Gazdaság
Az energiaárak emelkedése a mosási programokat is megrövidítette
A többség kedvezőbb energiafelhasználásúra cserélné meglévő mosógépét.
A tapasztalható energiaár-emelkedések miatt minden ötödik ember rövidebbre vette rendszeresen használt mosási programját, a megkérdezettek majdnem fele ruhatípustól függően teszi ezt meg. A válaszadók több mint 10 százaléka pedig a leggyakrabban kiválasztott mosási hőmérsékletet is csökkentette – derül ki a Candy Hoover Hungary Kft. legfrissebb, csaknem 5200 fő megkérdezésével készült online kutatásából. A többség hetente 2-4 alkalommal szokott mosni, mosószert havonta egyszer-kétszer vásárol, amelyre jellemzően 5-10 ezer forint közötti összeget költ.
A magyarok jelentős része, közel 60 százaléka tervezi kedvezőbb energiafelhasználású készülékre cserélni mosógépét, csaknem 10 százalék ezt akár már idén, közel 20 százalékuk egy éven belül tenné meg ezt – derül ki a hazai háztartási készülék forgalmazók meghatározó szereplője közé tartozó Candy Hoover Hungary Kft. által végzett, nagymintás, 5144 fő bevonásával készült online felméréséből. Ezt az eredményt magyarázza, hogy a válaszadók mintegy felének 5 évnél idősebb mosógépe van, 26 százalék 3-5 év közötti készülékkel rendelkezik, 17,9 százaléknak viszonylag új, 1-3 éves gépe van, miközben vadonatúj, egy év alatti berendezéssel 6,7 százalék büszkélkedhet.
Az energiahatákonysági besorolás az új mosógép kiválasztásakor kardinális szempont, az ár után ez a legfontosabb kritérium a fogyasztók számára. Ezt követi az elérhető funkciók mennyisége, a programok száma és típusa. A márka a negyedik legfontosabb tényezőnek számít vásárláskor, de meghatározó még a készülék mérete és a garanciaidő hossza is. Kiterjesztett garanciát csak akkor vásárolna a többség (46,8 százalék), ha azt kedvező áron ajánlják, 31,7 százalékuk csak a gyári garanciával élne, ugyanakkor 21,4 százalékuk mindenképp vásárolna ilyet.
Sokkal jobban figyelünk arra, mit, milyen hőfokon és mennyi ideig mosunk
Az energiaárak emelkedése a mosási szokásokon is nyomot hagyott. Ezt tükrözi, hogy a nyilatkozók 19,5 százaléka minden esetben rövidebbre vette a rendszeresen használt mosási programot, bár 45,6 százalékuk csak egyes ruhafajták esetében teszi ezt meg. A válaszadók csupán egyharmada nem foglalkozik ezzel, számukra az a lényeg, hogy a ruhák mindig tiszták legyenek. Ugynakkor a beállított hőmérséklettel is óvatosabbak lettek a magyarok. A leggyakrabban használt mosási hőfokot a megkérdezettek több mint 10 százaléka általánosan csökkentette. Ezen a téren összességében azt lehet mondani, hogy a felhasználók egyharmada ruhatípustól függően választ, a kutatásban résztvevők hasonló aránya lényegében mindent 30-40 fokon mos, míg minden ötödik személy az ajánlott mosási hőfokot követi.
A megkérdezettek számára az adott mosási program kiválasztásakor kiemelten fontos a hatékonyság, nem mindegy tehát, hogyan tisztítja meg a gép a ruhákat. Döntő szempont még az energiafelhasználás, ezt követi a mosási ciklus hossza, vagyis a program időtartama. Azt lehet mondani, hogy szigorúan bánunk a ruháinkkal, mert a legkevésbé fontos szempont azok kímélése.
Sokat mosunk és sokat is költünk mosószerre
A magyarok 59 százaléka hetente 2-4 alkalommal mos, de a válaszadók 25,7 százaléka arról számolt be, hogy naponta elindítja a gépet. Mi több, saját bevallásuk szerint valamivel több mint 10 százalék egy nap többször is elindítja a készüléket – ez érthető módon a három- vagy ennél is többtagú családoknál a legjellemzőbb.
