Gazdaság

Átlagon felül keresnek a mérnöknők, mégis nagyon kevesen vannak

Országos pályaorientációs programot indított a Huawei, hogy vonzóvá tegyék a mérnöki hivatást a pályaválasztás előtt álló lányok számára.

Miközben felerészben nők a digitális eszközök felhasználói, fejlesztésükben szinte alig vesznek részt, a mérnöki-informatikai területen dolgozók és a műszaki felsőoktatásban tanulók mindössze 17-19 százalékát teszik ki – hangzott el Huawei Technologies Hungary Women in Technology programsorozatának keretében tartott pályaorientációs napon. Holott a műszaki-informatikai szakmákban anyagi szempontból is megbecsülik a női munkaerőt, és a hölgyek új szemléletmódot, készségeket hoznak a jelentős munkaerőhiánnyal küzdő iparágba. Ha csak azt elérnénk, hogy ugyanannyi nő legyen ezekben a szakmákban, mint férfi, kétszeresére lehetne növelni a mérnöki és informatikai területeken dolgozók számát. Azért is érdemes a mérnöki hivatást választani, mert a 21. század angolja a programozás és a kódolás lesz, aki ezt nem tudja, hátrányba kerül a munkaerőpiacon.

Az Eurostat 2020-as évi adatai szerint az Európai Unióban infókommunikációs (IKT) szakértőként foglalkoztatott személyek túlnyomó többsége férfi volt, és csak kevesebb mint egyötöde, 18,5 százaléka volt nő. „Magyarországon az EU országok között ez a hányad az egyik legkisebb, mindössze 12,3 százalék, így a nők számának növelése a technológiai területeken kiemelt érdekké vált” – hangsúlyozta Gecse Mariann a Huawei Technologies Hungary és Nyugat-Balkán kormányzati kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatója. Hozzátette, egyik fontos céljuk az, hogy a mérnöki hivatással kapcsolatos sztereotípiákat lebontsák, és vonzóvá tegyék a fiatal lányok számára ezt a társadalom és a gazdaság minden területén egyre fontosabbá váló szakmát.

A vállalat ennek érdekében országos programsorozatot tart 16-19 éves fiatal lányoknak. A „Women in Technology” programsorozat keretében az érdeklődők idén először négy helyszínen, Győrben, Kecskeméten, Budapesten és Oroszlányban hat alkalomból álló ingyenes műhelyfoglalkozásokon vehetnek részt és látogatást tesznek a Huawei magyarországi központjában, gyárában. A programok betekintést nyújtanak a gyakorlati mérnöki munkába, és az infokommunikációs cégek életébe. A 70 résztvevő diák egy-egy tudományos projekt keretében többek között megismerheti a folyamattervezést és -irányítást, a kihívást jelentő műszaki feladatokat, és a csapatban gondolkodást, amelyek révén közelebb kerülhetnek napjaink digitalizált mérnöki szerepeinek megértéséhez. Az edukációs program kialakítása a Maker’s Red Box alkotópedagógiai tananyagára épült, amelynek lényege, hogy megtanítsa a digitális és analóg eszközök kreatív használatát, valamint lehetővé tegye a munka világában is releváns, 21. századi készségek elsajátítását például egy marsjáró megtervezésével és munkába állításával.

Nem egydimenziós, hanem sokszínű és kreatív szakma

„Nincs semmilyen kézzelfogható oka annak, miért dolgozik sokkal több férfi a mérnöki, infokommunikációs szakterületen, mint nő”

– mondta a pályaorientációs napon tartott előadásában Major Gábor. A Maker’s Red Box ügyvezető igazgatója hozzátette:

„azt ugyanakkor tudjuk, hogy a technológiának és a mérnöki tudásnak sokkal nagyobb szerepe lesz a jövőben, mert a mérnöki tudomány szorosan összefonódik a digitalizációval, ami mindent átalakít a világban.”

