Gazdaság

Egy év alatt háromszorosára nőtt az 5G üzleti alkalmazásainak piaca

Másodpercenként 100 terabyte sebességű optikai adatátvitelre törekszik a Huawei.

Világszerte jelentősen bővült az 5G üzleti-ipari felhasználása, csak Kínában egy év alatt 1,2 milliárdról 3,2 milliárd dollárra nőttek technológia alkalmazásához kapcsolódó piaci bevételek, az 5G mára érett technológiává vált. Emellett a lakossági szegmensben is egyre szélesebb körben terjednek az ötödik generációs technológiára épülő, például kiterjesztett valóságot használó, vagy a szemüveg nélküli 3D-s filmnézésre alkalmas megoldások. A Huawei Technologies Budapesten mutatta be az 5G és a vezetékes szélessávú technológiák legújabb innovációt. A vállalat az új eszközeivel már közeljövőben képes lesz másodpercenként 100 terabyte adatátviteli sebességet biztosítani.

Budapesten mutatta be az 5G és a vezetékes szélessávú technológiák legújabb innovációit a Huawei Technologies. A vállalat 5G kamionja a „Lighting Up the Future” című kiállítás része, melynek célja, hogy megismertesse a nagyközönséggel a társadalom növekedését, fejlődését segítő legújabb technológiákat.

„A kiállítás azt mutatja be, hogy napjainkban az 5G már nem egy újdonság, hanem egy érett technológia”

– mondta el Bóday Tamás, a Huawei Technologies Hungary vállalati megoldások igazgatója. „– Az 5G kamionban olyan felhasználási módokat szemléltetünk mind a lakossági, mind az üzleti szegmensben, amelyek nemcsak különlegesek, de teljes iparágak digitális átalakulását hozzák el. Az 5G az ipar digitalizációjával nagyon komoly üzleti potenciált, új bevételi lehetőséget is jelent az internetes/hálózati megoldások piacán, ahol a lakosság körében a fejlett országokban gyakorlatilag elértük a maximális penetrációt.”

Az 5G piaca világszerte jelentős növekedésben van, csak Kínában az ötödik generációs mobiltechnológia üzleti-ipari alkalmazásaihoz kapcsolódó szolgáltatói bevételek 2020-ról 2021-re, év alatt, 1,2 milliárdról 3,2 milliárd dollárra nőttek. Noha az 5G üzleti felhasználása Magyarországon még gyerekcipőben jár, több iparágban már üzemszerűen működnek ilyen megoldások. Októberben adták át a fényeslitkei East-West Gate terminált, amely az óriásdaruit teljes mértékben 5G technológiával, távolról irányítja, a Huawei pátyi logisztikai és gyártóközpontjában pedig folyamatosan újabb, a gyártást és a logisztikai műveleteket támogató alkalmazásokat – legújabban egy konténereket mozgató kollaboratív robotot – kapcsolnak rá a privát 5G hálózatra. Az Európai Ellátó Központban az 5G-re épülő okos megoldások bevezetése óta közel 30 százalékkal nőtt a logisztikai hatékonyság, ami részben magának a hálózatnak, részben azoknak az alkalmazásoknak köszönhető, amelyeket az új hálózat adta képességekre építve telepítettek.

Az 5G kamion lehetőséget adott az ipari digitalizációs újítások kipróbálására is, többek között az „5G Harbor Experience” szimulátor formájában, ahol a látogatók első kézből próbálhatták ki, milyen egy teljesen automatizált logisztikai terminál üzemeltetése: az érdeklődők távvezérlés segítségével egy hajómakettből pakolhattak ki konténereket, kipróbálhatták a darukezelést, és egy QR kódon keresztül – az adatokat a képernyőre vetítve – arról is megbizonyosodhattak, mi a konténerek tartalma, és azok jó helyre kerültek-e.

