Gazdaság

Egy év alatt háromszorosára nőtt az 5G üzleti alkalmazásainak piaca

Másodpercenként 100 terabyte sebességű optikai adatátvitelre törekszik a Huawei.

Világszerte jelentősen bővült az 5G üzleti-ipari felhasználása, csak Kínában egy év alatt 1,2 milliárdról 3,2 milliárd dollárra nőttek technológia alkalmazásához kapcsolódó piaci bevételek, az 5G mára érett technológiává vált. Emellett a lakossági szegmensben is egyre szélesebb körben terjednek az ötödik generációs technológiára épülő, például kiterjesztett valóságot használó, vagy a szemüveg nélküli 3D-s filmnézésre alkalmas megoldások. A Huawei Technologies Budapesten mutatta be az 5G és a vezetékes szélessávú technológiák legújabb innovációt. A vállalat az új eszközeivel már közeljövőben képes lesz másodpercenként 100 terabyte adatátviteli sebességet biztosítani.

Budapesten mutatta be az 5G és a vezetékes szélessávú technológiák legújabb innovációit a Huawei Technologies. A vállalat 5G kamionja a „Lighting Up the Future” című kiállítás része, melynek célja, hogy megismertesse a nagyközönséggel a társadalom növekedését, fejlődését segítő legújabb technológiákat.

„A kiállítás azt mutatja be, hogy napjainkban az 5G már nem egy újdonság, hanem egy érett technológia”

– mondta el Bóday Tamás, a Huawei Technologies Hungary vállalati megoldások igazgatója. „– Az 5G kamionban olyan felhasználási módokat szemléltetünk mind a lakossági, mind az üzleti szegmensben, amelyek nemcsak különlegesek, de teljes iparágak digitális átalakulását hozzák el. Az 5G az ipar digitalizációjával nagyon komoly üzleti potenciált, új bevételi lehetőséget is jelent az internetes/hálózati megoldások piacán, ahol a lakosság körében a fejlett országokban gyakorlatilag elértük a maximális penetrációt.”

Az 5G piaca világszerte jelentős növekedésben van, csak Kínában az ötödik generációs mobiltechnológia üzleti-ipari alkalmazásaihoz kapcsolódó szolgáltatói bevételek 2020-ról 2021-re, év alatt, 1,2 milliárdról 3,2 milliárd dollárra nőttek. Noha az 5G üzleti felhasználása Magyarországon még gyerekcipőben jár, több iparágban már üzemszerűen működnek ilyen megoldások. Októberben adták át a fényeslitkei East-West Gate terminált, amely az óriásdaruit teljes mértékben 5G technológiával, távolról irányítja, a Huawei pátyi logisztikai és gyártóközpontjában pedig folyamatosan újabb, a gyártást és a logisztikai műveleteket támogató alkalmazásokat – legújabban egy konténereket mozgató kollaboratív robotot – kapcsolnak rá a privát 5G hálózatra. Az Európai Ellátó Központban az 5G-re épülő okos megoldások bevezetése óta közel 30 százalékkal nőtt a logisztikai hatékonyság, ami részben magának a hálózatnak, részben azoknak az alkalmazásoknak köszönhető, amelyeket az új hálózat adta képességekre építve telepítettek.

Az 5G kamion lehetőséget adott az ipari digitalizációs újítások kipróbálására is, többek között az „5G Harbor Experience” szimulátor formájában, ahol a látogatók első kézből próbálhatták ki, milyen egy teljesen automatizált logisztikai terminál üzemeltetése: az érdeklődők távvezérlés segítségével egy hajómakettből pakolhattak ki konténereket, kipróbálhatták a darukezelést, és egy QR kódon keresztül – az adatokat a képernyőre vetítve – arról is megbizonyosodhattak, mi a konténerek tartalma, és azok jó helyre kerültek-e.