Szerinte ha csak azt elérjük, hogy ugyanannyi nő legyen a szakmában mint férfi, akkor már kétszeresére nőne a mérnökök száma, ami az európai szintű mérnök-munkaerőhiányra is megoldást jelentene. De még fontosabb, hogy a nők új szemléletmódot, finomságot, készségeket tudnak hozni az iparágba, amivel más minőségű dolgok születhetnek. Egyrészt szeretnék bemutatni, hogy a mérnöki pálya nagyon sokszínű, nem egy egydimenziós hivatás, a programjukban pedig olyan együttműködési készségeket, úgynevezett soft-skilleket is fejlesztenek, amelyek egyre fontosabbak lesznek a jövő munkaerőpiacán. Az oktatás nehezen követi le a valóságot, a technológiai változás sebességével az egyetemek nem tudnak lépést tartani, mert egy nap alatt több információ keletkezik, mint amennyit egy élet alatt meg lehet tanulni.

„Minden a munkahelyen, a gyakorlatban dől el, azt lehet csak megtanulni, hogyan lehet alkalmazkodni az új helyzetekhez. Ezért is nagyon fontos, hogy vannak olyan vállalatok, mint a Huawei, amelyek már az egészen fiatal, pályaválasztás előtt álló lányok számára is betekintést adnak egy technológiai vállalat gyakorlati működésébe, és hangsúlyt helyeznek a soft-skillek fejlesztésére is ”

– hangsúlyozta Major Gábor.

A digitális eszközök felét nők használják, a fejlesztésükben alig vesznek részt

„A mérnöki-informatikusi szakmában megnőtt a kreativitás iránti igény. Komoly hiányszakmákról van szó, a hiányzó szakembereket pedig nem lehet csak férfiakkal pótolni”

– hangsúlyozta Flakstad Emőke, a Vodafone Magyarország Alapítvány vezetője, a Women in Technology Hungary Egyesület elnöke a rendezvényen tartott kerekasztal-beszélgetésben. Szerinte egyre több iskolai program, szakkör van, ami behúzza a lányokat is, de a megoldás az lenne, ha az iskolai tantervben is megjelenne ezeknek az oktatása.

„A 21. század angolja a programozás és a kódolás lesz, aki ezt nem tudja, hátrányba kerül a munkaerőpiacon, nem fog tudni elhelyezkedni”

– mondta a szakember.

Flakstad Emőke felhívta a figyelmet arra, hogy a műszaki egyetemen tanulók csupán 17-19 százaléka női hallgató, miközben a digitális eszközök felhasználóinak fele nő.

„Márpedig, ha ez így van, akkor ott van a helyük azon a színpadon, ahol eldől, milyen fejlesztések történnek, milyen alkalmazásokat, eszközöket használunk majd a munkahelyünkön, vagy a hétköznapi életünkben”

– emelte ki.

Egy szakma, ahol megbecsülik a nőket

„Kevés olyan szakma van, ahol a nők is ugyanúgy tudnak érvényesülni, és a tudástól függ a teljesítmény és az ehhez kapcsolódó juttatás”

– mondta a kerekasztal-beszélgetésben Szente Alíz, a díjnyertes Gyerekkel applikáció fejlesztője, vezetője. Szerinte már a kezdő fizetések is versenyképesek az ágazatban, akár a hazai, akár a nemzetközi piacot nézzük, ez egy olyan szakma, amiből jól meg lehet élni.

„A mindennapok része lett a technológia a smart konnektoroktól a mobilappokig, és számos termék, szolgáltatás, alkalmazás kifejezetten nőknek készül, ezért is szükség van a női perspektívára és látásmódra a szakmában. Szerencsére ma már sok olyan program van iskolai keretek között, ami célzottabb, életszerűbb példákkal mutatja meg a gyerekeknek azt, hogy a mérnöki nem egy rideg, kemény szakma, a robotika és programozás szakkörökön már nem csak fiúk vannak”

– mondta a szakember. Szerinte a legszebb ebben a hivatásban, hogy folyamatosan változik, van benne egy olyan dinamika, ami most semmilyen ágazatra nem jellemző. A világ fejlődését a mérnökök viszik előre, szinte minden mérnöki tudomány szorosan összefonódik a digitalizációval. Ennek részesévé lenni, részt venni a jövő formálásában, nagyon izgalmas.

