Gazdaság
Egy év alatt háromszorosára nőtt az 5G üzleti alkalmazásainak piaca
Másodpercenként 100 terabyte sebességű optikai adatátvitelre törekszik a Huawei.
Világszerte jelentősen bővült az 5G üzleti-ipari felhasználása, csak Kínában egy év alatt 1,2 milliárdról 3,2 milliárd dollárra nőttek technológia alkalmazásához kapcsolódó piaci bevételek, az 5G mára érett technológiává vált. Emellett a lakossági szegmensben is egyre szélesebb körben terjednek az ötödik generációs technológiára épülő, például kiterjesztett valóságot használó, vagy a szemüveg nélküli 3D-s filmnézésre alkalmas megoldások. A Huawei Technologies Budapesten mutatta be az 5G és a vezetékes szélessávú technológiák legújabb innovációt. A vállalat az új eszközeivel már közeljövőben képes lesz másodpercenként 100 terabyte adatátviteli sebességet biztosítani.
Budapesten mutatta be az 5G és a vezetékes szélessávú technológiák legújabb innovációit a Huawei Technologies. A vállalat 5G kamionja a „Lighting Up the Future” című kiállítás része, melynek célja, hogy megismertesse a nagyközönséggel a társadalom növekedését, fejlődését segítő legújabb technológiákat.
„A kiállítás azt mutatja be, hogy napjainkban az 5G már nem egy újdonság, hanem egy érett technológia”
– mondta el Bóday Tamás, a Huawei Technologies Hungary vállalati megoldások igazgatója. „– Az 5G kamionban olyan felhasználási módokat szemléltetünk mind a lakossági, mind az üzleti szegmensben, amelyek nemcsak különlegesek, de teljes iparágak digitális átalakulását hozzák el. Az 5G az ipar digitalizációjával nagyon komoly üzleti potenciált, új bevételi lehetőséget is jelent az internetes/hálózati megoldások piacán, ahol a lakosság körében a fejlett országokban gyakorlatilag elértük a maximális penetrációt.”
Az 5G piaca világszerte jelentős növekedésben van, csak Kínában az ötödik generációs mobiltechnológia üzleti-ipari alkalmazásaihoz kapcsolódó szolgáltatói bevételek 2020-ról 2021-re, év alatt, 1,2 milliárdról 3,2 milliárd dollárra nőttek. Noha az 5G üzleti felhasználása Magyarországon még gyerekcipőben jár, több iparágban már üzemszerűen működnek ilyen megoldások. Októberben adták át a fényeslitkei East-West Gate terminált, amely az óriásdaruit teljes mértékben 5G technológiával, távolról irányítja, a Huawei pátyi logisztikai és gyártóközpontjában pedig folyamatosan újabb, a gyártást és a logisztikai műveleteket támogató alkalmazásokat – legújabban egy konténereket mozgató kollaboratív robotot – kapcsolnak rá a privát 5G hálózatra. Az Európai Ellátó Központban az 5G-re épülő okos megoldások bevezetése óta közel 30 százalékkal nőtt a logisztikai hatékonyság, ami részben magának a hálózatnak, részben azoknak az alkalmazásoknak köszönhető, amelyeket az új hálózat adta képességekre építve telepítettek.
Az 5G kamion lehetőséget adott az ipari digitalizációs újítások kipróbálására is, többek között az „5G Harbor Experience” szimulátor formájában, ahol a látogatók első kézből próbálhatták ki, milyen egy teljesen automatizált logisztikai terminál üzemeltetése: az érdeklődők távvezérlés segítségével egy hajómakettből pakolhattak ki konténereket, kipróbálhatták a darukezelést, és egy QR kódon keresztül – az adatokat a képernyőre vetítve – arról is megbizonyosodhattak, mi a konténerek tartalma, és azok jó helyre kerültek-e.
360 fokos élmény 5G-vel
A lakosság körében most kezdenek el terjedni azok az elsősorban a szórakoztatás szolgáló alkalmazások, amelyek már kihasználják az 5G előnyeit, a nagy letöltési és feltöltési sávszélességet és az alacsony késleltetést. Németországban már az egyik szolgáltató kínálatában elérhető olyan, a kiterjesztett valóságot (AR – Augmented Reality) használó megoldás, amely sportesemények, például focimeccsek nézéséhez kínál teljesen új felhasználói élményt. Az okostelefonhoz csatlakoztatott AR szemüveggel nemcsak a meccs követhető nyomon, hanem a képen a felhasználó folyamatosan, tetszése szerint figyelemmel kísérheti a csapatszintű vagy egyéni statisztikákat, vagy a mérkőzés különféle adatait.
