Connect with us

Gazdaság

Az energiaárak emelkedése a mosási programokat is megrövidítette

mosási

A többség kedvezőbb energiafelhasználásúra cserélné meglévő mosógépét.

A tapasztalható energiaár-emelkedések miatt minden ötödik ember rövidebbre vette rendszeresen használt mosási programját, a megkérdezettek majdnem fele ruhatípustól függően teszi ezt meg. A válaszadók több mint 10 százaléka pedig a leggyakrabban kiválasztott mosási hőmérsékletet is csökkentette – derül ki a Candy Hoover Hungary Kft. legfrissebb, csaknem 5200 fő megkérdezésével készült online kutatásából. A többség hetente 2-4 alkalommal szokott mosni, mosószert havonta egyszer-kétszer vásárol, amelyre jellemzően 5-10 ezer forint közötti összeget költ.

A magyarok jelentős része, közel 60 százaléka tervezi kedvezőbb energiafelhasználású készülékre cserélni mosógépét, csaknem 10 százalék ezt akár már idén, közel 20 százalékuk egy éven belül tenné meg ezt – derül ki a hazai háztartási készülék forgalmazók meghatározó szereplője közé tartozó Candy Hoover Hungary Kft. által végzett, nagymintás, 5144 fő bevonásával készült online felméréséből. Ezt az eredményt magyarázza, hogy a válaszadók mintegy felének 5 évnél idősebb mosógépe van, 26 százalék 3-5 év közötti készülékkel rendelkezik, 17,9 százaléknak viszonylag új, 1-3 éves gépe van, miközben vadonatúj, egy év alatti berendezéssel 6,7 százalék büszkélkedhet.

Az energiahatákonysági besorolás az új mosógép kiválasztásakor kardinális szempont, az ár után ez a legfontosabb kritérium a fogyasztók számára. Ezt követi az elérhető funkciók mennyisége, a programok száma és típusa. A márka a negyedik legfontosabb tényezőnek számít vásárláskor, de meghatározó még a készülék mérete és a garanciaidő hossza is. Kiterjesztett garanciát csak akkor vásárolna a többség (46,8 százalék), ha azt kedvező áron ajánlják, 31,7 százalékuk csak a gyári garanciával élne, ugyanakkor 21,4 százalékuk mindenképp vásárolna ilyet.

Sokkal jobban figyelünk arra, mit, milyen hőfokon és mennyi ideig mosunk

Az energiaárak emelkedése a mosási szokásokon is nyomot hagyott. Ezt tükrözi, hogy a nyilatkozók 19,5 százaléka minden esetben rövidebbre vette a rendszeresen használt mosási programot, bár 45,6 százalékuk csak egyes ruhafajták esetében teszi ezt meg. A válaszadók csupán egyharmada nem foglalkozik ezzel, számukra az a lényeg, hogy a ruhák mindig tiszták legyenek. Ugynakkor a beállított hőmérséklettel is óvatosabbak lettek a magyarok. A leggyakrabban használt mosási hőfokot a megkérdezettek több mint 10 százaléka általánosan csökkentette. Ezen a téren összességében azt lehet mondani, hogy a felhasználók egyharmada ruhatípustól függően választ, a kutatásban résztvevők hasonló aránya lényegében mindent 30-40 fokon mos, míg minden ötödik személy az ajánlott mosási hőfokot követi.

A megkérdezettek számára az adott mosási program kiválasztásakor kiemelten fontos a hatékonyság, nem mindegy tehát, hogyan tisztítja meg a gép a ruhákat. Döntő szempont még az energiafelhasználás, ezt követi a mosási ciklus hossza, vagyis a program időtartama. Azt lehet mondani, hogy szigorúan bánunk a ruháinkkal, mert a legkevésbé fontos szempont azok kímélése.

Sokat mosunk és sokat is költünk mosószerre

A magyarok 59 százaléka hetente 2-4 alkalommal mos, de a válaszadók 25,7 százaléka arról számolt be, hogy naponta elindítja a gépet. Mi több, saját bevallásuk szerint valamivel több mint 10 százalék egy nap többször is elindítja a készüléket – ez érthető módon a három- vagy ennél is többtagú családoknál a legjellemzőbb.

Heti egyszer a nyilatkozók 13,8 százaléka mos ruhát, havonta néhány alkalommal csupán 1,6 százalék. A válaszadók akkor indítják el leggyakrabban a mosógépet, amikor a szükséges ruhamennyiség összejön (69,3 százalék). Ezen kívül inkább hétvégén mosnak az emberek (16,7 százalék), mint hétköznap (13,9 százalék).

Mosószert a megkérdezettek több mint fele (52,9 százalék) havonta egy-két alkalommal vásárol, 36,6 százalékuk negyedévente néhány alkalommal, 10,5 százalék pedig félévente nagyobb tételben szerzi ezt be. Havi szinten a többség (51,1 százalék) 5-10 ezer forintra teszi azt az összeget, amit mosószerre költött, több mint egyharmaduk (34,2 százalék) 5 ezer forint alatt költ, míg 12 százalék 10-15 ezer forint között áldoz erre. 15 ezer forintnál többet pedig 2,7 százalék hagy a boltokban.