„Egy mérnöki főiskolán vagy egyetemen végzett férfi vagy nő elképesztően értékes, a tudása nagyon sok pénzt ér. Emiatt is megéri mérnökként végezni, egy fél életbiztosítás”

– hangsúlyozta Mádi-Nátor Anett, a Women4Cyber Foundation elnöke, kiberbiztonsági szakértő. Szerinte a világot egyre inkább az adatvezérelt döntések határozzák meg. Minden kornak vannak megbecsült, elismert, prominens szakmái. Negyven-ötven évvel ezelőtt egy tanár, újságíró sokkal megbecsültebb volt, ma pedig a természettudományos szakmák értékelődtek fel.

„Kezdetben csak a fiúkat toltuk efelé, a matek, fizika és általában a természettudományok irányába. De a társadalom fele nőkből áll, és szükség van erre a munkaerőre, engedni kell a nőket, hogy ezekbe a szakmákba menjenek”

– hangsúlyozta Mádi-Nátor Anett, hozzátéve, hogy vele korábban, a pályája kezdetén gyakran fordult elő, hogy egy tárgyalóteremben egyedüliként volt nő.

A több mint hetven, 16-19 éves lány részvételével megrendezett pályaorientációs napon bemutatták a diákoknak, hogy milyen hatással lesz a világra a technológiai fejlődés, mely szakmák alakulnak át és hogyan veszi át egyes szakmákban az ember szerepét az automatizáció. Hogyan tör be olyan területekre a technológia, mint például a vendéglátás, amelyek korábban kifejezetten emberi munkaerőt igényeltek. Hogyan digitalizálódnak teljes iparágak, a bankszektortól az autóiparon át a közlekedésig vagy az egészségiparig. Hogyan változtatják meg a világunkat a legújabb technológiák, az 5G és a mesterséges intelligencia, miként működik együtt ember és gép? Cserháti Vencel, a Huawei kiberbiztonsági és adatvédelmi vezetője a lányok leendő mérnöki munkájuk során majd szükséges kiberbiztonsági ismeretekre, jógyakorlatokra és a magánéletükben leselkedő veszélyekre mutatott rá a diákoknak. Leszögezte, a jövőben növekszik a kiberfenyegetettség és az újonnan fejlesztett IT rendszereknél, alkalmazásoknál a kibervédelemre is hangsúlyt kell fektetni. A nőkre leselkedő elsődleges veszélyforrásként az online ismerkedést jelölte meg, hangsúlyozva, hogy az online térben soha nem lehetünk biztosak abban, hogy kivel beszélgetünk. Kiemelte, hogy rendkívül fontos az erős jelszavak, vagy jelszókezelő és a kétfaktoros hitelesítés használata, és a személyes adatokat tartalmazó dokumentumok jelszavas védelme.

A Huawei Technologies globálisan és helyi szinten is számos olyan projektet támogat, amely kifejezetten a nők szerepvállalását igyekszik elősegíteni az IKT szektorban és ez a munkaerőhiánnyal küzdő Magyarország esetében is kulcsfontosságú társadalmi és gazdasági érdek.

Related Topics:gazdaság hiány Huawei kereset magyarország mérnökök

Up Next

Pénzügyi szolgáltatóvá tenné Musk a Twittert

Don't Miss

Egyre gátlástalanabbak a kiberbűnözők

Gazdaság

Fordulat az albérletpiacon: már nem a kis lakások diktálják az áremelkedést

Az év elején mérsékelt, ugyanakkor szerkezetében egyre markánsabb változások rajzolódtak ki a hazai albérletpiacon: miközben a garzonok bérleti díja lényegében stagnált, addig a nagyobb lakások iránti kereslet erősödése érdemi áremelkedést hozott, különösen vidéken.