Heti egyszer a nyilatkozók 13,8 százaléka mos ruhát, havonta néhány alkalommal csupán 1,6 százalék. A válaszadók akkor indítják el leggyakrabban a mosógépet, amikor a szükséges ruhamennyiség összejön (69,3 százalék). Ezen kívül inkább hétvégén mosnak az emberek (16,7 százalék), mint hétköznap (13,9 százalék).
Mosószert a megkérdezettek több mint fele (52,9 százalék) havonta egy-két alkalommal vásárol, 36,6 százalékuk negyedévente néhány alkalommal, 10,5 százalék pedig félévente nagyobb tételben szerzi ezt be. Havi szinten a többség (51,1 százalék) 5-10 ezer forintra teszi azt az összeget, amit mosószerre költött, több mint egyharmaduk (34,2 százalék) 5 ezer forint alatt költ, míg 12 százalék 10-15 ezer forint között áldoz erre. 15 ezer forintnál többet pedig 2,7 százalék hagy a boltokban.
Az okos funkciók terén van hova fejlődnünk
A felmérésből kiderül, hogy új készülék vásárlásakor az okos, internetalapú funkciók egyelőre kevésbé hozzák lázba a megkérdezetteket. A kérdőívet kitöltők döntő többsége most sem rendelkezik NFC vagy wifi kapcsolattal a mosógépén. Közel 10 százaléknak ugyan van ilyen funkciója a készülékén, de nem nagyon használja, 2,4 százalékuk csak alkalmanként kapcsolja be ezt, és csupán 1 százalék veszi igénybe minden mosásnál.
Ahogy okos mosógépe, úgy szárítógépe is nagyon kevés magyarnak van. Azok aránya, akiknél van otthon szárítógép, és minden mosásnál használják, 12,3 százalék, alkalmanként 10,4 százalékuk veszi ennek hasznát. Még ritkább az olyan háztartás, ahol a mosó- és szárítógép együttese segíti a házimunkát. Ezt 4 százalék alkalmanként, 1 százalék pedig minden mosás után használja.
A mosógép karbantartására ugyanakkor sokan figyelnek: 89,6 százalék rendszeresen vízkőmentesíti a készüléket, 1,7 százalék évente szerelőt hív hozzá, míg csupán 8,6 százalék azok aránya, aki nem foglalkozik a gépe ápolásával.
Gazdaság
Lassult az albérletárak drágulása, de továbbra is hatalmas a különbség a főváros és a vidék között
Budapesten csak mérsékelt áremelkedés látszik, a vidéki nagyvárosokban ugyanakkor jóval dinamikusabb volt a drágulás.
Országos összevetésben továbbra is a fővárosi II. kerület a legdrágább.
,,A fővárosban idén január és október között 271 ezer forint volt a téglalakások havi bérleti díja”
– ismertette Soóki-Tóth Gábor az Otthon Centrum (OC) felmérését. Az elemzési vezető szerint ez az összeg 5,7 százalékkal haladja meg a tavalyi éves átlagot. Ezzel szemben a legnagyobb vidéki városokban 192 ezer forintosátlag értéket mért a cég, ami 9,5 százalékos éves emelkedést jelent.
Az idei bérbeadások alapján a főváros II. kerülete bizonyult a legdrágábbnak, itt átlagosan 358 ezer forint a havi bérleti díj, ettől nem sokkal marad el az V. és a XII. kerület, ahol egyaránt 328 forintos átlag érték a jellemző. A legtöbb kerület ennél azonban jelentősen olcsóbb: a népszerűbb városrészek között a budai XI. kerületben 281 ezer forint, a XIII. kerületben 273 ezer, a IX. kerületben 268 ezer, VIII. kerületben 241 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. Ennél mérsékeltebb árakkal lehet számolni a III. kerületben (237 ezer) és a XXII. kerületben (208 ezer forint).
