Gazdaság
Egy év alatt háromszorosára nőtt az 5G üzleti alkalmazásainak piaca
Másodpercenként 100 terabyte sebességű optikai adatátvitelre törekszik a Huawei.
Világszerte jelentősen bővült az 5G üzleti-ipari felhasználása, csak Kínában egy év alatt 1,2 milliárdról 3,2 milliárd dollárra nőttek technológia alkalmazásához kapcsolódó piaci bevételek, az 5G mára érett technológiává vált. Emellett a lakossági szegmensben is egyre szélesebb körben terjednek az ötödik generációs technológiára épülő, például kiterjesztett valóságot használó, vagy a szemüveg nélküli 3D-s filmnézésre alkalmas megoldások. A Huawei Technologies Budapesten mutatta be az 5G és a vezetékes szélessávú technológiák legújabb innovációt. A vállalat az új eszközeivel már közeljövőben képes lesz másodpercenként 100 terabyte adatátviteli sebességet biztosítani.
Budapesten mutatta be az 5G és a vezetékes szélessávú technológiák legújabb innovációit a Huawei Technologies. A vállalat 5G kamionja a „Lighting Up the Future” című kiállítás része, melynek célja, hogy megismertesse a nagyközönséggel a társadalom növekedését, fejlődését segítő legújabb technológiákat.
„A kiállítás azt mutatja be, hogy napjainkban az 5G már nem egy újdonság, hanem egy érett technológia”
– mondta el Bóday Tamás, a Huawei Technologies Hungary vállalati megoldások igazgatója. „– Az 5G kamionban olyan felhasználási módokat szemléltetünk mind a lakossági, mind az üzleti szegmensben, amelyek nemcsak különlegesek, de teljes iparágak digitális átalakulását hozzák el. Az 5G az ipar digitalizációjával nagyon komoly üzleti potenciált, új bevételi lehetőséget is jelent az internetes/hálózati megoldások piacán, ahol a lakosság körében a fejlett országokban gyakorlatilag elértük a maximális penetrációt.”
Az 5G piaca világszerte jelentős növekedésben van, csak Kínában az ötödik generációs mobiltechnológia üzleti-ipari alkalmazásaihoz kapcsolódó szolgáltatói bevételek 2020-ról 2021-re, év alatt, 1,2 milliárdról 3,2 milliárd dollárra nőttek. Noha az 5G üzleti felhasználása Magyarországon még gyerekcipőben jár, több iparágban már üzemszerűen működnek ilyen megoldások. Októberben adták át a fényeslitkei East-West Gate terminált, amely az óriásdaruit teljes mértékben 5G technológiával, távolról irányítja, a Huawei pátyi logisztikai és gyártóközpontjában pedig folyamatosan újabb, a gyártást és a logisztikai műveleteket támogató alkalmazásokat – legújabban egy konténereket mozgató kollaboratív robotot – kapcsolnak rá a privát 5G hálózatra. Az Európai Ellátó Központban az 5G-re épülő okos megoldások bevezetése óta közel 30 százalékkal nőtt a logisztikai hatékonyság, ami részben magának a hálózatnak, részben azoknak az alkalmazásoknak köszönhető, amelyeket az új hálózat adta képességekre építve telepítettek.
Az 5G kamion lehetőséget adott az ipari digitalizációs újítások kipróbálására is, többek között az „5G Harbor Experience” szimulátor formájában, ahol a látogatók első kézből próbálhatták ki, milyen egy teljesen automatizált logisztikai terminál üzemeltetése: az érdeklődők távvezérlés segítségével egy hajómakettből pakolhattak ki konténereket, kipróbálhatták a darukezelést, és egy QR kódon keresztül – az adatokat a képernyőre vetítve – arról is megbizonyosodhattak, mi a konténerek tartalma, és azok jó helyre kerültek-e.
360 fokos élmény 5G-vel
A lakosság körében most kezdenek el terjedni azok az elsősorban a szórakoztatás szolgáló alkalmazások, amelyek már kihasználják az 5G előnyeit, a nagy letöltési és feltöltési sávszélességet és az alacsony késleltetést. Németországban már az egyik szolgáltató kínálatában elérhető olyan, a kiterjesztett valóságot (AR – Augmented Reality) használó megoldás, amely sportesemények, például focimeccsek nézéséhez kínál teljesen új felhasználói élményt. Az okostelefonhoz csatlakoztatott AR szemüveggel nemcsak a meccs követhető nyomon, hanem a képen a felhasználó folyamatosan, tetszése szerint figyelemmel kísérheti a csapatszintű vagy egyéni statisztikákat, vagy a mérkőzés különféle adatait.
