Gazdaság

Egyre gátlástalanabbak a kiberbűnözők

kibertámadások

Az autoriter államok egyre nagyobb kiberfenyegetést jelentenek.

2022 február 23-án a kiberbiztonság világa a hibrid hadviselés korszakába lépett azzal, hogy Oroszország immár nemcsak digitális, hanem fizikai értelemben is agressziót gyakorolt egy szuverén állam, Ukrajna ellen – derül ki a Microsoft legfrissebb Digital Defense Report jelentéséből. E szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is élen jár a kibertámadásokban. Az idei év új fejleménye a befolyásolási műveletek elterjedése: egyes államok kibertámadások technikáit alkalmazva terjesztik propagandájukat azzal a céllal, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják a közvéleményt mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten.

Az elmúlt év során a kritikus infrastruktúrát célzó, államokhoz köthető kibertámadások aránya 20%-ról 40%-ra ugrott. A drasztikus növekedés nagyrészt annak tudható be, hogy Oroszország a kibertérben is az ukrán infrastruktúra elpusztítására törekszik. Emellett az oroszok aktivitása megnövekedett Ukrajna szövetségesei, köztük az Egyesült Államok ellen, de a támadások célkeresztjében vannak a NATO tagállamai, illetve olyan IT-cégek is, amelyek a NATO-tagállamok kormányzati szerveinek partnerei – e támadások célja, hogy így szerezzenek hírszerzési információkat. Az elmúlt évben észlelt orosz támadások 90%-a NATO-tagállamokat, 48%-a pedig NATO-országokban működő IT-cégeket célzott.

  • A Digital Defense Report szerint Oroszország mellett Irán, Észak-Korea és Kína is szintet lépett a digitális hadviselésben. Irán részéről a 2021-es tálib hatalomátvételt követően megszaporodtak az Izrael és más regionális célpontok, valamint az Egyesült Államok és az EU elleni zsarolóvírusos támadások, hack-and-leak műveletek. Ezek az incidensek többek között olyan kritikus infrastruktúrák ellen irányultak, mint az Egyesült Államok kikötői hatóságai, de Microsoft legalább egy esetben észlelt olyan ransomware-támadást, amelynek célja kulcsfontosságú izraeli adatok törlése volt. Egy másik iráni akció pedig az izraeli vészhelyzeti rakétaszirénák beindítását célozta.
  • Észak-Korea azt követően erősítette digitális offenzíváját, hogy megkezdte eddigi legagresszívebb rakétatesztelési időszakát az idei év első felében. Az észak-koreai támadások jellemzően űripari vállalatok ellen irányultak szerte a világon azzal a céllal, hogy rakéta-technológiai információkhoz férjenek hozzá. Egy másik támadássorozat keresztény szervezetek, valamint olyan globális hírügynökségek ellen irányult, amelyek beszámolnak az észak-koreai helyzetről. De voltak olyan kibertámadások is, amelyek célpontjai kriptovalutával foglalkozó cégek voltak azzal céllal, hogy pénzt lopjanak Észak-Korea gazdaságának támogatására.
  • Kína eközben fokozta kémkedési tevékenységét a kibertérben és megpróbált nagyobb regionális befolyást gyakorolni Délkelet-Ázsiában, ellensúlyozva az Egyesült Államok növekvő érdeklődését a térségben. Februárban és márciusban célzott támadás indult egy prominens délkelet-ázsiai kormányközi szervezet ellen, éppen akkor, amikor bejelentették az Egyesült Államok kormánya és a regionális vezetők közötti találkozót. Kína emellett Afrikában is kamatoztatta kiberképességeit, többek között Namíbia, Mauritius, valamint Trinidad és Tobago ellen. A Digital Defense Report szerint a Kínából érkező támadások nagy része a „nulladik napi sebezhetőség” elvére épül, vagyis arra, hogy mindaddig nem ismert biztonsági réseket kihasználva érjenek el célt. A sebezhetőségre épülő stratégiát minden bizonnyal növeli, hogy a kínai szervezeteknek jelentési kötelezettségük van a kormány felé, ha a digitális rendszerekben biztonsági rést találnak.