360 fokos élmény 5G-vel

A lakosság körében most kezdenek el terjedni azok az elsősorban a szórakoztatás szolgáló alkalmazások, amelyek már kihasználják az 5G előnyeit, a nagy letöltési és feltöltési sávszélességet és az alacsony késleltetést. Németországban már az egyik szolgáltató kínálatában elérhető olyan, a kiterjesztett valóságot (AR – Augmented Reality) használó megoldás, amely sportesemények, például focimeccsek nézéséhez kínál teljesen új felhasználói élményt. Az okostelefonhoz csatlakoztatott AR szemüveggel nemcsak a meccs követhető nyomon, hanem a képen a felhasználó folyamatosan, tetszése szerint figyelemmel kísérheti a csapatszintű vagy egyéni statisztikákat, vagy a mérkőzés különféle adatait.

Az 5G sávszélessége nélkül nem működne az a Huawei által bemutatott úgynevezett Naked-Eye 3D megoldás sem, amely külön szemüveg segítsége nélkül, az okostelefon kamerarendszerét használva vetít térbeli 3D-s videót a felhasználó elé. Szintén az ötödik generációs mobiltechnológiát használja az a 360 fokos, például egyedi sportközvetítésekre használható kamera, amely valós időben képes videóstreamet adni úgy, hogy a néző választhatja ki, és állíthatja be, melyik nézőpontot szeretné nézni.

Gigabit internet minden helyiségben

A Huawei 5G kamionja egyéb modern technológiai újdonságoknak is helyet adott. A vállalat egy olyan passzív optikai fejlesztést mutatott be, amely az FTPR („Fiber to the Room”) kapcsolat segítségével például egy irodaház bármely helyiségében képes gigabites kapcsolatot lehet létrehozni. Ehhez kapcsolódik a vállalat egyik legújabb innovációja, egy olyan kompozit kábel, amely egyszerre biztosítja a hálózati eszközök – jelsugárzók, jeladók – számára az adatátvitelt és az áramellátást is. Ezzel a megoldással tudják az épület minden helyiségében biztosítani a gigabites internetet és a nagy sávszélességet. Szintén a Huawei újdonsága egy „láthatatlan” optikai kábel, ami szinte bármilyen módon hajlítható és rögzíthető, lehetővé téve a gyakorlatilag láthatatlan, fúrás nélküli kábelezést az épületben.

„A Huawei üzleti stratégiájának egyik fókuszpontja a kutatás-fejlesztés, amely nemcsak termék innovációt jelent, hanem olyan alapkutatási tevékenységeket is, ami például az anyagtudományhoz köthető”

– mondta el Bóday Tamás, a Huawei Technologies vállalati megoldások igazgatója.

„Ennek köszönhetően tudunk olyan speciális anyagokkal dolgozni, amelyek saját fejlesztésen alapulnak, és egyediek a piacon.”

Így lesz egy nagy szobából egyetlen kis kapcsolószekrény

A vállalat a nagy távolságú optikai adatátvitellel kapcsolatos fejlesztései között bemutatta az „All Optical Switching” megoldását, amely drasztikus hely- és energiamegtakarítást tesz lehetővé a távközlési szolgáltatók számára. A megoldás a nagysebességű optikai kábelek leágazásainál, a csatornaváltásokhoz szükséges kapcsolóközpontok (switching center) kiváltására kínál megoldást – egy szobányi méretű helyiségből egy kapcsolószekrénybe költöztetve a szükséges eszközöket. A technológiával a feladatot teljes mértékben optikai úton, interfész váltás nélkül tudják megoldani úgy, hogy a korábbi 10 százalékára csökkentik a helyigényt, és 60 százalékkal mérsékelik a kommunikációs központ energiafelhasználását.

A Huawei legújabb innovációival már a közeljövőben szeretné elérni, hogy 100 terrabit/sec adatátviteli sebességet tudjon biztosítani optikai kábelen. Jelenleg a piacon kapható eszközeikkel elemi szálanként 400 gigabit adatsebességet tudnak elérni, és már elkészült az a prototípus is, ami ennek a duplájára, 800 gigabitre képes. Mivel több mint száz szál van egy optikai kábelben, ezért már a közeli jövőben képesek lehetnek a jelentős mérföldkőnek tekinthető 100 terrabit/sec adatátviteli sebességre.