Az 5G sávszélessége nélkül nem működne az a Huawei által bemutatott úgynevezett Naked-Eye 3D megoldás sem, amely külön szemüveg segítsége nélkül, az okostelefon kamerarendszerét használva vetít térbeli 3D-s videót a felhasználó elé. Szintén az ötödik generációs mobiltechnológiát használja az a 360 fokos, például egyedi sportközvetítésekre használható kamera, amely valós időben képes videóstreamet adni úgy, hogy a néző választhatja ki, és állíthatja be, melyik nézőpontot szeretné nézni.
Gigabit internet minden helyiségben
A Huawei 5G kamionja egyéb modern technológiai újdonságoknak is helyet adott. A vállalat egy olyan passzív optikai fejlesztést mutatott be, amely az FTPR („Fiber to the Room”) kapcsolat segítségével például egy irodaház bármely helyiségében képes gigabites kapcsolatot lehet létrehozni. Ehhez kapcsolódik a vállalat egyik legújabb innovációja, egy olyan kompozit kábel, amely egyszerre biztosítja a hálózati eszközök – jelsugárzók, jeladók – számára az adatátvitelt és az áramellátást is. Ezzel a megoldással tudják az épület minden helyiségében biztosítani a gigabites internetet és a nagy sávszélességet. Szintén a Huawei újdonsága egy „láthatatlan” optikai kábel, ami szinte bármilyen módon hajlítható és rögzíthető, lehetővé téve a gyakorlatilag láthatatlan, fúrás nélküli kábelezést az épületben.
„A Huawei üzleti stratégiájának egyik fókuszpontja a kutatás-fejlesztés, amely nemcsak termék innovációt jelent, hanem olyan alapkutatási tevékenységeket is, ami például az anyagtudományhoz köthető”
– mondta el Bóday Tamás, a Huawei Technologies vállalati megoldások igazgatója.
„Ennek köszönhetően tudunk olyan speciális anyagokkal dolgozni, amelyek saját fejlesztésen alapulnak, és egyediek a piacon.”
Így lesz egy nagy szobából egyetlen kis kapcsolószekrény
A vállalat a nagy távolságú optikai adatátvitellel kapcsolatos fejlesztései között bemutatta az „All Optical Switching” megoldását, amely drasztikus hely- és energiamegtakarítást tesz lehetővé a távközlési szolgáltatók számára. A megoldás a nagysebességű optikai kábelek leágazásainál, a csatornaváltásokhoz szükséges kapcsolóközpontok (switching center) kiváltására kínál megoldást – egy szobányi méretű helyiségből egy kapcsolószekrénybe költöztetve a szükséges eszközöket. A technológiával a feladatot teljes mértékben optikai úton, interfész váltás nélkül tudják megoldani úgy, hogy a korábbi 10 százalékára csökkentik a helyigényt, és 60 százalékkal mérsékelik a kommunikációs központ energiafelhasználását.
A Huawei legújabb innovációival már a közeljövőben szeretné elérni, hogy 100 terrabit/sec adatátviteli sebességet tudjon biztosítani optikai kábelen. Jelenleg a piacon kapható eszközeikkel elemi szálanként 400 gigabit adatsebességet tudnak elérni, és már elkészült az a prototípus is, ami ennek a duplájára, 800 gigabitre képes. Mivel több mint száz szál van egy optikai kábelben, ezért már a közeli jövőben képesek lehetnek a jelentős mérföldkőnek tekinthető 100 terrabit/sec adatátviteli sebességre.