360 fokos élmény 5G-vel

A lakosság körében most kezdenek el terjedni azok az elsősorban a szórakoztatás szolgáló alkalmazások, amelyek már kihasználják az 5G előnyeit, a nagy letöltési és feltöltési sávszélességet és az alacsony késleltetést. Németországban már az egyik szolgáltató kínálatában elérhető olyan, a kiterjesztett valóságot (AR – Augmented Reality) használó megoldás, amely sportesemények, például focimeccsek nézéséhez kínál teljesen új felhasználói élményt. Az okostelefonhoz csatlakoztatott AR szemüveggel nemcsak a meccs követhető nyomon, hanem a képen a felhasználó folyamatosan, tetszése szerint figyelemmel kísérheti a csapatszintű vagy egyéni statisztikákat, vagy a mérkőzés különféle adatait.

Az 5G sávszélessége nélkül nem működne az a Huawei által bemutatott úgynevezett Naked-Eye 3D megoldás sem, amely külön szemüveg segítsége nélkül, az okostelefon kamerarendszerét használva vetít térbeli 3D-s videót a felhasználó elé. Szintén az ötödik generációs mobiltechnológiát használja az a 360 fokos, például egyedi sportközvetítésekre használható kamera, amely valós időben képes videóstreamet adni úgy, hogy a néző választhatja ki, és állíthatja be, melyik nézőpontot szeretné nézni.

Gigabit internet minden helyiségben

A Huawei 5G kamionja egyéb modern technológiai újdonságoknak is helyet adott. A vállalat egy olyan passzív optikai fejlesztést mutatott be, amely az FTPR („Fiber to the Room”) kapcsolat segítségével például egy irodaház bármely helyiségében képes gigabites kapcsolatot lehet létrehozni. Ehhez kapcsolódik a vállalat egyik legújabb innovációja, egy olyan kompozit kábel, amely egyszerre biztosítja a hálózati eszközök – jelsugárzók, jeladók – számára az adatátvitelt és az áramellátást is. Ezzel a megoldással tudják az épület minden helyiségében biztosítani a gigabites internetet és a nagy sávszélességet. Szintén a Huawei újdonsága egy „láthatatlan” optikai kábel, ami szinte bármilyen módon hajlítható és rögzíthető, lehetővé téve a gyakorlatilag láthatatlan, fúrás nélküli kábelezést az épületben.

„A Huawei üzleti stratégiájának egyik fókuszpontja a kutatás-fejlesztés, amely nemcsak termék innovációt jelent, hanem olyan alapkutatási tevékenységeket is, ami például az anyagtudományhoz köthető”

– mondta el Bóday Tamás, a Huawei Technologies vállalati megoldások igazgatója.

„Ennek köszönhetően tudunk olyan speciális anyagokkal dolgozni, amelyek saját fejlesztésen alapulnak, és egyediek a piacon.”

Így lesz egy nagy szobából egyetlen kis kapcsolószekrény

A vállalat a nagy távolságú optikai adatátvitellel kapcsolatos fejlesztései között bemutatta az „All Optical Switching” megoldását, amely drasztikus hely- és energiamegtakarítást tesz lehetővé a távközlési szolgáltatók számára. A megoldás a nagysebességű optikai kábelek leágazásainál, a csatornaváltásokhoz szükséges kapcsolóközpontok (switching center) kiváltására kínál megoldást – egy szobányi méretű helyiségből egy kapcsolószekrénybe költöztetve a szükséges eszközöket. A technológiával a feladatot teljes mértékben optikai úton, interfész váltás nélkül tudják megoldani úgy, hogy a korábbi 10 százalékára csökkentik a helyigényt, és 60 százalékkal mérsékelik a kommunikációs központ energiafelhasználását.

A Huawei legújabb innovációival már a közeljövőben szeretné elérni, hogy 100 terrabit/sec adatátviteli sebességet tudjon biztosítani optikai kábelen. Jelenleg a piacon kapható eszközeikkel elemi szálanként 400 gigabit adatsebességet tudnak elérni, és már elkészült az a prototípus is, ami ennek a duplájára, 800 gigabitre képes. Mivel több mint száz szál van egy optikai kábelben, ezért már a közeli jövőben képesek lehetnek a jelentős mérföldkőnek tekinthető 100 terrabit/sec adatátviteli sebességre.