A jövő technológiáinak építői

Az 5G kamionban zárult a Huawei Technologies „Seeds for the Future” elnevezésű, egyetemistáknak szóló idei tehetséggondozó programja. A 2014-ben indított program keretében, nyolcnapos képzés során a hallgatók számos modern technológiával ismerkedhetnek meg, és olyan területeken gyarapíthatják tudásukat, mint az 5G, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság vagy a felhőalapú számítástechnika. Az elsődleges cél, hogy a hallgatók valós, gyakorlati ismereteket szerezhessenek a világ egyik vezető technológiai vállalatától, ezzel is közelítve egymáshoz az egyetemen megszerzett ismereteket és az iparág által megkövetelt készségeket. Idén novemberben közel negyven hallgató végezte el a képzést, túlnyomórészt az Óbudai Egyetemről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemről, a győri Széchenyi István Egyetemről, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.

Related Topics:5G alkalmazás gazdaság Huawei növekedés piac üzleti

Up Next

Az energiaárak emelkedése a mosási programokat is megrövidítette

Don't Miss

Egy hét alatt két munkáltatói díjat is elnyert a Lufthansa Systems Hungária

Gazdaság

2027-től egyablakos ügyintézéssel támogatja a vállalkozókat a Kamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladatai az Országgyűlés döntése alapján 2027. január 1-től több kulcsfontosságú területen bővülnek, jelentősen csökkentve ezzel a vállalkozások adminisztrációs terheit. A Kamara így még szorosabb partnere lesz a vállalkozóknak, akik egyre több mindenben számíthatnak a szervezetre.

Az Országgyűlés a mai napon elfogadta a Kormány és a Kamara között március 5-én kötött együttműködési megállapodás kapcsán alkotott törvényt. A most elfogadott törvény értelmében a meglevő közfeladatain túl, mint például az építőipari kivitelezők és a duális képzőhelyek nyilvántartásának vezetése és ellenőrzése, a származási bizonyítványok és exportigazolások kiállítása stb., 2027. január 1-jétől a Kamara vezeti majd az egyéni vállalkozói nyilvántartást, így a vállalkozók egy helyen intézhetik az alapítással, módosítással vagy szüneteléssel kapcsolatos ügyeiket. Ez gyorsabb ügyintézését és kevesebb papírmunkát jelent a vállalkozásoknak.

A törvény megteremti a hazai építőiparban már több mint egy évtizede működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) egységes működését, amellyel a kivitelezők és a megrendelők közötti vitákat gyorsan és hatékonyan rendezi. A törvénymódosítással javul a közbeszerzési eljárások és építőipari beruházások jogszerűsége, valamint komolyan fékezi a lánctartozások kialakulását.

A felnőttképzési rendszer megerősítése érdekében a Kamara 2027-től fontos hatósági feladatokat lát el. Emellett új elemként az MKIK felel a minősítési rendszer kidolgozásáért és működtetéséért, amelynek célja a felnőttképző intézmények magas színvonalú szakmai támogatása. Mindezek garantálják a hatékonyan működő adatalapú döntéshozatalt, a minőségi, munkaerőpiaci igényekhez jobban illeszkedő felnőttképzéseket.

A villamos biztonsági felülvizsgálók nyilvántartását a Kamara vezeti, ezzel újabb ágazattal bővült a Kamara szolgáltatásfelügyeleti hatásköre, ezzel is erősítve a vállalkozások élet- és vagyonbiztonságot. A nyilvántartásokkal a Kamara nyomon követi a szakemberek képzését, továbbképzését és jogosultságát, kiszűrve a szabálytalanul működő vállalkozásokat.

A kamarai rendszer a területi kamarai hálózat, a vármegyei és városi szervezetek meglévő tapasztalatára, gyakorlatára és felkészültségére építve látja majd el a most kibővülő feladatokat.