A jövő technológiáinak építői
Az 5G kamionban zárult a Huawei Technologies „Seeds for the Future” elnevezésű, egyetemistáknak szóló idei tehetséggondozó programja. A 2014-ben indított program keretében, nyolcnapos képzés során a hallgatók számos modern technológiával ismerkedhetnek meg, és olyan területeken gyarapíthatják tudásukat, mint az 5G, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság vagy a felhőalapú számítástechnika. Az elsődleges cél, hogy a hallgatók valós, gyakorlati ismereteket szerezhessenek a világ egyik vezető technológiai vállalatától, ezzel is közelítve egymáshoz az egyetemen megszerzett ismereteket és az iparág által megkövetelt készségeket. Idén novemberben közel negyven hallgató végezte el a képzést, túlnyomórészt az Óbudai Egyetemről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemről, a győri Széchenyi István Egyetemről, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Gazdaság
Havi szinten nem változtak, éves összevetésben drágultak a lakáshitelek májusban
Áprilisról májusra stagnáltak a lakáshitel kamatok, ám éves összehasonlításban már drágulást mért a BiztosDöntés.hu szakportál. Ebben a helyzetben a vásárlók a hitelösszeg növelésével kompenzálják az egyre emelkedő lakásárakat.
Lakáshitel kamatok májusban
A BiztosDöntés.hu szakportál lakáshitel-kalkulátora szerint 2025. május elején 6,18 – 7,99% közötti kamattal lehet hozzájutni 20 millió forint lakáshitelhez 10 évre rögzített vagy végig fix kamattal, 20 éves futamidőre, 450 ezer Ft nettó igazolt jövedelemmel. Ez banktól függően 146 370 – 168 547 Ft közötti törlesztőt, illetve 35,2 – 40,5 millió Ft közötti teljes visszafizetést jelent, vagyis a megfelelő választással elérhető pénzügyi előny a teljes futamidő alatt akár 5,3 millió Ft is lehet.
Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője ugyanakkor hozzáteszi, hogy a bankok által kínált hitelkamatot befolyásolja a nettó igazolt jövedelem nagysága, mint ahogy arra is van példa, hogy energiatakarékos ingatlan vásárlásakor a piaci lakáshitel kedvezőbb kamattal igényelhető.
Például 600 ezer Ft nettó jövedelemmel a fenti, 20 millió Ft összegű lakáshitelhez már 5,85%-os kamattal is hozzá lehet jutni, ami 142 494 Ft havi törlesztőt, illetve 34,2 millió Ft teljes visszafizetést jelent.
Havi szinten stagnáltak, éves összevetésben valamelyest drágultak a lakáshitelek
A szakértő szerint áprilishoz képest gyakorlatilag nem változtak a hitelkamatok, mindössze a CIB 10 Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel kamata emelkedett egy bázisponttal, az elmúlt egy évet vizsgálva azonban már más a helyzet.
Ilyen időtávon belül 450 ezer forint jövedelemmel a kilenc vizsgált bank közül a Gránit, a MagNet és az UniCredit változatlanul hagyta legolcsóbb lakáshitelének kamatát (6,18%, 6,30%, illetve 6,95%), míg az Erste, a CIB, a Raiffeisen, az MBH, a K&H és az OTP árat emelt.
600 ezer Ft igazolt jövedelemmel árnyaltabb a kép: éves összehasonlításban a CIB Banknál csökkent a kamat (6,39%-ról 5,85%-ra), a Gránit, az UniCredit és a MagNet változatlanul hagyta a kamatát, míg a többi pénzintézet drágított.
Reagálnak a hitelből vásárlók a magasabb lakásárakra
Miközben a lakáshitel kamatok stagnáltak vagy emelkedtek, a lakások országos szinten 15% felett drágultak 2024-ben a Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint. Budapesten 14,3%, a vidéki városokban 13,8%, a községekben pedig 18,4% volt az áremelkedés mértéke.
Fülöp Norbert Attila szerint a lakások drágulását a vásárlók a hitelösszeg növelésével igyekeznek kompenzálni, amit jól mutat, hogy 2025. februárban a lakáshitelek átlagos szerződéses összege már megközelítette a 20 millió forintot, miközben a múlt év első két hónapjában még 14,6 millió forint volt ugyanez.
A stagnáló – vagy esetenként – emelkedő hitelkamatok és a nagyobb hitelösszeg együttesen magasabb havi törlesztőket eredményez, amire a futamidő meghosszabbításával reagálnak a hitelfelvevők. Az MNB szerint a használt lakás vásárlására igényelt lakáshiteleknél 19,6 évről 20,3 évre emelkedett az átlagos futamidő tavaly év végére, míg az új lakások finanszírozásánál 21 évről 21,6 évre nőtt ugyanez.