Bár az utóbbi időszak legérdekesebb kiberfenyegetései egyértelműen az egyes államokhoz köthetők, hiba lenne figyelmen kívül hagyni az egyéb fenyegetéseket, amelyek a digitális ökoszisztémában az egyes felhasználókat érintik. A világ kiberbűnözői szervezetei ugyanis továbbra is kifinomult módszerekkel dolgozó profitorientált vállalkozások mintájára működnek.

A jelentés szerint csak a jelszavas támadások másodpercenkénti becsült száma 74%-kal emelkedett a 2020-2021-es időszakhoz képest, a zsarolóvírusok száma pedig globális szinten úgy duplázódott meg, hogy Észak-Amerikában és Európában csökkent, ugyanakkor a Latin-Amerikában bejelentett esetek száma nőtt.

Érdekesség, hogy míg a Covid-járvány alatt a jelenleginél kevésbé volt elterjedt az adathalász e-mailekkel való próbálkozás. Ugyanakkor döbbenetes mértékben emelkedett azon e-mailes akciók száma is, amelyek magukat legitim, Ukrajnát támogató szervezeteknek kiadva próbálnak kriptovalutát kicsalni magánszemélyektől.

A Microsoft felmérése szerint a befolyásolási műveletek jelentik az idei év legfontosabb változását a kiberfenyegetésekben: egyes külföldi szereplők rendkívül hatékony – gyakran kibertámadásokat idéző – technikákat alkalmaznak propaganda-célokra azért, hogy aláássák a közbizalmat és befolyásolják egy adott terület, régió vagy ország közvéleményét. A kutatók megfigyelték, hogy Oroszország keményen dolgozott azon, hogy meggyőzze a lakosságot és sok más ország polgárait, hogy indokolt volt Ukrajna inváziója. De a koronavírus elleni oltásokat hiteltelenítő propagandát is útjára indított a nyugati országokban. Azt is megfigyelték, hogy e műveletek és a kibertámadások között egyre nagyobb az átfedés.

Az idei Digital Defense Report több ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan védekezhetnek az emberek és a szervezetek e sokrétű támadások ellen. A legfontosabb eszköz az alapszintű védelem: a többtényezős hitelesítés engedélyezésére, a biztonsági javítások alkalmazására, a tudatosság, az eszközökhöz való hozzáférési jogosultságok tisztázása, valamint a szolgáltatótól származó modern biztonsági megoldások bevezetésére.

A Microsoft adatai szerint egy átlagos vállalatnak 3500 internetre csatlakoztatott eszköze van, amelyek általában nem rendelkeznek alapvető végpontvédelemmel, ezt pedig kihasználják a támadók. Sok esetben a kibertámadás kimenetelét jóval az akció megkezdése előtt már meghatározzák: a támadók sérülékeny környezeteket használnak a kezdeti hozzáférés megszerzésére, megfigyelésre, valamint pusztításra. A felmérés megállapítja azt is, hogy hiány van biztonsági szakemberekből – ezzel a problémával a magánszektornak és a kormányoknak egyaránt foglalkoznia kell –, és a szervezeteknek a biztonságot kultúrájuk részévé kell tenniük.

A Digital Defense Report megállapításairól bővebben ITT és ITT olvashat.

Gazdaság

Már 128 millióan használják a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét

binance

A kriptopiac továbbra is jelentős fejlődés előtt áll .

A kriptoszektor tavalyi, több platform számára válságos évében a piac legnagyobb cége, a Binance fejlődni tudott: jelentősen növelte ügyfelei számát, emelte többek között az innovációra és kiberbiztonságra szánt összeget, komoly segítséget nyújtott az ukrán humanitárius válság áldozatainak. Évértékelőjükben az iparág megújulását célzó stratégiájukról is közöltek fontos részleteket.