A jövő technológiáinak építői

Az 5G kamionban zárult a Huawei Technologies „Seeds for the Future” elnevezésű, egyetemistáknak szóló idei tehetséggondozó programja. A 2014-ben indított program keretében, nyolcnapos képzés során a hallgatók számos modern technológiával ismerkedhetnek meg, és olyan területeken gyarapíthatják tudásukat, mint az 5G, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság vagy a felhőalapú számítástechnika. Az elsődleges cél, hogy a hallgatók valós, gyakorlati ismereteket szerezhessenek a világ egyik vezető technológiai vállalatától, ezzel is közelítve egymáshoz az egyetemen megszerzett ismereteket és az iparág által megkövetelt készségeket. Idén novemberben közel negyven hallgató végezte el a képzést, túlnyomórészt az Óbudai Egyetemről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemről, a győri Széchenyi István Egyetemről, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.

Related Topics:5G alkalmazás gazdaság Huawei növekedés piac üzleti

Up Next

Az energiaárak emelkedése a mosási programokat is megrövidítette

Don't Miss

Egy hét alatt két munkáltatói díjat is elnyert a Lufthansa Systems Hungária

Gazdaság

Így nézhet ki az üzleti kommunikáció következő évtizede

A vállalatok és ügyfeleik közötti kommunikáció átköltözött a hivatalos weboldalakról és az ügyfélszolgálati telefonvonalakról a csevegőalkalmazásokba. A felhasználók ma már ugyanúgy írnak üzenetet egy cégnek, ahogy a barátaiknak tennék: szállítási részleteket pontosítanak, rendeléseket adnak le, vagy támogatást kérnek. Az üzenetküldő platformok így a vásárlói élmény alapvető infrastruktúrájává váltak.

Hogy megértsük, merre tart ez a piac, 271 vezető bevonásával végeztünk kutatást különböző iparágakban. Az eredmények megerősítik: a vállalatok kulcsfontosságúnak tartják az üzenetküldést az ügyfélkapcsolatok szempontjából – miközben sokan még mindig lemaradásban vannak ezzel az átalakulással. Ebben a cikkben azt vizsgáljuk, mire számíthatnak az ügyfelek az üzleti kommunikációban, és milyen kihívásokkal szembesülnek a vállalatok.

Az üzenetküldés mint elsődleges kapcsolati pont

Sokáig a chat csupán marketingcsatornaként jelent meg. Az adatok azonban mást mutatnak: a vállalatok 66%-a tranzakciós értesítésekre használja az üzenetküldést, 38%-uk pedig ügyfélszolgálati célokra. Ma a chat az ügyfél teljes vásárlói útját végigkíséri – a termékfelfedezéstől az értékesítés utáni kiszolgálásig.

Ezek a változások egy tágabb igényt tükröznek: az ügyfelek azon a platformon szeretnek kommunikálni a cégekkel, amelyeket már nap mint nap használnak. A társalgáson alapuló kereskedelem korszakában járunk. A chat nem csupán trend, hanem stratégiai eszköz: a megkérdezett vállalatok 80%-a szerint az üzenetküldés a következő két évben az egyik legfontosabb bevételi tényezővé válik.

Az emberek egyre több időt töltenek online: a magyarországi internetezők átlagosan napi több mint 4 órát töltenek online, 91%-uk pedig elsősorban mobileszközön fogyaszt tartalmat – minden korosztályban. A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: az ügyfél már mobilon van.

A fragmentáció csapdája

Paradox módon az üzleti kommunikáció legnagyobb kihívása ma nem a csatornák hiánya, hanem a szétaprózottságuk. Kevés vállalat épített egységes kommunikációs rendszert kezdettől fogva. Sokkal jellemzőbb, hogy az eszközök fokozatosan rétegződnek egymásra: a marketing bevezet egy megoldást, az ügyfélszolgálat egy másikat, a fejlesztők pedig chat-funkciókat integrálnak a cég saját alkalmazásába. Idővel egy fragmentált platformkeverék alakul ki: SMS, üzenetküldő appok, közösségi média és push értesítések.