Az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint 2026 első negyedévében Budapesten a téglalakások átlagos havi bérleti díja 261 ezer forint körül alakult, míg a legnagyobb vidéki városokban 167 ezer forint volt az átlag. A főváros és a vidék közötti különbség továbbra is jelentős, ugyanakkor növekedési ütemük eltérő: Budapesten mindössze 1,8 százalékos éves drágulás volt megfigyelhető, ezzel szemben vidéken 6,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

A fővárosi piacon a legtöbb kerületben 250-300 ezer forint közötti árszint tekinthető irányadónak, ugyanakkor jelentős a szórás az árakban. A II. és III. kerületben az átlagos bérleti díj már átlépte a 300 ezer forintot, míg a VIII. kerületben, illetve a külső pesti városrészekben 200 ezer forint körüli árszinttel találkozhatnak a bérlők.

,,A piac egyik legfontosabb fejleménye, hogy az áremelkedést egyre inkább a nagyobb lakások hajtják. Az egyszobás lakások átlagosan 177 ezer forintért, a kétszobások 247 ezer forintért, míg a háromszobás ingatlanok már 331 ezer forintos havi díjért kerülnek piacra. Utóbbi kategóriában 6,5 százalékos áremelkedés történt, miközben a kisebb lakások bérleti díja gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen látszik, hogy átalakul a bérlői kereslet szerkezete: a családok és az összeköltözők által preferált nagyobb lakások iránt erősödik a fizetőképes kereslet, miközben a kisebb lakások piacán egyensúlyközeli állapot alakult ki”

– mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Vidéken hasonló folyamatok figyelhetők meg, de erőteljesebb eltérésekkel. Az egyetemi városok közül Debrecen a legdrágább, ahol az átlagos bérleti díj eléri a 190 ezer forintot, míg Kecskeméten mindössze 136 ezer forint az átlag. A lakásméret itt is meghatározó: a garzonokért átlagosan 134 ezer, a kétszobásokért 160 ezer, a háromszobásokért pedig 207 ezer forintot kértek. A különbség a drágulás ütemében is tetten érhető: a háromszobás lakások bérleti díja 13 százalékkal nőtt egy év alatt, ami közel kétszerese a budapesti ütemnek, miközben a kisebb lakások ára itt is lényegében változatlan maradt.

,,A vidéki piacokon még jelentős a felzárkózási potenciál, különösen az egyetemi központokban, ahol a kereslet szezonálisan is erősödik. Ez a következő hónapokban a fővárosinál gyorsabb áremelkedéshez vezethet”

– tette hozzá a szakember.

A bérlakáspiac kilátásait tekintve ismét előtérbe kerülhetnek a szezonális hatások: a tavaszi-nyári időszakban élénkülő kereslet rövid távon is érdemi hatást gyakorolhat a bérleti díjakra. A piacra kerülő új lakások esetében akár 5–10 százalékos áremelkedés sem kizárt a tavalyi szinthez képest.

,,A bérlakáspiac nem egységesen drágul: a stagnáló kisebb lakások és a gyorsabban dráguló nagyobb ingatlanok kettőssége határozza meg a folyamatokat. Mindez egyértelműen a piac erősödő szegmentálódására utal”

– összegezte Soóki-Tóth Gábor a bérlakáspiac változásait.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Közel 200 ezres futással is kapósak a japán modellek

A Használtautó.hu 2026 első negyedéves adatai alapján a japán autók továbbra is stabilan a hazai használtautó-piac legkeresettebb szereplői közé tartoznak. A toplista élén toronymagasan a Suzuki Swift áll, de a Toyota és a Honda modelljei is szép számban képviseltetik magukat.

Az adatok alapján egyértelmű trend rajzolódik ki: a magyar vásárlók jelentős része továbbra is a megbízható, kiszámítható fenntartású modelleket keresi, még akkor is, ha ezek általában idősebbek a piaci átlagnál.