„A Binance a felhasználói élmény javításán, olyan, a mindennapi életben jól használható, biztonságos pénzügyi eszközök fejlesztésén dolgozik, amik az egész iparágat kivezethetik a jelenlegi válságból”

– közölte évértékelőjében a világ legnagyobb kriptodőzsdéje.

Tavalyi eredmények, idei tervek

Kiemelték, az egész iparágat megrázó vállalati csődhullám közepette bizonyították, megállják helyüket a válságban. Erőforrásaikat rövid időn belül a blokkláncrendszerek iránti bizalom helyreállítására és az életminőségét javító szolgáltatások fejlesztésére csoportosították.

Miközben a kriptoszektor más szereplői jelentős leépítéseket hajtottak végre, vagy leállították a munkaerőfelvételt, a Binance több mint 100 országból, több mint 7500 szakembert foglalkoztat. 10 millió BUSD-vel segítették az ukrajnai humanitárius válság enyhítését célzó erőfeszítéseket, a világon elsőként adtak ki menekült kriptokártyát.

2022-ben a Binance több intézkedést hozott a jogszabályi megfelelőség javítása érdekében, miközben továbbra is a piac egyik legjobb Web3 felhasználói élményét nyújtotta.

„A termékfejlesztésre továbbra is jelentős összegeket fordítunk, nagyban támaszkodunk a felhasználói visszajelzésekre. A stratégiánkkal szeretnénk példát mutatni iparág számára. Hiszünk abban, ha a felhasználók érdekeit tartjuk szem előtt, 2023-ban növekedni és fejleszteni tudunk, miközben alkalmazkodunk az új körülményekhez”

– olvasható a dokumentumban.

Célkeresztben a kiberbiztonság 

Kiemelték, olyan, a felhasználók védelmét szolgáló, biztonságos ökoszisztémát építenek, amely mindenben megfelel a törvényi előírásoknak, miközben segítik a hatóságokat és a döntéshozókat a megfelelő jogszabályi környezet kialakításában. A Binance már ezekre a célokra tekintettel vásárolt licenszjogokat tavaly, engedélyeket szerzett, termékeket jegyeztetett be öt kontinensen, 14 joghatóságon belül. Tavaly jelentősen növelték saját platformjuk biztonságát, a compliance-ért (megfelelőségért) felelős munkatársaik számát megötszörözték.

A vállalat tavaly több mint 70 workshopot szervezett a hatóságokkal való együttműködés és a digitális pénzügyi kiberbűnözés témakörében, több mint 47 000 hatósági megkeresésre válaszolt. Az iparág szereplői közül elsőként a Binance csatlakozott a NCFTA-hoz, az amerikai kiberbűnözés elleni és továbbképzésért felelős szervezethez. A cég tavaly óta a korábbinál több, hatóságok által kiállított dokumentumot követel meg a felhasználók azonosításához, felgyorsította a folyamatot, valós idejű fényképminőség-elemzést vezetett be.

A felhasználói bizalom helyreállítása érdekében a Binance vezérigazgatója Changpeng Zhao (CZ) tavaly egy hat pontból álló javaslatcsomagot mutatott be. Az átláthatóság megerősítésére a vállalat olyan rendszert indított el, amellyel a felhasználók megbizonyosodhatnak arról, hogy a Binance helytáll a befektetett pénzéért.  Ezt egészíti ki egy igazolás a biztosíték meglétéről minden Binance-token esetében. Immár 128 millió felhasználójának védelme érdekében, a vállalat 1 milliárd dollárra növelte a vészhelyzeti tartalékként szolgáló pénzügyi alapját.

Innovációs eredmények 

A Binance tavaly 1 milliárd dollárt fordított az iparágat megújító, a felhasználóknak értéket teremtő innovációkra, amelyet egy új Industry Recovery Initiative alapban helyezett el azzal a kikötéssel, hogy amennyiben szükséges, az összeget 2 milliárd dollárra emeli. 500 millió dollárt fektetett a Web3 és a blokklánctechnológiai fejlesztésekbe, elindította inkubációs programja ötödik szakaszát, valamint 14 stratégiai felvásárlásról szóló megállapodást és 61 tokenkockázati ügyletet zárt le tavaly.