A megújult Kamara működésének középpontjába Nagy Elek elnöksége alatt a vállalkozó került. A tavalyi, öt évre kötött Kamara-Kormány megállapodás ágyazott meg annak, hogy a Kamara közfeladatai 2027-től tovább bővüljenek és még hatékonyabban támogathassa a hazai vállalkozásokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az AI 2026-ban átköltözik a chatből az infrastruktúrába

Az elmúlt években a mesterséges intelligenciát főként chatfelületeken használtuk, ahol válaszol a kérdéseinkre. A SUSE előrejelzései szerint azonban a következő időszakban az AI szerepe alapvetően átalakul, és különálló eszköz helyett az informatikai rendszerek működésének alapvető részévé válik.

Az intelligens rendszerek így már nem pusztán támogatják az IT-csapatokat, hanem aktívan részt vesznek a felügyeletben és az optimalizálásban, ami gyorsabb hibaelhárítást, hatékonyabb erőforrás-kihasználást, átláthatóbb költségeket és megbízhatóbb működést eredményezhet. Az áttöréshez a vállalati környezetekhez tervezett olyan nyílt platformokra van szükség, amelyek képesek összehangoltan kezelni az AI-modelleket és az infrastruktúrát.

„Az AI ma már nem kísérletezésről szól, hanem a mérhető teljesítménybeli eredmények eléréséről. Ha nem változtatjuk meg a vállalat teljes működését, akkor valójában nem újítunk meg semmit, és nem tudjuk kiaknázni az AI-ban rejlő értéket.”

-mondta Julie Sweet, az Accenture vezérigazgatója.

A technológiai vállalatok és kutatóintézetek az elmúlt időszakban arra törekedtek, hogy egyre nagyobb és összetettebb AI-modelleket fejlesszenek. Ezek ugyanis több adatot és összefüggést képesek kezelni, ezért pontosabb és árnyaltabb válaszokat adnak. Idővel azonban kiderült, hogy a méret önmagában nem garancia a hatékony működésre. A fókusz 2025-ben arra helyeződött át, hogy az AI működtetését miként lehet a puszta válaszadás helyett a környezet értelmezése és az arra adott következetes reakció felé elvinni.

Ennek a szemléletváltásnak a részeként terjedt el a RAG (Retrieval-Augmented Generation) megközelítés, amely lehetővé teszi, hogy az AI egy vállalat saját dokumentumaiból és adatforrásaiból is merítsen, így pontosabb válaszokat adjon. Megjelent az egységes MCP (Model Context Protocol) szabvány is, amely egyszerűbbé teszi az AI-rendszerek és adatforrások összekapcsolását. Ezzel párhuzamosan az is világossá vált a tavalyi év során, hogy a kísérleti megoldásokból csak stabil és jól szabályozott platformokra építve lehet vállalati szintű szolgáltatásokat biztosítani. Ezek közé tartozik például a SUSE AI is.

A 2025-ben kirajzolódó szemléletváltás nem áll meg az alapok megerősítésénél. A SUSE szakértői szerint 2026-ban ezek a folyamatok tovább mélyülnek, és az alábbi 5 irány válik meghatározóvá az AI-infrastruktúra fejlődésében:

Az AI az infrastruktúra részévé válik

Az autonóm AI-ügynökök egyre inkább beépülnek az infrastruktúra működésébe. A Kubernetes-alapú rendszerekben idén már nemcsak mikroszolgáltatások futnak, hanem önálló döntési logikával rendelkező AI-komponensek is. Ezek az ügynökök saját jogosultságokkal és azonosítható identitással rendelkeznek, így képesek ellenőrizni a naplókat, felismerni a problémákat és javítási javaslatot készíteni. Az üzemeltetési csapat szerepe átalakul: a kézi beavatkozás helyett az AI-ügynökök felügyelete és irányítása kerül előtérbe.

Az adatok a vállalat ellenőrzése alatt maradnak

Egyre fontosabb a digitális szuverenitás, vagyis az, hogy az adatok a vállalat ellenőrzése alatt maradjanak akkor is, amikor az AI dolgozik velük. Sok esetben ezért az AI-megoldásokat helyben, saját infrastruktúrán futtatják. Ebben az esetben kiemelt jelentőségű a kontroll és a megfelelőség biztosítása, amiben hatékony segítséget nyújtanak az olyan nyílt, Rancher-alapú platformok, mint a SUSE AI. Felértékelődnek továbbá a kisebb nyelvi modellek is, amelyek kevesebb erőforrást igényelnek, jól használhatók bizonyos konkrét üzleti feladatokhoz, és kiszámíthatóbb működést tesznek lehetővé.