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a bérleti díjakat nem csak a lokáció és a bérlemény állapota, hanem a szobaszám is jelentősen befolyásolja. Budapesten az egyszobás lakások átlagosan 186 ezer forintért bérelhetők, míg a kétszobásokért 266 ezer, a háromszobásokért 322 ezer forintot kell a bérlőnek havonta fizetni. Ugyanakkor fontos változás, hogy amíg idén az egy-és kétszobás bérlemények ára 5, illetve 12 százalékkal emelkedett, addig a háromszobás albérletek bérleti díja nem változott.
„Az Otthon Start Program hatásai egyelőre nem látszanak az albérletpiacon, az elmúlt évhez képest nem történt érdemi elmozdulás”
– összegezte az első tíz hónap adatait a Soóki-Tóth Gábor. Mint mondta, a nyár és még a szeptember is hagyományosan erős hónap a bérlakás piacon, és ez idén sem volt másként. Októberben ugyanakkor – a tanév indulásával és az egyetemisták keresletének visszaesésével -szokás szerint mérséklődött a bérlemények iránti kereslet. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a jövő nyári időszakot miként fogja befolyásolni az Otthon Start Program, hiszen a három százalékos, fix kamatozású hitel lehetősége a bérlakáspiacról óhatatlanul a saját tulajdonú ingatlan felé tereli azokat, akik a szülői támogatással élve be tudnak kapcsolódni a programba.
Ugyan a vidéki egyetemvárosok bérleti díjai elmaradnak a fővárosi áraktól, közöttük is jelentős különbségek figyelhetők meg. Debrecen közelíti meg leginkább a fővárosi szintet, ahol 253 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. Győrben 200 ezer, Székesfehérváron 175 ezer, Szegeden 162 ezer, míg Pécsen 146 ezer forint a havi bérleti díj átlaga.
A bérlemények szobaszáma a vidéki városokban is ármeghatározó tényező, bár a különbségek mérsékeltebbek, mint a fővárosban: A garzonok átlagosan 127 ezer, a kétszobások 182 ezer, míg a háromszobások 246 ezer forintért bérelhetők. Érdemi növekedést ugyanakkor csak a kétszobás lakások esetében mért az OC, ahol a bérleti díjak 10 százalékkal emelkedtek.
A panellakás bérleti díja továbbra is olcsóbb a tégla építésű lakásokénál: a fővárosban jellemzően 210-235 ezer forintos havi ársáv a mértékadó, a garzonok ennél olcsóbbak, míg a háromszobások ennél magasabb áron érhetők el. Összeségében a panellakások átlagosan havi 50 ezer forinttal kedvezőbben bérelhetők, mint a téglalakások. A vidéki egyetemvárosokban a panellakások havi bérleti díja átlagosan havi 168 ezer forint körül alakul.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Magyar Innováció a szállodaiparban: Bemutatkozik a HotelMentor.ai
A Miskolci Egyetem által szervezett Adatvezérelt és fenntartható vállalat Konferencián debütált a HotelMentor.ai, egy forradalmian új, magyar fejlesztésű mesterséges intelligencia platform, amely a szállodaipar legégetőbb kihívásaira kínál átfogó megoldást.
A platform a több évtizedes szakmai tapasztalatot ötvözi a legmodernebb technológiával, új korszakot nyitva a hazai és nemzetközi vendéglátás digitalizációjában.
A magyar szállodaipar, hasonlóan a nemzetközi trendekhez, komoly kihívásokkal néz szembe: a munkaerőhiány, a feladatkezelés hatékonyságának hiányosságai, a széttagolt adatkezelés és a vendégkommunikáció nehézségei mind a jövedelmezőséget és a szolgáltatás minőségét veszélyeztetik. Ezekre a problémákra válaszul született meg a HotelMentor.ai, amelynek küldetése, hogy a mesterséges és a természetes intelligencia szinergiája révén növelje a hatékonyságot, a vendégelégedettséget és a profitabilitást.
A platform fejlesztői csapata olyan elismert szakemberekből áll, mint Csobota-Kis Árpád, aki több mint 40 éves oktatási és nemzetközi szállodaipari manager tapasztalattal rendelkezik, valamint Oláh Sándor és Benesóczky Ádám, akik a technológiai és programozói hátteret biztosítják. Ez a szakmai fúzió garantálja, hogy a HotelMentor.ai valóban a gyakorlati igényekre épül. A csapatot tanácsadóként támogatja a startup ökoszisztéma veteránja Turcsán Tamás Péter, aki több éve kutatja a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásának lehetőségeit.
A HotelMentor.ai egyedülálló, moduláris rendszerben kínál megoldást a szállodák számára:
Egészen új koncepcióval rendelkezik Feladat-kiosztás és Projektmenedzsment területén. Automatizálja a munkafolyamatokat, és egyedi keretrendszer kialakítására alkalmas formátuma biztosítja, hogy egyetlen feladat se maradjon elfelejtve.
A HotelMentor fejlesztői külön figyelmet szenteltek az értékesítési és foglalási folyamatok támogatására: Egy intelligens chatbot segítségével előszűri az érdeklődőket, akár 90%-kal csökkentve a feleslegesen kiadott ajánlatok számát, és növelve a konverziós rátát.
Nem hiányzik a rendszerből a Recepciós Asszisztens és Ügyféltámogatási modul sem:
A mesterséges intelligencia több nyelven, a nap 24 órájában válaszol a vendégek kérdéseire, tehermentesítve a személyzetet és javítva a vendégélményt, miközben upsell lehetőségeket is azonosít. A projekt természetesen további modulokat fejleszt, amelyek külön-külön bekapcsolhatók és egy központi irányító pulton futnak össze, egy helyre irányítva az adatokat.
Külön a szállodavezetők számára készült egy Vezetői Személyi Asszisztens, amely jelenleg tesztüzemmódban van, de hamarosan minden érdeklődő számára IOS és Android mobil applikáció formában lesz elérhető: Ez támogatja a szállodavezetők mindennapi munkáját az információkezeléstől a döntéshozatalig a tervek szerint ingyenesen.
A platform kiemelt figyelmet fordít az adatbiztonságra, és zökkenőmentesen integrálható a meglévő szállodai szoftverekkel (PMS), banki és egyéb rendszerekkel. A bevezetés egy strukturált folyamat keretében történik, amely egy teljes körű működés-elemzéssel kezdődik a maximális hatékonyság érdekében. A fejlesztők a hivatalos bejelentéskor pilot verzióban egy ismert balatoni szállodában már tesztelik a HotelMentor.ai funkcióit, amelyekkel most élőben is megismerkedhettek a konferencia látogatói.
Az új technológia bevezetését a HotelMentor.ai készítői egy ingyenes, digitális könyv kiadásával is segítik, amelyet a weboldalra feliratkozó érdeklődők a konferencia napjától tölthetnek le. A Mesterséges Intelligencia a szállodavezetésben című könyv végigvezeti az olvasókat a szállodák problémáit megoldó rendszereken és bevezetési tippeket is ad arra, hogy miként érdemes a rendszerszintű automatizálást elkezdeni.
A HotelMentor.ai miskolci bemutatkozása nem csupán egyszerű termékbevezetés, hanem egyben annak a bizonyítéka is, hogy a magyar innováció képes világszínvonalú, iparág-specifikus megoldásokat létrehozni. A cég ambiciózus tervei között szerepel ez egyetem szakembereivel való együttműködésen túl a nemzetközi terjeszkedés is, franchise modell keretében, amellyel a magyar fejlesztésű platform globális szinten is versenyképessé válhat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Az energiaátmenetet segítő tanácsadók élvonalában a Schneider Electric
A vállalkozásokat és szervezeteket az energiaátmenetben segítő tanácsadók között a „Vezetők” közé sorolta a Schneider Electricet az IDC jelentése.