A Binance 2022-ben ünnepelte alapításának ötödik évfordulóját egy olyan párizsi eseménnyel, amelyen háromezren vettek részt személyesen, másfél millióan követtek virtuálisan. Milliók vettek részt világszerte a Binance több százra tehető online és offline közösségi eseményein.

Az évértékelőt teljes terjedelmében itt lehet elérni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Továbbra is a panellakást lehet a leggyorsabban értékesíteni

panel

Lassult az ingatlanpiaci tempó, csökkent a tranzakciószám, ami látszik a forgási sebességen is, derült ki az Otthon Centrum elemzéséből: a legrövidebb időt még mindig a panel tölti a piacon, ám összességében minden lakástípus esetében növekedett az értékesítéshez szükséges idő.

A romló gazdasági klíma, az infláció, valamint az energiahordozók áremelkedése már érződik az ingatlanpiacon – ismertette az Otthon Centrum statisztikáinak legfőbb tanulságait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, az OC közreműködésével az előző év negyedik negyedévében értékesített ingatlanok esetében minden lakástípusnál nőtt a forgási idő. Némi meglepetésre a legnagyobb mértékben a téglalakásoknál érződik a lassulás, ahol átlagosan egy héttel hosszabbodott meg az értékesítéshez szükséges idő. A panellakásoknál az öt nap növekedés arányaiban megegyezik a téglalakásokéval, míg a használt házak esetében mindössze két nappal nőtt az értékesítés idő.

Továbbra is a panelt lehet a leggyorsabban eladni, kereken két hónap alatt. Ez az érték öt nappal hosszabb, mint 2022. III. negyedévében, de majdnem két héttel nőtt 2022. II. negyedévhez képest. Budán és a belvárosban 58 nap az átlag, a külső pesti kerületekben azonban már 67 nap ugyanezen érték. A régió központokban 64 napra nőtt értékesítési idő, míg a megyei jogú városokban 50 napra.

Bár országos átlagban nőtt az értékesítési idő, az átlagérték mögött nagyon nagy a szórás. Van, ahol ha kicsit is, de inkább gyorsult a piac. A fővárosi agglomerációban vagy Budán és a kisebb megyei jogú városokban például az országos átlagtól teljesen eltérően kicsit csökkent az értékesítési idő. Ugyanakkor a legtöbb tranzakciót bonyolító térségekben – a régió központokban, valamint Pesten – két héttel nőtt a panellakások piacon töltött ideje.

A panel után hagyományosan a téglalakásokat lehet a leggyorsabban értékesíteni. Ez a trend 2022. IV. negyedévben sem változott. Átlagosan 82 napos értékesítéssel számolhatnak a tulajdonosok, ami egy héttel hosszabb, mint 2022. III. negyedévben. A belvárosban és a megyei jogú városokban, ahol a legtöbb téglalakás található, már három hónapnál hosszabb idő kell a sikeres tranzakcióhoz. Ezzel szemben Budán és a régió központokban két és fél hónap az irányadó. A külső pesti kerületek 82 napos értékesítési ideje megegyezik az átlaggal. A kisebb településeken és az agglomerációban hektikusan alakult a piac és egy-egy jól árazott ingatlan az átlag alatti idő alatt is elkelt.

A legnagyobb mértékben a megyei jogú városokban nőtt a téglalakások értékesítési ideje. Itt több mint egy hónappal, míg a főváros belső kerületeiben és a kisebb városokban három héttel. A régió központokban és a külső pesti kerületekben egy hét növekedést mértek az Otthon Centrum elemzői. Az országos átlaghoz képest itt is akad olyan földrajzi körzet, ahol a nagy átlagtól eltérő értékeket látunk: Budán stagnált piac, míg Pest megyében egyedüliként csökkent az értékesítéshez szükséges idő.