Mi várható a következő hónapokban?
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2025-ben folytatódhat az átlagos hitelösszeg emelkedése mind a használt, mind az új lakások finanszírozása esetében, ugyanis az ingatlanok drágulása egyelőre megállíthatatlannak tűnik.
A piaci lakáshitel kamatok mérséklődésére rövid távon nem lehet számítani, mert az ezt közvetve befolyásoló jegybanki alapkamat csökkentése jelenleg nincs napirenden. A Magyar Nemzeti Bank kezét megköti ugyanis a még mindig magas maginfláció, az erősen hullámzó forintárfolyam, de az országkockázat megítélése is óvatosságra inti a jegybankot.
Ugyanakkor biztató jel lehet, hogy a kihelyezett hitelekhez szükséges forrás beszerzési költségét közvetve befolyásoló 10 és 20 éves BIRS mutatók csökkentek az elmúlt időszakban, az előbbi 6,37%, míg az utóbbi 6,55% jelenleg, ami mindkét esetben a legalacsonyabb érték idén. Amennyiben a trend tartósnak bizonyul, akkor ez a lakáshitel kamatok csökkenése irányába hathat.
Ebben a helyzetben felértékelődik a támogatott hitelek szerepe, ám ezek aránya a lakáshitelezés felfutásával együtt várhatóan csökkenni fog, ugyanis erősen korlátozott a jogosultak köre. Ezt jelzi az is, hogy míg 2025. februárban az új lakáshitel szerződések volumenének körülbelül ötödét adták a támogatott konstrukciók, egy évvel korábban még 25% volt az arányuk.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás
Ezekre a kiberbiztonsági szempontokra kell figyelniük a vállalatoknak 2025-ben a KPMG szerint.
Sürgős intézkedésekre van szükség a kiberbiztonság terén a digitális környezet rohamos fejlődése miatt. A mindent átszövő digitális kapcsolatok és az olyan gyorsan megjelenő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, szakmai és magánéletünk szinte minden aspektusát újra definiálják. Így a kiberbiztonság nem csupán üzleti szempontból aggasztó, hanem a társadalom minden területét érintő, egyetemes kérdéssé vált. Milyen megközelítésekre van szükségük a vállalatoknak a kiberbiztonság terén ebben az évben? Hogyan szolgálhatja a kiberstratégia az üzleti növekedést? Milyen új szerepük van mindebben az információbiztonsági vezetőknek? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a KPMG Cybersecurity Considerations 2025 jelentése.
A KPMG hatodik éve készíti el Cybersecurity Considerations jelentését. Az eltelt öt évben, tehát 2020 és 2025 között a folyamatosan változó kiberbiztonsági környezet kézzelfogható fókuszpontként jelent meg a szervezeti vezetők számára. Több kulcsfontosságú téma évről évre visszaköszön, ilyen például a rugalmasság, a személyazonossági hozzáférés-kezelés (IAM), a felhőbiztonság, vagy a tehetség- és készséghiány. A hangsúly azonban eltolódott a hagyományos biztonsági intézkedésektől a globális és sokrétű digitális környezet prioritásai és kihívásai felé, amelyekre az ionformációbiztonsági vezetőknek szinte valós időben kell reagálniuk. A COVID-19 járvány magával hozta a távmunka elterjedését, emiatt a felhő és a mesterséges intelligencia biztonságára való összpontosítás az információbiztonsági terület kulcsfontosságú célkitűzésévé vált. A tehetséghiány már régóta kritikus kérdés, és ez csak fokozódik a feltörekvő technológiák és az ezekhez szükséges új és változatos készségek tükrében. A személyazonossági hozzáférés-kezelés a Zero Trust stratégiák középpontjába került, a digitális identitások és a hamisítványok azonosításának eszköze lett. A rugalmasság általános követelménnyé vált, és ez a jövőben is így marad. A KPMG kutatásai szerint a vizsgált alapvető biztonsági eszközök nagy része továbbra is központi szerepet játszik. Azonban az új technológiák, a bővülő szabályozások, a kifinomultabb eszközök és a növekvő fenyegetések között az információbiztonsági vezetők szerepe és felelőssége egyre nagyobb.