A kutatócég szerint a társaság a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata a „Vezetők” között szerepel az IDC „MarketScape: Worldwide Energy Transition Professional Services 2025 Vendor Assessment” című jelentésében. Az elemzés az energiaintenzív iparágak nettó zéró kibocsátási céljainak elérését támogató képességeik és stratégiáik szerint értékelte az üzleti szolgáltatókat.
„Az energiaátmenet megköveteli a szervezetektől, hogy túllépjenek azon, hogy kipipálják a jogszabályoknak való megfelelést, és egy technológiailag fejlett, valamint rendkívül hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőkép felé kell elmozdulniuk. Megtisztelő számunkra, hogy az IDC „Vezetőnek” nevezett minket, és úgy véljük, hogy ez tükrözi a Schneider Electric elkötelezettségét amellett, hogy megbízható energia-technológiai partner legyen. Tanácsadási szolgáltatásaink integrálják a globális szakértelmet, az intelligens technológiát és a gördülékeny megvalósítást annak érdekében, hogy ügyfeleink rendelkezzenek a szükséges ellenállóképességgel, amit a gyorsan változó energetikai környezet igényel”
– mondta el Steve Wilhite, az SE Advisory Services ügyvezető alelnöke.
A 192 országban működő SE Advisory Services több mint 4000 tanácsadóból álló globális csapatával biztosítja az energiaátmenethez szükséges projektek és a fenntarthatósági kezdeményezések eredményes megvalósítását különböző földrajzi és szabályozási viszonyok között is. Ezt a tanácsadó hálózatot világszinten a szoftverek, a gépi tanulás, a mérnöki tevékenységek, a klímatudomány és a projektfejlesztés több mint 17.000 szakértője támogatja, biztosítva a stratégiai iránymutatások megvalósulását a gyakorlatban is.
„Az ipari szektorban tevékenykedő ügyfelek olyan professzionális szolgáltatókat keresnek, akik képesek összekapcsolni a fizikai energiainfrastruktúrát a fejlett digitális technológiákkal, lehetővé téve az intelligens és rugalmas működést”
– jelezte Gaia Gallotti, az IDC európai kutatási igazgatója.
Az IDC MarketScape szerint
„a Schneider Electric a saját fejlesztésű digitális platformokra, a fejlett analitikára és a mesterséges intelligencia integrálására összpontosító innovációs stratégiát követ annak érdekében, hogy megfeleljen az energiaátmenet kapcsán felmerülő piaci igényeknek. A cég a belső kutatás-fejlesztési tevékenysége és az 1 milliárd eurós SE Ventures alap révén felgyorsítja az elektrifikáció, a digitalizálás és a dekarbonizáció terén alkalmazott technológiák fejlődését. Ez lehetővé teszi olyan megoldások megvalósítását, mint a mesterséges intelligencián alapuló karbantartás, a prediktív eszközfelügyelet és a moduláris szoftverek az életciklus-menedzsmenthez.”
Az év elején a Schneider Electric az első helyet szerezte meg a TIME és a Statista által összeállított, a világ legfenntarthatóbb vállalatait bemutató 2025-ös listán. A Corporate Knights szintén a világ legfenntarthatóbb vállalatának nevezte a Schneider Electricet, így a cég kétszer is az első helyet szerezte meg a Global 100 indexen.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
Pamkutya könyv – Osbáth Norbert: Amiről nem készült fotó
-
Ipar2 hét ago
A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem felértékeli a mérnökök munkáját
-
Ipar2 hét ago
Új Tork PeakServe automata papír kéztörlő
-
Ipar2 hét ago
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve
-
Ipar2 hét ago
A gyár, ahol 45 perc alatt készül el egy lakóház
-
Egészség2 hét ago
Videójáték-karakterek, akiknek mindenük fáj – díjazták a népszerű fájdalomcsillapító rendhagyó reklámkampányát.
-
Gazdaság2 hét ago
Sokmillió dolláros hátrányt kerülhetnek el az ipari vállalatok a nyílt, szoftveralapú automatizálással
-
Zöld2 hét ago
Egyszerre három problémára kínál megoldást a Schneider Electric Go Green versenyének idei első helyezettje