Ezt a kutatásunk is igazolja: a vállalatok egyharmada (33%) globálisan elismeri, hogy az ügyfélkommunikációjuk következetlen, vagy csatornánként eltérő.

Az eredmény? Az ügyfeleknek újra és újra meg kell ismételniük az információikat, összefüggéstelen üzeneteket kapnak, és felesleges súrlódásokba ütköznek. Ez rontja a vásárlói élményt, csökkenti az elköteleződést, és bonyolítja a belső folyamatokat – ami végső soron az értékesítésre is negatív hatással van.

A következő lépés: egységes kommunikáció

Éppen ezért a vállalatok következő nagy kihívása a kommunikációs csatornák egyetlen rendszerbe való összevonása – ez a vállalatok 48%-ánál kiemelt prioritás.

Az üzenetküldés a „marketingeszköz” szerepből az üzleti működés alapvető elemévé fejlődik. Egyre szorosabban integrálódik CRM-rendszerekkel, helpdesk-megoldásokkal, marketingplatformokkal és fizetési rendszerekkel. A chat válik azzá a központi csomóponttá, ahol az ügyfelek vásárolnak, támogatást kapnak, és megoldják a felmerülő problémáikat.

Ezt az átalakulást az automatizálás és a mesterséges intelligencia hajtja:

A megkérdezettek 50%-a az AI-alapú személyre szabást jelöli meg olyan kulcsfunkcióként, amelyet elvár az üzenetküldő platformoktól
A vállalatok 70%-a tervezi az AI alkalmazását a személyre szabás és a célzott kommunikáció terén

A cégek célja a technológia és az emberi szakértelem ötvözése: az ismétlődő feladatok automatizálása, miközben ott, ahol az igazán számít, megőrzik az emberi interakciókat.

Mit hoz a következő 5 év?

Három kulcsfontosságú trendet azonosítottunk, amelyek meghatározzák az üzleti üzenetküldés jövőjét:

Az üzenetküldés kezelt erőforrássá válik – a vállalatok összevonják a széttagolt rendszereket olyan egységes platformokba, amelyek több csatornát és csapatot is kiszolgálnak
A chatplatformok az ügyfélkapcsolatok elsődleges felületévé válnak, és beépülnek a vállalatok alap-infrastruktúrájába
Azok a szereplők lesznek a nyertesek, akik képesek a bonyolult belső folyamatokat láthatatlanná tenni az ügyfelek előtt – zökkenőmentes interakciókon és erős adatbiztonsággal

A technológia fejlődik, de az emberi elvárások változatlanok maradnak: olyan kommunikációt szeretnénk, amely egyértelmű, gyors és megbízható. Ha jól alkalmazzák, az üzenetküldés pontosan ezt nyújtja.

Cristina Constandache, a Rakuten Viber bevételi igazgatója

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Így látnak a fiatal kutatók a pénzügyi piacok mögé – reflexív AI a tőzsdén

A mesterséges intelligencia, az adattudomány és a komplex rendszermodellezés egyre inkább meghatározza a pénzügyi szektor technológiai fejlődését. A K&H STEM pályázat bemutatkozási lehetőséget biztosít egyetemi hallgatóknak, akik ilyen területeken dolgoznak, és innovatív technológiai megoldásokkal közelítenek valós gazdasági problémákhoz.

Az egyik dobogós kutatás témája nemcsak a pénzügyi szakemberek számára releváns, hiszen a tőzsdei folyamatok mindennapjaink részei, hatással vannak a megtakarításokra, nyugdíjalapokra vagy a gazdasági környezet stabilitására is.

A pénzügyi piacok nem pusztán számokból állnak, hanem emberek döntéseiből, várakozásaiból és egymásra adott reakcióiból. A kutatás azt teszi láthatóvá, hogyan alakul ki a közös irány vagy hangulat a befektetők között, és miért reagálhatnak sokan hasonlóan bizonyos helyzetekben. Ez a szemlélet hozzájárulhat ahhoz, hogy a pénzügyi folyamatokat reálisabban, tudatosabban értelmezzük, és jobban átlássuk a gazdaság működésének emberi oldalát.