A vizsgált tíz modell népszerűségét jól mutatja, hogy a 2026 első negyedéves összes érdeklődés* 11%-a ezekhez a típusokhoz kapcsolódik, és az oldalon szereplő hirdetéseknek 6%-át adják. Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a Suzuki Swift végzett 30 500 érdeklődéssel, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. Az átlagosan 1,68 millió forintos áron kínált modell 18 éves átlagéletkorral szerepel a kínálatban, a típus még idősebb példányok esetében is stabil keresletnek örvend. Hasonló jelenség figyelhető meg a Suzuki Ignisnél is, amely közel 19 éves átlagéletkor mellett több mint 10 ezer érdeklődést generált.

A toplista második és harmadik helyén a Toyota Corolla és a Toyota Yaris áll 17 800, illetve 17 400 érdeklődéssel. A Corolla átlagosan 4,76 millió forintos árszinten, 11 éves átlagéletkor mellett szerepel, míg a Yaris ennél olcsóbb, 3,1 millió forintos átlagárral és közel 13,6 éves átlagéletkorral. A lista középmezőnyében a Suzuki Vitara, a Honda Civic és a Toyota RAV4 egyaránt 11–15 ezer közötti érdeklődést hozott. A Vitara különösen érdekes, hiszen a lista egyik legfiatalabb modellje 8,6 éves átlagéletkorral, miközben átlagára már meghaladja az 5,2 millió forintot. A RAV4 ezzel szemben a legdrágább modellek közé tartozik, 7,64 millió forintos átlagárral, ami jól mutatja, hogy a japán SUV-k a magasabb árkategóriában is versenyképesek.

A futásteljesítményeket vizsgálva szintén kirajzolódik egy fontos minta: több modell – például a Honda Civic vagy a Suzuki Ignis – 180–190 ezer kilométeres átlag mellett is jelentős érdeklődést generál. A vásárlók ezeknél a típusoknál kevésbé tartanak a magasabb futástól, ami szorosan összefügg a megbízhatóságról kialakult képpel.

„A japán autók népszerűségének fő oka Magyarországon a megbízhatóság, a kedvező fenntartási költség és a jó értéktartás. A hazai vásárlók többsége olyan modellt keres, amely hosszú távon is kiszámítható választás, ritkábban hibásodik meg, és idősebb korban is könnyen eladható. A Toyota, Suzuki és Honda márkák iránt régóta erős a bizalom: ebben szerepet játszik a Suzuki hazai jelenléte, a Toyota ismert megbízhatósága, valamint a Honda tartóssága is. Emellett a Swift, Yaris vagy Corolla méretben és fogyasztásban is jól illeszkedik a magyar autósok mindennapi igényeihez”

– mondta Koralewsky Márk, a Használtautó.hu vezetője.

Az adatok alapján a japán modellek sikere mögött egyértelműen egy tudatos vásárlói stratégia áll. A piacon egyre több modern, alternatív hajtású autó jelenik meg, és az árak is folyamatosan változnak, a kereslet egy jelentős része továbbra is a jól bevált konstrukciók felé fordul. A japán modellek esetében ez a stabilitás különösen jól látszik: a magasabb életkor és futásteljesítmény ellenére is vonzzák az érdeklődést, ami hosszú távon is meghatározó szereplőkké teszi őket a hazai használtautó-piacon.

*Érdeklődések: telefonszám és e-mail cím felfedések száma.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az MI nem munkahelyeket, hanem feladatokat automatizál

Igaz, hogy negatív spirálba került az IT szakma, és a mesterséges intelligencia a programozók munkáját is veszélyezteti? Itt az idő mélységében is megvizsgálni a helyzetet, hiszen az aggodalmak mellett létezik optimista forgatókönyv is, miszerint – ahogy a Világgazdasági Fórum előrejelzése is mutatja – 2027-ig akár 40%-kal nőhet a mesterséges intelligenciával és gépi tanulással foglalkozó szakemberek iránti kereslet.

