintettekre, mivel a termékdíj kötelezettségnek és az ahhoz kapcsolódó negyedéves bevallásoknak az EPR rendszer bevezetése után is eleget kellett tenniük a társaságoknak. Egy 2024 decemberében kihirdetett törvénymódosítás ezt a kettősséget szüntette meg 2025. január elsejével, úgy, hogy a termékdíj alól kikerültek azok a termékek, melyek az EPR alá is tartoznak.

„Az év végi változások talán legfontosabb hozadéka, hogy a jogalkotó a hulladékgazdálkodási bírságról szóló kormányrendelet módosításával bevezette az EPR-díj fizetéséhez kapcsolódó szankciórendszert. Ennek jelentőségét az adja, hogy bár az EPR-díjra az adókhoz hasonló szabályok vonatkoznak, az nem adónak, hanem szolgáltatási díjnak minősül, így az adóeljárások során megszokott szankciók nem voltak erre vonatkoztathatóak”

– tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte adóosztályának partnere.

A módosított kormányrendelet értelmében, ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem vagy tévesen szolgáltat adatot, akkor a bírság mértéke az EPR-díj hiány fele. Amennyiben a hiányt nem lehet anyagtípusra (például biológiailag lebomló műanyag vagy papír) vonatkozóan tételesen megállapítani, akkor az érintett csomagolásokra vonatkozó legmagasabb díjtétellel kell számolni.

„Az EPR-rendszer további változásait okozta és egyben számos könnyítést is hozott magával az EPR-rendelet szintén decemberben történt módosítása. Például a gyártók számára kedvező változás, hogy az egyes tárgynegyedévekre vonatkozó adatszolgáltatás módosítására egy hónappal hosszabb idő áll rendelkezésükre”

– tette hozzá Kovács István, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Cafeteria bevezetés: tavasszal sem késő, sőt!

Sokan azt gondolják, hogy cafeteria rendszert csak az év elejével érdemes bevezetni, és ha lecsúsztak januárról, jobb inkább a következő évig várni. Ez azonban tévedés. A tavaszi bevezetés akár számos előnnyel is járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére.

Későbbi bevezetés, átgondoltabb döntések

Az évkezdés sok cég számára kaotikus időszak: zárul a pénzügyi év, indul az új költségvetés, ráadásul minden feszített tempóban. Ilyenkor a cafeteria rendszer bevezetése könnyen elkapkodott, meggondolatlan döntéssé válhat – amit később nemcsak a munkáltató, de a munkavállalók is megéreznek. És sokszor éltük meg azt is, hogy a friss cafeteria szabályozások alkalmazása még nem teljesen átlátható rögtön január elején.

Tavasszal azonban már nyugodtabbak a körülmények. A céges élet ritmusa megtalálja a normál kerékvágást, és elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy alaposan átgondolt, jól felépített döntések szülessenek.

Ráadásul az év elején életbe lépő új adózási és jogszabályi változások, amelyek januárban még sok fejtörést okoznak, tavaszra már teljesen letisztulnak. Így egy később bevezetett juttatási rendszer átláthatóbb és könnyebben igazítható a cég igényeihez.

Évközi bevezetés esetén is a teljes keretösszeg jár

Tévhit, hogy a nem év elején bevezetett cafeteria rendszer kevesebbet ér vagy bonyolultabb lesz. A későbbi bevezetés valójában nem csökkenti a munkavállalóknak járó éves keretösszeget, hiszen a cafeteria visszamenőlegesen is adható. Ez azt jelenti, hogyha például a keretösszeg a teljes évre 400.000 forint, egy márciusban induló cafeteria esetén is mind a 400.000 forint jár a munkavállalónak – feltéve, hogy január 1-jén már a cégnél dolgozott. Időarányosításra csak azoknál a dolgozóknál van szükség, akik később csatlakoztak a vállalathoz.

Dolgozói igényfelmérés a sikeres bevezetésért

A béren kívüli juttatások esetében viszont nemcsak az időzítés fontos, hanem az is, hogy a cafeteria rendszer a vállalkozás céljaival összhangban legyen. Még a bevezetés előtt érdemes lehet felmérni, hogy milyen lehetőségekre lenne igény a munkavállalók részéről. Egy jól összeállított, a munkavállalók igényeire szabott juttatási rendszer nemcsak a dolgozói elégedettséget növeli, de hosszabb távon az elköteleződésüket is erősítheti a vállalat iránt.

A cafeteria bevezetése természetesen a munkáltatóknak is megéri: a kedvező adózású elemekkel az egyszerű béremelésnél költséghatékonyabban növelhető a dolgozók fizetése.