A kutatás eredményei a hétköznapi kisbefektetők számára is fontos tanulságokkal szolgálhatnak. Segíthetnek jobban megérteni miért alakulhatnak ki hirtelen árfolyam-ingadozások, vagy miért követnek sokan hasonló befektetési döntéseket egy-egy piaci helyzetben. Ez az ismeret hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakossági befektetők tudatosabban kezeljék megtakarításaikat, felismerjék a piaci hangulat hatását saját döntéseikre, és hosszabb távon stabilabb pénzügyi stratégiát alakítsanak ki.

Somlai Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatójának projektje a magyar tőkepiac működését vizsgálja egy reflexív ügynökalapú szimulációs modell segítségével. A rendszer virtuális befektetők hálózatát modellezi, és azt elemzi, hogyan alakíthatják a piaci folyamatokat a befektetők várakozásai, egymás döntései és a kollektív hangulat. A kutatás több technológiai megközelítést integrál egyetlen rendszerben. A modell valós tőzsdei idősorokra épül, hálózati viselkedésmodellezést alkalmaz, és tanuló algoritmus segítségével optimalizálja a befektetői döntési szabályokat. A genetikus algoritmus evolúciós módon hangolja a modell paramétereit, így a szimuláció képes feltárni azokat az önmagukat erősítő folyamatokat, amelyek a piaci volatilitás vagy a kollektív befektetői viselkedés mögött állhatnak. Az ilyen modellek hosszútávon hozzájárulhatnak a pénzügyi rendszerek stabilabb működéséhez és a piaci folyamatok pontosabb előrejelzéséhez, ami közvetve mindenki számára fontos, akinek megtakarítása, hitele vagy nyugdíjcélú befektetése kapcsolódik a gazdaság teljesítményéhez.

Az idei pályázaton több olyan kutatás is szerepelt, amely a modern informatikai módszerek és a valós gazdasági adatok kombinációjára épül. Az ilyen projektek jól mutatják, hogy a mai egyetemi kutatások már közvetlenül kapcsolódnak azokhoz a technológiai területekhez – például az adattudományhoz, a mesterséges intelligenciához vagy a komplex rendszerek modellezéséhez –, amelyek a pénzügyi szektor digitális átalakulását is formálják.

„A STEM pályázat számunkra nemcsak egy tehetséggondozási program, hanem egy olyan szakmai platform, ahol láthatóvá válik, hogyan gondolkodik a következő generáció technológiai problémákról. Egyre több hallgató dolgozik adattudományi, mesterséges intelligencia- vagy komplex rendszermodellezési projekteken, amelyek nagyon közel állnak azokhoz a kihívásokhoz, amelyekkel a vállalati IT-csapatok is foglalkoznak. A K&H-nál ezért különösen fontos számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk ezzel az egyetemi innovációs közeggel. Informatikai szervezetünk ma már a bank egyik kulcsterülete, a fejlesztések jelentős része házon belül történik, és olyan digitális megoldásokon dolgozunk, mint a mobilbanki fejlesztések, az ügyfélélményt támogató rendszerek vagy a banki ökoszisztéma technológiai platformjai. A K&H IT egyfajta szakmai műhelyként működik, ahol a kollégák modern technológiai projekteken dolgozhatnak, inspiráló és tapasztalt szakemberekkel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlődési lehetőségekre is, széles körű szakmai képzéseket, világos karrierutakat és akár projektváltási lehetőségeket kínálunk annak érdekében, hogy mindenki megtalálja azt a technológiai területet, ahol igazán kibontakozhat”

– mondta Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új fejezet a vállalati digitális fenntarthatóságban – Az SBTi Net Zero V2.0 előrevetíti a következő évek szabályozásait

A Science Based Targets initiative Net Zero Standard v2.0 új szemléletet hoz a vállalati kibocsátás kezelésébe. A szabvány nem csupán a kibocsátások volumenére koncentrál, hanem arra is, hogy egy adott tevékenység mennyire kritikus üzletileg. Ez különösen fontos üzenet a digitális felületekre építő vállalatok számára, ahol a weboldalak, alkalmazások és digitális platformok a működés alapját jelentik, így a továbbiakban nem hagyhatóak figyelmen kívül a Scope 3 kibocsátások kezelésében.