A mesterséges intelligencia már most alakítja a munkaerőpiacot: a leginkább érintettek a fiatal diplomások, a technológiához nehezebben alkalmazkodó idősebb munkavállalók és a rutin irodai munkát végző diplomások – különös tekintettel a női munkaerőre. Mindezt megerősíti az Anthropic napokban megjelent kutatása. Tény, hogy nagyon sok munkafolyamat kiváltható az MI segítségével, és ezek közé már bekerültek a junior programozói feladatok is. A The Washington Post szerint a ChatGPT berobbanását követő két évben az amerikai programozói állások száma 25%-kal csökkent, az OECD becslése alapján pedig a munkahelyek körülbelül 27%-a magas automatizációs kockázatnak van kitéve.

Hatékonyságnövelés – emberi kontroll mellett

A GitHub Copilot használatával végzett kutatások szerint a fejlesztők átlagosan akár 55%-kal gyorsabban képesek kódot írni, ami jól mutatja, hogy az MI elsősorban a termelékenységet növeli. Ha azonban a minőséget is nézzük, már lényegesen árnyaltabb a kép. A Stack Overflow kutatásában a professzionális fejlesztők közel fele (45%) úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia eszközei rosszul vagy nagyon rosszul kezelik az összetett feladatokat, ezért 70%-uk nem érzi a mesterséges intelligenciát a munkájukra leselkedő fenyegetésnek. A jelenlegi nagy nyelvi modellek esetében a kutatások szerint összetettebb feladatoknál akár 10–30% közötti hibaarány (hallucináció) is előfordulhat, ami továbbra is elengedhetetlenné teszi az emberi ellenőrzést. Nem véletlen, hogy a ChatGPT mögött álló OpenAI cég az előzetes jelzések szerint megduplázza, és a 2026-os év végéig 8000 főre növeli munkatársainak számát.

Mindez azt jelenti, hogy bár a hagyományos programozói szerepkörök iránti igény csökken, új lehetőségek is nyílnak az új készségekkel rendelkező, speciális területeken dolgozó programozók számára: a magas szintű problémamegoldás, az architektúra-tervezés, a fejlesztői MI-eszközök promptolása és betanítása válnak egyre értékesebbé.

Soft skillek és MI ismeretek a megoldás

„A felsőoktatási intézményeknek kulcsszerepe van a képzésben, hiszen nyitott, innovatív, kreatív, kritikus gondolkodású, problémamegoldó diplomásokat kell a munkaerőpiacra bocsátani, akik már készségszinten és interdiszciplináris környezetben használják az MI-t. Fel kell készítenünk a hallgatóinkat, hogy a jövőben a piacképes tudás nem egy statikus diploma, hanem egy folyamatosan frissített kompetenciacsomag, amely a belépési pont egy élethosszig tartó tanulási ökoszisztémába”

– mondta el Dr. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, majd hozzátette:

„A Gábor Dénes Egyetemen az MI-t nemcsak az elméleti és gyakorlati tananyagainkba, hanem a módszertanba és eszközeinkbe is beépítjük.”

MI-tudás – az alapműveltség része

Egyre nagyobb a piaci igény az ún. MI-alapműveltség meglétére is: mi az MI, milyen területeken használható, mit jelent a nyelvi modell, és melyik nyelvi modell mire jó, hogyan kell promptolni, hogyan kell ellenőrizni a válaszokat, és milyen kockázatokkal kell számolni. Ez azért is fontos, mert az MI már minden ágazatban jelen van, és ilyen értelemben minden cég egy kicsit technológiai vállalattá válik a jövőben.

Ezt a kutatások is alátámasztják: egy friss Microsoft felmérés szerint az USA-ban a vezetők 66%-a már nem vesz fel olyan munkavállalót, aki nem rendelkezik mesterségesintelligencia-ismeretekkel, és az amerikai munkavállalók 50%-a – ágazattól függetlenül – már használja is az MI-t a munkájához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!