Az elérhető juttatási lehetőségek között könnyű elveszni, de egy jól összeállított cafeteria kézikönyv segíthet. Ez az egyszerű útmutató átláthatóvá teszi az egyes elemek működését és előnyeit, így a döntés gyorsabb és megalapozottabb lesz. Tehát ha úgy érzi cégvezetőként, hogy eljött az idő a béren kívüli juttatások bevezetésére, ne várjon az év végéig: lépjen amint megszületett az elhatározás!

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Záporoznak a banki díjemelések a vállalkozók felé

Már 9 bank is bejelentette az inflációs díjemelését a vállalkozók felé.

A banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz kevesebb, mint 4 százalékkal emelkednek. A vállalkozók számára a folyamatos, egyre emelkedő díjak ellen ma már van megoldás – írja a BiztosDöntés.hu.

Fél éven belül ez már a második, általános díjemelés a vállalkozói számlákon

2024 őszén már végigsöpört a vállalkozói (pénzforgalmi) számlákon a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeresére emelkedésének hatása, ami bankoktól függően tavaly augusztus és október között emelte meg az átutalások és a készpénzfelvételek díjait.

Most a banki díjak a tavalyi infláció mértékével, azaz 3,7 százalékkal emelkednek meg. Erre a díjemelésre a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény teremt lehetőséget.

Azok a bankok, amelyek nem használják ki teljes mértékben az egyik év inflációs díjemelési lehetőségét, a későbbiekben még érvényesíthetik azt, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Már 9 bank jelentett be inflációs díjemelést

Eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a vállalkozásoknak kínált pénzforgalmi számlákon:

CIB Bank: 2025. április 1.
KDB Bank: 2025. április 1.
K&H Bank: 2025. április 7.
MBH Bank: 2025. április 12.
Oberbank: 2025. április 1.
OTP Bank: 2025. február 15.
Polgári Bank: 2025. április 1.
Raiffeisen Bank: 2025. április 1.
UniCredit Bank: 2025. március 1-től

Részben jelentett be díjemelést a Gránit Bank is 2025. április 15-től, de eddig még csak két pénzforgalmi díjcsomagjára.

Nem jelentett még be inflációs díjemelést a pénzforgalmi bankszámlákra az Erste, a MagNet Bank, és részben a Gránit Bank. Nagy eséllyel ezek a bankok is érvényesíteni fogják a lehetőségként előttük álló inflációs díjemeléseket.

A vállalkozók kedvezőbb díjért is bankolhatnak

Az inflációs díjemelést egyik banknál sem lehet kikerülni. Viszont minden vállalkozó számára rendelkezésre áll egy új és kedvező díjú számlavezetési lehetőség, mely e-pénz alapon kínál pénzforgalmi számlát a hazai vállalkozások számára. Egykoron a Revolut is ezzel indult el hódító útjára.

Az e-pénz egy törvényes pénzfajta az Európai Unióban a készpénz és a hagyományos bankszámlapénz mellett, segítségével teljes értékű pénzforgalmi számlavezetés érhető el, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

Tavaly robbant be a köztudatba a BinX Zrt., mely magát az első neobankként azonosítja. A friss pénzügyi szolgáltató a hazai bankokéval megegyező pénzforgalmi számla szolgáltatást kínál, méghozzá jóval kedvezőbb díjazással.

Jelenleg feltétel nélkül, díjmentes számlavezetés mellett tranzakciónként fix 199 forintért bármennyi belföldi átutalást küldhetnek a vállalkozások a hazai bankok felé. A bevezető árazás megszűnésével, 2025. március 1-től az átutalás díja fix 399 forintra emelkedik és megjelenik két új díjcsomag is.

Az egyikben 2 990 forintos havidíj mellett fix 299 forintra csökken egy-egy átutalás díja. A másikban pedig 9 990 forintos havidíj mellett fix 199 forintra. A vállalkozások ezáltal a nekik megfelelő díjcsomagot választhatják.

Ha két vállalkozás a BinX-nél bankol, akkor közöttük az átutalás teljesen díjmentes.

A BinX ugyanakkor jelenleg még nem vezet devizaszámlát és nem végez devizakonverziót, így exportra termelő vagy importáló vállalkozásokat nem tud kiszolgálni. Szintén nem alkalmas most megalapítandó cégek első bankszámlájának, mivel a szelfis számlanyitási folyamat nem megfelelő a cég bejegyzéséhez. Bankpénztár híján a BinX-nél nem lehetséges készpénzt befizetni sem, készpénzfelvétel pedig csak ATM-ekből megoldható.

A BinX-et ugyanakkor egyéni vállalkozók is választhatják, akár a vállalkozás alapításakor is.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!