Az 5G sávszélessége nélkül nem működne az a Huawei által bemutatott úgynevezett Naked-Eye 3D megoldás sem, amely külön szemüveg segítsége nélkül, az okostelefon kamerarendszerét használva vetít térbeli 3D-s videót a felhasználó elé. Szintén az ötödik generációs mobiltechnológiát használja az a 360 fokos, például egyedi sportközvetítésekre használható kamera, amely valós időben képes videóstreamet adni úgy, hogy a néző választhatja ki, és állíthatja be, melyik nézőpontot szeretné nézni.
Gigabit internet minden helyiségben
A Huawei 5G kamionja egyéb modern technológiai újdonságoknak is helyet adott. A vállalat egy olyan passzív optikai fejlesztést mutatott be, amely az FTPR („Fiber to the Room”) kapcsolat segítségével például egy irodaház bármely helyiségében képes gigabites kapcsolatot lehet létrehozni. Ehhez kapcsolódik a vállalat egyik legújabb innovációja, egy olyan kompozit kábel, amely egyszerre biztosítja a hálózati eszközök – jelsugárzók, jeladók – számára az adatátvitelt és az áramellátást is. Ezzel a megoldással tudják az épület minden helyiségében biztosítani a gigabites internetet és a nagy sávszélességet. Szintén a Huawei újdonsága egy „láthatatlan” optikai kábel, ami szinte bármilyen módon hajlítható és rögzíthető, lehetővé téve a gyakorlatilag láthatatlan, fúrás nélküli kábelezést az épületben.
„A Huawei üzleti stratégiájának egyik fókuszpontja a kutatás-fejlesztés, amely nemcsak termék innovációt jelent, hanem olyan alapkutatási tevékenységeket is, ami például az anyagtudományhoz köthető”
– mondta el Bóday Tamás, a Huawei Technologies vállalati megoldások igazgatója.
„Ennek köszönhetően tudunk olyan speciális anyagokkal dolgozni, amelyek saját fejlesztésen alapulnak, és egyediek a piacon.”
Így lesz egy nagy szobából egyetlen kis kapcsolószekrény
A vállalat a nagy távolságú optikai adatátvitellel kapcsolatos fejlesztései között bemutatta az „All Optical Switching” megoldását, amely drasztikus hely- és energiamegtakarítást tesz lehetővé a távközlési szolgáltatók számára. A megoldás a nagysebességű optikai kábelek leágazásainál, a csatornaváltásokhoz szükséges kapcsolóközpontok (switching center) kiváltására kínál megoldást – egy szobányi méretű helyiségből egy kapcsolószekrénybe költöztetve a szükséges eszközöket. A technológiával a feladatot teljes mértékben optikai úton, interfész váltás nélkül tudják megoldani úgy, hogy a korábbi 10 százalékára csökkentik a helyigényt, és 60 százalékkal mérsékelik a kommunikációs központ energiafelhasználását.
A Huawei legújabb innovációival már a közeljövőben szeretné elérni, hogy 100 terrabit/sec adatátviteli sebességet tudjon biztosítani optikai kábelen. Jelenleg a piacon kapható eszközeikkel elemi szálanként 400 gigabit adatsebességet tudnak elérni, és már elkészült az a prototípus is, ami ennek a duplájára, 800 gigabitre képes. Mivel több mint száz szál van egy optikai kábelben, ezért már a közeli jövőben képesek lehetnek a jelentős mérföldkőnek tekinthető 100 terrabit/sec adatátviteli sebességre.