Nyolc kulcsfontosságú szempont a kiberbiztonságban
A KPMG jelentése nyolc kulcsfontosságú szempontot határoz meg – ezeket kell figyelembe venniük a korszerű vállalatok vezetőinek 2025-ben, hogy mérsékeljék az aktuális kockázatokat, kiépítsék a megfelelő ellenálló képességet, és közben elősegítsék az üzleti növekedést.
Meddig terjed a CISO hatásköre?
A szervezetek digitális átalakulása, a kiberfenyegetések és a szabályozások bővülése jelentős változásokat hozott az információbiztonsági vezetők (CISO-k) szerepében. Ők ma már nem csupán informatikai biztonsági vezetők, és nem is csak a szervezetek influenszerei (ahogy azt a 2022-es Cybersecurity Considerations KPMG-felmérés megállapította), hanem kulcsfontosságú szereplők a vállalatirányításban. Részt vesznek a kockázatértékelésben, a vállalati célok és biztonsági prioritások összehangolásában, a megfelelő kockázatkezelési szint kialakításában. A vezetőség egyre gyakrabban kéri közvetlen beszámolóikat, és elvárja tőlük, hogy a technikai részleteket világosan és érthetően közvetítsék a nem technikai döntéshozók felé. Meg kell érteniük az üzleti folyamatokat, és képesnek kell lenniük arra, hogy a biztonsági intézkedéseket ezekhez igazítsák. A szervezeti kultúra és munkamódszerek alakításában is szerepet kell vállalniuk. Meg kell határozniuk, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a vállalat, az alkalmazottak és az ügyfelek védelmét, miközben beruházásokkal és integrált AI-specifikus védelmi megoldásokkal kell biztosítaniuk a modellek biztonságát.
Helyzetüket nehezítik a tisztázatlan felelősségi körök, gyakran egyensúlyoznak a tanácsadói és a döntéshozói szerep között. Sokszor erőforráshiánnyal küzdenek, és folyamatos nyomás alatt vannak, hiszen a dinamikus fenyegetések állandó éberséget és gyors reagálást követelnek.
„Megoldás lehet itt a felelősségi körök felosztása – egyre több vállalat ismeri fel, hogy ezt a feladattengert nem lehet egyetlen személyre rázúdítani. A kiberbiztonsági küzdelem egyenlőtlen: az adott csapatnak folyamatosan védenie kell az egész vállalatot, a támadóknak viszont elég egyetlen gyenge pontot találniuk, hogy hozzáférjenek a hálózathoz. Ahhoz, hogy jól működjön a védekezés, több szegmens összehangolt együttműködésére van szükség”
– tanácsolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.
Átfogó képzési programokkal leküzdhető a humánkockázat
A kiberfenyegetések elleni küzdelemben továbbra is az emberi tényező a legkritikusabb. Ahogy a szervezetek folyamatosan digitalizálják üzleti modelljüket, a kiberkockázatok ellensúlyozásához szükséges tudást és humánerőt egyre nehezebb felépíteni. Az új, kifinomult technológiák és a gyorsan fejlődő fenyegetések csak súlyosbítják a már most is növekvő szakképzettségi hiányosságokat. Ráadásul egyre mélyül a szakadék a műszaki és nem műszaki készségek között. Az adatvédelmi, kockázati és megfelelési szakemberek esetében az erős technikai képességek továbbra is elengedhetetlenek, de egyre fontosabb a hatékony kommunikáció, a problémamegoldás, az alkalmazkodóképesség és az együttműködés is. Ennek kezelésében segíthetnek az átfogó képzési programok. A munkaerőt megtartani is nehezebbé válik; a KPMG biztonsági műveleti központokról szóló friss felmérésében a biztonsági vezetők csaknem fele mondta, hogy ezzel komoly problémái vannak. Itt érdemes szorosan együttműködni a HR-rel: a rugalmas munkarend, a világos karrierlehetőségek és a szakmai fejlődési lehetőségek biztosítása vonzó lehet a kiberbiztonsági tehetségek számára, és a tapasztalatok szerint a befogadásra, a sokszínűségre és a méltányosságra irányuló kezdeményezések is fontosak lesznek a készséghiány kezelésében.