Hagyományosan a használt házak értékesítéséhez szükséges a legtöbb idő, a negyedik negyedévben átlagosan 132 napra volt szükség ennek az ingatlantípusnak az eladásához. A külső pesti kerületekben csak 65 nap, míg az agglomerációban 112 nap volt az átlag – az utóbbi két térségben sosem volt ilyen alacsony az értékesítéshez szükséges napok száma. Ugyanakkor a főváros többi területére, a nagyobb városokra az átlag feletti értékek voltak jellemzőek. Budán és a megyei jogú városokban 145, a régió központokban 160, a kisebb városokban 170 nap kellett a sikeres üzlethez.

Ebben a szegmensben mindössze két nappal nőtt az értékesítési idő. Az első hallásra meglepő érték magyarázata, hogy az ebben a negyedévben értékesített lakások még a II. negyedévben kerültek a piacra, így a változás is lassabban érezhető, mint a többi ingatlantípus esetében. Ugyanakkor a fővárosban és a nagyobb városokban már most érezhető a változás. Budán és a kisebb városokban 19 nappal nőtt az értékesítési idő a III. negyedévhez képest, míg a régió központokban két és fél hónappal. A községekben és a többi megyei jogú városban nem történt lényegi változás. Egyedül az agglomerációban csökkent 16 nappal, és a külső pesti kerületekben két hónappal az értékesítési idő.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Gazdaság

Könyvelőt helyettesít a mesterséges intelligencia

mesterséges intelligencia

Csaknem 800 millió forintos beruházással, saját erőforrással fejleszt – mesterséges intelligencia által vezérelt – online számlafeldolgozó rendszert az S&T Consulting Hungary Kft., amely februártól Kontron Hungary Kft. néven folytatja a tevékenységét. A megoldás legfőbb előnye, hogy az MI segítségével a szervezetekben jelen lévő hatalmas adatvagyont is felhasználja a folyamat optimalizálása érdekében.

A papír alapú feldolgozáshoz képest akár 60-80 százalékkal is csökkentheti a költségeket a gépi tanuláson és látáson alapuló online rendszer. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által 354 millió forinttal támogatott fejlesztés képes automatikusan lekérdezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felületére feltöltött számlaadatokat, így az sem okoz gondot, ha angol nyelvű vagy különböző formátumú a számla.

A gépi látás és az optikai karakterfelismerés együttes alkalmazása komoly előnyöket kínál – iparágtól függetlenül, minden olyan cég számára, amelyiknél jelentős mennyiségű számlafeldolgozás történik – tájékoztatott az S&T (február 1-től Kontron). A fejlesztéssel lényegesen kevesebb erőforrás-bevonással végezhetők el az egyes feladatok, és az emberi hibák kiküszöbölésével javul a minőség, de többlet információ is kinyerhető a cégek számára. A korábban nem hozzáférhető adathalmaz számos olyan elemzésre ad lehetőséget, amely a vállalatok számára üzleti értékkel bír. Ilyen lehet például a beszerzési árak nyomon követése, a trendek azonosítása, a beszerzéssel kapcsolatos stratégiai döntések támogatása, a partnermenedzsment információk.

A cégcsoport beszámolt arról is, hogy változatlan formában működnek tovább, de az anyavállalat névváltozását követve februártól Kontron Hungary Kft. és Kontron Operations Hungary Kft néven. A globális csoport egyik legprosperálóbb tagja a magyar, amely széleskörű IT szolgáltatásokra koncentrál az IT hálózatépítéstől, a biztonságon át egészen a SAP bevezetésig, vagy a legújabb IoT és fejlesztési trendekig. De ugyancsak foglalkoznak alkalmazás modernizációval, egyedi fejlesztéssel és mesterséges intelligenciával. A hazai vállalat stabilitását jól mutatja, hogy a cég öt év alatt megduplázta az árbevételét, amely 2022-ben már 32 milliárd forint fölé hízott, valamint foglalkoztatottjainak száma szintén több mint a kétszeresére, 184-ről 378 főre emelkedett.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés

Friss