SBTi: A nemzetközi szabályozások előszobája

A Science Based Targets initiative egy nemzetközi, tudományos alapú klíma keretrendszer, amelyhez ma már több mint tízezer nagyvállalat csatlakozott világszerte. Bár az SBTi nem jogszabály, de facto iránytűként szolgál a vállalati kibocsátás-csökkentési elvárások számára, és gyakran előrevetíti a későbbi szabályozói és jelentéstételi követelményeket. Az SBTi logikája szerint ha egy tevékenység az üzleti modell alapját képezi, akkor azt a Scope 3 ban értékelni, mérni és kezelni kell. Digitális bankok, e-kereskedelmi szereplők, médiavállalatok és SaaS szolgáltatók esetében a digitális felületek ilyen üzletileg kritikus elemek, melyek az értékelés alapján a felmérési és dekarbonizációs körbe kerülhetnek.

A digitális kibocsátás kezelése nem adminisztrációs teher, hanem működési optimalizálás

Az SBTi v2.0 megjelenése szemlélet- és paradigmaváltást vetít elő. A digitális lábnyom csökkentése ugyanis kéz a kézben jár az adatforgalom optimalizálásával: A digitális karbonlábnyom a digitális eszközök használatához szükséges energia karbonlábnyomát jelenti, amelyet az adatmozgás mértéke és az energia előállításának CO2e kibocsátása határoz meg. A Carbon.Crane mérései szerint a weboldalak esetében jelentős csökkentési potenciál azonosítható már az alapvető optimalizálási lépésekkel is. A képek méretének és formátumának optimalizálása önmagában 30 százalék feletti hatékonyság javulást eredményezhet, miközben a felhasználó számára nem okoz észlelhető különbséget a képminőségben. Ez közvetlenül csökkenti a tároláshoz, adattranszformációhoz és megjelenítéshez szükséges energiaigényt, ezáltal pedig a hatékonyságot is.

“A digitális esetében a fenntarthatóság egyúttal hatékonyságot is jelent. Az optimális videó- és képformátum, vagy betűtípus választása, a kód tisztítása mind segít abban, hogy az adott weboldal mérete kisebb legyen, így nem csak az energián, de a betöltési időn is spórolhatunk. Az Amazon sokat hivatkozott mérése szerint 100 ms-dal lassabban töltődő oldal 1%-os revenue csökkenést eredményezhet, a Shopify statisztikái pedig akár háromszoros konverzió növekedést és lényegesen kisebb lemorzsolódást mutatnak a rövidebb ha kevesebbet kell várni az adott oldal betöltődésére.”

– hívta fel a figyelmet Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója.

Üzleti szempontból is megéri

A jelentéstétel célja nem önmagában a megfelelés, hanem a minél kisebb lábnyom elérése. A vállalatok előtt két út áll: vagy csökkentik a kibocsátást, vagy karbon krediteket vásárolnak. Amit sikerül csökkenteni, azt nem kell ellentételezni, így nemcsak a fel nem használt energiamennyiség költsége takarítható meg, hanem a meg nem vásárolt karbon kreditek ára is. Kis odafigyeléssel kétszeresen spórolhatunk, ahelyett, hogy duplán költenénk.

Egy olyan időszakban, amikor a digitális szolgáltatások további robbanásszerű felfutása várható, ez az áramvonalasítás nemcsak a környezet számára előnyös, hanem kézzelfogható versenyelőnyt is biztosít. A halogatás nem jelent megoldást, attól nem lesz hatékonyabb a digitális eszközpark, ha nem mérjük és nem értjük, hogy mennyire nem az.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!