A mesterséges intelligencia valódi eszköz lehet a biztonsági csapatok számára a készséghiány kezelésében, ugyanakkor a legtöbb esetben nem helyettesíti az emberi munkaerőt. Azzal, hogy a rutinfeladatokat automatizálják az AI segítségével, a szervezetek jelentősen növelhetik a hatékonyságot, így a kibercsapatok felszabadulnak, hogy összetettebb stratégiai feladatokra összpontosíthassanak a hálózat védelme érdekében. Az emberi tényezőnek kulcsszerepe lesz az AI asszisztensek ellenőrzésében. Az információbiztonsági vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy csapataik megfelelő képzést kapjanak az AI-rendszerek melletti munkavégzésre, megismerve azok képességeit és korlátait.
Miként teremthető bizalom az AI iránt?
Az AI betört, és velünk is marad. A szervezetek továbbra is vizsgálják, hogy a mesterséges intelligencia hogyan növelheti üzleti tevékenységük értékét. Helye gyakorlatilag minden szervezeti funkcióban van, elfogadását és bevezetését azonban számos kulcsfontosságú kiber- és adatvédelmi kihívás befolyásolhatja. E tekintetben a vezetők továbbra is szkeptikusak. Az adateltolódás, a jogosulatlan hozzáférés és a visszaélések kockázata változatlanul magas. A vezérigazgatók 70 százaléka azt mondja: vállalata növeli a befektetéseit a kiberbiztonságba, kifejezetten az AI-hoz köthető fenyegetések elleni védekezés miatt. A nagyobb átláthatóság, elszámoltathatóság és irányítás a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása körül valószínűleg a CISO-k egyik legfontosabb prioritása lesz. A bizalmat hiteles, minőségi és ellenőrzött adattal tanított AI-implementációk tarthatják fenn, a rendszerek folyamatos monitorozását és értékelését be kell építeni a szervezet napi működésébe, mindez pedig komoly és folyamatos odafigyelést igényel. A vállalatoknak nyomon kell követniük a szabályozási fejleményeket is, és ezeket proaktívan össze kell hangolniuk AI-irányítási gyakorlataikkal, hogy bizalmat építsenek ki az érdekelt felekben.
Használható-e AI a kiberbiztonsághoz – ha egyébként maga az AI is még kockázat?
A mesterséges intelligencia a hatékonyság növelésének, a működési költségek csökkentésének, a kockázatkezelés javításának és a növekvő munkaterhelés lehetséges kezelésének eszközeként jelenik meg. A lehetőség ugyanakkor komoly kockázatokat is hordoz, és sok kérdést felvet egyebek mellett az adatbiztonság vagy a képzés hiánya terén. A KPMG kutatása szerint eközben a vállalatok felsővezetői és igazgatói szintjén egyre erősebb a félelem attól, hogy kimaradnak az AI nyújtotta előnyökből. 82 százalékuk elismerte, hogy a versenytársakkal való lépéstartás érdekében olyan technológiai beruházások mellett döntenek, mint például a virtuális és kiterjesztett valóság. Mielőtt azonban fejest ugranának az AI bevezetésébe, a szervezeteknek gondoskodniuk kellene arról, hogy az alapvető kiberbiztonsági folyamatok szilárd alapokon álljanak, és a vezetők az AI jelenlegi – és rohamosan fejlődő – képességeinek és korlátainak ismeretében döntsenek. A CISO-knak ezért az AI kiber- és adatvédelmi funkciókba való integrálásának mérlegelésekor ismerniük kell szervezetük jelenlegi kiberbiztonsági helyzetét, azonosítaniuk kell az esetleges hiányosságokat, gyengeségeket, és össze kell vetni a potenciális előnyöket a kockázatokkal – ez pedig rendszerenként különböző eredményeket hozhat.
Meddig biztonságos csökkenteni a platformok számát?
Annak érdekében, hogy leküzdjék az egyre összetettebb kiberbiztonsági kockázatokat, a szervezetek folyamatosan bővítik a digitális eszközeik védelmére szolgáló megoldások arzenálját. Itt már pusztán a rendelkezésre álló lehetőségek száma is nyomasztó lehet. Sok szervezet vizsgálja a biztonsági platformok bevezetését, amelyek nagyobb hatékonyságot, jobb átláthatóságot, a költségek csökkentését, és a biztonsági környezet feletti fokozott ellenőrzést biztosítanak számukra. Az elmozdulás a platformok konszolidációja felé azonban buktatókat is rejthet. Az egyik jelentős – bár nem új – aggodalom a koncentrációs kockázat, amikor a szervezet túlzottan függővé válhat egyetlen szállítótól vagy platformtól. Egy másik, kereskedelmi szempontból jelentkező kihívás a beszállítói kötöttség. Ahogy a szervezetek egyre inkább függenek egy adott termék- vagy szolgáltatáskészlettől, előfordulhat, hogy a választott platform már nem felel meg igényeiknek. Ilyen esetekben a szolgáltatóváltás költséges és összetett vállalkozás lehet, jelentős kompatibilitási problémákkal és további képzési követelményekkel járhat.