A jövő technológiáinak építői
Az 5G kamionban zárult a Huawei Technologies „Seeds for the Future” elnevezésű, egyetemistáknak szóló idei tehetséggondozó programja. A 2014-ben indított program keretében, nyolcnapos képzés során a hallgatók számos modern technológiával ismerkedhetnek meg, és olyan területeken gyarapíthatják tudásukat, mint az 5G, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság vagy a felhőalapú számítástechnika. Az elsődleges cél, hogy a hallgatók valós, gyakorlati ismereteket szerezhessenek a világ egyik vezető technológiai vállalatától, ezzel is közelítve egymáshoz az egyetemen megszerzett ismereteket és az iparág által megkövetelt készségeket. Idén novemberben közel negyven hallgató végezte el a képzést, túlnyomórészt az Óbudai Egyetemről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemről, a győri Széchenyi István Egyetemről, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Gazdaság
Megkezdődhet a Demján Sándor Tőkeprogram tőkebefektetéseinek végrehajtása az MFB döntését követően
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják.
Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy az MFB írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Lassult a budapesti használt lakóingatlanok drágulása
Veszített lendületéből a budapesti használtlakás-piac áremelkedése az idei év első félévében. Az Otthon Centrum (OC) adatai alapján a téglalakások átlagosan 1,482 millió, a panellakások 1,181 millió, a házak pedig 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát.
„A fővárosi használt lakóingatlanok ára mintegy 10 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A panellakások 9,6 százalékkal, a téglalakások 11,3 százalékkal, a házak pedig 12,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Az emelkedés tehát folytatódott, üteme azonban számottevően mérséklődött a korábbi időszakhoz képest”
– emelte ki Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési vezetője.
A szakember szerint a három vizsgált ingatlantípus közül a társasházi téglalakások piacán mutatkoztak a legnagyobb különbségek az egyes városrészek között. A kerületek közül a III. kerület bizonyult a legdrágábbnak 1,82 millió forintos átlaggal, ezt az I. kerület követte 1,74 millió, majd az V. kerület 1,66 millió forinttal. Az átlagos négyzetméterár már valamennyi kerületben meghaladta az egymillió forintot, a budai kerületek többségében pedig a másfél milliós szintet is átlépte.
A belvárosi kerületekben széles skálán mozogtak az árak az elmúlt félévben. A VII. és VIII. kerületben egyaránt 1,25 millió forint, míg a VI. és IX. kerületben 1,5 millió forint körül alakult az átlagos négyzetméterár. A népszerű XIII. kerületben ennél is magasabb, 1,63 millió forintos átlagot mért az OC. Ezzel szemben a külső pesti kerületekben alacsonyabb, 1–1,3 millió forint közötti árszinttel találkozhattak a vásárlók: a IV. kerületben 1,19 millió forint, míg a XVIII. kerületben 1,05 millió forint volt az átlag. Ezzel a társasházi téglalakások piacán a XVIII. kerület bizonyult a legkedvezőbb árú városrésznek.
„A téglalakások ára az előző év azonos időszakához képest 11,3 százalékkal emelkedett, ami a korábbi növekedési ütem mintegy felét jelentette. Az említett adat mögött ugyanakkor jelentős, kerületenként 0 és 40 százalék közötti eltérések tapasztalhatók, amiben az értékesített ingatlanok összetételének is jelentős szerepe volt”
– hangsúlyozta Soóki-Tóth Gábor. Az előző év legdrágább kerületeiben – az I., II., V. és XIII. kerületben – stagnáltak az árak, miközben a III., XVIII. és XIX. kerületben 30 százalékot meghaladó drágulást regisztrált az OC.
A téglalakások mellett a panellakások piacán is lassuló, de továbbra is érzékelhető áremelkedést tapasztalt az ingatlanközvetítő cég. A vizsgált időszakban a panellakások átlagos négyzetméterára 1,181 millió forint volt. A legmagasabb fajlagos árat a XI. kerületben mérte a cég, ahol átlagosan 1,37 millió forintot fizettek egy négyzetméterért, ezt a XIII. kerület követte 1,29 millió forinttal. A III., IV., VIII., IX. és XIV. kerület lakótelepein szintén hasonló árszint volt jellemző, míg kedvezőbb árakkal elsősorban a XVIII., XX. és XXI. kerületben találkozhattak a vásárlók.
A panelek ára éves összevetésben 9,6 százalékkal emelkedett, ami lényegesen visszafogottabb az előző évi 35 százalékos dráguláshoz képest. A legtöbb kerületben 5–15 százalék közötti növekedést mértek. Kivétel ez alól a VIII. és XVIII. kerület, ahol egyaránt 18 százalékkal emelkedtek az árak.