GPU-tudatos erőforrás-kezelés

A hagyományos rendszerek az alkalmazások futtatását elsősorban az általános erőforrás-kihasználás alapján szervezik. Az AI-feladatok azonban gyakran igényelnek speciális hardvert, például GPU-t. Ezek a grafikus feldolgozóegységek olyan számítási eszközök, amelyek különösen hatékonyak a nagy mennyiségű párhuzamos művelet végrehajtásában, ezért kulcsszerepet játszanak az AI-modellek futtatásában. A jövő rendszerei már azt is figyelembe veszik, hogy egy adott feladat mennyi GPU- és egyéb erőforrást igényel, és ennek megfelelően optimalizálják az elosztást. Ez csökkenti a pazarlást és javítja a rendszer megbízhatóságát.

Modellek és a konténerek egy rendszerben kezelve

Korábban az AI-modellek kezelése jellemzően elkülönült az alkalmazások és a konténerek üzemeltetésétől. Ma már azonban a modellek validálása és élesítése egyre inkább részévé válik ugyanannak az üzemeltetési környezetnek, amelyben a konténerek és alkalmazások működnek. Az egységes technológiai stack átláthatóbb működést és szabályozottabb életciklus-kezelést tesz lehetővé.

Kontrollált költségek és beépített FinOps

Az AI-megoldások költségigénye jelentős lehet, ezért a pénzügyi kontroll beépül az üzemeltetési folyamatokba. Az egyre szélesebb körben alkalmazott FinOps-megközelítés célja, hogy a költségek előre láthatók és kezelhetők legyenek, és egy túlzottan nagy erőforrásigényű modell élesítése még időben megállítható legyen.

Ezek az újonnan kirajzolódó trendek olyan platformokat igényelnek, amelyek egyszerre biztosítják a kontrollt, a skálázhatóságot és a költségek átláthatóságát. A SUSE AI hatékony támogatást nyújt ebben a vállalatoknak azzal, hogy Rancher-alapú megközelítésre építve egységes keretbe szervezi az AI-szolgáltatásokat Kubernetes-környezetekben, támogatja a GPU-erőforrások hatékony kihasználását, és segíti a pénzügyi kontrollt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A biztonság új korszaka: a preventív videófelügyelet nem csak reagál, hanem megelőz

A magyarországi ipari és logisztikai ingatlanpiac történelmi mérföldkőhöz érkezett: a BRF legfrissebb piaci jelentése alapján a modern raktárállomány országosan átlépte a 6,1 millió négyzetmétert, amelyből több mint 4 millió négyzetméter a budapesti agglomerációban koncentrálódik.

A SmartMe Kft. szakmai véleménye szerint ez a volumen, kiegészülve az iparágban zajló drasztikus automatizációs hullámmal, befolyásolni fogja a hagyományos, reaktív biztonságtechnikai megoldásokat. 2026-ban a videós távfelügyelet már nem csupán vagyonvédelmi eszköz, hanem az automatizált üzletmenet-folytonosság kritikus eleme.

Automatizáció és AI: A raktározás és a biztonság közös jövője

A 2026-os év meghatározó trendje a raktározásban az autonóm targoncák, az automata polcrendszerek és a mesterséges intelligencia által vezérelt készletgazdálkodás. Ezzel a technológiai fejlődéssel a biztonságtechnikának is lépést kell tartania. Ahol a raktári folyamatokat algoritmusok optimalizálják, ott a védelem sem alapozható kizárólag utólagos visszajátszásra.