„E kockázatok mérséklése érdekében fontolóra kell venni a platformkonszolidáció hibrid megközelítését”
– javasolja Lukács Kornél, a KPMG kiberbiztonsági tanácsadásért felelős partnere.
„Tehát azok a szervezetek, amelyek a platformok konszolidációja felé mozdulnának el, jól teszik, ha a döntés előtt azonosítják és a megvalósítás során kezelik az ezzel járó kockázatokat, a hiányosságokat pedig célzott megoldásokkal egészítik ki, amelyek biztosíthatják a rugalmasságot, az alkalmazkodást a változó körülményekhez.”
Hogyan azonosíthatók az emberek a kibertérben?
Az eszközök és felhasználók megbízható azonosítása egy olyan szilárd alap, amely nélkül nem létezik IT-biztonság. A digitális személyazonosságok utat nyitnak egy agilisabb és hatékonyabb digitális világ felé. Ezen a téren világszerte számos innovációval találkozhatunk, az identitás-hitelesítés azonban továbbra is kihívást jelent. A rendszerek közötti széles átjárhatóság, a deepfake megjelenése és a személyes és biometrikus adatfeldolgozás terjedése megköveteli a jövőálló hitelesítési megoldások kidolgozását és korszerű szabályozások kialakítását. A CISO-knak és a döntéshozóknak jobban meg kell érteniük a helyzetet, újra kell gondolniuk a berögzült folyamatokat, és be kell fektetniük a szilárd elveken nyugvó innovatív rendszerekbe.
Megvédhetők-e az okoseszközök?
Az okos eszközök és termékek robbanásszerű elterjedése megváltoztatta a kapcsolattartást a bennünket körülvevő világgal, ezzel együtt pedig a hagyományos biztonsági hozzáállás is elavulttá vált, az alig egy évtizeddel ezelőtt alkalmazott módszerek már nem elegendőek. A termékek egyre rövidülő életciklusa során megjelenő sebezhetőségek a gyártókat és a szabályozókat is arra késztetik, hogy minél gyorsabban minél fejlettebb módszereket keressenek, amelyekkel lehetővé teszik az összekapcsolt eszközök biztonságos használatát. Az eszközök által elért vállalati adatvagyon védelme kulcsfontosságú lesz az ágazatok és infrastruktúrák integritásának, biztonságának megőrzése szempontjából.
Létezik-e stabil biztonsági kultúra?
A működés zavartalansága szempontjából a kiberbiztonság alapvető tényező lett az egyes szervezetek és az egész társadalom számára is. Továbbra is aggasztó, hogy a támadók zsarolóprogramokat vagy más rosszindulatú eszközöket használnak nagyszabású ipari zavarok előidézésére, adatok és akár emberi életek kockáztatásával. A beszállítók is biztonsági kockázatot hordozhatnak: a szervezetek egyre inkább külső szolgáltatókra támaszkodnak a szoftverek és szolgáltatások terén, így fokozott a veszélye annak, hogy ezek az ellátási lánc gyenge láncszemei lesznek. Meg kell találni a módját annak, hogyan hozhatunk létre széles körű, holisztikus és ellenálló biztonsági kultúrát az egész vállalatban azzal a céllal, hogy minden érintett felismerje és hozzátegye a magáét a rendszerek és folyamatok tervezésétől a működtetésen át egészen a kivezetésig.
A teljes riport itt olvasható: Kiberbiztonsági tanácsadás – KPMG Magyarország
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Egyre nagyobb jövedelemtől adnak csak személyi hitelt a bankok
Több bank is megemelte egyes személyi kölcsönei esetében a minimálisan elvárt nettó igazolt jövedelem összegét áprilisban – hívja fel a figyelmet Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A legtöbb pénzintézet azonban továbbra is az aktuális nettó minimálbértől hitelez, ami ugyancsak jelentősen emelkedhet a következő pár évben a kormányzat tervei szerint, nehezebb helyzetbe hozva a nyugdíjas hiteligénylőket.