Az elmúlt félévben a használt házak átlagosan 910 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek gazdát, ugyanakkor a budai és a külső pesti kerületek közötti árkülönbség számottevően csökkent. A III. kerületben 1,26 millió, a XXII. kerületben 884 ezer, a XV. és XVI. kerületben mintegy 900 ezer, a IV. és XX. kerületben pedig 800 ezer forint körül alakult az átlagos négyzetméterár.
A növekedés ütemében továbbra is élesen kirajzolódott a Buda és Pest közötti különbség. Míg a pesti oldalon 22 százalékkal emelkedtek az árak, Budán lényegében stagnálás volt megfigyelhető. Ennek hátterében az állhat, hogy a korábbi években kialakult magas budai árszint már szűkítette a fizetőképes keresletet.
„Az első féléves adatokat az egy évvel ezelőttihez mérve összességében továbbra is nőtt az átlagár ugyanakkor, negyedéves bontásban már érzékelhető, hogy városrészenként egyre differenciáltabbá válik és lassul az ingatlanpiac”
– összegezte az adatokat a szakember.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Megállapodás született az IKEA és a KASZ között a munkatársak támogatásáról és a stabil működés biztosításáról
Az IKEA Magyarország örömmel jelenti be, hogy megállapodásra jutott a szakszervezeti képviselőkkel. Ez a fontos lépés egyszerre helyezi előtérbe munkatársaink anyagi jólétét és vállalatunk hosszú távú, stabil működését.
Bár az IKEA idén mintegy 580 millió forintot fordított béremelésre a rendszeres éves bérfelülvizsgálat keretében, tisztában vagyunk a rendkívüli makrogazdasági nyomással és az elmúlt években tapasztalt magas inflációval, amely a magyar háztartásokat terheli. Az elmúlt hetekben és hónapokban a vezetőség és a szakszervezet alapos, konstruktív párbeszédet folytatott egy felelős és kiegyensúlyozott megoldás érdekében.
A megállapodás részeként a jogosult IKEA munkatársak a munkaórájukkal arányosan augusztusban egyszeri, bruttó 100 000 forintos juttatásban részesülnek. Ez a célzott intézkedés azonnali, kézzelfogható segítséget nyújt munkatársainknak ebben a kihívásokkal teli gazdasági időszakban, kiegészítve az áprilisban már megvalósított éves béremelést.
Az azonnali támogatáson túl az IKEA és a szakszervezet konkrét lépésekben kötelezte el magát egy hosszú távú bérfejlesztési ütemterv kidolgozása mellett. Emellett az IKEA átfogó, közös felülvizsgálatot indít a teljes juttatási rendszerére vonatkozóan, biztosítva, hogy a vállalat a jövőben is méltányos, versenyképes és kiemelkedően vonzó munkahely maradjon.
Az IKEA-nál hiszünk abban, hogy a nyílt párbeszéd és az együttműködés vezet a legjobb megoldásokhoz. Örülünk, hogy olyan megállapodás született, amely egyszerre támogatja munkatársainkat, és biztosítja vállalatunk stabil működését. Ezzel a lépéssel a figyelmünk ismét oda összpontosul, ahová való: a mindennapi munkánk támogatására, valamint arra, hogy kiváló és zökkenőmentes élményt nyújtsunk vásárlóinknak minden áruházunkban és egységünkben.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
A nyár rejtett adója a vállalkozásoknál
-
Gazdaság2 hét ago
Megtorpantak a Temu-rendelések: a FOXPOST is jelentős visszaesést lát
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkeztek a Yettel HiperNet optikai internetcsomagok
-
Mozgásban2 hét ago
Biztonságban két keréken: megérkezett a Xiaomi Electric Scooter 6 sorozat
-
Egészség2 hét ago
A home office legdrágább tévedése: amikor a monitort próbáljuk megspórolni
-
Szórakozás2 hét ago
Presser, Oláh és az olimpiai bajnokok – ismét aukciót szervez a Tűzcsiholó
-
Szórakozás2 hét ago
Ilyen volt a foci VB a Telekomnál
-
Zöld2 hét ago
Kevesebb antibiotikum és környezetterhelés, kisebb járványkockázat: ezért számít az állatjólét