„A 21. századi modern technológiával felszerelt raktárakban a biztonság már nem a ‘mi történt?’ kérdésénél kezdődik. A preventív videómenedzsment lényege, hogy a problémát még azelőtt észleli és kezeli, hogy kár keletkezne”

– mutat rá a SmartMe Kft. ügyvezető igazgatója, Móró Tibor. Az AI-alapú rendszerek ma már nem pusztán mozgást érzékelnek, hanem mintázatokat ismernek fel: megkülönböztetik az irreleváns környezeti hatásokat a valódi biztonsági kockázattól.

Technológiai szakadék: NVR rögzítés vs. Integrált Videómenedzsment (VMS)

A legtöbb hazai vállalat már rendelkezik korszerű IP-kamerákkal és nagy kapacitású rögzítőkkel (NVR), a technológiai beruházások és a tényleges káresemények megelőzése között mégis szakadék tapasztalható. A két megközelítés közötti alapvető különbség:

A hagyományos (reaktív) modell: A működési logika eseményvezérelt. A rendszer rögzíti a határsértést, de a beavatkozás legtöbbször fáziskéséssel, a károkozás megkezdése után történik meg. A diszpécserek gyakran több tucat különálló területet figyelnek, ami humán túlterheltséghez és lassabb reakcióidőhöz vezet.
A modern (preventív) modell: A videómenedzsment (VMS) egy magasabb szintű architektúra. Egységes platformon integrálja a különböző gyártók eszközeit, több telephelyet kezel egyetlen felületen, és dokumentált incidenskezelési folyamatot (workflow) biztosít.

Azonnali beavatkozás: A valódi prevenció eszközei

Amikor az intelligens rendszer gyanús mozgást vagy illetéktelen behatolást érzékel – például éjszaka a rakodótérnél –, a központi diszpécserszolgálat azonnal élőben értékeli a helyzetet. A rendszer lehetővé teszi a közvetlen beavatkozást:

Távoli hangosbemondó: A diszpécserek élőszóval figyelmeztethetik a behatolót, ami az esetek többségében elegendő az elrettentéshez.
Aktív eszközvezérlés: Reflektorok felkapcsolása vagy előre programozott biztonsági protokollok (pl. kapuk zárása) azonnali aktiválása.
Strukturált incidenskezelés: Minden esemény és válaszreakció másodpercre pontosan dokumentált, ami alapfeltétele a transzparens működésnek és a kedvezőbb biztosítási konstrukcióknak.

Jelentős költségmegtakarítás több telephely esetén

A preventív videófelügyelet egyik legnagyobb előnye, hogy egyetlen központi diszpécserszolgálattal több telephely is hatékonyan kezelhető egységes rendszerben, az emberi túlterhelés és figyelemkiesés nélkül.

Így nem szükséges minden objektumban folyamatos élőerős őrzést fenntartani, ami jelentős bér- és járulékköltség-megtakarítást eredményez. A rendszer skálázható, integrálható különböző gyártók eszközeivel, és alkalmazható:

ipari üzemekben,
logisztikai és raktárbázisokon,
irodakomplexumokban,
valamint nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken is.

Nem csak a kamera számít, hanem a működési modell

„A legtöbb vállalat már rendelkezik korszerű IP-kamerákkal és nagy kapacitású rögzítőkkel. A kérdés már nem csak az, hogy jó-e a képminőség, hanem az, hogy mit kezdünk az információval”

– mondta Móró Tibor, a Smartme Building Technologies Kft. ügyvezetője.

„A preventív videómenedzsmenttel a biztonságtechnikát más megközelítésbe helyezzük. Nem akkor reagálunk, amikor a határsértés már megtörtént, hanem még a kár bekövetkezése előtt beavatkozhatunk. Ez különösen fontos a több telephellyel működő vállalatoknál, ahol a gyors reagálás és a költséghatékonyság egyszerre üzletmeneti kérdés.”

A 21. századi biztonság üzletmenet-védelem

A preventív videófelügyelet nem csupán technológiai fejlesztés, hanem kockázatkezelési eszköz. Csökkenti az üzletmenet-kiesést, minimalizálja a lopásból és rongálásból eredő károkat, valamint dokumentált és visszakövethető incidenskezelést biztosít.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!