A legtöbb banknál legalább az aktuális nettó minimálbért kell igazolnia az igénylőnek ahhoz, hogy hitelt kaphasson, így a személyi kölcsönök esetében is rendszerint ugyanez az elvárás. Vagyis a legtöbb pénzintézet jelenleg 193 382 forint nettó jövedelemtől hitelez, míg 2026-ban 218 519 forint, 2027-ben pedig 249 109 forint lesz az elvárt minimum, amennyiben teljesül a kormányzat többlépcsős minimálbéremelési terve.
Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor a bankok egy része a minimálbért meghaladó összegű jövedelmet vár el, közülük többen pedig még emeltek is ezen áprilisban.
Az Erste Banknál például a Most Személyi Kölcsön és a Most Hűség Kölcsön esetében elvárt jövedelem 175 ezer forintról 193 ezer forintra nőtt áprilisban. A Most Személyi Kölcsönnél változott az adóstárssal történő igényléskor elvárt jövedelem összege is: itt április 26-tól kettejüknek 260 ezer forint helyett már 290 ezer forintot kell tudniuk igazolni.
Az OTP Bank is lépett április elején: az OTP Otthon Személyi Kölcsön és az OTP Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel igényléséhez elvárt jövedelem 250 ezer forintról 400 ezer forintra nőtt.
A Cofidis pedig a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelénél minimálisan elvárt jövedelmet emelte meg 450 ezer forintról 500 ezer forintra április 1-től.
Az emelések ellenére a többség kaphat ingatlanfedezet nélkül igényelhető hitelt a bankoktól, hiszen 2025. februárban a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 455 ezer forint volt a Központi Statisztikai Hivatal szerint, míg a nettó mediánkereset – aminél az emberek fele többet, fele pedig kevesebbet visz haza – 370 700 forint volt – jegyzi meg a pénzügyi szakértő.
Nehezebb helyzetben a nyugdíjas hiteligénylők
Más a helyzet a nyugdíjas hiteligénylőkkel, hiszen 2025. februárban 242 683 forint volt az átlagos nyugdíj összege a Központi Statisztikai Hivatal szerint, míg a mediánérték 214 490 forint volt.
Ez utóbbi adat azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíjban részesülők valamivel kevesebb mint fele a minimálbérnél kisebb összegű ellátásban részesül, így ők a legtöbb banknál nem hitelképesek jelenleg. Ugyanakkor a kisnyugdíjasok számára is akadnak lehetőségek: a Provident például már 100 ezer forint jövedelemtől hitelez, míg az MBH Hajrá Személyi Kölcsön Start Plus-hoz elég 150 ezer forint nettó jövedelmet igazolni.
A nyugdíjasok hitelfelvételi lehetőségei várhatóan tovább romlanak a jövőben, ugyanis az elmúlt egy évben a keresetek nagyobb mértékben nőttek a nyugdíjaknál: 2025. februárban 212 318 forint volt a különbség a nettó átlagkereset és az átlagos öregségi nyugdíj között, míg egy évvel korábban még csak 185 833 forint volt ugyanez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök7 nap ago
Megérkeztek az LG új QNED evo televíziói
-
Okoseszközök2 hét ago
Megérkezett a felhőalapú Xbox játékélmény az LG okostévékre
-
Mozgásban2 hét ago
Egyre több SPAR-üzletnél tölthetőek az elektromos autók, a vállalat interaktív térképen mutatja be a töltőpontokat
-
Gazdaság1 hét ago
Kiszolgáltatottság helyett kiszolgálás
-
Gazdaság1 hét ago
Bizonytalanabbá váltak a munkáltatók a külföldi munkaerő-kölcsönzésben
-
Okoseszközök4 nap ago
Az egyetemek mindennapjait is átírja a mesterséges intelligencia
-
Zöld2 hét ago
Új, innovatív növényvédőszer csomagolás a Syngentától
-
Okoseszközök1 hét ago
A TCL 2025-ben elismert nemzetközi design díjakkal erősíti meg vezető szerepét