Az okos funkciók terén van hova fejlődnünk   

A felmérésből kiderül, hogy új készülék vásárlásakor az okos, internetalapú funkciók egyelőre kevésbé hozzák lázba a megkérdezetteket. A kérdőívet kitöltők döntő többsége most sem rendelkezik NFC vagy wifi kapcsolattal a mosógépén. Közel 10 százaléknak ugyan van ilyen funkciója a készülékén, de nem nagyon használja, 2,4 százalékuk csak alkalmanként kapcsolja be ezt, és csupán 1 százalék veszi igénybe minden mosásnál.

Ahogy okos mosógépe, úgy szárítógépe is nagyon kevés magyarnak van. Azok aránya, akiknél van otthon szárítógép, és minden mosásnál használják, 12,3 százalék, alkalmanként 10,4 százalékuk veszi ennek hasznát. Még ritkább az olyan háztartás, ahol a mosó- és szárítógép együttese segíti a házimunkát. Ezt 4 százalék alkalmanként, 1 százalék pedig minden mosás után használja.

A mosógép karbantartására ugyanakkor sokan figyelnek: 89,6 százalék rendszeresen vízkőmentesíti a készüléket, 1,7 százalék évente szerelőt hív hozzá, míg csupán 8,6 százalék azok aránya, aki nem foglalkozik a gépe ápolásával.

Gazdaság

175 év után új fejezet kezdődik a gazdasági kamarák életében

Egy új, határmenti gazdasági együttműködési kezdeményezés elindítását, valamint egy nagyszabású kulturális és kreatív ipart támogató mecenatúra program bevezetését jelentette be Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet a 175 éves jubileumi rendezvényén.

Nagy Elek, aki tavaly, frissen megválasztott elnökként meghirdette a kamarai megújulás programját, felidézte a 19. század közepére visszanyúló kezdetekről, hogy Magyarországon 1850-ben Sopronban alakult meg az első kereskedelmi és iparkamara, majd rögtön ezt követően Pozsonyban és Pest-Budán, hogy aztán az egész országban elinduljon útjára a kamarai rendszer. 175 év után is ugyanaz a cél: erősíteni a gazdaságot, segíteni a vállalkozásokat, és a jövő kihívásaira választ adni.

A kamarai rendszer fennállásának 175. évfordulója alkalmából az MKIK a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben kibocsát egy 175 Ft névértékű jubileumi emlékérmét. A magyar gazdaság önszerveződését ünneplő, limitált példányszámú érme különlegessége, hogy kereskedelmi forgalomban is érvényes.

Bejelentésre került, hogy az Eurochambres, az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége támogatásával új Határmenti Bizottságok alakulására lesz lehetőség, amelyek célja a munkaerő szabad áramlásából fakadó feszültségek enyhítése, a gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint az infrastrukturális és jogi akadályok csökkentése.

„A közös programban külön figyelmet kap a magyar–osztrák kapcsolatokban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és munkaerő-piaci integráció támogatása. Ez ebben a régióban kiemelten fontos”

– fűzte hozzá Pintér-Péntek Imre, az MKIK általános alelnöke, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Kamara és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében elindul egy országos mecenatúra program, amelynek célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése, a vállalkozói szféra és a kulturális élet összekapcsolása, a kreatív ipar erősítése, valamint a fiatal művészek és alkotók támogatása.

„A gazdasági szféra és a művészet találkozása különleges értéket teremt a társadalomban. A partnerség révén a művészek szélesebb közönséghez juthatnak el, biztosabb anyagi háttérrel és inspiratív szakmai közeggel dolgozhatnak. Az együttműködés nemcsak két világ találkozása, hanem hidak építése: értékek, gondolatok és élmények áramlása a gazdaság és a kultúra között”

– hangoztatta Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Az MKIK és a Kormány májusban aláírt stratégiai megállapodása keretében a Kamara gazdaságfejlesztési javaslatokat dolgozott ki a vállalkozások érdekében az iparstratégia átfókuszálásáról, az innovatív vállalkozások támogatásáról, a legkisebb vállalkozók terheink csökkentéséről és a vámintézkedések negatív hatásainak mérsékléséről.

„Többek között az áfa alanyi adómentesség értékhatárának emelését javasoltuk, eszerint 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedne a határ. A KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre is készítettünk egy ajánlást, az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését szorgalmazzuk”

– nyilatkozta Balog Ádám, az MKIK alelnöke.

„A reneszánsz idején az ember került a középpontba, a kamarai megújulás középpontjában pedig a vállalkozó ember áll. A kamarai reneszánsz programja nem pusztán intézményi átalakulás, hanem szemléletváltás. A célunk, hogy a magyar vállalkozók érezzék: a kamara értük van, az ő lehetőségeiket segíti, támogatja. Ez a mi víziónk, és minden lépésünket ez vezérli”

– emelte ki Nagy Elek.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

  • az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
  • a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss